dr. Áder János úrnak,
az Országgyûlés elnökének

terjesztem elõ:

1. A törvényjavaslat 1.§. h)pontja az alábbiak szerint módosul:

"h) a fõváros kerületi tagozódása, fõvárosi kerület területrészének más fõvárosi kerülethez való [csatolása ] csatlakozása .

A módosítással egységessé tesszük a törvényjavaslat szövegzését.

2. A törvényjavaslat 1.§. i) pontja az alábbiak szerint módosul:

"i) fõváros[i] kerület[e]ének vagy városrészi önkormányzatának a fõvárosból való kiválása és önálló [önkormányzattá] településsé nyílvánítása."

A módosító javaslat nyelvtani pontosításra irányul.

3. A törvényjavaslat 2.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"2.§. Az állami területi tagozódást érintõ területszervezési kezdeményezésrõl az Országgyûlés, a Köztársasági elnök - a várossá nyílvánítás kivételével - négy évente legalább egy alkalommal dönt."

Indokolatlan korlátozni az Országgyûlés azon jogát, hogy adott kérdésben milyen idõszakonként kíván dönteni, ugyanakkor jogbiztonsági szempontból fontos annak elõírása, hogy legalább négy évenként kerüljön sor döntésre.

4. A törvényjavaslat 3.§. (1), (2) és (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(1) Az Országgyûlés hatáskörébe tartozó ügyben a döntés megalapozott elõkészítése érdekében a helyi kezdeményezés a belügyminiszterhez [az Országgyûlési képviselõk általános választását megelõzõ] minden év április 30-ig lehet felterjeszteni.

(2) A Kormány - a belügyminiszter augusztus 30-ig tett elõterjesztése alapján - a helyi kezdeményezést, [illetõleg saját kezdeményezését az országgyûlési képviselõk általános választását megelõzõ év] szeptember 30-ig nyújtja be az Országgyûlésnek, amely arról december 31-ig dönt.

(3) Az Országgyûlés [döntése az országgyûlési képviselõk választását érintõen a következõ országgyûlési képviselõi általános választás napján, az önkormányzati választást érintõen a következõ önkormányzati választás napján lép hatályba, errõl az Országgyûlés - szükség esetén - a területszervezési döntéssel egyidejûleg határoz.] a területszervezési döntéssel egyidejûleg - az országgyûlési képviselõi választás, illetve az önkormányzati választás lebonyolítására figyelemmel - határoz döntése hatályba lépése napjáról."

Az (1) - (2) bekezdés módosítására vonatkozó javaslatunk összefügg a 2.§-hoz tett indítványunkkal.

A (3) bekezdés megvalósíthatatlan szabályt írt elõ, mivel több döntés egyidejûleg érinti az országgyûlési és önkormányzati választásokat. Ezért indokolt a javaslatban szereplõ módosítás.

4. A törvényjavaslat 4.§-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejûleg a (3) bekezdés elmarad.

"(1) A Köztársasági elnök hatáskörébe tartozó ügyben - a várossá nyílvánítás kivételével - a kezdeményezést a belügyminiszterhez [a helyi önkormányzati általános választást megelõzõ év] április 30-áig lehet felterjeszteni.

[(3) A döntés az önkormányzati általános választás napján lép hatályba.]"

A módosítás megteremti az összhangot az elõzõ két módosító inditványunkra.

5. A törvényjavaslat 7.§-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(1) A települési képviselõ testület a településnek a területével határos másik megyéhez történõ átcsatolására irányuló kezdeményezésében részletezi az átcsatolás indokait bemutatja, hogy az átcsatolás a település fejlõdésére, mûködésére [a lakosság többsége számára milyen elõnyökkel] milyen következményekkel jár."

Indokolt bemutatni, hogy a település más megyéhez történõ átcsatolása milyen hatással van a település mûködõképességére illetve, hogy az átcsatolásnak mik a következményei, amely természetesen magába foglalja az elõnyöket és a hátrányokat is.

6. A törvényjavaslat 8.§-a új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az új község alakításával, a település egyesítás megszûntetésével érintett képviselõi testület elkészíti a tervezett változás után megmaradó településre vonatkozó költségvetés számítási anyagait."

A megalapozott döntés érdekében szükséges, hogy a költségvetési hatások is pontosan ismertek legyenek.

7. A törvényjavaslat 9.§. (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(1) Az elõkészítõ bizottság a javaslatáról kikéri a képviselõ testület állásfoglalását. Javaslatát a költségvetés[ek] számítási anyag[á]aival együtt a helyi népszavazás elõtt ismerteti a választópolgárokkal."

Nem elégséges egy költségvetésnek a bemutatása, indokolt mindkét költségvetés megismertetése a választópolgárokkal.

8. A törvényjavaslat 13.§-a az alábbiak szerint módosul:

"[Új község alakulása esetén a választást követõen legkésõbb 6 hónapon belül az érdekelt képvislõ-testületek állapodnak meg a vagyon, a közigazgatási terület megosztásában, az új közigazgatási határvonalban. megállapodás hiányában bármelyik érdekelt képviselõ-testület keresete alapján a megyei biróság dönt.]"

13.§.

(1) Új község alakítása, településegyesítés megszûntetése esetén a választást követõen legkésõbb 6 hónapon belül az érdekelt képviselõ-testületek állapodnak meg a vagyon, a közigazgatási terület megosztásában, az új közigazgatás határvonalában.

(2) Megállapodás hiányában bármelyik érdekelt képviselõ-tstület keresete alapján a megyei biróság dönt.

Indokolt biztosítani a képviselõ-testületek számára, hogy necsak új község alakulása, hanem település-egyesítés megszüntetése esetén is megállapodhassanak a 13. §-ban felsorolt kérdésekben.

