T/756/31.
Módosító javaslat
dr. Áder János úrnak,
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló T/756. számú törvényjavaslathoz a következõ
módosító javaslatot
terjesztjük elõ:
1. A törvényjavaslat 5. §-a az alábbiak szerint egészül ki:
Az Fkb. 11. §-a a következõ (6)-(7) bekezdés[s]ekkel egészül ki:
"(6) Ha az (1) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt határozatnak a részarány-tulajdonos által megadott, vagy az ingatlan-nyilvántartás szerinti címre történõ kézbesítése eredménytelen, valamint ha a kézbesítés a személyi vagy lakcím adatok nem pótolható hiányosságai miatt nem lehetséges, a határozat közszemlére tétel útján is közölhetõ. A határozatot a földkiadás helye, a szövetkezet székhelye, valamint a részarány-tulajdonos utolsó ismert belföldi lakhelye szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalában kell harminc napra közszemlére tenni."
(7) A földkiadó bizottság határozatának hirdetmény útján történõ kézbesítése esetén a kiadott föld hasznosításáról és az értéknövekedés megtérítésérõl - a hasznosításból származó jövedelem erejéig - a helyi önkormányzat gondoskodik mindaddig, amíg a föld tulajdonosa tulajdonosi jogait nem gyakorolja.
Indokolás
A hirdetményi kézbesítést az indokolja, hogy sok esetben nem ismert a részarány tulajdonosa illetve annak tartózkodási helye. A föld hasznosításáról illetve az értéknövekedés megtérítésérõl ilyen esetben is gondoskodni kell.
2. A törvényjavaslat 6. §-a az alábbiak szerint módosul:
Az Fkb. 12. §-a a következõ új (5) [, illetve (6)] bekezdéssel egészül ki:
(5) [A földkiadás során a halastavat a településen elõforduló legmagasabb AK értékû szántó mûvelési ágú ingatlannal azonos értékben kell kiadni. A halastóban lévõ halállomány értéke AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésnek minõsül.
"(6)] A szövetkezet használatában lévõ, vagyonnevesítéssel nem érintett, kivett területeket (felhagyott külszíni bányák, tavak, halastavak, vízállások, mocsarak, holtágak stb.) a részarány-tulajdonú föld kiadására fel kell használni, amennyiben AK hiány van. Az ingatlan tényleges mûvelési ágát meg kell állapítani, a földminõsítést el kell végezni, ha pedig ez nem lehetséges, a területet a település legalacsonyabb AK értékû szántó, halastó esetében a legmagasabb AK értékû szántó AK értékével kell figyelembe venni. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során a földrészletet a tényleges állapot szerint kell a nyilvántartásba felvenni." Amennyiben nincs AK hiány, úgy az 1992. évi II. törvény 25/A §-ában foglalt rendelkezések szerint árverésen kell értékesítni és a befolyt vételárat a 25/A § (4) bekezdésében foglaltak szerint felosztani.
Indokolás
A vagyonnevesítéssel nem érintett, kivett területeket a részarány tulajdon kiadására csak aranykorona hiány esetén kell felhasználni. A területek jogi sorsát célszerû véglegesen elrendezni akkor is, ha nincs szükség rájuk az aranykorona hiány rendezéséhez. Az ilyen területeket a törvényjavaslat 14. §-ában az Ámt. kiegészítésére javasolt 25/A. § szabályai szerint árverésen kell értékesíteni és a befolyt vételárat a részarány tulajdonosok között felosztani.
A halastavak esetében a korábbi törvénysértéseket most legalizálni semmilyen körülmények között nem szabad.
3. A törvényjavaslat 7. §-a az alábbiak szerint egészül ki:
/Az Fkb. a következõ 12/A. §-sal egészül ki:/
"(1) A részarány-tulajdonú földek kiadásának lezárását követõen a szövetkezet használatában lévõ, önálló helyrajzi számon nyilvántartott árok, csatorna, töltés és azok mûtárgyai - ha azok nincsenek a szövetkezet vagy más üzemeltetõ tulajdonában - az illetékes települési önkormányzat, a fõvárosban a fõvárosi önkormányzat tulajdonában - vagy a fõvárosi önkormányzat nyilatkozata alapján - a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott ingatlanok kivételével. A fõvárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó jogszabályok alapján adja meg. A szövetkezet tulajdonában lévõ önálló helyrajzi számon nyilvántartott árok, csatorna, töltés és azok mûtárgyai a szövetkezet felajánlása esetén - kártalanítás ellenében - a helyi önkormányzatok tulajdonába kerülnek.
