A földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkb.) 6. §-a új (2), (4), (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a (2), (3), (4), (5) bekezdések jelölése (3), (5), (7), (8) bekezdésre változik:

"(2) Ha a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalapok több településre terjednek ki, és valamelyik településen a földkijelölés vitás, azokon a településeken, ahol a földrészletek kijelölését nem vitatják, a földkiadást - a beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-tulajdon tekintetében a településen e célra kijelölt föld nyolcvan százalékáig terjedõen - el lehet végezni a jogosultsági sorrend betartásával, elsõsorban a jelen törvény 5. § (1) bekezdésben elõírt határidõben földkiadás iránti kérelmet benyújtott kérelmezõk részére. A kiadásra kerülõ földrészletek körét a megyei földhivatal által szolgáltatott adatok alapján az illetékes megyei FM hivatal határozza meg.

(4) Ha a részarány kiadásánál AK hiány mutatkozik, a földalapba be nem vont, illetve a kárpótlásból visszamaradt, önkormányzati tulajdonba nem került termõföldet - a védett vagy védelemre tervezett természeti területek kivételével - a részarány kiadására fel kell használni.

(6) A részarány-tulajdonos jogutódja a földkiadási eljárásban az eredeti jogcím szerint vesz részt."

Az Fkb. 7/A. §-a a következõ (3) - (6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a részarány-földtulajdon rendezésére elkülönített földalapok AK értéke és a szövetkezetnél a földkiadásra még fel nem használt és a részarány-földtulajdon kiadására felhasználható egyéb területek nem fedezik az igényeket, azok a részarány-tulajdonosok, akik igényüket határidõben nem nyújtották be, vagy igényüket rajtuk kívül álló okból nem elégítették ki, az államtól kártalanításra jogosultak 3000 Ft/AK értékben.

(4) A földhivatal az adott szövetkezetet érintõ valamennyi földkiadással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzésrõl az utolsó határozat jogerõre emelkedését követõ 90 napon belül értesíti az illetékes FM hivatalt. Az FM hivatal az értesítés alapján határozattal dönt a (3) bekezdés szerinti kártalanításról.

(5) A határozatot meg kell küldeni a kártalanításra jogosultnak és az FVM Költségvetési Irodának. A határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A bíróság az FM hivatal határozatát megváltoztathatja."

Az Fkb. 9/B. §-a a következõ (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A földkiadás során az FM hivatal az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályai szerint jár el.

(5) A határidõben földkiadási kérelmet be nem nyújtott részarány tulajdonos többféle jogcímen járó és különbözõ földalapokba tartozó részarány-földtulajdonait az FM hivatal a földkiadási eljárás során összeszámítja. Több részarány-tulajdonos írásbeli kérelme alapján a földet lehetõség szerint az általuk kért módon kell kiadni.

(6) Az FM hivatal a sorsolás napját követõen 15 napig cserelehetõséget biztosít az érintett részarány-tulajdonosok kérésére a határozathozatal elõtt. Az FM hivatal a földkiadó határozatokat a részarány-tulajdonosok közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt megállapodásában foglaltaknak megfelelõen köteles kiadni.

(7) Ha a földkiadáskor a tényleges mûvelési ág nem azonos az ingatlan-nyilvántartás szerintivel, és az eltérés már a földalap kijelölés idõpontjában is fennállt, a földkiadás alapját a tényleges mûvelési ág szerinti AK érték képezi."

(1) Az Fkb. 10. §-ának utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A tényleges értéknövekedést eredményezõ költségeket az FM hivatal szakhatóság bevonásával állapítja meg. A föld tulajdonba adásáról, továbbá az értékkülönbözet megfizetésére történõ kötelezésrõl külön határozatot kell hozni."

(2) Az Fkb. 10. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) A költségek megtérítésére vonatkozó rendelkezés ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye. A bíróság az FM hivatal határozatát mind a jogalap, mind az összegszerûség vonatkozásában megváltoztathatja."

(3) Az Fkb. 11. § (5) bekezdésébõl a "10. § szerinti költségek és a " szövegrész hatályát veszti.

