MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

H/275. számú
országgyûlési határozati javaslat

a Bolgár Köztársaság Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz
történõ csatlakozásáról szóló Megállapodás megerõsítésérõl

Elõadó: Dr. Chikán Attila
gazdasági miniszter


Az Országgyûlés
..... /1998. ( )OGY
határozata

a Bolgár Köztársaság Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz történõ csatlakozásáról szóló Megállapodás megerõsítésérõl

Az Országgyûlés

  1. megerõsíti a Bolgár Köztársaság Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz történõ csatlakozásáról szóló Megállapodást;
  2. felkéri a köztársasági elnököt a megerõsítõ okirat kiállítására.

INDOKOLÁS

a Bolgár Köztársaság Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz történõ csatlakozásáról szóló Megállapodás megerõsítésérõl szóló
országgyûlési határozati javaslathoz

Az 1995. évi XIII. törvénnyel kihirdetett Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz (az angol elnevezés rövidítése alapján a továbbiakban: CEFTA) való csatlakozás egyezményes feltételét az 1997. évi XCII. évi törvénnyel kihirdetett Módosító Megállapodás teremtette meg, amikor egy új, további államok csatlakozását lehetõvé tévõ cikkel egészítette ki a CEFTA-t. E cikk értelmében bármely európai ország csatlakozhat a CEFTA-hoz, ha felvételét valamennyi tagország támogatja. A belépés további feltétele, hogy a tagjelölt országnak társulási megállapodással kell rendelkeznie az Európai Unióval és tagja kell, hogy legyen a Kereskedelmi Világszervezetnek (a továbbiakban: WTO).

A hivatalos csatlakozási kérelem benyújtásának idõpontjában (1996. május 30.) Bulgária még nem felelt meg valamennyi követelménynek: nem volt tagja a WTO-nak. E feltételt csak 1996 decemberében teljesítette, melynek alapján a CEFTA Vegyesbizottság 1997. április 12-i ülésén egyetértett a csatlakozási tárgyalások megkezdésével, amely döntést az 1997 szeptemberében, Portorožban tartott CEFTA kormányfõi találkozón politikai szinten is megerõsítettek. Az ezt követõen lefolytatott tárgyalások eredményeit a Bolgár Köztársaság Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz történõ csatlakozásáról szóló Megállapodás - a továbbiakban: Megállapodás - rögzíti, amely 1998. július 17-én, Szófiában került aláírásra.

A mellékelt Megállapodás általános rendelkezései rögzítik, hogy Bulgária elfogadja és - a Megállapodásban foglaltakkal összhangban - alkalmazza a CEFTA-t mindazokkal a kiegészítésekkel, módosításokkal együtt, amelyeket a Megállapodás aláírása elõtt a CEFTA-országok között létrejött megállapodások tartalmaznak.

A Megállapodás lehetõvé tesz néhány eltérést a CEFTA szabályozásától, amely részben a jelenleg érvényes cseh-bolgár, szlovák-bolgár és szlovén-bolgár kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások egyes, a CEFTA-tól eltérõ rendelkezéseinek további alkalmazásának a biztosításával függ össze. Ilyen eltérések például az ipari termékek vámlebontási ütemezésénél Bulgária esetében alkalmazott alapvámnál, az import mennyiségi korlátozások felszámolásánál, a cseh-bolgár, szlovák-bolgár és szlovén-bolgár viszonylatokban a vámszervek együttmûködésérõl szóló rendelkezéseknél, valamint a közbeszerzések cseh-bolgár, szlovák-bolgár és szlovén-bolgár viszonylatú liberalizálása terén vannak.

Az egyes CEFTA-országok és Bulgária közötti, az ipari termékek, illetve a mezõgazdasági és élelmiszeripari áruk kereskedelmében nyújtott kölcsönös kedvezményeket - a CEFTA alap-megállapodáshoz hasonlóan - kétoldalú jegyzõkönyvek rögzítik. A sorszámozás az alap-megállapodás szlovén és román csatlakozási megállapodásokkal kiegészített sorszámozását folytatja.

A kereskedelemben biztosított kölcsönös kedvezmények rendezõ elvei azonosak a CEFTA-országok között jelenleg érvényesülõ alapelvekkel. Ennek megfelelõen a Megállapodás alkalmazásának napjától a magyar-bolgár ipari termék forgalom túlnyomó része (80-85 %-a) azonnal 0 % vám mellett valósulhat meg, a fennmaradó hányadnál pedig - a más viszonylatokban érvényes vámlebontási ütemezésnek megfelelõen - 70 %-os vámkedvezmény lép életbe azzal, hogy az ide tartozó áruk esetében 2000-ben további 15 %-kal csökkennek, s 2001. január 1-jétõl teljesen megszûnnek a vámok (a magyar-bolgár ipari vámlebontásra vonatkozó konkrét rendelkezéseket a 23. sz. Jegyzõkönyv tartalmazza).

Az agrárszállításoknál is a CEFTA-ban jelenleg érvényes koncessziós rendszer szerint történik a kedvezmények nyújtása. Ennek megfelelõen bolgár viszonylatban is átvételre kerültek a sokoldalú (minden viszonylatban azonos) koncessziós listák, amelyeknél a vámkedvezmények nincsenek mennyiségi korlátozáshoz kötve: a legkevésbé érzékeny áruféleségeknél kölcsönösen 0 % vámot alkalmazunk, további termékek esetében pedig valamennyi országban azonos, a legnagyobb kedvezményes vámtételnél alacsonyabb vámok kerültek kialakításra. A sokoldalú koncessziós listákat illetõen lengyel bolgár, illetve szlovén-bolgár viszonylatban néhány átmeneti kivételt tartalmaz a dokumentum.

A sokoldalú kedvezmények mellett kétoldalú alapon is egyeztettünk kedvezményeket, ami a legnagyobb kedvezményes vámnál alacsonyabb - egy-két esetben pedig 0 %-os -, fix vámtételek alkalmazását jelenti, többnyire kvótákkal behatárolt keretek között. A sok- és kétoldalú koncessziókat együttesen nézve a magyar-bolgár agrárszállítások mintegy 80 %-a élvez majd valamilyen mértékû kedvezményt, ami egyúttal azt is jelenti, hogy - hasonlóan a többi viszonylathoz - bolgár relációban is számos olyan árucsoport maradt, amelyet a liberalizáció egyáltalán nem érint (a magyar-bolgár kölcsönös agrárkoncessziókat a 28. sz. Jegyzõkönyv tartalmazza).

