T/ 688 számú
törvényjavaslat

a Magyar Köztársaság Kormánya és
a Portugál Köztársaság Kormánya között
a beruházások kölcsönös elõsegítésérõl és védelmérõl Budapesten,
1992. február 28-án aláírt Megállapodás kihirdetésérõl

Budapest, 1999. január

Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Kormánya és a Portugál Köztársaság Kormánya között a beruházások kölcsönös elõsegítésérõl és védelmérõl Budapesten, 1992. február 28-án aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerõsítésérõl szóló jegyzékváltás 1997. szeptember 08-án megtörtént és a Megállapodás 1997. október 8-án hatályba lépett.)

2.§

A Megállapodás hivatalos magyar nyelvû szövege a következõ:

A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerzõdések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi elõírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.

A Megállapodás megfelelõen szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fûzõdõ érdekeket.

A Megállapodást az Országgyûlés 103/1996. (XI.26.) számú határozatával megerõsítette.

"M E G Á L L A P O D Á S
a Magyar Köztársaság íííííkormánya és a Portugál Köztársaság Kormánya között a beruházások kölcsönös elõsegítésérõl és védelmérõl

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Portugál Köztársaság Kormánya, a továbbiakban Szerzõdõ Felek,

a két ország vonatkozó jogszabályaival és az általuk vállalat nemzetközi kötelezettségekkel összhangban,

figyelembe véve az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet szellemében az új Európáról szóló Párizsi Karta és a bonni konferencia záróokmányában lefektetett elveket,

figyelembe véve Magyarország és az Európai Közösségek közötti kapcsolatok fejlõdésének perspektíváit,

a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak az egyenlõség és a kölcsönös elõnyök alapján történõ fejlesztésének szándékától vezérelve,

felismerve, hogy a piacgazdasági rendszerben mûködõ országok közötti vállalati együttmûködés egyik legjelentõsebb formáját a beruházások képezik, tudatában annak, hogy milyen fontos szerepet töltenek be e cél érdekében az egyik Szerzõdõ Fél gazdasági szereplõinek a másik Fél területén megvalósuló beruházásai,

attól a szándéktól vezetve, hogy kedvezõ feltételeket teremtsenek az egyik Szerzõdõ Fél gazdasági szereplõi által a másik Fél területén megvalósítandó beruházásokhoz,

a következõkben állapodnak meg:

A jelen Megállapodás szempontjából:

(a) a "beruházó" kifejezés magában foglalja:

- azokat a természetes személyeket, akik a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen, az egyik Szerzõdõ Fél állampolgárainak tekintendõk;

- A "társaságokat", valamennyi személyi egyesülést, beleértve a kereskedelmi és egyéb társaságokat vagy egyesüléseket, akár rendelkeznek jogi személyiséggel, akár nem, és amelyek szervezeti felépítése és mûködése megfelel az egyik Szerzõdõ Fél törvényeinek;

(b) a "beruházás" kifejezés magában foglal mindenfajta vagyoni értéket és jogot, amelyek közvetlen beruházásokkal kapcsolatosak, és amelyek megfelelnek azon Szerzõdõ Fél törvényeinek, amelynek területén a beruházás megvalósul, nevezetesen a következõk:

- ingó vagy ingatlan dolgok tulajdona, valamint bármilyen más dologi jog;

- részesedésekbõl, részvényekbõl, kötvényekbõl és bármely más társasági részesedésbõl származó jogok, valamint az érdekeltség bármely más fajtája;

- pénzre szóló követelések vagy szolgáltatásokhoz fûzõdõ jog, vagy bármely más gazdasági értékkel bíró szolgáltatás;

- szerzõi jogok, ipari tulajdonjogok, mûszaki eljárások, szabadalmak, védjegyek, kereskedelmi nevek és "know-how";

- közjogi koncessziók, beleértve a természeti kincsek kutatására, feltárására és kiaknázására vonatkozó koncessziókat;

