A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

T/417. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT

a honvédelmet érintõ egyes törvények
módosításáról

Az Országgyûlés a Észak-atlanti Szerzõdéshez történõ csatlakozásból eredõ feladatok megvalósítása érdekében a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény, valamint a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosításáról a következõ törvényt alkotja:

A honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 1.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A honvédelem nemzeti ügy. A Magyar Köztársaság az ország egyéni és kollektív védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére: nemzetgazdaságának erõforrásaira, fegyveres erõinek felkészültségére és elszántságára, illetõleg a polgároknak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és azok fegyveres erõi kölcsönös segítségnyújtására épít."

A Hvt. 8. §-ának (1) bekezdése a következõ új b) és c) ponttal egészül ki, az eredeti b)-g) pontok számozása d)-i) pontokra változik:

"b) dönt a nemzetközi szerzõdésen alapuló katonai kötelezettségek teljesítésérõl, összehangolja azok kormányzati megvalósítását,

c) gondoskodik a szövetségi kötelezettségbõl eredõ védelmi tervezési feladatok elvégzésérõl,"

(1) A Hvt. 10. §-ának e) pontja a következõ gondolatjeles bekezdéssel egészül ki:

"- a szövetségi kötelezettségbõl eredõ védelmi feladatok végrehajtásában."

(2) A Hvt. 10.§-a a következõ m)-o) ponttal egészül ki:

(A honvédelmi miniszter a honvédelmi tevékenység szakmai irányítása körében)

"m) elõkészíti a Kormány számára a nemzetközi szerzõdésekben vállalt katonai kötelezettségek teljesítésére vonatkozó döntéseket;

n) összehangolja a honvédelemben részt vevõ szervek közremûködését a szövetséges fegyveres erõkkel történõ kollektív védelmi tervezésben és haderõfejlesztésben;

o) gondoskodik a szövetséges fegyveres erõkkel kapcsolatos egységes védelmi elõírások és szabványosítási egyezmények kidolgozásáról és végrehajtásáról."

A Hvt. 13. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) a honvédelmi miniszterrel együttmûködve biztosítja a 10. § e), n) és o) pontjában meghatározott feladatok végrehajtását;"

(1) A Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(A fegyveres erõk feladatai:)

"e) a nemzetközi szerzõdésekben, különösen az Észak-atlanti Szerzõdésben foglalt, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának döntésén alapuló katonai kötelezettségek teljesítése;"

(2) A Hvt. 22.§-ának (1) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki:

"l) a talált robbanótesteknek a kijelölt katonai szervezetek által történõ tûzszerészeti mentesítése, illetõleg - kormányrendeletben meghatározott esetben - egyéb tûzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása."

(3) A Hvt. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés h)-l) pontjaiban meghatározott feladatokat a fegyveres erõk fegyverhasználati jog nélkül látják el."

A Hvt. 25. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A szövetséges fegyveres erõk közös katonai szervezeteinél, parancsnokságainál szolgálatot teljesítõ katona esetében az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit a nemzetközi szerzõdésekben, valamint a szövetséges fegyveres erõkre vonatkozó szabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

A Hvt. 31. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"A szövetséges fegyveres erõk közös parancsnokságai által kiadott parancsok és intézkedések is közzétehetõk."

A Hvt. 41. §-ának h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(A honvédség parancsnoka vezetési jogkörében)

"h) a honvédelmi miniszter rendelkezéseinek megfelelõen szervezi és biztosítja a nemzetközi szerzõdésekbõl eredõ katonai kötelezettségek teljesítését, e körben képviseli a honvédséget;"

A Hvt. 42. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a szövetséges fegyveres erõk közös parancsnoksága alárendeltségébe kerülõ magyar katonai szervezetek vezetése során a szövetséges fegyveres erõkre vonatkozó szabályok figyelembe vételével kell alkalmazni."

A Hvt. 192. §-ának (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki:

"e) a szövetségi kötelezettség alapján kollektív védelmi feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres erõk ellátását."

