a Magyar Köztársaságnak az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alapjához
történõ csatlakozásával összefüggésben az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeirõl szóló,
Párizsban, 1949. szeptember 2-án kelt Általános Megállapodás
Harmadik Kiegészítõ Jegyzõkönyvének megerõsítésérõl

Budapest, 1998. november hó

Az Országgyûlés
............/1998. ( ) OGY
határozata

1. Az Országgyûlés

2. A jelen határozat a közzététele napján lép hatályba.

INDOKLÁS

A Társadalomfejlesztési Alapot (Social Development Fund) az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1956-ban Letelepedési Alap néven hozta létre. Az Alap tagországainak a pénzpiacon elérhetõ legelõnyösebb feltételek mellett nyújt hitelt. Célja a gazdaságilag elmaradott régiók lakossága szociális körülményeinek javítása, a társadalmi-gazdasági fejlõdés elõsegítése. Multilaterális fejlesztési bankként mûködik, kiegészíti a többi nemzetközi pénzintézet tevékenységét.

Az Alap kezdetben elsõsorban a váratlan események (menekültáradat, kényszerû migráció, környezeti károk vagy természeti csapások) okozta károk miatt jelentkezõ többletkiadásokat volt hivatott kompenzálni, ma már egyre növekvõ mértékben fordít költségvetésébõl munkahely-teremtésre, környezetvédelmi, illetve regionális fejlesztésre, a kis- és középvállalkozások támogatására, valamint az egészségügyi ellátás és oktatás színvonalának javítására. Támogatja a rászorulók lakáshoz jutását vagy alapvetõ infrastruktúra kialakítását is.

Az Alap a beruházások költségének 50 %-át hitelezi meg, az 50 %-ot "saját forrásból" kell elõteremteni a hitelfelvevõnek, ami lehet a költségvetési forrást kiegészítendõ más - lehetõleg kedvezményes - hitel, pl. EIB forrás, PHARE támogatás stb. Az Alap a hitel mögé kormánygaranciát vagy nemzetközileg elismert cég által minõsített (AAA vagy AA kategóriás) pénzintézet garanciáját igényli.

Magyarországnak az Alaphoz történõ csatlakozása közvetlenül az Európa Tanácsba való belépésünket (1990. november) követõen merült fel. A szigorú feltételek miatt azonban a Pénzügyminisztérium végül gazdaságossági megfontolásból azt nem tartotta idõszerûnek. Az Alap és a magyar kormányzat közötti tárgyalások 1995-ben folytatódtak, amikor az Alap Igazgatótanácsnak elnöke levélben kérte a külügyminisztert a csatlakozás újbóli megfontolására. Ekkor jelezték, hogy a közép-kelet európai térség országainak belépését elõsegítendõ, az Alap speciális feltételeket dolgozott ki, amely nyomán a Magyar Kormány 1997 áprilisában szándéknyilatkozatot küldött az Alapnak az egy éven belüli belépésrõl.

Ez évben a Kormány határozatot (2029/1998. (II.13.) Korm. határozat) hozott Magyarországnak az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alapjához történõ csatlakozásáról. A magyar Kormány nevében Braun Gyula nagykövet, Magyarország Európa Tanács melletti állandó képviseletének vezetõje 1998. március 10-én a szervezet fõtitkáránál letétbe helyezte a Társadalomfejlesztési Alaphoz történõ csatlakozásról szóló nyilatkozatot. A Nyilatkozatban a Kormány elfogadja a csatlakozás pénzügyi feltételeit, a Társadalomfejlesztési Alap Alapokmányát, illetve az Országgyûlés általi ratifikálás fenntartásával az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeirõl szóló Általános Megállapodás Harmadik Jegyzõkönyvét.

