A Pénzügyminisztériumban már az év elsõ felében (április-május hónapban) megkezdõdtek a tervezést elõkészítõ munkák. A makroszámítások megalapozásához azonban az indokoltnál késõbb álltak rendelkezésre a statisztikai adatok. Az 1997. évi elõzetes tényszámokhoz a tervezõk 1998. februárjában jutottak hozzá, a végleges adatok azonban csak 1999. elsõ félévében lesznek hozzáférhetõek. Ezt a hiányt pótolták a negyedéves GDP mérlegek, amelyek a várható, becsült elõrejelzést segítik megalapozottabbá tenni.

A tervezés befejezõ szakaszához képest azonban késõn készült el a második negyedévi mérleg, és csak szeptemberben hozták nyilvánosságra. Hasonlóan késõn, szeptember-október hónapban véglegesítik a társasági adó adatait, ezért a végleges számok felhasználására csak ezt követõen van mód .

Nem hasznosíthatók kellõen a KSH évkönyv adatai sem, mivel nem tartalmazzák a volumenadatokat és a nemzeti számlák adatait. Ezeket az adatokat a KSH Nemzeti Számlák kiadványa tartalmazza, de ennek - korábbi évekhez hasonlóan - késõi megjelenése (szeptember) miatt a tervezésnél csak a késõbbi fázisban használhatók fel. Az elõbbiek azt támasztják alá, hogy a statisztikai adatszolgáltatás nem alkalmazkodik a költségvetés benyújtásához; a társasági adó adataival korrigált elõzõ évi tényszámok és a második negyedévi GDP mérleg két-három héttel késõbb készülnek el ahhoz, hogy a költségvetéshez felhasználhatók lennének.

Az OECD bizottságaiban a makrotervezõ apparátus munkatársai a különbözõ jelentések elkészítésében való részvétellel olyan módszerekre, tapasztalatokra tesznek szert folyamatosan, amelyeket a hazai tervezõmunkában is hasznosítanak, lehetõségük van más országok gyakorlatának megismerésére.

A kialakult jó kapcsolat alapján hasznosnak ítélhetõ meg a hazai gazdaságkutató intézetekkel (Kopint-Datorg, GKI Gazdaságkutató Rt., Pénzügykutató Rt.), valamint a Budapest Bankkal való együttmûködés. A PM és a különbözõ intézmények prognózisa szerint a gazdaság 1998. évi fõbb jellemzõi, illetve adatai - amelyeket saját adatbázisukat is felhasználva dolgoztak ki - között bizonyos eltérések vannak, de a néhány fõbb mutatót illetõen közelítõek a prognózisok (GDP 4,5 %-kal, a beruházások 11-13 %-kal, a fogyasztóiár-változás 14-15 %-kal, az államháztartás hiánya GFS rendszerben 4,8-5,0 %-kal emelkedik).

Eltérés tapasztalható a GKI Gazdaságkutató Rt. prognózisában a háztartások várható jövedelme és fogyasztása megítélésében (az egy keresõre esõ reálbér-növekedés 2 % ponttal, az egy fõre jutó reáljövedelem-emelkedés 1,5 % ponttal, a fogyasztás 1,7 % ponttal gyorsabban növekszik a PM elõrejelzésénél). Ugyancsak magasabb növekedést prognosztizált a Budapest Bank (beruházások 8 % ponttal, a külkereskedelmi áruforgalom 2-5 % ponttal magasabb a többi elõrejelzésnél).

A monetáris politikát képviselõ MNB-vel az egyeztetések már a tervezõi munka korábbi szakaszában, a KSH elõzetes tervszámai ismeretében megtörténtek. Az MNB adatbázisán készült prognózisok (kamat, hitel, megtakarítások) és a PM számításai kölcsönösen közeledtek egymáshoz, a mutatók hasonló növekedési ütemet jeleznek.

A kiadási oldalon megjelent az agrárgazdaságban, a Nemzeti Agrárprogramban kitûzött célok, a vidékfejlesztési feladatok, a közbiztonság, a humántõke fejlesztése (családtámogatás, felsõoktatás, kultúra, hitélet), az Euro-atlanti csatlakozás elõkészítésének pénzügyi szükséglete.

A bevételi oldalon a TB járulék, az SZJA-kulcsok változása jelentkezett, ami - a kormányzati elképzelések szerint - összességében bevételnövekedést eredményez.

A kiadások növekedése, a bevételeknél a járulékkulcsok csökkentése és a deficit 4 %-os tartása nem jelent könnyû feladatot. Az egyensúly biztosításában döntõ szerepe lehet, hogy a mértékek miként alakulnak (pl. a kiadások mennyivel növekednek).

Az 1998. évi elõirányzathoz és az 1998. évi várható teljesítéshez viszonyított kedvezõ változás prognosztizálása mellett is valószínûleg maradnak tartalékok. Ennek realitását az eddigi tapasztalat igazolja, mivel a társasági adókulcs mértékének 18 % ponttal való csökkentése óta (1995. év) minden évben 20 %-ot meghaladó elõirányzat túlteljesítés volt tapasztalható. (Itt szükséges megjegyezni, hogy az általános adókulcs mellett 1995. és 1996. években 23 % kiegészítõ adó terhelte a felvett osztalékot és a végleges pénzeszközátadást.) Az elõirányzatok képzése azonban változatlan technikával folyt.

Az 1999. évi költségvetési törvényjavaslat munkaanyagai szerint a számítások arra épültek, hogy a vállalkozások nyereségének növekedése 1999. évben (20,7 %) is meghaladja a bruttó hazai termék emelkedését (15,0 %) az 1998. évi várható összeghez képest.

A társasági adótörvény-tervezet munkaanyaga a vállalkozások széles körét érintõ - az 1998. évben meglévõ, de hatásaiban áthúzódó kedvezményeken túlmenõen további - módosításokkal nem számolt, ezért az átlagos adóterhelés 1998. évi várhatóhoz viszonyított aránya nem módosult (11,1 %), az indokolás szerint.

A 243 ezer bevallás mintegy 96 %-a került feldolgozásra, megközelítõen olyan mértékû, mint az elõzõ évben (97 %). A várható (1998. május 31-e után érkezõ bevallásokkal együtt számított) bevallásokhoz viszonyított feldolgozási szint azonban 91 %-ról 81 %-ra csökkent, ami a tervezés hibahatárára is befolyással lehet (a várható bevallások száma a kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozásoknál 34 ezerrel növekedett).

A központi költségvetésbe 1998. augusztus 31-ig 7,7 Mrd Ft bányajáradék folyt be. A teljesítéselmaradás - az indokolás szerint - a kõolaj világpiaci árának jelentõs csökkenésével, valamint a földgáz viszonteladási árának tervezettõl elmaradó emelkedésével van összefüggésben.

A tervezés során az árak alakulásánál a Pénzügyminisztérium tervezési köriratában közzétett devizaárfolyam-prognózist és az ipari termelõi árindexet alkalmazták.

A vám- és importbefizetések összetevõit (vám, vámkezelési díj, statisztikai illeték, vámbiztosíték, vámpótlék) külön-külön megtervezik. Ezen elvonásoknál a korábbi években a gyakori szabályozóváltozások miatt az egy-egy elemet érintõ módosulások olyan jelentõs hatásúak voltak, hogy azok az összbevétel alakulását is érdemben befolyásolták.

A tervezésnél az importérték nagy arányú növekedésével és - a nemzetközi megállapodásokban foglaltak szerinti folyamatos vámteher mérséklés eredményeként - az átlagos vámkulcs csökkenésével számoltak.

Az 1999. évre a vámkezelési díj és a statisztikai illeték jelenlegi feltételek szerinti érvényesülésével számoltak, a vámbiztosíték vonatkozásában pedig az 1998. évi várható bevétellel szinte megegyezõ összeget vettek figyelembe. (A vámkezelési díj és a statisztikai illeték szabályozásának módosulása esetén a bevétel mintegy 16,0 Mrd Ft-tal való csökkenésével kell számolni.)

A vámbevétel jogcímben 1,0 Mrd Ft beszedési hatékonyságjavulás hatását is szerepeltették, bár erre a prognózis szöveges indokolása nem tért ki.

Az 1998. évi várható érték realizálása az 1998. augusztus 31-ig befolyt 9,3 Mrd Ft alapján valószínûsíthetõ.

Az egyéb befizetések tényszámai között 1998. évben egyszeri bevétel-növekedésként 5,3 Mrd Ft piacrajutási támogatás visszafizetése is kimutatásra került. Ennek figyelembevételével az egyéb befizetés jogcímen 1998. augusztus 31-ig 14,6 Mrd Ft bevétel realizálódott.

Az 1999. évi elõirányzat a (bevétel közel 84 %-át kitevõ) vásárolt fogyasztás adójának 29,6 %-os növekedésével, a lakossági beruházások és az - intézményi dologi kiadásokat és beruházásokat is magába foglaló - egyéb vásárlások adójának vonatkozásában lényegesen mérsékeltebb, 11,5 %-os, illetve 16,3 %-os növekedéssel számolt az 1998. évi eredeti elõirányzathoz viszonyítva. Az 1998. évi várható bevételhez viszonyított növekedés a vásárolt fogyasztás adójának esetében 17,9 % (az Országgyûlésnek benyújtott törvényjavaslat elõirányzata szerint 20 %), a lakossági beruházásoknál 11,5 %, az egyéb vásárlásoknál pedig 12,5 %.

Az elõirányzat a vásárolt fogyasztás makrogazdasági paraméterének 14,5 %-os növekedését feltételezi, továbbá tartalmaz az adóhatósági munka javulásából származó bevételt (2,8 %) is. Ez utóbbi - nagyságrendjét tekintve - reálisnak tûnik, azonban a helyszíni ellenõrzés befejezéséig az APEH intézkedési tervvel nem támasztotta alá. A tájékoztatás szerint azóta megkezdõdtek a konzultációk a PM és az APEH között az adóbeszedés hatékonyságának javításából származó lehetséges eredmények egyeztetésérõl.

Pl. a gyógyászati célú oxigén adókulcsának 25 %-ról 0 %-ra való változását, egyes egészségügyi mûanyag termékek és gumigyártmányok adókulcsának 25 %-ról 12 %-ra való csökkentését, több - az ipar más területein is használt - gyógyszeralapanyag adó mértékének 0 %-ról 25 %-ra való növelését, a kereskedelmi rádiós és televíziós szolgáltatás tárgyi mentes körbõl a 12 %-os adókulcs alá kerülését javasolja az elõterjesztés.

Ezen kívül a termékimportnál és az importszolgáltatásoknál a jövõben az adófizetési kötelezettség és a levonási jogosultság idõpontja - a jelenleg hatályos elõírásoktól eltérõen - lényegében egybeesik.

A tervezést végzõ szervezeti egység tájékoztatása szerint termékszintû forgalomra vonatkozó adatok nem álltak rendelkezésükre, a vélelmezett súlyarányok alapján a kihatás elenyészõ lehet, a változások részben kiegyenlítik egymást, az ÁFA visszaigénylési szabály tervezett módosításának hatását pedig nem tartották jelentõsnek.

Itt említhetõ meg, hogy - a tájékoztatás szerint - a lakás árában lévõ ÁFA egy hányadának visszajuttatása a lakásépítõknek (lakásvásárlóknak) nem érinti az adóelõirányzatot, mivel nem ÁFA visszatérítéssel, hanem a lakástámogatások rendszerében valósul meg.

A nemzetközi gyakorlatnak, illetve az EU elõírásoknak megfelelõen a vámtarifaszámokra épülõ termékazonosítás teljes körû átvételére 1999. január 1-jei határidõvel történt kötelezettség-vállalás. Eszerint 1999. január 1-jétõl az adótörvények alkalmazásánál a KSH Építményjegyzék és Szolgáltatások Jegyzéke mellett - az Ipari Termékek Jegyzéke, a Mezõgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzéke és a Számítástechnikai-alkalmazási Termékek Jegyzéke helyett - a Kereskedelmi Vámtarifa besorolási rendje az irányadó.

Az 1999. évi bevétel tervezéséhez az 1998. augusztus 5-i feldolgozású bevallásokat vették figyelembe. (A korábbi években a késedelmes - októberi - feldolgozások miatt csak a megelõzõ év bevallási adatait használták fel a prognózis készítéséhez.)

A tervezési körirat szerint 11 %-os fogyasztói árszínvonal emelkedéssel és 13 %-os bruttó átlagkereset növekedéssel számoltak.

Az 1998. évi elõirányzat szerint 40,0 Mrd Ft az elkülönülten adózó jövedelmek adója, az 1998. évi várható érték 60,2 Mrd Ft, több, mint 50 %-kal haladja meg az 1998. évi elõirányzatot.

Az 1999. évi elõirányzat közel 18%-kal haladja meg az 1998. évi várható értéket. Ezen növekedés részben indokolható, mivel egy új jogcímen, az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem adójával bõvül az elkülönítetten adózó jövedelembõl származó összeg.

A PM helyettes államtitkárának 1998. november 4-i levele szerint a bevétel összegét idõközben 6,2 Mrd Ft-ra növelték.

A számítási anyagban a tervezett módosítások hatásait külön-külön levezették. Így az elsõ lakástulajdont szerzõ fiatalok 50 %-os, maximum 40,0 E Ft-ig terjedõ kedvezményét, a gépjármûszerzés illetékének a hengerûrtartalomhoz igazodó cm³ -enkénti 2 Ft-os emelését, az általános tételû eljárási illeték 500 Ft-os emelését, a többi eljárási illetéktétel valorizálását stb.

Az útlevelek megújítása címén az 1998. évi 7,0 Mrd Ft-tal szemben 4,0 Mrd Ft-tal kevesebb bevételt vettek figyelembe azt feltételezve, hogy az 1993-ban váltott útlevelek döntõ részének megújítása 1998. évben megtörténik.

A vagyonszerzési illetékeknél, ahol az illetékkulcsok várhatóan nem változnak, a mintegy 15 %-os növekedést az árszínvonal tervezett 11 %-os növekedésével, valamint az illetékhivatalok beszedési tevékenységének javulásával támasztották alá. Utóbbi indokául szolgál, hogy a helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. tv. 45. §) a beszedett adó- és illetéktartozás utáni érdekeltséget 1998-tól elõtérbe helyezi és az érdekeltségi alapot az önkormányzati - nem pedig központi költségvetési - bevétel terhére képezteti.

Az 1999. évi elõirányzat képzésénél helyesen számoltak azzal a ténnyel, hogy a pénzügyi ágazatban mûködõ gazdasági társaságok jövedelmezõségének javulása elmarad az egyéb vállalkozások tervezett nyereségnövekedésétõl. Ennek mértékét azonban - az elõzõ évihez hasonlóan - megközelítõen sem igazították az idõarányos bevétel alakulásához. Az 1998. évi eredeti elõirányzat 31,5 Mrd Ft volt, amelybõl mindössze 10,8 Mrd Ft folyt be 1998. augusztus 31-ig. Az 1998. évi várható teljesítést 25,5 Mrd Ft-ban határozták meg és ebbõl indultak ki az 1999. évi elõirányzat kialakításánál.

A központi költségvetési fejezetek összes kiadási keretét az elkülönített céltámogatásokon felül 1.564.117,0 M Ft-ban, a bevételek összegét 340.094,0 M Ft-ban, a támogatásokét 1.223.423,0 M Ft-ban határozták meg. A kiadásokon belül a személyi juttatásokra 349.193,0 M Ft volt a keret összege. A fejezeteknél központi beruházásokra 136.461,0 M Ft volt a felhasználható forrás.

Az ellenõrzés részére adott szóbeli tájékoztatás szerint ezek közé tartozhat pl. az FVM agrártámogatásának rendezése, továbbá azoknak a fejezeteknek az elõirányzatai, amelyeket több változatban készítettek, illetve ahol gazdaságfejlesztési és céltámogatásokban részesülnek a fejezetek (HM, GM, FVM, KHVM). Ezeknél a fejezeteknél különösen elhúzódott az egyeztetés. Így pl. a HM helyettes államtitkárának november 4-i levele szerint a PM a végleges keretszámokat írásban 1998. október 24-én adta át részükre, és így két nap állt rendelkezésükre a tervjavaslat részletes kidolgozására és benyújtására.

A szükséges szervezeti változások a fejezeteknél elõrehaladott szakaszba jutottak. A kormányzati struktúraváltással összefüggõ átadás-átvételek folyamatosan valósulnak meg és azt követõen kerül sor az átrendezõdés eredményének számbavételére, számszerûsítésére.

A tervezési körirat szerint a keretszámok "A" változata a követelményeknek megfelelõ, a "B" változat a PM által javasolt, míg a "C" változat az érintett tárca igényének megfelelõ összeget tartalmazta. Megállapodások hiányában az érintett fejezeteknek valamennyi változat részletes adatszolgáltatását meg kellett adnia. Valamennyi változat kidolgozása során érvényesíteni kellett a tervezési köriratban foglalt követelményeket.

Az elõirányzatokban nem kerültek számszerûsítésre az 1999-ben megvalósuló energiaár-változások hatásai.

A 23 fejezet közül 17 fejezetnél a benyújtott elõirányzat és a keretszám között nem volt eltérés. (A keretszámokat meghaladó összes többletigény 94 %-a a KHVM fejezet elõirányzatánál jelentkezett.) A beruházási elõirányzatok a források bruttó összegét tartalmazták, kivéve a MÁV nettó támogatását, mivel az jogosult az ÁFA visszaigénylésre. A nemzetközi hitelek beépültek a központi beruházások elõirányzatába, annak részét képezik, és a kiemelt projektek megvalósítására fordítják (pl. a MÁV modernizációs programjai, az OM felsõoktatás fejlesztési projektjei stb.).

A keretszámot meghaladó igénnyel fellépõ fejezetek közül az MKÜ fejezet 230,0 M Ft összegû többletigényét megfelelõ indokolással nyújtotta be.

A központi beruházási forrás 45 %-ával részesülõ KHVM fejezet 61,0 Mrd Ft keretéhez képest további 31,0 Mrd Ft-ot igényelt. A NKÖM a megemelt felhasználási lehetõségéhez képest további 2,0 Mrd Ft igényt nyújtott be.

Különösen magas elõirányzatot tervezett a KHVM (+ 40,0, ill. + 50,0 Mrd Ft-ot), az OM (+ 16,0, illetve + 20,0 Mrd Ft-ot), a Bíróságok fejezet (2000-ben + 12,0 Mrd Ft-ot), és a PM (2000-ben + 4,0 Mrd Ft-ot).

A HM fejezet esetében ez az 1998. évi elõirányzathoz képest 100 %-os bevételnövekedést jelent. A tárca helyettes államtitkárának 1998. november 4-i levele szerint annak az ingatlanértékesítésbõl származó része pontosan nem prognosztizálható ami a bevételekkel szemben állított kiadások teljesíthetõségét veszélyezteti.

A 2000. év dátumváltásával összefüggõ problémák megoldásáról szóló 1059/1998. (V. 8.) Korm. határozat megfogalmazta a feladat megvalósítására szolgáló fõbb irányelveket, felelõsöket és határidõket.

A kormányhatározat a dátumváltással összefüggõ informatikai feladatok megoldásáért, a kormányzati szerveknél és intézményeikben mûködõ vagy fejlesztés alatt álló információrendszerek hibátlan mûködéséért, az esetlegesen jelentkezõ problémák kiküszöbölésének megoldásáért, költségeinek felméréséért a fejezeteket irányító minisztereket, országos hatáskörû közigazgatási szervek vezetõit, illetve a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárát jelölte meg felelõsként.

A Kormány felkérte az Állami Számvevõszék elnökét, hogy a vizsgálati programokat egészítse ki a 2000. év dátumváltásával összefüggõ feladatok végrehajtásának ellenõrzésével.

A stratégiai munkacsoport tevékenysége az ún. kritikus szektorokat fogná át (pl. energia, közlekedés, hírközlés, pénzügy, hadügy, egészségügy).

A csoport a fejezetet felügyelõ szerveknek kérdõívet küldött, amelyben információt kértek a minisztériumoktól az általuk felügyelt szerveknél folyó munkáról, illetve egyes kiemelt, több tárcát érintõ projektrõl. A válaszok a megadott, 1998. augusztus 31-i határidõhöz képest késve - a helyszíni ellenõrzés befejezésekor is még folyamatosan - érkeztek. A felmérés azonban nem feltétlenül lesz elegendõ a problémakör megfelelõ kezelésére, mivel az nem csak erre a területre terjed ki és nemcsak technológiai fontosságú. Az informatikai, távközlési és egyéb mûszaki berendezések zöme ugyanis - a szakértõi vélemények szerint - nem tudja kezelni a 2000. év dátumváltását a nemzetgazdaság különbözõ (akár már privatizált) ágazataiban.

A 3 lényeges ajánlás: a nemzeti Y2K akcióprogram végrehajtásához a legmagasabb szintû politikai támogatásra van szükség; a probléma kezeléséhez elkülönített pénzügyi és emberi erõforrásra van szükség kormányzati szinten és a legtöbb gazdasági szektorban; az egyre kevesebb rendelkezésre álló idõ miatt a Kormánynak a lehetõ leggyorsabban ki kell dolgozni és végre kell hajtani a nemzeti Y2K akcióprogramot.

Az egyes elkülönített állami pénzalapoknál - különösen az adók módjára beszedhetõ bevételekbõl gazdálkodó alapoknál - a korábbi években jelentõs pénzmaradványok halmozódtak fel, amelyek felhasználását az 1997., illetve az 1998. évi központi költségvetésrõl szóló törvény korlátozta. Ezt a szabályozást - mivel az ellentétes az alapszerû kezelés elvével - az Állami Számvevõszék az 1998. évi költségvetésrõl szóló véleményében már kifogásolta.

A két összeg közötti eltérés abból származik, hogy egyrészt a határozat és a szerzõdés idõpontja közötti árfolyamváltozás magasabb összeget eredményezett (+ 12,5 Mrd Ft), másrészt a hitelszerzõdések nélküli kezességek esetében csak becsülni lehetett az esetleges fizetési kötelezettségeket (- 3,0 Mrd Ft).