A Hvt. 194. §-ának (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:

"c) szövetséges fegyveres erõkkel történõ hazai együttmûködés esetében ellátásuk céljából elrendeli a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget."

A Hvt. 249. §-ának (3) bekezdése a következõ új c) ponttal egészül ki, és az eredeti c)-g) pont számozása d)-h) pontra változik:

"c) gondoskodik a nemzetközi szerzõdésen alapuló szövetségi kötelezettségvállalásból eredõ feladatok ellátásáról;"

A Hvt. 259. §-a a következõ d) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"d) szövetséges fegyveres erõk: a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerzõdés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges államok fegyveres erõi, valamint az e szerzõdés alapján létrehozott közös katonai szervezetek és parancsnokságok."

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. §-a a következõ t) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"t) szövetséges fegyveres erõk: a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény 259. §-ának d) pontjában meghatározott szervezetek."

A Hszt. 22. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A nemzetközi kötelezettségvállalás alapján feladatot ellátó katonai szervezeti egységekben a szolgálati és vezényleti nyelv használatát az országos parancsnok a (2) bekezdéstõl eltérõen is megállapíthatja."

A Hszt. 42. §-ának (2) bekezdése a záró szövegrész elõtt a következõ g) ponttal egészül ki:

"g) a szövetséges fegyveres erõknél"

A Hszt. 212. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép.

"b) a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének e)-f), h) és l), valamint a Hvt. 34. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti."

(1) A Hszt. 227. §-a (3) bekezdésének bevezetõ rendelkezése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az e § (1) bekezdésének a), c)-e), továbbá a 42. § (2) bekezdésének a), b), f) és g) pontjában meghatározott szervezetekhez vezényelt hivatásos katonára a 43. és 44. § rendelkezéseit a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:"

(2) A Hszt. 227. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) a szolgálati beosztása betöltésével összefüggõ költségek a vezénylés helye szerinti szervezetet terhelik, kivéve a 42. § (2) bekezdésének g) pontja alá tartozó költségeit."

A Hszt. a 228. § után a következõ alcímmel és 228/A. §-sal egészül ki:

"Külföldi szolgálat

(1) Nem szükséges a hivatásos állomány tagjának beleegyezése a külföldi gyakorlaton, kiképzésen, valamint a szövetséges fegyveres erõkkel történõ együttmûködésre felajánlott katonai szervezetben külföldi katonai feladat végrehajtásában való részvételéhez.

(2) A hivatásos állomány tagja a szövetséges fegyveres erõkkel történõ együttmûködésre felajánlott katonai szervezetnél beleegyezésével teljesíthet szolgálatot.

(3) A (2) bekezdés szerinti katonai szervezetek nem tartoznak a 42. § (2) bekezdésének g) pontja alá."

(1) A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A hadköteles katona - a gyakorlaton, kiképzésen való részvétel kivételével - csak a beleegyezésével vehet részt békeidõben külföldön teljesítendõ katonai feladat végrehajtásában, valamint a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett segítségnyújtásban."

(2) A Hkt. 3. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A hadköteles katona a Hvt. 22.§-a (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott feladat ellátásában békeidõben nem vehet részt."

A Hkt. 20. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Hvt. 259. §-ának d) pontja szerinti szövetséges fegyveres erõkkel történõ együttmûködésre felajánlott katonai szervezetben szolgálatot teljesítõ hadkötelesek vonatkozásában a szolgálati és vezényleti nyelv használatát a Magyar Honvédség parancsnoka a (2) bekezdésben meghatározottól eltérõen is megállapíthatja."

(1) A katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 25. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(3) Az ösztöndíjas hallgató katonai kiképzésben, alapkiképzésben, és szakmai gyakorlaton vesz részt, illetve egyéb szolgálati feladat ellátására is igénybe vehetõ. Az igénybevétel nem veszélyeztetheti a tanulmányi feladatok elvégzését."

