Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Alkotmányában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (a továbbiakban: Ötv.) meghatározott területszervezési ügyek intézésérõl a következõ törvényt alkotja:

E törvényt kell alkalmazni az állam területi tagozódását érintõ következõ területszervezési ügyekben:

1. település átcsatolása másik megyéhez,
2. új község alakítása, településegyesítés megszüntetése,
3. településegyesítés,
4. várossá nyilvánítás,
5. területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között,
6. megyei jogú várossá nyilvánítás,
7. megye területének, elnevezésének, székhelyének megállapítása,
8. a fõváros kerületi tagozódása, fõvárosi kerület területrészének más fõvárosi kerülethez való csatolása,
9. fõvárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fõvárosból való kiválása és önálló önkormányzattá nyilvánítása,
10. települési önkormányzatnak a fõvároshoz történõ csatlakozása.

Az állami területi tagozódást érintõ területszervezési kezdeményezésrõl az Országgyûlés, a köztársasági elnök - a várossá nyilvánítás kivételével - négy évente egy alkalommal dönt.

(1) Az Országgyûlés hatáskörébe tartozó ügyben a döntés megalapozott elõkészítése érdekében a helyi kezdeményezést a belügyminiszterhez az országgyûlési képviselõk általános választását megelõzõ év április 30-áig lehet felterjeszteni.

(2) A Kormány - a belügyminiszter augusztus 30-áig tett elõterjesztése alapján - a helyi kezdeményezést, illetõleg saját kezdeményezését az országgyûlési képviselõk általános választását megelõzõ év szeptember 30-áig nyújtja be az Országgyûlésnek, amely arról december 31-éig dönt.

(3) Az Országgyûlés döntése az országgyûlési képviselõk választását érintõen a következõ országgyûlési képviselõi általános választás napján, az önkormányzati választást érintõen a következõ önkormányzati általános választás napján lép hatályba; errõl az Országgyûlés szükség esetén a területszervezési döntéssel egyidejûleg határoz.

(1) A köztársasági elnök hatáskörébe tartozó ügyben - a várossá nyilvánítás kivételével - a kezdeményezést a belügyminiszterhez a helyi önkormányzati általános választást megelõzõ év április 30-áig lehet felterjeszteni.

(2) A belügyminiszter november 30-áig nyújtja be a javaslatát, a köztársasági elnök december 31-éig dönt, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi.

3. A döntés az önkormányzati általános választás napján lép hatályba.

5. §

A területszervezési eljárásban - amennyiben az érintett önkormányzat területén helyi kisebbségi önkormányzat mûködik - a polgármester az elõkészítõ eljárás során kéri a helyi kisebbségi önkormányzat véleményét és errõl a képviselõ-testületet tájékoztatja.

(1) A polgármester, a fõpolgármester a kezdeményezést az elõkészítõ iratokkal együtt a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõje útján terjeszti fel a belügyminiszternek.

(2) A fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõje ellenõrzi az eljárás törvényességét, értékeli a kezdeményezés törvényi feltételeinek a teljesítését. A fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõje az iratokat az érkezést követõ nyolc napon belül véleményével együtt felterjeszti a belügyminiszternek.

7. §

(1) A települési képviselõ-testület a településnek a területével határos másik megyéhez történõ átcsatolására irányuló kezdeményezésében részletezi az átcsatolás indokait, bemutatja, hogy az átcsatolás a település fejlõdésére, a lakosság többsége számára milyen elõnyökkel jár.

(2) A település a másik megyéhez általában a teljes közigazgatási területével csatolható át. Ettõl eltérõ javaslatot akkor lehet tenni, ha az új megyehatár eltérõ kialakítását természetes határvonal (folyó, közút, vasúti pálya stb.) indokolja.

(3) A települési képviselõ-testület a kezdeményezés felterjesztéséhez mellékeli a földhivatal által készített határvonal leírást és térképvázlatot, amely a kezdeményezésnek megfelelõ döntés esetén az új megyehatárt jelenti.

(4) A kezdeményezésrõl az érintett megyei önkormányzatok közgyûlései - a települési képviselõ-testület kezdeményezésének megérkezését követõ ülésükön, legkésõbb 3 hónapon belül - állást foglalnak, abban részletezik a saját véleményüket a kezdeményezés indokairól.

(1) Az új község alakítását, településegyesítés megszüntetését (a továbbiakban együtt: községgé nyilvánítás) kezdeményezõ elõkészítõ bizottság a kezdeményezés indokairól, a törvényben elõírt feltételek teljesítésérõl írásos tájékoztatást készít a választópolgárok számára.