A fizetési kötelezettséget tartalmazó nyilvántartásban a kezességbeváltást is valószínûsítették aszerint, hogy az feltehetõen érvényesítésre kerül-e, lehetséges, de valószínûsége bizonytalan és végül nem kerül érvényesítésre. Ennek alapján a 49,7 Mrd Ft-ból 10,6 Mrd Ft beváltását, míg a többinél az adósok teljesítését valószínûsítették.

Reálisnak tûnik, hogy a nemzetgazdasági célok megvalósítása érdekében új kezességvállalásokkal is számolni kell (pl. a Postabank Rt. helyzetének rendezése, az agrárágazat értékesítési gondjainak segítése).

Egyes tételeknél a hitel bruttó összege kisebb a nettó összegnél, ami az elõtörlesztésbõl származhat (a közlekedési üzemek jármûbeszerzése nettó hitel összege 181,9 M Ft, bruttó összege 154,9 M Ft, a MÁV Rt. gördülõanyag felújítása nettó hitel összege 1.040,1 M Ft, bruttó összege 713,7 M Ft).

Az Eximbank Rt. által vállalt garanciaügyletekkel összefüggõen 1,0 Mrd Ft-ról 1,5 Mrd Ft-ra, a MEHIB Rt. által vállalt biztosítási tevékenységbõl eredõen 0,8 Mrd Ft-ról 2,6 Mrd Ft-ra, a Hitelgarancia Rt. garanciaügyleteinél 1,3 Mrd Ft-ról 1,8 Mrd Ft-ra, az Agrárvállalási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteinél 0,4 Mrd Ft-ról 0,6 Mrd Ft-ra emelkedett a költségvetésben a fizetési kötelezettség elõirányzata.

A növekedés indokolása hiányzott az Eximbank Rt. és a MEHIB Rt. kezességérvényesítésénél; kellõen alátámasztott volt a Hitelgarancia Rt. tervezésénél, ahol a növekedést a vállalkozói igények további bõvülésével és a hitelintézeti, hitelezési szándékok erõsödésével támasztották alá. Megalapozott az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány fizetési kötelezettségének indokolása is, a 20 %-os beváltási arány és a tõkepótló hitelek maximum 6 éves futamideje figyelembevételével 600,0 M Ft-ot irányoztak elõ.

A pénzintézetek garanciaügyleteibõl eredõ fizetési kötelezettségek a késõbbi években az export-import tevékenység, a biztosítási ügyletek, a vállalkozói igények bõvülése miatt várhatóan dinamikus növekedést mutatnak. A PM prognózisa szerint az Eximbank Rt. fizetési kötelezettsége az 1999. évi 1,5 Mrd Ft-ról 2002-re várhatóan 5,0 Mrd Ft-ra, a MEHIB Rt. irányszáma 2,6 Mrd Ft-ról 4,1 Mrd Ft-ra, a Hitelgarancia Rt. ügyletei körében 1,8 Mrd Ft-ról 3,5 Mrd Ft-ra növekszik.

Az Áht. 36. § b. pontja szerint a Kormánynak tájékoztatást kell adnia a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek késõbbi évekre vonatkozó hatásairól.

A 36. § c. pontjában foglaltak szerint - az elõbbieken túlmenõen - részletesen be kell mutatni a költségvetési évet követõ két év várható elõirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, a tervezett feladatellátási és szervezeti változások, valamint a gazdasági elõrejelzések szerint állapítottak meg.

A fejlesztés 1 %-a automatizmusból adódott, 10,7 %-a pedig a teljesítménynek megfelelõ differenciált növekedést biztosít.

A beruházás fõ elemét kitevõ építési munkákra a vizsgálat idõszakában 250,0 M Ft-ot irányoztak elõ.

Az - 1990. évi LVI. tv. módosításáról szóló - 1998. évi XXI. tv. a képviselõi tiszteletdíj megállapításának alapjául szolgáló szorzószámot (az alapdíj 5-szörösére) megváltoztatta, a tiszteletdíj 114,0 E Ft/fõ/hó-ról 130,0 E Ft/fõ/hó-ra emelkedett, 116 új bizottsági hely jött létre. Ezen többletfeladat ellátására 15 köztisztviselõ felvételét látják indokoltnak. Az 1997. évi LXXIX. tv. az Országgyûlés leköszönt elnökének 2 munkavállaló foglalkoztatását tette lehetõvé.

A tervjavaslat - a tervezési nyomtatvány garnitúráinak megfelelõen - tartalmazta a személyi juttatások és a létszám összetételét. Az elõirányzatot az Áht. 24. §-ának elõírásai szerint megbontották köztisztviselõkre és választott tisztségviselõkre. A illetmény automatizmusokat helyesen mérték fel, azokat az elõirányzat tervezésénél figyelembe vették. Az automatizmusok a beállított összeg mintegy 1 %-os illetményemelkedését jelentik. A személyi juttatások tervezésénél az érvényes elõmeneteli rendszer figyelembevételével jártak el, amely mellett a PM által elfogadott 10,7 %-os növekedésnek megfelelõ összegû differenciált díjazással is számoltak.

A dologi kiadások tervezésekor az 1998. évi várható teljesítésekhez mérten az elõirányzatok csekély mértékû növelésével számoltak. A központi beruházásként az Országgyûlési Irodaház (OIH) udvarának 2-3. emeleti szinten történõ beépítésére 250,0 M Ft-ot terveztek.

Az 1999. évre az új országgyûlési bizottságokra 15,0 M Ft, az EU integrációra 50,0 M Ft, az EU integrációval kapcsolatos konferenciákra 20,0 M Ft a tervezett összeg.

A személyi juttatások elõirányzata - meghatározóan a képviselõi tiszteletdíj, valamint a bizottságok számának és létszámának emelkedése miatt - 2.732,7 M Ft-ról 3.280,3 M Ft-ra, a dologi kiadásoké - részben ugyanezen okból, részben jogszabályi változás miatt (az 1998. évi XXIII. tv. állapította meg a képviselõcsoportok ellátási keretét) - 1.293,0 M Ft-ról 1.659,1 M Ft-ra módosul. Ez utóbbiból az intézmény fenntartásával kapcsolatos kiadások emelkedése 15 %, míg a tiszteletdíj emelkedésébõl származó növekedés 13 %. A munkaadókat terhelõ járulék tervezett összege 1.025,5 M Ft.

A frakcióhivatalok által foglalkoztatottakra és a Hivatal egyéb köztisztviselõire eltérõ rendelkezések vonatkoznak. A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. és a kapcsolódó jogszabályok végrehajtásáról szóló 22/1996. sz. gazdasági fõigazgatói szabályzat 2. pontja értelmében a képviselõcsoportok köztisztviselõire a szabályzat rendelkezéseit a gazdasági fõigazgató és a képviselõcsoport vezetõje által kötött Megállapodásban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, esetükben a munkáltatói jogokat a képviselõcsoport vezetõje gyakorolja.

Személyi illetményben 103 hivatali alkalmazott és 33 frakcióalkalmazott részesül. A személyi illetmény átlagosan 30-40 %-kal tér el a kötelezõ beállástól.

A frakcióhivatalok által foglalkoztatottak esetében 81 %, a szûken vett Hivatal köztisztviselõinél 68 % azoknak az aránya, akik a Ktv. által biztosított 100 %-os beállást meghaladó differenciált illetményben részesülnek.

A Hivatal 1999-ben bútorcserét nem tervez, a képviselõi munkát elõsegítõ egyéb tárgyi eszközöket (telefon, számítógép stb.) a képviselõcsoportok biztosítják a rendelkezésükre álló keretbõl.

A közüzemi díjak, postai szolgáltatások ellenértéke az utóbbi években meghaladta a fejezet dologi kiadásainak elõirányzat növekményét. A fûtési költségek várható emelkedése pénzügyi forrásainak megalapozott megteremtésére - a megfelelõ összegû elõirányzat megtervezése mellett - a nyílászárók cseréjével, javításával, a munkaidõt követõ áramtalanításokkal tettek lépéseket.

A felhalmozási kiadásokon belül a beruházásoknál nem irányoztak elõ növekményt (299,5 M Ft-tal szemben 300,0 M Ft), a felújításoknál a fejlesztés az infláció mértékének felel meg (350,0 M Ft-ról 400,0 M Ft), a központi beruházás elõirányzata (250,0 M Ft) pedig nem éri el az elõzõ évi eredeti elõirányzatot (282,0 M Ft). A felújítások növekménye a tervezési köriratban foglaltaknak megfelelt, támogatással le nem fedett rész nem volt.

Az OIH belsõ udvarának beépítésére az elõirányzatot a fejezet árbecslésre, szakmai tervekre és mûszaki szempontokra alapozva állapította meg. Az elõirányzat alapjául szolgáló, az ellenõrzés részére bemutatott dokumentációk szerint az elõirányzat reális.

A bevételek szerkezete jelentõs mértékben átalakult, ezért nem lehetséges az 1997. évi tényleges és az 1999. évi tervezett bevételi elõirányzat arányosítása.

A 2000-2001. évekre a központi beruházás elõirányzatát, valamint az Országház IX-X. homlokzatának felújítását a tervezésnél figyelembe vették. A tervek szerint a zártláncú TV hálózat teljes kiépítése, valamint az OIH belsõ udvara beépítésének járulékos munkálatai 2001-ben fejezõdnek be.

A projekt irányítása az Informatikai Osztály vezetõjének a feladata. A Hivatal egészére kiterjedõ felmérést, a számítástechnikai eszközök leltárát és az errõl készített összefoglaló jelentést a tanácsadó cég elkészítette. Az intézkedési terv igazodik a kormányhatározatban felsorolt teendõkhöz és ütemezéshez. Az 1998. júniusi határidõt megelõzõen elkészült az elõzetes felmérés, amelyre építve az intézkedési tervet augusztusban véglegesítették. Az intézkedési tervben meghatározott határidõket betartották, a problémakör megoldása a tervek szerint halad.

Az egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 128/1998. (VII. 15.) Korm. rendelet módosította a Miniszterelnökség fejezeten belül önálló címként szereplõ két szervezet, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyeletét. Ezek a szervezetek más fejezetekhez (KüM, illetve IM) kerültek szakmai felügyelet és költségvetésben való (1999. január 1-jétõl) megjelenítés szempontjából.

A kormányrendelet a Balatonnal kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációjáról szóló 62/1995. (VI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott MEH politikai államtitkári feladatkört a gazdasági miniszterhez rendelte. Nem változtatott azonban a balatoni kutatásokra rendelkezésre álló elõirányzat fejezeti besorolásán.

Ennek keretében - egyéb intézkedések mellett - helyettes államtitkári irányítással 5 referatúra felállítására került sor: a gazdasági és költségvetési politikai; a társadalom-politikai; a közjogi, belügyi és önkormányzati; a környezetvédelmi, infrastrukturális és regionális politikai és a külpolitikai, integrációs és honvédelmi területre.

A társadalombiztosítás igazgatási szerveinek irányításával kapcsolatos feladat- és hatáskörökrõl szóló 131/1998. (VII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a a társadalombiztosítás központi hivatali szerveinek felügyeletét a MEH e feladattal megbízott politikai államtitkárára bízza.

A Kormány megalakulásával összefüggõ egyes hatásköri intézkedésekrõl szóló 1089/1998. (VII. 15.) Korm. határozat a privatizációval kapcsolatos miniszteri feladatok ellátására a MEH miniszterét jelölte ki. Tárca nélküli minisztert delegált részint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. tv-ben foglaltak, részint a PHARE programmal kapcsolatos kormányzati koordinációs feladatok ellátására, a Kormánynak az egyházpolitikai területtel összefüggõ feladataival a nemzeti és kulturális örökség miniszterét bízta meg stb.

A Kormány 1998. szeptember 24-i ülésén elfogadta a MEH átalakításával összefüggõ egyes jogszabályok és kormányhatározatok módosításáról szóló elõterjesztést.

A fejezet tervezési munkaanyagaiban az elõirányzatok ezer forint pontossággal szerepeltek, melyeket a törvényjavaslat tervezete forintadatainak és a kerekítés szabályainak megfelelõen, a Véleményben millió forintban (egy tizedessel) rögzítünk.

Az IM-mel a NEKH, a KüM-mel a HTMH, az NKÖM-mel az egyházi feladatok átadás-átvételérõl a megállapodásokat aláírták.

A helyszíni ellenõrzés befejezésekor folyamatban volt a társadalombiztosítási ügyek felügyeletének átrendezése kapcsán az EüM-mel, illetve az ifjúsági és sportügyek miatt a leendõ új minisztériummal való megállapodás megkötése, továbbá a folyamatban lévõ törvénymódosítás elfogadásával a KVI felügyeletének változása miatti átadás-átvétel a PM-nél. Ennek elõkészítése MEH-PM megállapodással megtörtént.

A fejezet intézményeihez a tervezési köriratot közvetlenül juttatták el, majd a támogatási elõirányzat visszaigazolásakor a személyi juttatásokkal kapcsolatos elõirányzatra hívták fel a figyelmet. A MEH esetében pl. olyan formában, hogy a meghatározott támogatási elõirányzat csak a kancellária, illetve a Dunai Kormánybizottság felállításával kapcsolatos többletekkel léphetõ túl.

Az MKGI-nél a támogatási többletigény 880,0 M Ft volt. Az Igazgatásnál 53 fõ létszámtöbblettel számoltak, amelynek személyi juttatás vonzata 99,2 M Ft volt és 398,5 M Ft-os intézményi és 80,0 M Ft-os többletigényt jelentett az egyéb központi beruházásban (az állami vezetõk száma nõtt, ez többlet helyiség, bútor, felszerelés - pl. számítástechnika - gépjármû igénnyel jár). Az igények kielégítéséhez, az eddigi ismeretek alapján kidolgozott normákat vettek alapul.

Így pl. a Youth for Europe programra 62,0 M Ft-ot (a leendõ Ifjúsági és Sportminisztériumhoz kerül), a fejezeten belül maradók közül az X400-as rendszer üzemeltetésére 40,0 M Ft-ot, az állami vezetõk egészségügyi ellátására (eddig nem külön célelõirányzatként szerepelt) 50,0 M Ft-ot, az EU Integrációra 100,0 M Ft-ot, az EU Képzési Ösztöndíjra 95,0 M Ft-ot.

A mozgástér az intézmények számára sem volt nagy. Jellemzõen, ahol a támogatási növekményt lekötötte a személyi juttatásra fordítható többlet, más elõirányzatra már nem tudtak többlettel számolni.

Ezeknek a célprogramoknak a szakmai kezelése a MEH informatikai ügyekkel újonnan megbízott helyettes államtitkárához, illetõleg központi informatikai szervezetekhez tartozik, pénzügyi szempontból részben a MEH Költségvetési Fõosztálya, részben az MKGI kezeli.

Az ALFA TV további támogatásának sorsa bizonytalan. A nemzetközi alapítvány eddig közel 1,0 Mrd Ft összegû támogatást kapott mûködtetésre, 1997-ben ingatlanvásárlásra, de az 1998. évi további, közel 970,0 M Ft-os igénye forráshiány miatt valószínûleg nem kerül kielégítésre. A feladat és annak szakmai felügyelete 1999. január 1-jétõl átkerül az NKÖM-hez.

Az intézményi beruházási kiadások elõirányzata az 1998. évi módosított összeghez képest (87,3 M Ft) jelentõsen nõtt az 1999. évi elõirányzat. A 486,1 M Ft elõirányzatból 398,5 M Ft-ot a kifejezetten a ME struktúra átalakítás felszerelési igényeinek kielégítésére terveztek fordítani. Az egyéb központi beruházás keretében 80,0 M Ft-os többlettel 230,0 M Ft-os elõirányzat elsõsorban számítástechnikai fejlesztések fedezetét szolgálja. Felújításra az 1998. évi módosított elõirányzathoz képest 10,0 M Ft-tal kevesebbet (161,0 M Ft) terveztek.

Így pl. a Balatoni kutatásra évek óta 125,0 M Ft a támogatási összeg, a Modernizációs Programra 153,0 M Ft és fõképp különbözõ tanulmányok készítésére használják fel az összegeket.

Megfontolandó a probléma átfogóbb megközelítésû kezelése, amelynek pl. egyik eleme lehetne, hogy minden közalapítványi támogatás tartozzon az egyszerûsített programfinanszírozáshoz. A programfinanszírozási körbe vont elõirányzatoknál maradványok elsõsorban az áthúzódó kifizetésekbõl adódtak (Balatoni kutatás 41,0 M Ft; Modernizációs program 78,0 M Ft, melyeknél a finanszírozásra a II. félévet követõen kerül sor). Az új témákat (így pl. a Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítõ Alapítvány 10,0 M Ft-tal) megfelelõ formában kezelték.

Ide tartozik az EU képzési ösztöndíj elnevezésû célelõirányzat is 95,0 M Ft-os tervezett összeggel. Ennek tervezhetõ nagysága az alapításáról szóló 92/1998. (V. 8.) Korm. rendelet alapján kiszámítható.

A fejezeten belül költségvetési intézményként mûködõ szervezetek gazdasági társasággá történõ átalakulására vonatkozó törekvés az MKGI-nél merülhet fel, tevékenységének meghatározott részét (közbeszerzés) érintõen, ilyen értelmû döntés azonban a helyszíni ellenõrzés befejezéséig még született meg.

A rendszeres és a nem rendszeres személyi juttatások különválasztása az elõírásokkal összhangban megtörtént. A Ktv. adta differenciálási lehetõségekkel éltek.

Az MKGI-nél a dologi kiadásokon belül a legnagyobb tételt az intézmény üzemeltetési, fenntartási kiadások jelentik (1998. évi várható teljesítés 609,4 M Ft; az 1999. évi elõirányzat 733,5 M Ft).

A tervezésnél a körirat szabta keretek között az állami vezetõkre kialakított normatívák mûködési részét alapul véve számoltak (gépkocsi, informatika, mûszaki ellátási igény).

A MEH Igazgatás alcímnél a pénzeszközátadás 1998-ban a korengedményes nyugdíjazás miatt volt, összege 3,0 M Ft, 1999-re 1,7 M Ft-ot terveztek. Államháztartáson kívülre a munkahelyi érdekvédelem keretében nyugdíjas találkozóra biztosítottak 1998-ban 600,0 E Ft-ot, 1999-re is ezzel megegyezõ összeggel számoltak.

Az intézményi beruházások 1998. évi eredeti elõirányzata 87,3 M Ft, a felújításé 161,0 M Ft, a központi beruházásoké 150,0 M Ft volt. Fejlesztési többletként az intézményihez 406,7 M Ft-ot; a központihoz 80,0 M Ft-ot terveztek. (Az 1999. évi felújítási elõirányzat 10,0 M Ft-tal csökkent az 1998. évihez képest.)

Kalkulációt dolgoztak ki a beruházások 2000. évi alakulásának kimunkálásához, amelyben az 1997. évi bruttó eszközérték fajtánkénti (vagyoni értékû jog, szellemi érték, gépek, berendezések, jármûvek) értékcsökkenését a pótlási igénnyel együtt vették számba, majd a várható 1998-1999. évi növekedés-csökkenés hatásával kalkulálva állapították meg az átlagos növekedést 2000-re.

A MEH Igazgatás alcímnél 1999-re a saját bevételt kis összeggel, 0,4 M Ft-tal tervezték, amely pl. a dolgozóknak nyújtott átmeneti kölcsönök visszafizetésébõl adódik.

Az MKGI-nél az 1997. évi mûködési bevétel 320,6 M Ft; a felhalmozási 29,8 M Ft volt. Az 1998. évi bevételi terv összesen 277,2 M Ft volt. 1999-re összesen 315,4 M Ft bevételi többletet terveztek, ezen belül intézményire 304,7 M Ft-ot, felhalmozásra 16,0 M Ft-ot.

A fejezet 1998. évi költségvetésében az egyéb központi beruházásokon belül 40,0 M Ft engedélyokirattal lekötött összeg állt rendelkezésre, amelynek a várható elõirányzat-maradványa 28,0 M Ft. Az 1998. évi teljesítések lényegében a felmérést segítõ megbízási, illetve kutatási fejlesztési szerzõdések kapcsán történtek.

A "C" változat csak a szintentartás igényével számol, de nem tartalmazza az elmúlt idõszakokban forráshiány miatt elmaradt fejlesztések, beruházások, felújítások fedezetét.

A fejezet 1998. évi módosított kiadási elõirányzata 10.986,5 M Ft. Ebbõl 1998. augusztus 31-ig 8.094,3 M Ft-ot használt fel, mely az éves elõirányzat 73 %-a. A fejezet PM által javasolt 1999. évi kiadási alap elõirányzata 11.888,2 M Ft, melybõl saját bevétel 435,0 M Ft (1998-ban 174,1 M Ft). Az inflációs és egyéb hatásokat figyelembe véve a javasolt alapelõirányzat nem megalapozott.

Pl.: a tervezési körirat a saját bevételek 1997. évi összegéhez közel 30 %-os emelkedést ír elõ. A cím - a három szolgálat - összesített 1997. évi saját bevétele 478,0 M Ft volt, melybõl megállapodás következtében a PM 334,5 M Ft-ot fogadott el bevételi irányszámként. Ezt figyelembe véve az 1999. évre elõírt 435,0 M Ft saját bevétel 30 %-os növekedést tartalmaz. Az 1998. évi tervezett bevételi elõirányzata 174,1 M Ft, ezáltal a PM által elõírt 1999. évi bevételi elõirányzat 435,0 M Ft, mely közel 150 %-os növelésnek felel meg. Az intézményi beruházások és a felújítások összege kizárólag a tervezési körirat alapján számított, de nem megalapozott többletbevétel összegével nõ.

A kiadási elõirányzat az 1998. évi eredeti elõirányzatnál 46,2 %-kal, a bázisként számítható elõirányzatnál 32,9 %-kal magasabb. A bevételi elõirányzat az 1998. évi eredeti elõirányzatnál 150 %-kal magasabb. A központi költségvetési támogatások esetében az eredeti elõirányzathoz képest 44,5 %, a bázisként megadható elõirányzathoz képest 34,1 % emelkedés mutatkozik.

A kiadási elõirányzat az 1998. évi eredeti elõirányzatnál 50,8 %-kal, a bázisként számítható elõirányzatnál 37,1 %-kal magasabb. A központi költségvetési támogatás az eredeti elõirányzathoz képest 49,2 %-kal, a bázisként megadható elõirányzathoz képest 38,5 %-kal emelkedik.

