A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/718. számú
törvényjavaslat
az általános mezõgazdasági összeírásról
Elõadó: Dr. Torgyán József
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 1999. január
1999. évi
......... törvény
az általános mezõgazdasági összeírásról
Az Országgyûlés annak érdekében, hogy a magyar mezõgazdasági statisztikai információs rendszernek az agrárgazdaság megalapozott irányítását szolgáló és a hazai felhasználók igényeit biztosító, valamint az Európai Unió agrárstatisztikai követelményeihez igazodó továbbfejlesztését elõsegítse, továbbá, hogy Magyarország csatlakozzon az ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezete (FAO) világcenzusához, a következõ törvényt alkotja:
1. §
(1) Magyarország területén 2000. március 31. eszmei idõponttal teljes körû, általános mezõgazdasági összeírást (a továbbiakban: összeírás) kell tartani, melyet 2000. év õszén reprezentatív összeírások egészítenek ki. Az adatok 2000. évre vonatkozóan kerülnek összeírásra.
(2) A teljes körû összeírás elõkészítéseként 1999. szeptemberében próbafelvételt kell végrehajtani.
2. §
E törvény alkalmazásában
a) gazdaság: a mezõgazdasági tevékenységet folytató, technikailag és
gazdaságilag különálló egység, amelynek saját, önálló
irányítása van, és
aa) összes mezõgazdasági hasznosítású területe 1500 m2 vagy több, vagy
ab) összes gyümölcsös- vagy szõlõterülete 500 m2 vagy több, vagy
ac) mezõgazdasági haszonállat állománya legalább
ac1. egy nagyobb élõállat (szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske bivaly),
vagy
ac2. 50 tyúk, illetve más baromfi (liba, kacsa, pulyka, gyöngyös), vagy
ac3. 25-25 házinyúl, prémesállat, húsgalamb, méhcsalád, illetõleg
ad) mezõgazdasági szolgáltatást végez.
b) gazdálkodó: az a személy, aki a gazdaság mûködtetéséért a gazdasági (és jogi) felelõsséget viseli;
c) gazdasághoz tartozók: a család, illetve háztartás tagjai, akik általában a gazdálkodó háztartásában élnek, vagy máshol élnek, de a gazdaságban mezõgazdasági munkát végeznek;
d) mezõgazdasági tevékenység: a gazdasági tevékenységek egységes, ágazati osztályozási rendszerérõl (TEÁOR ¢ 98) szóló 9008/1997. (SK.7.) KSH Közlemény szerint az ""A" Mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás" illetve ""B" Halászat" gazdasági tevékenységi körbe sorolt tevékenységek;
e) mezõgazdasági hasznosítású földterület: a szántó, kert, gyümölcsös, szõlõ, gyep mûvelési módnak megfelelõen hasznosított földterület.
3. §
(1) Az összeírás hatálya kiterjed a Magyarország területén mezõgazdasági
termelést fõ- és másodlagos tevékenységként folytató
a) regisztrált mezõgazdasági termelõkre
aa) jogi személyiségû társas vállalkozásokra,
ab) jogi személyiség nélküli társas vállalkozásokra,
ac) egyéni vállalkozásokra,
ad) költségvetési szervekre és intézményeire és a
ae) non-profit szervezetekre, függetlenül azok ágazati besorolásától.
b) mezõgazdasági tevékenységet folytató háztartásokra, ahol a gazdaság mérete a 2. § a) pontjában meghatározott küszöbértéket meghaladja.
4.§
A 3. § -ban meghatározottak körében összeírásra kerülnek:
a) a gazdálkodó azonosító adatai (név, lakcím);
b) a gazdálkodó mezõgazdasági tevékenysége irányításának formája és a termelés célja;
c) a gazdaságban munkát végzõk foglalkoztatási jellemzõi;
d) a gazdasághoz tartozók neme, életkora, iskolai végzettsége, gazdasági aktivitása, jövedelemszerzõ tevékenysége;
e) a gazdaság földterülete, a földhasználat jogcímei, a földhasználat mûvelési ágak szerinti jellemzõi;
f) a gazdaság növénytermesztésének és állattenyésztésének jellemzõi;
g) a gazdaság állatállománya kor, ivar és fajta szerint;
h) a gazdaság mezõgazdasági rendeltetésû épületei, építményei, épületrészei és a gazdaság által használt gépek, berendezések;
i) a gazdálkodás költségei, jövedelme;
j) a gazdaság egyéb nem mezõgazdasági jellegû tevékenységei.
5.§
(1) Az összeírás végrehajtása a Központi Statisztikai Hivatal feladata.