Összességében az egyeztetett ipari és agrárkedvezmények prognosztizálható kihatása magyar szempontból rendkívül kedvezõ. A kapott koncessziók értéke lényegesen (többszörösen), az export és import egymáshoz viszonyított arányánál is jóval nagyobb mértékben haladja meg a nyújtott koncessziókét. Ennek eredményeként a Bulgáriába irányuló magyar kivitel - a tárgyalások során számítási bázisként alkalmazott 1996. évi forgalmi struktúrájában számolt - vámszintje 18,5 %-ról 2,9 %-ra, a bolgár szállításoké pedig 7,3 %-ról 3,0 %-ra csökken.

A Megállapodás az aláíró országok belsõ jóváhagyási folyamatának (valamennyi szerzõdõ fél esetében parlamenti megerõsítés) befejezésérõl a Letéteményesnek küldött utolsó értesítéstõl számított 30. napon lép hatályba. A hatálybalépés idõpontjának ismeretében a Megállapodást majd törvénnyel ki kell hirdetni.

Az egyezménybõl adódó elõnyök mielõbbi kihasználása érdekében ugyanakkor, a CEFTA-ban kialakult gyakorlatnak megfelelõen, olyan megállapodás született, hogy a rendelkezéseket már elõbb, 1999. január 1-jétõl elkezdjük ideiglenesen alkalmazni. A román jogszabályok szerint erre akkor nyílik lehetõség, ha a román parlament a Megállapodást megerõsíti. Ezért a Megállapodás szerint ideiglenes alkalmazásra abban az esetben kerülhet sor, ha Románia legkésõbb 1998. december 1-jéig értesíti a többi felet a belsõ elõírásainak megfelelõ jóváhagyás megtörténtérõl.

A Megállapodás magyarországi ideiglenes alkalmazásához szükséges intézkedések elõkészítése megtörtént, az intézkedések bevezethetõk lesznek, ha a fent említett feltétel (a Megállapodás román parlament általi megerõsítésérõl szóló értesítés kézhez vétele 1998. december 1-jéig) teljesül.


MEGÁLLAPODÁS

a Bolgár Köztársaság csatlakozásáról a

Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz

PREAMBULUM

A Cseh Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, Románia, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság egy részrõl, és a Bolgár Köztársaság másik részrõl (a továbbiakban "Felek"),

megerõsítve a kapcsolataik alapját képezõ piacgazdasági elvek melletti elkötelezettségüket;

figyelembe véve a Felek közötti kölcsönös gazdasági együttmûködés pozitív alakulását;

törekedve az európai integrációs folyamat elõmozdítására a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás bõvítése révén;

szem elõtt tartva a miniszterelnökök 1994. november 25-i poznani, az 1995. szeptember 11-i brnoi és az 1996. szeptember 13-i jasnai és 1997. szeptember 12-i portorozi nyilatkozatát;

hivatkozva a Bolgár Köztársaság 1996. május 30-i, a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz való csatlakozásra vonatkozó hivatalos kérelmére;

tekintettel a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás módosításáról Brnoban, 1995. szeptember 11-én aláírt Megállapodásra;

összhangban a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 39a. Cikkének rendelkezéseivel;

a következõkben állapodtak meg:

1. Cikk

A Bolgár Köztársaság csatlakozik a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz.

2. Cikk

A Bolgár Köztársaság elfogadja a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodást a jelen Megállapodás aláírása elõtt aláírt összes módosításával együtt, és azt a jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban alkalmazza.

3. Cikk

A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás Szerzõdõ Felekre vonatkozó hivatkozásait és azon felsorolásait, ahol valamennyi államot kifejezetten megneveznek, úgy kell érteni, hogy azok magukban foglalják a Bolgár Köztársaságot is.

4. Cikk

A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 4. Cikke 1. pontjában hivatkozott alapvám alatt a Bolgár Köztársaság esetében, az 1993. január 1-én alkalmazott legnagyobb kedvezményes vám értendõ.

5. Cikk

1. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 3. Cikke 2. pontja rendelkezéseinek alkalmazása céljából ezennel elfogadásra és a jelen Megállapodáshoz csatolásra kerültek a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 22., 23., 24., 25. és 26. sz. Jegyzõkönyvei.

2. Az importvámok lebontására vonatkozó rendelkezéseket

- egy részrõl a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság, más részrõl a Bolgár Köztársaság között a 22. sz. Jegyzõkönyv,

- egy részrõl a Magyar Köztársaság, más részrõl a Bolgár Köztársaság között a 23. sz. Jegyzõkönyv,

- egy részrõl a Lengyel Köztársaság, más részrõl a Bolgár Köztársaság között a 24. sz. Jegyzõkönyv,

- egy részrõl Románia, más részrõl a Bolgár Köztársaság között a 25. sz. Jegyzõkönyv,

- egy részrõl a Szlovén Köztársaság, más részrõl a Bolgár Köztársaság között a 26. sz. Jegyzõkönyv

tartalmazza.

6. Cikk

1. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 12. cikke 1. pontja rendelkezéseinek alkalmazása céljából ezennel elfogadásra és a jelen Megállapodáshoz csatolásra kerültek a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 27., 28., 29., 30. és 31. sz. Jegyzõkönyvei.

2. A kölcsönös mezõgazdasági engedmények nyújtására vonatkozó rendelkezéseket

- egy részrõl a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság, más részrõl a Bolgár Köztársaság között a 27. sz. Jegyzõkönyv,

- egy részrõl a Magyar Köztársaság, más részrõl a Bolgár Köztársaság között a 28. sz. Jegyzõkönyv,

- egy részrõl a Lengyel Köztársaság, más részrõl a Bolgár Köztársaság között a 29. sz. Jegyzõkönyv,

- egy részrõl Románia, más részrõl a Bolgár Köztársaság között a 30. sz. Jegyzõkönyv,

- egy részrõl a Szlovén Köztársaság, más részrõl a Bolgár Köztársaság között a 31. sz. Jegyzõkönyv

tartalmazza.

7. Cikk

A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 8. Cikke 2. pontjában hivatkozott és a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás III/a., III/b. és III/c. mellékleteiben részletezett mennyiségi import korlátozásokat vagy ezekkel egyenértékû hatású intézkedéseket a Bolgár Köztársaságból származó termékek importjára is alkalmazzák, a jelen Megállapodás 7. Cikkéhez tartozó Mellékletben foglalt rendelkezések szerint.