A kiadási elõirányzat az 1998. évi eredeti elõirányzatnál 65,5 %-kal magasabb, a bázis elõirányzatnál 50,6 %-kal több. A központi költségvetési támogatás az eredeti elõirányzathoz képest 64,2 %-kal, a bázis elõirányzathoz képest 52,4 %-kal nõ.

A korábbi években a speciális eszközök bérleti díjának forrása a Miniszterelnökség fejezeten belül, a fejezethez nem tartozó, a Kormány felhasználási hatáskörében lévõ kormányzati rendkívüli kiadások között került számszerûsítésre.

Az elõirányzat tervezésének és felhasználásának módja - általános érvényû eljárási szabályok kialakítása - az államháztartásról szóló, illetve az éves költségvetési elõirányzatok felhasználását szabályozó költségvetési törvényekben nem került rögzítésre, ezért 1999-tõl (az elõirányzat szerepeltetése esetén) ezt indokolt pótolni.

A Szolgálatok részére a PM által összevontan megadott 1999. évi irányszámokat és azok szolgálatonkénti felosztását ("A", "B" és "C" változat, a növekvõ mértékû kiadási és támogatási adatok ellenére) a fõigazgatók azok elégtelenségét hangsúlyozva vették tudomásul.

Ebbõl az összegbõl kívánják folytatni a Nemzetbiztonsági Hivatal központi épületének rekonstrukcióját, az Információs Hivatal biztonságtechnikai fejlesztését, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál az elhelyezési körletek és objektumvédelmi rendszer kialakítását, valamint az informatikai és speciális eszközök fejlesztését.

Az intézményrendszer felülvizsgálatára vonatkozó megbeszélés során vázolt elképzelések elsõsorban a kormányprogramban is szereplõ Tûzoltóság Országos Parancsnokságának, valamint a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának és szervezeteinek összevonását, az Országos Rendõrfõkapitányság (ORFK) igazgatási szervezetét, a Határõrség oktatási bázisainak kapacitás-kihasználtságát, a BM Központi Gazdasági Fõigazgatóság (KGF) és a BM Központi Igazgatás feladatmegosztását érintik, továbbá - az egységes informatikai rendszer kialakítása érdekében - a KÖNYV, valamint az Adatfeldolgozó Hivatal összevonását jelentik.

A fejezeti tervezési köriratban az általános irányelvektõl eltérõ, differenciált tervezési elveket két esetben - a BM Központi Igazgatásnál és a BM Központi Gazdasági Fõigazgatóságnál - 5-5 %-os saját hatáskörû létszámcsökkenést írt elõ.

A PM szóbeli tájékoztatása alapján a fejezetnek az "A" változatában kellett szerepeltetni az EU integrációval kapcsolatos - a korábbiakban a "C" változat részét is képezõ, 1998-ban a báziselõirányzatba be nem építhetett - személyi juttatással összefüggõ kiadások egy részét (55,8 M Ft).

A PM az 1998. évi 65.778 fõ induló adatokat figyelembe véve a köztisztviselõi és közalkalmazotti létszám 5-5 %-os csökkentését irányozta elõ, a hivatásos állományi létszám szintentartása mellett, ami fejezeti szinten átlagosan 1,7 %-os létszámcsökkentést jelentene.

A PM számítási mód szerint javasolt 1.110 fõs létszámcsökkenéssel szemben a fejezet kisebb mértékû 736 létszámcsökkenéssel számolt. Ez azonban nem tényleges létszámleépítést takar, hanem döntõen a közbiztonsági helyzet javítására vonatkozó 1053/1997. (V. 28.) Korm. határozat alapján - az ún. "õrs program" keretében 1998. évre meghatározott 1005 fõs személyi fejlesztési tervet, a közbiztonság megszilárdításával kapcsolatos intézkedések pénzügyi fedezetének, valamint a Rendõrség gazdasági stabilizációja megteremtésének költségkihatásáról szóló 1035/1998. (III. 27.) Korm. határozat a jelzett program részét képezõ, rendõri létszám növelését célzó intézkedéseket gyakorlatilag visszavonta.

A fejezet által kalkulált személyi juttatási fejlesztési többlet (13.782,1 M Ft) nagyobb részét - 62,6 %-át - a fegyveres szervek hivatásos állományi tagjainak szolgálati viszonyáról szóló az 1996. évi XLIII. tv. - az ún. Szolgálati törvény (Hszt.) - 338. § (1) szakaszában foglaltak szerinti illetményrendszerre történõ beállás fedezetigényét jelenti.

A hivatásos állomány tényleges bérfejlesztésére 8.631,9 M Ft lesz fordítható. A költségvetési keretszámok között a közbiztonság fejlesztésére juttatott 9.000,0 M Ft-ból - járulék nélkül - 4.848,7 M Ft-ot, a Rendõrség cím személyi juttatás elõirányzatán évek óta jelentkezõ forráshiányának megszüntetésére kívánják felhasználni.

A Rendõrség címnél a szolgálati törvény hatálya alá tartozó 31.921 fõ tervezett hivatásos állományú dolgozók esetében - az országos átlagként számított 13 %-os mértéket meghaladóan, szóbeli tájékoztatás alapján - 15 %-os bérfejlesztés fedezete biztosított, amelybõl elsõdlegesen az illetményalapra (26.000 Ft) történõ 100 %-os beállást, valamint a kapcsolódó pótlékok és az illetménykiegészítés növekményét fedezik. A közalkalmazotti állományban tervezett 9.921 fõre, valamint 32 fõ köztisztviselõre bérfejlesztést fedezet hiányában nem terveztek.

A felhalmozási források kiesése hátrányosan érinti az informatikai fejlesztések (ezen belül az ügyeleti rendszer) megvalósításának ütemét, nem teszi lehetõvé a gépjármû állomány amortizációs érték szerinti szintentartását, egyes védõfelszerelések beszerzését.

A keretszámok nem nyújtanak fedezetet az ORFK Köztársasági Õrezred pénzügyi-anyagi helyzetének rendezésével összefüggõ intézkedésekrõl és feladatokról rendelkezõ 2329/1996. (XI. 8.) Korm. határozat 5. pontjában foglaltak teljesítésére, melynek alapján 2 db helikopter beszerzése lenne indokolt.

A tûzoltó-gépjármûfecskendõ beszerzését a vonatkozó kormányhatározat 3 éves idõtartam alatt 220 db jármûben határozta meg (1999-ig), az elõzõ évek idõarányos alulteljesítése miatt a három év alatt várhatóan mindössze 174 db jármû beszerzése realizálódik. (A hiányzó gépjármûfecskendõk pótlására további pénzügyi források nem állnak rendelkezésre.)

Ebben szerepeltették az 1999. évi várható tûzoltó-gépjármûfecskendõ szállítások 2000. évben esedékes 1.068,4 M Ft-os kiadásait, melyre "a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok technikai fejlesztéséhez szükséges költségvetési források 1999. évi biztosításáról" szóló 1101/1998. (VII. 29) Korm. határozat biztosított lehetõséget.

A fejezeti kezelésû "intézményi" elõirányzatok 6.615,5 M Ft-os összege döntõen központi lebonyolítású kormányzati beruházásokat, kisebb részben (779,2 M Ft) mûködési jellegû - tartalmában az elõzõ évivel azonos - elõirányzatokat tartalmaz.

Az ágazati célfeladatokra 3.593,0 M Ft-ot terveztek, döntõen (70 %) nemzetközi követelményeknek megfelelõ "új okmánycsalád" fejlesztésével kapcsolatos kiadásokra.

A társadalmi önszervezõdések támogatási körébõl 1999-re a Nemzeti Pantheon és Közbiztonság Alapítvány kikerült - ez 130,0 M Ft-tal csökkenti az 1998. évi 180,0 M Ft összegû elõirányzatot. Kiadásnövekményt jelent ugyanakkor a rendõr és határõr sportegyesületek 10,0 M Ft-os és a szakszervezetek 5,0 M Ft-os többlettámogatása.

Fejezeti tartalékra az 1998. évinél ugyan 52 %-kal magasabb, de összegében minimális mértékû (7,9 M Ft-os) elõirányzatot terveztek.

A BM által az intézményeinek kiadott tervezési útmutató szerint az elérhetõ többletbevételrõl szeptember 2-ig kellett tájékoztatást adni. A fejezet minisztériumi szintû jogszabályi elõterjesztés hiányában bevételi többlettel nem kalkulált.

Az ettõl 512,7 M Ft-tal eltérõ ún. "C" variáns olyan többletbevételt tartalmaz, melynek forrása az EU csatlakozással kapcsolatos, a Határõrség fejlesztésével összefüggõ külföldi segély; nyilvántartásba vétele - a PM részérõl történõ befogadás esetén - átvett pénzeszközként történne.

Ennek többszöröse (15.441,1 M Ft; a "C" variáns szerint 15.953,8 M Ft) a pénzátvételek számbavétele, melynek forrása fejezeten belüli, vagy fejezeten kívüli központi költségvetési támogatás (a "C" variáns esetében nemzetközi segély).

A legnagyobb mértékû bevételnövekedést (15.000, M Ft) a Közigazgatási Hivatalok átvett pénzeszközeinél tervezték, ahol is elsõsorban az Egészségügyi Minisztériumtól év közben továbbfinanszírozásra átvett nem állami oktatási intézmények normatív támogatását szerepeltetik, azaz az intézményi költségvetésben átfutó tételként realizálódik.

Jelentõs összegû az Országos Közbeszerzési Fõigazgatóság 511,6 M Ft-os, mûködési címen szerepeltetett bevétele, melynek forrása eredetileg más intézmény fejlesztési céljait szolgáló elõirányzatok között is szerepelt. Ez tartalmában az elõzõekhez hasonlóan - az elszámolási módtól függetlenül - átfutó tételt képez, halmozott számbavétele utólagosan sem konszolidálható.

A PM tervezési körirata szerint a személyi juttatások esetében mindkét évre lehetséges bérfejlesztés alsó határértékével (10 %-8 %-kal) kalkuláltak, az ettõl is függõ társadalombiztosítási és munkáltatói járulékot, valamint a dologi kiadásokat a körirat szerint határozták meg, ez utóbbi esetben elõirányzat-növekményt nem terveztek.

A létszámcsökkentés többségében az álláshelyek megszüntetését jelenti. Ugyanakkor a fejezeten belüli átszervezések következtében az igazgatási létszám 1998-ban várhatóan 14 fõvel növekszik. A tervezett csökkentés hatására az álláshelyek száma 1999-re 529 fõre módosul, amely kiegészül az EU integrációs feladatra szervezhetõ 14 - alapelõirányzatba beépülõ - álláshellyel, így a minisztérium 1999-re várhatóan 543 álláshellyel rendelkezik.

A köztisztviselõk béremelésére fordítható 7,3 M Ft-ot egyelõre tartalékolni kívánják az esetleges felmentésekkel járó többletkiadások fedezetére.

A tervezés során az elõirányzatokat az elemi költségvetés szintjére még nem bontották le, ugyanakkor a meglévõ munkaanyagokban külön választották a rendszeres és a nem rendszeres személyi juttatás elõirányzatát.

Személyi illetmény besorolású dolgozók az állományi létszám 3,3 %-át képezték, az eltérés mértéke a szolgálati törvény hatálya alá tartozók esetében 6-35 %-os, a köztisztviselõknél 10-86,5 % közötti mértékû. (Az eltérítés a vonatkozó törvényi elõírások - 10-20 % - feletti mértékre vonatkoznak.)

Az EU integrációs feladatokkal kapcsolatos, az állományi létszámot érintõ többletfeladatokra - az erre vonatkozó 2437/1997. (XII. 20.) Korm. határozattal, illetve a tervezési körirattal összhangban - 1999-re 13,1 M Ft-ot terveztek, a többletteljesítmények belsõ követelményrendszerét és az anyagi elismerés mértékét azonban nem szabályozták.

Legnagyobb összegét a 6 fõ Rendészeti Attasé külföldön tartózkodásának többletköltségei - 80,0 M Ft - képezik. Az elõirányzat egy része a korábbiakban a Rendõrség címnél szerepelt, míg a felmerült költségeket a BM Központi Igazgatás átvett pénzeszközbõl finanszírozta.

Az elõirányzat 13,0 M Ft-os növekménye az árfolyamváltozáson túl, a külföldi kiküldetési díj SZJA kötelezettségének átvállalása miatti felbruttósításából adódik. A hatályos SZJA tv. (1995. évi CXVII. tv. 83. §. (4) bek.) szerint 1997-re 70 %-ról 50 %-ra csökken, a tartós külszolgálatot teljesítõ dolgozók ellátmányára vonatkozó elõírás (az alapellátmányról, a valuta-költségtérítésrõl és egyes állomáshelyekhez kapcsolódó további ellátmánypótlékról szóló 5/1997. (XII. 29.) KüM rendelet), azonban annak nettó összegére vonatkozik, így az e jogcím szerinti kifizetéseket szabályszerûen, felbruttósítottan állították be a költségvetésbe.

Az intézmény a vonatkozó elõirányzatán belül számításba vette a közüzemi díjak várható emelkedését; a többlettámogatásból e célra évi 15 %-os energiaár-emelést prognosztizált, arra 17,7 M Ft-ot irányzott elõ.

A BM Központi Igazgatása (a minisztérium) nem rendelkezik prioritási sorrendben elkészített (szükség szerint folyamatosan aktualizált) beszerzési tervvel. Az intézményi beruházások között 104,0 M Ft-os keret "kitöltésére" utólagosan, az elõirányzat jóváhagyását követõen kerül sor.

A minisztériumi épület (elsõsorban a Mérleg u. 1. sz. alatti szárnya) rekonstrukciós munkálatait megfelelõ tervdokumentációval támasztották alá, annak alapján intézményi beruházásként 50,0 M Ft-ot, a felújítási kiadásokra 240,0 M Ft-ot irányoztak elõ.

Az intézmények összesített adatai szerint a fejlesztési igény 6.500,0 M Ft volt. A felülvizsgálatot követõen a jelzett összeget 3.300,0 M Ft-ra csökkentették, a minisztérium erre vonatkozó igényét folyó év szeptember 3-án továbbította a MEH részére. A válaszlevél szerint a BM igényét a MEH befogadni nem tudja, mivel e feladatra a PM - valamennyi tárcát érintve - mindössze 1.100,0 M Ft összegû támogatási elõirányzat tervezését tette lehetõvé.

Az intézmények a saját bevételek 1998. évi várható teljesítésének felmérésénél, az 1999. évi bevételek növelését lehetõvé tevõ intézkedések - díjköteles szolgáltatások körének bõvítési lehetõségei, díjtételek emelésére vonatkozó felmérések - számbavételénél, illetve a fejlesztések, felújítások kiadásai meghatározásánál mûködtek közre.

A PM utólagos - szóbeli - tájékoztatója szerint az "A" változatot a fejezetnek nem kellett elkészítenie. A "B" változat a PM által javasolt fejezeti irányszámokat, a "C" változat a tárca igényének megfelelõ keretszámokat tartalmazza.

Az átvett feladatok, illetve az ehhez kapcsolódó elõirányzatok meghatározására, a változások végrehajtására tárcaközi megállapodás jött létre 1998. szeptemberében mindkét fejezettel.

A "B" változatban az átvett feladatok 8,3 Mrd Ft-tal, a "C" változatban 13,9 Mrd Ft-tal növelik a fejezet kiadásait, döntõen (99 %-ban) a fejezeti kezelésû elõirányzatoknál (kormányzati beruházás nélkül a 200,0 M Ft költség kihatású Holtág rehabilitáció jellegû fejlesztéssel nem számolva).

Ezen feladatokhoz a külsõ források átvétele számottevõ, a "B" változatnál 5,0 Mrd Ft, a "C" változatnál 8,1 Mrd Ft a Vízügyi Alaptól átvételre kerülõ forrással együtt.

A PM által megadott keretszám a "B" változatnál 29,1 Mrd Ft-tal, a "C" változatnál 24,1 Mrd Ft-tal alacsonyabb a fejezeti igénynél.

Az FVM álláspontja szerint az agrártermelési és agrárpiaci feladatokra minimálisan 107,0 Mrd Ft támogatás szükséges. További igényt jelent az egyéb feladatok támogatása (nem biztosítható elemi károk következményeinek enyhítését szolgáló támogatás, agrárágazat EU-csatlakozásra való felkészülése különbözõ célokra, reorganizációs támogatás stb.), mintegy 6,8 Mrd Ft összegben.

E változatot az FVM csak a köriratban foglaltak betartása céljából küldte el a PM-nek, hangsúlyozva, hogy a tárca 1999. évi feladatainak ellátása ezen elõirányzatokkal nem lehetséges. A létszámleépítést - a fejezet növekvõ feladatai következtében - nem fogadták el azzal is indokolva, hogy a PM által javasolt "B" változat a legszükségesebb többletekre sem biztosít fedezetet.

A PM által e változatban megadott keretszám összevontan 87,1 Mrd Ft központi támogatásra adott lehetõséget, a fejezet alacsonyabb támogatással számolt. A keretként megadott feladatcsoportoknál a ± eltérések egyenlege -6,8 Mrd Ft.

Változást jelenthet, hogy a gazdajegyzõi hálózat mûködtetésére tervezett 800,0 M Ft fejezeti kezelésû elõirányzat a földmûvelésügyi szakigazgatási címre kerül átcsoportosításra, amennyiben a feladat visszakerül a Magyar Agrárkamarától a fejezethez. Elõzetes számítás szerint ez létszám- és többletforrás vonzattal jár. A jogszabályi háttér kidolgozása folyamatban van.

Az 1999. évre e feladatokra 34,1 Mrd Ft a tervezett kiadás, ami 20 %-kal haladja meg az 1998. évit. Ez a kiadási elõirányzat-javaslat támogatási többletként 7,1 Mrd Ft-ot tartalmaz. A PM által közölt támogatási keretszám és a fejezet igénye közötti eltérés 8,1 Mrd Ft támogatás megtakarítás ennél a célnál. E feladatoknál a korábbi támogatások visszatérülésébõl 900,0 M Ft saját bevétellel számolt a tárca, a visszafizetések várható átütemezése, elmaradása miatt. A tervezett bevétel nem volt kellõen megalapozott. A korábbi (1997. augusztus 19.) adatszolgáltatás szerinti 1,34 Mrd Ft a visszterhesen adott támogatások 1999. évben visszafizetendõ összege. Az ehhez mérten 440,0 M Ft bevételcsökkentést újabb felmérés nem támasztotta alá. Az adat pontosítása szükséges a Magyar Államkincstár által nyilvántartott szerzõdések ismételt áttekintésével.

A KHVM fejezet elõirányzata 1998. évben 100,0 M Ft volt e célra. Az öntözési lehetõség megteremtését, a vízhiányos területek fokozottabb fejlesztését azonban erõteljesebben támogatandó feladatnak ítéli a tárca.

A PM által közölt keretszámból nem lehet megállapítani, hogy az egyes minisztériumok közötti feladatátadásokat, -átvételeket a keretszám kialakításánál milyen mértékben, illetve egyáltalán figyelembe vették-e. A FVM Költségvetési Fõosztály által 1998. szeptember 3-án készült belsõ feljegyzés utal arra, hogy a keretszám kialakítása során a KTM költségvetésébõl 736,1 M Ft támogatást csoportosított át a PM a FVM keretszámai meghatározásakor.

A támogatási elõirányzat 1,8 Mrd Ft-tal haladja meg a PM által adott keretszámot. A keretszám meghatározásánál szerkezeti változásként még figyelembe nem vett 3,2 Mrd Ft támogatás átcsoportosításával (KöM) a javaslat a támogatási lehetõségen belül készült el (alapelõirányzat).

A dologi kiadásoknál 2,4 Mrd Ft többlet döntõen a hatósági intézményrendszer (földmûvelésügyi szakigazgatási szervek) és az EU konform intézményrendszer (Agrárintervenciós Központ) fejlesztéséhez kapcsolódik. A fejlesztési többletek nélkül a dologi intézményi kiadások növekedése 15 %-ban tervezett a saját forrás terhére, a fejlesztési többleteknél támogatási többletigény a dologi kiadások emelkedésének forrása.

A fejezeti szinten kidolgozott tervjavaslat címekre, intézményekre vonatkozó lebontása a helyszíni ellenõrzés lezárásakor még nem történt meg.

A díjtételek emelésére, a jogszabályok módosításának tervezetei elkészültek (pl. a növényegészségügyi és talajvédelmi állomások vizsgálati díjtételeinek 20 %-os emelése, az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet 12-13 %-os díjtétel emelése, erdészeti hatósági eljárásokban fizetendõ igazgatási és egyéb szolgáltatási díjak differenciált, 24-33 % emelése, a társaságokat érintõ díjak 50 %, az állami alapadatok szolgáltatási díjtételeinek differenciált, átlagosan 20 % emelése, a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-os emelése. Ez utóbbi az illetékekrõl szóló törvény módosítását igényli).

A tárca helyettes államtitkárának október 30-i keltezésû levele szerint "A gördülõ tervezés követelményeinek betartása érdekében a 2000-2001. évekre vonatkozó adatokat 1998. október 8-án" adták meg a Pénzügyminisztériumnak.

Az operatív feladatok ellátására 3 fõs szakértõi csoportot alakítottak, melynek vezetõje az informatikai részleg felügyeletével megbízott helyettes államtitkár. Az intézményeknél az elsõ számú vezetõ felel e feladatok végrehajtásáért.

A kormányrendelet 4. §. (5) bekezdése a költségvetési-, pénzügyi tervezés, valamint a pénzügyi-, számviteli feladatok ellátását központosított pénzügyi és számviteli szervezetre bízza. A HM fejezet címrend szerinti költségvetési tervjavaslatát - a gazdálkodók javaslatainak figyelembe vételével - a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal (HM KPSZH) készíti el.

Az igények áttekintése, a realitásoknak megfelelõ sorolása, a tárca vezetésének véleménye figyelembe vételével a HM KPSZH 175,7 Mrd Ft kiadási elõirányzat (ebbõl 4,5 Mrd Ft a központi beruházások kiadásaira) igényt jelentett a PM-nek. A költségvetési támogatás összegét 159,5 Mrd Ft-ban jelölte meg.