(2) A tájékoztató tartalmazza az elõkészítõ bizottság javaslatát az új község területére, szakértõi vélemény alapján a község elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére.

(3) Az elõkészítõ bizottság elkészíti a kezdeményezésnek megfelelõ döntés esetén megalakuló önkormányzat költségvetésének számítási anyagát.

(1) Az elõkészítõ bizottság a javaslatáról kéri a képviselõ-testület állásfoglalását, és a javaslatát a költségvetés számítási anyagával együtt a helyi népszavazás elõtt ismerteti a választópolgárokkal.

(2) A helyi népszavazás elõkészítése körében a képviselõ-testület által szervezett lakossági fórumokon a polgármester ismerteti a képviselõ-testület állásfoglalásait az elõkészítõ bizottság kezdeményezésérõl, javaslatairól.

(1) Az érvényes és eredményes helyi népszavazást követõ 30 napon belül a képviselõ-testület a határozatába foglalja a helyi népszavazás eredményét, határozatában állást foglal az elõkészítõ bizottság javaslatairól.

(2) A polgármester a képviselõ-testület határozatát az elõkészítõ iratokkal együtt az ülést követõ 15 napon belül felterjeszti a belügyminiszternek.

(1) A belügyminiszter a kezdeményezés kiegészítésére hívja fel az érintettet, amennyiben a felterjesztés hiányos, és a hiánypótlás esetén a kezdeményezés a törvényben elõírt határidõben még elõterjeszthetõ.

(2) A belügyminiszter a helyi önkormányzati általános választást megelõzõ év május 30-áig határozatban dönt arról, hogy nem terjeszti elõ a kezdeményezést, ha a községgé nyilvánítás törvényi feltétele hiányzik, illetve a jogszabályban elõírt eljárási szabályt nem tartottak meg. A határozatot a belügyminiszter a meghozatalától számított 3 napon belül az elõkészítõ bizottságnak és az érdekelt önkormányzat polgármesterének küldi meg.

(1) Az elõkészítõ bizottság, a képviselõ-testület a belügyminiszter határozatának felülvizsgálatát a kézbesítéstõl számított 30 napon belül a belügyminiszternek benyújtott kérelemben a Fõvárosi Bíróságtól kérheti. A belügyminiszter az iratokat a kérelem beérkezésétõl számított 3 napon belül megküldi a bírósághoz.

(2) A bíróság az ügyben a beérkezéstõl számított 30 napon belül nemperes eljárásban dönt. Végzésében a kérelmet elutasítja vagy a belügyminiszter határozatát hatályon kívül helyezi. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A belügyminiszter a határozat hatályon kívül helyezése esetén november 30-áig nyújtja be a kezdeményezést a köztársasági elnöknek.

Új község alakulása esetén a választást követõen legkésõbb 6 hónapon belül az érdekelt képviselõ-testületek állapodnak meg a vagyon, a közigazgatási terület megosztásában, az új közigazgatási határvonalban. Megállapodás hiányában bármelyik érdekelt képviselõ-testület keresete alapján a megyei bíróság dönt.

(1) A településegyesítést kezdeményezõ képviselõ-testületek határozatukba foglalják a helyi népszavazás eredményét. Város és község egyesítése esetén a város, községek egyesítése esetén az utóbb döntõ képviselõ-testület polgármestere az ülést követõ 15 napon belül terjeszti fel a kezdeményezést és annak elõkészítõ iratait a belügyminiszternek. Az elõkészítõ iratokban bemutatja a belterületek egybeépültségét, szakértõi vélemény alapján javaslatot tesz az új település nevére, ismerteti a településegyesítés érveit, indokait.

(2) A belügyminiszter a helyi önkormányzati általános választást megelõzõ év május 30-áig határozatban dönt arról, hogy nem terjeszti elõ a kezdeményezést, ha a települések nem egybeépültek, illetve a jogszabályban elõírt eljárási szabályt nem tartották meg. A határozatot a belügyminiszter a meghozatalától számított három napon belül az érdekelt önkormányzatok polgármestereinek küldi meg. A képviselõ-testületek által kérhetõ felülvizsgálatra a 12. § (1)-(2) bekezdését kell alkalmazni.

15. §

(1) A nagyközségi képviselõ-testület - a település, a várossá nyilvánítás szempontjából nagyközség - várossá nyilvánításának kezdeményezésekor részletes értékelésben mutatja be a nagyközség fejlettségét, térségi szerepét.

