MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

a Magyar Köztársaság és Románia között
a beruházások ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl Bukarestben,
1993. szeptember 16-án aláírt Megállapodás kihirdetésérõl

Budapest, 1999. január

Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság és Románia között a beruházások ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl Bukarestben, 1993. szeptember 16-án aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerõsítésérõl szóló jegyzékváltás 1996. május 6-án megtörtént és a Megállapodás 1996. május 6-án hatályba lépett.)

2.§

A Megállapodás hivatalos magyar nyelvû szövege a következõ:

A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerzõdések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi elõírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.

A Megállapodás megfelelõen szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fûzõdõ érdekeket.

A Megállapodást az Országgyûlés 4/1996.(II.9.) számú határozatával megerõsítette.

"MEGÁLLAPODÁS
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA KÖZÖTT
A BERUHÁZÁSOK ÖSZTÖNZÉSÉRÕL ÉS KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRÕL

A Magyar Köztársaság és Románia (a továbbiakban "Szerzõdõ Felek")

attól az óhajtól vezetve, hogy a gazdasági együttmûködést mindkét Állam javára erõsítsék,

azzal a szándékkal, hogy kedvezõ feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn az egyik Szerzõdõ Fél beruházói beruházásaihoz a másik Szerzõdõ Fél területén,

annak tudatában, hogy a beruházásoknak a jelen Megállapodással összhangban történõ elõmozdítása és kölcsönös védelme ösztönzi az üzleti kezdeményezéseket ezen a területen,

megállapodtak a következõkben:

A Megállapodás alkalmazásában:

1. A "beruházás" kifejezés magában foglal mindenfajta olyan vagyoni értéket, melyet az egyik Szerzõdõ Fél valamely beruházója gazdasági tevékenységgel összefüggõen fektetett be a másik Szerzõdõ Fél területén az utóbbi jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban, és különösen - de nem kizárólag - a következõket jelenti:

a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint egyéb dologi jogot, mint például a jelzálogot, a zálogjogot, a kézizálogjogot és hasonló jogokat;

b) a részvényeket, üzletrészeket és vállalati kötvényeket, illetve a társasági érdekeltség egyéb formáit;

c) olyan pénzköveteléseket vagy gazdasági értékkel bíró teljesítés nyújtására vonatkozó követeléseket, amelyek beruházáshoz kapcsolódnak;

d) a szellemi tulajdonhoz fûzõdõ jogokat, ideértve a beruházáshoz kapcsolódó szerzõi jogokat, védjegyeket, szabadalmakat, ipari mintákat, technológiákat, know-how-t, kereskedelmi titkokat, kereskedelmi neveket és a goodwill-t;

e) minden jogszabály vagy szerzõdés keretében biztosított jogot és jogszabályon alapuló mindenfajta engedélyt és jóváhagyást, beleértve a természeti erõforrások kutatására, kitermelésére, mûvelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat.

A vagyoni érték beruházási formájának késõbbi megváltozása nem érinti annak beruházási jellegét.

2. A "beruházó" kifejezés minden olyan természetes vagy jogi személyt jelent, aki a másik Szerzõdõ Fél területén beruházást eszközöl.

a) A "természetes személy" kifejezés azt a természetes személyt jelenti, aki bármelyik Szerzõdõ Fél állampolgára annak hatályos jogszabályai értelmében.

b) A "jogi személy" kifejezés mindkét Szerzõdõ Fél esetében mindazon jogalanyokat jelenti, amelyek az adott Szerzõdõ Fél jogszabályaival összhangban kerültek bejegyzésre vagy jöttek létre és lettek jogi személyként elismerve és székhelyük a tényleges gazdasági tevékenységgel együtt ennek a Szerzõdõ Félnek a területén van. A Magyar Köztársaság esetében ez a kifejezés vonatkozik minden olyan személyi egyesülésre is, mely nem rendelkezik jogi személyiséggel, de a magyar jogszabályok szerint társaságnak tekintendõ.

3. A "hozam" kifejezés a beruházásból származó eredményt jelenti és magában foglalja különösen - de nem kizárólagosan - a nyereséget, kamatot, tõkenyereséget, részvényt, osztalékot, a jogdíjakat vagy az egyéb díjakat.