A fejezet észrevételei után a tervezési körirat kísérõlevelében (augusztus 17.) a PM három változatban írta elõ a HM fejezet 1999. évi költségvetési javaslat kidolgozását: "A" változat: 162.551,0 M Ft kiadási elõirányzat és 15.980,8 M Ft saját bevétel, "B" változat: 162.551,0 M Ft kiadási elõirányzat és 30.980,8 M Ft saját bevétel, "C" változat: 175.270,2 M Ft kiadási elõirányzat és 11.700,0 M Ft saját bevétel.

Az "A" és "B" tervváltozat kiadási elõirányzat lehetõsége a fejezet 1998. évi várható kiadási teljesítéséhez (146.285,1 M Ft az orosz haditechnikai szállításokkal együtt) viszonyítva 11,1 %-os, a "C" tervváltozat 19,8 %-os emelkedést jelent.

A várható változások az 5. cím MH Katonai Ügyészségek kikerülése a fejezetbõl és az MKÜ fejezethez rendelése, az 1/2 alcím (a HM Hivatalai) egyik intézménye, a HM Védelmi Hivatal személyi állományának és feladatai egy részének átadása a ME fejezetnek, a Honvéd Vezérkar integrálása a minisztérium szervezetébe, a még meglévõ gyermekintézmények kikerülése a fejezetbõl, a honvédség Elhelyezési Szolgálata feladatainak többsége vállalkozási tevékenység igénybevételével való megoldása.

A honvédelmi miniszter 1998. évi utasítása szerint a Védelmi Tervezési Rendszernek 2000. január 1-tõl kell mûködõképesnek lennie.

A fejezet jelenlegi (1998. júl. 31.) tényleges létszáma belsõ megosztásában eltér az OGY határozatban foglaltaktól (mintegy 3.000 fõ hivatásos állományúval kevesebb, illetve közel 2.500 közalkalmazottal magasabb a létszám).

A személyi juttatások és járulékai az "A" és "B" tervváltozat összes kiadásának 45,47 %-át, a "C" tervváltozatnál 42,17 %-át jelentik. A prognosztizált 1998. évi személyi juttatás teljesítés 44.450,6 M Ft, ehhez viszonyítva az 1999. évi elõirányzat 23 %-kal magasabb.

A Hszt. kihatását figyelmen kívül hagyva a személyi juttatások elõirányzatának növekedése az 1998. évi várhatóhoz képest 3.286,7 M Ft (7,3 %). Ebbõl 2,4 Mrd Ft a SFOR és a szaporodó nemzetközi feladatok (tervezett NATO-hoz rendelt katonai képviseletek stb.) devizaigénye, ezen kívül mintegy 1.000 fõvel tervezi emelni a fejezet a sorállomány létszámának terhére a szerzõdéses katonák állományát.

A minisztérium teljes munkaidõben foglalkoztatott köztisztviselõi létszáma július 31-én 104 fõ, közülük 5 fõnek van személyi illetménye. A személyi illetményben részesülõk számát nem kívánják növelni. A Ktv. elõírásaitól eltérõ besorolású, illetve címzésû köztisztviselõ a minisztériumban jelenleg és tervezetten nincs.

Az "A" és "B" tervváltozat dologi kiadási elõirányzatainak fõbb tételei a mintegy 11 %-os élelmezési normaemelés (a tervezett éves élelmezési kiadás mintegy 5 Mrd Ft), a fegyveres testületekkel egyeztetve a hivatásos állomány ruházati normájának emelése 50 E Ft/fõ-re (mintegy 1,0 Mrd Ft), a legénységi ruházati ellátás javítása, az új típusú gyakorló ruházat mennyiségének növelése (mintegy 1,0 Mrd Ft).

Az elhelyezési tevékenység (ingatlanok mûködtetése: energia és közüzemi díjak, karbantartás) kiadásai 8,9 Mrd Ft - 1997. évi tényleges kiadás 8,2 Mrd Ft, 1998. évi várható kiadás 8,5 Mrd Ft -, amiben az elõzõ évekhez hasonlóan a várható áremelkedéseket csak részben vették figyelembe, ezért 1999. év végével valószínûsíthetõ a kifizetetlen szállítói számlák állományának emelkedése; az egészségügyi ellátás dologi kiadásai 2,8 Mrd Ft, ami tervezetten az egészségügyi intézmények közel reális finanszírozását tenné lehetõvé a fejezet szerint.

Üzemanyagokra mintegy 2,7 Mrd Ft-ot terveztek, annak felét a repülõgépek hajtóanyagaira tervezték. Ezzel a pilóták 1998. évi átlag 60 órás repülõidejét 1999. évben 80 órára lehet emelni (az ún. felkínált egységeknél 120-140 órára, másutt csökken 20-40 repült órára); a béke híradás rendszere és fejlesztése 2,1 Mrd Ft (a mûködés, valamint a megkötött új szerzõdések értéke); mintegy 1,3 Mrd Ft a NATO csatlakozással kapcsolatos haderõfejlesztési célok megvalósításához szükséges dologi kiadás.

A haditechnikai eszközök felújítása mintegy 4,7 Mrd Ft, amibõl kb. 500,0 M Ft a repülõeszközökkel kapcsolatos, 2,2 Mrd Ft pedig különbözõ HM Rt-k 1998. évi teljesítményének 1999. évben történõ kifizetéséhez szükséges. 1999. évre így minimális felújítási feladatot irányoztak elõ.

A fejezet a "C" tervváltozat dologi kiadási elõirányzata meghatározásakor korrigálni kívánta az 1998. évi tervezéskor a bázis 93 %-ában meghatározott dologi kiadási szintet, így az 1999. évi mûködés során az 1997. évi szinten tartás mellett lenne teljesíthetõ a NATO integráció kapcsán felmerülõ elvárások kiadása.

Lakástámogatásra 770,0 M Ft-ot (1998. évi elõirányzat 600,0 M Ft volt), lakásépítésre, lakásvásárlásra 1.600,0 M Ft-ot (1998. évi elõirányzat 1.500,0 M Ft) terveztek, amibõl 1.250,0 M Ft a megkezdett építkezések folytatását szolgálja (a folytatódó építkezések mûszakilag, szakmailag, pénzügyileg megalapozottak, kimunkáltak), 350,0 M Ft értékben pedig kész lakásokat kíván a fejezet vásárolni. 1999. évben új lakások építésének elkezdését nem tervezi a fejezet.

A csatlakozási tárgyalások során a NATO javasolta 49 ún. haderõfejlesztési célkitûzés (pl.: vezetés informatikai rendszere, híradó eszközök fejlesztése, gyors reagálású erõk felszerelése stb.) közül az állam 13-at vállalt megvalósítani. Az így - NATO elnevezéssel - haderõfejlesztési céllá vált feladatok számított megvalósítási kiadása 6,4 Mrd Ft a "C" tervváltozatban van betervezve. Az "A" és "B" tervváltozatban e célra csak 3,2 Mrd Ft van megjelenítve, de ennek konkrét feladatra bontásáról a szeptember 30-i HM Kollégium fog dönteni.

Az elõbbieken túlmenõen különbözõ címen terveztek elõirányzatokat. Így a társadalmi szervek támogatása az "A" és "B" tervváltozatban 163,7 M Ft, a "C" tervváltozatban 179,7 M Ft, a növekedés az 1998. évi elõirányzathoz (111,2 M Ft) képest 47,2 %, illetve 61,6 %. A Budapesti Honvéd Sport Egyesület támogatása 170,0 M Ft (az 1998. évi elõirányzat 90,0 M Ft) mindhárom tervváltozatban, amelynek növekedését döntõen az indokolja, hogy a pálya- és épületfenntartás feladatai 1999. évtõl a honvédség Elhelyezési Szolgálatától az egyesülethez kerülnek. A nukleáris balesetelhárítás feladataira a 2241/1997. (VII. 29.) Korm. határozat és a 248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint 230,0 M Ft-ot vettek számba mindhárom tervváltozatban. A vonatkozó fejezeti szabályozást a 38/1998. (HK. 11.) HM utasítás tartalmazza. A szennyezett területek kármentesítésére a 2205/1996. (VII. 24.) és 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozatok figyelembevételével 455,0 M Ft-ot terveztek mindhárom tervváltozatban; a Magyar Topográfiai Program megvalósításához az eszköz beszerzéseket 881,2 M Ft-tal tervezték a "C" tervváltozatban, bár a programról még hivatalos döntés nincs. Az MH frekvenciasáv átrendezési feladatai végrehajtásához a 2071/1998. Korm. határozat 1999-2001. években évi 1-1 Mrd Ft forrást biztosít a fejezet részére a KHVM-tõl (felhalmozási célú pénzeszköz átvétel központi költségvetési szervtõl). Mindhárom tervváltozatban szerepel.

A hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz a hozzájárulás elõirányzata - az 1998. évvel egyezõen - 3.744,7 M Ft mindhárom tervváltozatban. Ugyanezzel az összeggel szerepel a támogatás a 2000-2001. évekre is.

A Hadigondozottak Közalapítványa kuratóriuma az 1999-2001. évekre 7,1 Mrd Ft; 8,2 Mrd Ft; 9,6 Mrd Ft kiadási igényt jelzett a fejezetnek. A honvédelmi miniszter július hóban javasolta a PM-nek a közalapítvány áttelepítését a SZCSM-hez. Az áttelepítést csak törvény rendelheti el. A hadigondozotti ellátás törvényi kiterjesztésére számítva a fejezet javasolta a költségvetési törvényjavaslat normaszövegében megtartani az 1998. évi költségvetésrõl szóló 1997. évi CXLVI. tv. 42. § (1) bekezdése y. alpontjában foglaltakat ("a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az elõirányzattól").

A NATO katonai költségvetéséhez valamint Biztonsági Beruházási Programjához (NSIP) való hozzájárulás 1,3 Mrd Ft. Az elõirányzat 9 havi hozzájárulást feltételez (költségvetéshez 700,0 M Ft, programhoz 600,0 M Ft). A számítás a magyar hozzájárulás aránya (0,65 %), a minisztérium NATO fõosztálya igénylése, valamint a VKF brüsszeli Katonai Képviselõi Hivatala költségvetési fõtisztje szóbeli tájékoztatásán alapul. A PM számítása - valószínûsíthetõen az eltérõ árfolyam alkalmazás következtében - ettõl alacsonyabb.

A NATO Biztonsági Beruházási Program feltételezett hazai kiadásai (pl.: területvásárlás, út-, csatornaépítés) elõirányzata 700,0 M Ft. Ehhez konkrét feladatterv, dokumentáció csak a NATO csatlakozás után készülhet.

A fejezet - fenntartva az esetleges ingatlanértékesítésbõl származó bevételek teljes körû felhasználásának lehetõségét - a költségvetési normaszövegben javasolta megtartani az 1998. évi költségvetésrõl szóló 1997. évi CXLVI. tv. 8. §. (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat (a HM fejezet mentesüljön az ingatlanértékesítés árbevétele 50 %-os befizetési kötelezettsége alól).

A saját bevételek egyik legjelentõsebb része az OEP térítés. A HM KPSZH kérésére az OEP fõigazgató helyettese hangsúlyozottan tájékoztató jelleggel - mivel az OEP támogatás összege csak a tényleges teljesítmények ismeretében számítható ki - közölte az 1999. évre tervezhetõ támogatás nagyságát (4.785 M Ft, ami a kalkulált 1998. évi támogatásnál - 4.257,0 M Ft - 12,4 %-kal több). A saját bevételek része a KHVM-tõl átvételre kerülõ 1,0 Mrd Ft. Az intézményi bevételek 9,4 Mrd Ft elõirányzata megkérdõjelezhetõ (1997. évi tényadat 7,2 Mrd Ft, 1998. I-VII. havi tényadat 2,8 Mrd Ft).

A "B" változatú bevételnövelési javaslatot a PM a NATO által is szorgalmazott lokátorbeszerzés kapcsán tette (a fejezet bevétele és kiadása is emelkedik az "A" tervváltozathoz képest 15,0 Mrd Ft-tal). A HM KPSZH szerint ez azzal jár, hogy a lokátor beszerzést a NATO saját programjából törli, s azt teljes egészében magyar költségvetési forrásokból kell megoldani, mivel a NATO csak a tagok olyan beruházási programjaiban vesz részt, amelyek a NATO katonai célkitûzései érdekében merülnek fel.

A fejezet a saját bevételek elõirányzata tervezésekor külföldi segélybõl vagy adományból származó bevétellel nem számolt. Nem számolt a fejezet a vállalkozói tulajdonából (HM Rt-k) származó osztalékbevétellel sem (a 9 Rt. adózott eredménye összesen mintegy 100-200 M Ft, amelyet fejlesztési célokra a tulajdonos HM rendszeresen az Rt-knél hagy).

A HM fejezet a tervezés idõszakában többször kezdeményezte a honvédelmi miniszter és a pénzügyminiszter személyes találkozóját a HM fejezet 1999. évi költségvetési keretszámai egyeztetése érdekében. A miniszteri egyeztetésre nem került sor. A honvédelmi miniszter szeptember 22-i pénzügyminiszterhez intézett levele szerint a fejezet teljes költségvetési kiadási elõirányzata 165,6 Mrd Ft, amibõl a kormányzati beruházások értéke 5,0 Mrd Ft. Ezzel a fejezet kiadási elõirányzata a vállalt 1,41 %-os GDP részesedésnél 2,0 Mrd Ft-tal magasabban alakulna. (A fejezet szerint a 2,0 Mrd Ft többlet megoszlása: 1,0 Mrd Ft KHVM-tõl való átvétele, 1,0 Mrd Ft a MH KHK beruházás folytatása.) A saját bevétel 15.310,0 M Ft.

A teljes helyzetfelmérés 174 szervezetre terjedt ki (7 szervezet részleges adatszolgáltatást nyújtott). E szerint a fejezet használatában lévõ mintegy 7.000 számítógép közül a 2000. év problematikája az eddigi cserék, kivonások után csak kb. 1.800 db-ot érint (25,7 %), amelyek zöme - mintegy 1.400 db - a MH területén mûködik.

A feladatátrendezéssel összefüggõ elõirányzat-átcsoportosításáról 1998. augusztus 17-én megállapodás jött létre a MEH és az IM között, így a NEKH elõirányzatai, valamint a kapcsolódó fejezeti kezelésû elõirányzatok az IM fejezet 1999. évi költségvetésében már elkülönítetten szerepelnek. A feladatbõvülés következtében az IM fejezet kiadási és támogatási elõirányzata 1335,8 M Ft-tal, létszáma 34 fõvel emelkedik.

Elõirányzat-átcsoportosításra került sor az 1998. augusztus 28-i megállapodásban az IM és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (OIT Hivatala) között. Ebben rögzítésre került, hogy 1999. január 1-jétõl a Bíróságok 1.070,2 M Ft illeték jellegû bevételét az IM költségvetése, az ezzel azonos összegû támogatási elõirányzatot az OIT Hivatalának költségvetése tartalmazza.

A Büntetésvégrehajtási Intézeteknél az igényektõl elmaradó elõirányzat miatt a már megkezdett beruházások megvalósulási ütemének lassítására kényszerülnek. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bv. Intézet 1997. évben megkezdett férõhely bõvítési programja csökkentett ütemben folytatható, befejezésére várhatóan 2001. évben kerül sor. A Venyige utcai objektum építésének üteme lelassult. Forráshiány miatt az éves ütemezés további lassulása várható, a befejezési határidõ sem tartható. (Megjegyezzük, hogy a büntetésvégrehajtási szabályok változása inkább a gyorsítást indokolná.)

A fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatása 515,0 M Ft, a költségvetési törvényben szabályozott normatíva alapján került meghatározásra. Az elõirányzat a Bv. címhez kapcsolódik, felhasználása a fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél történik, az itt jelentkezõ sajátos többletköltségek ellentételezését szolgálja.

Az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány támogatása - az elõzõ évivel azonos - 10,0 M Ft. A közalapítvány létrehozásáról szóló 1083/1995. (IX. 8.) Korm. határozat mellékletének 4.1 pontja értelmében a folyamatos mûködés biztosítására a közalapítványt az éves költségvetési törvényben meghatározott, legalább azonban 10,0 M Ft összegû költségvetési támogatásban részesíti a Kormány.

A Céginformációs Szolgálattal szemben támasztott új jogszabályi követelmények elõre nem látható költségeire fejezeti tartalék címén 10,0 M Ft támogatást terveztek.

Az IM költségvetés tervezete a kormányhatározat mellékletében szereplõ 26,1 M Ft-os támogatási elõirányzattal számolt, melybõl 8,0 M Ft a létszámbõvítésre, 18,1 M Ft az integrációs céljuttatásokra tervezett összeg.

Az Euro-atlanti Személyi Állománycsoport létrehozásával, valamint az Euro-atlanti csatlakozással kapcsolatos célfeladat kitûzésérõl és a céljuttatás kifizetésének feltételeirõl 1998. január 1-jétõl hatályos szabályzat készült.

A szakmai koncepciók megvalósításának pénzszükségletét az intézmények, valamint a szakmai fõosztályok közremûködésével mérték fel. Az IM 1999. évi költségvetésével kapcsolatos elképzelésekrõl, a feladatok által indokolt fejlesztési igényekrõl összeállított javaslatot miniszteri értekezleten is megtárgyalták. A számszerûsített fejlesztési igények jelentõs része törvényen, jogszabályon alapul.

Az elõirányzatok az elõzõ évivel azonos szinten épültek be az IM, mint feladattal érintett fejezet elõirányzatába, kivéve a Kisebbségi intervenciós keretet, amely 10,0 M Ft elõirányzat többletet tartalmaz.

A fejezetnél átlagkereset növekedést nem terveztek és a dologi kiadások növekedésével csak a fejezet Igazgatási címénél számoltak, ahol a kiadás növekedést saját bevételbõl fedezik, így támogatási elõirányzat vonzata nincs.

A fejezet 1999. évi 4667,4 M Ft kiadási többletének forrása a 2018,1 M Ft saját bevételi többlet, valamint a feladatátvételbõl adódó és a költségvetési tárgyalásokon rögzített támogatásnövekedés.

A dologi kiadások emelését indokolja a korábbi évek elmaradt inflációkövetése, illetve a felhalmozott adósságállomány rendezése és foglalkoztatottak létszámának várható 10 %-os növekedése.

A PM által felkért szakértõi vizsgálat is alátámasztotta a Bv mûködési hiányát. (Az elõzõ idõszakban a felhalmozott adósságállomány rendezése - kormányhatározat alapján - a felhalmozási kiadások, az intézményi és központi beruházások terhére történt.)

Az igazságügyi szakértõi intézmények jellegüknél fogva nem bevételorientáltak, ezért a feszítetten tervezett bevételt csak túlmunkában végzett megbízások útján tudják teljesíteni.

A támogatás alakulását befolyásoló tényezõk a szerkezeti változások, a munkáltatókat terhelõ járulékok változása miatti 295,1 M Ft zárolása, a 2437/1997. (XII. 20.) Korm. határozat alapján az Euro-atlanti csatlakozás mûködési költségeire biztosított 26,1 M Ft, az OIT Hivatala és az IM között létrejött megállapodás alapján 1.070,2 M Ft támogatás átadása, a NEKH és a hozzá kapcsolódó fejezeti kezelésû elõirányzatok 1303,8 M Ft átvétele a Miniszterelnöki Hivataltól, a szintrehozások, az igazságügyi reform 1998. II. félévi bevezetésével kapcsolatban az IM-ben dolgozó bírák és a Szakértõi Intézetek igazságügyi alkalmazottai illetményének éves fedezetére 247,6 M Ft, valamint Pénzügyminisztériummal történt egyeztetések eredményeként 2.437,1 M Ft fejlesztési többlet.

A 2437/1997. (XII. 20.) Korm. határozat alapján az Európai Unióhoz történõ csatlakozás integrációs feladatainak ellátásához szükséges létszámtöbblet 3 fõ, a felügyeleti tevékenység ellátására a Büntetésvégrehajtástól, valamint a Bíróságoktól 1-1 fõ átvételére kerül sor.

A cégszolgálattal szemben támasztott új jogszabályi követelmények teljesítéséhez, a jogharmonizációban betöltött központi koordinációs szerep betöltésére, az EU csatlakozáshoz kapcsolódó többletfeladatok ellátásához 16 fõs létszámfejlesztést terveztek.

A besorolás szerinti alapbér megállapításánál a törvény által lehetõvé tett differenciálással élve a fõosztályvezetõk és az annál magasabb beosztású dolgozóknál 100-140 % közötti differenciált alapilletményt állapítottak meg 10 fõ részére. Az ennél alacsonyabb beosztású dolgozók közül 69 fõ 100-120 % közötti differenciálásban részesült. A személyi illetmény besorolású dolgozók aránya 3,4 %.

A kiadási többlet a Kossuth téri és a Szalay utcai épület üzemeltetésének megnövekedett kiadása, a jogharmonizációs programhoz kapcsolódó fordítási kiadások növekedése, a cégszolgálathoz kapcsolódó cégbírósági rendszer üzemeltetési költségeinek emelkedése kiadási többletét jelentik. A többletkiadás forrásául 9,8 M Ft költségvetési támogatás és 175,5 M Ft bevételi többlet szolgál.

Legjelentõsebb a Cégszolgálat komplex számítástechnikai beruházások 215,0 M Ft-os fejlesztési többletére nyújtott támogatási elõirányzat. Nagy értékû tárgyi eszközök beszerzésére 36,0 M Ft, felújításra 23,1 M Ft áll rendelkezésre.

Az 1999. évre tervezett bevételek az OIT Hivatalától átvett bevételbõl, a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat tevékenységbõl, cégközzétételi, jogi szakvizsga díjakból származnak.

Az intézkedési terv legfontosabb feladatait nem minden esetben a kormányhatározatban foglalt határidõkhöz igazodva ütemezték.

A Bv-OP, illetve az információrendszerek mûködõképességének fenntartása 2000. év dátumváltási problémája következtében (esetlegesen) fellépõ mûködési zavarok csökkentése érdekében külön intézkedési tervet készített, amely az összes intézetre és intézményre kiterjedt. Az el nem kerülhetõ károk mérséklésére a Bv. szervezetnél katasztrófaterv nem készült.