Az Fkb. 11. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az (1) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt határozatnak a részarány-tulajdonos által megadott, vagy az ingatlan-nyilvántartás szerinti címre történõ kézbesítése eredménytelen, valamint ha a kézbesítés a személyi vagy lakcím adatok nem pótolható hiányosságai miatt nem lehetséges, a határozat közszemlére tétel útján is közölhetõ. A határozatot a földkiadás helye, a szövetkezet székhelye, valamint a részarány-tulajdonos utolsó ismert belföldi lakhelye szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalában kell harminc napra közszemlére tenni."

Az Fkb. 12. §-a a következõ új (5), illetve (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A földkiadás során a halastavat a településen elõforduló legmagasabb AK értékû szántó mûvelési ágú ingatlannal azonos értékben kell kiadni. A halastóban lévõ halállomány értéke AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésnek minõsül.

(6) A szövetkezet használatában levõ, vagyonnevesítéssel nem érintett, kivett területeket (felhagyott külszíni bányák, tavak, vízállások, mocsarak, holtágak stb.) a részarány-tulajdonú föld kiadására fel kell használni. Az ingatlan tényleges mûvelési ágát meg kell állapítani, a földminõsítést el kell végezni, ha pedig ez nem lehetséges, a területet a település legalacsonyabb AK értékû szántó AK értékével kell figyelembe venni. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során a földrészletet a tényleges állapot szerint kell a nyilvántartásba felvenni."

Az Fkb. a következõ 12/A. §-sal egészül ki:

(1) A részarány-tulajdonú földek kiadásának lezárását követõen a szövetkezet használatában levõ, önálló helyrajzi számon nyilvántartott árok, csatorna, töltés és azok mûtárgyai - ha azok nincsenek a szövetkezet vagy más üzemeltetõ tulajdonában - az illetékes települési önkormányzat, a fõvárosban a fõvárosi önkormányzat tulajdonába - vagy a fõvárosi önkormányzat nyilatkozata alapján - a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott ingatlanok kivételével. A fõvárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó jogszabályok alapján adja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és az illetékes nemzeti park igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott földrészletek önkormányzati tulajdonba kerülésérõl a körzeti földhivatal a kiadás lezárását követõ 30 napon belül határozattal értesíti az önkormányzat polgármesterét, a fõvárosban a fõpolgármestert. A határozat ellen a polgármester, illetõleg a fõpolgármester a kézbesítéstõl számított 60 napon belül fellebbezhet.

(4) Fellebbezés hiányában a földhivatal az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi."

Az Fkb. a következõ 12/B. §-sal egészül ki:

(1) Ha a földkiadó bizottság a részarány-tulajdonost jegyzõkönyvbe foglalt döntéssel vagy bizonyíthatóan más módon birtokba helyezte, de errõl az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okiratot nem adott ki - feltéve hogy a birtokolt terület AK értéke a tulajdonos jogos igényét nem haladja meg, és a birtokbahelyezés más részarány-tulajdonos kérelmének teljesítését nem sérti -, az okiratot az FM hivatal határozattal pótolja.

(2) Ha a kiadott földrészlet területnagysága és AK értéke a határozat szerinti állapottól legfeljebb 5 %-kal, illetve 1 AK-val tér el - ide nem értve az utak kialakításához szükséges területcsökkentést - a tényleges és a határozat szerinti állapotot azonosnak kell tekinteni.

(3) Ha a részarány-tulajdonos földtulajdonának önálló földrészletté alakítását kérte, de az FM hivatal felszólítása ellenére, annak kézhezvételétõl számított 90 napon belül nem nyújtja be a földhivatali záradékkal ellátott földmérési munkarészt, földtulajdonát osztatlan közös tulajdonként kell kiadni. A határidõt az FM hivatal az ügyfél kérésére indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja."

Az Fkb. a következõ 12/C. §-sal egészül ki:

(1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott azon földrészlet vonatkozásában, amelynek részarány-földalapba történõ kijelöltsége megszûnt, az FM hivatal megállapítja azoknak a személyeknek a körét és - a ki nem elégített AK-igénynek megfelelõ - jogosultságuk mértékét, akik a terület kisajátításakor a kártalanításra jogosultak. A jogosultak nevét és jogosultságuk mértékét az FM hivatal közli az illetékes körzeti földhivatallal és az illetékes nemzeti park igazgatósággal (a továbbiakban: igazgatóság) is.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védett és védelemre tervezett, és emiatt magántulajdonba nem adható földrészletre vonatkozó tulajdonosi jogosítványokat - az elidegenítés kivételével - az igazgatóság a földrészlet állami tulajdonba kerüléséig gyakorolja.