(2) A nagyközség fejlettségét, térségi szerepét különösen a következõkben indokolt értékelni:

a) a nagyközség helye a térség településhálózatában, fejlõdésének fõ jellemzõi, történeti, társadalmi értékei, hagyományai,

b) a nagyközség népességének alakulása, demográfiai, társadalmi szerkezetének jellemzõi,

c) a nagyközség gazdasági fejlettsége, szerkezete, jelentõsebb gazdasági társaságok, kereskedelmi, szolgáltató funkciók, ezek térségi kihatása, az üdülés, az idegenforgalom és a vendéglátás jellemzõi,

d) a gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság a nagyközségben, a térségi ingázás, a képzettség jellemzõi,

e) a nagyközség infrastrukturális fejlettsége, közmûvesítettsége: az ivóvíz ellátottság, a szennyvízelvezetés - tisztítás (kezelés) - elhelyezés, a rendszeres

hulladékgyûjtés, elhelyezés, a fûtés módja, a hírközlés, a szilárd burkolatú úthálózat kiépítettsége,

f) a nagyközség településszerkezete, arculata, fejlesztési koncepciói, rendezési, szabályozási tervek jellemzõi,

g) a nagyközség intézményei, fõként a térséget is ellátók jellemzõi, elsõsorban az oktatás, a kultúra, a tudomány, a kutatás, az innováció, az egészségügyi és szociális ellátás, egyéb intézmények területén, az igazgatási és rendészeti szervek,

h) a nagyközség szellemi, kulturális, sportélete, társadalmi szervezettsége, a civil szervezõdések tevékenysége, mindezek kihatása a térségre,

i) az önkormányzati vagyon és gazdálkodás bemutatása, az önkormányzat társulásos kapcsolatai, térségi szervezõ munkája.

(1) A nagyközségi képviselõ-testület a várossá nyilvánítási kezdeményezést január 31-éig terjesztheti fel a belügyminiszterhez. Az önkormányzati általános választás évében várossá nyilvánítás nem kezdeményezhetõ.

(2) A kezdeményezés felterjesztésekor a képviselõ-testület a határozatában vállalja, hogy a várossá nyilvánítás esetén ellátja a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban elõírt kötelezettségeket, megteremti azok végrehajtásának szervezeti és személyi feltételeit.

(1) A belügyminiszter a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékelésére a településtudomány, a közgazdaságtan, a közigazgatás- és mûszaki tudományok, az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, a KSH képviselõjébõl

és más szakemberekbõl álló - legfeljebb 15 tagú - bizottságot kér fel. A bizottság tagjainak megbízatása a Kormány megbízatásának idõtartamára szól. A belügyminiszter a bizottság javaslatainak figyelembevételével május 31-éig tesz javaslatot várossá nyilvánításra a köztársasági elnöknek, akit ezzel egyidejûleg - álláspontját indokolva - tájékoztat azokról a kezdeményezésekrõl, melyeket döntésre nem terjeszt elõ. A köztársasági elnök június 30-áig dönt a várossá nyilvánításról, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi.

(2) A várossá nyilvánításról szóló döntés Magyar Közlönyben történõ közzétételét követõ 5 napon belül a belügyminiszter tájékoztatja az érintett képviselõ-testületet arról, hogy a kezdeményezésüket miért nem lehetett még döntésre elõterjeszteni, megjelölve, hogy mely területeken milyen fejlesztések szükségesek az elõterjesztéshez. Ha a képviselõ-testület fenntartja a kezdeményezését, az eredmények elérését követõ év január 31-éig - az önkormányzati választás évének kivételével - a felterjesztés kiegészítésével ismételheti meg a kezdeményezését.

(3) A kezdeményezések értékelése, összehasonlíthatósága érdekében a belügyminiszter a KSH elnökével egyeztetve a Belügyi Közlönyben közleményben közzéteszi a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti szempontok részletezését, azokat az adatokat, amelyek szükségesek az értékeléshez.

(1) Az Ötv. 56. §-a (2) bekezdésének második mondata szerinti megállapodást az érintett választópolgárok többségi támogatása, illetve kezdeményezése esetén az annak kinyilvánításától számított 6 hónapon belül kell megkötni. Megállapodás hiányában bármelyik képviselõ-testület keresete alapján a megyei bíróság dönt a vagyoni vitában és az új közigazgatási határvonalról.

(2) Lakott területrész átadása, átvétele, cseréje az önkormányzati általános választás napjával történhet. Az errõl szóló megállapodást az önkormányzati általános választás évének április 30-áig kell megküldeni a belügyminiszterhez.