8. Cikk

A jelen Megállapodás céljából a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 7. sz. Jegyzõkönyvét, amely a "származó termékek" fogalmának és az adminisztratív együttmûködés módszereinek meghatározására vonatkozik, a Bolgár Köztársaságból származó termékekre is alkalmazni kell a jelen Megállapodás 8. Cikkéhez tartozó Mellékletben foglalt rendelkezések szerint.

9. Cikk

1. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 16. Cikke 2. pontjában hivatkozott vámszervek adminisztratív együttmûködését úgy kell érteni, hogy az egyik részrõl a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság, másik részrõl a Bolgár Köztársaság vámszervei közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtás a jelen Megállapodás 9. Cikkéhez tartozó I. Melléklet rendelkezései szerint fog megvalósulni.

2. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 16. Cikke 2. pontjában hivatkozott vámszervek adminisztratív együttmûködését úgy kell érteni, hogy az egyik részrõl a Szlovén Köztársaság, másik részrõl a Bolgár Köztársaság vámszervei közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtás a jelen Megállapodás 9. Cikkéhez tartozó II. Melléklet rendelkezései szerint fog megvalósulni.

10. Cikk

1. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 24. Cikkében a kormányzati beszerzésekre vonatkozó hivatkozásokat, egyik részrõl a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság, másik részrõl a Bolgár Köztársaság közötti kapcsolatokban úgy kell érteni, hogy az a közbeszerzésekre vonatkozik, és a 24. Cikk 2. pontjában említett idõszak legkésõbb 1998 végére befejezõdik.

2. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 24. Cikkében a kormányzati beszerzésekre vonatkozó hivatkozásokat, egyik részrõl a Szlovén Köztársaság, másik részrõl a Bolgár Köztársaság közötti kapcsolatokban úgy kell érteni, hogy az a közbeszerzésekre vonatkozik, és a 24. Cikk 2. pontjában említett idõszak legkésõbb 1999. végére befejezõdik.

3. Megállapodás jött létre arról, hogy a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 24. Cikke 3. pontja szerint konzultációkra kerül sor a Vegyesbizottságban az 1. és a 2. pontban hivatkozott elbánás más Felekre történõ kiterjesztése céljából.

11. Cikk

A jelen Megállapodás a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás elválaszthatatlan részét képezi.

12. Cikk

1. A jelen Megállapodás attól a naptól számított 30. napon lép hatályba, amikor a Letéteményes kézhez kapta az utolsó értesítést a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás Feleitõl és a Bolgár Köztársaságtól, az e célból szükséges eljárások lefolytatásának befejezésérõl.

2. A Letéteményes haladéktalanul értesíti a Feleket a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások lefolytatásának befejezésérõl.

3. A jelen Megállapodás ezen Cikk 1. pontja szerinti hatálybalépéséig a Cseh Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Bolgár Köztársaság a jelen Megállapodást 1999. január 1-jétõl ideiglenesen alkalmazza, feltéve, ha Románia 1998. december 1.-jéig értesíti a többi Felet arról, hogy a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belsõ jogi követelmények teljesültek és Románia 1999. január 1-jétõl alkalmazza a jelen Megállapodást.

4. A jelen Megállapodás hatálybalépése napjától

- a Cseh Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között Prágában 1995. december 15-én;

- a Szlovák Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között Szófiában 1995. december 8-án

kötött szabadkereskedelmi megállapodások hatályukat vesztik és

- a Szlovén Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között Szófiában 1996. november 22-én

kötött szabadkereskedelmi megállapodás nem lép hatályba az érintett Felek jelen Megállapodásban rögzített kölcsönös egyetértésével.

5. A jelen Megállapodás ideiglenes alkalmazásának napjától a jelen Cikk 4. pontjában említett szabadkereskedelmi megállapodásokat azok Szerzõdõ Felei között nem alkalmazzák.

FENTIEK HITELÉÜL alulírott Meghatalmazottak a kellõ meghatalmazás birtokában aláírták a jelen Megállapodást.

KÉSZÜLT Szófiában, 1998. július 17-én egy angol nyelvû hiteles példányban, amelyet a Lengyel Köztársaság Kormánya helyez letétbe. A Letéteményes valamennyi Félhez eljuttatja a hitelesített másolatokat.

a Cseh Köztársaság nevében a Bolgár Köztársaság nevében
Pavel Dvoøák s.k. Valentin Vassilev s.k.

a Magyar Köztársaság nevében
Chikán Attila s.k.

a Lengyel Köztársaság nevében
Janusz Steinhoff s.k.

Románia nevében
Radu Berceanu s.k.

a Szlovák Köztársaság nevében
Ján Foltín s.k.

a Szlovén Köztársaság nevében
Marjan Senjur s.k.


MELLÉKLET A 7. CIKKHEZ

1. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás III/a. Mellékletében feltüntetett termékeken kívül a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság legkésõbb az átmeneti idõszak végére megszünteti a mennyiségi korlátozásokat és ezekkel egyenértékû hatású intézkedéseket a Bolgár Köztársaságból származó, alábbiakban felsorolt termékekre:

2702

8418*

2. A Magyar Köztársaság a következõ éves plafont nyitja a Bolgár Köztársaságból származó termékekre:

Bõr és mûbõr lábbeli

100.000 USD

A fent meghatározott plafon addig lesz érvényben, amíg a Magyar Köztársaság el nem törli a kérdéses termékre vonatkozó mennyiségi korlátozásokat. A Magyar Köztársaság felülvizsgálja a plafont, és e vizsgálat függvényében inter alia mérlegeli a plafon 2000. évre való megemelésének lehetõségét.


MELLÉKLET A 8. CIKKHEZ

A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 7. sz. Jegyzõkönyve rendelkezéseinek teljesítése céljából az alábbi módosításokat kell alkalmazni:

1. 4. Cikk

Ezen Cikk 1. bekezdésében a "Bulgária" szót el kell hagyni.