Indokolás
A jelenleg a szövetkezet tulajdonában lévõ, a bekezdésben szereplõ építmények, mûtárgyak sok esetben egyáltalán nem a tulajdonos szövetkezetet szolgálják, így nem indokolt a szövetkezetet a fenntartásukra kötelezni. Az Fkb. új 12/A. § (1) bekezdését javasoljuk kiegészíteni azzal, hogy a szövetkezet jogosult legyen a tulajdonában lévõ, vízgazdálkodási célokat szolgáló ingatlanokat az önkormányzatnak átadni és az köteles legyen ezeket - a többihez hasonlóan - átvenni.
4. A törvényjavaslat 10. §-a az alábbiak szerint egészül ki:
/Az Fkb. 12/D. §-sal egészül ki:/
"12/D. §
(1) A földkiadás lezárását követõen a szövetkezet használatában lévõ, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak - ha azok nem a szövetkezet tulajdonát képezik - az illetékes települési önkormányzat, a fõvárosban a fõvárosi önkormányzat tulajdonába, vagy a fõvárosi önkormányzat nyilatkozata alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott utak kivételével. A fõvárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályok alapján adja meg." A szövetkezet tulajdonában lévõ - önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak - a szövetkezet felajánlása esetén - kártalanítás ellenében - a helyi önkormányzat tulajdonába kerülnek.
Indokolás
A szövetkezet tulajdonában lévõ utak sok esetben egyáltalán nem a tulajdonos szövetkezetet szolgálják, így nem indokolt a fenntartásukra kötelezni. Ezért az Fkb. javasolt új 12/D. §-t is javasoljuk kiegészíteni a szövetkezeti tulajdonban lévõ utak felajánlásának lehetõségével és kötelezõ átvételével.
5. A törvényjavaslat 11. §-a elhagyását javasoljuk, a §-ok további számozása értelemszerûen változik:
[11. §
Az Fkb. 12/D. §-át követõen a következõ alcímmel és a 12/E. - 12/K. §-okkal egészül ki:
"A közös tulajdon megszüntetésének
külön szabályai
12/E. §
(1) A részarány-tulajdonnak megfelelõ föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként kialakított földrészleten fennálló közös tulajdon megszüntetésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a tulajdonostársak a közös tulajdont szerzõdéssel nem szüntetik meg, s az - a tulajdonostársak nagy számánál vagy más körülménynél fogva - nem várható.
(2) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók az erdõkre, kivéve az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakat.
12/F. §
(1) A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalnál kezdeményezheti.
(2) A kezdeményezés benyújtását követõ 30 napon belül a körzeti földhivatal díjtérítés ellenében a tulajdoni lap másolatot és a földmérési alaptérkép hiteles másolatát megküldi a kezdeményezõnek.
(3) A kezdeményezõ a rendelkezésre álló adatok alapján gondoskodik a természetbeni megosztásra irányuló tervezet elkészítésérõl. A tervezetnek tartalmaznia kell a földrészletek megközelítéséhez szükséges utakat is. Az utak kialakítása mentes a földvédelmi járulék megfizetése alól.
(4) A megosztási tervezetet úgy kell elkészíteni, hogy a kialakítandó új földrészletek 3000 m2-nél kisebb területûek nem lehetnek. Az 1994. július 27-ig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minõsült területen a kialakítandó új földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.
(5) A megosztási tervezetnek - a megosztás módjának meghatározásán kívül - tartalmaznia kell a megosztandó földrészleten fennálló jogok és terhek sorsának rendezését, valamint az érintett szakhatóságok hozzájárulását, továbbá az elõkészítéssel kapcsolatban felmerült költségeket és azoknak a tulajdonosok közötti felosztását. A felosztás alapja - eltérõ megállapodás hiányában - az egyes tulajdonosok tulajdoni hányadának aránya.
12/G. §
(1) A megosztási tervezet elkészülése után a kezdeményezõ összehívja a tulajdonosok közgyûlését.
(2) A tulajdonosok közgyûlésérõl - annak idõpontját legalább 30 nappal megelõzõen - valamennyi tulajdonost írásban, a megosztási tervezet másolatának egyidejû megküldésével kell értesíteni, ezen kívül az értesítést, valamint a megosztási tervet az érintett településen hirdetményi úton és a helyben szokásos más alkalmas módon is közzé kell tenni.
(3) A tulajdonosok közgyûlésén a tulajdonostársak személyesen vagy írásbeli meghatalmazással rendelkezõ képviselõjük útján vehetnek részt.