4. A "terület" kifejezés az alábbiakat jelenti:

a) Magyarország tekintetében, földrajzi értelemben használva, a Magyar Köztársaság területét;

b) Románia tekintetében, földrajzi értelemben használva, Románia területét, beleértve parti tengerét, valamint azt a kizárólagos gazdasági zónát, amely felett Románia szuverenitást, felségjogot vagy joghatóságot gyakorol belsõ jogszabályaival és a nemzetközi joggal összhangban, a tengeri vizekben, az ilyen vizek tengerfenekén és altalajában lévõ természeti, biológiai és ásványi kincsek feltárására és kiaknázására vonatkozóan.

1. Mindkét Szerzõdõ Fél bátorítja és kedvezõ feltételeket biztosít a másik Szerzõdõ Fél beruházói számára ahhoz, hogy beruházásokat eszközöljenek a területén, és jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban lehetõvé teszi az ilyen beruházások létrehozását.

2. Bármelyik Szerzõdõ Fél beruházói által eszközölt beruházások a másik Szerzõdõ Fél a területén mindenkor igazságos és méltányos bánásmódban részesülnek, továbbá teljes körû védelmet és biztonságot élveznek.

1. Mindkét Szerzõdõ Fél a területén a másik Szerzõdõ Fél beruházóinak a beruházásait és hozamait olyan bánásmódban részesíti, amely igazságos és méltányos és nem kedvezõtlenebb, mint a saját beruházói beruházásainak és hozamainak, vagy bármely harmadik állam beruházói beruházásainak és hozamainak biztosított bánásmód közül a kedvezõbb.

2. Mindkét Szerzõdõ Fél a területén a másik Szerzõdõ Fél beruházóit olyan bánásmódban részesíti a beruházásaik irányítása, fenntartása, használata, élvezete vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely igazságos és méltányos és nem kedvezõtlenebb, mint a saját beruházói vagy bármelyik harmadik állam beruházói számára biztosított bánásmód közül a kedvezõbb.

3. E Cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezései nem értelmezhetõk úgy, hogy az egyik Szerzõdõ Felet arra kötelezik, hogy kiterjessze a másik Szerzõdõ Fél beruházóira bármilyen olyan bánásmódnak, preferenciának vagy kiváltságnak az elõnyeit, amelyet az elõbbi Szerzõdõ Fél a következõk alapján nyújthat:

a) hogy tagja vagy tagjává válik valamely vámuniónak vagy szabadkereskedelmi övezetnek vagy pénzügyi uniónak, vagy részese vagy részesévé válik az ilyen uniók, intézmények létrehozásához vezetõ hasonló nemzetközi megállapodásoknak vagy a regionális együttmûködés más formáinak;

b) bármely nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, amely egészben vagy nagyrészt az adózással kapcsolatos.

1. Ha bármelyik Szerzõdõ Fél beruházóinak a beruházásai háború, fegyveres összeütközés, országos szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás vagy egyéb hasonló esemény miatt a másik Szerzõdõ Fél területén veszteséget szenvednek, az utóbbi Szerzõdõ Fél a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy egyéb rendezés tekintetében olyan elbánásban részesíti azokat, amely nem kedvezõtlenebb annál, amelyet az utóbbi Szerzõdõ Fél saját beruházóinak vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak biztosít.

2. Nem érintve a jelen Cikk 1. bekezdésében foglaltakat, az egyik Szerzõdõ Fél azon beruházói számára, akik a fenti bekezdésben foglalt események kapcsán a másik Szerzõdõ Fél területén veszteségeket szenvednek abból kifolyólag, hogy

a) tulajdonukat a másik Szerzõdõ Fél erõi, illetve hatóságai igénybe vették,

b) tulajdonukat a másik Szerzõdõ Fél erõi, illetve hatóságai megsemmisítették és erre nem harci cselekmények folytán vagy a helyzet szükségszerûsége miatt került sor,

igazságos és megfelelõ kárpótlást kell nyújtani az igénybevétel idõszaka alatt elszenvedett vagy a tulajdon megsemmisülése következtében elõállt veszteségeikért. Az ezzel kapcsolatos kifizetések szabadon átváltható pénznemben szabadon és késedelem nélkül átutalhatók.

