(1) A részarány-tulajdonnak megfelelõ föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként kialakított földrészleten fennálló közös tulajdon megszüntetésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a tulajdonostársak a közös tulajdont szerzõdéssel nem szüntetik meg, s az - a tulajdonostársak nagy számánál vagy más körülménynél fogva - nem várható.

(2) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók az erdõkre, kivéve az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakat.

(1) A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalnál kezdeményezheti.

(2) A kezdeményezés benyújtását követõ 30 napon belül a körzeti földhivatal díjtérítés ellenében a tulajdoni lap másolatot és a földmérési alaptérkép hiteles másolatát megküldi a kezdeményezõnek.

(3) A kezdeményezõ a rendelkezésre álló adatok alapján gondoskodik a természetbeni megosztásra irányuló tervezet elkészítésérõl. A tervezetnek tartalmaznia kell a földrészletek megközelítéséhez szükséges utakat is. Az utak kialakítása mentes a földvédelmi járulék megfizetése alól.

(4) A megosztási tervezetet úgy kell elkészíteni, hogy a kialakítandó új földrészletek 3000 m2-nél kisebb területûek nem lehetnek. Az 1994. július 27-ig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minõsült területen a kialakítandó új földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.

(5) A megosztási tervezetnek - a megosztás módjának meghatározásán kívül - tartalmaznia kell a megosztandó földrészleten fennálló jogok és terhek sorsának rendezését, valamint az érintett szakhatóságok hozzájárulását, továbbá az elõkészítéssel kapcsolatban felmerült költségeket és azoknak a tulajdonosok közötti felosztását. A felosztás alapja - eltérõ megállapodás hiányában - az egyes tulajdonosok tulajdoni hányadának aránya.

(1) A megosztási tervezet elkészülése után a kezdeményezõ összehívja a tulajdonosok közgyûlését.

(2) A tulajdonosok közgyûlésérõl - annak idõpontját legalább 30 nappal megelõzõen - valamennyi tulajdonost írásban, a megosztási tervezet másolatának egyidejû megküldésével kell értesíteni, ezen kívül az értesítést, valamint a megosztási tervet az érintett településen hirdetményi úton és a helyben szokásos más alkalmas módon is közzé kell tenni.

(3) A tulajdonosok közgyûlésén a tulajdonostársak személyesen vagy írásbeli meghatalmazással rendelkezõ képviselõjük útján vehetnek részt.

(1) A tulajdonosok közgyûlésén a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. A közgyûlést a kezdeményezõ hívja össze, és a jelenlévõk által megválasztott személy vezeti. A közgyûlésrõl készített jegyzõkönyvet az elnök, az általa felkért jegyzõkönyv-vezetõ és a kezdeményezõ írja alá.

(2) A tulajdonosok közgyûlése határozatképes, ha azon az ingatlan összesen kétharmad tulajdoni hányadával rendelkezõ tulajdonostárs jelen van. A közgyûlés a határozatait egyszerû szavazattöbbséggel hozza.

(3) Amennyiben a közgyûlés nem határozatképes, a megismételt közgyûlést a határozatképtelen közgyûlést követõ három napnál késõbbi, de legfeljebb 15 napon belüli idõpontra, az eredetivel azonos napirenddel kell összehívni.

(4) A megismételt közgyûlés a jelenlévõk számától függetlenül és tulajdoni hányadukra tekintet nélkül határozatképes. Ezt a körülményt a megismételt közgyûlés meghívójában kell feltüntetni.

(5) A közgyûlés határozatát valamennyi tulajdonostársnak meg kell küldeni. A közgyûlés határozata ellen a kézbesítéstõl számított 15 napon belül bármelyik tulajdonostárs kérelemmel fordulhat a helyi bírósághoz. A kérelmezõ a kérelem egy példányát a bírósághoz történõ benyújtással egyidõben köteles megküldeni a kezdeményezõnek.

(6) Ha a közgyûlés nem hozott határozatot a tulajdonközösség megszüntetésérõl, bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól a tulajdonközösségnek a megosztási terv szerinti megszüntetését.

(1) A tulajdonosok közgyûlésének feladata a megosztási terv megtárgyalása, az attól eltérõ javaslatok vagy a tulajdonostársak közötti megállapodások rögzítése és a megosztási terv véglegesítése.

(2) A közgyûlésen a tulajdonostársak egymás között a megosztási tervtõl eltérõen megállapodhatnak egymás tulajdoni hányadának megváltásában, vagy több tervezett földrészlet helyett egy, közös tulajdonba kerülõ földrészlet kialakításában, valamint a megosztás költségeinek viselésében. A megosztási tervtõl eltérõ megállapodást a közgyûlés határozatába bele kell foglalni.

(3) A közgyûlési határozatnak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon tartalmaznia kell a földrészletek és a tulajdonosok megjelölését, tulajdoni hányadukat, valamint az eredeti földrészletre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogoknak, tényeknek és azok jogosultjainak az új földrészletekre vonatkozó meghatározását. A közgyûlés határozatában rendelkezni kell a felmerült költségek viselésérõl.

(4) Ha a tulajdonostársak többsége között a tulajdoni hányadoknak megfelelõ használat kialakult, és azt a többi tulajdonostárs nem kifogásolja, ezt a közgyûlési határozatban rögzíteni kell.

(5) A közgyûlés meg nem támadott határozatát a 12/H. § (5) bekezdésében írt határidõ lejártát követõ 15 napon belül a kezdeményezõ köteles megküldeni a körzeti földhivatalnak, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés céljából. A földhivatal a közgyûlési határozat és az annak megfelelõen elkészített vázrajz alapján átvezeti a változásokat az ingatlan-nyilvántartásban. A bejegyzés illetékmentes.

(1) A közgyûlési határozat elmaradása miatt, illetve a határozat ellen elõterjesztett kérelemhez mellékelni kell a megosztási tervezetet és a közgyûlés jegyzõkönyvét.

(2) A bíróság a tulajdonközösség megszüntetése felõl - szükség esetén az érdekeltek, valamint szakértõk meghallgatásával - peren kívüli eljárásban határoz.

(3) A bíróság határozatának tartalmaznia kell a 12/I. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(4) A bíróság határozatát a tulajdonosokon és az új földrészleteket terhelõ jogok jogosultjain kívül közölni kell a körzeti földhivatallal is.