MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

T/715. számú
törvényjavaslat

a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
1949. évi XX. törvény módosításáról

Budapest, 1999. január

Az Országgyûlés az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezetéhez történõ csatlakozásból eredõ feladatok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt (a továbbiakban: Alkotmány) a következõk szerint módosítja:

(1) Az Alkotmány 19.§-a (3) bekezdésének j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(E jogkörében az Országgyûlés)

"j) az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a fegyveres erõk országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, felhasználásáról, külföldi állomásozásáról, illetve az államhatárnak a fegyveres erõk általi átlépésérõl, valamint külföldi fegyveres erõk magyarországi alkalmazásáról, felhasználásáról, állomásozásáról, illetve az államhatárnak e fegyveres erõk általi átlépésérõl;"

(2) Az Alkotmány 19.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdés g), h), i) és j) pontjában meghatározott döntéshez - a (6) bekezdés kivételével - az országgyûlési képviselõk kétharmadának a szavazata szükséges."

(3) Az Alkotmány 19.§-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A (3) bekezdés j) pontja szerinti döntéshez, amennyiben az a fegyveres erõk békefenntartó tevékenységére irányul, az országgyûlési képviselõk többségének a szavazata szükséges."

Az Alkotmány 19/B.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt

Az Alkotmány 19/C.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyûlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a fegyveres erõk 40/B.§ (2) bekezdése szerinti felhasználásáról."

Az Alkotmány 40/A.§-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A fegyveres erõk (Magyar Honvédség, Határõrség) alapvetõ kötelessége a haza katonai védelme, valamint a hatályos nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kollektív védelmi feladatok ellátása."

Az Alkotmány 40/B.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A fegyveres erõk nemzetközi szerzõdésbõl eredõ vagy a fogadó állam hozzájárulásával történõ gyakorlat, kiképzés, humanitárius feladat végrehajtása és katasztrófa-elhárítás céljából a Kormány elõzetes hozzájárulásával használhatók fel, léphetik át az államhatárt és állomásozhatnak külföldön."

Az Alkotmány 40/C.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"40/C.§ A külföldi fegyveres erõk gyakorlat, kiképzés, humanitárius feladat végrehajtása és katasztrófa-elhárítás, valamint törvényben meghatározott szervezet felkérésére, illetve az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezetének döntése alapján végzett békefenntartó tevékenység céljából a Kormány elõzetes hozzájárulásával léphetik át az államhatárt és állomásozhatnak Magyarországon."

Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerzõdéshez történõ csatlakozásáról és a Szerzõdés szövegének kihirdetésérõl szóló törvény 2.§-ának hatályba lépése napján lép hatályba. Ezzel egyidejûleg a hatályát veszti

A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezetéhez (a továbbiakban: NATO) történõ csatlakozása szükségessé teszi az Alkotmány módosítását.

A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat lehetõvé teszi egyrészt a NATO tagságból eredõ kötelezettség gyakorlati teljesítését, másrészt alapul szolgál a honvédelmi törvény érintett rendelkezésének módosításához.

Az elsõ csoportba tartozó módosítások elsõdlegesen a magyar fegyveres erõk külföldre küldésével és a külföldi fegyveres erõk magyarországi fogadásával kapcsolatos hatáskörök megosztását határozzák meg. A törvényjavaslat további elemei a minõsített idõszakra vonatkozó egyes terminológiai pontosításokat tartalmaznak.

Az Alkotmány 19.§, 19/B.§ és 19/C.§-ának módosítását az indokolja, hogy összhangba kell hozni az Országgyûlés, illetve akadályoztatása esetén a köztársasági elnök, valamint rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács hatáskörét a Washingtoni szerzõdés 5. cikkével (idegen katonai segítségnyújtás kérése vagy a magyar fegyveres erõk által történõ segítségnyújtás teljesítése).

Az engedélyezés szempontjából alapelv, hogy az egyes részcselekmények eszközcselekményeinek önálló engedélyezésére nincs szükség, a szuverenitást komolyabban érintõ, nevesített részcselekmény csak újabb engedélyezés során lenne megvalósítható.