1. Egyik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásait sem államosíthatják, sajátíthatják ki vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerzõdõ Fél területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy a kisajátítással (a továbbiakban "kisajátítás"), kivéve a közérdeket. A kisajátítást hátrányos megkülönböztetésektõl mentesen, megfelelõ törvényes eljárás keretében kell végrehajtani és egyidejûleg rendelkezni kell az azonnali, megfelelõ és tényleges kártalanítás megfizetésérõl. A kártalanításnak egyenértékûnek kell lennie a kisajátított beruházásnak, illetve a közelgõ kisajátítás közismertté válását közvetlenül megelõzõ idõpontban érvényes piaci értékével, tartalmaznia kell a kisajátítás idõpontjától számított kamatokat, késedelem nélkül teljesítendõnek, továbbá ténylegesen hozzáférhetõnek és szabadon átváltható pénznemben szabadon átutalhatónak kell lennie.

2. Az érintett beruházónak joga van az intézkedést hozó ezen Szerzõdõ Fél bírói vagy egyéb független hatósága által az ügyét, és beruházásának az e Cikkben rögzített elvekkel összhangban történõ értékelését felülvizsgáltatni.

3. A jelen Cikk 1. bekezdésének rendelkezései alkalmazandók akkor is, amikor valamelyik Szerzõdõ Fél egy olyan társaság vagyonát sajátítja ki, amely ezen Szerzõdõ Fél területének bármely részén az érvényes jogszabályok alapján jött létre, illetve került bejegyzésre, és amelyben a másik Szerzõdõ Fél beruházóinak részesedése van.

1. A Szerzõdõ Felek garantálják a beruházásokkal és a hozamokkal kapcsolatos kifizetések szabad átutalhatóságát. Az átutalásoknak szabadon átváltható pénznemben kell történniük, bármely korlátozás és indokolatlan késedelem nélkül. Az ilyen átutalások különösen - de nem kizárólagosan - a következõket foglalják magukban:

b) a nyereséget, kamatot, osztalékot és az egyéb folyó bevételeket;

c) a hitelek visszafizetésére szolgáló összegeket;

d) a jogdíjakat és egyéb díjakat;

e) a beruházás eladásából vagy felszámolásából befolyó összegeket;

2. Tekintet nélkül a jelen Cikk 1. bekezdésében foglalt rendelkezésekre, kivételes pénzügyi vagy gazdasági körülmények esetén bármelyik Szerzõdõ Fél átváltási korlátozásokat rendelhet el jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelõen és a Nemzetközi Valutaalap Alapokmányával összhangban.

3. A jelen Megállapodás tekintetében árfolyamnak - eltérõ megegyezés hiányában - az átutalás idõpontjában az adott ügyletekre vonatkozó hivatalos átváltási árfolyam tekintendõ.

1. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél vagy annak kijelölt ügynöksége saját beruházóinak kifizetést teljesít a másik Szerzõdõ Fél területén megvalósult beruházásra vonatkozóan biztosított garancia keretében, az utóbbi Szerzõdõ Fél elismeri:

a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átszállását az elõbbi Szerzõdõ Félre vagy annak kijelölt ügynökségére az annak országában érvényes valamely jogszabály vagy jogügylet útján, valamint

b) hogy az elõbbi Szerzõdõ Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a jogutódlás címén jogosult ezen beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket.

2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit.

1. Az egyik Szerzõdõ Fél beruházója és a másik Szerzõdõ Fél közötti, az utóbbi Szerzõdõ Fél területén lévõ beruházással kapcsolatos jogvitákat a vitában álló feleknek tárgyalások útján kell egymás között rendezniük.

2. Ha az egyik Szerzõdõ Fél beruházója és a másik Szerzõdõ Fél közötti vita hat hónapon belül nem rendezhetõ ily módon, az érintett beruházónak jogában áll az ügyét beterjeszteni vagy

1. A Szerzõdõ Felek között a jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerült vitákat lehetõség szerint konzultációk, illetve tárgyalások útján kell rendezni.

