az Országgyûlés elnöke

A Házszabály 102.§ (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésérõl szóló T/325. számú költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban Font Sándor, Dr. Csúcs László és Mádi László képviselõk, valamint Font Sándor, Mádi László és Dr. Csúcs László képviselõk T/325/178., 216. számon beterjesztett módosító javaslatához csatlakozva a következõ

terjesztem elõ:

A Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló T/325. számú törvényjavaslat 48§. (1) bekezdésének módosítását javasolom az alábbiak szerint:

"48.§ (1) "Az Országgyûlés elrendeli, hogy 1999. évben a fejezeteknél - beleértve az I-VIII. fejezetet is - az 1998. évi záró-létszámhoz képest 3 %-os mértékû létszámcsökkentést kell végrehajtani, amelyet teljes munkaidõs foglalkoztatás részmunkaidõssé alakításával is teljesíteni lehet. A létszámcsökkentéssel felszabaduló személyi juttatások és a munkaadókat terhelõ járulékok elõirányzata a létszámcsökkentést végrehajtó költségvetési szervnél az egyéb mûködési, felhalmozási elõirányzatok emelésére használható fel".

A munkavállalók egy része - kisgyermekes anyák, beteg családtagjukat ápolók, nyelvtanfolyamot végzõk - szívesen áttérnének még arányos keresetcsökkenés mellett is részmunkaidõben történõ foglalkoztatásra, ha munkahelyük megtartásának biztonsága ez esetben is hasonló mértékben garantált lenne, mint teljes munkaidõs foglalkoztatás esetén.

Az adott évi személyi juttatási elõirányzatok csökkentése és a foglalkoztatási színvonal növelése (de legalábbis szintentartása) együttesen is elérhetõ, amennyiben a teljes munkaidõben foglalkoztatottak egy része részmunkaidõs foglalkoztatásra térne át.

Például, ha az 1998 évben, teljes munkaidõben foglalkoztatott dolgozók 6 %-át 1999-ben 4 órás részmunkaidõben foglalkoztatnák, a teljes személyi juttatási elõirányzat mintegy 3 %-a megtakarítható lenne. 6 % teljes munkaidõs dolgozó 6 órás részmunkaidõben történõ foglalkoztatása közel 2 % személyi juttatás megtakarítást jelenthetne.

Hazánkban a részmunkaidõben történõ foglalkoztatás rendkívül alacsony részarányt képvisel, szükségesnek tartjuk a költségvetési szféra példamutató magatartását, hogy e foglalkoztatási forma a magyar foglalkoztatásban is jobban tért hódítson.

Budapest, 1998. december 14.