1. A képviselõ-testület a megyei jogú várossá nyilvánítást kérelmezõ határozatában rögzíti, hogy területén mely megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket lát el önállóan, illetve melyek vonatkozásában kezdeményezi társulás létrehozását a megyei önkormányzattal.

(2) A városi képviselõ-testület megkeresésére a megyei közgyûlés a következõ ülésén, legkésõbb 3 hónapon belül elõzetesen állást foglal a társulás létrehozásáról.

A fõváros kerületi tagozódása, fõvárosi kerület területrészének más fõvárosi kerülethez való csatolása, a fõvárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fõvárosból való kiválása és önálló önkormányzattá nyilvánítása, valamint a fõvároshoz való csatlakozás esetén az 1- 3 §-okat, az 5-10 §-okat megfelelõen alkalmazni kell.

21. §

(1) A 13. §-ban foglalt rendelkezést alkalmazni kell az Ötv. hatálybalépése elõtt és azt követõen történt községgé nyilvánítás esetén is, ha a képviselõ-testületek még nem állapodtak meg a közigazgatási terület megosztásában, illetõleg arról még nincs jogerõs döntés.

(2) Várossá nyilvánításnál a nagyközségi képviselõ-testület 1999 évben a kezdeményezést - a 16. § (1) bekezdésétõl eltérõen - március 31-éig terjesztheti fel a belügyminiszternek.

(1) E törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen induló kezdeményezés esetén kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti

1. az Ötv. 57. §-ának második mondata, 66/D. §-a és 110. §-ának (2) bekezdése;
2. a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 54. §-a.

A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Ha az egyéni választókerület képviselõjének, illetõleg a polgármesternek a megbízatása megszûnik, továbbá a 42. § (1) és (6) bekezdésében, a 44. § (2) bekezdésében, valamint az 53. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott esetben idõközi választást kell kitûzni."

1. Az Alkotmánybíróság a 15/1998. (V.8.) AB határozatában megállapította, hogy az Országgyûlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet valósított meg azáltal, hogy nem szabályozta megfelelõ tartalommal a belügyminiszternek az új község alakítására, a községegyesítés megszüntetésére irányuló kezdeményezéshez kapcsolódó elõkészítõ tevékenységre, valamint a köztársasági elnök ilyen tárgyú döntésére vonatkozó eljárás rendjét. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyûlést, hogy szabályozási feladatának 1998. december 31-éig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság vizsgálódása konkrét indítvány alapján csupán az új község alakítására és a községegyesítés megszüntetésére terjedt ki.

Az Alkotmány és döntõen a helyi önkormányzatokról szóló törvény összefoglaló elnevezéssel a területszervezési ügyek szélesebb körét szabályozza. Az Alkotmány mondja ki, hogy az ország fõvárosa Budapest, meghatározza az állam területi tagozódásának alapjait, az Országgyûlés hatásköreit.

A területszervezési ügyek közül a helyi önkormányzatokról szóló törvény (Ötv.) rendelkezik az új község alakításáról, községegyesítés megszüntetésérõl, várossá nyilvánításról, megyei jogú várossá nyilvánításáról, a fõváros kerületi tagozódásáról, a településnek másik megyéhez való átcsatolásáról, a megyei beosztásról: a megyék területének, székhelyének, elnevezésének megváltoztatásáról.

A területszervezési ügyekben a döntési hatáskörök egyértelmûen rendezettek, a helyi önkormányzati törvény tartalmazza az alapvetõ anyagi jogi normákat és néhány területen az eljárási szabályokat.

Korábbi években szakmai javaslatként már megfogalmazódott egy külön területszervezési eljárási törvény elõkészítésének az indokoltsága, más fontos törvényalkotó feladatok azonban háttérbe szorították a javaslat megvalósítását.

2. Az Alkotmánybíróság csupán az új község alakításánál, községegyesítés megszüntetésénél várja el az eljárási törvény megalkotását. A szakmai kezdeményezés, a gyakorlati tapasztalatok, a területszervezési ügyek összefüggései átfogó, általánosabb területszervezési eljárási törvény elõkészítését indokolják.

Az önkormányzati rendszerre való áttéréssel a törvény erejénél fogva megszûntek a korábbi községi közös tanácsok. 1990-ben elemi erõvel jelentkeztek a megelõzõ négy évtized kényszeregyesítéseinek a megszüntetésére irányuló kezdeményezések. Az elmúlt nyolc esztendõben ezek lényegében megvalósultak: 1990-tõl 1998-ig 59 új község alakult, 2 városegyesítés is megszûnt. Az utóbbi években már évente mindössze 2-3 új kezdeményezés merült fel, s a jövõben is ezzel lehet számolni.

