A Házszabály 94. § (1) és a 102. § (1) bekezdése alapján a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosításáról szóló, T/626. számú törvényjavaslathoz a következõ

terjesztjük elõ:

A Javaslat 5. §-a által meghatározandó 87/A.§ b) pontja a szövegbõl maradjon el, a további pontok értelemszerûen változnak.

Az Mt. az alábbi 87/A. §-sal egészül ki:

A nyugdíjak megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint az elõrehozott, illetve az elõrehozott csökkentett összegû nyugdíj kivételesen, az átlagosnál hosszabb idejû járulékfizetéssel kiérdemelt ellátás. E két ellátásnál az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjhoz képest lényegesen nagyobb arányban jelentkezik a valódi biztosítási elem. Ráadásul mindkét említett ellátásra akkor válik a dolgozó jogosulttá, amikor munkavállalóként életkora alapján a hatályos szabályoknak megfelelõen az ú.n. védett kori felmondási védelem alá esik. Mindkét nyugdíj fizetése a társadalombiztosítás és a munkavállaló közötti jogviszony alapján történik, az ellátásoknak semmi kapcsolódásuk nincs az éppen fennálló munkaviszonyhoz vagy a munkáltatóhoz. Nem indokolt tehát a nyugellátásra jogosultak - a Javaslat szövege szerint - hátrányos jogi szabályozású csoportjába az elõrehozott vagy csökkentett összegû elõrehozott nyugdíjra jogosultakat, illetõleg részesülteket is besorolni.

Budapest, 1999. február 11.