az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal egyes feladatairól szóló
T/458. számú törvényjavaslat
zárószavazásához

Budapest, 1998. december " ."

Az államháztartás érdekeit súlyosan veszélyeztetõ cselekmények megelõzése, megakadályozása és e cselekmények eredményesebb felderítése érdekében az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:

1. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a pénzügyminiszter irányítása alatt álló országos hatáskörû államigazgatási szerv. Feladata az adóztatás, törvényben meghatározott körben a bûnüldözés, valamint törvényben vagy a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feladatok ellátása.

(2) A Hivatal adóztatási feladatait és szervezetét a Kormány rendeletében határozza meg.

(3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott bûnüldözési feladatkörében a büntetõeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) szabályai szerint, a Be. által hatáskörébe utalt bûncselekmények megelõzését, felderítését, valamint nyomozását végzi.

2. § (1) A Hivatal nyomozó hatósága a Bûnügyi Igazgatóság és területi nyomozó hivatalai.

(2) A Hivatal nyomozó hatósága a Be. 16. §-ának (5) bekezdésében meghatározott bûncselekmények esetén lefolytatja a nyomozást, valamint ellátja a Hivatal bûnüldözési feladatkörébe tartozó egyéb feladatokat.

(3) Ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik, az adónyomozásra a Bûnügyi Igazgatóság területi nyomozó hivatala rendelkezik hatáskörrel.

(4) A Bûnügyi Igazgatóság a területi nyomozó hivataltól az eljárást a bûnügyi igazgató jóváhagyásával bármikor magához vonhatja, és a nyomozást a területi nyomozó hivatal bevonásával is teljesítheti.

(5) Az APEH nyomozó hatóságának illetékességét a bûncselekmény elkövetésének helye határozza meg.

(6) A területi nyomozó hivatal az illetékességi területén kívül nyomozást a Bûnügyi Igazgatóság engedélyével végezhet. Az ilyen nyomozási cselekményrõl az illetékes nyomozó hatóságot értesíteni kell. Halaszthatatlan nyomozási cselekmény végzésekor az értesítés - a legrövidebb idõn belül - utólag is megtehetõ, továbbá a Bûnügyi Igazgatóság engedélye is mellõzhetõ, de az illetékességi terület elhagyását és a nyomozási cselekményt a Bûnügyi Igazgatóságnak utólag jelenteni kell.

(7) A nyomozó hatóság a hatáskörét és az illetékességét hivatalból köteles vizsgálni. Amennyiben hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg, a halaszthatatlan nyomozási cselekmények teljesítése után az iratokat határozattal a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ nyomozó hatósághoz teszi át.

(8) Ha a bûncselekményt több nyomozó hatóság illetékességi területén követték el, a nyomozás lefolytatására az a hatóság illetékes, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelõzésen alapuló intézkedés).

(9) A területi nyomozó hivatalok közötti illetékességi összeütközés esetén az eljáró nyomozó hatóságot a Bûnügyi Igazgatóság jelöli ki.

3. § (1) A Hivatal Bûnügyi Igazgatósága a Hivatal bûnüldözési feladatokat ellátó országos hatáskörû szerve. A Bûnügyi Igazgatóság a bûnüldözési feladatokat önállóan végzi, a Hivatal adóztatási feladatokat ellátó szervezeti egysége a bûnüldözési feladatokat ellátó szervezeti egységnek feladatot nem határozhat meg.

(2) A Bûnügyi Igazgatóságot a bûnügyi igazgató vezeti, akit a Hivatal elnöke nevez ki és ment fel.

(3) A területi nyomozó hivatalokat a hivatalvezetõk vezetik. A hivatalvezetõket a bûnügyi igazgató javaslatára a Hivatal elnöke nevezi ki és menti fel.

4. § (1) A Hivatal bûnüldözési feladatot ellátó szervének tagja az adónyomozó.

(2) Az adónyomozót a Hivatal köztisztviselõi közül a bûnügyi igazgató javaslatára a Hivatal elnöke nevezi ki és menti fel. Az adónyomozó jogállására a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései irányadók.