A Y2K megoldáshoz az elõzetes költségbecslést fejezet szinten a potenciálisan érintett területenként készítették el. Intézményi szinten egy összegben a potenciálisan érintett területenként, összetevõnként költségbecslés nem készült. Költségbecslés a Bv. szervezetnél is készült egy összegben.

A gazdasági, valamint a szociális és családügyi miniszter között az 1998. július 21-én kelt megállapodás a foglalkoztatáspolitikai, érdekegyeztetési, bérpolitikai feladat- és hatáskörök megosztásáról döntött. Az ezt követõ államtitkári szintû egyeztetésrõl készült jegyzõkönyv a MÜM fejezet Igazgatás címrõl 166,6 M Ft költségvetési támogatás (amely 83,7 M Ft személyi juttatás, 36,2 M Ft munkaadókat terhelõ járulék, 34,2 M Ft dologi kiadás, 7,1 M Ft mûködési célú pénzeszközátadás és 5,4 M Ft intézményi beruházási kiadások) fedezetét tartalmazza. 35 fõ ténylegesen betöltött és 3 fõ üres álláshely átadására került sor, 1 fõ státusz átadása további egyeztetés tárgyát képezte.

Az Érdekegyeztetõ Tanács Titkársága címrõl a GM-be áthelyezésre kerülõ létszám 8 fõ, az éves bázisnak számító költségvetési elõirányzat összege 38,8 M Ft költségvetési támogatás, mely 18,2 M Ft személyi juttatás, 7,4 M Ft munkaadókat terhelõ járulék, 5,0 M Ft dologi kiadás, 8 M Ft egyéb mûködési célú támogatások kiadása és 0,2 M Ft intézményi beruházás fedezetét biztosítja.

Az áthelyezésre kerülõk által használt informatikai eszközök, szoftverek, mobil telefonok, valamint 1 db személyi használatú személygépkocsi átadására 1999. január 1-jei hatállyal térítésmentesen kerül sor. Az egyéb vagyonátadással kapcsolatos megállapodás a késõbbiekben kerül rögzítésre. A SZCSM a hálózatán lévõ adatokat, a munkaügyi információs rendszer igénybevételét térítés nélkül biztosítja a késõbbiekben is. Az információs rendszer használata feltételeit - a két minisztérium érintett fõosztályai - külön megállapodásban részletezik.

Az 1998. évi költségvetési törvény elõirányzatait nem érintik a SZCSM-tõl átvett feladatok, mivel az SZCSM 1998. december 31-ig - a költségvetési elõirányzatok átcsoportosítása helyett - a finanszírozást vállalta.

A PM-GM - államtitkári szintû - megállapodásban rögzítette a szervezeti egységek és a kapcsolódó költségvetési elõirányzatokat érintõ átadás-átvétel körét. A PM 22 fõ státusz átadásán túl 6 fõ üres státuszt adott át, melyekhez kapcsolódó kiadások forrását a költségvetés általános tartaléka terhére a Miniszterelnöki Hivatal által e jogcímen javasolt összeg fedezi. Az általános tartalékból 1998. évre biztosított elõirányzat a GM 1999. évi költségvetésben bázisként beépül.

Az 1998. évi átadott kiadás, bevétel elõirányzat 17,9 M Ft volt, mely 46,4 M Ft-os 1999. évi szintrehozásával az 1999. évi bázis elõirányzatot 64,3 M Ft-ban határozták meg. A PM-tõl a feladatok átvételére 1998. szeptember 15-tõl került sor, a költségvetési elõirányzatok idõarányos átcsoportosításával együtt.

A központi költségvetés általános tartaléka terhére 30,0 M Ft-ot csoportosítottak át a GM fejezethez.

Az intézmények felügyeleti, fenntartási jogának átadását a tárca az elmúlt években már több alkalommal kezdeményezte, a szaktárcák azonban minden esetben elzárkóztak az intézmények átvételétõl.

Ennek során figyelembe vették a Bányászati Dolgozók Szakszervezetének aggályait és a GM tárca még fennálló felelõsségét a bányaipari és energiaszolgáltató-ipari dolgozók egészségének rehabilitációjában.

Az intézmények felügyeleti - fenntartói jogának a kulturális tárcának történõ átadásával kiküszöbölhetõk lennének mindazok a problémák, amelyek jelenleg a szakmai és felügyeleti hatáskör szétválasztásából a két tárca más-más súlyponti feladataiból, irányelveibõl adódnak. Ezzel a véleménnyel ellentétes a GM Technológiapolitikai Fõosztályának álláspontja, ami az OMIKK felügyeleti jogának átadását nem tartja indokoltnak a minisztérium mûszaki fejlesztéssel kapcsolatos felelõssége miatt.

Az üdülési szakfeladat ellátásánál az üdülõk kapacitása messze meghaladja a minisztériumi dolgozók üdülési igényét, egyre inkább a szabad férõhelyek külsõ igénybevevõk részére történõ értékesítésével hasznosítási tevékenységgé vált. A Gazdasági Igazgatóság javaslata szükséges az üdülõk körének szûkítésére, a minisztérium számára felesleges ingatlanok értékesítésére.

Célszerû lenne a Jóléti Igazgatóság üdültetési feladatainak szûkítésével egyidejûleg a Gazdasági Igazgatóság tevékenységének felülvizsgálata, a részben önálló intézmény megszûnése feltételeinek megteremtése és a Gazdasági Igazgatóságban történõ integrálásának megvalósítása.

Az 1007/1998. (I. 23.) Korm. határozat alapján az Idegenfogalmi Intézõbizottság Titkárságainak átalakítása során - valamint két új RIB Titkárság létrehozásával - 4-5 fõvel mûködõ, önálló költségvetéssel és költségvetési beszámolóval rendelkezõ Titkárságok mind szakmai, mind gazdasági szempontból nehezen kezelhetõek, irányításukban az egységes szemlélet nehezen érvényesíthetõ.

A néhány fõvel mûködõ RIB Titkárságok költségvetési és vagyonhasználati igénye nem indokolja önálló költségvetési szervként történõ mûködtetésüket. A Titkárságok önálló gazdálkodása nehezen kezelhetõ. A jelenlegi struktúrában az önálló költségvetési szervekre elõírt gazdálkodási feladatok ellátására - 2-3 titkárságot kivéve - teljesen alkalmatlanok.

A PM keretszám nem tartalmazta az 1998. II. 12-én kormányzati hatáskörû bázis jellegû támogatási elõirányzatot, mely az 1998. évi költségvetésrõl szóló 1997. évi CXLVI. tv. 5. § (1) bekezdése értelmében a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. módosított 44. §-ának (2) bekezdése alapján az érintett országos hatáskörû szerveknél az illetménykiegészítés törvény szerinti növekedéséhez biztosított fedezetet.

A fejezet létszám irányszáma (3106 fõ), az elõzõ évi létszámirányszámhoz képest 21 fõvel, a PM javaslathoz képest 81 fõvel magasabb. A növekedést a többletfeladatok elvégzése indokolja.

Az 1998. évben végrehajtott emelés a 2034/1998. (II. 18.) Korm. határozat az Euro-atlanti Integrációs folyamat közvetlen céljára elkülönített rendkívüli elõirányzat átcsoportosításából 19 fõ, a felügyeleti szerv vezetõjének hatáskörében 1998. évben engedélyezett létszámfejlesztés saját bevétel terhére (MEH-nél) 8 fõ.

Az 1999. évre tervezett létszámnövekmény az 1009/1998. (I. 30.) Korm. határozat alapján a Fejezeti Monitoring Bizottság mûködtetéséhez 1 fõ, az intézményi kört érintõ fejlesztésre javasolt költségvetési támogatásból (Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségnél) 15 fõ, létszámcsökkentési kötelezettség alóli mentesség (30 fõ), többletfeladatok ellátására (8 fõ), saját bevételbõl 38 fõ.

Az új feladatok ellátása a meglévõ létszám 8 fõs fejlesztését igényli. A fejezet indokolása szerint a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) alaptevékenység mellett megkezdte az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás elõkészítését. A Hivatal megnövekedett hatósági feladatainak ellátásához 5 fõ magasan kvalifikált köztisztviselõ felvétele szükséges. Az OAH új feladatai között szerepel a radioaktív hulladékok elhelyezését szolgáló KNA kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása, amely 3 fõs létszámfejlesztést tesz szükségessé.

A megnövekedett szakmai feladatok ellátása miatt 30 fõ létszámcsökkentést (ebbõl az MBH 6 fõ, a Magyar Energia Hivatal 3 fõ, az NGSZ 6 fõ, az MSZH 11 fõ és az OAH 4 fõ létszámleépítést) nem tudtak vállalni.

A 157/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet elõírásainak megfelelõen elkészült ún. Finanszírozási Alapokmány az éves ütemezés feltüntetésével. Az éves részletes programot a beruházást lebonyolító Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. (korábban Mecseki Ércbányák Vállalat) készíti elõ és a GM hagyja jóvá.

A GM Igazgatás alcímen 227,0 M Ft többlettámogatásból a 2000. évhez kötõdõ informatikai rendszerek fejlesztésére 80,0 M Ft, a fejezeti monitoring bizottság mûködtetésére 5,0 M Ft, az EU direktívák és szabványok kidolgozására 20,0 M Ft, a nemzetközi tagdíjak növekményére 35,0 M Ft, a nukleáris baleset elhárításról szóló 2241/1997. (VII. 23.) Korm. határozat végrehajtásához 5,0 M Ft, a tartós kiküldöttek miatti többletköltségekre 72,0 M Ft, a Nemzeti Minõségi díj 3/1996. (VI. 19.) ME rendelet alapján 10,0 M Ft kiadás növekedéssel számoltak.

A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség 200,0 M Ft-os többlet-támogatását a piac-felügyeleti ellenõrzési rendszer mûködésérõl szóló 2422/1997. (XII. 20.) Korm. határozatban meghatározott feladatok 188,0 M Ft, a fogyasztók széles körû tájékoztatására szánt 12,0 M Ft indokolja. A Magyar Geológiai Szolgálat (MGSz) többletfeladatainak ellátásához 70,0 M Ft többletigényt számszerûsített.

A Magyar Bányászati Hivatal 30,0 M Ft-os többlettámogatásából az 1993. évi XLVIII. Bányatörvény végrehajtási rendeleteibõl adódó feladatokat és a 2000. évszámmal összefüggõ információs feladatokat kívánják támogatni. Az OMFB hivatal 100,0 M Ft-os többlettámogatásából a nemzetközi tagdíjakból eredõ 45,0 M Ft-os és a TÉT attasé hálózat mûködéséhez szükséges 55,0 M Ft-os többletkiadás fedezetét vették számításba. Az Országos Atomenergiai Hivatal (OÁH) 30,0 M Ft-os többlettámogatási igénye a nukleáris balesetelhárításról szóló 2241/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet végrehajtásával kapcsolatos kiadások fedezete.

Az átvett pénzeszközök jelentõs része - pl. a Magyar Geológiai Szolgálatnál - olyan eseti kutatási megbízásokat jelentett, amely összeg az intézmény szerkezeti felépítésébõl következõen a Szolgálat részben önálló intézményei között további halmozódást okozott. A kutatási megbízás 1998. végén befejezõdik, 1999. évben e szerzõdésbõl további bevétel már nem várható.

Az intézkedési tervben rögzítették a felelõs vezetõk nevét, beosztását, a felelõsségi köröket, a potenciálisan érintett területek megjelölése mellett az elvégzendõ feladatok meghatározását és ütemezését. Nem tartalmazza ugyanakkor a szakértõi csoport részletes összetételét, a problémával összefüggõ kockázat felmérését és elemzését.

A hatáskörök megosztásának költségvetési kihatását (az 1998. évi költségvetésrõl szóló 1997. évi CXLVI. törvényben) a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumra vonatkoztatva következõ arányok alakultak ki. A KTM rendes és rendkívüli 1998. évi kiadási elõirányzata összesen 22.273,9 M Ft (100 %) volt. Az új feladatmegosztás következtében a kiadási elõirányzatból 8.430,5 M Ft (37,8 %) az FVM-hez, 2.971,3 M Ft (13,4 %) NKÖM-hez kerülne és csak 10.871,9 M Ft (48,8 %) maradna a KöM-nél.

A KTM rendes és rendkívüli bevételi elõirányzata 7.378,6 M Ft (100 %), amelybõl a feladatmegosztás szerint 4.099,8 M Ft (55,6 %) az FVM-nél, 30,3 M Ft (4 %) NKÖM-nél és 3.248,3 M Ft (44 %) a KöM-nél keletkezne. A KTM-hez tartozó 36 intézménybõl 8 intézmény az FVM-hez, 3 a NKÖM-hez kerül, és 25 intézmény marad a KöM-nél. Az arányok meghatározásánál - adatok hiányában - nem volt figyelembe vehetõ a KTM igazgatásának létszámából a FVM fejezethez átcsoportosításra kerülõ KöM elõirányzatok költségvetési kihatása.

A két minisztérium megállapodása alapján az átkerülõ létszám (a volt Területfejlesztési és Építésügyi Hivatal személyi állományából 61 fõ, Országos Területfejlesztési Központból 13 fõ, és a volt KTM funkcionális szervezeti egységeibõl 55 fõ) és a hozzátartozó elõirányzatok azonos összegben módosítják az érintett tárcák költségvetését, központi költségvetés egyenlege nem változik.

Fejezeti szinten, a számítások alapján a nominálbér-növekedés mértéke a várható infláció alatt maradt, ennek következtében reálbér-növekedés 1999-ben nem várható. A személyi juttatások 1999. évi elõirányzata alapján az átlag havi kereset a tárcánál várhatóan 110.392 Ft/fõ lesz.

Az elõirányzott beruházás 33 %-át (600,0 M Ft) a minisztérium székházának rekonstrukciójára, gépjármû beszerzésre és informatikai fejlesztésre 420,0 M Ft-ot az Országos Meteorológiai Szolgálat fejlesztésére, 315,0 M Ft-ot a természetvédelmi, 446,0 M Ft-ot a környezetvédelmi területi szervek beruházásaira terveztek fordítani.

Legnagyobb tétel az ún. "Pályázatos támogatások" elõirányzata - az alapoktól átvenni tervezett pénzeszköz - 2.500,0 M Ft, amit a PM által meghatározott 7.150,0 M Ft bevételi elõirányzat várható alulteljesítése miatt terveztek. Indokoltságát tervezési dokumentációval nem alapozták meg.

A magántulajdonban lévõ földterületek visszavásárlására irányzott összeg csak részben biztosítja az 1995. évi XCIII. törvényben elõírt feladatok fedezetét. Az elõirányzatot megalapozó jogszabályi módosításra javaslat a helyszíni ellenõrzés lezárásakor nem állt rendelkezésre.

Az intézmények saját bevételeik többletét elsõsorban a dologi kiadások növelésére tervezték fordítani. A Központi Környezetvédelmi Alap mûködtetésével összefüggõ feladatokra fejezeti döntés alapján KKA-ból származó többletbõl további összeg került beépítésre, ezen kívül a fejlesztési többletbõl az 58,6 M Ft-on felül még 40,0 M Ft-tal nõtt a dologi kiadások elõirányzata.

Az FVM részére 1999-tõl átadásra kerül a Holtág rehabilitáció támogatása 100,0 M Ft a fejezeti kezelésû elõirányzatok Beruházási célprogramok közül. Átadásra kerül 25 fõ, a létszámra vonatkozó 1998. évi kiadási elõirányzat 28,4 M Ft.

Az átlagkereset, valamint kialakítását az egyéb indokolással ellátott elõirányzati többletek alakulását 2 változatban kérte kidolgozni a fejezet (a 13 %-os átlagkereset-növekedés és járulékai fedezetét az "A" változatban teljes egészében költségvetési támogatásként, a "B" változatban támogatásarányos költségvetési támogatásként finanszírozottan). A 3 %-os létszámcsökkentés alól a tárca fejezeti indokolással mentesítést kér.

Az "A" változat az eredeti PM álláspontot, a "B" változat az eredménytelenül végzõdött egyeztetést követõen a PM által kialakított keretszámokat, a "C" változat a KHVM igényeire alapozott - elõzetesen számított - keretszámokat tartalmazta. (A PM javaslata bér- és járulékfejlesztés nélkül, a tárca javaslata bér és járulékok, fejlesztési többletekkel együtt számított.)

Az átszervezések kapcsán a fejezetnél - a korábbi években - összesen 11.179 fõ létszámcsökkentésre került sor (közúti igazgatóságok, vízügyi intézmények 10.728 fõ, köztisztviselõi létszámcsökkentés II. üteme 451 fõ). Fentiek miatt, továbbá a vízügyi infrastrukturális hálózatok mûködtetése, árvíz- és belvízvédekezés és a megnövekedett közigazgatási, hatósági és kormányzati feladatok ellátásának sérelme nélkül a tárca álláspontja szerint létszámcsökkentésre nincs lehetõség.

A személyi juttatások1999. évi elõirányzata fejezeti szinten az 1997. évi tényhez képest 12-24,5 %-kal, az 1998. évi elõirányzathoz képest 3-14,6 %-kal, az 1998. évi várható tényhez képest 0,94-4,4 %-kal növekedést mutatott.

Így pl. a vízgazdálkodással összefüggõ elõirányzatok (Kiemelt városok szennyvízkezelése: 2.500,0 M Ft; Egyéb regionális viziközmû hálózat fejlesztés 2.100,0 M Ft; Balatoni regionális viziközmû hálózat fejlesztés 2.500,0 M Ft; Egyéb vízminõség-védelem - 3 kiemelt elõirányzatcsoport összesen 4.150,0 M Ft; Balatoni vízminõség-védelem 3.100,0 M Ft) törvénnyel, kormányrendelettel, illetve kormányhatározatokkal szabályozottak. Egyes elõirányzatok (pl. a Balatoni és egyéb regionális viziközmû hálózatok) fejlesztése 1999-ben, illetve 2000-ben jórészt befejezõdik.

Az "A" és "B" változatban a fejezeti kezelésû elõirányzatok kialakítása során a különbözõ (1, 2, 7 alcímek: intézményi felhalmozási kiadások, ágazati célelõirányzatok, fejezeti tartalék) a PM által javasolt összegek kerültek betervezésre. A 3. és 4. alcímek (beruházási célprogramok, kiemelt jelentõségû beruházások mindhárom változatban a KHVM által számított adatokat tartalmazzák. A "C" változatban ezeknél az alcímeknél a fejezet a PM-mel egyeztetett, majd az ismételt felülvizsgálat alapján csökkentett elõirányzatokat mutatták be.

A fejezeti kezelésû elõirányzatok az "A" és "B" változatban megegyeznek az 1998. évi eredeti elõirányzatokkal. A "C" változat alapulvételével az elõirányzatokat (az 1, 2 és 7. alcímeken) legnagyobb mértékben, 65 %-ban a vízügyi szervezeteknél tervezték felhasználni.

Vízkárelhárítási mûvek fenntartására az elõirányzatok 50 %-át, az 1998. évi eredeti elõirányzat 180 %-át tervezték fordítani. A Szigetközi vízpótlással kapcsolatos elõirányzat 1998-ban 254,9 M Ft, 1999-ben 293,0 M Ft. Az 1998. évi eredeti elõirányzathoz képest a tervezett növekedés átlagosan 65 %-os, ezen belül a fejezeti tartalék 158,7 M Ft-ról 177,7 M Ft-ra növekedett.

Az ágazatban két új beruházás (Duna árvízvédelmi fejlesztése 800,0 M Ft, Tisza-tó és térsége fejlesztése 900,0 M Ft) beállítására került sor.

A közúti fejlesztésekre szánt összeg 19,8 %-ot képvisel, az 1998. évi elõirányzathoz (7,9 %-hoz) viszonyítva növekvõ részaránnyal. A jelentõsen megnövekedett elõirányzatból 34 % (6.175,0 M Ft) hat új közúti beruházás elõirányzata.

Az Észak-magyarországi Autópálya Fejlesztõ és Üzemeltetõ Rt. (ÉKMA Rt.) számára tervezett, az M3-as autópálya továbbépítésével kapcsolatos elõirányzat 4,1 % (3,8 Mrd Ft).

A tervezett összegek közül két új elõirányzat (Révátkelések jármûpark rekonstrukció 150,0 M Ft és a Közúti áruszállító gépjármûpark korszerûsítése 3.000,0 M Ft) nélkül a növekedés tervezett mértéke 37,5 %.

A beruházási célprogram keretében a vasúthálózat fejlesztésére 14.000,0 M Ft-ot, az 1998. évi eredeti elõirányzat 140 %-át tervezték. A költségvetési tervben a vasúthálózat fejlesztése tervdokumentációval alátámasztott. Az 1999. évi tervezett elõirányzat (az 1998. évi két tervezett elõirányzat beruházásainak befejezésével 1.282,0 M Ft-tal csökkentett és az új elõirányzatok tervezett összegével 3.802,0 M Ft-tal növelt) összege 2.520,0 M Ft-tal (25,0 %-kal) haladja meg ténylegesen az 1998. évi eredeti elõirányzatot.

A fejlesztésre szánt forrás számos költségvetési elõirányzata (egyedi alépítmények korszerûsítése, Szabadbattyán-Gyékényes KÖFI, Kelenföld felvételi épület) 200-300,0 M Ft közötti, elaprózott elõirányzat.

A MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása elõirányzattal a vasúthálózat rehabilitációjára (a Felsõzsolca-Hidasnémeti, Budapest-Újszász-Szolnok, Budapest-Szob vonalakra 8.200,0 M Ft-ot terveztek. (A beruházó MÁV Rt. tájékoztatása szerint az 1998. évi 6.600,0 M Ft elõirányzat a nemzetközi tendereztetés idõigénye miatt teljes összegben nem használható fel. Az elõirányzatból 1.500,0 M Ft-ot a Vasúthálózat fejlesztése elõirányzatba terveztek átcsoportosítani, ahonnan az összeg 1999-ben visszapótlásra kerül. Így az 1999. évi költségvetési elõirányzat 9.700,0 M Ft-ra módosul.)