2. 18. Cikk

A visszamenõleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítványokkal kapcsolatban a 4. bekezdés kiegészül az alábbi bolgár változattal:

"? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? "

3. 19. Cikk

Az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodpéldányának kiállításával kapcsolatban a 2. bekezdés kiegészül a bolgár változattal az alábbiak szerint:

"? ? ? ? ? ? ? ? "

4. A 7. sz. Jegyzõkönyv IV. MELLÉKLETE

A számlanyilatkozat az alábbi bolgár nyelvû változattal egészül ki:

"? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? , ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ( ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? N o . . . . . . . . . . 1) , ? ? ? ? ? ? ? ? ? , ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? 2 ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? . "


I. MELLÉKLET A 9. CIKKHEZ

VÁMÜGYEKBEN TÖRTÉNÕ KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

1. CIKK

Meghatározások

A jelen Melléklet alkalmazásában:

a) a "vámjogszabályok" a Felek területén alkalmazott, az áruk behozatalát, kivitelét, tranzitját és bármely más vámeljárás alá helyezését szabályozó rendelkezéseket jelentik és magukban foglalják az említett Felek által elfogadott tiltó, korlátozó és ellenõrzõ intézkedéseket is;

b.) a "vámok" a Felek területén a vámjogszabályok alkalmazása során kirótt és beszedett valamennyi vámot, adót, díjat és/vagy más illetéket jelentik, de nem foglalják magukban azokat a díjakat és illetékeket, amelyek a nyújtott szolgáltatások megközelítõ költségeinek összegére korlátozódnak;

c) a "megkeresõ hatóság" a Felek egyike által erre a célra kijelölt illetékes közigazgatási hatóságot jelenti, amely vámügyekben segítséget kér;

d) a "megkeresett hatóság" a Felek egyike által erre a célra kijelölt illetékes közigazgatási hatóságot jelenti, amely a vámügyekben történõ segítségnyújtás iránti kérelmet fogadja;

e) a "jogszabálysértés" bármilyen vámjogszabálysértést, valamint ilyen jogszabály megsértésének bármilyen kísérletét jelenti;

f) a "vámhatóság" a Bolgár Köztársaságban a Pénzügyminisztériumot és a Vámfõigazgatóságot (Ministerstvo na finansite - Glavno Upravlenie Mitnitsi), a Cseh Köztársaságban a Pénzügyminisztériumot és a Vámfõigazgatóságot (Ministerstvo financí - Generální øeditelství cel) és a Szlovák Köztársaságban a Pénzügyminisztériumot és a Szlovák Köztársaság Vámigazgatóságát (Ministerstvo financií - Colné riaditelstvo Slovenskej republiky) jelenti.

2. CIKK

Hatály

1. A Felek a jelen Mellékletben meghatározott módon és feltételek mellett segítséget nyújtanak egymásnak a vámjogszabályok pontos alkalmazásának biztosításában, különösen a vámjogszabálysértések megelõzésében, felderítésében és vizsgálatában.

2. A jelen Melléklet szerint a vámügyekben történõ segítségnyújtás kiterjed a Felek bármely vámhatóságára, amely hatáskörrel rendelkezik a jelen Melléklet alkalmazására. Ez nem érinti a büntetõ ügyekben történõ kölcsönös segítségnyújtás szabályait. A kölcsönös segítségnyújtás a bíróság megkeresésére gyakorolt jogkörben szerzett információkra csak akkor terjed ki, ha a bíróság ehhez hozzájárul.

3. CIKK

Segítségnyújtás megkeresés alapján

1. A megkeresõ hatóság kérésére a megkeresett hatóság megad minden olyan lényeges információt, amely a vámjogszabályok pontos alkalmazásának biztosítását lehetõvé teszi, beleértve az ilyen jogszabályok megsértésére vonatkozóan ismertté vált vagy tervezett cselekményekkel kapcsolatos információkat is.

2. A megkeresõ hatóság felkérésére a megkeresett hatóság tájékoztatja a megkeresõ hatóságot arról, hogy a Felek valamelyikének területérõl kivitt árut megfelelõen vitték-e ki a másik Fél területére, és ha ez szükséges, közli az áruval kapcsolatban alkalmazott vámeljárást is.

3. A megkeresõ hatóság kérésére a megkeresett hatóság megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy ellenõrzést gyakoroljon:

a) azon természetes vagy jogi személyek felett, akikrõl alapos indokkal feltételezhetõ, hogy megsértik vagy megsértették a vámjogszabályokat;

b) olyan áruk mozgása felett, amelyek esetében közölték, hogy lényeges vámjogszabálysértésekhez vezethetnek;

c) szállítóeszközök felett, amelyekrõl alapos indokkal feltételezhetõ, hogy azokat vámjogszabályt sértõ cselekmény elkövetéséhez használták, használják vagy használhatják.

4. CIKK

Önkéntes segítségnyújtás

A Felek, hatáskörükön belül, segítséget nyújtanak egymásnak, amennyiben ezt a vámjogszabályok megfelelõ alkalmazása érdekében szükségesnek tartják, különösen akkor, ha az alábbiakra vonatkozó információk birtokába jutnak:

- olyan cselekmények, amelyek megsértették, megsértik vagy megsérthetik a vámjogszabályokat és a másik Fél érdeklõdésére számot tarthatnak;

- az ilyen cselekmények megvalósítása során alkalmazott új eszközök és módszerek;

- olyan áruk, amelyek esetében ismertté vált a behozatalra, a kivitelre vagy az átmenõ forgalomra, illetve más vámeljárásokra vonatkozó vámjogszabályok lényeges megsértése;

- olyan személyek, akik esetében ismertté vált, vagy akik gyanúsíthatók, hogy megsértik vagy megsértették a másik Fél területén hatályos vámjogszabályokat;

- szállítóeszközök és konténerek, amelyek esetében ismertté vált vagy gyanítható, hogy a másik Fél területén hatályos vámjogszabályokat megsértve használták, használják vagy használhatják fel azokat.

5. CIKK

Kézbesítés/Közlés

A megkeresõ hatóság megkeresése alapján a megkeresett hatóság jogszabályainak megfelelõen minden szükséges intézkedést megtesz

- az összes irat kézbesítése,

- az összes határozat közlése

érdekében a jelen Melléklet hatálya alá tartozó és a területén lakó vagy letelepedett címzettnek. Ilyen esetben a 6. Cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.

6. CIKK

A segítségnyújtás iránti megkeresés formája és tartalma

1. A jelen Melléklet szerinti megkereséseket írásban kell elkészíteni. Az ilyen kérések teljesítéséhez szükséges okmányokat mellékelni kell. Ha a helyzet sürgõssége indokolja, szóban elõterjesztett megkereséseket is el lehet fogadni, de ezeket haladéktalanul meg kell erõsíteni írásban is.

2. A jelen Cikk 1. bekezdése szerinti megkereséseknek tartalmazniuk kell az alábbi információkat:

a) a megkeresést elõterjesztõ megkeresõ hatóság;

b) a kért intézkedés;

c) a megkeresés célja és oka;

d) az érintett törvények, jogszabályok és más vonatkozó jogi elemek;

e) azon természetes vagy jogi személyek lehetõség szerint minél pontosabb és átfogóbb megjelölése, akik ellen a vizsgálat irányul;

f) fontosabb tények összefoglalása, az 5. Cikkben szereplõ esetek kivételével.