(2) Az összeírás teljeskörûségének biztosítása érdekében
a) a földhivatalok a termõföld tulajdonnal rendelkezõk,
b) a területi agrárkamarák az õstermelõi nyilvántartásukban szereplõk
név- és lakcím adatait a KSH-nak átadják.
(3) A törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatók a 4. §-ban meghatározott adatokat kötelesek a valóságnak megfelelõen szolgáltatni.
(4) Az összeírás során gyûjtött adatok a statisztikai törvény rendelkezései szerint kizárólag statisztikai célra használhatók. A név, lakcím és a tevékenység jellegére vonatkozó adatok az egységes állami adatbázis kialakítására felhasználhatók.
6. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ harmincadik napon lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy szükség szerint rendeletben szabályozza:
a) az általános mezõgazdasági összeírás és a kapcsolódó próbafelvétel idõpontját, illetve idõtartamát;
b) az összeírás programjának részletes mutatókörét;
c) az adatszolgáltatói kör adatszolgáltatási kötelezettségének részletes meghatározását;
d) a különleges adatkezelési szabályokat.
Általános indokolás
Az agrárgazdaság fejlesztésérõl szóló 1997. évi CXIV. törvény 7. §-a értelmében "Az agrárgazdaság megalapozott irányítása, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek teljesítése érdekében egységes állami adatbázist kell létrehozni, mûködtetni.
Ennek érdekében a Kormány:
a) teljes körû mezõgazdasági összeírást rendel el, ..."
Mivel az összeírás keretében a természetes személy személyes adatára vonatkozóan is történik adatszolgáltatás, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. § (3) bekezdése értelmében a teljes körû mezõgazdasági összeírást csak törvény rendelheti el. Jelen törvényjavaslat ezt a célt szolgálja a végrehajtásra javasolt Általános Mezõgazdasági Összeírást (ÁMÖ) illetõen.
Az ÁMÖ megvalósításának szükségességét indokolja, hogy
- tovább nem halasztható, sürgetõ feladat az agrárgazdaság megalapozott irányításához a magyar mezõgazdaság reális helyzetének átfogó felmérése,
- csak így biztosítható a magyar mezõgazdasági statisztika olyan irányú továbbfejlesztése, hogy elõsegíthesse a csatlakozási tárgyalásokat, illetve, hogy a csatlakozás idõpontjában a magyar agrárstatisztika megfeleljen az Európai Unió követelményeinek.
Az általános mezõgazdasági összeírással Magyarország csatlakozna az ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezete (FAO) világcenzusához, valamint az Európai Unió által a tagországok számára kötelezõen elõírt, 1999-2000. évben végrehajtásra kerülõ teljes körû összeírás mutatóköréhez.
A törvényjavaslat rögzíti az összeírás célját, az összeírás hatálya alá tartozók körét, az összeírást felölelõ témaköröket, az összeírásért felelõs intézmény nevét, az adatszolgáltatás kötelezõ jellegét, továbbá garantálja, hogy az összeírt adatok kizárólag statisztikai célra kerülnek felhasználásra.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Kimondja a szakasz az összeírás szükségességét és meghatározza a végrehajtásának idõszakát. Azokat az információkat tekintve, amelyek konkrét idõponthoz köthetõek, az összeírás meghatározott eszmei idõpontra rögzíti az adatokat, a többi esetben az összeírás éves idõszakra vonatkozik.
A teljes körû adatgyûjtés elõkészítéseként, annak megalapozásához - a tervezett témaköröknek és adattartalomnak megfelelõ - próbaösszeírás végrehajtását és annak idõszakát is meghatározza.
A 2. §-hoz
A szakasz a törvény alkalmazásában alapvetõ fogalmak meghatározásával biztosítja az egységes értelmezés, alkalmazás feltételét.
A 3. §-hoz
Az összeírás a hatálya alá tartozók körét tekintve minden, Magyarországon mezõgazdasági termelésre hasznosított földtulajdonnal rendelkezõ, illetve mezõgazdasági termeléssel foglalkozó természetes és jogi személyre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetre kiterjed. Az összeírás hatálya alá tartozik tehát az a külföldi is, aki Magyarországon valamilyen mezõgazdasági tevékenységet folytat. Nem tartozik az összeírás hatálya alá az a természetes személy, aki a földterületét nem mezõgazdasági területként nyilvántartva (pl: üdülõ terület, mûvelés alól kivett terület) használja, illetve az, akinek a földterülete egy bizonyos méret (1500 m2 összes mezõgazdasági hasznosítású terület, vagy 500 m2 összefüggõen telepített szõlõ- vagy gyümölcsös terület) alatt van, vagy nem tart mezõgazdasági haszonállatot.
