dr. Áder János úrnak
az Országgyûlés elnökének

A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló T/548. számú törvényjavaslathoz a következõ

terjesztjük elõ:

A törvényjavaslat 27. §-a az alábbiak szerint módosul:

27. § (1) A temetkezési szolgáltatás engedélyezett telephelyen végezhetõ.

(2) Egészségügyi intézményben - az egészségügyi igazgatás körébe tartozó, elhalálozással kapcsolatos ügyintézésen kívül -[, valamint az egészségügyi intézmény területének határvonalától számított 200 méteres körzetben] nem lehet temetkezési szolgáltatás céljából telephelyet létesíteni és mûködtetni. A megrendelés megszerzése érdekében az eltemettetõ nem befolyásolható sem az intézmények alkalmazottai, sem temetkezési szolgáltató által.

(3) Tilos temetkezési szolgáltatásra utaló reklám és hirdetõtábla elhelyezése az egészségügyi intézmény területén, épületének falán, irodájában és a kerítésén[tõl (határvonaltól) számított 200 méteren belül]. A temetkezési szolgáltatók névsorát és telephelyének címét, telefonszámát - a szolgáltató kérelmére, az egyes szolgálatok megkülönböztetése nélkül - ABC sorrendben az intézmény információs irodájában, tájékoztató jelleggel el lehet helyezni.

(4) Temetkezési szolgáltatásról szóló reklámban csak a szolgáltató neve, címe, telefonszáma és a "temetkezés" szó tüntethetõ fel.

Valóban fontos, hogy az egészségügyi intézmények területén az elhunytak hozzátartozói ne legyenek kitéve a temetkezési vállalkozók zaklatásának, azonban a 200 méteres határ a gyakorlatban betarthatatlan, és nincs számottevõ elõnye a csak az intézmény területén történõ tiltáshoz képest.

A jelenlegi telefonellátottsági helyzetben már a telefonszámok megadása - éppen a hozzátartozók nyugalma, kényelme szempontjából - talán fontosabb, mint a címé.

Budapest, 1999. február 9.