5. § (1) A Hivatal nyomozó hatósága a bûnüldözési feladatok ellátása során

(2) A Hivatal nyomozó hatósága a hatáskörébe tartozó bûncselekmény elkövetésének megelõzése, felderítése, megszakítása, az elkövetõ kilétének megállapítása, az elkövetõ elfogása, a körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából titkos információgyûjtést végezhet a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) VII. fejezetében meghatározott szabályok szerint.

6. § (1) A Hivatal bûnüldözési feladatai ellátása során az adónyomozó:

a) személyeket igazoltathat,

(2) Az adónyomozót az intézkedés során a szolgálati igazolványa igazolja. Az adónyomozó az intézkedés megkezdése elõtt köteles adónyomozói mivoltát szóban közölni és magát a szolgálati igazolvánnyal igazolni.

(3) A jogszerûen fellépõ adónyomozó intézkedéseinek az ellenõrzött személy köteles alávetni magát.

7. § (1) Az adónyomozó törvényben meghatározott jogszerû intézkedése elleni tettleges ellenszegülés megtörésére, valamint a saját testi épségét veszélyeztetõ támadás elhárítására az e törvényben meghatározott intézkedést tehet, illetõleg a 8. §-ban meghatározott kényszerítõ eszközöket alkalmazhatja.

(2) A kényszerítõ eszközök közül azt kell alkalmazni, amely az eredmény biztosítása mellett az érintett személyre a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. A kényszerítõ eszköz alkalmazásánál úgy kell eljárni, hogy a testi sérülés elkerülhetõ legyen. Az intézkedés következtében megsérült személy részére - amint az lehetséges - segítséget kell nyújtani. Az adónyomozó gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, és kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó errõl értesüljön.

(3) A kényszerítõ eszköz alkalmazása elõtt az ellenszegülõt - kivéve, ha a körülmények ezt nem teszik lehetõvé - fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell arra, hogy kényszerítõ eszköz alkalmazására kerül sor.

(4) Testi kényszer kivételével kényszerítõ eszköz nem alkalmazható - a jogos védelem esetét kivéve - a láthatóan terhes nõvel és a gyermekkorúval szemben.

(5) A kényszerítõ eszköz alkalmazását az adónyomozó köteles haladéktalanul jelenteni közvetlen vezetõjének.

8. § (1) Az adónyomozó testi kényszert, továbbá kényszerítõ eszközként rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, bilincset, ezek hiányában más, e célra alkalmas eszközt alkalmazhat.

(2) A testi kényszert akkor lehet alkalmazni, ha az eset körülményeire, az adónyomozó erõfölényére, vagy az intézkedés alá vont személy állapotára, magatartására figyelemmel az ellenszegülés megtörésére, illetõleg a támadás elhárítására az szükséges és elegendõ. A testi kényszer alkalmazása során az adónyomozó felhasználhatja az önvédelmi fogásokat is.

(3) Az adónyomozó kényszerítõ eszközként a rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, ezek hiányában más, e célra alkalmas eszközt alkalmazhat

b) a jogszerû intézkedésével szembeni ellenszegülés megtörésére.

(4) Az adónyomozó bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy

a) támadásának megakadályozására,

b) tettleges ellenszegülésének megtörésére,

c) szökésének megakadályozására.

(5) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni.

(6) Az adónyomozó a hatáskörébe tartozó bûncselekmény felderítése, megakadályozása, valamint az elkövetõ elfogása céljából indokolt esetben az illetékes rendõrhatóságtól, határõrségi szervtõl útzár telepítését kérheti.

9. § (1) A Hivatal adóigazgatási feladatainak ellátása során végzett adatkezelésére az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Hivatal bûnüldözési tevékenysége és a titkos információgyûjtés során végzett adatkezelésére az Rtv. VIII. fejezete 76-89. §-ainak rendelkezéseit és az Rtv. VII. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. Ennek során a Rendõrség alatt a Hivatal Bûnügyi Igazgatóságát, rendõr alatt az adónyomozót, feladatokon a Hivatal Bûnügyi Igazgatóságának e törvényben elõírt feladatait kell érteni.