A Társadalomfejlesztési Alaphoz történõ magyar Csatlakozási Nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalás, mely szerint a Magyar Kormány "a legközelebbi lehetõséggel csatlakozik" a Harmadik Kiegészítõ Jegyzõkönyvhöz, lényegileg helyettesíti a Jegyzõkönyv formális aláírását. A Jegyzõkönyv eljárási rendje szerint annak aláírását csak az Alap eredeti részes államai számára irányozták elõ, akik azt az 1959-ben történt megnyitáskor írtak alá. Az Alap azon tagállamai, akik ezt követõen váltak annak tagállamaivá, csatlakozás útján váltak a Harmadik Kiegészítõ Jegyzõkönyv részes államaivá. A csatlakozás gyakorlati módozata a Harmadik Kiegészítõ Jegyzõkönyv Országgyûlés általi ratifikálása és a ratifikációs okmányok letétbe helyezése az Európa Tanács Fõtitkáránál.

Az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alapja mint multilaterális pénzügyi intézménynek a vagyona és jövedelme mentességet élvez a közvetlen adók fizetése alól valamennyi országban, ahol pénzügyi tevékenységet folytat. Az Alap számára a szóban forgó adómentességet a Harmadik Kiegészítõ Jegyzõkönyv törvénnyel történõ kihirdetése biztosítaná, ugyanis a jogalkotásról szóló, 1987. évi XI. törvény 4. §-ának c) pontja szerint az adómentesség törvényhozási tárgykörbe tartozik.

Az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alapjának tevékenységére vonatkozó rendelkezések így összhangban lesznek a többi nemzetközi pénzügyi intézménnyel létrejött megállapodások rendelkezéseivel, a már hazánkban mûködõ hasonló nemzetközi szervezeteknek járó mentességekkel, illetve kiváltságokkal és a hazai jogszabályokkal, indokolt esetben lehetõvé téve a projektekkel kapcsolatos állami garanciavállalást is.

1. számú melléklet

AZ EURÓPA TANÁCS KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRÕL SZÓLÓ ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPODÁS HARMADIK KIEGÉSZÍTÕ JEGYZÕKÖNYVE

Az aláíró kormányok, melyek tagjai az Európa Tanácsnak, aláírói az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeirõl szóló Általános Megállapodásnak ill. részesei e Megállapodásnak és ugyanakkor tagjai az Európa Tanács Nemzeti Menekültügyi és Túlnépesedési Letelepedési Alapjának (Council of Europe Resettlement Fund for National Refugees and Overpopulation);

Tekintettel a fent említett Alap Alapszabályának I. és IX. (g) Cikkére;

Tekintettel az Európa Tanács Alapszabályának 40. Cikkére;

Abbeli óhajukban, hogy meghatározzák a Letelepedési Alap vagyonának, eszközeinek és tevékenységének jogi kereteit, valamint szervei és tisztviselõi jogi státuszát;

Úgy ítélve, hogy szükséges megkönnyíteni az Alap törvény által meghatározott céljainak megvalósítását a közvetlen vagy közvetett adózás legnagyobb mértékû csökkentése révén, (mely adózás) az Alap mûködését érinti és (amelyet) végsõ fokon az Alap által nyújtott kölcsönök kedvezményezettjei viselnek;

Abbeli óhajukban, hogy kiegészítsék az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeirõl szóló Általános Megállapodásnak a Letelepedési Alapra vonatkozó rendelkezéseit,

A következõkben állapodtak meg:

I. RÉSZ

1. Cikk

Az Európa Tanács Letelepedési Alapjának Alapszabálya, amint azt az (56) 9. számú Határozatban a Miniszteri Bizottság jóváhagyta, illetve amint a fenti Bizottság vagy a fent említett Alapszabály IX. (h) Cikkében lefektetett kereteken belül eljáró Kormányzó Testület módosította, a jelen Jegyzõkönyv szerves részét képezik.

Az Európa Tanács Letelepedési Alapja jogi személyiség és képessége van arra, hogy:

(i) szerzõdéseket kössön;

(ii) ingó és ingatlan vagyont szerezzen ill. idegenítsen el;

(iii) jogi eljárást kezdeményezzen;

(iv) törvényben rögzített céljaihoz kapcsolódóan bármely tranzakciót végrehajtson.