(3) A földrészletek hasznosítása során befolyt ellenértéket az igazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott jogosultak között, igényjogosultságuk arányában osztja fel. Az (1) és (5) bekezdés szerinti kisajátítási kártalanítás összegének kifizetéséig az igazgatóság a tulajdonosi jogok gyakorlása fejében évenként elõre a korlátozással arányban álló kártalanítást fizet az arra jogosultaknak.

(4) A földrészlet tulajdoni lapján - annak állami tulajdonba kerüléséig - a tulajdonos helyén tulajdonosi jogokat gyakorló személyként az igazgatóságot kell bejegyezni.

(5) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 1. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kijelöléssel nem érintett azon védett vagy védelemre tervezett természeti területek tekintetében, amelyeket - természetvédelmi oltalom hiányában - a szövetkezetnek az Ámt. 25. §-a alapján a vagyonnevesítés szabályai szerint ki kellene adnia, a kisajátítási eljárást a szövetkezettel szemben kell lefolytatni. A kisajátítási kártalanítás összegét a szövetkezet haladéktalanul köteles a szövetkezet vagyonnevesítéssel érintett tagjai között a vagyonnevesítés szabályai szerint felosztani."

Az Fkb. a következõ 12/D. §-sal egészül ki:

"12/D. §

(1) A földkiadás lezárását követõen a szövetkezet használatában levõ, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak - ha azok nem a szövetkezet tulajdonát képezik - az illetékes települési önkormányzat, a fõvárosban a fõvárosi önkormányzat tulajdonába, vagy a fõvárosi önkormányzat nyilatkozata alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott utak kivételével. A fõvárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályok alapján adja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott utak közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és az illetékes nemzeti park igazgatósága kezelésébe kerülnek.

(3) Az utak önkormányzati tulajdonba kerülésérõl az illetékes körzeti földhivatal határozattal értesíti az önkormányzat polgármesterét, a fõvárosban a fõpolgármestert. A határozat ellen a polgármester, illetõleg a fõpolgármester a kézbesítéstõl számított 60 napon belül fellebbezhet.

(4) Fellebbezés hiányában a földhivatal az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi.

(5) Ha az út a kárpótlási földalapot is érinti, az (1)-(4) bekezdés szerint kell eljárni.

(6) A szövetkezet vagyonnevesítésében szereplõ út esetében a 12/A.§ (1) bekezdése szerint kell eljárni."

Az Fkb. 12/D. §-át követõen a következõ alcímmel és a 12/E. - 12/K. §-okkal egészül ki:

"A közös tulajdon megszüntetésének

külön szabályai

12/E. §

(1) A részarány-tulajdonnak megfelelõ föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként kialakított földrészleten fennálló közös tulajdon megszüntetésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a tulajdonostársak a közös tulajdont szerzõdéssel nem szüntetik meg, s az - a tulajdonostársak nagy számánál vagy más körülménynél fogva - nem várható.

(2) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók az erdõkre, kivéve az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakat.

12/F. §

(1) A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalnál kezdeményezheti.

(2) A kezdeményezés benyújtását követõ 30 napon belül a körzeti földhivatal díjtérítés ellenében a tulajdoni lap másolatot és a földmérési alaptérkép hiteles másolatát megküldi a kezdeményezõnek.

(3) A kezdeményezõ a rendelkezésre álló adatok alapján gondoskodik a természetbeni megosztásra irányuló tervezet elkészítésérõl. A tervezetnek tartalmaznia kell a földrészletek megközelítéséhez szükséges utakat is. Az utak kialakítása mentes a földvédelmi járulék megfizetése alól.

(4) A megosztási tervezetet úgy kell elkészíteni, hogy a kialakítandó új földrészletek 3000 m2-nél kisebb területûek nem lehetnek. Az 1994. július 27-ig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minõsült területen a kialakítandó új földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.

(5) A megosztási tervezetnek - a megosztás módjának meghatározásán kívül - tartalmaznia kell a megosztandó földrészleten fennálló jogok és terhek sorsának rendezését, valamint az érintett szakhatóságok hozzájárulását, továbbá az elõkészítéssel kapcsolatban felmerült költségeket és azoknak a tulajdonosok közötti felosztását. A felosztás alapja - eltérõ megállapodás hiányában - az egyes tulajdonosok tulajdoni hányadának aránya.