Rendszeresek, ütemesek voltak a várossá nyilvánítások. 1990 óta 52 új város alakult. Városhálózatunk kiegyenlítetté vált. Továbbiakban is számolni lehet várossá nyilvánítási javaslatokkal.

A fõvárosban soroksári kezdeményezésre új kerület alakult.

1990 óta összesen 4 község átcsatolása történt a szomszédos megyéhez. Jelenleg is van 4 javaslat.

3. Az állami területi tagozódással szemben általános igény a stabilitás. A területi tagozódás ugyanis nemcsak a helyi önkormányzati, állami szervek területi beosztását jelenti, hanem azzal szoros összefüggésben a politikai, társadalmi, gazdasági szervek mûködési területét, körét is.

A gazdaság fejlõdése, fejlesztése a térségi, területi kapcsolatok átalakítását eredményezi. A változó körülményeket az igazgatásnak is segítenie kell. A Kormány programja szerint a Kormány áttekinti a városkörnyéki, kistérségi, térségi és regionális közigazgatás átalakításának a lehetõségét és 2001-ig koncepciót dolgoz ki ennek ütemezésére. A fenti koncepció alapján lehet és indokolt az állami területi tagozódást érintõ esetleges javaslatokat kidolgozni.

Az állami területi tagozódáshoz szorosan kötõdik, arra épül a választási rendszer. Az elmúlt években háttérbe szorult a területszervezési döntések hatása a választási rendszerre. Például egy-egy községnek másik megyéhez való átcsatolása érdemben nem bír nagy jelentõséggel, elvileg mégis felmerül, hogy ténylegesen kis mértékben ugyan, de mégis megváltoztatja az országgyûlési egyéni választókerületi beosztást is, és módosítja a megyei választási eredményt is.

A községszerkezetben végbement korrekciók után megalapozottan állítható, hogy egy-egy területszervezési kezdeményezés elbírálása nem igényel sürgõsséget. A választással való szoros összefüggésre figyelemmel szakmailag indokolt, hogy helyi kezdeményezésre területszervezési ügyekben ne folyamatosan, ötletszerûen, hanem négy évente szülessenek döntések. Ezeket a döntéseket kellõ idõvel a választások elõtt szükséges meghozni (éppen a választások elõkészítése

érdekében) és a végrehajtás (új község alakítása, megyék közötti területátcsatolás stb.) a választással egyidejûleg történjen. A várossá nyilvánítás ez alól kivétel, mivel a választási rendszert nem érinti. A várossá nyilvánítás tekintetében folytatandó a kialakult, bevált gyakorlat, hogy a választás évének kivételével (ne legyen a választási kampány része) évente június 30-áig szülessen döntés, hogy az új városokat figyelembe vegye a következõ évi központi költségvetés.

A területszervezési eljárásról szóló törvény az Országgyûlésben a jelen lévõ képviselõk több mint felének igen szavazatával megalkotható. Egyedül a hatályon kívül helyezõ valamint a módosuló rendelkezések elfogadásához szükséges a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának az igen szavazata.

A Javaslat meghatározza a területszervezési ügyek körét.

Az állami területi tagozódás stabilitásához alapvetõ érdek fûzõdik. A területi tagozódás ugyanis alapja, kerete a politikai, társadalmi, gazdasági szervek tevékenységének. A társadalmi, gazdasági, politikai mozgások felvetnek változtatási igényeket, esetenként ezért indokolt változtatni az állami területi tagozódáson, tehát az nem tekinthetõ merevnek, örökkévalónak.

A rendszerváltást követõen jelentkezõ nagyobb számú és jelentõs társadalmi igényt kifejezõ változtatások után a jövõben már kevesebb helyi kezdeményezés várható. Erre is tekintettel nem indokolt folytatni a korábbi évek gyakorlatát, mely szerint folyamatosan, ahogy éppen felmerültek a helyi kezdeményezések, úgy szülessenek döntések.

A területszervezési döntések kisebb-nagyobb mértékben érintik a választási rendet, a kialakult választási eredményt. Ennek vizsgálata, hatásainak elemzése az elmúlt években háttérbe szorult. Tény az például, hogy 2-3 községnek más megyéhez való átcsatolása nem számottevõen, de mégis hatással van mind az egyéni, mind a megyei választási eredményre.

A fenti indokok alapján indokolt olyan rend kialakítása, hogy területszervezési ügyekben négy évente egyszer szülessenek döntések, és azok végrehajtása a választás napjával történjék. A döntésnek, a megváltozott helyzetnek megfelelõen történik a választás és az a négy év alatt nem módosul új területszervezési döntés következtében.