A Letelepedési Alap tevékenységeit, eljárásait és szerzõdéseit a jelen Jegyzõkönyv, az Alap Alapszabálya, valamint az említett Alapszabálynak megfelelõen kiadott rendelkezések szabályozzák. Ezen felül, adott esetben egy nemzeti törvény alkalmazható, feltéve, ha az Alap kifejezetten hozzájárul ehhez és ha az ilyen törvény nem csorbítja a jelen Jegyzõkönyvet illetve a nevezett Alapszabályt.

II. RÉSZ

2. Cikk

Az Alap Tagállamaiban vagy egy olyan államban, amelynek területén az Alap szerzõdést kötött vagy kölcsönt ígért, bármely illetékes bíróság tárgyalhat olyan peres ügyeket, amelyben az Alap alperes.

Mindazonáltal:

(i) A fent meghatározott bíróságoknál a Tagállamok, vagy egy Tagállam nevében fellépõ, illetve avval szemben követeléssel rendelkezõ személyek nem jogosultak kereset benyújtására az Alap ellen, és ugyanakkor az Alap sem jogosult kereset benyújtására egy Tagállam vagy a fenti személyek ellen;

(ii) Bármilyen, az Alap által egy Tagállammal vagy bármilyen más, az adott Tagállam által elismert kölcsönvevõvel kötött kölcsön- vagy garanciaszerzõdésbõl származó nézeteltéréseket a nevezett szerzõdésben lefektetett eljárással összhangban, döntõbíráskodás útján rendeznek. Bármely, az Alap által aláírt kölcsön- vagy garanciaszerzõdésbõl származó nézeteltéréseket az Alap Alapszabályának X. Cikkének 1. (d) pontja értelmében megfogalmazott Kölcsönzési Szabályzatban rögzített rendelkezések alapján, döntõbíráskodási eljárással rendezik.

3. Cikk

Az Alap vagyona és eszközei, legyenek bárhol és bárki kezelésében, mentességet élveznek mindennemû lefoglalás, zárolás vagy végrehajtás alól, mindaddig amíg az Alap ellen olyan érvényesíthetõ ítélet nem születik, amely a szokásos jogorvoslati eljárással többé nem vitatható.

Olyan ítéletek végrehajtással való érvényesítése, amelyek a fenti 2. Cikk harmadik bekezdésében meghatározott döntõbíráskodási eljárás eredményei, az Alap Tagállamainak területén kerülnek végrehajtásra az egyes Tagállamokban érvényes jogi úton, és miután azon Tagállam szokásos végrehajtási záradékával ellátták, amelynek területén az ítélet végrehajtandó; az ilyen végrehajtási záradék tekintetében nem szükséges egyéb ellenõrzés, mint annak igazolása, hogy az ítélet eredeti, és hogy megfelel az Alap Kölcsönzési Szabályzatának illetékességre és eljárásra vonatkozó szabályainak, valamint, hogy nem áll ellentétben az adott országban hozott jogerõs ítélettel. Minden aláíró köteles a ratifikációs okmánya letétbe helyezésekor értesíteni a többi aláíró felet az Európa Tanács Fõtitkárán keresztül arról, hogy mely hatóság illetékes az adott ország törvényei szerint ez ügyben eljárni.

4. Cikk

Az Alap vagyona és eszközei, legyenek bárhol és bárki kezelésében, mentességet élveznek mindennemû kutatás, lefoglalás, elkobzás, államosítás vagy bármely egyéb, végrehajtás vagy törvény által rendelt zárolás alól.

Az Alap mûködéséhez használt épületek és ingatlanok, valamint annak irattára sérthetetlenek.

5. Cikk

Az Alap törvényben rögzített céljai eléréséhez szükséges mértékig jogosult:

(a) bármely valutát birtokolni, és bármely valutában számlát vezetni;

(b) szabadon átutalni pénzeszközeit banki csatornákon keresztül egyik országból a másikba, vagy egy adott országon belül, valamint átváltani a birtokában lévõ valutát bármely egyéb valutára.