3. A megkeresést a megkeresett hatóság hivatalos nyelvén vagy egy általa elfogadott nyelven kell benyújtani.

4. Ha egy megkeresés nem felel meg a formai követelményeknek, akkor a megkeresés helyesbítését vagy kiegészítését lehet kérni, óvintézkedéseket azonban el lehet rendelni.

7. CIKK

A megkeresés teljesítése

1. A segítségnyújtási megkeresés teljesítése érdekében a megkeresett hatóság, vagy ha azt nem tudja teljesíteni, az a közigazgatási szerv, amelyhez ez a hatóság a megkeresést továbbítja, saját hatáskörben és a rendelkezésre álló eszközökkel úgy jár el, mintha saját nevében vagy ugyanezen Fél egy másik hatóságának megkeresésére járna el, megadva a már rendelkezésre álló információkat, elvégezve a megfelelõ vizsgálatokat vagy intézkedve azok elvégzésérõl.

2. A segítségnyújtásra vonatkozó megkereséseket a megkeresett Fél törvényei, jogszabályai és más jogi eszközei alapján teljesítik.

3. Az egyik Fél kellõ felhatalmazással rendelkezõ tisztségviselõi - a másik érintett Fél egyetértésével és általa meghatározott feltételek mellett - a megkeresett hatóság vagy más annak alárendelt hatóság hivatalaitól megkaphatják azt a vámjogszabálysértésre vonatkozó tájékoztatást, amely a megkeresõ hatóság számára a jelen Melléklet végrehajtásához szükséges.

4. Az egyik Fél tisztségviselõi a másik Fél egyetértése esetén, jelen lehetnek a másik Fél területén lefolytatott vizsgálatoknál.

8. CIKK

A tájékoztatás közlésének formája

1. A megkeresett hatóságnak okmányokkal, okmányok hitelesített másolatával, jelentésekkel és hasonlók formájában kell közölni a megkeresõ hatósággal a vizsgálat eredményét.

2. Az 1. bekezdésben említett dokumentumok helyettesíthetõk az ugyanerre a célra bármilyen formában készített számítógépes információval.

9. CIKK

A segítségnyújtási kötelezettség alóli kivételek

1. Ha a megkeresett hatóság úgy véli, hogy a kért segítségnyújtás sértené a megkeresett Fél szuverenitását, közrendjét, biztonságát vagy más alapvetõ érdekeit, vagy a megkeresett Fél területén ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene, akkor visszautasíthatja a segítségnyújtást, illetve jogában áll, hogy csak részlegesen nyújtson segítséget vagy a segítségnyújtást bizonyos feltételekhez vagy követelményekhez kösse.

2. Ha a segítségnyújtás iránti megkeresés nem teljesíthetõ, a megkeresõ hatóságot haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni kell a segítségnyújtás visszautasításának indokairól.

3. Ha a vámhatóság olyan segítségnyújtást kér, amit õ maga nem tudna megadni, ha erre a másik Fél vámhatósága kérné, a kérésben erre a tényre fel kell hívnia a figyelmet. Az ilyen megkeresés teljesítése a megkeresett hatóság belátására van bízva.

10. CIKK

Bizalmas kezelésre vonatkozó kötelezettség

1. A jelen Melléklet alapján bármilyen formában közölt információt bizalmasan kell kezelni. A hivatali titoktartási kötelezettséget be kell tartani és az információnak meg kell kapnia az ezt fogadó Fél országában érvényes törvények szerinti védelmet.

2. Nevet tartalmazó adatokat nem lehet átadni, ha alapos okkal feltételezhetõ, hogy az átadott adat közlése vagy felhasználása a Felek valamelyikének alapvetõ jogelveivel ellentétes lenne, és különösen akkor, ha az érintett személy indokolatlan hátrányt szenvedne. A megkeresés alapján a fogadó Fél tájékoztatja a szolgáltató Felet a kapott információ felhasználásáról és az elért eredményrõl.

3. Nevet tartalmazó adatokat csak a vámhatóságoknak lehet átadni, valamint az ügyészségnek és a bíróságnak büntetõeljárással kapcsolatos igények esetében. Más személyek vagy hatóságok ilyen információt csak a szolgáltató hatóság elõzetes felhatalmazása alapján kaphatnak meg.

4. A szolgáltató Fél ellenõrzi az átadásra kerülõ információ pontosságát. Ha kiderül, hogy a biztosított információ pontatlan volt, vagy érvényteleníteni kell, akkor a fogadó Felet errõl haladéktalanul értesíteni kell. A fogadó Fél köteles elvégezni a helyesbítést vagy az érvénytelenítést.

5. Az alapvetõ közérdeket sértõ esetek kivételével az érintett személy kérésre tájékoztatást kaphat a tárolt adatokról és a tárolás céljáról.

11. CIKK

Az információ felhasználása

1. A rendelkezésre bocsátott információt kizárólag a jelen Melléklet szerinti célokra kell felhasználni, és bármelyik Fél országában más célokra csak akkor lehet felhasználni, ha az információt szolgáltató közigazgatási hatóság ehhez elõzetesen írásban hozzájárul, aki egyébként a felhasználást bármely módon korlátozhatja. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a kábítószerekkel és a pszichotrop anyagokkal kapcsolatos bûncselekményeket érintõ információkra. Az ilyen információkat közölni lehet a tiltott kábítószer-kereskedelem elleni harcban közvetlenül érintett más hatóságokkal, a 2. Cikkben meghatározott keretek között.

2. Az 1. bekezdésben foglaltak nem akadályozzák meg az információ felhasználását a vámjogszabályok megsértése miatt indított bármilyen bírósági vagy közigazgatási eljárásban.

3. A Felek a jelen Melléklet elõírásainak megfelelõen kapott információkat és a megtekintett okmányokat bizonyítékként felhasználhatják a bizonyítékok jegyzékében, jelentéseikben és vallomásaikban, valamint bírósági eljárásaikban és vádemelés céljára.

4. Az eredeti aktákat és dokumentumokat csak olyan esetekben kell bekérni, amikor a hitelesített másolat nem elegendõ, s ha ezt a nemzeti jogszabályok lehetõvé teszik. Az átadott eredeti példányokat haladéktalanul vissza kell szolgáltatni, amint megszûnik az ok, amiért azokat a másik Félnek átadták.