(2) A Hft. 25. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(4) Az ösztöndíjas hallgató a (3) bekezdés szerinti kiképzést, gyakorlatot, szolgálati igénybevételt a szövetséges fegyveres erõkkel történõ együttmûködésre felajánlott katonai szervezetben külföldön is teljesítheti."

A Hft. 38. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) és (5) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:

"(4) Ha az ösztöndíjas hallgató a 25. § (4) bekezdése alapján külföldön teljesít szolgálatot, megilletik mindazok a természetbeni és pénzbeni juttatások, amelyekben a sorkatonák részesülnek."

(1) Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerzõdéshez történõ csatlakozásáról és a Szerzõdés szövegének kihirdetésérõl szóló törvény 2. §-ának hatályba lépése napján lép hatályba.

(2) A hatálybalépéssel egyidejûleg a Hvt. 94. §-a, a Hszt. 228. §-ának (1) bekezdése, valamint a Hkt. 73. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa a tûzszerészeti mentesítési feladatok ellátásával összefüggõ részletes szabályokat.

A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerzõdéshez (a továbbiakban: Szerzõdés) való csatlakozásával szükségszerûen együtt jár az azzal érintett jogszabályok összhangjának megteremtése a Szerzõdéssel, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb nemzetközi szabályokkal. A jogharmonizáció elsõ fázisában legindokoltabb az Alkotmány mellett az alapvetõ honvédelmi jogszabályok - a honvédelmi törvény és a fegyveres erõk állománykategóriáinak jogállását szabályozó un. szolgálati törvények - megfelelõ módosítása, illetve kiegészítése.

- A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény (Hvt.) vonatkozásában a Szerzõdéshez történõ csatlakozásra tekintettel részben nemzetközi szerzõdésekben vállalt katonai kötelezettségek teljesítésére utaló rendelkezésekkel egészíti ki a meglevõket (az 1., 8., 10., 13., 22., 192., 194., 249. §-okban). Másrészt meghatározza a szövetséges fegyveres erõk fogalmát, és a velük együttmûködõ magyar fegyveres erõk és katonák irányítása, vezetése, szolgálati kapcsolatai, jogállása tekintetében a meglevõktõl eltérõ, illetve azokat kiegészítõ jogokat és kötelezettségeket biztosít (a 25., 31., 41., 42., 259. §-okban).

- A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak jogállásáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) módosítása szintén a szövetséges fegyveres erõk viszonyában, az ott, illetve velük közvetlen együttmûködésre kijelölt magyar katonai szervezetekben szolgálatot teljesítõk esetében állapítja meg az eltérõ szolgálati nyelv (22.§), szolgálatteljesítési mód (2., 42.§), költségviselés (227.§) szabályait, illetve lehetõségét. A külföldi szolgálati feladathoz szükséges beleegyezés sajátos korlátozása érvényesül a 228/A. §-ban. A Javaslat a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének kiegészítésére való utalással kiegészíti a Hszt. 212. §-a (1) bekezdését.

- Korlátozottan a járandóságok, a nyelvhasználat körében, a Hszt. módosítására figyelemmel változik a szövetséges fegyveres erõkkel közvetlen szolgálati együttmûködésbe kerülõ katonák vonatkozásában a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (Hkt.) szövege is (3., 20. §).

- A katonai felsõoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatóinak külföldi szolgálatával kapcsolatban módosul a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatónak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (Hft.) 25. és 38. §-a is.

A Hvt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a honvédelem nemzeti ügy. Honvédelmi képességének biztosításában a Magyar Köztársaság alapvetõen a saját erejére támaszkodik. Az Észak-atlanti Szerzõdéshez való csatlakozás következtében ennek az elvnek és szabálynak változatlan érvényesülése, az ország egyéni védelmi képességének fenntartása és fejlesztése mellett indokolt a törvényben kifejezésre juttatni a Szerzõdés 3. cikke szerinti kollektív védelmi képesség fenntartását és kifejlesztését is. A részes államok ennek folyamatos és hathatós kölcsönös segítség útján tesznek eleget.