- a fentebb említettekkel egyenértékû bármilyen más vagyoni érték vagy jog;

(c) a "jövedelem" kifejezés egy meghatározott idõszakban beruházásból származó összeget jelent, mint például a nyereség, az osztalék, a kamat, a jogdíj vagy bármely más díj, beleértve a mûszaki segítségnyújtásért vagy az igazgatásért járó kifizetéseket;

(d) a "beruházás felszámolása" kifejezés beruházás megszûnését jelenti, annak az országnak a hatályos törvényeivel összhangban, amelynek területén a szóban forgó beruházást megvalósították.

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél hatályban lévõ törvényeivel összhangban engedélyezi a másik Szerzõdõ Fél beruházói által területén létesítendõ beruházásokat.

2. A két Szerzõdõ Fél - a beruházások elõsegítése szempontjából kedvezõ intézkedések fenntartásával - támogatja:

(a) azokat a kezdeményezéseket, nevezetesen kiállításokat, szimpóziumokat és más találkozókat, amelyek célja a két ország közötti, és mindenekelõtt gazdasági szereplõi és a megfelelõ képviseleti szervezetei közötti kapcsolatok fejlesztése;

(b) a két ország gazdasági szereplõinek tájékoztatását a kétoldalú együttmûködés konkrét lehetõségeirõl, nevezetesen azokról, amelyek beruházások révén valósíthatók meg;

(c) a két ország gazdasági szervezetei és vállalatai közötti együttmûködést.

1. A Szerzõdõ Felek kölcsönösen a legkedvezõbb elbánásban részesítik a másik Szerzõdõ Fél beruházóit a beruházási tervek kidolgozásában és végrehajtásában; az elbánás minden esetben igazságos és méltányos és megfelel a nemzetközi jog elveinek.

2. A Szerzõdõ Felek tartózkodnak minden olyan indokolatlan vagy megkülönbözetetõ intézkedéstõl, amely a másik Szerzõdõ Fél beruházói által a területén megvalósított beruházások használatát, élvezetét, igazgatását, a beruházások feletti rendelkezést és azok felszámolását érintené.

3. E Cikk rendelkezése alkalmazandó nevezetesen nyersanyagok, segédanyagok, energiahordozók, tüzelõanyagok és bármilyen fajta termelõ és kitermelõ eszköz beszerzésére és szállítására, valamint termékek eladására és szállítására akár országon belül, akár külföldön.

4. E Cikk 1. pontjának rendelkezései nem terjednek ki harmadik állam beruházásainak vagy beruházóinak nyújtott vagy nyújtandó legnagyobb kedvezményes elbánásra, amely az egyik Szerzõdõ Fél által megkötött szabadkereskedelmi övezeteket, vámuniókat, közös piacokat, gazdasági segítségnyújtási szervezeteket vagy más regionális gazdasági szervezeti formákat létrehozó megállapodásokból vagy a kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló egyezményekbõl vagy bármilyen más adóügyi egyezménybõl származik.

Amennyiben bármelyik Szerzõdõ Fél jogszabályai vagy a Szerzõdõ Felek között fennálló vagy a jövõben létrejövõ nemzetközi jogi kötelezettségek e Megállapodáson túlmenõen olyan, akár általános, akár különös szabályokat tartalmaznak, amelyek a másik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásait a Megállapodásban biztosított elbánásnál kedvezõbbre jogosítják, úgy ezek a szabályok a Megállapodással szemben abban a mértékben irányadóak, amennyiben elõnyösebbek.

1. Az egyik Szerzõdõ Fél beruházói által a másik Szerzõdõ Fél területén megvalósított beruházások teljes védelmet és biztonságot élveznek.