12. CIKK

Szakértõk és tanúk

A megkeresett hatóság tisztviselõje felhatalmazást kaphat arra, hogy a jelen Melléklet hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozó bírósági vagy közigazgatási eljárásokban, a kapott felhatalmazás keretei között, szakértõként vagy tanúként jelenjen meg a másik Fél igazságszolgáltatása elõtt, és az eljáráshoz szükséges tárgyakat, okmányokat vagy ezek hiteles másolatát igény szerint bemutassa. A megjelenésre vonatkozó megkeresésnek konkrétan meg kell jelölni, hogy milyen ügyben, milyen címen és milyen minõségben hallgatják meg a tisztviselõt.

13. CIKK

A segítségnyújtás költségei

A Felek lemondanak a jelen Melléklet végrehajtásával kapcsolatosan felmerülõ költségek egymás számára történõ megtérítésének igényérõl, kivéve, ha indokolt, olyan szakértõk és tanúk, valamint tolmácsok és fordítók költségeit, akik nem közszolgálati megbízatást teljesítenek.

14. CIKK

Végrehajtás

1. A jelen Melléklet ügyeinek intézése a Felek vámhatóságainak feladata. Nekik kell dönteni az alkalmazáshoz szükséges minden gyakorlati rendelkezésrõl és intézkedésrõl, figyelembe véve az adatvédelmi szabályokat.

2. A Felek konzultálnak egymással és folyamatosan tájékoztatják egymást a jelen Cikk rendelkezéseinek megfelelõen elfogadott részletes végrehajtási szabályokról.

3. A Felek vámhatóságai intézkedhetnek annak érdekében, hogy nyomozó szolgálataik egymással közvetlen kapcsolatban álljanak.

4. A Felek a jelen Melléklettel kapcsolatban szükségesnek tartott módosításokat javasolhatnak az illetékes szerveknek.

 

II. MELLÉKLET A 9. CIKKHEZ

VÁMÜGYEKBEN TÖRTÉNÕ KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

1. CIKK

Meghatározások

A jelen Melléklet alkalmazásában:

a) a "vámjogszabályok" a Bulgáriában és Szlovéniában alkalmazott, az áruk behozatalát, kivitelét, tranzitját és bármely más vámeljárás alá helyezését szabályozó rendelkezéseket jelentik és magukban foglalják az említett Felek által elfogadott tiltó, korlátozó és ellenõrzõ intézkedéseket is;

b) a "vámok" a Felek területén a vámjogszabályok alkalmazása során kirótt és beszedett valamennyi vámot, adót, díjat és/vagy más illetéket jelentik, de nem foglalják magukban azokat a díjakat és illetékeket, amelyek a nyújtott szolgáltatások megközelítõ költségeinek összegére korlátozódnak;

c) a "megkeresõ hatóság" a Szerzõdõ Felek egyike által erre a célra kijelölt illetékes közigazgatási hatóságot jelenti, amely vámügyekben segítséget kér;

d) a "megkeresett hatóság" a Szerzõdõ Felek egyike által erre a célra kijelölt illetékes közigazgatási hatóságot jelenti, amely a vámügyekben történõ segítségnyújtás iránti kérelmet fogadja;

e) a "jogszabálysértés" bármilyen vámjogszabálysértést, valamint ilyen jogszabály megsértésének bármilyen kísérletét jelenti;

f) a "vámhatóság" a Bolgár Köztársaságban a Pénzügyminisztériumot és a Vámfõigazgatóságot (GU Mitnici), és a Szlovén Köztársaságban a Pénzügyminisztériumot és a Szlovén Köztársaság Vámigazgatóságát (Ministerstvo za finance - Carinska Uprava Republike Slovenije) jelenti.

g) a "személyi adatok" minden olyan információt jelentenek, amely egy azonosított vagy azonosítható személyre vonatkozik.

2. CIKK

Hatály

1. A Szerzõdõ Felek a jelen Mellékletben meghatározott módon és feltételek mellett segítséget nyújtanak egymásnak a vámjogszabályok pontos alkalmazásának biztosításában, különösen a vámjogszabálysértések megelõzésében, felderítésében és vizsgálatában.

2. A jelen Melléklet szerint a vámügyekben történõ segítségnyújtás kiterjed a Szerzõdõ Fél bármely vámhatóságára, amely hatáskörrel rendelkezik a jelen Melléklet alkalmazására. Ez nem érinti a büntetõ ügyekben történõ kölcsönös segítségnyújtás szabályait. A kölcsönös segítségnyújtás a bíróság megkeresésére gyakorolt jogkörben szerzett információkra csak akkor terjed ki, ha a bíróság ehhez hozzájárul.

3. CIKK

Segítségnyújtás megkeresés alapján

1. A megkeresõ hatóság kérésére a megkeresett hatóság megad minden olyan lényeges információt, amely a vámjogszabályok pontos alkalmazásának biztosítását lehetõvé teszi, beleértve az ilyen jogszabályok megsértésére vonatkozóan ismertté vált vagy tervezett cselekményekkel kapcsolatos információkat is.

2. A megkeresõ hatóság felkérésére a megkeresett hatóság tájékoztatja a megkeresõ hatóságot arról, hogy a Szerzõdõ Felek valamelyikének területérõl kivitt árut megfelelõen vitték-e ki a másik Szerzõdõ Fél területére, és ha ez szükséges, közli az áruval kapcsolatban alkalmazott vámeljárást is.

3. A megkeresõ hatóság kérésére a megkeresett hatóság megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy ellenõrzést gyakoroljon:

a) azon természetes vagy jogi személyek felett, akikrõl alapos indokkal feltételezhetõ, hogy megsértik vagy megsértették a vámjogszabályokat;

b) olyan helyek felett, ahol az árukat úgy tárolják, amelyrõl alapos indokkal feltételezhetõ, hogy a vámjogszabályokkal ellentétes szállításokra szolgálnak;

c) olyan áruk mozgása felett, amelyek esetében közölték, hogy lényeges vámjogszabálysértésekhez vezethetnek;

d) szállítóeszközök felett, amelyekrõl alapos indokkal feltételezhetõ, hogy azokat vámjogszabályt sértõ cselekmény elkövetéséhez használták, használják vagy használhatják.

