Az Országgyûlés
... /1999. (....) OGY határozata
a Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységérõl szóló beszámoló elfogadásáról

Budapest, 1999. február

Az Országgyûlés a Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységérõl szóló beszámolót tudomásul veszi.

Az Országgyûlés Gazdasági bizottsága 1999. február 1-jei ülésén megvitatta a Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységérõl szóló J/7. számú beszámolóját és azt elfogadásra javasolta az Országgyûlésnek.

A beszámoló sokoldalúan elemzi az 1997. évi gazdasági folyamatokat és a monetáris politika szerepét e folyamatok alakulásában. 1997-ben a gazdaság teljesítménye gyorsuló ütemben növekedett. E növekedés húzóereje az export gyors növekedése volt, amelyet a korábbi évek, döntõen külföldi tõkebefektetések révén finanszírozott, beruházásainak termelésbe állása mellett a versenyképesség megõrzésére törekvõ árfolyam-politika is elõsegítette. A gyorsuló gazdasági növekedés nem járt a külsõ egyensúly romlásával, mind a külkereskedelmi mérleg, mind pedig a fizetési mérleg hiánya csökkent. Ebben szerepe volt az óvatos kamatpolitikának, amely a kamatok csökkenését csak az infláció érzékelhetõ csökkenése után tette lehetõvé, és így hozzájárult a megtakarításban való érdekeltség megõrzéséhez, a belföldi keresletnek a kínálat alakulásánál nem gyorsabb bõvüléséhez. A javuló fizetési mérleg és a nem adósságjellegû tõkebeáramlás következtében csökkent az ország bruttó és nettó külsõ adóssága.

A beszámoló felhívja a figyelmet az 1997-es tapasztalatok alapján óvatosságra intõ jelekre is. A növekedés a gazdaságban még bizonyos fokig egyenetlen volt, néhány nagy nemzetközi vállalat rendkívül gyors termelésének felfutásával szemben a hazai vállalkozói körben a növekedési ütem csak viszonylag szerényen bõvült. 1997-ben az elõzõ két év erõs kereslet visszafogó hatásával szemben az államháztartás kereslet élénkítõ hatású volt. Ha a vállalkozói szektor beruházási tevékenysége élénkül, akkor a külsõ egyensúly romlásának elkerülése érdekében az államháztartás keresletgeneráló hatását mérsékelni kell.

A jelentés áttekinti az MNB eredményének alakulását is. Bemutatja, hogy az adósságcsere nettó hatását tekintve semleges volt a költségvetés szempontjából, többletterhet tehát nem okozott. Az MNB gazdálkodását illetõen a szervezet ésszerûsítése, az alkalmazottak létszámának a változó feladatokból kiinduló meghatározása számottevõ megtakarítást tett lehetõvé.

Budapest, 1999. február 1.