A magyar-szlovén vasútvonal kiépítésére 5.000,0 M Ft-ot terveztek. (Az 1998. évi várható felhasználás az 5.650,0 M Ft eredeti elõirányzatból 300,0 M Ft, a fennmaradó 5.350,0 M Ft 1999-re átcsoportosításra kerül.)

A MÁV létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti mûszaki fejlesztés támogatására 1.900,0 M Ft-ot, a bázisév 127 %-át tervezték. Az elõirányzatot sorompók automatizálására, vasúti átjárók korszerûsítésére, fûtésrendszerek fejlesztésére stb. használják fel.

Regionális vízközmûvek fejlesztésére 4.600,0 M Ft elõirányzatot terveztek, amelybõl 2.500,0 M Ft a balatoni térség fejlesztését célozza, a növekedés 61 %-os.

A kiemelt városok szennyvízkezelése költségvetési elõirányzata 2.500,0 M Ft. A növekedés az átlagosnál alacsonyabb, 10,5 %. Az elõirányzatot önkormányzati beruházások támogatására, továbbá a fõváros által megkezdett két beruházáshoz terveztek felhasználni.

A Balatoni vízminõségvédelemre 3.100,0 M Ft-ot irányoztak elõ, ami a bázisév 1.200,0 M Ft-os elõirányzatához képest jelentõs, 158 %-os növekedést biztosíthat. A tervezett elõirányzat a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének befejezését teszi lehetõvé.

Vízkárelhárítási, vízminõségvédelmi feladatokra (árvízvédelmi mûvek fejlesztése, folyószabályozás, közmûrendezés, vízpótlás, stb.), továbbá a Nagymaros feletti befejezetlen védmûvekre és két új beruházásra (Duna árvízvédelmi fejlesztése, Tisza tó térsége fejlesztése) 12.715,0 M Ft a tervezett beruházások összege, az elõzõ évinél 105 %-kal magasabb.

Az Európai Unióhoz történõ csatlakozás költségeinek tervezéséhez a PM - a köriratban foglaltakkal ellentétben - a bázisév adatát, 100,0 M Ft-ot jelölte meg, míg a tárca a "C" változatban 180,0 M Ft-ot szerepeltetett.

A magyar-szlovén vasúti átmenet elõirányzat KfW-vel kötött hitelszerzõdése megkötésre került, amelynek hitelfeltételeit a fejezet kedvezõnek ítéli. A pénzügyi megvalósítási ütemtervet is kidolgozták.

Az "A" változatot a követelményszintnek megfelelõ keretszámok szerint kellett volna elkészíteni (tervezési körirat 5. old.). A KüM értelmezésében a rájuk vonatkozó követelményszintet nem a körirat, hanem az "Elõterjesztés a Kormány részére az 1999. évi költségvetési tervezõmunka megalapozását szolgáló paraméterekrõl" szóló pénzügyminiszteri összefoglaló, fejezetre vonatkozó irányszámai határozzák meg. Az "A" változatot ezekkel kalkulálták.

A "B" változat sem a PM dokumentált irányszámaival készült. Az egyeztetõ tárgyalások során többször változtak a sarokszámok, de ezekrõl a változásokról és az utolsó állapotról nem készült feljegyzés, így a teljességi nyilatkozatban felsorolt dokumentumok szerint alakult sarokszámok nem egyeznek a tervezet számaival. A "B" változat csak a szóban elhangzott irányszámokhoz alkalmazkodik.

A megállapodás 1. sz. melléklete megfelelõ részletességgel bemutatja az 1998. év elõirányzatváltozásait (a megállapodás idõpontjáig) és az 1999. évre tervezett báziselõirányzatokat. A 2000. és a 2001. évekre tervezett adatokat nem tartalmaz.

A címrendváltozás tervezete szerint az 1. cím a KüM igazgatás, a 2. cím a Külképviseletek, a 3. cím a KüM Jóléti Intézményei, a 4. cím a Határon Túli Magyarok Hivatala és az 5. cím a Fejezeti kezelésû elõirányzatok. Az 5. cím alcímei 14-re növekednek.

A program fõbb elemei a jogharmonizáció fejlesztésének támogatása, a kommunikációs stratégia kidolgozásának elõsegítése, a köztisztviselõk képzésének és a szektorsemleges tevékenységek finanszírozása, végül a csatlakozási tárgyalások utazási költségeihez történõ hozzájárulás.

A program tervezése brüsszeli iránymutatással folyt és elfogadása is azonos kompetenciájú. Idõközben az 1999. évre elõzetesen jóváhagyott összegek módosultak az ECU árfolyamának változása miatt, amirõl az EU Politikai Kapcsolatok Fõosztálya, Phare Programiroda szeptember 2-án kelt feljegyzésében adott tájékoztatást. A tájékoztatás szerint az 1999. évre tervezhetõ, folyamatban lévõ Phare programok együttes összege (EU Integráció 1.716,8 M Ft, FlexTaf 260,1 M Ft) 1.976,9 M Ft, ami a fejezetnél döntõen dologi kiadásként használható fel.

Az alcím a következõ elõirányzatcsoportokból áll: EU kommunikációs stratégia, EU integrációs képzés, EU belsõ piaci integráció és Magyarország-kép kialakítása.

A fejezet szerint a munkaadókat terhelõ járulékokat a fejezetnél a Bér- és Munkaügyi Osztály (BMO) központosítottan tervezi és kezeli. A helyszíni ellenõrzést követõen - a tervszámok módosulása miatt - az EU Belsõ piaci integráció elõirányzata az 1998. évi szinten (80,0 M Ft) marad, amely megoszlása szerint személyi juttatás 2,0 M Ft, munkaadókat terhelõ járulék 0,6 M Ft, dologi kiadások 77,4 M Ft.

A kiviteli tervek és a költségvetés már 1991-ben elkészült, azonban pénzügyi források hiányában nem került sor a megvalósításra. A tervek szerint a következõévben lesz lehetõség a kivitelezés megkezdésére, 500,0 M Ft-nyi, központi beruházás elõirányzattal. Az építkezés befejezésére a gördülõ tervezés keretében a 2000. évre - a fejezet tájékoztatása szerint - 700,0 M Ft felhasználását irányozták elõ. A keretösszeg ismeretében megkezdõdött az 1991-es tervek felülvizsgálata, a költségvetés átdolgozása.

Az elhúzódó közbeszerzési eljárás és más technikai jellegû akadályok miatt ez a beruházás várhatóan áthúzódik a következõ két évre, 1998-ban 20-22 M Ft, 1999-ben 155,0 M Ft körüli és 2000-ben közel 78,0 M Ft-os ráfordítással.

A Nagy Imre téri épületkomplexum rekonstrukciós beruházásának befejezõdésével, a légkondicionálás energiaigénye - mai áron - hozzávetõleg 5,0 M Ft többlet költséget fog jelenteni, mely összeggel nem számoltak a következõ 3 évben.

A körirat szerint a központi költségvetési szervek saját bevételeiket - fejezet összesenben - általában az 1997. évi tényleges teljesítéshez képest megközelítõleg 30 %-kal növelt összegben kell az 1999. évi elõirányzatban szerepeltetniük. Az 1997. évi, tényleges bevételük 130 %-a 6.174,0 M Ft. Ezzel szemben csak 4.866,4 M Ft a tervezett saját bevételük. Megjegyzendõ, hogy ez az elõirányzat is igen feszített.

Az Igazgatási cím kiadási elõirányzata 3.465,8 M Ft, bevételi elõirányzata 31,5 M Ft, így a támogatási igénye 3 434,3 M Ft. A kiadási elõirányzaton belül a személyi juttatás elõirányzata 1.495,0 M Ft, az 1999. évi tervezett létszám 704 fõ.

A helyszíni ellenõrzés során kiválasztott munkavállalók besorolását és juttatásainak összegét pontosan határozták meg és az 1999. év tervszámaiban szerepeltették.

Az Igazgatásnál a tervezett besorolás szerinti alapilletmény differenciálás során 80 % alatti és 120 % feletti alapilletmény beállással nem számoltak. A 80 - 100 %-os kategóriába csupán egy fõ került, 593 E Ft/év juttatással. 100 %-os beállású 181 fõ, 155,5 M Ft/év juttatással. A legnagyobb létszámú - 472 fõ - a 100 % és a 120 % közötti beállású csoport, akiknek az évi juttatása összesen 443,7 M Ft. Személyi illetményben 51 fõ részesülne, mintegy 58,2 M Ft/év juttatással.

A hivatkozott kormányhatározat 2. pontjában 1998. május 31-i határidõ adott a kinevezés és a szakértõi csoport megalakítására. A késés indokaként a nyári szabadságolásokat hozták fel.

Az összeg ismeretében módosították az 1998. évi elõirányzat-felhasználásokat, így 50,0 M Ft-ot már a probléma megoldását figyelembe véve használnak fel. Az 1999. évi költségvetési terv "C" változatában további 80,0 M Ft-ot, egyrészt a Távközlési és Számítástechnikai Fõosztály költségvetésében, másrészt a fejezet más területein terveztek. A hiányzó 20,0 M Ft-ot takarékossági okokból nem tervezték.

A feladatváltozások következményeként a fejezet 1999. évtõl 14 önállóan gazdálkodó költségvetési intézménnyel többet felügyel (51 felügyelendõ intézmény ), valamint jelentõsen megnõtt az ágazati célelõirányzatok száma, továbbá a fejezet költségvetésébe került a TB blokk is.

A fejezet az 1999-2001. évekre vonatkozó költségvetési javaslatának kidolgozását 1999. június elsõ felében kezdte meg. A minisztérium az intézmények vezetõinek 1998. év szeptember 3-án tartott vezetõi értekezletet. A fejezet a tervezésre vonatkozó írásos útmutatását az intézményeknek 1999. év szeptember 8-án küldte meg. Így a végleges intézményi tervek kidolgozására 2-3 nap állt rendelkezésre, amely a tervek megalapozottságára kedvezõtlen hatást gyakorolt.

A tervezési munkát, és az ellenõrizhetõséget is nehezítette, hogy a minisztérium megváltozott összetételû apparátusa csak munkajogilag került át 1998. július, szeptember hóban az új minisztériumba, helyileg nem, valamint több vezetõ munkatárs eltávozott. A minisztérium végleges szervezeti felépítése helyszíni ellenõrzésünk befejezéséig nem alakult ki.

A szociális intézmények e területen is jelentkezõ forráshiányát jól szemlélteti az egyéb központi beruházási keret terhére beszerezni tervezett eszközök fajtája. (Pl. a Mozgássérültek Állami Intézete 4,2 M Ft összegû forrását mosógép, fürdetõszék és betegmozgató, valamint ágytálmosó eszközök beszerzésére tervezi fordítani.)

A fejezet a volt NM költségvetésében elõirányzott, a szociális feladatokat finanszírozó ágazati célelõirányzatokat - a Magyar Vöröskereszt támogatásának, valamint a volt NM költségvetésében fejezeti kezelésû elõirányzatként tervezett intézményi beruházási és felújítási elõirányzatok jelentõs részének (235,1 M Ft) kivételével - a fejezeti kezelésû elõirányzatok közé csoportosította át. (A Magyar Vöröskereszt támogatása az EüM fejezetben kerül tervezésre.)

A fejlesztési többletbõl az "EU Szociálpolitika és Foglalkoztatás nemzeti programja" fejlesztési többlete 405,2 M Ft, míg 400,0 M Ft-ot a közmunkavégzés támogatásának 1998. évi bázisából csoportosítottak át. A bázissal együtt 821,8 M Ft elõirányzat részletes számítással alátámasztott volt, az igény valamivel meghaladta a javasolt elõirányzatot. Ennek ellenére mind a tárca, mind az ellenõrzés álláspontja szerint a feladatok végrehajthatóak, finanszírozhatóak lesznek. Az Euro-atlanti csatlakozás a fejezet költségvetésében prioritást élvezõ feladat, ami csak az említett elõirányzat terhére történt átcsoportosítással érvényesült.

Az 1997. évi teljesítéshez való viszonyítás a fejezet esetében irreális volt, mivel 1997. évben egyes intézményei az Alaptól, valamint az államháztartáson kívülrõl egyszeri jelleggel vettek át pénzeszközt. Megszûnt intézmény miatt az 1999. évre nem tervezhetõ bevétel 42,5 M Ft, a Phare és a VB programokkal összefüggõ egyszeri jelleggel visszatérült bevétel 173,1 M Ft volt. Összességében 1997. évben az egyszeri jellegûnek minõsülõ bevétel a fejezetnél mintegy 6,2 Mrd Ft volt.

A tárca szóbeli tájékoztatása szerint pl. a munkaügyi központokban a növekmény forrása a munkaügyi ellenõrzések számának-, a regionális átképzõ központoknál a külsõ szervezetek által igénybevett szolgáltatások növelése.

Ennek hiányában - az 1999. évi tervjavaslat elkészítése érdekében - az érintett fejezeteknél közigazgatási államtitkári szinten megállapodás jött létre az átadott feladatok, illetve az ehhez kapcsolódó elõirányzatok kialakítása tekintetében.

A PM tervezési tájékoztató a különbözõ keretszámok meghatározása során, fejezeti szinten változatlan bevétellel (87.010,5 M Ft), személyi juttatással (52.512,8 M Ft), létszámmal (49.438 fõ) és központi beruházási támogatással (14.000,0 M Ft) számolt. A kiadási keretszámok ("A" változat 208.154,1 M Ft, "B" változat 213.154,1 M Ft, "C" változat 242.488,9 M Ft) és ennek megfelelõen a támogatási összegek (121.143,6 M Ft, 126.143,6 M Ft és 155.478,4 M Ft) az egyes változatokban növekvõ tendenciát mutattak.

Ez a költségvetési javaslat 126,0 Mrd Ft keretszámot tartalmaz, amely a megállapodás értelmében kiegészül az átvett feladatokból következõen az Ifjúsági szakképzés világbanki program (4,5 Mrd Ft) és a tandíj-kompenzáció (6,0 Mrd Ft) összegével. A két fejezet közötti megállapodás szerint a kormányzati beruházás 1999. évi tervszáma 14,0 Mrd Ft, amellyel együtt a központi költségvetésbõl mindösszesen 150,4 Mrd Ft támogatási igényt jelent az OM fejezet számára.

Ilyen a hallgatói juttatás, a tankönyv-, jegyzettámogatás, a köztársasági ösztöndíj, a kollégiumi ellátásra javasolt, de kollégiumi ellátásban nem részesülõ hallgatók egy fõre megállapított lakhatási támogatása, a testi nevelés egy fõre megállapított támogatási normatívája. A mindenkori minimálbér függvényében változó normatíváknál a minimálbér összegének változása indukálja a normaszöveg javaslatot.

Ehhez kapcsolódóan módosult a feladatkör a Nemzeti Szakképzési Intézet és a szakoktatás igazgatásának átvételével. Az utóbbival összefüggésben átadás-átvételi jegyzõkönyvet készítettek, melyben az érintett jogcímek és a hozzátartozó elõirányzatok megjelentek. Rendelkeztek bizonyos vagyontárgyak átadásáról is. Feltûntették az átkerülõ munkatársak névsorát, a hozzátartozó személyi juttatást.

A Nemzeti Szakképzési Intézettel kapcsolatos átadás-átvétel tartalmazta a különbözõ számlák (bankszámla, célelszámolási számla, devizaszámla) és egyéb dokumentumok átadását.

Az 1998. XXXVI. törvény, valamint az 1089/l998. (VII. 15.) Korm. határozat végrehajtása érdekében az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma között a megállapodás aláírására a helyszíni ellenõrzés befejezésének idõpontjáig nem került sor. Ennek ellenére, a tervezési munkához szükséges feladat, illetve elõirányzat-megosztást elvégezték, így az MKM Nemzetközi Kapcsolatok 1998. évi költségvetési elõirányzatainak megbontását is végrehajtották az 1999. évi tervjavaslat elkészítéséhez.

A változó feladatokkal összefüggésben a címrendben a normatív finanszírozás körében számos új cím szerepeltetésével számoltak. Ilyen jogcímek: a hallgatói tankönyv, jegyzet támogatás és a köztársasági ösztöndíj.

Az intézmények többlettámogatását részben a képzési- és fenntartási normák, részben a normatív támogatás növelésével kívánják megvalósítani, amellyel az intézmények költségvetési ellátottságában szándékoznak javulást elérni.

Az MKM fejezet 1998. évi eredeti kiadási elõirányzata 189,3 Mrd Ft volt. A minisztérium szétválásával összefüggõ és egyéb szerkezeti változásokkal (MüM), valamint a szintrehozással az OM fejezet alapelõirányzata 168,8 Mrd Ft-ra módosult. A fejlesztési többletek figyelembevételével összesen 222,5 Mrd Ft kiadási tervjavaslat alakult ki, amelynek forrása 150,4 Mrd Ft támogatás és 72,1 Mrd Ft intézményi bevétel.

Az Ifjúsági Szakképzés világbanki kölcsönszerzõdéssel kapcsolatos fejezeti kezelésû elõirányzat 4,5 Mrd Ft. Ebbõl 3,64 Mrd Ft a hitelfedezet, és - a bruttó elszámolás elvén alapuló - 0,86 Mrd Ft a beszerzések vám és ÁFA költsége. Ez a forrás várhatóan az 1999. évtõl önállósuló Szakképzési alapból közvetlen fejlesztési célokra további 1,5 Mrd Ft-tal kiegészül.

A felsõoktatás fejlesztése világbanki hitelprogram keretében az 1999. évi 1,6 Mrd Ft beruházási célprogram (felsõoktatási integráció) és 1,0 Mrd Ft összegû, a szerzõdésben rögzített egyéb, nem beruházási komponens feladatok (vezetõi menedzsment, credit rendszer kidolgozása, a hallgatói nyilvántartás létrehozása, stb.) megvalósulását látja reálisnak a fejezet.

Az Európai integrációs célokat szolgáló feladatok: A Socrates és Leonardo programok belépõ díja 750,0 M Ft, a Socrates Iroda mûködtetése 100,0 M Ft, a felsõoktatási feladatok Európai integrációs kutatási programja 40,0 M Ft, az Európai tanulmányi központ 10,0 M Ft.

A tervszámok kialakításánál a következõ években esedékes követelések, illetve vállalható kötelezettségek figyelembe vétele nem merült fel. A tervezés kifejezetten az 1999. évi igények szem elõtt tartásával történt. (Az áthúzódó eseteket az elõzõ évi feladatnak minõsítették, és annak ismeretében állapították meg a szükséges elõirányzatot.)

A költségvetés tervezett szerkezeti módosulásán belül a javasolt fejezeti kezelésû elõirányzati átcsoportosítások részben a minisztérium szétválásával, illetve más minisztériumtól átvett feladattal, valamint a fejezeti kezelésû elõirányzatok intézményekhez történt évközi átcsoportosításaival összefüggésben történtek.

A tandíjkompenzáció 6,0 Mrd Ft-os többlettámogatás összegét a hallgatói létszámokból és a hozzátartozó, különbözõ összegû tandíjból (attól függõen, hogy nappali, esti vagy levelezõ hallgató elsõ diploma megszerzése) számításokkal állapították meg.

A programfinanszírozás körébe vont elõirányzatok felhasználása során szerzett tapasztalatok alapján ezt a finanszírozási formát egyre több feladatra terjesztik ki. Azokat az eseteket nem javasolta a fejezet ebbe bevonni, amelyeknél a megvalósítást jelentõsen megnehezítené vagy ellehetetlenítené (pl. határon túli oktatási feladatok támogatása).

A világbanki beruházási program a felsõoktatás fejlesztését szolgálja annak érdekében, hogy a magyarországi EU tagság elérésének idõpontjában a felsõoktatás kompatibilis legyen az EU tagállamok felsõoktatási intézményeivel. Ennek a szerzõdésnek kritériuma, hogy a magyar állam is meghatározott támogatást nyújt ehhez. Eddig 1,5 Mrd (1998.) és 1,6 Mrd (1999. évi terv) Ft került, illetve kerül felhasználásra. A program szerzõdés szerinti teljesítéséhez (4 év alatt összesen 26,1 Mrd Ft) szükséges a 2000-2001. évek fejlesztésében tervezett 11,0 Mrd, illetve 12,0 Mrd Ft.

A Közgazdaságtudományi Egyetem épületét érintõen korábban (1996.) kiadásra került egy kormányhatározat, amely szerint az általa használt egyházi ingatlan kiváltására 2,6 Mrd Ft áll rendelkezésre. A feladatot megkezdték, azonban az építési hatósági elõírások következtében olyan többletkiadás várható, mely nélkül a befejezés meghiúsul. Fedezetéül 4-4 Mrd Ft beruházási igénnyel számoltak a 2000-2001. évi tervjavaslatnál. Ennek érvényesítése érdekében a fejezet megkezdte az elõterjesztés elkészítését a vonatkozó kormányhatározat módosítása érdekében.

A 4,5 Mrd Ft elõirányzat legnagyobb részét (kb. 80 %-át, 3.640 M Ft-ot) oktatási eszközök beszerzésére, laboratóriumok felszerelésére, kb. 20 %-át az oktatók felkészítésére, tanulmányutakra kívánták fordítani. Az elõirányzat a programfinanszírozás elõírásainak megfelelõen kerül majd felhasználásra.

Az ellenõrzés idõpontjában a szakképzést nyújtó oktatási intézmények pályázata és annak kiértékelése lezárult. A szerzõdéstervezetek elkészültek. Aláírásukra, illetve a megvalósításhoz szükséges tender kiírására csak az 1999. évi költségvetési, törvényben meghatározott elõirányzat ismeretében kerül sor. A további hányad (860,0 M Ft) a vám és ÁFA fedezetet biztosítja.

Az 1997. évi tényleges OM bevétel 68,3 Mrd Ft (NKÖM 3,7 Mrd Ft). Az 1999. évi bevételi terv 105,6 %-kal magasabb ennél. A bevételi többlet legnagyobb részét az Orvostudományi egyetem illetve a Tudomány- és mûszaki egyetemek bevételi terve tartalmazza.