4. CIKK

Önkéntes segítségnyújtás

A Szerzõdõ Felek, hatáskörükön belül, segítséget nyújtanak egymásnak, amennyiben ezt a vámjogszabályok megfelelõ alkalmazása érdekében szükségesnek tartják, különösen akkor, ha az alábbiakra vonatkozó információk birtokába jutnak:

- olyan cselekmények, amelyek megsértették, megsértik vagy megsérthetik a vámjogszabályokat és a másik Szerzõdõ Fél érdeklõdésére számot tarthatnak;

- az ilyen cselekmények megvalósítása során alkalmazott új eszközök és módszerek;

- olyan áruk, amelyek esetében ismertté vált a behozatalra, a kivitelre vagy az átmenõ forgalomra, illetve más vámeljárásokra vonatkozó vámjogszabályok lényeges megsértése;

- olyan személyek, akik esetében ismertté vált, vagy akik gyanúsíthatók, hogy megsértik vagy megsértették a másik Szerzõdõ Fél területén hatályos vámjogszabályokat;

- szállítóeszközök és konténerek, amelyek esetében ismertté vált vagy gyanítható, hogy a másik Szerzõdõ Fél területén hatályos vámjogszabályokat megsértve használták, használják vagy használhatják fel azokat.

5. CIKK

Kézbesítés/Közlés

A megkeresõ hatóság megkeresése alapján a megkeresett hatóság jogszabályainak megfelelõen minden szükséges intézkedést megtesz

- az összes irat kézbesítése,

- az összes határozat közlése

érdekében a jelen Melléklet hatálya alá tartozó és a területén lakó vagy letelepedett címzettnek. Ilyen esetben a 6. Cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.

6. CIKK

A segítségnyújtás iránti megkeresés formája és tartalma

1. A jelen Melléklet szerinti megkereséseket írásban kell elkészíteni. Az ilyen kérések teljesítéséhez szükséges okmányokat mellékelni kell. Ha a helyzet sürgõssége indokolja, szóban elõterjesztett megkereséseket is el lehet fogadni, de ezeket haladéktalanul meg kell erõsíteni írásban is.

2. A jelen Cikk 1. bekezdése szerinti megkereséseknek tartalmazniuk kell az alábbi információkat:

a) a megkeresést elõterjesztõ megkeresõ hatóság;

b) a kért intézkedés;

c) a megkeresés célja és oka;

d) az érintett törvények, jogszabályok és más vonatkozó jogi elemek;

e) azon természetes vagy jogi személyek lehetõség szerint minél pontosabb és átfogóbb megjelölése, akik ellen a vizsgálat irányul;

f) fontosabb tények összefoglalása, az 5. Cikkben szereplõ esetek kivételével.

3. A megkeresést a megkeresett hatóság hivatalos nyelvén vagy egy általa elfogadott nyelven kell benyújtani.

4. Ha egy megkeresés nem felel meg a formai követelményeknek, akkor a megkeresés helyesbítését vagy kiegészítését lehet kérni, óvintézkedéseket azonban el lehet rendelni.

7. CIKK

A megkeresés teljesítése

1. A segítségnyújtási megkeresés teljesítése érdekében a megkeresett hatóság, vagy ha az nem tudja teljesíteni, az a közigazgatási szerv, amelyhez ez a hatóság a megkeresést továbbítja, saját hatáskörben és a rendelkezésre álló eszközökkel úgy jár el, mintha saját nevében vagy ugyanezen Szerzõdõ Fél egy másik hatóságának megkeresésére járna el, megadva a már rendelkezésre álló információkat, elvégezve a megfelelõ vizsgálatokat vagy intézkedve azok elvégzésérõl.

2. A segítségnyújtásra vonatkozó megkereséseket a megkeresett Szerzõdõ Fél törvényei, jogszabályai és más jogi eszközei alapján teljesítik.

3. Az egyik Szerzõdõ Fél kellõ felhatalmazással rendelkezõ tisztségviselõi - a másik érintett Szerzõdõ Fél egyetértésével és általa meghatározott feltételek mellett - a megkeresett hatóság vagy más annak alárendelt hatóság hivatalaitól megkaphatják azt a vámjogszabálysértésre vonatkozó tájékoztatást, amely a megkeresõ hatóság számára a jelen Melléklet végrehajtásához szükséges.

4. Az egyik Szerzõdõ Fél tisztségviselõi a másik Szerzõdõ Fél egyetértése esetén, jelen lehetnek a másik Szerzõdõ Fél területén lefolytatott vizsgálatoknál.

8. CIKK

A tájékoztatás közlésének formája

1. A megkeresett hatóságnak okmányokkal, okmányok hitelesített másolatával, jelentésekkel és hasonlók formájában kell közölni a megkeresõ hatósággal a vizsgálat eredményét.

2. Az 1. bekezdésben említett dokumentumok helyettesíthetõk az ugyanerre a célra bármilyen formában készített számítógépes információval.

9. CIKK

1. A Szerzõdõ Felek visszautasíthatják a jelen Melléklet szerinti segítségnyújtást, ha az:

a) sértené Szlovénia vagy Bulgária szuverenitását; vagy

b) sértené a közrendet, a biztonságot vagy más alapvetõ érdekeket;

c) a vámszabályokon túlmenõ deviza vagy adó szabályokat érintene; vagy

d) ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.

2. Ha a megkeresõ hatóság olyan segítségnyújtást kér, amit õ maga nem tudna megadni kérés esetén, akkor a kérésben erre a tényre fel kell hívni a figyelmet. Az ilyen megkeresés teljesítése a megkeresett hatóság belátására van bízva.

3. A segítségnyújtás megtagadása vagy nem teljesítése esetén a döntésrõl és az indokairól haladéktalanul tájékoztatni kell a megkeresõ hatóságot.

10. CIKK

Bizalmas kezelésre vonatkozó kötelezettség

1. A jelen Melléklet alapján bármilyen formában közölt információt bizalmasan kell kezelni. A hivatali titoktartási kötelezettséget be kell tartani és az információnak meg kell kapnia az ezt fogadó Szerzõdõ Fél országában érvényes törvények szerinti védelmet.

2. Személyi adatokat csak akkor lehet átadni, ha a Szerzõdõ Fél jogszabályai azonos szintû személyi adatvédelmet biztosítanak. A Szerzõdõ Feleknek legalább a jelen Melléklet Függelékében rögzített elveken alapuló adatvédelmi szintet kell biztosítaniuk.

