T/ 692 számú
törvényjavaslat

a Magyar Köztársaság és Ukrajna között
a beruházások elõsegítésérõl és kölcsönös védelmérõl Kijevben,
1994. október 11-én aláírt Megállapodás kihirdetésérõl

Budapest, 1999. január

Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a beruházások elõsegítésérõl és kölcsönös védelmérõl Kijevben, 1994. október 11-én aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerõsítésérõl szóló jegyzékváltás 1996. december 3-án megtörtént és a Megállapodás 1996. december 3-án hatályba lépett.)

2.§

A Megállapodás hivatalos magyar nyelvû szövege a következõ:

A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerzõdések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi elõírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.

A Megállapodás megfelelõen szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fûzõdõ érdekeket.

A Megállapodást az Országgyûlés 104/1996.(XI.26.) számú határozatával megerõsítette.

"M E G Á L L A P O D Á S
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS UKRAJNA KÖZÖTT
A BERUHÁZÁSOK ELÕSEGÍTÉSÉRÕL ÉS KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRÕL

A Magyar Köztársaság és Ukrajna (a továbbiakban "Szerzõdõ Felek")

attól az óhajtól vezetve, hogy a gazdasági együttmûködést mindkét Állam javára erõsítsék,

azzal a szándékkal, hogy kedvezõ feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn az egyik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásaihoz a másik Szerzõdõ Fél területén,

felismerve, hogy a beruházások elõsegítése és kölcsönös védelme jelen Megállapodással összhangban ösztönzi az üzleti kezdeményezéseket ezen a területen,

megállapodtak a következõkben:

A Megállapodás alkalmazásában:

1. A "beruházás" kifejezés magában foglal mindenfajta olyan vagyoni értéket, melyet az egyik Szerzõdõ Fél valamely beruházója gazdasági tevékenységgel összefüggõen fektet be a másik Szerzõdõ Fél területén az utóbbi törvényeivel és jogszabályaival összhangban, és magában foglalja különösen , de nem kizárólag:

a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot, úgymint a jelzálogot, a zálogjogot, a kézizálogjogot és hasonló jogokat;

b) a részvényeket, üzletrészeket és vállalati kötvényeket illetve a társasági érdekeltség egyéb formáit;

c) beruházáshoz kapcsolódó pénzköveteléseket és gazdasági értékkel bíró szolgáltatásra vonatkozó követeléseket;

d) a szellemi tulajdonhoz fûzõdõ jogokat, ideértve a beruházáshoz kapcsolódó szerzõi jogokat, védjegyeket, szabadalmakat, ipari mintákat, technológiákat, know-how-t, kereskedelmi titkokat, kereskedelmi neveket és goodwillt;

e) minden jogszabály vagy szerzõdés keretében biztosított jogot és jogszabályon alapuló mindenfajta engedélyt és jóváhagyást, beleértve a természeti erõforrások kutatására, kitermelésére, mûvelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat.

A vagyoni érték beruházási formájának megváltozása nem érinti annak beruházás jellegét.

2. A "beruházó" kifejezés olyan természetes vagy jogi személyt jelent, aki a másik Szerzõdõ Fél területén beruházást eszközöl.

a) A "természetes személy" kifejezés azt a természetes személyt jelenti, aki bármelyik Szerzõdõ Fél állampolgára annak hatályos jogszabályai értelmében;

b) A "jogi személy" kifejezés, mindkét Szerzõdõ Fél tekintetében, azokat a jogalanyokat jelenti, amelyeket az adott Szerzõdõ Fél jogszabályaival összhangban alapítottak vagy hoztak létre, és jogi személynek ismerik el, beleértve továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkezõ személyi egyesüléseket, amelyek a jogszabályok alapján társaságnak tekintendõk.

3. A "hozam" kifejezés a beruházásból származó eredményt jelenti és magában foglalja különösen, de nem kizárólagosan, a nyereséget, kamatot, tõkenyereséget, osztalékot, jogdíjakat vagy díjakat.