A szakasz a mezõgazdasági termelésre hasznosított földtulajdonnal rendelkezõ, de azt nem használók adatszolgáltatási kötelezettségét: a használó név és adatainak közlését elõírva is meghatározza.
A 4. §-hoz
Az adatvédelmi törvény értelmében személyes adatot kezelni csak meghatározott célból és a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig lehet. Ezért ez a szakasz felsorolja az összeírás témaköreit, amelyeknek keretén belül szükséges az adatok ismerete a törvény célkitûzéseinek megvalósításához.
a) A gazdálkodó (a gazdaság) név és cím adatainak rögzítése biztosítja a teljes körû összeírásra alapozott reprezentatív statisztikai adatgyûjtések végrehajthatóságát, a statisztikai összehasonlíthatóság alapját.
b) Az összeírás megfigyelési egységét a gazdálkodó mezõgazdasági tevékenysége (földhasználat, állattartás) alapján határozza meg és erre, mint gazdasági egységre terjeszti ki a megfigyelést. A gazdaság jogi személyiségére, irányítására, a termelés céljára vonatkozó kérdésekkel megalapozza a gazdálkodási, irányítási struktúra, továbbá a termelés önellátó illetve árutermelõ jellegének feltárását.
c) A gazdaságban munkát végzõk, a gazdasághoz tartozók (család-, háztartás tagjai) foglalkoztatási, valamint nemükre, életkorukra, mezõgazdasági és nem mezõgazdasági jellegû iskolai végzettségükre, gazdasági aktivitásukra, egyéb jövedelemszerzõ tevékenységükre vonatkozó kérdések a mezõgazdasági tevékenység munkaerõ szükségletének, lekötöttségének, a család, a háztartás, mint társadalmi, gazdasági egységben betöltött szerepének megítéléséhez nyújtanak információt.
d) A gazdaság földterületére, a földhasználat jogcímeire (tulajdon, bérlet), a földhasználat mûvelési ágak szerinti jellemzõire vonatkozó kérdések a tulajdoni, földhasználati viszonyok, a földterület tagoltságának, a gazdálkodás rendszerének, gyakorlatának feltárásához biztosítanak adatokat.
e) A gazdaság növénytermesztésének alapvetõ jellemzõi a mezõgazdasági terület használatára, a vetés-, és ültetvényszerkezetre, az öntözésre, tápanyag-gazdálkodásra, az állattenyésztés alapvetõ jellemzõi a gazdasági haszonállatok tartására, állati termék termelésére irányuló kérdéseket foglalják össze.
f) Az állatállomány állatfajonkénti és fajtánkénti (kor, ivar, tartási cél szerinti) számosságának megfigyelése az állatállomány szerkezetének, termelési kapacitásának megállapításához, vizsgálatához szükséges mutatókra vonatkozik.
g) A gazdaság felszereltségére vonatkozó kérdések, a mezõgazdasági tevékenységhez kapcsolódó alapvetõ gépek, épületek, egyéb berendezések számbavételét biztosítják.
h) A gazdaság költség-jövedelem viszonyaira vonatkozó információk a mezõgazdasági tevékenység hatékonyság vizsgálatához nyújtanak alapot.
i) A gazdaság egyéb, nem mezõgazdasági jellegû tevékenységeinek megfigyelése lehetõvé teszi a mezõgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó és egyéb, a gazdaság által végzett tevékenységek feltárását.
A 5. §-hoz
Az általános mezõgazdasági összeírás végrehajtása az érvényben lévõ jogszabályok értelmében a Központi Statisztikai Hivatal feladata. A KSH rendelkezik azzal a területi intézményhálózattal, összeírási múlttal, tapasztalattal és összeírói körrel, amely az összeírásban érdekeltek együttmûködésével a feladat eredményes végrehajtását biztosítja.
Az általános mezõgazdasági összeírásról teljeskörûségének megalapozása, biztosítása érdekében a szakasz kimondja az adminisztratív célú nyilvántartásokból (földhivatali, agrárkamarai) nyerhetõ információk (név, címadatok) KSH részére történõ átadásának szükségességét.
A cél elérése érdekében a szakasz kimondja az adatszolgáltatási kötelezettséget, valamint a statisztikai célra történõ felhasználás megfogalmazásával biztosítja - összhangban a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvénnyel - a személyes és egyedi adatok védelmét. Egyidejûleg kimondja a név, lakcím és tevékenységre vonatkozó adatok egységes állami adatbázis kialakítására történõ felhasználhatóságát.
A 6. §-hoz
A szakasz felhatalmazást ad a Kormány számára a törvény részletszabályainak, végrehajtási rendeletben történõ szükség szerinti szabályozására.