A jelen Cikkben foglalt jogai gyakorlásában az Alap kellõen figyelembe veszi bármely Tagállam kormányának hozzá intézett figyelmeztetéseit.

6. Cikk

Az Alap vagyona és eszközei mentességet élveznek mindennemû korlátozás, szabályozás, felügyelet és moratórium alól.

7. Cikk

A Letelepedési Alap és annak eszközei, jövedelme és egyéb vagyona mentesülnek mindennemû közvetlen adó alól.

A Letelepedési Alap mentesül valamennyi adó alól az Alap Tagállamai területén folytatott tranzakciók és az Alap által nyújtott hitelekkel kapcsolatos tevékenység tekintetében, abból a célból, hogy az abból származó összegeket célkitûzéseivel összhangban a menekültek és a túlnépesedett területek lakossága segítésére fordítsa, illetve olyan kölcsönök vagy garanciák tekintetében, amelyeket az Alap Alapszabályának rendelkezései szerint nyújtott.

Az Alap nem élvez mentességet olyan helyi adók, adók vagy illetékek alól, amelyek közüzemi szolgáltatások díjaként kerülnek kivetésre.

A Tagállamok kormányai amikor csak lehetséges kötelesek megfelelõ intézkedéseket tenni az alábbiak tekintetében:

(a) Az Alap által kibocsátott kötvények, vagy az általa nyújtott hitelek kamatából származó jövedelemre vonatkozó adózás alóli mentesség biztosítása;

(b) olyan fogyasztási adók vagy illetékek elengedése vagy visszatérítése, amelyek ingó vagy ingatlan vagyon megvásárlásakor fizetendõk a vételáron felül, illetve nyújtott szolgáltatások árán felül, olyan esetekben, amikor az Alap hivatalos célra nagyobb mértékû vásárlásokat eszközöl, illetve szolgáltatásokat vesz igénybe, mely vásárlások illetve szolgáltatások igénybevételének teljes költségében benne foglaltatnak a fenti fogyasztási adók vagy illetékek.

Nem vetnek ki semmifajta adót olyan értékpapírra vagy kötvényre (illetve az azokból származó osztalékra vagy az arra fizetendõ kamatra), amelyet az Alap bocsátott ki vagy garantált, legyen az bárki tulajdonában, ha

(a) az ilyen adó hátrányos megkülönböztetést eredményez az ilyen értékpapírokkal vagy kötvényekkel szemben kizárólag azért, mert azokat az Alap bocsátotta ki, vagy garantálta;

(b) az ilyen adó kivetésének jogi alapja az a terület, vagy valuta (illetve az Alap által fenntartott központi iroda vagy bármely egyéb iroda, vagy mûködési terület), ahol vagy amelyben az értékpapírt vagy kötvényt kibocsátották, garantálták, fizetése esedékessé vált vagy kifizették.

8. Cikk

Az Alap mentességet élvez a hivatalos céljait szolgáló import vagy export cikkekre vonatkozó mindennemû vám, tiltás és korlátozás alól, kivéve, ha az ilyen tiltások vagy korlátozások a közrend érdekében illetve egészségügyi vagy biztonsági okokból kerültek kivetésre. A mentesség mellett importált cikkek semmiféleképpen sem értékesíthetõk abban az országban, ahova behozatalra kerültek, kivéve az adott ország kormánya által jóváhagyott feltételekkel.

III. RÉSZ

9. Cikk

Az Alap Alapszabályának VIII. Cikkében említett szerveket a hivatalos kapcsolattartás tekintetében minden Tagállam területén legalább olyan kedvezõ elbánás illeti meg, mint amilyet az a Tagállam bármely más kormány diplomáciai képviseleteinek biztosít. Az Alap szerveinek hivatalos levelezése és egyéb hivatalos kapcsolattartása nem cenzúrázható.