A választási munkák elõkészítése viszont azt igényli, hogy a területszervezési döntést az arra hatáskörrel rendelkezõk - az Országgyûlés és a köztársasági elnök - kellõ idõben a választások elõtt hozzák meg. A várossá nyilvánítás kivétel ez alól, mivel annak nincs választási összefüggése.

A döntések megalapozott elõkészítése érdekében a Javaslat határidõket állapít meg a helyi kezdeményezések felterjesztésére.

Az 5. §-hoz

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993.évi LXXVII. törvény 4. §-a (1) bekezdésének elsõ és második fordulata szerint a Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát, amely a kisebbségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását célozza vagy ezt eredményezi, és amely a kisebbségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak a kisebbség szempontjából hátrányos megvalósítására irányul. Ennek az alapelvnek az érvényesítése érdekében tartalmazza a javaslat azt a törvényi szabályt, hogy a területszervezési eljárásban

a helyi kisebbségi önkormányzat véleményét ki kell kérni és arról az önkormányzat képviselõ-testületét a polgármesternek tájékoztatnia kell.

A Javaslat rendelkezése szerint a területszervezési ügyekben történõ kezdeményezést az elõkészítõ iratokkal együtt a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatalok vezetõje útján kell felterjeszteni a belügyminiszternek. A közigazgatási hivatal vezetõje ellenõrzi a törvényben meghatározott eljárások törvényességét, értékeli a kezdeményezés törvényi feltételeinek meglétét. A közigazgatási hivatalvezetõ - véleményével együtt - 8 napon belül köteles felterjeszteni a képviselõ-testület kezdeményezését, ez idõ alatt lehetõsége van arra is, hogy indokolt esetben az orvosolható hiányosságokra felhívja a képviselõ-testület figyelmét.

Az Ötv. 56. § (3) bekezdése szerint a települési képviselõ-testület minõsített többségû határozattal kezdeményezheti, hogy az Országgyûlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja át. Más megyéhez csatlakozni kívánó település fogadásáról az érintett megye képviselõ-testülete állást foglal.

A megyei területi beosztás megváltoztatása, településnek másik megyéhez való átcsatolása az Országgyûlés szabad, önálló mérlegelési jogköre. Tartalmi, érdemi feltételeket, anyagi jogi normákat az Ötv. nem állapít meg. Ilyenek törvénybe iktatása nehezen képzelhetõ el. Egy esetleges általános reformon kívül eseti ügyek jelentkezhetnek, egyedi sajátosságokkal.

Az Országgyûlés döntéséhez fontos a kezdeményezés indokainak a megismertetése, arról való meggyõzõdés, hogy az átcsatolás nem szubjektív

javaslat, hanem az átcsatolás a település fejlõdésére, a lakosság többsége számára elõnyökkel jár. Ennek hiányában az átcsatolás nem indokolt. Néhány községnek más megyéhez való átcsatolása is kisebb-nagyobb költséget eredményez az érintett városi és megyei közigazgatási, gazdasági szerveknek. Az átcsatolás tehát akkor indokolt, ha annak elõnyei nagyobbak, mint az átcsatolás miatt jelentkezõ költségek.

Fõ szabályként a közigazgatási terület egészének az átcsatolása a célszerû. Ettõl eltérõ új megyei határ kialakítása megfelelõ indokkal történhet.

Az Országgyûlés döntéséhez mind az átadó, mind az átvevõ megyei önkormányzat közgyûlése állásfoglalásának ismerete szükséges.

A községgé nyilvánítás, községegyesítés megszüntetése feltételeit, anyagi normáit az Ötv. 52. §-a tartalmazza, a kezdeményezés helyi eljárásának fõ szabályait is ide értve.

Az új községi önkormányzattal szemben is követelmény, hogy képes legyen az alapvetõ kötelezõ önkormányzati feladatok ellátására. Az Ötv. 52. §-a elõírja, hogy az elõkészítõ bizottságnak milyen javaslatokat kell kidolgoznia. A leendõ önkormányzat várható költségvetésének a számítási anyaga viszonylag egyértelmû képet adhat az új község önkormányzó képességérõl. A Javaslat elõírja, hogy az elõkészítõ bizottság írásos tájékoztatót köteles készíteni a polgárok számára a kezdeményezés indokairól, a törvényben elõírt feltételek teljesítésérõl.

