A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 50. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(1) Külföldi származású mustot, mustsûrítményt, bort, szénsavas bort, likõrbort és borpárlatot csak akkor szabad továbbfeldolgozásra, fogyasztásra vagy bérmunka céljából behozni, ha annak minõsége a származási helyén hatályos jogszabályoknak és e törvény elõírásainak megfelel. Ha nemzetközi szerzõdés másképp nem rendelkezik, szükség van az OBI minõsítésére is. A minõsítést a külkereskedelmet bonyolítónak szállítmányonként kell kérnie, a minõsítés bizonylatát pedig át kell adnia a forgalomba hozó vagy felhasználó szervnek.

(2) Nemzetközi szerzõdés alapján akkor mellõzhetõ az OBI minõsítése, ha a bor származási helye szerinti minõsítõ szervek jegyzékét a szerzõdõ felek egymásnak átadták és kölcsönösen közzétették."

A Btv. 73. §-a egy új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az OBI a súlyos fogyasztói érdeksérelem megelõzése, illetve csökkentése érdekében jogerõs határozatának rendelkezõ részét nyilvánosságra hozza."

A Btv. 83. §-a egy új (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel együttes rendeletben a borászati termékek kötelezõ egységes nyilvántartási rendjét szabályozza."

A Btv. mellékletének I. 22 b) pontja kiegészül "Hidas" településsel.

(1) E törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

(2) A Btv. 73. § (4) bekezdésének rendelkezéseit a törvény hatálybalépése után jogerõssé vált határozatokra kell alkalmazni.

Az Európai Unió és Magyarország között 1993-ban kötött borkereskedelmi megállapodás szerint a szerzõdõ felek kölcsönösen elismerik az egymás területérõl származó import borokra vonatkozóan a származási hely országának minõségtanúsítását. Eddig mind a korábbi jogszabályok, mind a hatályos bortörvény szerint kötelezõ volt az EU területérõl származó import bor tekintetében is az Országos Borminõsítõ Intézet (OBI) minõsítése, valamint az élelmezésegészségügyi vizsgálat. Az Európai Unió Bizottsága ezt több alkalommal is kifogásolta.

Az 1998. december 31-ével lejárt szerzõdést a felek az 1999. évre meghosszabbították azzal, hogy 2000. január 1-tõl új megállapodást kötnek. A lejárt szerzõdés meghosszabbításának az Európai Unió Bizottságával folytatott tárgyalásokon kialakított feltétele volt, hogy a magyar fél a bortörvénybõl kiiktatja azt a rendelkezést, amely az Unió területérõl származó borok származási hely szerinti minõségtanúsításának elismerését akadályozza, illetve változatlanul kötelezõvé teszi az OBI minõsítését, valamint az élelmezésegészségügyi vizsgálatot. A tárgyalások során a magyar fél arra vállalt kötelezettséget, hogy a szükséges törvénymódosítás 1999. március 31-ig megtörténik.

A javaslat szerint fõszabályként továbbra is szükség van import borok esetén az OBI vizsgálatára, kivéve ha nemzetközi szerzõdés másként rendelkezik. Nemzetközi szerzõdés alapján a minõségtanúsítás kölcsönös elfogadására akkor van lehetõség, ha a szerzõdõ felek kölcsönösen közzéteszik azoknak az intézményeknek a listáját, amelyek minõségtanúsítását elfogadják.

A borhamisítás elleni küzdelem egyik eszköze lehet a hamisítók nevének nyilvánosságra hozatala. Természetes személy neve, lakóhelye személyes adatnak minõsül, amelynek kezeléséhez törvényi felhatalmazás vagy az érintett hozzájárulása szükséges. Annak érdekében, hogy az eljáró hatóság a bortörvényben foglalt jogkövetkezmények (helyszíni bírság, üzembezáratás, termékmegsemmisítés, minõségvédelmi bírság) alkalmazása esetén elrendelhesse a jogsértés elkövetõje nevének és lakóhelyének közzétételét, szükség van a bortörvény ilyen irányú módosítására. A javaslat szerint a határozat közzétételére csak akkor van lehetõség, ha a határozat jogerõre emelkedett.

A borászati termékek elõállítása során jelenleg nincs olyan egységes kötelezettség, mely lehetõvé tenné a különbözõ célú ellenõrzések számára egyaránt alkalmas nyilvántartás megkövetelését. Az egységes szabályok alapján és formában vezetett ún. pincekönyv lehetõvé tenné a termelõk elszámoltatását és ellenõrzését a különbözõ hatóságok számára (APEH, OBI, Hegyközségek). Az egységes nyilvántartás kialakítása során az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, jogharmonizációnk, illetve a borászati termékek adózási szempontjait is figyelembe kívánjuk venni.

A bortörvény elfogadása során Hidas község módosító javaslatként bekerült a Tolnai borvidék Völgységi körzetébe, melyet a Országgyûlés elfogadott, de adminisztratív hiba miatt a kihirdetett szövegbõl kimaradt, s ez helyesbítéssel nem volt korrigálható.