A NATO-hoz való csatlakozásból fakadó védelmi kötelezettségek újszerû feladatokat rónak a Kormányra is. Ezért az erre vonatkozó rendelkezésekkel a Hvt. 8. §-ának (1) bekezdésében indokolt kiegészíteni a Kormány hatáskörét azzal, hogy a kollektív védelmi felkészülés keretében gondoskodik a szövetségi kötelezettségbõl eredõ védelmi tervezési feladatok elvégzésérõl, továbbá, hogy dönt a nemzetközi szerzõdésen alapuló katonai kötelezettségek teljesítésérõl és összehangolja annak megvalósítását.

Az Alkotmány 37. §-a (2) bekezdésének megfelelõen a Hvt. 10.§-a határozza meg a honvédelmi miniszter ágazatirányítási feladatait. E feladatokat törvényi szinten indokolt kiegészíteni olyan további lényeges feladatokkal, amelyek a kollektív védelmi felkészülés érdekében az Észak-atlanti Szerzõdéshez való tartozásunkból fakadnak.

Erre figyelemmel a Javaslat kiegészíti a 10.§ e) pontját és további m)-o) pontokkal egészíti ki a §-t az alábbi témakörökben:

- együttmûködés az illetékes miniszterekkel a szövetséges kötelezettségbõl eredõ védelmi feladatok végrehajtásában;

- nemzetközi katonai kötelezettségek teljesítésére vonatkozó kormányzati döntések elõkészítése;

- a honvédelemben részt vevõ szervek közremûködésének összehangolása a kollektív védelmi tervezésben és a haderõfejlesztésben;

- a szövetséges fegyveres erõkkel kapcsolatos egységes védelmi elõírások és szabványosítási megállapodások elõkészítése és alkalmazásuk biztosítása.

A csatlakozásból fakadó kötelezettségek a Kormány és a honvédelmi miniszter hatáskörével összhangban érintik a társminiszterek és az országos hatáskörû szervek vezetõinek honvédelemmel kapcsolatos feladatait is. Erre tekintettel a Javaslat kiegészíti a Hvt. 13. §-ának (2) bekezdését azoknak a védelmi feladatoknak az együttmûködésben történõ végrehajtásával, amelyekkel bõvült a honvédelmi miniszter feladatköre.

A Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének e) pontja rendelkezik a fegyveres erõk feladatai között a nemzetközi szerzõdésekben foglalt katonai kötelezettségek teljesítésérõl oly módon, hogy a nemzetközi szerzõdések közül zárójelben kiemeli az ENSZ Alapokmányát, mint legrangosabb szerzõdést. Mind tartalmi okból, mind a szabályozás optikáját tekintve a NATO Szövetségbe való tartozásból fakadó katonai kötelezettségek miatt indokolt az ENSZ Biztonsági Tanácsa mellett az Észak-atlanti Szerzõdés kiemelése is a szövegben. Ezt szolgálja az (1) bekezdés.

A Hvt. hatálybalépése óta, 1996-1997. folyamán az állampolgári jogok országgyûlési biztosának általános helyettese több jelentésében érintette az alapjogok Magyar Honvédségen belüli érvényesülését és ehhez kapcsolódva több olyan törvénymódosító javaslatot tett, amely a honvédelmi tárca álláspontja szerint is indokolt.

E § (2) bekezdése szerinti javaslat - az Országgyûlés fegyveres erõkre vonatkozó döntési szabályainak pontosítása mellett - az OBH 6883/1997. számú, tûzszerész-balesetrõl szóló jelentés és kiegészítõ jelentés ajánlásának tesz eleget, és megfelel annak az elvárásnak, hogy az élet és testi épség veszélyeztetésével ellátott, közbiztonsági jellegû tûzszerészeti mentesítési feladatkört törvénynek kell megjelenítenie. Ennek érdekében egészül ki a Hvt. 22. §-ának (1) bekezdése.