A PM Központi Költségvetési Fejezetek Fõosztálya augusztus végén levélben tájékoztatta az EüM közigazgatási államtitkárát az 1999. évre vonatkozó keretszámok összegérõl. A támogatás összege - a levél tartalma szerint - 3,0 Mrd, illetve 6,5 Mrd Ft-tal kevesebb a korábban közölteknél. Az egészségügyi minisztertõl kapott felhatalmazás alapján a PM részére írt válaszlevélben a fejezet a PM államtitkára által aláírt sarokszámokat tekintette elfogadhatónak.

A saját bevételek tervezete (35,7 %) lényegesen meghaladja a tervezési köriratban javasolt összeget, a dologi elõirányzat növekedést 11 %-ban tervezte a tárca (nem írt elõ a körirat), a 13 %-os személyi juttatás növekedést nem létszámcsökkentés eredményeként tervezték, mivel létszámcsökkentéssel nem számoltak. A PM által elõirányzott személyi juttatás összege nem fedezte az átlagot, csupán 7,8 %-os növekedést tett lehetõvé, a 13 %-os keresetnövekedéshez - a több verzióban készült kimunkálásokban - a fejezet rendelkezésére álló költségvetési támogatás biztosítja a pénzügyi forrást.

Egyes beruházások elhalasztására, a már megkezdett beruházások leállítására lesz szükség fedezet hiánya miatt.

Az átadásra került intézmények módosított elõirányzata 2.505,4 M Ft, a fejezeti kezelésû elõirányzatok (pl. felújítás, ágazati célelõirányzatok, alapítványok stb.) összege 17.002,4 M Ft, együtt 19.507,8 M Ft.

A jegyzõkönyv részletezi a kiadásokat (személyi juttatás, ezen belül az üres álláshelyek, munkaadókat terhelõ járulék stb.) a bevételeket, mely költségvetési támogatás (284,4 M Ft), valamint az átadandó ténylegesen betöltött 83 fõs létszámot és 10 fõ üres státuszt. Rendelkezik a Lakásépítési Alapról és egyebekrõl, nyitva hagyva késõbbi, kisebb módosítások közös megegyezéssel történõ lehetõségét.

Dologi automatizmus a körlevélben nincs, a fejezet a dologi elõirányzatok növelésére 11 %-ot tervezett. A javasolt 3 %-kal alacsonyabb létszám-elõirányzattal szemben a tárcára vonatkozóan 5,3 %-ot határozott meg a körirat. Változatlan létszámot terveztek.

Pl. POTE Bõrklinika, I. ütem 140,0 M Ft a mûködéshez legszükségesebb felújításokat tartalmazná (már az ÁSZ egyetemi vizsgálata idején is kritikán aluli volt a Bõrklinika mûszaki állapota!). Felújítási keret terhére esetleg finanszírozható.

Pl. OORI Rekonstrukció a Parlament tételes jóváhagyása alapján kiemelt beruházás (teljes költsége 11,3 Mrd Ft, ebbõl 1999-ben 400,0 M Ft a javaslat).

A felvett kölcsön 3.400,0 M Ft volt, ennek több, mint háromszorosát teszi ki a futamidõ végén jelentkezõ költség, mely 11.000 M Ft. A hitelfelvétel gazdaságossága megkérdõjelezhetõ.

Szakemberek felvételét, intézményi szakemberek felkészítését fedezi fejezeti szinten és az Orvostechnikai Iroda kialakítását, a tárca által összeállított feladatok töredékét.

Nem nyújt kellõ fedezetet pl. a világbanki programra, az egészségügyi törvény által elõírt egyéb feladatokra és a beruházásokra sem.

Intézményi szinten a megengedett létszámkeretet nem lépték túl. (1998-ban tényleges fejezeti létszám 25.713 fõ. A létszámcsökkenés 80 %-ban a fejezet egy részének kiválásából adódott.)

Mobiltelefon-használat korlátozása, szakkönyvek, folyóiratok, közlönyök beszerzésének csökkentése, valamint kis beszerzések és karbantartási munkálatok visszafogása.

A felsorolt összeállításokon aláírás nem szerepel, a felelõs vezetõ nevét, beosztását, a szakértõ csoport tagjait, felelõsöket nem neveztek meg.

A közigazgatási államtitkár részére 1998. június 24-i dátummal készített feljegyzés elõrelátható költségkihatásként 90-120 M Ft-ot jelez.

A SZEF és a NEHITI saját bevételeibõl fedezi kiadásait. A GM és a PM fejezet közti megállapodást a két intézmény felügyeletével és a minisztériumon belüli feladatok átadásával kapcsolatban 1998. augusztus hónap folyamán írták alá. A két intézmény felügyelete 1999. január 1-tõl kerül át a GM-hez. A megállapodásban rögzítették a két minisztérium között az átadásra kerülõ létszám, személyi juttatás, járulékok és a dologi kiadások összegét.

A PM létszáma a megállapodás szerint 28 fõvel, személyi juttatása 41,2 M Ft-tal, munkaadókat terhelõ járuléka 14,0 M Ft-tal, dologi kiadása pedig 9,1 M Ft-tal csökken 1999. évben. A megállapodás 4. pontja szerinti 28 fõ, 6 olyan üres státuszt is tartalmaz, amelynek költségvetési elõirányzatát 1998. évben (bázisként beépülve) az általános tartalék fedezi. A minisztériumi feladatok átadásának a megállapodás szerint 1998. szeptember 15-e volt a határideje. Az átadás a helyszíni ellenõrzés idõpontjában folyamatban volt.

A két intézmény közül a NEHITI bevételei és kiadásai az 1997. évi teljesítéshez 43 %-kal, az 1998. évi eredeti elõirányzathoz viszonyítva 24,5 %-kal növekednek. A SZEF 1999. évi bevételei és kiadásai közel azonosak az 1997. évivel, míg az 1998. évi eredeti elõirányzatot 17,6 %-kal haladják meg.

A KVI felügyelete a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül. Az errõl aláírt megállapodás szerint a PM dolgozói 1998. évben kirendelés alapján végzik a feladataikat a MEH-nél. A megállapodásban nem rögzítették, hogy az 1999. évi költségvetésnél a két minisztérium között milyen összegû elõirányzat és létszám átcsoportosítására kerül sor, ennek egyeztetése a helyszíni ellenõrzés idõpontjában folyamatban volt. A PM számításai szerint a minisztérium létszáma 15 fõvel személyi juttatása 25,0 M Ft-tal, munkaadókat terhelõ járuléka 10,3 M Ft-tal csökken.

Az 1998. évi engedélyezett létszám az Euro-atlanti integrációs folyamat közvetlen támogatásáról szóló 2437/1997. (XII. 20.) Korm. határozat alapján 30 fõvel emelkedett az Igazgatás címnél. A Magyar Államkincstár 1998. évben a pályázatos támogatások többletbevételébõl 60 fõvel emelte létszámát, ez az emelés szerkezeti változásként szerepel az 1999. évi költségvetés irányszámaiban is. Létszámemelkedéssel 1999. évre az Állami Pénztárfelügyelet (21 fõ), az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet (15 fõ) és a Magyar Államkincstár (20 fõ) számolt.

A fejezet 3 intézményénél csökkent az 1998. évi költségvetési törvényben meghatározott létszámhoz viszonyítva az 1999. évi engedélyezett létszám: a PM Igazgatás címénél - a 762 fõs engedélyezett létszámhoz viszonyítva - 117 fõvel (ez magában foglalja a két minisztériumnak átadandó 43 fõs létszámcsökkentést is), a Lánchíd Irodaháznál 7 fõvel, a Magyar Államkincstárnál pedig 100 fõvel. A fejezet 1999. évi törvényjavaslatban szereplõ engedélyezett létszáma 20.528 fõ a helyszíni ellenõrzés lezárásának idõpontjában, amely 34 fõvel magasabb a PM közigazgatási államtitkára által meghatározott létszámnál.

A helyszíni ellenõrzés idõpontjában a jelentõsebb összegû fejezeti kezelésû elõirányzatok a magánnyugdíj-pénztár bevezetésének feladataira az 1998. évi 702,8 M Ft-tal szemben 600,0 M Ft, az adójegyek elõállítási költségeire az 1998. évi 300,0 M Ft helyett 1.000,0 M Ft.

A világbanki programok (beruházási célprogramok) keretében az adóigazgatás korszerûsítési programjára 1999-ben 2.555,7 M Ft-ot (1998-ban 1.802,5 M Ft), az államháztartás korszerûsítési programjára 150,0 M Ft-ot (1998-ban 605,9 M Ft) irányoztak elõ.

A Phare segélybõl megvalósuló programok közül a pénzügyi szektor modernizációjára 1999-re 508,2 M Ft-ot (1998-ban 816,6 M Ft) terveztek.

Jelentõsen nõnek a kiadások és a bevételek az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletnél, az 1997. évihez viszonyítva 80 %, míg az 1998. évi eredeti elõirányzathoz pedig 53,8 %-os növekedést mutatnak, a bevételi növekmény 15 fõs létszámfejlesztés fedezetét is lehetõvé teszi. A Biztosításfelügyelet bevételei 1997. évhez viszonyítva 42,8 %-kal, az 1998. évi eredeti elõirányzathoz pedig 10,7 %-kal emelkednek. A Lánchíd Irodaháznál a növekedés mértéke 28,7 %-ot mutat 1997. évhez, míg az 1998. évi eredeti elõirányzathoz viszonyítva 37,3 %-ot.

Az APEH 1999. évi költségvetésben szereplõ többletei illetmények átsorolásából adódóan 1,8 Mrd Ft, többletfeladatok miatt 0,7 Mrd Ft. A VP 1999. évi költségvetése az alábbi többletekkel emelkedik: határátkelõhelyek fejlesztésére és mûködésére 2,0 Mrd Ft-tal, ebbõl 0,6 M Ft-ot saját bevétel ellentételez, valamint a nyomozati pótlék növekedésére és a fizetési fokozat változására, a rendfokozati elõrelépésekre és nem rendszeres személyi juttatásokra 1,3 Mrd Ft-tal. A Kincstár 1999. évi költségvetésében többletként a Váci út 71. üzemeltetése és az MNB-tõl átveendõ 4 fiók üzemeltetési kiadása miatti többlettámogatása jelenik meg.

A PM bevételeinek csökkenésében szerepet játszott a Bartók Béla úti és a Dombóvári úti ingatlanok kezelési jogának az átadása Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz, aminek következtében csökkent a minisztérium bérleti díjbevétele.

A minisztériumon belüli létszámcsökkentés még nem fejezõdött be. A helyszíni vizsgálat idõpontjáig végrehajtott létszámleépítés, valamint a két minisztérium részére történõ 43 fõs létszámátadás nem adta ki a teljes létszámleépítés nagyságrendjét.

A létszámcsökkentés következtében az egy fõre jutó személyi juttatások mértéke 18 %-os növekedésén belül a rendszeres személyi juttatások 12 %-kal, a nem rendszeres személyi juttatások 48 %-kal nõnek. Ez a növekedés az illetmények átlagos 10 %-os emelését teszi lehetõvé. Az egy fõre jutó személyi juttatások 18 %-os növekedését az 1998. évben végrehajtott és végrehajtandó - az általános mértéket magasan meghaladó - létszámcsökkentés teszi lehetõvé.

A felújítási elõirányzatból a székház elektromos hálózatának részbeni felújítását, a közlekedõ területek felújításának folytatását, a Dorottya utcai mélypince, szivattyúgépház helyreállításának befejezését, az utcai homlokzatok szükség szerinti felújítását és egyéb felújítási munkákat terveznek megvalósítani.

Az elõirányzatból a homlokzati nyílászárók cseréjét, a 2000. év dátumváltása miatti számítógép-beszerzéseket, és a telekommunikáció fejlesztését kívánják megvalósítani. Az ellenõrzés rendelkezésére bocsátott dokumentumok szerint a homlokzati nyílászárók cseréjét megkötött vállalkozási szerzõdés támasztja alá, a többi beruházási és felújítási munkák elvégzéséhez szükséges dokumentumok még csak a tervezés fázisában voltak. A minisztériumnál 1999-ben új beruházás indítását nem terveztek.

Az intézkedési terv legfontosabb feladatait és ütemezését a kormányhatározatban foglalt határidõk szerint határozták meg. Katasztrófatervet csak ott készítettek, ahol az szükséges és indokolt volt, a többi területen a katasztrófaterv készítése folyamatban volt.

Az intézkedési terv a számítógépek ellenõrzésének metodikáját is magába foglalja. A terv szerint tételes felmérést kell készíteni arról, hogy mely számítástechnikai eszközöket kell használni 2000. évben és melyeket kell újjal kiváltani.

A felmérés arra is kiterjedt, hogy miként és mely területen kapcsolódnak APEH adatok külsõ felhasználók, adatszolgáltatók anyagaival és ezek milyen jellegûek.

Az intézkedési terv tartalmazza a probléma megoldási folyamatát; a 2000. év projekt elõkészítésének, a szervezési és tervezési fázisnak, a projekt végrehajtásának részletes feladatait, valamint az ütemtervet.

A projekt elõkészítésének szakaszában, az ütemterv szerint megtörtént a felelõs vezetõ kinevezése, valamint a szakértõi csoport létrehozása. A szakértõi csoporton belül a felelõsségi körök meghatározása folyamatban volt.

A tervezési köriratban az akadémiai intézmények és központi feladatok fejlesztési igényeit nem intézményi csoportosításban, hanem konkrét feladatokhoz kapcsolódva vették számításba. A Közgyûlés szerint a fejezet 1999. évi fejlesztési igénye 4.096,0 M Ft.

Az intézetek száma 1998. évhez képest 8-cal csökkent, a létszám-irányszám 461 fõvel kevesebb az elõzõ évinél. A konszolidációs folyamat eredménye kiadási megtakarítást nem eredményezett, pénzügyi hatása abban mérhetõ, hogy az intézmények mûködésében fennakadások nem jelentkeznek, kifizetetlen közüzemi és egyéb számlák nincsenek.

A fejezet 1999. évi kiadási elõirányzata - a kormányzati beruházással együtt - 26.385,4 M Ft, amelyet 66,5 %-ban költségvetési támogatás finanszíroz. Az 1999. évi javasolt kiadási elõirányzat az elõzõ évi eredeti elõirányzathoz képest 35,7 %-os növekedést jelent. A költségvetési támogatás összességében 2.521,5 M Ft-tal (16,8 %-kal) növekedett.

Évközi elõirányzat módosításként a TTKL (Természettudományi Kutatólaboratóriumok) feladat átadása jelentkezett, amely tervszinten csak 1999-ben jelenik meg. A kutatóintézeti konszolidációs folyamat egyik intézkedése volt a párhuzamos kutatások áttekintése. Ennek keretében a TTKL szervezeti egységeit (laboratóriumait) a feladatoknak megfelelõen önálló kutatóintézetekhez integrálták, amelynek elõirányzati szintû végleges rendezését csak 1999. évben lehetett végrehajtani.

A köztestületi feladatoknál, a Titkárság és a Bizottságok között feladat- és támogatás átcsoportosításra került sor.

A Bolyai Ösztöndíjra pályáztatás beindítására több variáció készült, amihez a PM 200,0 M Ft támogatást tudott biztosítani. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kifizetése kormányrendelet és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Szabályzata alapján történik.

Az Akadémia felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények ingatlanainak, gép- és mûszerállományának részbeni felújítására - az egyes címeknél megjelölt támogatáson túl - 1999. évben 263,2 M Ft áll rendelkezésre. Az Akadémiánál megkezdett kutatóintézeti hálózat korszerûsítési folyamat a szokásosnál is jelentõsebb beruházási igények kialakulásával jár együtt. Az akadémiai kutatóintézetekben lévõ gép- és mûszerállomány használhatósági mutatója (nettó/bruttó érték) 22 %.

Az MTA az OMFB-vel, és az OTKA-val, valamint az MKM-mel és a FEFA-val közösen finanszírozza a kutatás, felsõoktatás, közgyûjtemények és könyvtárak (a legutóbbi idõben a középiskolák) információs infrastruktúrájának fejlesztését és alkalmazását. A NIIF Programhoz való hozzájárulást az MTA minden évben kiemelt prioritással kezeli.

Az Akadémia több tudományos társaság szakmai tevékenységét támogatja. Az 1999. évi támogatás összege 13,6 M Ft, mely forrás a társaságok fennmaradását segíti elõ.

Az 1994. évi XL. törvény újólag megerõsítette az Akadémiának azt a hagyományos jogát és kötelezettségét, hogy támogassa az új tudományos ismereteket közlõ, új összefüggéseket feltáró munkákat, szaktudományos folyóiratokat. A tudományos könyv- és folyóirat támogatását az 1991-ben létrehozott Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság koordinálja, törekedve az e célra elkülönített pénzügyi forrásokkal való gazdálkodás elõsegítésére. A tudományos könyv- és folyóirat-kiadás 1999. évi támogatási elõirányzata 107,1 M Ft.

Az 1992. évtõl mûködõ pályázatos támogatási rendszer segítségével sikerül a kutatói utánpótlást biztosítani. A 300 fõ fiatal kutató pályázatos támogatására 1999. évre 277,3 M Ft áll rendelkezésre.

Az elõzetes számítások és elvégzett felülvizsgálat eredményei alapján kialakítandó kutatóhálózati struktúra alapellátási szintjének növeléséhez 3 év alatt 1.800 M Ft támogatási többlet került megállapításra, amit tematikus indokolás támaszt alá. A támogatás felosztása a Közgyûlés eddigi határozatai, a korszerûsítési tevékenység eredményei és az alapellátás számításai alapján történik.

A 2174/1996. (VII. 16.) Korm. számú határozat alapján az Európai Integrációhoz való csatlakozás, a gazdasági átalakulás társadalmi kihatásai, a modernizáció ágazati stratégiái és alternatívái, a határon túli és a szórványban élõ magyarság és a Magyar Állam, a Magyarok Kollégiuma, témakörök kidolgozásához, feladatok megoldásához járul hozzá.

Az 1996. január 1-jei hatállyal létrehozott Akadémiai Kutatási Program (AKP) pályázati erõforrásaira az országos, nyílt pályázati rendszer mûködtetését kezdte meg. E rendszer kialakítása az MKM-mel együttmûködve történt. A pályázat nyertesei legfeljebb két évre kaphatnak olyan támogatást, amely kizárólag kutatási célra fordítható, rezsiterhelés és új alkalmazás kizárásával. A pályázat jól szolgálhatja az alapkutatások céljait és olyan új kutatási irányok bevezetését, amelyek megfelelnek a nemzetközi kutatási trendeknek. Az AKP 1999. évi feladataihoz 166,3 M Ft áll rendelkezésre.

Az UNESCO Világkonferenciát 1999. évben Magyarországon rendezik meg, melyhez központi kormányzati hozzájárulásként 40,0 M Ft-ról szóló felajánlás történt.

Az Akadémia és az MKM 1997. évben létrehozta a Domus Hungarica programot a határon túli magyar tudósok magyarországi kutatásainak támogatására. A program finanszírozására 1999-ben 50,0 M Ft-ot terveztek.

Az oktatói bérrendszerhez (pótlékok) történõ felzárkózás címén elõirányzott összeg az elmúlt idõszakban megvalósított bérpolitikai intézkedések alapján a szellemi elithez tartozó közalkalmazottak anyagi megbecsülését kívánja növelni. Ilyen jelentõs horderejû intézkedés volt a felsõoktatásban foglalkoztatott oktatók és kvalifikált kutatók részére az illetménypótlék megállapítása.

A Bolyai Ösztöndíj felsõ életkori határral korlátozottan megpályázható A pályázati kiírás feltételeinek megfelelõen 40 évnél nem idõsebb, tudományos fokozattal rendelkezõ személyek pályázhatják meg, legfeljebb hároméves idõtartamra. Erre a célra 1999. évre 500,0 M Ft áll rendelkezésre.

A fejezeti tartalékon belül került elkülönítésre 4.388,1 M Ft, amelynek tervezett forrása az intézményi saját bevétel. Felhasználási jogcíme és intézményi háttere helyszíni ellenõrzésünk lezárásakor még ismeretlen volt.

A jelenlegi Kjt. illetményrendszert és a kutatók szakmai teljesítményét évek óta nem lehet közelíteni egymáshoz. Az illetménytábla alapján garantált illetmények nem teszik lehetõvé a kutatók megfelelõ anyagi elismerését. Évek óta tervezés, elgondolás szintjén felvetõdik, majd forrás hiányában elutasításra kerül az a javaslat, hogy a kutatási és felsõoktatási ágazat illetményrendszerére külön, egységes törvényi szabályozás készüljön, amely megnyugtatóan rendezi a két terület ilyen irányú problémáit.

Az 1999. évre összeállított feladatok mûszaki, számszaki megalapozottságát megítélni tárca szinten pénzügyi szempontból nem lehet. Az intézmények a tárca felé tételesen felsorolt igényeiket jelzik, a rendelkezésre álló összeget szakmai (mûszaki) felülvizsgálat alapján a tárca bizottságok, kuratóriumok útján, az igények rangsorolásával osztja szét.

Az MTA Titkárságán az informatikai feladatok több mint 90 %-át MS WORD környezetben írt levelek jelentik. Kisebb százalékában elõfordul az MS Excel környezetben táblázat, illetve MS Power Point prezentációs anyag elkészítése. A belsõ szabályozás ezeket az eszközöket rendszeresítette. Az operációs rendszer már mindenütt Windows '95 vagy afeletti.

A Titkárságon belül csak a Pénzügyi Fõosztály keretén belül van olyan alkalmazás, ahol speciális programok segítségével történik a bérszámfejtés, az elõirányzatok és tartalékok nyilvántartása, a kiadások és bevételek rögzítése, a személyi jövedelemadóval kapcsolatos mûveletek elvégzése. Ezen programok szállítóitól az Akadémia megkérte a garanciákat arra vonatkozóan, hogy mûködésükben nem lép fel probléma a 2000. év dátumváltásával kapcsolatban.

A szakértõi egyeztetés során a PM megküldte a technikai fejezetek elõirányzatainak 1998. október elejei állapotú munkaanyagát. Pozitívumként állapítható meg, hogy a fejezet bevételei között a külföldi követelések (korábban a Nemzetközi elszámolások) visszatérülési elõirányzatainak az elõzõ éveknél nagyobb fokú részletezettsége (a tõke- és kamat visszatérülések elkülönített szerepeltetése).