12/G. §

(1) A megosztási tervezet elkészülése után a kezdeményezõ összehívja a tulajdonosok közgyûlését.

(2) A tulajdonosok közgyûlésérõl - annak idõpontját legalább 30 nappal megelõzõen - valamennyi tulajdonost írásban, a megosztási tervezet másolatának egyidejû megküldésével kell értesíteni, ezen kívül az értesítést, valamint a megosztási tervet az érintett településen hirdetményi úton és a helyben szokásos más alkalmas módon is közzé kell tenni.

(3) A tulajdonosok közgyûlésén a tulajdonostársak személyesen vagy írásbeli meghatalmazással rendelkezõ képviselõjük útján vehetnek részt.

12/H. §

(1) A tulajdonosok közgyûlésén a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. A közgyûlést a kezdeményezõ hívja össze, és a jelenlévõk által megválasztott személy vezeti. A közgyûlésrõl készített jegyzõkönyvet az elnök, az általa felkért jegyzõkönyv-vezetõ és a kezdeményezõ írja alá.

(2) A tulajdonosok közgyûlése határozatképes, ha azon az ingatlan összesen kétharmad tulajdoni hányadával rendelkezõ tulajdonostárs jelen van. A közgyûlés a határozatait egyszerû szavazattöbbséggel hozza.

(3) Amennyiben a közgyûlés nem határozatképes, a megismételt közgyûlést a határozatképtelen közgyûlést követõ három napnál késõbbi, de legfeljebb 15 napon belüli idõpontra, az eredetivel azonos napirenddel kell összehívni.

(4) A megismételt közgyûlés a jelenlévõk számától függetlenül és tulajdoni hányadukra tekintet nélkül határozatképes. Ezt a körülményt a megismételt közgyûlés meghívójában kell feltüntetni.

(5) A közgyûlés határozatát valamennyi tulajdonostársnak meg kell küldeni. A közgyûlés határozata ellen a kézbesítéstõl számított 15 napon belül bármelyik tulajdonostárs kérelemmel fordulhat a helyi bírósághoz. A kérelmezõ a kérelem egy példányát a bírósághoz történõ benyújtással egyidõben köteles megküldeni a kezdeményezõnek.

(6) Ha a közgyûlés nem hozott határozatot a tulajdonközösség megszüntetésérõl, bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól a tulajdonközösségnek a megosztási terv szerinti megszüntetését.

12/I. §

(1) A tulajdonosok közgyûlésének feladata a megosztási terv megtárgyalása, az attól eltérõ javaslatok vagy a tulajdonostársak közötti megállapodások rögzítése és a megosztási terv véglegesítése.

(2) A közgyûlésen a tulajdonostársak egymás között a megosztási tervtõl eltérõen megállapodhatnak egymás tulajdoni hányadának megváltásában, vagy több tervezett földrészlet helyett egy, közös tulajdonba kerülõ földrészlet kialakításában, valamint a megosztás költségeinek viselésében. A megosztási tervtõl eltérõ megállapodást a közgyûlés határozatába bele kell foglalni.

(3) A közgyûlési határozatnak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon tartalmaznia kell a földrészletek és a tulajdonosok megjelölését, tulajdoni hányadukat, valamint az eredeti földrészletre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogoknak, tényeknek és azok jogosultjainak az új földrészletekre vonatkozó meghatározását. A közgyûlés határozatában rendelkezni kell a felmerült költségek viselésérõl.

(4) Ha a tulajdonostársak többsége között a tulajdoni hányadoknak megfelelõ használat kialakult, és azt a többi tulajdonostárs nem kifogásolja, ezt a közgyûlési határozatban rögzíteni kell.

(5) A közgyûlés meg nem támadott határozatát a 12/H. § (5) bekezdésében írt határidõ lejártát követõ 15 napon belül a kezdeményezõ köteles megküldeni a körzeti földhivatalnak, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés céljából. A földhivatal a közgyûlési határozat és az annak megfelelõen elkészített vázrajz alapján átvezeti a változásokat az ingatlan-nyilvántartásban. A bejegyzés illetékmentes.

12/J. §

(1) A közgyûlési határozat elmaradása miatt, illetve a határozat ellen elõterjesztett kérelemhez mellékelni kell a megosztási tervezetet és a közgyûlés jegyzõkönyvét.