4. A "terület" kifejezés bármelyik Szerzõdõ Fél tekintetében azt a területet jelenti, mely felett az adott Szerzõdõ Fél a nemzetközi joggal összhangban szuverenitást, felségjogokat illetve joghatóságot gyakorol.

1. Mindkét Szerzõdõ Fél elõsegíti és kedvezõ feltételeket teremt arra, hogy területén a másik Szerzõdõ Fél beruházói beruházásokat eszközöljenek, és az ilyen beruházásokat törvényeivel és jogszabályaival összhangban engedélyezi.

2. Bármelyik Szerzõdõ Fél beruházója által eszközölt beruházások számára a másik Szerzõdõ Fél igazságos és méltányos bánásmódot, továbbá teljes körû védelmet és biztonságot nyújt annak területén.

1. Mindkét Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásai és hozamai a másik Szerzõdõ Fél területén olyan elbánásban részesülnek, mely igazságos és méltányos és nem kedvezõtlenebb annál, amelyben a saját beruházóinak avagy bármely harmadik állam beruházóinak beruházásai és hozamai részesülnek, bármelyik is a kedvezõbb.

2. Mindegyik Szerzõdõ Fél saját területén a másik Szerzõdõ Fél beruházóit olyan elbánásban részesíti a beruházások irányítása, fenntartása, használata, élvezete vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely igazságos és méltányos, és nem kedvezõtlenebb annál, mint amelyben saját beruházói vagy bármelyik harmadik állam beruházói részesülnek, bármelyik is a kedvezõbb.

3. E Cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezései nem értelmezhetõk oly módon, mintha az egyik Szerzõdõ Felet arra köteleznék, hogy a másik Szerzõdõ Fél beruházóinak bármilyen olyan kedvezményes bánásmódot, preferenciát vagy kiváltságot biztosítson, amelyet az elõbbi Szerzõdõ Fél a következõk alapján nyújt:

a) vámunió vagy szabadkereskedelmi övezet vagy pénzügyi unió, vagy ilyen uniókhoz vagy intézményekhez vezetõ hasonló nemzetközi megállapodások, a regionális együttmûködés egyéb formái, amelyeknek bármelyik Szerzõdõ Fél tagja vagy tagja lehet;

b) bármely nemzetközi egyezmény vagy megállapodás, amely egészben vagy fõként az adózással kapcsolatos.

1. Ha bármelyik Szerzõdõ Fél beruházóinak a beruházásai háború, fegyveres összeütközés, országos szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás, vagy egyéb hasonló esemény miatt a másik Szerzõdõ Fél területén veszteséget szenvednek, az utóbbi Szerzõdõ Fél a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy egyéb rendezés tekintetében olyan elbánásban részesíti azokat, amely nem kedvezõtlenebb annál, mint amelyet az utóbbi Szerzõdõ Fél saját beruházóinak vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak biztosít.

2. Nem érintve a jelen Cikk 1. bekezdésében foglaltakat, az egyik Szerzõdõ Fél azon beruházói számára, akik a fenti bekezdésben foglalt események kapcsán a másik Szerzõdõ Fél területén veszteségeket szenvedtek abból kifolyólag, hogy

a) tulajdonukat a másik Szerzõdõ Fél erõi illetve hatóságai igénybe vették,

b) tulajdonukat a másik Szerzõdõ Fél erõi illetve hatóságai megsemmisítették, és erre nem harci cselekmények folytán vagy szükséghelyzet miatt került sor,

igazságos és megfelelõ kárpótlást kell nyújtani az igénybevétel idõszaka során vagy a tulajdon megsemmisülése következtében elõállt veszteségeikért. Az ezzel kapcsolatos kifizetések szabadon átváltható pénznemben szabadon és késedelem nélkül átutalandók.