10. § (1) Az adónyomozási feladatok ellátásához szükséges bûnüldözési adatokat a Bûnügyi Igazgatóság és a területi nyomozó hivatalok kezelik.

(2) Az adatkezelõ szervek - a büntetett elõéletre vonatkozó, valamint az elkövetõnek a büntetõ eljárás során figyelembe veendõ egészségi állapotára vonatkozó adata kivételével - különleges adatot nem kezelhetnek.

11. § (1) A Bûnügyi Igazgatóság és a területi nyomozó hivatal az e törvényben meghatározott bûnüldözési feladatok ellátása céljából a következõ - csak az adóhatóság által végzett nyomozó hatósági tevékenységgel összefüggésben rendelkezésére álló - adatokat kezelheti

1. a nemzetközi bûnözéssel kapcsolatba hozható,

2. sorozatban vagy szervezett elkövetéssel valósul meg,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adattartalommal a Bûnügyi Igazgatóság központi bûnüldözési adatállományt mûködtet.

12. § (1) A Hivatal Bûnügyi Igazgatósága, illetõleg területi nyomozó hivatala felderítési és nyomozási feladatai ellátása céljából - a cél megjelölésével - adatokat vehet át a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, a gépjármû- és gépjármûvezetõi nyilvántartásból, a határforgalmi adatokat tartalmazó nyilvántartásból, a külföldre utazásban korlátozottakra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartásból, a bûntettesek nyilvántartásából, a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásából, a Rendõrség bûnüldözési és államigazgatási nyilvántartásaiból, a cégnyilvántartásból, az egyéni vállalkozók nyilvántartásából, valamint a társadalombiztosítási nyilvántartásból.

(2) A Hivatal Bûnügyi Igazgatósága, illetõleg területi nyomozó hivatala bûnfelderítési célból - a vonatkozó törvények rendelkezései szerint - a felhasználás céljának megjelölésével adatokat vehet át az adótitoknak, a vámtitoknak, a banktitoknak, az értékpapír-titoknak és a pénztár-titoknak, valamint más egyéb titoknak minõsülõ adatot törvény alapján kezelõ szervtõl.

13. § (1) A Bûnügyi Igazgatóság központi adatállományába - feladatkörében eljárva - csak az adónyomozó, illetõleg a Bûnügyi Igazgatóság erre felhatalmazott tagja, a Pénzügyminisztériumnak a pénzügyminiszter által kijelölt köztisztviselõje, az adatvédelmi biztos, továbbá a vonatkozó törvényi szabályok alapján az érintett tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést, vagy adatszolgáltatást. A továbbított adatokról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni, amelyet a Bûnügyi Igazgatóság 20 évig õriz.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - törvényben meghatározott feladatai teljesítéséhez - a felhasználás céljának és indokának megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:

a) a bíróság,

b) az ügyészség,

c) a nemzetbiztonsági szolgálatok,

d) más nyomozó hatóság,

e) az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal adóigazgatási szerve,

f) a társadalombiztosítási igazgatási szervek.

14. § A bûnüldözési adatállomány más adatkezelésekkel - beleértve az adóigazgatási adatkezelést is - nem kapcsolható össze.

15. § (1) A Hivatal Bûnügyi Igazgatósága, illetõleg területi nyomozó hivatala nyomozati tevékenységének elõsegítése és a bûncselekmény felderítése céljából jelzés elhelyezését rendelheti el a személyi adatok és lakcímek nyilvántartásában, valamint a határforgalom ellenõrzését szolgáló nyilvántartási rendszerekben, a cégnyilvántartásban, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, a társadalombiztosítási nyilvántartásban, valamint az adóigazgatási nyilvántartásban.

(2) A jelzés elhelyezésére és megszüntetésére az Rtv. 89. §-ának (2)-(4) bekezdéseit kell alkalmazni.

