6. számú melléklet az 1998. évi .... törvényhez

A forráshiányból eredõ jelentõs ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévõ helyi önkormányzat kiegészítõ támogatást igényelhet. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képzõdõ forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos mûködtetése, körjegyzõség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelezõ önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. elõtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 1999. évben esedékes kamatai teljesítésére.

Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely

a) helyi adó bevezetésérõl nem döntött,

b) a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételein túl tervezi a felhalmozási célú kiadásait, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait. Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatására a helyi önkormányzatnak a személyi jövedelemadóból való részesedése, a lakossági befizetés (beleértve a helyi adóból származó kommunális adót is, amennyiben azt az önkormányzati rendelet kifejezetten egy adott beruházási célra vetette ki), az önkormányzatok felhalmozási és tõke jellegû bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások áfa-tartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehetõ figyelembe;

c) intézményeit is ideértve, 3 hónapra vagy ennél hosszabb idõre lekötött tartós bankbetéttel rendelkezik, kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg a b) pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat;

d) az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel;

e) az alacsony kihasználtsággal mûködõ intézményeinek társulás útján történõ közös fenntartását nem kezdeményezte.

A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelezõ önkormányzati feladatok - az OEP finanszírozási kör nélkül - 1998. évi tényleges mûködési kiadásait az 1999. évi költségvetési törvénybõl fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitõl átvett kötelezõ feladatok elõirányzatának összegével növelten - lehet figyelembe venni.

A forráshiány számításánál a helyi önkormányzat elvárható bevételeit - az OEP finanszírozási kör nélkül - az e törvényben meghatározott központi költségvetési kapcsolatokból származó mûködési célú forrásai és az intézményi mûködési bevételek, valamint az önkormányzatok sajátos mûködési bevételei, a mûködési célú átvett pénzeszközök, a mûködési célú kölcsönökbõl és értékpapírokból származó bevételek, továbbá a kötelezettség nélküli mûködési célú pénzmaradvány és a felhalmozási bevételbõl mûködésre fordított összeg képezi. Amennyiben az intézményi mûködési és önkormányzati sajátos mûködési bevételek Útmutató szerint korrigált összege az elõzõ évi teljesítéshez képest nem növekszik a tárgyévre prognosztizált infláció mértékével, a különbözet csökkenti, valamint ha az önkormányzatok - elõzõek szerint figyelembe vett - sajátos mûködési bevételein belül a tervezett iparûzési adó nem éri el az e törvény 4. számú melléklet I/1. pontja szerint számított iparûzési adóerõ-képességet, e különbözet csökkentheti a számított forráshiányt.

Továbbá csökkenti a számított forráshiányt, ha a tárgyévet megelõzõ évben a helyi önkormányzat felhalmozási kiadásai a felhalmozási bevételeket meghaladták, ez alól azonban kivételt képezhet, ha a helyi önkormányzat az elõzõ évben mûködési forráshiányos támogatásban nem részesült.

Amennyiben a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó 1998. évi teljesített mûködési kiadásainak összege az 1997. évi teljesített mûködési kiadások (12,5%-kal növelt) országos, település kategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó - az Útmutatóban meghatározott korrekciókkal - tisztított átlagának 130%-át meghaladja, illetve annak összege nem éri el az 1997. évi teljesített mûködési kiadások (12,5%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, tisztított átlagának 85%-át, akkor a forráshiány számított összege - figyelemmel a TÁKISZ javaslatára - csökkenhet, illetve nõhet. A számítást az OEP finanszírozási kör figyelembevétele nélkül kell elvégezni.

Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhetõ kiadások számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium részletes módszertani útmutatót készít, és arról - a területileg illetékes TÁKISZ-okon keresztül - a helyi önkormányzatokat 1999. március 10-ig tájékoztatja.

A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be 3 példányban. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés idõpontja:

- 1999. április 30.

- 1999. szeptember 30.

Az igénylést a következõ dokumentumokkal kell megküldeni (az 1999. elsõ félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidõre szükségesek):

- az 1998. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1998. évi önkormányzati pénzmaradvány megállapításáról és felhasználásáról, az 1999. évi költségvetésrõl és az

- 1999. elsõ félévi beszámolóról szóló képviselõtestületi elõterjesztés és rendelet, illetõleg határozat,

- az 1990. december 31. elõtti hiteltartozás és kamatai 1999. évet érintõ kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,

- mûködési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,

- a képviselõ-testület nyilatkozata a c)-e) pontokban foglaltak igazolására.

A TÁKISZ-ok az elõzõekben jelzett határidõket követõ 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehetõ forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit önkormányzatonként 2 példányban a Pénzügyminisztérium részére küldik meg.

A kérelmek döntés-elõkészítése során - indokolt esetben - a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól. A támogatások odaítélésérõl készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1999. július 15-ig, illetve 1999. november 30-ig bemutatja az Országgyûlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságának. Ezt követõen a támogatások odaítélésérõl a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket - évenként két alkalommal - a Magyar Közlönyben teszik közzé. A támogatás átutalása - a nettó finanszírozás keretében - a közzététel hónapjáig idõarányosan járó támogatásra szólóan - az elõleggel korrigálva - egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik.

Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévõ forráshiányos önkormányzat az õt 1999. évben megilletõ kiegészítõ állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási elõleget vehet igénybe. Az elõleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján - annak elfogadási idõpontjához igazodóan 1999. február 5-ig, illetve 1999. március 5-ig - van lehetõség. A jogosan igénybe vehetõ elõleg összege az elõzõ évben is forráshiányos önkormányzat esetében nem lehet több, mint az 1998. évben a részére folyósított forráskiegészítõ támogatás összegének 60%-a. Abban az esetben, ha az elõleget igénylõ önkormányzat az elõzõ évben ezen a címen nem részesült támogatásban, a saját számításai szerinti mûködési forráshiányra igényelt elõleg összege nem lehet több, mint az önkormányzatot - e törvény alapján - megilletõ kiegészítõ támogatás összegének 60%-a. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az elõleg átutalása az elsõ hét hónap során havonta idõarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik a kiegészítõ támogatás terhére.

Amennyiben az elsõ alkalommal megállapított kiegészítõ támogatás összege kisebb, mint az igényelt elõleg, akkor a jogtalanul igénybe vett elõleg különbözetet - az elõleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelõzõ év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten - a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell - a tartozás erejéig - elszámolni.

Az igénybe vett elõlegrõl az önkormányzatok 1999. május 31-ig mondhatnak le írásban. A lemondást a Belügyminisztériumnak kell címezni és az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az elõleg folyósításától a lemondás idõpontjáig igénybe vett elõleget a költségvetési évet megelõzõ év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten a nettó finanszírozás keretében kell - a tartozás erejéig - elszámolni.

a) Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg.A visszatérítendõ kamattámogatás legfeljebb a jegybanki alapkamat +1% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követõ évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének idõtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelrõl kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetõképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez elõkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.

b) Az adósságrendezés megindítását követõen, az adósságrendezési eljárás idõtartama alatt a forráshiányból eredõ jelentõs ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a mûködési válságtervben foglalt feladatok ellátására.

A visszterhes kamattámogatás és a mûködési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseirõl szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10-14. §-ai rögzítik.

A kérelmek döntés-elõkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól.

c) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közremûködõ pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehetõ igénybe.

A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerõre emelkedését követõen - a belügyminiszter intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseirõl szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.

A pénzügyi gondnok díjának összege 1999-ben - az általános forgalmi adóval együtt - legalább 600 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint.

Visszalépés