(2) A bíróság a tulajdonközösség megszüntetése felõl - szükség esetén az érdekeltek, valamint szakértõk meghallgatásával - peren kívüli eljárásban határoz.

(3) A bíróság határozatának tartalmaznia kell a 12/I. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(4) A bíróság határozatát a tulajdonosokon és az új földrészleteket terhelõ jogok jogosultjain kívül közölni kell a körzeti földhivatallal is.

12/K. §

A közös tulajdonnak az e törvény rendelkezései szerinti megszüntetése következtében létrejött közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni."

Az Fkb. 13. § (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Ha a földkiadás, illetõleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározása céljából az FM hivatal nyilvános sorsolást tart, ezt a sorsolást megelõzõen legalább 30 nappal a Magyar Közlönyben közzéteszi. A hirdetménynek tartalmaznia kell a sorsolás helyét, idõpontját, a sorsolásra kerülõ táblák helyrajzi számát, területét, AK értékét, a terület hasznosítására vonatkozó korlátozásokat (védett természeti terület, stb.) és az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelõjét. A hirdetményben meg kell jelölni a sorsoláson részvételre jogosultak körét. A sorsolást a helyben szokásos módon is meg kell hirdetni. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztására hivatkozva semmiféle jogot sem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg."

Az Fkb. 14. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

(1) E törvény - a 7. és a 10. § kivételével - a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

(2) A törvény 7. és 10. §-a 2000. január 1. napján lép hatályba.

(3) Az Fkb. 7/A. § (4) bekezdésében szereplõ 90 napos határidõ a törvény hatálybalépését követõ hónap elsõ napján kezdõdik azokban az esetekben, amikor az adott szövetkezetet érintõ valamennyi, földkiadással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzés a törvény hatálybalépése elõtt megtörtént.

(4) Az Fkb. 12/A. § (1) és (2) bekezdése és a 12/D. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat vagy a Magyar Állam tulajdonába kerülõ ingatlanok esetében az azt létesítõ szövetkezet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak megfelelõ alkalmazásával a társasági adóból adókedvezményt érvényesíthet.

(5) Az Fkb. 12/A. § (1) bekezdése és a 12/D. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatok tulajdonába kerülõ ingatlanok kezelésével kapcsolatban az önkormányzatoknál felmerülõ költségek fedezésére 2000. január 1-tõl kezdõdõen az állami költségvetésben normatív támogatásként fedezetet kell biztosítani.

(6) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg

a) a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 2. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (3) bekezdésben írt esetben a kisajátítási eljárás során a részarány-tulajdonosokat a közgyûlésükön többségi szavazással meghatalmazott személy képviseli."

b) a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggõ egyes kérdésekrõl szóló 1997. évi XXXIII. törvény 3 §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A II. földalap árverésén értékesített földek által határolt helyi közutak e törvény erejénél fogva ingyenesen kerülnek a települési önkormányzat tulajdonába."

c) E törvény rendelkezéseit a törvény hatályba lépésekor folyamatban levõ ügyekre is alkalmazni kell, egyidejûleg az Fkb. 13. § (6) bekezdésében foglaltakat az Fkb. 9/B §-a (7) bekezdésének figyelembevételével kell alkalmazni.

d) Az Ámt. 25. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdés második fordulata és a (3) bekezdés szerinti vagyonnevesítésre - ha az még nem történt meg - csak a részarány-tulajdon rendezésénél mutatkozó AK hiány megszüntetése után kerülhet sor."

e) Az Ámt. a következõ 25/A. §-sal egészül ki:

"25/A. §

(1) Ha a jogutód nélkül megszûnt, illetõleg a törvény hatálybalépését követõen megszûnõ szövetkezet után marad fel nem osztott termõföldvagyon, azt az FM hivatal árverésen értékesíti.

(2) Ha a részarány-tulajdon kielégítését követõen 100 AK-nál kisebb értékû földterület marad a szövetkezet használatában, és ennek felosztása során az egy fõre jutó hányad a 0,5 AK-t nem éri el, az FM Hivatal az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(3) Az árverés lefolytatására a bírósági végrehajtási eljárásról szóló törvény ingatlan árverésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A vételárat - az árveréssel kapcsolatos költségek levonása után - a szövetkezetben részarány-tulajdonra jogosultak között, tulajdoni hányaduk arányában kell felosztani."