A választópolgárok a helyi népszavazáson akkor tudnak egyértelmûen dönteni, ha ismerik azokat a feltételeket, amelyek között mûködhet az új önkormányzat. Ez indokolja, hogy a választópolgárok ismerjék meg mind az elõkészítõ bizottság javaslatait, mind a képviselõ-testület véleményét. Ennek érdekében rendelkezik a Javaslat arról, hogy az elõkészítõ bizottságnak a képviselõ-testület állásfoglalását is ki kell kérnie.

Az érvényes és eredményes helyi népszavazást követõen 30 napon belül a képviselõ-testület határozatába foglalja a helyi népszavazás eredményét és a határozatában állást foglal az elõkészítõ bizottság javaslatairól is. A döntés elõkészítését szolgálja a kezdeményezéshez kapcsolódó, azt részletezõ iratok felterjesztése.

Az Alkotmánybíróság határozatában foglalt követelményekre figyelemmel indokoltak a belügyminiszteri elõkészítéshez szükséges eljárási szabályok. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a törvényi feltételek fennállása esetén az érintett település választópolgárai közösségének joga van az általa kezdeményezett községi közjogi jogállás elnyerésére. A kezdeményezés elbírálásakor tehát a törvényi feltételek meglétét kell vizsgálni.

A köztársasági elnök közjogi szerepébõl következik, hogy csak pozitív döntést hoz a belügyminiszter ellenjegyzésével. Emiatt az elmúlt években feszültségeket okozott, hogy a törvényi feltételeknek meg nem felelõ kezdeményezést a

belügyminiszter nem terjeszthette a köztársasági elnökhöz. Errõl az elõkészítõ bizottságot írásban tájékoztatta. Ha az elõkészítõ bizottság a tájékoztatást nem fogadta el, az ellentét feloldására hiányzott a jogi megoldás. Az Alkotmánybíróság határozata erre nem tér ki: indokolásában azonban a mulasztás körébe sorolja a "jogorvoslati lehetõségekre vonatkozó jogi szabályozás hiányát".

A miniszteri határozat törvényességének a vizsgálata a Fõvárosi Bíróság hatásköre.

Míg a vagyonmegosztási vita eldöntését a bíróságok tárgyalják, a közigazgatási terület megosztásáról kialakult vita elbírálását hatáskör hiányára hivatkozással egyes bíróságok nem vállalják. Az egységes gyakorlat érdekében célszerû egyértelmû bírósági hatáskört megállapítani a közigazgatási terület megosztásáról kialakult vita eldöntésére.

Az Ötv. 54. §-ának (1) bekezdése szerint helyi népszavazás alapján az érintett képviselõ-testületek határozatukkal kezdeményezik az egybeépült községek, illetõleg város és község egyesítését. A Javaslat a képviselõ-testületek döntései belügyminiszterhez történõ felterjesztésére szab határidõt. A településegyesítés a képviselõ-testületek egyezõ akaratán alapulhat. A kezdeményezés értékelésekor ezért az egybeépültséget, illetve a jogszabályban elõírt eljárási szabályok megtartását kell vizsgálni. Ha a törvényi feltételek hiányoznak, a belügyminiszter a kezdeményezést nem terjesztheti a köztársasági elnökhöz. A belügyminiszter határozata ellen a Javaslat biztosítja a bírósági felülvizsgálat lehetõségét.

Az Ötv. 59. §-a szerint a nagyközség a várossá nyilvánítását kezdeményezheti, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A képviselõ-testület a kezdeményezését a belügyminiszter útján terjeszti a köztársasági elnök elé.

Az Ötv. a várossá nyilvánítás feltételeit tágan, keretjellegûen állapítja meg. Konkrét törvényi feltételek hiányában a nagyközségnek nincs alanyi joga a várossá nyilvánításra. Minden település fejlõdése folyamat, a nagyközségi címet viselõ település fejlõdése elérheti azt a szintet, amikor indokolt a városi cím adományozása. Ez azonban teljes egészében mérlegelési jogkörön alapul.

Az elmúlt nyolc év gyakorlatában alakult ki az a szempontrendszer, amelynek értékelésére alapult a várossá nyilvánítás elõterjesztése. Indokolt, hogy a Javaslat részletezze a nagyközség fejlettségének, illetõleg térségi szerepének azon elemeit, összetevõit, amelyeket a kezdeményezések értékelésekor vizsgálni kell. Ezek alapvetõ szempontok a kezdeményezés kidolgozásához, lehetõvé teszik a különbözõ nagyközségek kezdeményezéseinek összehasonlítását, annak alapján bizonyos sorrend felállítását.

A kezdeményezések felterjesztésére, értékelésére, a döntés meghozatalára indokolt határidõket megállapítani. Ezek ütemezése ahhoz igazodik, hogy az új városok figyelembe vehetõk legyenek a következõ év központi költségvetésének elkészítésénél.