A fegyveres erõk tagjainak szolgálati alá-fölérendeltségérõl, e függelmi viszonyból fakadó kötelezettségeirõl és jogosultságairól a Hvt. 25. §-a rendelkezik. Tekintettel arra, hogy az Észak-atlanti Szerzõdéshez való csatlakozásunk után a magyar fegyveres erõk hivatásos és szerzõdéses állományának tagjai a szövetséges fegyveres erõknél is teljesíthetnek szolgálatot, indokolt a §-t kiegészíteni a rájuk vonatkozó eltérõ függelmi szabályok alkalmazhatóságával. A módosítás szerint a szövetséges fegyveres erõkben szolgálatot teljesítõ hivatásos és szerzõdéses katona elöljárói és alárendelti jogosultságaira és kötelezettségeire a magyar jogszabályokat és egyéb szabályokat a vonatkozó nemzetközi szerzõdések és a szövetséges fegyveres erõkre vonatkozó szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.

A módosítás azt kívánja lehetõvé tenni, hogy a minisztérium hivatalos lapjában közzétehetõk legyenek a szövetséges fegyveres erõk közös katonai szervezetei parancsnokainak vagy a parancsnokság más magasabb beosztású vezetõinek az olyan parancsai és intézkedései, amelyek érintik a magyar fegyveres erõket. Ez összhangban áll a magyar fegyveres erõk parancsnokai és szakmai fõnökei által kiadott intézkedések közzétételére vonatkozó szabályokkal.

A Magyar Honvédség parancsnoka vezetési jogkörének keretében a Hvt. 41. §-ának h) pontja rendelkezik a nemzetközi vonatkozású feladatairól. A NATO szövetségbe tartozásunk miatt indokolt a parancsnok hatáskörét úgy pontosítani, hogy a nemzetközi szerzõdésbõl eredõ katonai kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban képviseli a Magyar Honvédséget. Minthogy az MH parancsnoki és a vezérkar-fõnöki beosztást egy személy tölti be, a pontosítást az is indokolja, hogy a NATO Katonai Bizottságában - annak tagjaként - a vezérkari fõnök vesz részt.

Az Észak-atlanti Szerzõdéshez való csatlakozásunk után természetszerû lesz, hogy szövetségi feladatok végrehajtásában magyar katonai szervezetek vagy szervezeti egységek a szövetséges fegyveres erõk közös magasabb kötelékének keretében, annak alárendeltségében mûködnek. Ez elõfordulhat a NATO szövetségbe nem tartozó szövetséges fegyveres erõkkel való viszonylatban is. Ilyen szolgálati alárendeltség esetén a közös magasabb kötelékbe tartozó nemzeti egységek vezetése során a magasabb kötelék vezetési rendjére vonatkozó szabályok dominálnak, a nemzeti szabályok csak akkor és olyan mértékben alkalmazhatók, ha egyes konkrét esetekre a szövetséges fegyveres erõk szabályai nem megfelelõk vagy nincsenek ilyen szabályok.

A módosítás a törvényes alapját kívánja megteremteni annak, hogy magyar katonai szervezetek, szervezeti egységek szövetségi kötelékben történõ alkalmazása során egyértelmû legyen a parancsnoklás joga.

A Hvt. 192. §-ának (1) bekezdése rendelkezik adott esetben a fegyveres erõk részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatások igénybevételérõl. E szabályból nem következik az, hogy ha a Magyar Köztársaság területén a kollektív védelem keretében szövetséges fegyveres erõk is közremûködnek a honvédelem érdekében, ilyen szolgáltatások õket érintõen is igénybe vehetõk lehetnek. Minthogy ez esetben a Magyar Köztársaság közös védelmi mûveleteiben részt vevõ szövetséges fegyveres erõk ellátásáról van szó, indokolt az egyéni védelem céljait szolgáló gazdasági és anyagi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályokat a kollektív védelemben részt vevõ erõkre is kiterjeszteni. Ezt a célt kívánja elérni a módosító javaslat.

