1. A helyi önkormányzatok jövedelem-pozíciója a költségvetési törvényjavaslat alapján romlik a GDP-bõl. 1,8%-kal csökken az önkormányzatok támogatásának aránya a központi költségvetés kiadásaiban. A beruházási tevékenységük 1998. évi élénkebb folyamatát is vissza kell fogniuk részben a címzett és céltámogatás minimális növekedése, de fõleg a saját források mérséklõdése miatt. Ezzel a bevételi pozicióval szemben a kiadásokat determinálják:
   - az infláció 11%-os növekedése, ami elsõsorban a dologi kiadásokat érinti, amelyekre évek óta nem maradt pénz;
   - ebbõl a bevételbõl kell kigazdálkodni a 13,1%-os átlagkereset emelkedést, a szociális intézményi területen a 14,3%-os, a tûzoltóságnál a 29%-os, a közoktatásnál a 14,1%-os, ezen belül a pedagógusoknál a 16%-os béremelést;
   - az önkormányzatok többségénél létszámcsökkenéssel már nem lehet számolni.
   Mindezek figyelembevételével a módosító javaslat az SZJA 42%-.os, a települési önkormányzatokat megilletõ részarányával számol. A megyei önkormányzatok is részesednek a SZJA-ból, a törvényjavaslattal azonos összegben, de ennek forrása az 1997. évre összességében bevallott és az APEH által településenként kimutatott SZJA különbsége.
   Az önkormányzatokat összességében megilletõ SZJA elosztását is módosítani javasoljuk a következõképp:
   - 20% marad helyben (ez 99 420 millió Ft);
   - 120 762 millió Ft-ból:
   - 80 762 millió Ft illeti meg a helyi önkormányzatokat normatív módon a 4. sz. melléklet 2-8. pontjainak értelemszerû módosításával;
   - 40 000 millió Ft illeti meg a települési önkormányzatokat bevételi aránytalanságaik mérséklése érdekében a 4. sz. melléklet 1. pontjában leírtak szerint.
   További javaslatunk arra irányul, hogy a forráscsökkentés csak a SZJA-ból történjék. Ezzel elérhetõ az, hogy az átengedett SZJA körön belül marad a kiegyenlítési politika; a támogatási rendszeren belül pedig nem keverednek a különbözõ célok.
1. A helyi önkormányzatok jövedelem-pozíciója, támogatásának aránya 1998-hoz képest tehát a törvényjavaslat szerint jelentõsen romlik. Az önkormányzatok kötelezõ feladatainak köre bõvül, amelyhez a finanszírozási források nem elégségesek. Különösen szembetûnõ a települési igazgatási, kommunális és sportfeladatokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulás jelentõs arányú, 12,5 %-os csökkenése. A településeken az igazgatási, a kommunális feladatok ellátása alapfeladat. E feladatok ellátásának színvonalromlását elkerülendõ, a módosító javaslat ezen a címen a normatív állami hozzájárulás növelését indítványozza.
1. A személyi jövedelemadóból az önkormányzatokat megilletõ rész elosztási rendjének változtatására tett javaslatunkkal összhangban a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások címén normatív állami hozzájárulás illeti meg a települési önkormányzatokat 11 720,5 millió forint összegben. Ezen a jogcímen tehát - javalatunk szerint - a települési önkormányzatok a személyi jövedelemadóból és a normatív állami hozzájárulásból jutnak forráshoz.
1. A törvényjavaslat szerinti 48 milliárd forint címzett és céltámogatási elõirányzatból a korábbi évek döntéseivel 42,9 milliárd forint elköltött. A törvényjavaslat 2 milliárd forint összegben határozza meg az 1999. évi új induló címzett támogatásokat. Így 1999-ben az eredeti elõirányzatból mindössze 3,1 milliárd forint marad az új induló céltámogatási igények kielégítésére.
   A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvényt módosító 1997. évi CXXXI. törvény négy támogatható célt határoz meg. Ebben a legnagyobb volument a szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházásai teszik ki. A korábbi évek tapasztalatai alapján az adott évi új céltámogatási igényekre rendelkezésre álló évenkénti mintegy 10 milliárd forint a fent említett célnál az igények mintegy 50-60%-át tudta kielégíteni, az önkormányzati igények minden évben messze meghaladták a pénzügyi lehetõséget.

Budapest, 1998. november 19.