A Javaslat az 1.§ (3) bekezdésében a békefenntartói tevékenység engedélyezésénél kivételes szabályként nem a megválasztott országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatát, hanem a képviselõk többségének szavazatát írja elõ.

A 2.§ egyértelmûvé teszi, hogy rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács alkotmányos jogkörében jogosult az állami szuverenitás katonai oldalát érintõ döntések meghozatalára.

A 3.§ - figyelemmel az Alkotmány 40/B.§ (2) bekezdésére - egyértelmûvé teszi, hogy szükségállapot idején a fegyveres erõk felhasználására kerülhet sor (garanciális jelentõségû, hogy az Alkotmány helyettesítési szabálya a fõszabállyal azonos fogalmat használjon).

A Javaslat az Alkotmány 40/A.§ (1) bekezdését egészíti ki, a fegyveres erõk alapvetõ feladatai között megjelenítve a nemzetközi szerzõdésekbõl (pl. ENSZ alapokmány VII. fejezet, Észak-atlanti Szerzõdés) eredõ kollektív védelmi feladatok ellátását.

Az alkotmánymódosítás napi gyakorlatban legfontosabb kérdésköre a 40/B. és 40/C.§-okban a magyar fegyveres erõk külföldi, illetve a külföldi fegyveres erõk magyarországi tartózkodásával és az ehhez szükséges határátlépéssel kapcsolatos közjogi engedélyezési hatáskörök újraszabályozása.

A hatályos szabályok nem igazodnak az új politikai-katonai környezethez. Szükségtelenül magas szinthez kötik az engedélyezést, így feleslegesen terhelik az Országgyûlést és hosszabbítják meg a döntéshozatalt. Kétségtelen ugyanakkor, hogy - a minõsített idõszak fenti szabályain túl - békeidõszakban is mellõzhetetlen az Országgyûlés, illetve a Kormány hozzájárulási-engedélyezési hatásköreinek egyértelmû rendezése.

A Javaslat szerint a fegyveres erõk alkalmazása (pl. béketeremtés) esetén a határátlépéshez ezután is fõszabályként az országgyûlési képviselõk kétharmadának hozzájárulása lenne szükséges. Az ennél kisebb veszélyességet hordozó békefenntartási tevékenység engedélyezéséhez az országgyûlési képviselõk többségének szavazata szükséges. A nemzetközi szerzõdésbõl eredõ, gyakran napi feladatok (gyakorlat, kiképzés), valamint humanitárius feladat és katasztrófa-elhárítás végrehajtására az alakulatok a Kormány elõzetes hozzájárulása alapján lennének külföldre küldhetõk.

A Javaslat a külföldi fegyveres erõk magyarországi tartózkodását az Alkotmány 40/C.§-ában szabályozza oly módon, hogy az Országgyûlés elõzetes hozzájárulása, mint fõszabály mellett, a jövõben a Kormány hatásköre kiterjedne a gyakorlat, kiképzés, humanitárius feladat és katasztrófa-elhárítás végrehajtása esetén az állomásozásra és az államhatár átlépésre.

A Javaslat szerint az Alkotmány hatályos 40/C.§ (2) bekezdése nem maradna fenn. A hatályos rendelkezés szerint a honvédelmet érintõ valamennyi nemzetközi szerõdést törvényben kell megerõsíteni és kihirdetni. E szabályozás indokolatlanul szigorú, mivel a szuverenitást nem érintõ megállapodások megkötésével és kihirdetésével is az Országgyûlést terheli. A szabályozási mód az elfogadás idõpontjában indokolt lehetett, azonban jelenleg, a NATO csatlakozást követõen a szövetségbõl fakadó feladatok ellátását és az együttmûködést akadályozza. A rendelkezés elhagyását követõen a honvédelmi tárgyköröket érintõ nemzetközi szerzõdésekre is a nemzetközi szerzõdések megkötésének és kihirdetésének általános szabályai válnak alkalmazandóvá.

A Javaslat a törvény hatályba lépését az Észak-atlanti Szerzõdéshez való csatlakozásunk idõpontjával összhangban szabályozza. A hatályon kívül helyezõ rendelkezések az Alkotmány korábbi módosításainak a Javaslattal érintett szövegrészeinek korrekcióját tartalmazzák.