A Hvt. szerint a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek elrendelésére az ország egész területére a Kormány vagy felhatalmazása alapján az illetékes miniszter, illetékességi területén a megyei közgyûlés elnöke, a fõpolgármester, a polgármester, törvényben elõírt esetekben pedig meghatározott katonai parancsnok jogosult. A szövetséges fegyveres erõk Magyar Köztársaság területén folytatandó védelmi mûveletei érdekében ilyen szolgáltatások elrendelésére a Kormányt célszerû felhatalmazni függetlenül attól, hogy a szolgáltatás az ország mely területén történik. Ennek képezi törvényi alapját a 194. § kiegészítése.

A Hvt. 249. §-a határozza meg a Honvédelmi Tanács hatáskörét. A hatásköri szabályok között nem szerepel a fegyveres erõkkel kapcsolatos rendelkezések között a nemzetközi szerzõdésen alapuló szövetségi kötelezettségvállalásból eredõ feladatok teljesítésére vonatkozó döntés, amely adott esetben a NATO szövetséghez való tartozásunk velejárója.

A módosítás az alkotmánymódosítással összhangban e döntési jogosultsággal kívánja kiegészíteni a Honvédelmi Tanács hatáskörét.

A jelenleg módosítani tervezett törvények és más jogszabályok is használják a "Szövetséges Fegyveres Erõk" kifejezést. Az alacsonyabb szintû szabályozás és az egyértelmû jogalkalmazás érdekében indokolt a Hvt-ben meghatározni e kifejezés tartalmát, a szolgálati törvényekben pedig az ismétlések elkerülése végett elegendõnek tûnik az e meghatározásra való hivatkozás.

A javasolt kifejezés egyrészt magában foglalja az Észak-atlanti Szerzõdés, másrészt a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó kétoldalú nemzetközi szerzõdés részes államainak fegyveres erõit, valamint mindazokat a katonai szervezeteket, parancsnokságokat, amelyeket a szerzõdések alapján szövetségben hoztak létre és ahol magyar katona szolgálatot teljesíthet.

A Hszt. és a Hkt. szerint a fegyveres erõk szolgálati és vezényleti nyelve a magyar. A nemzetközi kötelezettségvállalás alapján a szövetséges fegyveres erõkkel való együttmûködés, közös katonai tevékenység esetében elkerülhetetlenné válhat az együttmûködõ fegyveres erõ szolgálati és vezényleti nyelvhasználata. Különösen így van ez abban az esetben, amikor magyar katonai szervezetet rendelnek szövetséges fegyveres erõ magasabb kötelékébe. Ezért indokolt oldani a magyar nyelvhasználatra vonatkozó szigorú törvényi szabályt oly módon, hogy az országos parancsnok attól eltérõ szabályt állapíthat meg.

A fegyveres erõk tagjai a Magyar Honvédség, illetve a Határõrség állományába tartoznak és rendszerint annak szervezeti egységeinél teljesítenek szolgálatot. A Hszt. lehetõvé teszi azonban, hogy a hivatásos és szerzõdéses állomány tagja a fegyveres erõkön kívül, un. más szerveknél is teljesíthessen szolgálatot (pl. minisztériumban, tanintézményben, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál). A NATO-hoz való csatlakozásunk után a szövetséges fegyveres erõk közös katonai szervezeteinél, parancsnokságainál teljesítendõ szolgálat - hasonlóan a példákban említettekhez - a honvédségen kívüli más szervnél teljesített szolgálatnak minõsül, amelynek meg kell teremteni a törvényi alapját. Erre irányul a 42. § módosítására vonatkozó javaslat.

A Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének l) ponttal történõ kiegészítése következtében indokolt az e bekezdésre hivatkozó Hszt. 212. §-a (1) bekezdésének b) pontját is az l) ponttal kiegészíteni.