2. Egyik Szerzõdõ Fél sem államosíthatja, sajátíthatja ki vagy hozhat bármilyen más olyan intézkedést, amely közvetlenül vagy közvetve megfosztja a másik Szerzõdõ Fél beruházóit a beruházásaikból származó jogoktól, kivéve, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

(a) az intézkedés közérdeket szolgál és megfelelõ törvényes eljárás keretében történik:

(b) nem megkülönböztetõ és nem ellentétes olyan kötelezettséggel, amelyet az elõbbi Szerzõdõ Fél elvállalt;

(c) méltányos kártalanítás fizetésére kerül sor.

3. E Cikk 2. (c) pontja által elõirányzott kártalanításnak meg kell felelnie az érintett beruházás - a 2. pontban említett ismertté válását megelõzõen - piaci értékének. A kártalanítás magában foglalja a fizetés idõpontjáig az érintett idõszakban érvényes piaci kamatot is.

4. A fenti pontokban elõirányzott kártalanítás indokolatlan késedelem nélkül, szabadon átváltható és átutalható pénznemben teljesítendõ.

5. Az egyik Szerzõdõ Fél beruházói, akiknek a másik Szerzõdõ Fél területén lévõ beruházásai háború vagy más fegyveres összeütközés, forradalom, felkelés, szükségállapot vagy más kényszerítõ körülmény következtében kárt szenvednek, az utóbbi Szerzõdõ Fél részérõl a helyreállítás, a kárpótlás, a kártalanítás vagy bármely más fizetés tekintetében nem részesülnek kedvezõtlenebb elbánásban, mint amelyet saját vagy harmadik állam beruházóinak nyújt, bármelyik legyen is a kedvezõbb elbánás.

6. Az e Cikkben szabályozott kérdésekkel kapcsolatosan az egyik Szerzõdõ Fél beruházói a másik Szerzõdõ Fél területén legnagyobb kedvezményes elbánásban részesülnek.

A Szerzõdõ Felek a vonatkozó jogszabályaikkal összhangban a másik Szerzõdõ Fél beruházóinak a területükön lévõ beruházásaikkal kapcsolatos adóval csökkentett összegek szabad és azonnali átutalását biztosítják, nevezetesen:

(a) a tõke és a beruházás fenntartásához vagy bõvítéséhez szükséges pótlólagos összegek;

(b) az 1. Cikk (c) pontjában meghatározott jövedelmek;

(c) a kölcsönök törlesztéséhez szükséges összegek;

(d) a Szerzõdõ Felek azon állampolgárainak fizetése és járadéka, akik munkavállalási engedéllyel rendelkeznek a másik Szerzõdõ Fél területén megvalósuló beruházással kapcsolatosan;

(e) a kártalanítás, a kárpótlás vagy bármely más kifizetés, amelyre az elõzõ Cikk alapján került sor;

(f) a beruházás felszámolásból származó bevétel.

1. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél a másik Szerzõdõ Fél területén megvalósuló beruházással kapcsolatban nyújtott biztosítás alapján, vagy az egyik Szerzõdõ Fél ügynökségével a másik Szerzõdõ Fél területén megvalósuló beruházással kapcsolatos nem-kereskedelmi kockázatok ellen megkötött biztosítási vagy viszontbiztosítási szerzõdés alapján kifizetésekre kerül sor, az érintett beruházó jogai és kötelezettségei automatikusan átszállnak a kifizetõre.

2. Az a Szerzõdõ Fél, amelynek területén az elõzõ pont értelmében biztosított beruházás megvalósult, a jogutódot ugyanolyan elbánásban részesíti, mint a másik Szerzõdõ Fél beruházóját.

1. Minden, az egyik Szerzõdõ Fél és a másik Szerzõdõ Fél beruházója között a beruházással kapcsolatban felmerülõ vitákat, lehetõség szerint békés úton rendezik.

2. Amennyiben az elõzõ pontban említett vitát a tárgyalások megkezdésétõl számított 6 hónapon belül nem sikerült békés úton rendezni, azt a vitában álló felek egyikének kérésére a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik választottbírósági úton való rendezés céljából a Washingtonban 1965. március 18-án aláírásra megnyílt Egyezmény szerint.