1. Egyik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásait sem államosíthatják, sajátíthatják ki, vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerzõdõ Fél területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy kisajátítással (a továbbiakban "kisajátítás"), kivéve ha az közérdekbõl történik. A kisajátítást hátrányos megkülönböztetésektõl mentesen, kellõ jogi eljárás keretében kell végrehajtani és egyidejûleg rendelkezni kell az azonnali, megfelelõ és tényleges kártalanításról. A kártalanítási összegnek meg kell egyeznie a beruházásnak a kisajátítást, illetve a közelgõ kisajátítás közismertté válását közvetlenül megelõzõ idõpontban érvényes piaci értékével, tartalmaznia kell a kisajátítás idõpontjától számított kamatokat, haladéktalanul kifizetésre kell kerülnie, továbbá annak ténylegesen felvehetõnek és szabadon átváltható pénznemben szabadon átutalhatónak kell lennie.

2. Az érintett beruházónak joga van arra, hogy ezen Szerzõdõ Fél bírói vagy egyéb független hatóságával haladéktalanul felülvizsgáltassa ügyét és azt, hogy beruházása a jelen Cikkben rögzített elvekkel összhangban került értékelésre.

3. A jelen Cikk 1. bekezdésének rendelkezései alkalmazandók akkor is, amikor valamelyik Szerzõdõ Fél egy olyan társaság vagyonát sajátítja ki, mely az adott Szerzõdõ Fél területén, az ott érvényes jogszabályok alapján jött létre, illetve került bejegyzésre, és amelyben a másik Szerzõdõ Fél beruházója részvényeket birtokol.

1. A Szerzõdõ Felek garantálják a beruházásokkal és a hozamokkal kapcsolatos kifizetések szabad átutalhatóságát. Az átutalások szabadon átváltható pénznemben történnek, korlátozás és indokolatlan késedelem nélkül. Az ilyen átutalások különösen, de nem kizárólag, a következõket foglalják magukban:

a) a tõkét és a beruházás fenntartására vagy növelésére fordított pótlólagos összegeket;

b) a nyereséget, kamatot, osztalékot és más folyó bevételt;

c) a hitelek visszafizetésére szolgáló alapokat;

d) a jogdíjakat és egyéb díjakat;

e) a beruházás eladásából vagy felszámolásából befolyó összegeket;

f) a természetes személyek keresetét azon Szerzõdõ Fél jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelõen, amelynek területén a beruházás történt.

2. A jelen Megállapodás alkalmazásában érvényes árfolyamnak az átutalás idõpontjában az adott ügyletekre vonatkozó hivatalos átváltási árfolyam tekintendõ, kivéve ha a felek másként állapodnak meg.

1. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik Szerzõdõ Fél területén megvalósult beruházásra vonatkozóan biztosított garancia keretében saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi Szerzõdõ Fél elismeri:

a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének az adott államban érvényes jogszabály illetve jogügylet útján az elõbbi Szerzõdõ Félre vagy annak kijelölt ügynökségére történõ átruházását, valamint

b) azt, hogy az elõbbi Szerzõdõ Fél vagy annak a kijelölt ügynöksége a jogutódlás címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket.

2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit.

1. Az egyik Szerzõdõ Fél beruházója és a másik Szerzõdõ Fél közötti, az utóbbi Szerzõdõ Fél területén lévõ beruházással kapcsolatos jogvitákat a vitában álló feleknek tárgyalások útján kell egymás közt rendezniük.

2. Ha az egyik Szerzõdõ Fél beruházója és a másik Szerzõdõ Fél közötti vita hat hónapon belül nem rendezhetõ ily módon, a beruházónak jogában áll az ügyet beterjeszteni vagy

a) a Washingtonban 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, az államok és más államok állampolgárai közötti beruházási vitákról szóló Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), amennyiben mindkét Szerzõdõ Fél részesévé vált az Egyezménynek; vagy pedig

b) olyan választottbíróhoz illetve olyan nemzetközi ad hoc választottbírósághoz, amely az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) Választottbírósági Szabályai szerint jön létre. A vitában álló felek írásban megegyezhetnek ezen Szabályok módosításában. A bírósági döntés végleges és kötelezõ a vitában résztvevõ mindkét fél számára.