A Hszt. 227.§-a úgy rendelkezik, hogy a honvédség más szervnél szolgálatot teljesítõ hivatásos állományú tagjainak az ott teljesített szolgálatával kapcsolatos költségei ezt a más szervet terhelik. Minthogy a szövetséges fegyveres erõkben teljesített szolgálattal összefüggõ költségek nem a szövetséges fegyveres erõket terhelik, hanem azokat nemzetközi szerzõdés alapján külön állapítják meg, indokolt a kivételt a Hszt. 227. §-a (3) bekezdésének b) pontjában kifejezésre juttatni.

A külföldi szolgálatra vezénylés a szolgálati viszony módosításával és a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével történhet (Hszt. 46. és 49. §). Ez a szabály a szövetséges fegyveres erõkben mint a honvédségen kívüli más szervnél szolgálatot teljesítõkre vonatkozik. Azokban az esetekben azonban, amikor a hivatásos állomány tagja nem tartós szolgálatot teljesít külföldön, hanem külföldi gyakorlaton, kiképzésen vagy a szövetséges fegyveres erõkkel együttmûködésben más jellegû közös katonai feladat végrehajtásában vesz részt, nem lehet a részvételt a beleegyezésétõl függõvé tenni, hiszen egy ilyen rövid tartamú külföldi tartózkodás nem vonja maga után a szolgálati viszony módosítását. Ezért a NATO szövetséghez való tartozásunk szükségszerû velejárójaként fel kell készülni ilyen jellegû katonai feladatok teljesítésére, amelyhez indokolt a törvényben egyértelmûvé tenni, hogy ezekhez a kiküldetésekhez nem kell a résztvevõ hivatásos állomány tagjának a beleegyezése, a feladat végrehajtása szerves része a szolgálati viszonyból fakadó kötelezettségeknek. A Javaslat szerint az ilyen külföldi katonai feladat végrehajtásában részt vevõ hivatásos katona tudomással bír arról, hogy a részvételhez beleegyezése nem szükséges. Ezt szolgálja a 228/A. §.

A Hkt. az élethez való jog alkotmányos védelmével összefüggésben beleegyezéshez köti a hadköteles katona részvételét békében külföldi szolgálat teljesítéséhez és hazai gazdasági vagy más jellegû segítségnyújtáshoz (pl. építés, rendezvényeken közremûködés). E feladatoktól eltérõen - tekintettel az ombudsman ajánlásaira - a tûzszerészeti mentesítési feladatok ellátásából békeidõben a hadköteles katonákat ki kell zárni. Minthogy e speciális katonai feladatot a Javaslat 5. §-a iktatja be a Hvt.-be, annak 22. §-a (1) bekezdésének l) pontjaként, indokolt a Hkt. említett korlátozó rendelkezéseit is az erre való hivatkozással kiegészíteni.

A katonai felsõoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatói katonai kiképzésben, szakmai gyakorlaton és egyéb szolgálati feladatokban vesznek részt oly módon, hogy ez nem veszélyeztetheti az eredményes tanulást. A NATO szövetséghez való tartozásunk után sor kerülhet a kiképzésen és a gyakorlaton kívüli egyéb szolgálati feladatok teljesítésére a szövetséges fegyveres erõkkel történõ együttmûködésre felajánlott katonai szervezetben külföldön is. Ez esetben a hallgatókat is megilletik a sorkatonáknak járó természetbeni és pénzbeni juttatások. Ennek törvényi kereteit kívánja megteremteni a Hft. 25. és 38. §-ának módosítása.

Ez a § a törvény hatálybalépését az Észak-atlanti Szerzõdéshez való tényleges csatlakozásunk idõpontjával összhangban szabályozza, ami a csatlakozási okirat letétbe helyezésének napjával egyezik meg. Ezen kívül felhatalmazást ad a Kormánynak a tûzrendészeti mentesítési feladatok ellátásának részletes szabályozására.