2. Ha a vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhetõ, azt bármelyik Szerzõdõ Fél kérésére a jelen Cikk rendelkezései szerinti választott bíróság elé kell terjeszteni.

3. A választottbíróságot minden egyes esetben a következõ módon kell megalakítani. A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétõl számított két hónapon belül mindkét Szerzõdõ Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ezen két tagnak azután egy harmadik állam állampolgárát kell kiválasztania, akit a két Szerzõdõ Fél jóváhagyása után a bíróság elnökévé (a továbbiakban: "elnök") kell kijelölni. A bíróság elnökét a két másik tag kijelölésének idõpontjától számított három hónapon belül ki kell jelölni.

4. Amennyiben a jelen Cikk 3. bekezdésében meghatározott határidõkön belül a szükséges kijelölések nem történtek meg, úgy a Nemzetközi Bíróság elnökét lehet felkérni a kijelölések megtételére. Ha a Nemzetközi Bíróság elnöke valamelyik Szerzõdõ Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok akadályozza az említett tisztség ellátásában, az alelnököt kell felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha az alelnök is valamelyik Szerzõdõ Fél állampolgára, vagy akadályoztatva van az említett tisztség ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidõs tagját kell felkérni a kijelölések megtételére, aki egyik Szerzõdõ Félnek sem állampolgára.

5. A választottbíróság döntését szavazattöbbséggel hozza. Ez a döntés kötelezõ érvényû. Mindkét Szerzõdõ Fél maga viseli az általa választott bírónak, valamint a bírósági eljárásban való képviseletének a költségeit; az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerzõdõ Felek egyenlõ arányban viselik. Eljárási szabályait a bíróság maga határozza meg.

1. Amennyiben valamilyen ügyre egyaránt vonatkoznak a jelen Megállapodás és valamely olyan más nemzetközi egyezmény rendelkezései, melynek mindkét Szerzõdõ Fél részese, úgy ezen Megállapodás rendelkezései nem akadályozhatják meg sem a Szerzõdõ Feleket, sem a másik Szerzõdõ Fél területén beruházással bíró beruházóikat abban, hogy az ügyükre nézve kedvezõbb szabályozás elõnyeit élvezzék.

2. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályai és rendelkezései vagy más különleges szerzõdéses rendelkezések a másik Szerzõdõ Fél beruházói számára kedvezõbb elbánást biztosítanak, mint amilyenben a beruházók a jelen Megállapodás rendelkezései értelmében részesülnek, úgy a kedvezõbbet kell alkalmazni.

Jelen Megállapodás alkalmazandó azokra a beruházásokra is, amelyeket az egyik Szerzõdõ Fél beruházói a másik Szerzõdõ Fél területén az utóbbi jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban a jelen Megállapodás hatálybalépése elõtt valósítottak meg. A Megállapodás nem alkalmazható azonban az olyan követelésekre vagy vitákra, amelyek a Megállapodás hatályba lépése elõtt merültek fel.

1. A Szerzõdõ Felek tájékoztatják egymást arról, hogy a Megállapodás hatályba lépéséhez jogszabályaik által megkívánt eljárásnak eleget tettek. A Megállapodás a második értesítés idõpontjában lép hatályba.

2. Jelen Megállapodás tíz évig marad hatályban, és azt követõen is mindaddig hatályban marad, amíg az egyik Szerzõdõ Fél az eredeti vagy bármelyik késõbbi idõszak lejárta elõtt egy évvel írásban nem tájékoztatja a másikat arról a szándékáról, hogy fel kívánja mondani a Megállapodást.

3. A Megállapodás rendelkezései a jelen Megállapodás felmondása elõtt megvalósított beruházások tekintetében a felmondás idõpontját követõ tíz éves idõtartamra érvényesek maradnak.

ENNEK HITELÉÜL a kellõ felhatalmazással rendelkezõ alulírottak a Megállapodást aláírták.

KÉSZÜLT két eredeti példányban Bukarestben, 1993. szeptemberének 16. napján, angol nyelven.

Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1996. május 6-tól kell alkalmazni.