1. A Szerzõdõ Felek között a Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerült jogvitákat lehetõség szerint konzultációk illetve tárgyalások útján kell rendezni.

2. Ha a vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhetõ, azt bármelyik Szerzõdõ Fél kérésére a jelen Cikk rendelkezései szerinti választottbíróság elé kell terjeszteni.

3. A választottbíróságot minden egyes esetben a következõ módon kell megalakítani: A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétõl számított két hónapon belül mindkét Szerzõdõ Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ezen két tag azután megválasztja egy harmadik Állam állampolgárát, akit a két Szerzõdõ Fél jóváhagyása után a bíróság elnökévé (a továbbiakban "elnök") neveznek ki. Az elnököt a két másik tag kijelölésének idõpontjától számított három hónapon belül kell kijelölni.

4. Amennyiben a jelen Cikk 3. bekezdésében meghatározott határidõkön belül a szükséges kijelölések nem történtek meg, úgy a Nemzetközi Bíróság elnökét lehet felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha a Nemzetközi Bíróság elnöke valamelyik Szerzõdõ Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok akadályozza említett feladatai ellátásában, az alelnököt kell felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha az alelnök valamelyik Szerzõdõ Fél állampolgára, vagy õ is akadályoztatva van az említett feladat ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidõs tagját kell felkérni a kijelölések megtételére, aki az egyik Szerzõdõ Félnek sem állampolgára.

5. A választottbíróság döntését egyszerû szavazattöbbséggel hozza. Ez a döntés kötelezõ érvényû. Mindkét Szerzõdõ Fél maga viseli az általa választott bírónak, valamint a bírósági eljárásban való képviseletének a költségeit; az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerzõdõ Felek egyenlõ arányban viselik. Eljárási szabályait a bíróság maga határozza meg.

1. Amennyiben valamely ügyre egyaránt vonatkoznak a jelen Megállapodás és valamely olyan más nemzetközi egyezmény rendelkezései, melynek mindkét Szerzõdõ Fél részese, úgy ezen Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg az egyik Szerzõdõ Felet vagy a másik Szerzõdõ Fél területén beruházással rendelkezõ beruházóját abban, hogy az ügyére nézve kedvezõbb szabályozás elõnyeit élvezze.

2. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél által a másik Szerzõdõ Fél beruházói számára saját törvényei és jogszabályai vagy egyéb különleges szerzõdéses rendelkezések alapján nyújtandó elbánás kedvezõbb annál, mint amit a jelen Megállapodás biztosít, úgy a kedvezõbbet kell alkalmazni.

A jelen Megállapodás minden beruházásra kiterjed, függetlenül attól, hogy a jelen Megállapodás hatályba lépése elõtt vagy után került rá sor, ugyanakkor a jelen Megállapodás rendelkezései nem terjednek ki az olyan jogvitákra, követelésekre vagy nézeteltérésekre, amelyek hatálybalépését megelõzõen merültek fel.

1. A Szerzõdõ Felek értesítik egymást arról, hogy a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeknek eleget tettek. A Megállapodás a második értesítés idõpontjában lép hatályba.

2. A jelen Megállapodás tíz évig marad hatályban, és azt követõen továbbra is mindaddig hatályban marad, amíg az egyik Szerzõdõ Fél az eredeti vagy bármelyik késõbbi idõszak lejárta elõtt egy évvel írásban nem tájékoztatja a másikat arról a szándékáról, hogy fel kívánja mondani a Megállapodást.

3. A jelen Megállapodás megszûnése elõtti idõszakban megvalósított beruházások tekintetében a Megállapodás rendelkezései a megszûnést követõ további tíz évig érvényben maradnak.

ENNEK HITELÉÜL a kellõ felhatalmazással rendelkezõ alulírottak a Megállapodást aláírták.

KÉSZÜLT két eredeti példányban, Kijevben, 1994. október hó 11. napján, magyar, ukrán és angol nyelven, valamennyi szöveg egyformán hiteles. Értelmezési eltérés esetén az angol szöveg az irányadó.

Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1996. december 3-tól kell alkalmazni.