A belügyminiszter elõterjesztõi munkáját az általa felkért bizottság javaslata (is) megalapozza az apparátusi elemzésen túl. A belügyminiszter a javaslatot átfogó, komplex értékelésre alapozza a hasonló városok mutatóival való összevetéssel.

Ha valamely nagyközség kezdeményezése még nem terjeszthetõ elõ a városi cím adományozására, a kezdeményezés nem tekinthetõ elutasítottnak. A belügyminiszter a nem továbbított kezdeményezésrõl tájékoztatja az érdekelt polgármestert, rámutatva azokra a területekre, amelyeken a további fejlõdés megalapozhatja a nagyközség várossá nyilvánítását.

Az Ötv. 56. § (1) bekezdése szerint az érintett képviselõ-testületek megállapodhatnak területrész átadásáról, átvételérõl vagy cseréjérõl. A (2) bekezdés szerint lakott területrész átadása esetén az ott lakó választópolgárok - falugyûlésen vagy helyi népszavazással kinyilvánított - többségi támogatása szükséges a megállapodáshoz. Lakott területrész átadása nem tagadható meg, ha azt az ott lakó választópolgárok többsége helyi népszavazással kezdeményezi.

Ezen a területen is hiányoznak eljárási szabályok és határidõk. Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa külön is javasolta, hogy a törvényalkotó állapítson meg határidõt a megállapodás megkötésére. A Javaslat ezen túl rögzíti, hogy a jogszabálysértõen mulasztó átadó képviselõ-testület nyilatkozatát a megyei bíróság pótolhatja. A megyei bíróság dönthet az átadással kapcsolatos vagyoni vitában és a közigazgatási határvonal megállapításában is bármelyik érdekelt fél keresete alapján.

A Javaslat rögzíti a megyei jogú várossá nyilvánítást kezdeményezõ képviselõ-testület határozata tartalmát, a megyei jogú várossá nyilvánítás esetén gyakorolt hatásköröket. A döntés megalapozott elõkészítése érdekében szükséges, hogy a képviselõ-testület határozatában állapítsa meg azokat a hatásköröket, amelyeket önállóan, illetve amelyeket társulás keretében kíván ellátni megyei jogú várossá nyilvánítása esetén.

Az Ötv. VII. fejezete tartalmazza a kerületi tagozódás megváltoztatásának szabályait, meghatározza azokat a speciális követelményeket, amelyeket a fõvárost érintõ területszervezési ügyekben alkalmazni kell.

A kerületi tagozódás megváltoztatását eredményezi a fõváros közigazgatási határán belül új kerület alakítása, az érintett önkormányzatok egyesülése, összevonása. Új kerület alakulása esetén is - a megfelelõ eltérésekkel - alkalmazni kell az Ötv-nek és a javaslatnak az új község alakítására, a kezdeményezés elõterjesztésére, illetve a település másik megyéhez történõ átcsatolása szabályait. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kerület vagy városrészi önkormányzata kezdeményezi a fõvárosból való kiválását. Ez utóbbi kezdeményezések önálló települési önkormányzat létrehozását tartalmazzák, amelyek törvényi feltételeit az Ötv. és a Javaslat tartalmazza.

A fõvárost érintõ területszervezési ügyek esetében is alkalmazni kell a kezdeményezés elõterjesztésére vonatkozó határidõket, valamint az elõkészítõ bizottság javaslatára, annak lakossági megvitatására vonatkozó szabályokat.

A vagyon és a terület megosztási megállapodások az alapvetõ érdekellentétek miatt sajnálatos módon nehezen, vagy egyáltalán nem jönnek létre. Számos folyamatban lévõ ügy van, közöttük olyan is, amely az önkormányzati rendszerre való áttérésig nyúlik vissza. A még le nem zárt ügyekben megállapodás hiányában a viták bírósági lezárása indokolt.

Tekintettel arra, hogy a Javaslat várhatóan 1999 év elején léphet hatályba, a várossá nyilvánításra irányuló kezdeményezésre vonatkozó határidõt ebben az évben indokolt március 31-ében megállapítani.

Területszervezési ügyekben a négy évenkénti döntési rendszerre való áttérés szükségessé teszi az idõközi döntésekre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezését. A hatályon kívül helyezõ döntések a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának igen szavazatát igénylik.

Ez a rendelkezés összhangba hozza az önkormányzati képviselõk és a polgármesterek választásáról szóló törvényt a Javaslat új rendelkezéseivel.