11. CIKK

Az információ felhasználása

1. A rendelkezésre bocsátott információt kizárólag a jelen Melléklet szerinti célokra kell felhasználni, és bármelyik Szerzõdõ Fél országában más célokra csak akkor lehet felhasználni, ha az információt szolgáltató közigazgatási hatóság ehhez elõzetesen írásban hozzájárul, aki egyébként a felhasználást bármely módon korlátozhatja. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a kábítószerekkel és a pszichotrop anyagokkal kapcsolatos bûncselekményeket érintõ információkra. Az ilyen információkat közölni lehet a tiltott kábítószer-kereskedelem elleni harcban közvetlenül érintett más hatóságokkal, a 2. Cikkben meghatározott keretek között.

2. Az 1. bekezdésben foglaltak nem akadályozzák meg az információ felhasználását a vámjogszabályok megsértése miatt indított bármilyen bírósági vagy közigazgatási eljárásban.

3. A Szerzõdõ Felek a jelen Melléklet elõírásainak megfelelõen kapott információkat és a megtekintett okmányokat bizonyítékként felhasználhatják a bizonyítékok jegyzékében, jelentéseikben és vallomásaikban, valamint bírósági eljárásaikban és vádemelés céljára.

12. CIKK

Szakértõk és tanúk

A megkeresett hatóság tisztviselõje felhatalmazást kaphat arra, hogy a jelen Melléklet hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozó bírósági vagy közigazgatási eljárásokban, a kapott felhatalmazás keretei között, szakértõként vagy tanúként jelenjen meg a másik Szerzõdõ Fél igazságszolgáltatása elõtt, és az eljáráshoz szükséges tárgyakat, okmányokat vagy ezek hiteles másolatát igény szerint bemutassa. A megjelenésre vonatkozó megkeresésnek konkrétan meg kell jelölni, hogy milyen ügyben, milyen címen és milyen minõségben hallgatják meg a tisztviselõt.

13. CIKK

A segítségnyújtás költségei

A Szerzõdõ Felek lemondanak a jelen Melléklet végrehajtásával kapcsolatosan felmerülõ költségek egymás számára történõ megtérítésének igényérõl, kivéve, ha indokolt, olyan szakértõk és tanúk, valamint tolmácsok és fordítók költségeit, akik nem közszolgálati megbízatást teljesítenek.

14. CIKK

Végrehajtás

1. A jelen Melléklet ügyeinek intézése a Szerzõdõ Felek vámhatóságainak feladata. Nekik kell dönteni az alkalmazáshoz szükséges minden gyakorlati rendelkezésrõl és intézkedésrõl, figyelembe véve az adatvédelmi szabályokat.

2. A Szerzõdõ Felek konzultálnak egymással és folyamatosan tájékoztatják egymást a jelen Cikk rendelkezéseinek megfelelõen elfogadott részletes végrehajtási szabályokról.

3. A Szerzõdõ Felek vámhatóságai intézkedhetnek annak érdekében, hogy nyomozó szolgálataik egymással közvetlen kapcsolatban álljanak.

Függelék a 9. Cikkhez tartozó II. Melléklethez

ADATVÉDELMI ALAPELVEK

1. Az automatikus feldolgozásra kerülõ személyes adatok:

a) gyûjtése és feldolgozása korrekt és törvényes legyen;

b) tárolása feleljen meg a törvényben meghatározott céloknak, és semmiképpen nem lehet ellentétes e célokkal;

c) megfelelõek, relevánsak legyenek, és semmiképpen se menjenek túl a tárolás célján;

d) pontosak és - szükség esetén - aktualizáltak legyenek;

e) tárolása olyan formában történjen, amely csak addig teszi lehetõvé az adatok tárgyának azonosítását, ami az adattárolás céljához szükséges.

2. A faji eredetet, politikai véleményeket vagy vallásos és egyéb nézeteket feltáró személyi adatokat, valamint az egészségre vagy a szexuális életre vonatkozó személyi adatokat nem lehet automatikus feldolgozásnak alávetni, kivéve ha a hazai jog megfelelõ védelmet biztosít. Ugyanez vonatkozik a bûncselekményekkel kapcsolatos személyi adatokra is.

3. Megfelelõ biztonsági intézkedéseket kell tenni az automatizált aktákban tárolt személyi adatok védelmére az illetéktelen törlés vagy véletlen adatvesztés, valamint az illetéktelen hozzáférés, módosítás vagy terjesztés ellen.

4. Bármely személynek képesnek kell lennie arra, hogy

a) megállapítsa atomatizált személyi akta létét, fõ célját, valamint az akta kezelõje személyazonosságát és lakóhelyét vagy vállalkozásának székhelyét;

b) ésszerû idõközönként és felesleges késedelem vagy költségek nélkül visszaigazolást kapjon arról, hogy a rá vonatkozó személyi adatokat tárolják-e automatizált aktában, s az erre vonatkozó tájékoztatást érthetõ formában kapja meg;

c) az esettõl függõen kiigazíttathassa vagy töröltethesse az ilyen adatokat, ha azokat a hazai jogszabályok rendelkezéseivel ellentétes módon dolgozták fel a jelen Függelék 1. és 2. elvében ismertetett alapelveket tekintve;

d) jogorvoslatot kapjon, ha kérésére a tájékoztatás, vagy az esettõl függõen a jelen elv b) és c) pontjában hivatkozott tájékoztatás, módosítás vagy törlés nem történt meg.

5. A jelen Függelék 1., 2. és 4. elve szerinti rendelkezések alól semmilyen kivétel nem engedhetõ meg, kivéve a jelen elvben meghatározott kereteken belülieket.

6. A jelen Függelék 1., 2. és 4. elve szerinti rendelkezésektõl való eltérések akkor megengedettek, ha az ilyen eltérést a Szerzõdõ Fél törvénye írja elõ, és ez a demokratikus társadalomban szükséges intézkedés az alábbiak érdekében:

a) az állambiztonság, a közbiztonság, az állam monetáris érdekeinek védelme vagy bûncselekmények elleni fellépés;

b) az adat tárgyának vagy mások jogainak és szabadságjogainak védelme.

7. A jelen Függelék 4. elvének b), c) és d) pontjában meghatározott jogok gyakorlásával kapcsolatos korlátozásokat írhat elõ a törvény a statisztikai vagy tudományos kutatási célokra használt automatizált személyi akták esetében, ha egyértelmû, hogy az adat tárgyával kapcsolatban a magánélet megsértésének kockázata nem merül fel.

8. A jelen Függelék egyik rendelkezése sem értelmezhetõ úgy, hogy korlátozná vagy bármilyen más módon befolyásolná a Szerzõdõ Fél lehetõségét arra, hogy az adatok tárgya számára a jelen Függelékben meghatározottnál szélesebb körû védelmet nyújtson.