10. Cikk

A Kormányzó Testület, az Adminisztratív Tanács és a Felügyelõ Bizottság tagjai mentességet élveznek bármely jogi eljárás alól szóbeli és írásos nyilatkozataik tekintetében, valamint valamennyi olyan cselekedetük tekintetében, amelyet hivatalos minõségükben és hatáskörükön belül tesznek. A fenti mentesség megbízatásuk lejárata után is megilleti õket. Ezen felül ugyanazon mentességeket élvezik a bevándorlási korlátozások, és az idegenekre vonatkozó bejelentési kötelezettség tekintetében, valamint ugyanazon pénzváltási és utazási lehetõségek illetik meg õket, mint amelyet a Tagállamok az alap más kormányai hasonló rangú képviselõinek biztosítanak. A kötelezettségeik végzése során felmerülõ szükséges költségek fedezése céljára számukra kifizetett összegek mentesülnek az adózás alól.

11. Cikk

A 10. cikk meghatározott személyek kiváltságai és mentességei nem személyes elõnyök szerzését szolgálják, hanem feladataik független elvégzését hivatottak biztosítani. Ennek megfelelõen egy Tagállam nem csak jogosult, hanem egyben köteles képviselõinek mentességérõl lemondani bármely olyan esetben, amikor a Tagállam véleménye szerint a mentességi jog gyakorlása gátolja az igazságszolgáltatást, és amikor a mentességi jogról való lemondás megtehetõ anélkül, hogy sértené a célt, amelyért a mentességet adták.

12. Cikk

(a) A képviselõ nem hivatkozhat 10. és 11. Cikkekre annak az államnak a hatóságai elõtt, ahol képviselõként lép vagy lépett fel.

(b) A 10., 11., és 12. (a) cikk, egyaránt vonatkozik a delegációk képviselõ helyetteseire, tanácsadóira, szakértõire, és titkárnõire.

IV. RÉSZ

13. Cikk

Az Alap Kormányzója és tisztviselõi az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeirõl szóló Általános Megállapodás 18. Cikkében meghatározott kiváltságokban és mentességekben részesülnek.

A Kormányzó határozza meg, hogy a nevezett Cikk rendelkezései a tisztviselõk mely csoportjaira vonatkoznak.

Az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeirõl szóló Általános Megállapodás 17. Cikkében meghatározott nyilatkozatot a Tanács Fõtitkára teszi meg a Kormányzó és az elõzõ bekezdésben nevezett tisztviselõk tekintetében.

A Fõtitkár, a Kormányzóval való egyeztetés után jogosult és köteles bármely tisztviselõ mentességérõl lemondani, valamennyi olyan esetben, amikor megítélése szerint a mentesség fenntartása gátolja az igazságszolgáltatást, és a lemondás nem sérti az Alap érdekeit. A Kormányzó tekintetében az Alap Kormányzó Testülete jogosult a mentességrõl történõ lemondásra.

V. RÉSZ

14. Cikk

Az Alap Tagállamainak kormányai vállalják, hogy olyan alkotmányos hatáskört szereznek, amely a Letelepedési Alap vonatkozásban a Tagállamok által felvállalt törvényes kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges. Ugyanakkor vállalják azt is, hogy a fenti hatáskört megfelelõ idõben szerzik meg annak érdekében, hogy bármely olyan vállalást, amelyet a Letelepedési Alap Alapszabályának VI. Cikk 3. pontjának megfelelõen mint kölcsönfelvevõ, vagy garancia adó tettek, teljesíteni tudjanak.

15. Cikk

Az Alap jogosult bármely Tagállammal külön megállapodásokat kötni a jelen Jegyzõkönyv rendelkezéseinek részletes alkalmazásáról, kiegészítve a rendelkezéseket, vagy eltérve a fenti 13. Cikk rendelkezéseitõl. Ugyanakkor jogosult az Alap bármely olyan állammal megállapodásokat kötni, amely nem tagja az Alapnak, módosítva az adott állam vonatkozásában a jelen Jegyzõkönyv rendelkezéseit.