3. A kisajátítás, államosítás vagy hasonló következménnyel járó intézkedések kivételével az e Cikkben említett vitákat azon Szerzõdõ Fél bírósága elé terjesztik, amelynek területén a beruházás megvalósult. Ha a bírósági eljárás kezdetétõl számított 18 hónapon belül az ügyben nem születik döntés, a vitát az elõzõ pont szerint rendezik.

1. A Szerzõdõ Felek bármelyik kérheti a másik Szerzõdõ Felet, hogy a jelen Megállapodás alá tartozó kérdésekrõl tárgyalásokat folytassanak.

2. A jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban a Szerzõdõ Felek között felmerülõ vitákat lehetõség szerint diplomáciai úton rendezik. Ha a vitát az egyik Szerzõdõ Fél által történt felvetésétõl számított 6 hónapon belül nem sikerül rendezni, bármelyik Szerzõdõ Fél azt egy erre a célra létrehozott választottbíróság elé terjesztheti.

3. A választottbíróságot minden egyes esetben a következõképpen hozzák létre; mindegyik Szerzõdõ Fél kijelöl egy-egy választottbírót, akik közös megegyezéssel kijelölik a választottbíróság elnökét, aki minden esetben egy harmadik állam polgára.

A választottbírókat öt hónapon belül jelölik ki azt követõen, hogy valamelyik Szerzõdõ Fél értesítette a másik Szerzõdõ Felet azon szándékáról, hogy a vitát választottbíróság elé kívánja terjeszteni.

4. Amennyiben az elõzõ pontban rögzített határidõket nem tartják be, a Szerzõdõ Felek bármelyike felkérheti a Hágai Nemzetközi Bíróság Elnökét, hogy jelölje ki a bíróság mûködéséhez szükséges választottbírókat.

5. A választottbíróság a nemzetközi jog vonatkozó normáival összhangban, különösen a jelen Megállapodást és a Szerzõdõ Feleket kötelezõ bármely más megállapodást figyelembe véve, és ezek hiányában a nemzetközi jog általános elvei alapján hozza meg döntését.

6. A Szerzõdõ Felek ellenkezõ megállapodásának hiányában a bíróság maga határozza meg eljárási szabályait.

7. A bíróság szavazattöbbséggel dönt, döntései véglegesek és kötelezõek a Szerzõdõ Felekre.

8. Mindegyik Szerzõdõ Fél viseli saját választottbírójának és választottbírósági eljárásbeli képviseletének költségeit. A két Szerzõdõ Fél egyenlõ részben viseli a bíróság és az eljárás egyéb költségeit.

A jelen Megállapodás olyan beruházásokra alkalmazandó, amelyeket az egyik Szerzõdõ Fél beruházói a másik Szerzõdõ Fél területén, ennek vonatkozó törvényeivel összahangban 1973. január 1. után létesítettek.

1. A jelen Megállapodás 30 nappal azt követõen lép hatályba, miután a Szerzõdõ Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást arról, hogy a Megállapodást az országaikban megkövetelt alkotmányos eljárásoknak megfelelõen jóváhagyták, és 15 évre marad hatályban.

2. A Megállapodás automatikusan további 10 éves idõszakokra meghosszabbodik, kivéve, ha azt az egyik Szerzõdõ Fél felmondja, errõl a másik Szerzõdõ Felet a Megállapodás hatályának lejárta vagy annak meghosszabbodása elõtt legalább egy évvel értesítenie kell.

3.A jelen Megállapodás lejártának idõpontját megelõzõen létesített beruházásokra a jelen Megállapodás rendelkezései a Megállapodás megszûnésének idõpontjától számított tíz éven keresztül érvényben maradnak.

Készült Budapesten, 1992. február 28-án, két eredeti példányban magyar és portugál nyelven, mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles.

Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1997. október 8-tól kell alkalmazni.