9. A törvényjavaslat 15. §-a az alábbiak szerint módosul:

(1) A [nagyközségi] települési képviselõ-testület [ - a település a várossá nyilvánítás szempontjából nagyközség -] a település várossá nyilvánításának kezdeményezésekor részletes értékelésben mutatja be a nagyközség fejlettségét, térségi szerepét.

(2) A [nagyközség] település fejlettségét, térségi szerepét különösen a következõkben indokolt értékelni:

a) a [nagyközség] település helye a térség településhálózatában, fejlõdésének fõ jellemzõi, történeti, társadalmi értékei, hagyományai,

b) a [nagyközség] település népességének alakulása, demográfiai, társadalmi szerkezetének jellemzõi,

c) a [nagyközség] település gazdasági fejlettsége, szerkezete, jelentõsebb gazdasági társaságok, kereskedelmi, szolgáltató funkciók, ezek térségi kihatása, az üdülés, az idegenforgalom és a vendéglátás jellemzõi,

d) a gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság a [nagyközségben] településen, a térségi ingázás, a képzettség jellemzõi,

e) a [nagyközség] település infrastrukturális fejlettsége, közmûvesítettsége: az ivóvíz ellátottság, a szennyvízelvezetés - tisztítás (kezelés) - elhelyezés, a rendszeres hulladékgyûjtés, elhelyezés, a fûtés módja, a hírközlés, a szilárd burkolatú úthálózat kiépítettsége,

f) a [nagyközség] település településszerkezete, arculata, fejlesztési koncepciói, rendezési, szabályozási tervek jellemzõi,

g) a [nagyközség] település intézményei, fõként a térséget is ellátók jellemzõi, elsõsorban az oktatás, a kultúra, a tudomány, a kutatás, az innováció, az egészségügyi és szociális ellátás, egyéb

intézmények területén, az igazgatási és rendészeti szervek,

h) a [nagyközség] település szellemi, kulturális, sportélete, társadalmi szervezettsége, a civil szervezõdések tevékenysége, mindezek kihatása a térségre,

i) az önkormányzati vagyon és gazdálkodás bemutatása, az önkormányzat társulásos kapcsolatai, térségi szervezõ munkája.

Az önkormányzati törvény módosításával összhangban indokolt a nagyközségi megfogalmazás helyett a település fogalom használata.

10. A törvényjavaslat 16. §. (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(1) A [nagyközségi] települési képviselõ-testület a várossá nyílvánítási kezdeményezést január 31-ig terjesztheti fel a belügyminiszterhez.

Az önkormányzati általános választás évében várossá nyílvánítás nem kezdeményezhetõ."

Az önkormányzati törvény módosításával összhangban indokolt a nagyközségi megfogalmazás helyett a település fogalom használata.

11. A törvényjavaslat 17.§.(2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(2) A [várossá nyilvánításról szóló döntés Magyar Közlönyben történõ közzétételét követõ 5 napon belül a ] belügyminiszter junius 10-éig tájékoztatja az érintett képviselõtestületet arról, hogy a kezdeményezésüket miért nem lehetett még döntésre elõterjeszteni, megjelölve, hogy mely területeken milyen fejlesztések szükségesek az elõterjesztéshez. Ha a képviselõtestület fenntartja a kezdeményezését, az eredmények elérését követõ év január 31-ig - az önkormányzati választás évének kivételével - a fejlterjesztés kiegészítésével ismételheti meg a kezdeményezést."

Indokoltnak tartjuk, hogy a képviselõtestület még azt megelõzõen szerezzen tudomást a belügyminiszter döntésérõl, hogy az a Magyar Közlönyben megjelenjen.

12. A törvényjavaslat 21.§.(2)bek. az alábbiak szerint módosul:

"(2) Várossá nyilvánításnál a [nagyközségi] települési képviselõtestület 1999. évben a kezdeményezést - a l6.§.(1) bekezdéstõl eltérõen -[ március 3l-éig] április 20-áig terjesztheti fel a belügyminiszternek."

Indokolt, hogy az önkormányzatoknak legalább egy hónap álljon rendelkezésükre a törvény hatályba lépését követõen a kezdeményezésre.

13. A törvényjavaslat 21.§-a új (3) bekezdéssel egészül ki:

Indokolt a törvényben rendelkezni arról, hogy a folyamatban lévõ kezdeményezésekrõl záros határidõn belül szülessen döntés.

14. A törvényjavaslat új 24.§-sal egészül ki:

24.§.

53.§. Községegyesítés megszüntetése esetén - eltérõ megállapodás hiányában - a községek területe azonos a községegyesítést megelõzõ területekkel. Eltérõ megállapodásnak elsõsorban akkor van helye, ha a községegyesítést megelõzõ terület kijelölése valamelyik település müködésképessége szempontjából aránytalanul nagy hátrányt jelentene. Községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése az 52.§-ban foglalt feltételekkel és eljárással történhet.

A községegyesítések óta eltelt idõben a településeken olyan jelentõs változások, fejlesztések történtek, hogy az eredeti közigazgatási terület kijelölése egyes önkormányzatokat hátrányos helyzetbe hozhat müködõképsségük szempontjából. Ezért javasoljuk, hogy a megállapodás e szempontját tartalmazza a törvény.

A jelenlegi hatályos szabályozás értelmében csak nagyközség pályázhat városi címre, viszont a nagyközséggé válás feltétele erõsebb lakosságszám tekintetében, mint a várossá válás feltétele, ezért indokolt lehetõvé tenni nem nagyközségi települések számára is a kezdeményezést.

Budapest, 1999. február 10.