VI. RÉSZ

16. Cikk

A jelen Jegyzõkönyvet meg kell erõsíteni és a megerõsítõ okiratokat a Fõtitkárnál kell letétbe helyezni. A Jegyzõkönyv hatályba lép, mihelyt az Alap vagyonának legalább egy harmad részét képviselõ, három aláíró letétbe helyezte a megerõsítõ okiratokat. Az Alap többi Tagállama szempontjából a Jegyzõkönyv azon a napon lép hatályba, amikor saját megerõsítõ okirataikat letétbe helyezik.

Mindazonáltal, a jelen Jegyzõkönyvnek az elõzõ bekezdéssel összhangban való hatályba lépéséig az aláírók megállapodnak abban, hogy - annak érdekében, hogy ne késleltessék az Alap hatékony mûködését - a Jegyzõkönyvet 1958. szeptember 1-étõl, vagy legkésõbb az aláírás idõpontjától, ideiglenesen alkalmazzák annyiban, amennyiben azt a saját alkotmányos rendjük lehetõvé teszi.

17. Cikk

Bármely olyan kormány, amely a Letelepedési Alapnak a jelen Jegyzõkönyv aláírása után válik tagjává, jogosult az alaphoz csatlakozni oly módon, hogy csatlakozási okmányát letétbe helyezi az Európa Tanács Fõtitkáránál. A csatlakozás a letétbe helyezés napján lép érvénybe, feltéve, hogy ez a Jegyzõkönyv hatályba lépését követõ idõpontra esik, és a Jegyzõkönyv hatályba lépésének napján, amennyiben a csatlakozás egy azt megelõzõ idõpontra esik.

Minden kormány, mely a Jegyzõkönyv hatályba lépése elõtt helyezett letétbe egy csatlakozási okiratot a Jegyzõkönyvet ideiglenes jelleggel azonnal alkalmazza annyiban, amennyiben azt a saját alkotmányos rendje lehetõvé teszi.

A fentiek hiteléül az erre nézve kellõen felhatalmazottak a jelen Jegyzõkönyvet aláírták.

Készült Strasbourgban, 1959. március 6-án, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, amelyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles. A Fõtitkár valamennyi aláíró vagy csatlakozó állam részére hiteles másolatot küld.

A Belga Királyság kormánya nevében:
Jean SALMON

A Francia Köztársaság kormánya nevében:
Aláírva Párizsban, 1959. március hó 17. napján.
LECOMPTE BOINET

A Német Szövetségi Köztársaság kormánya nevében:

Ami az adómentességet illeti, a Német Szövetségi Köztársaság nem lesz képes kedvezõbb feltételekkel kölcsönt nyújtani a Letelepedési Alapnak, mint amelyekkel saját kölcsöneit, vagy más nemzetközi szervezetek kölcsöneit nyújtja. A 7. cikkely 4. pontja ezért nem jár semminemû kötelezettséggel a Német Szövetségi Köztársaság kormányának arra nézve, hogy teljesítse az imént említett intézkedéseket.

Aláírva Párizsban, 1959. március hó 18. napján.
Dr Adolph REIFFERSCHEIDT

A Görög Királyság kormánya nevében:
N. CAMBALOURIS

Az Izlandi Köztársaság kormánya nevében:
Pétur EGGERZ

Az Olasz Köztársaság kormánya nevében:

A 3. Cikk vonatkozásában Olaszország fenntartja a jogot, hogy - tekintettel jogrendszerének általános elveire - a 2. Cikk 3. bekezdésében említett döntõbíráskodási eljárásból származó döntéseknek ne szerezzen érvényt végrehajtás útján, amikor az ilyen döntések ellentmondanak a nemzeti közrend érdekének.

BOMBASSEI de VETTOR

A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya nevében:
Pierre WURTH

A Török Köztársaság kormánya nevében:
M. BOROVALI