12/H. §
(1) A tulajdonosok közgyûlésén a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. A közgyûlést a kezdeményezõ hívja össze, és a jelenlévõk által megválasztott személy vezeti. A közgyûlésrõl készített jegyzõkönyvet az elnök, az általa felkért jegyzõkönyv-vezetõ és a kezdeményezõ írja alá.
(2) A tulajdonosok közgyûlése határozatképes, ha azon az ingatlan összesen kétharmad tulajdoni hányadával rendelkezõ tulajdonostárs jelen van. A közgyûlés a határozatait egyszerû szavazattöbbséggel hozza.
(3) Amennyiben a közgyûlés nem határozatképes, a megismételt közgyûlést a határozatképtelen közgyûlést követõ három napnál késõbbi, de legfeljebb 15 napon belüli idõpontra, az eredetivel azonos napirenddel kell összehívni.
(4) A megismételt közgyûlés a jelenlévõk számától függetlenül és tulajdoni hányadukra tekintet nélkül határozatképes. Ezt a körülményt a megismételt közgyûlés meghívójában kell feltüntetni.
(5) A közgyûlés határozatát valamennyi tulajdonostársnak meg kell küldeni. A közgyûlés határozata ellen a kézbesítéstõl számított 15 napon belül bármelyik tulajdonostárs kérelemmel fordulhat a helyi bírósághoz. A kérelmezõ a kérelem egy példányát a bírósághoz történõ benyújtással egyidõben köteles megküldeni a kezdeményezõnek.
(6) Ha a közgyûlés nem hozott határozatot a tulajdonközösség megszüntetésérõl, bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól a tulajdonközösségnek a megosztási terv szerinti megszüntetését.
12/I. §
(1) A tulajdonosok közgyûlésének feladata a megosztási terv megtárgyalása, az attól eltérõ javaslatok vagy a tulajdonostársak közötti megállapodások rögzítése és a megosztási terv véglegesítése.
(2) A közgyûlésen a tulajdonostársak egymás között a megosztási tervtõl eltérõen megállapodhatnak egymás tulajdoni hányadának megváltásában, vagy több tervezett földrészlet helyett egy, közös tulajdonba kerülõ földrészlet kialakításában, valamint a megosztás költségeinek viselésében. A megosztási tervtõl eltérõ megállapodást a közgyûlés határozatába bele kell foglalni.
(3) A közgyûlési határozatnak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon tartalmaznia kell a földrészletek és a tulajdonosok megjelölését, tulajdoni hányadukat, valamint az eredeti földrészletre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogoknak, tényeknek és azok jogosultjainak az új földrészletekre vonatkozó meghatározását. A közgyûlés határozatában rendelkezni kell a felmerült költségek viselésérõl.
(4) Ha a tulajdonostársak többsége között a tulajdoni hányadoknak megfelelõ használat kialakult, és azt a többi tulajdonostárs nem kifogásolja, ezt a közgyûlési határozatban rögzíteni kell.
(5) A közgyûlés meg nem támadott határozatát a 12/H. § (5) bekezdésében írt határidõ lejártát követõ 15 napon belül a kezdeményezõ köteles megküldeni a körzeti földhivatalnak, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés céljából. A földhivatal a közgyûlési határozat és az annak megfelelõen elkészített vázrajz alapján átvezeti a változásokat az ingatlan-nyilvántartásban. A bejegyzés illetékmentes.
12/J. §
(1) A közgyûlési határozat elmaradása miatt, illetve a határozat ellen elõterjesztett kérelemhez mellékelni kell a megosztási tervezetet és a közgyûlés jegyzõkönyvét.
(2) A bíróság a tulajdonközösség megszüntetése felõl - szükség esetén az érdekeltek, valamint szakértõk meghallgatásával - peren kívüli eljárásban határoz.
(3) A bíróság határozatának tartalmaznia kell a 12/I. § (3) bekezdésében foglaltakat.
(4) A bíróság határozatát a tulajdonosokon és az új földrészleteket terhelõ jogok jogosultjain kívül közölni kell a körzeti földhivatallal is.
12/K. §
A közös tulajdonnak az e törvény rendelkezései szerinti megszüntetése következtében létrejött közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni."]
Indokolás
A törvény szerint a földrészleteken a Polgári Törvénykönyv szerinti közös tulajdon keletkezik. Így a megosztásról is a Ptk. szabályai szerint lehet dönteni.
Budapest, 1999. március 5.
|
Karakas János |
dr. Orosz Sándor sk. |
||
|
Pásztohy András sk. |
Zatykó János sk. |
Fodor Sándor sk. |
|