A munkaanyagból ugyanakkor nem állapítható meg, hogy az 1999. évi költségvetési elõirányzatok megfelelnek-e a tervezési köriratban foglaltaknak (V. fejezet, II/D. pont), vagy a törvényjavaslat mellékleteiben való elkülönített szerepeltetése helyett azokat csak együttesen tartalmazza.

Az államháztartás egyes alrendszereinek 1999-2001. évek közötti tervezési munkálataihoz a Pénzügyminisztérium által kiadott tervezési körirat II. fejezet A/8 pontjában egységes alkalmazásra közölt éves átlagos devizaárfolyam-prognózisok szinte elérik, esetenként meg is haladják a törvényjavaslat összeállításának folyamatában (1998. szeptember 25.) közzétett MNB hivatalos devizaárfolyamokat (pl.: 1999-ben a prognosztizált 131,9 Ft/DEM-mel szemben 130,37 Ft/DEM, az 1,6 Ft/JPY-vel szemben 1,606 Ft/JPY, a 18,8 Ft/ATS-sal szemben 18,53 Ft/ATS stb.).

Az elõirányzat megalapozottsága és teljesítési valószínûsége szempontjából csökkenti - az egyébként nagyfokú - bizonytalanságot, hogy az ÁKK a kötelezettségek prognosztizálásánál az esedékesség idõpontját figyelembe vette.

A PM a szakértõi egyeztetés során az 1998. október elején megküldött munkaanyagában évenként néhány milliárd forinttal magasabb devizához kapcsolt kamatelõirányzattal (az állam közvetlen hitelfelvétele, az 1997-ben átváltott devizaadósság) számolt. A Magyar Államkincstár elnökének november 3-i keltezésû levele szerint ezt az indokolta, hogy 1998. végén a forint árfolyama a sáv gyengébbik oldalán helyezkedett el, majd 1999-tõl a árfolyam a sáv közepén fog stabilizálódni.

Megjegyezzük, hogy amennyiben az infláció mértéke kedvezõbben alakul a számítottnál, úgy az 1999-2001. években a központi költségvetés adósságszolgálati kiadásai mérséklõdhetnek.

A belföldi és külföldi államadóssághoz kapcsolódó elõirányzatokat egy tervezési-informatikai rendszer keretében tervezik meg a Kincstárnál, és abból aggregálások útján kapják meg a kívánt elõirányzati adatokat. Megjegyezzük, hogy az 1998. szeptember 17-én érkezett számítógépes táblázatokról azonban az összeállító, vagy az adatok teljesíthetõségének megalapozottságáért felelõsséget vállaló neve, aláírása hiányzott.

A központi költségvetés 1998. évi finanszírozásának, a pénzpiaci helyzet részletes elemzésének és lehetséges kezelésének aktualizált változatait a Kincstári Tanács folyamatosan tárgyalta. A központi költségvetés 1999. évi finanszírozásának kérdései azonban teljes mértékben rendezetlenek voltak, azokat - az eredménytelen állampapír kibocsátások, a pénz- és tõkepiac stabilitás hiánya miatt - a Kincstári Tanács helyszíni ellenõrzésünk befejezéséig nem is tûzte napirendjére.

A korábban elfogadott, illetve az éppen aktuális 1998. évi finanszírozási terv szerinti várható állami elkötelezettségek figyelembevételével készült 1999. évi tõketörlesztési és kamatkiadási elõirányzatok további átdolgozás elõtt álltak.

Az elõirányatokat a PM és az MNB közötti 1998. május 27-i megbeszélésrõl 1998. június 11-i keltezéssel felvett emlékeztetõben rögzítettek is befolyásolják. A megegyezés a devizaadósság 1999-ben való megújításának kérdéseit, a külföldi forrásbevonással kapcsolatos feladatok megosztását és a kincstári devizaszámla megnyitását érinti. Az MNB alelnökének 1998. november 3-i levele szerint az emlékeztetõ - "A devizaadósság megújításának kérdései 1999-ben" címû - 1. pontját idõközben felülvizsgálták, mivel az kedvezõtlenül érintette volna a költségvetést.

1993. decemberében kötötték meg 132,0 M USD összegben a Nyugdíjigazgatási és Egészségbiztosítási Informatikai fejlesztési program (KATOR program) megkezdésérõl a szerzõdést. A program folytatásáról, fejezeti hovatartozásáról a helyszíni ellenõrzés lezárásakor még nem született döntés.

A KHVM szerint "0" GFS egyenleget jelentõ követelmény érvényesítése esetén felül kellene vizsgálni a nemzetközi pénzintézetekkel kötött hitelszerzõdéseket és a közúthálózat fenntartásában és fejlesztésében további jelentõs elmaradás halmozódna fel.

Az elõirányzatból 94,5 Mrd Ft, illetve 103,8 Mrd Ft a jövedéki adóból származik. Az Alap részére további bevételi források a gépjármûadóból (8,9 Mrd Ft), a gépjármû túlsúlydíjból (0,6 Mrd Ft), átvett pénzeszközbõl (0,5 Mrd Ft) és az egyéb bevételbõl (0,1 Mrd Ft) származó összegek. Ez utóbbiak az 1998. évi eredeti elõirányzathoz képest 24 %-os növekedést mutatnak.

Az Alap feladataiban 1998-ban bekövetkezett változás, a feladatmegosztás tisztázatlansága több ponton bizonytalanná tette a tervezési munkát, ezért az OVF négy változatot készített.

Az FVM és a KHVM politikai államtitkárai által aláírt megállapodás rendelkezett az FVM feladatkörébe 1998. szeptember 1-jével átkerülõ mezõgazdasági célú vízgazdálkodás és vízkárelhárítás stratégiai kérdéseirõl. A feladatok átadásának részletes kidolgozása a helyszíni ellenõrzés idõszakában még nem történt meg. A megállapodás nem tartalmazta, hogy a mezõgazdasági célú vízhasználat után fizetendõ vízkészlet-járulék behajtásával kapcsolatos feladatokat mely intézmények látják el 1999-tõl, továbbra is a vízügyi igazgatóságok feladata marad-e az ezzel kapcsolatos munkák végzése, mivel az igazgatóságokon vezetett elkülönített VA számlára történik a befizetés, a mezõgazdasági célú vízhasználatok utáni járulék összeg nyilvántartása is ott történik. A mezõgazdasági vízhasználatok utáni vízkészlet-járulék várható összege 1998-ban 334,2 M Ft.

Az 1996. évi CXXIV. törvény a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésérõl korlátozta az Alapok elõirányzat-maradványának felhasználását. A VA 1997. évi - az 1998. évi 15 M Ft hiteltörlesztéssel korrigált - 1.759 M Ft elõirányzat maradványa igénybevételét indokolja, hogy a maradványból az odaítélt pályázatokra a beruházások elhúzódása miatt keletkezett 1.453,8 M Ft tõkekiadás elmaradásának eredményeként a következõ évi pályázati összeget csökkenteni kellett és a folyó beruházásokat fedezni. Ez megszakította a VA forrásainak ütemes, rendeltetésszerû felhasználását, ezen belül is különösen a szennyvízkezelési fejlesztési célok megvalósítását. Az 1997. évi CXLVI. tv. A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl is korlátozta az elõirányzat-maradvány felhasználását.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. §-ának (3) bekezdése alapján és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet szerint jogellenesen létrehozott vízimunkák, illetve engedély nélkül gyakorolt vízhasználatok esetén bírságot kell kiszabni. A jogszabályok azonban nem rendelkeztek a befizetett bírság meghatározott jogcímre való kerülésérõl.

Az Alap bevételi forrása az 1992. évi LXXXIII. tv. és a végrehajtására kiadott - többször módosított - 33/1992. (XII. 31.) KHVM rendelet szerint a vízkészlet-járulék (vkj.), valamint kamatok, bírságok, visszatérülések. A VA költségvetési támogatásban nem részesül.

Az alapjárulékot az 1998. évi 1,35 Ft/m³-rõl 1,50 Ft/m³-re javasolják emelni. Ugyancsak 11 %-kal emelkedik - a javaslat szerint - a kontingens túllépés és az üzemi fogyasztók díjtétele, az engedély nélküli vízhasználat díjának javasolt emelkedése 40 %. Az engedély nélküli vízhasználat miatti fizetési kötelezettség mértékének nagyobb arányú növelését a visszatartó erõ fokozása támasztja alá.

A VA rendeltetése a vízgazdálkodási feladatokra a hiányzó pénzügyi források pótlása a támogatásokon keresztül. A pályázati úton elnyert támogatások között döntõ nagyságrendû volt a települési önkormányzatok víziközmû beruházásainak, ezen belül a szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási beruházások támogatása, összhangban a vízbázis védelemre hozott kormányhatározatokkal és kormányrendeletekkel. (Magyarországon a közcsatornába bekötött lakások aránya a csatornázás hiánya miatt 45 %, a befogadókba tisztítatlanul jutó szennyvíz aránya 50 %.)

A vízügyi igazgatóságokat az 1992. évi LXXXIII. tv. 62.§ (3) bekezdése adóhatósági jogkörrel ruházta fel a vkj. befizetésének elmaradása, illetve a bejelentkezési és nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén. Az igazgatóságok tárgyi- és személyi feltételek hiányában nem tudtak élni az adóhatósági jogkörükkel. A behajtási eljárás során csak azonnali inkasszó benyújtásáig terjedõ végrehajtást végeztek. A bírósági végrehajtás, illetve más, erre szakosodott szervezetek igénybevételének költségeire a fedezetet a vízügyi állami alapfeladatokra elõirányzott kiadások arányának 2 %-os csökkentésével, a mûködési kiadások növelésével tervezik biztosítani az 1999. évtõl.

A bírósági végrehajtás, illetve más, erre szakosodott szervezetek igénybevétele költségeinek elõzetes felmérése nem történt meg, tapasztalati tények hiányában sem becsülhetõ.

A tervezett folyó kiadások (2.471 M Ft) az 1998. évi eredeti elõirányzatnál 8,8 %-kal, a várható teljesítéshez képest 7 %-kal magasabbak. Az önkormányzati és egyéb vízgazdálkodási célú fejlesztések támogatása (3.119 M Ft) az 1998. évi eredeti elõirányzatnál 6,2 %-kal, a várható teljesítésnél 13,6 %-kal nagyobb.

A vízkárelhárítási állami mûvek, valamint a vízbázisok védelmét szolgáló létesítmények üzemelésére és fenntartására évente rendelkezésre álló források nem elégségesek a védelmi képesség fenntartására. Ezeket a forrásokat egészíti ki az Alapról szóló törvény alapján a VA-ból az állami alapfeladatokra fordítható pénzeszköz.

A tárca az Alap költségvetési javaslatát a megadott határidõre és szerkezetben benyújtotta a PM-nek, visszajelzést a pénzügyi kormányzattól - a helyszíni ellenõrzés lezárásáig - nem kapott. Ezért a helyszíni ellenõrzés számára nem volt ismert, hogy a tervezett elõirányzatok, illetve a GFS egyenleg változik-e, ha igen, mely elõirányzatok és milyen mértékben.

Az SZCSM és a PM közigazgatási államtitkára által, 1998. július 31-én aláírt, az SZCSM és az MPA 1999. évi költségvetésének egyeztetésérõl készült emlékeztetõ szerint: "A Munkaerõpiaci Alap költségvetésének tervezését megalapozó paraméterekben az alábbi egyetértés alakult ki. - A munkaadói járulék 1999. január 1-jétõl 1 %-kal csökken az 1998. évihez viszonyítva."

Amennyiben a Kormány a január 1-jei csökkentés mellett dönt, kérdésessé válik a már egyeztetetten megállapított GFS egyenleg tarthatósága, mivel a január 1-jei járulékcsökkentés a tárca számítása szerint mintegy 4,0 Mrd Ft bevételkiesést jelentene. Az 1999. évi elõirányzat a járulékcsökkentés évközi bevezetése esetén sem éri el az 1998. évi eredeti elõirányzatot.

Az alapkezelõ tájékoztatása szerint az 1998. évi teljesülés elmaradásának oka, hogy a hozzájárulás fizetésére kötelezettek fizetési fegyelme nem kielégítõ. Szakértõi javaslat szintjén megfogalmazódott az a törvénymódosítási igény, hogy az APEH a jövõben adjon számot az alapkezelõnek a rehabilitációs hozzájárulás bevallásáról és befizetésének teljesítésérõl, valamint az ellenõrzésekkel kapcsolatos tapasztalatairól.

Az aktív foglalkoztatási eszközök 1999. évi elõirányzatát (31,5 Mrd Ft) már a PM tervezési körirata rögzítette, a fejlesztés mértéke 11,7 %-os. Ebbõl a központosítottan kezelt, a tárca által tervezett keret 3,0 Mrd Ft, amibõl 1,5 Mrd Ft - az új foglalkoztatáspolitikai hatáskörökre tekintettel - 1999. évben átadásra kerül a GM-be, célelõirányzatként. A további 1,5 Mrd Ft felhasználására vonatkozó döntés is a gazdasági miniszter hatásköre, pénzügyi bonyolítása azonban a munkaügyi központokon keresztül történik majd. A fennmaradó 28,5 M Ft tervezett keret felhasználása decentralizált.

A munkanélküli ellátások elõirányzata 1998. évhez viszonyítva 7,3 %-kal nõ, az elõirányzat számításánál az 1998. évi 152 ezer fõ/hó ellátott munkanélkülivel szemben 133 ezer fõ/hó ellátottat vettek figyelembe.

A jövedelempótló támogatás alaprész 25,4 Mrd Ft, az 1999. évi elõirányzatnál az átlagos havi ellátottak számának minimális növekedésével számoltak (havonta átlagosan 200 ezer fõ).

Az Alapot 1998. évtõl terheli a megváltozott munkaképességûek támogatása (a célszervezetek és szociális foglalkoztatók normatív támogatása), 1999. évben elõirányzata 9.990,0 M Ft, amit a központi költségvetésnek havi egyenlõ részletekben kell átutalnia az MPA-nak.

A mûködési alaprész - a fejezet költségvetésében is (mûködésre, illetve felhalmozásra átvett pénzeszközként) megjelenõ elõirányzata - 1999. évre 13.591,2 M Ft. Ebbõl a már 1998. évben megkezdett "munkaerõpiaci szervezet fejlesztési programjára" 1,5 Mrd Ft-ot, rehabilitációs beruházásokra 500,0 M Ft-ot, a munkaerõpiaci szervezet mûködési tartalékára 290,0 M Ft-ot terveztek. A fejlesztés az 1998. évi eredeti elõirányzathoz viszonyítva 50 %, 67 %, illetve 93 %.

A járulékbevétel várható összegének megállapításánál a Gazdaságkutató Rt. munkatársának szakértõi elemzését vették alapul, amely számos befolyásoló tényezõ figyelembevételével készítette el tanulmányát. Ennek értelmében 1999. évre 12 %-os áremelkedéssel és 17 %-os volumenbõvüléssel számolva, együttesen 31 %-os a tervezett járulékemelkedés.

A két költségvetési javaslat között az eltérés 1999-ben a nemzetközi prezentáció szerint számított 1999. évi GFS deficit összegébõl adódott. Az 1999. évi elsõ változatban a tervezési köriratban meghatározott 1,0 Mrd Ft-os, a második változatban 4,0 Mrd Ft-os GFS hiánnyal számoltak.

Az 1999. évben a két változat közti 3,0 Mrd Ft-os eltérés egyetlen elõirányzat csoportot a "támogatás a környezetvédelmet közvetlenül elõsegítõ fejlesztésekhez" érint. A kiadási elõirányzat 3,0 Mrd Ft-tal való megemelését az aktuális szerzõdésállománnyal összefüggõ determinációkkal indokolta a KKA.

A helyszíni ellenõrzés befejezéséig a költségvetési törvényjavaslat nem készült el, nem született döntés arról, hogy melyik alternatíva kerül a költségvetési törvényjavaslatba.

A KöM a termékdíjas szabályozást további termékekre (lakkok, festékek, hígítók, információhordozó papírok) javasolta kiterjeszteni, a PM a javaslatot nem fogadta el. A javasolt elõirányzatok kialakításánál a KKA számol további termékekbõl származó termékdíjjal.

A gumiabroncsok termékdíjtételét 8 %-kal tervezték emelni, a hûtõ és hûtôközegek termékdíja a névleges hûtõtérfogat függvényében átlagosan 25 %-os emelkedést jelent, az akkumulátorok termékdíját 9,7 %-kal tervezték emelni.

Az elõirányzatcsoporton belül az egyéb kõolajtermékek (kenõolajok) környezetvédelmi termékdíjából tervezték a legnagyobb mértékû bevétel növekedést (40 %). A bevételi elõirányzat számításánál figyelembe vették a kenõolajok esetében a 15 %-os díjnövekedést, és a felhasználásnál volumen növekedéssel számoltak. Az elõirányzott bevétel teljesülése bizonytalan, tekintettel - az 1998. évi aktuális tényadatokra - az elõirányzott bevétel 52 %-os teljesülésére.

A hûtõberendezések és hûtõközegek termékdíját 25 %-os termékdíjtétel növekedés figyelembe vételével határozták meg.

Az alapból fejlesztések támogatására és finanszírozására az évenként kiadott pályázati felhívásra benyújtott igénylés alapján van lehetõség. A 16/1997. (VI. 5) KTM rendeletben foglaltak szerint a rendelet kodifikációját a törvénymódosításnak megfelelõen el kell végezni.

Az Alapba történõ befizetések mértékét - a nukleáris létesítmények esetében - úgy kell megállapítani, hogy az mind a radioaktív hulladékokkal, mind a leszereléssel kapcsolatban felmerülõ valamennyi költséget fedezze. Ezek a költségek az atomerõmû esetében a legnagyobbak. Az Alapba történt befizetések részben az éves kiadások fedezésére, részben hosszú távú tartalékok képzésére szolgálnak.

Az elmúlt évben, valamint az 1998. évben készített költségbecslések összehasonlítása megtörtént. A számítások egyes adataiban megfigyelhetõ eltérések a szakirodalmi adatok idõközbeni módosulásának, valamint az 1998. I. félévi költségadatok figyelembevételének és a bevételek számbavételi módszerében bekövetkezett változásoknak tudhatók be, melynek szakértõi egyeztetése megtörtént.

A MEH az ún. "A központi nukleáris pénzügyi alap terhére végzendõ feladatok 1999. évi munkaprogramja" címû tervezettel egyetértett, amely szerint - 1999. júliusi áron számolt - az Alapba 1999-ben fizetendõ összeg 9.164,9 M Ft.

A radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésére kijelölt szerv létrehozásáról és tevékenységének pénzügyi forrásáról szóló 240/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet 5. § (1) pontja szerint a nukleáris létesítmények engedményesei - az éves költségvetési törvényben meghatározott - befizetési kötelezettségeiket havonta, a hónap 15. napjáig teljesítik az adott évre megállapított összeg arányos részének az Alaphoz történõ átutalásával.

A PA Rt. az adott évre megállapított összeg arányos részének sajátos értelmezésével (nem idõarányos 1/12-es rész) - a MEH állásfoglalására hivatkozva - az 1998. évi várható energia áremelkedésekkel összhangban kívánta biztosítani azt, hogy a nukleáris alapképzési díjon keresztül a teljes befizetendõ összeg rendelkezésre álljon. Az 1998. éves második és harmadik negyedév elején esedékes áremelés elmaradására hivatkozva, kétségesnek tekinti a költségvetési törvényben az Alap terhére elõirányzott 1998. évi feladatok, valamint a szükséges felhalmozás teljesítését.

A megemelt díjtétel befizetése esetén év végéig a PA Rt. 1998. éves befizetési elmaradását teljesítheti.

A püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóba (RHFT) a radioaktív hulladékok eseti elhelyezésekor az engedélyesek - az érvényes díjtételek szerint megállapított - díjakat fizetnek. Az engedményesek befizetései a beszállítások mértékétõl függõen változhatnak.

Az erre a célra elõirányzott 70,0 M Ft kiszámításánál a Pénzügykutató Rt. tanulmánya alapján 3 %-os reálkamatot vettek figyelembe. A helyszíni ellenõrzés befejezésének idõszakában még nem tisztázódott, hogy az e célra elõirányzott 70,0 M Ft-ot a költségvetési javaslat egyéb bevétel vagy támogatás címen szerepeljen.

A hulladéktároló bezárását követõen azt - egyes becslések szerint - 70-90, esetleg több száz évig védeni szükséges, így õrzési, fenntartási költségek merülnek fel.

A kormányhatározat szerint a Kht. átveszi a radioaktív hulladékok begyûjtésével, szállításával, részbeni feldolgozásával és tárolásával kapcsolatos feladatokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól. Egyidejûleg a Kht. kezelésébe került a Püspükszilágy telephelyen mûködõ Radioaktív Hulladékfeldolgozó- és Tároló is.

A Kht. tervezési, létesítési, radioaktív hulladékkezelési és a nukleáris létesítmények megszüntetésével összefüggõ tevékenységet folytat és gondoskodik a saját mûködésérõl is. A Kht. feladata a hosszú- és középtávú, valamint éves tervekre javaslatok készítése is. Ezeket a javaslatokat az OAB által külön erre a célra létrehozott Szakbizottságok értékelik.

Az összes kiadás 85,2 %-a felhalmozási kiadás, melybõl a kis- és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésére 1.229,7 M Ft, a nagy aktivitású tároló elõkészítõ munkáira 1.344,6 M Ft és a kiégett fûtõelemek átmeneti tárolóinak bõvítésére 2.717,9 M Ft kiadással számoltak.

A mûködési célú pénzeszköz átadás államháztartáson kívülre elõirányzatcsoport 756,2 M Ft tervezett kiadása (12,4 %) a püspökszilágyi hulladéktároló mûködésének és a paksi kiégett fûtõelemek átmeneti tárolójának üzemeltetési és projekt költségeit (az ütemezésnek megfelelõ feladatok), valamint a Kht. mûködési kiadásainak fedezete.

Az Alap kezelési és mûködtetési kiadásai 35,0 M Ft, míg a lakosság rendszeres tájékoztatása érdekében az önkormányzati támogatás tervezett összege 109,3 M Ft.