MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

H/447. számú
országgyûlési határozati javaslat

Tiszaug község Jász-Nagykun-Szolnok megyébõl
Bács-Kiskun megyéhez csatolása tárgyában

Budapest, 1998. november

Az Országgyûlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 93. §-ának (4) bekezdése alapján Tiszaug Község Önkormányzata Képviselõ-testülete kezdeményezését - mely a község Jász-Nagykun-Szolnok megyébõl Bács-Kiskun megyéhez történõ átcsatolására irányul - elutasítja.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaug Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete kezdeményezte a község átcsatolását Jász-Nagykun-Szolnok megyétõl Bács-Kiskun megyéhez.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 93. §-ának (4) bekezdése alapján az Országgyûlés dönt a megyehatárok megváltoztatásáról.

Az Országgyûlés 1990 óta, az önkormányzati rendszer mûködésének kezdetétõl összesen négy település megyék közötti átcsatolásáról döntött. Ezek az átcsatolások a települések fekvését és kapcsolatrendszerét tekintve különösen indokoltak voltak.

A Tiszaugi Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete kezdeményezésének indoka, hogy Tiszaug község lakói a Tisza mindkét oldalán rendelkeznek rokoni kapcsolatokkal, földterületekkel, egyes alap- és középfokú szolgáltatásokat Bács-Kiskun megyében kívánnak igénybe venni, továbbá a foglalkoztatás, közlekedés Kecskemét felé több lehetõséget biztosít. A kezdeményezés szerint Tiszaug szerves része kíván lenni a Tiszakécske-Lakitelek üdülõövezetnek.

Tiszaug 908 lakosú község, melynek központja és belterülete a község területének háromnegyed részével együtt a Tisza folyó bal partján, Jász-Nagykun-Szolnok megyében terül el, a Tiszazug szerves részeként. A község külterületének egynegyed része helyezkedik el a Tisza jobb partján, a Bács-Kiskun megyei Lakitelekkel határosan. A Tisza jobb partján - a Bács-Kiskun megyei oldalon - elterülõ rész teljes egészében külterület. Tiszaug infrastrukturális kapcsolatai Kunszentmárton, Szentes és Csongrád városok felé alakultak ki. A megyeszékhely, Szolnok akadálytalanul megközelíthetõ, a Tiszán való átkelés megfelelõen biztosított Kecskemét irányába is. Egyik megye felé sincsenek közlekedési akadályok, amelyek nehezítenék a munkába járást, az alap- és középfokú szolgáltatások bármelyik megyében történõ igénybevételét, illetve a már kialakult kapcsolatok rendszerét. A megyehatárhoz közeli települések lakossága szinte kivétel nélkül rendelkezik a szomszédos megyében is földterülettel, családi, rokoni kapcsolatokkal. E kapcsolatok fenntartásában, a vagyontárgyak megközelítésében a megyehatár semmiféle gondot nem okoz. Tiszaug községben óvoda és nyolc osztályos általános iskola mûködik. A továbbtanulók elsõsorban a Kunszentmártonban mûködõ középiskolába járnak. A községben háziorvosi szolgálat mûködik, a gyermekorvosi ellátás a környezõ településekkel együtt un. "mozgószakorvosi" rendszer keretében került megoldásra. A fogorvosi ellátás székhelye Tiszasas. A község lakosainak kórházi ellátását elsõsorban Szentes város, speciális ellátás igénye esetén pedig a szolnoki kórház biztosítja. Az orvosi ügyelet, a mentõállomás székhelye Kunszentmárton. A község a Kunszentmártoni Városi Bíróság, Városi Ügyészség, Városi Rendõrkapitányság, Önkormányzati Tûzoltóparancsnokság, Városi Földhivatal illetékességi területéhez tartozik. Az állategészségügyi ellátás, a munkaügyi kirendeltség, a vállalkozásfejlesztés Kunszentmárton város mûködési körzetébe tartozik. Csépa-Tiszasas-Tiszaug közös vízellátó rendszerét a Csongrádi Városi Vízmû üzemelteti. A település csatlakozott a Szelevényen megvalósuló regionális hulladéklerakó céltámogatási pályázathoz. Tiszaug községnek Jász-Nagykun-Szolnok megyétõl Bács-Kiskun megyéhez való átcsatolása - kérdésként - már szerepelt a parlament napirendjén. A körülményekbõl egyértelmûen megállapítható, hogy a földrajzi fekvés összhangban áll a jelenlegi területi beosztással. Tiszaug község központja, belterülete és külterületének háromnegyed része nem a Duna-Tisza közén fekszik, hanem a Tiszántúlon. A Tisza folyó természetes határ a két megye között. Nincs érdemi indok arra, hogy Tiszaug a tiszántúli megyétõl áthelyezésre kerüljön a Duna-Tisza közében elhelyezkedõ Bács-Kiskun megyéhez. A kezdeményezõ által felhozott indokok nem alaposak.

Az Országgyûlés 1990 óta, az önkormányzati rendszer mûködésének kezdetétõl összesen négy település megyék közötti átcsatolásáról döntött. Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny község Veszprém megyétõl Gyõr-Moson-Sopron megyéhez, illetve Dunafalva község Baranya megyétõl Bács-Kiskun megyéhez került. Ezek az átcsatolások a települések fekvését és kapcsolatrendszerét tekintve különösen indokoltak voltak. Dunafalva esetében azért volt halaszthatatlan a döntés, mivel a komp mûködésének megszûnése miatt megszakadt az összeköttetés Baranya megyével. Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny 1954. október 1-je elõtt Gyõr-Sopron megyéhez tartozott, 1991-ben csatolta vissza az Országgyûlés a három települést Veszprém megyébõl Gyõr-Moson-Sopron megyéhez.

Tiszaug esetében nincsenek olyan valós, súlyos indokok, amelyek szükségessé tennék átcsatolását a másik megyéhez. Nem célszerû a megyék területének gyakori és rendkívül nyomós indok nélküli változtatása. A megyei közigazgatási, igazságszolgáltató és közszolgáltatási tevékenységet végzõ szervek mûködésének szervezeti és pénzügyi feltételeit adott megyei terület, adott népességszám figyelembevételével állapították meg. Az átcsatolások e szervek mûködésének, feltételrendszerének stabilitását is befolyásolják, esetenként külön kiadást eredményeznek. Az ilyen területi változások mindannyiszor a választási területi beosztás módosítását is maguk után vonják. Közérdek tehát a megyei területi beosztás hosszú távú stabilitása, annak csak rendkívül indokolt esetben történõ módosítása.