16. § (1) A bûnüldözési adatállományokban tárolt adatok idõszerûségét, a tárolási cél fennállását és a tárolási határidõk lejártát évente felül kell vizsgálni.

(2) A bûnüldözési célból kezelt személyes adatokat ki kell javítani vagy törölni kell, ha a tárolási határidõ lejárt, a tárolási cél megszûnt vagy a tárolás egyéb okból törvényellenes. Ha a tényleges törlés vagy helyesbítés nem lehetséges, az adatokhoz helyesbítõ megjegyzést kell fûzni. A törlést vagy helyesbítést legkésõbb az éves felülvizsgálatkor, illetõleg ezt megelõzõen a következõ továbbításkor vagy feldolgozáskor kell elvégezni.

17. § A pénzügyminiszter, a Hivatal elnöke, a bûnügyi igazgató, valamint a bûncselekménnyel kapcsolatban a nyomozó szerv vezetõje is a nyomozó hatósági intézkedés tervezetével és végrehajtásával, a nyomozó hatóság egyes belsõ szervezeti egységeivel és technikai eszközeivel összefüggõ közérdekû adatok nyilvánosságra hozatalához a hozzájárulást bûnmegelõzési, bûnüldözési érdekbõl megtagadhatja.

18. § (1) A Be. 16. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(2) Általános nyomozó hatóság a rendõrség és az ügyészség.

(3) A deviza-bûncselekmény (Btk. 309. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha azt nem az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra nézve követik el (Btk. 310. §), csempészet és vámorgazdaság (Btk. 312. §), visszaélés csekkel (Btk. 313. §), valamint az ezekkel a bûncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) és bélyeghamisítás (Btk. 307. §) nyomozását a Vám- és Pénzügyõrség végzi."

(2) A Be. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A jogosulatlan gazdasági elõny megszerzése (Btk. 288. §), a számviteli fegyelem megsértése (Btk. 289. §), a csõdbûntett (Btk. 290. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra vagy járulékra követik el (Btk. 310. §), a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendõ munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegése (Btk. 310/A. §), a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §), a csalás, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el (Btk. 318. §), valamint az ezekkel a bûncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §) és magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) nyomozását az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal nyomozó hatósága végzi."

19. § (1) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 6. § (1) bekezdésének q) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"q) a határõrség, a rendvédelmi szerv központi szervének, a Megelõzési Szolgálatnak (Rtv. 75. §) a vezetõje, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal bûnügyi igazgatója,"

(2) A Ttv. mellékletének Államtitokköri jegyzék Különös adatfajták 136. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"136. A vám- és pénzügyõrség és az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal információs rendszerével, zárt híradásával, adatátvitelével és frekvencia-kijelölésével kapcsolatban létrejött megállapodások, rendszertervek, összesített adatok, valamint ezek védelmi rendszerének eszközei és adatai.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 20 év."

(3) A Ttv. mellékletének Államtitokköri jegyzék Különös adatfajták 137/A. és 137/B. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"137/A. A vám- és pénzügyõrségnél és az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalnál a büntetõeljárás megindítása elõtt a felderítés során keletkezett információk a büntetõeljárásban történõ esetleges felhasználásig.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

137/B. A vám- és pénzügyõrség és az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal szerveinek konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyûjtõ tevékenysége során keletkezett és ehhez kapcsolódó minden konkrét adat, a büntetõeljárásban történõ esetleges felhasználásáig, valamint az ezen adatokat tartalmazó nyilvántartásaik tekintet nélkül az adathordozóra, fajtájára.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év."

(4) A Ttv. mellékletének Államtitokköri jegyzék Különös adatfajták 137/E. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"137/E. A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 175. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 64. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint 68/B. §-ában meghatározott fedõintézmények jellegével összefüggõ, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év."

20. § (1) E törvény a kihirdetés napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatályba lépésétõl számított 30. napot követõen indult büntetõeljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény 45. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa a Hivatal fedõintézmény létrehozásával, fenntartásával kapcsolatos eljárásának részletes szabályait.

(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg