Budapest, 1999. február

Az Országgyûlés

1. megerõsíti a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban, 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt Egyezmény Budapesten, 1998. március 26-án kelt Kiegészítõ Jegyzõkönyvét és ennek Aláírási Jegyzõkönyvét;

2. felkéri a köztársasági elnököt a megerõsítõ okirat kiállítására;

3. felkéri a külügyminisztert, hogy a megerõsítõ okirat letétbe helyezésérõl gondoskodjék.

A Németországi Szövetségi Köztársaság,

az Osztrák Köztársaság,

a Bolgár Köztársaság,

a Magyar Köztársaság,

a Horvát Köztársaság,

a Moldovai Köztársaság,

Románia,

az Oroszországi Föderáció,

a Szlovák Köztársaság,

Ukrajna és

a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság,

(a továbbiakban: Szerzõdõ Felek)

meggyõzõdve annak szükségességérõl, hogy a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban, 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt Egyezmény egyes rendelkezéseit az idõközben bekövetkezett politikai és gazdasági fejleményekhez kell igazítani,

attól az óhajtól vezérelve, hogy abban valamennyi Duna menti állam részt vehessen,

az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

(1) A Németországi Szövetségi Köztársaság Szerzõdõ Félként csatlakozik a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt Egyezményhez. Ezáltal egy tekintet alá esik az Egyezményt aláíró államokkal és azok jogutódaival.

(2) Az Osztrák Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Moldovai Köztársaság, Románia, az Oroszországi Föderáció, a Szlovák Köztársaság, Ukrajna és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság az Egyezmény aláíró államaival, illetve azok jogutódaival esnek egy tekintet alá.

2. Cikk

Az Egyezmény 2. Cikke az alábbi szövegezésre módosul:

"Az Egyezmény a Dunának arra a hajózható részére alkalmazandó, amely Kelheimtõl a Fekete-tengerig terjed és a sulinai ágon áthaladva a sulinai csatornán át torkollik a tengerbe."

3. Cikk

Az Egyezmény 5. Cikke az alábbi szövegezésre módosul:

"Duna Bizottság létesül, amely alább "Bizottság" elnevezéssel szerepel és amelybe a Szerzõdõ Felek mindegyike egy képviselõt delegál."

4. Cikk

Az Egyezmény 10. Cikke az alábbi szövegezésre módosul:

"A Bizottság a költségvetését a Szerzõdõ Felek szavazattöbbségével készíti el és hagyja jóvá. A költségvetés elõirányzataiban szerepelnek mindazok a kiadások, amelyek a Bizottság és az ahhoz tartozó szervek fenntartásához szükségesek; ezen kiadások fedezetét a Szerzõdõ Felek által befizetett éves tagdíjak képezik, melyeknek összege valamennyi Szerzõdõ Fél részére azonos."

5. Cikk

Az Egyezmény 15. Cikke az alábbiak szerint módosul:

"A Bizottság hivatalos nyelvei a német, a francia és az orosz."

6. Cikk

Az Egyezmény 46. Cikke az alábbi szövegezésre módosul:

"A jelen Egyezmény módosításához valamennyi Szerzõdõ Fél egyetértése szükséges. A módosítások azt a hónapot követõ hónap elsõ napján lépnek hatályba, amikor valamennyi Szerzõdõ Fél megküldi a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Kormányának a hatálybalépéshez szükséges belsõ eljárásra vonatkozó elõírások teljesülésérõl szóló értesítést."

7. Cikk

(1) A Jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyv azt a hónapot követõ hónap elsõ napján lép hatályba, amikor nyolc Szerzõdõ Fél értesítette a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Kormányát arról, hogy a Jegyzõkönyv hatálybaléptetéséhez szükséges belsõ eljárásra vonatkozó elõírások teljesültek. A többi Szerzõdõ Fél számára a Kiegészítõ Jegyzõkönyv attól a naptól lép hatályba, amikor a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Kormánya kézhez kapja értesítésüket arról, hogy a hatálybaléptetéshez szükséges belsõ eljárásra vonatkozó elõírások teljesültek.

(2) A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Kormánya tájékoztatja a Szerzõdõ Feleket az (1) bekezdésben foglalt valamennyi értesítés kézhezvételérõl és a jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyv hatálybalépésérõl.

Ennek hiteléül az e célból kellõképpen meghatalmazott aláírók aláírták a jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyvet.

Kelt Budapesten, 1998. évi március hó 26-án egy példányban német, francia és orosz nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles. A Kiegészítõ Jegyzõkönyv a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Kormányánál nyer elhelyezést, amely hiteles másolatokat küld az aláíró államok számára.

Az Osztrák Köztársaság,

a Bolgár Köztársaság,

a Horvát Köztársaság,

a Magyar Köztársaság,

a Moldovai Köztársaság,

Románia,

az Oroszországi Föderáció,

a Szlovák Köztársaság,

Ukrajna és

a Jugoszláv Köztársaság

meghatalmazottai

tudomásul veszik a Németországi Szövetségi Köztársaságnak a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt Egyezmény 1998. évi március hó 26-án kelt Kiegészítõ Jegyzõkönyve aláírása alkalmából tett következõ nyilatkozatát:

1) A Németországi Szövetségi Köztársaság csatlakozása az Egyezményhez nem érinti az Európai Közösségekhez tartozásából fakadó kötelezettségeit.

2) A német Duna szakaszon a vízi jármûvek és úszó mûtárgyak, amennyiben ezeket a hadgyakorlatok során a folyókon való átkeléshez használják, nem minõsülnek a 30. Cikk 1. bekezdése szerinti hadihajóknak és így azok, a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormányával történt elõzetes megállapodás nyomán, közlekedhetnek a Duna német szakaszán.

3) Az Egyezmény 27. Cikke vonatkozásában figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a Közösségek területén a vámmal kapcsolatos kérdések az Európai Közösségek hatáskörébe tartoznak.

Ennek hiteléül az alább felsorolt államok meghatalmazottai aláírták a jelen Aláírási Jegyzõkönyvet, amely német, francia és orosz nyelven készült.

Kelt Budapesten, 1998. március hó 26. napján.

Ausztria, Bulgária, Jugoszlávia, Magyarország, Oroszország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Németország, Horvátország és Moldova képviselõi 1998. március 26-án Budapesten aláírták a belgrádi Duna Egyezményt módosító Jegyzõkönyveket, amelyek legfontosabb rendelkezéseikben - többek között - rendezik az Egyezményben való részesség kérdését. Eszerint a Németországi Szövetségi Köztársaság Szerzõdõ Félként csatlakozik az Egyezményhez, míg a többi felsorolt állam - köztük a Horvát Köztársaság és a Moldovai Köztársaság - az Egyezményt aláíró államokként, illetve azok jogutódaiként részesei az Egyezménynek és válnak így valamennyien a Duna Bizottság teljes jogú tagjaivá.

A Magyar Köztársaság képviselõje a Duna Bizottságban a Kormány 2353/1997. (XI. 7.) Korm. határozata alapján a Jegyzõkönyveket az Országgyûlés utólagos megerõsítésének fenntartásával írta alá. Tekintettel arra, hogy a belgrádi Duna Egyezményt Magyarországon az 1949. évi XIII. törvénnyel hirdették ki, a Jegyzõkönyveket - hatálybalépésükkor (azaz nyolc állam megerõsítõ okiratának letétbe helyezése után) - majd új kormányelõterjesztéssel kezdeményezett törvénymódosítással kell kihirdetni.

A Jegyzõkönyveket 1998. november 15-ig a Horvát Köztársaság, a Moldovai Köztársaság és az Oroszországi Föderáció ratifikálta.

Németország Szerzõdõ Félként csatlakozik az 1948. évi belgrádi Duna Egyezményhez, míg a Jegyzõkönyveket aláíró többi állam az Egyezmény aláíróinak, illetve azok jogutódainak minõsülnek. Ily módon a Jegyzõkönyvek rendezik valamennyi, jelenleg bizonytalan jogállású ország tagságát is.

Az Egyezmény a Duna nemzetközi hajózható szakaszát Ulm helyett Kelheimtõl határozza meg, ez a módosítás a Duna-Majna-Rajna nemzetközi víziútrendszer használatát érdemben nem befolyásolja.

A Duna Bizottság a hajózás feltételeinek javítását célzó különleges munkálatok költségeinek fedezésére a jövõben nem állapíthat meg rendkívüli illetéket, továbbra is hatályban maradnak azonban az Egyezmény 34., 35., 36. és 37. Cikkei, amelyek a dunai államok és a dunai Igazgatóságok számára lehetõvé teszik külön illetékek megállapítását a Duna Bizottsággal történt egyeztetés után. A francia és az orosz nyelv mellett a Duna Bizottság hivatalos nyelve lesz a német nyelv is. Az Egyezmény késõbbi módosítására a jövõben csak egyhangú döntéssel kerülhet sor.

A Jegyzõkönyv hatálybalépéséhez nyolc ratifikációs okmány letétbe helyezése szükséges a tizenegy érintett állam részérõl.

Az Aláírási Jegyzõkönyv Németországnak az 1948. évi belgrádi Duna Egyezmény Kiegészítõ Jegyzõkönyve aláírásakor tett, három pontból álló nyilatkozatát tartalmazza:

- Németország csatlakozása a belgrádi Duna Egyezményhez nem érinti az Európai Közösségekbeni tagságából fakadó kötelezettségeit. (A német csatlakozáshoz az Európai Unió e feltétellel adta hozzájárulását.)

- A 2. pont Németország NATO tagságából eredõ kötelezettségeire utal. Eszerint nem Duna-menti államok hadgyakorlatokat végezhetnek a Duna térségében, s a Dunán való átkeléshez a német kormány hozzájárulása esetén vízi jármûveket is igénybe vehetnek. Az Egyezmény 30. Cikke, amely továbbra is hatályban marad, egyébként tiltja a nem Duna-menti államok hadihajóinak közlekedését.

- A belgrádi Duna Egyezménynek a vámmal kapcsolatos rendelkezései Németország esetében csak az Európai Közösségek elõírásaival összhangban alkalmazhatók.

Az 1948. évi belgrádi Duna Egyezménynek a Kiegészítõ Jegyzõkönyv aláírásával történt módosítása a Duna Bizottság-i tagsággal kapcsolatos, régóta megoldásra váró politikai kérdéseket rendezi. A Duna Bizottság tagjainak száma a jelenlegi nyolcról tizenegyre bõvül: ezzel tagja lesz valamennyi Duna-menti állam, valamint Oroszország is, s így a budapesti székhelyû szervezet jelentõsége megnõ. Magyarország érdeke a belgrádi Duna Egyezmény fenntartása és a Duna Bizottság bõvítése, hiszen az az európai biztonsági rendszer részeként összekötõ szerepet játszhat Európa keleti és nyugati fele között.

Horvátország csatlakozásának támogatása és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság letéteményesi funkciójának megerõsítése Magyarország részérõl hivatkozási alapul szolgálhat elõnyösebb pozíció eléréséhez kétoldalú kapcsolataiban, különösen a határvízi együttmûködés körében.

Sajátos arculatot kap a Duna Bizottság azáltal, hogy tagjai között mind EU tagállamok, mind társult országok, valamint olyan államok is megtalálhatók lesznek, amelyek EU csatlakozása a közeljövõben nem várható. Úgyszintén egy asztalnál ülnek majd a szervezetben NATO tagállamok, a NATO tagságra várók, valamint "semleges" és egyéb országok is. Oroszország tagságának fenntartása fontos stabilizációs lépés, mert egyrészt csökkenti Moszkva elszigetelõdési érzetét, másrészt magában hordozza azt a lehetõséget, hogy Oroszország belvízi hajózási útvonalainak egy részét megnyissa a Duna-menti államok, köztük Magyarország hajói számára is.

A Duna a német területen megépített Duna-Majna csatornán keresztül csatlakozik be a Duna-Majna-Rajna nemzetközi víziútrendszerbe, s ezért kiemelkedõ fontosságú, hogy Németország a Duna Bizottság tagjává váljék.

A módosítás nyomán megújuló Egyezmény és a kibõvült Duna Bizottság megnyithatja az utat arra, hogy a Bizottság a jövõben a hajózással összefüggõ egyéb területeken is segítse az együttmûködést, hiszen a belgrádi Duna Egyezmény változatlan Preambuluma szerint az Egyezmény aláíró államait az az óhaj vezérelte, hogy "a Duna-menti országok egymás között és más országokkal való gazdasági és kulturális kapcsolatai szorosabbra fûzessenek".

A belgrádi Duna Egyezmény fentiekben megfogalmazott, úgynevezett "kisrevíziója" hosszú elõkészítõ munka utáni kompromisszum eredménye, amelyet most már minden résztvevõ véglegesnek tekint, mert rendezi a tagállamiság legfontosabb kérdéseit. Ugyanakkor nem zárja el, sõt megnyitja a lehetõséget minden más dunai együttmûködési kérdés vizsgálatára, immár a Duna-menti államok teljes körének részvételével.

A Jegyzõkönyvek hatályba lépését követõen a Duna Bizottság tagállamainak száma tizenegyre bõvül. Ez azonban nem jelenti a Duna Bizottság mûködési költségeinek a növekedését, hiszen egyidejûleg folyamatban van a Duna Bizottság Titkárságának szerkezeti átalakítása, ami a munkakörök ésszerû átcsoportosításával a jelenlegi létszám mintegy 20%-os csökkenését eredményezi. A mûködési költségek ilyetén csökkentése, valamint a tagdíjfizetõ államok számának a növekedése az egy tagra (így Magyarországra is) jutó tagdíj csökkenéséhez vezet, ezért a Jegyzõkönyvek megerõsítése, illetve hatályba léptetése, s így az új tagállamok csatlakozása pótlólagos költségvetési forrásokat nem igényel.