ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Fidesz - Magyar Polgári Párt

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 294. § (2) bekezdése hatályát veszti.

Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

Az új társasági törvény jelentõs változást eredményezõ szabályokkal bõvítette az 1988-as törvény által biztosított kereteket az úgynevezett konszernjog területén. A korábbi törvény csak a belföldi részvénytársaságok egymás közötti viszonylatában foglalkozott a befolyásszerzés szabályozásával. Az új Gt. azonban kiszélesítette a lényeges befolyást biztosító úgynevezett uralkodó vállalati pozícióban lévõ társaságok körét, amelyek között ezentúl nemcsak belföldi, hanem külföldi jogalanyok is lehetnek, mégpedig természetes személyek, jogi személyek, valamint az állam, illetve cég nevén jogképes gazdasági társaság egyaránt. Alárendelt pozícióba pedig ezentúl nemcsak részvénytársaságok, hanem korlátolt felelõsségû társaságok is kerülhetnek.

Ezzel együtt a konszernjog területén is fontos kisebbségvédelmi szabályok érvényesülését írja elõ a törvény, összhangban a társasági jogon belül kiépített kisebbségvédelmi intézményrendszerrel, annak szerves részeként. E tágabb lehetõségeket biztosító - és egyben az ellenõrzött társaság oldaláról a kisebbségi érdekeket védõ garanciális - szabályok ellenére azonban az új szabályozás fenntartotta a 294. § (2) bekezdésében rögzítve azt a tilalmat jelentõ szabályt, amely szerint ugyanazon személy nem lehet egyidejûleg az uralkodó tag és az ellenõrzött társaság vezetõ tisztségviselõje, illetve felügyelõ bizottságának tagja. E tilalom fenntartásának oka - a törvény indokolásából kitûnõen - olyan gyakorlati eset feltételezése, hogy például ne fordulhasson elõ, amikor egy Kft. mint uralkodó vállalat ügyvezetõje az ellenõrzött Kft.-nél saját magát, mint ügyvezetõt utasítja.

Ez az eset azonban nem fordulhat elõ, mivel az utasítás joga a 291.§-ban szabályozott közvetlen irányítást biztosító, háromnegyedes szavazattöbbséggel rendelkezõ uralkodó és ellenõrzött társaságra vonatkozó szabályokat tartalmaz. A törvény kisebbségvédelmi szabályozásának rendszerében pedig olyan garanciális szabályok vannak, amelyek biztosítják, hogy e tilalom feloldása esetén se sérülhessenek az alárendelt pozícióban lévõ társaságok érdekei.

Ugyanakkor nemcsak a belföldi, de különösen a külföldi befektetõk részére jelentkezik hátrányként e tilalom érvényesülése, mivel a külföldi jogrendszerekben nem általános e tilalom kogens erõvel bíró kikötése.

Budapest, 1998. december 11.