A több településre kiterjedõ szövetkezeteknél a részarány-tulajdon kiadását jelenleg megakadályozza az, ha egy településen a földkijelölést vitatják. Ilyen esetben ott sem lehet megkezdeni a földkiadást, ahol a kijelölést minden érintett elfogadta. A javaslat szerint az ilyen esetekben el lehet végezni a földkiadást - a beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-tulajdon tekintetében, de legfeljebb az erre a célra kijelölt föld 80 %-áig terjedõen - azokon a településeken, ahol a kijelölést nem vitatták.

Sok településen elõfordult, hogy az eredetileg kijelölt földalap különbözõ okok miatt nem volt elegendõ a jogos igények kielégítésére. Ezekben az esetekben az összes rendelkezésre álló földet fel kell használni a részarány kiadására.

A földkiadási ügyek jelenlegi állásából egyértelmûen megállapítható, hogy lesznek olyan települések, ahol az összes lehetséges földterület kiadása után is maradnak kielégítetlen földkiadási igények. Ezeket az igénylõket az állam pénzzel kártalanítja, ennek mértéke 3.000.- Ft aranykoronánként. A kártalanításra vonatkozó határozat ellen csak bírósági jogorvoslatnak van helye.

A földkiadási eljárás során az illetékes megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatal (a továbbiakban: FM hivatal) - az érintettek kérelme alapján - lehetõség szerint a kérelemben foglalt módon adja ki a földet.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint a sorsolás után már nincs lehetõség a földkiadással kapcsolatban semmilyen módosításra, a javaslat lehetõséget nyújt arra, hogy az érdekeltek a nekik jutott részt egymás között elcserélhessék a sorsolást követõ 15 napon belül.

Korábban sokszor elõfordult, hogy a szövetkezet megváltoztatta valamely földrészlet mûvelési ágát, ezt azonban nem jelentette be a földhivatalnak, így az ilyen területeket a valóságtól eltérõ nyilvántartási adatok szerint vették fel a földalapba. Az ebbõl eredõ indokolatlan és jogszerûtlen elõnyök és hátrányok megelõzésére a javaslat úgy rendelkezik, hogy az ilyen esetekben a földkiadás során a tényleges mûvelési ág szerinti aranykorona (a továbbiakban: AK) értéket kell figyelembe venni.

A földkiadási eljárás során igen sokszor vitatják a tulajdonosok az FM hivatal határozatának a tényleges értéknövekedést eredményezõ költségekre vonatkozó részét, a határozat jogerõre emelkedéséig pedig nem lehet elvégezni a föld kiadását sem. Az eljárás egyszerûsítése érdekében a jövõben minden földkiadási ügyben külön határozatot kell hozni a költségtérítésrõl, s e határozat ellen is csak bírói jogorvoslatnak lesz helye.

Számos alkalommal elõfordult, hogy a részarány-tulajdonost nem lehetett megtalálni az általa megadott lakcímen, ez pedig megakasztotta az egész folyamatot. A jövõben az eredménytelen postai kézbesítés esetén lehetõvé válik a határozatnak hirdetmény útján való kézbesítése is.

A földkiadásból korábban kimaradtak mind a halastavak, mind pedig az úgynevezett mûvelés alól kivett területek (felhagyott külszíni bányák, tavak, vízállások, mocsarak, holtágak stb.), melyek azonban jelentõs értéket képviselnek, és általában van is rájuk igény. A javaslat értelmében ezeket az ingatlanokat is fel kell használni a részarány-igények kielégítésére. A kiadás során a halastavakat a településen elõforduló legmagasabb AK értékû szántó mûvelési ágú ingatlannal kell figyelembe venni, az egyéb területeknél pedig lehetõség szerint meg kell állapítani a tényleges mûvelési ágat, és el kell végezni a földminõsítést, ha pedig ez nem lehetséges, a területet a településen elõforduló legalacsonyabb AK értékû szántó értékével kell figyelembe venni.

A részarány-tulajdonok kiadásának lezárását követõen a szövetkezet használatában volt, önálló helyrajzi számon nyilvántartott út, árok, csatorna, töltés és az ezekhez tartozó mûtárgyak - ha nincsenek a szövetkezet vagy más üzemeltetõ tulajdonában - az illetékes települési önkormányzat tulajdonába kerülnek. E rendelkezés alól kivételt képeznek a védett vagy védelemre tervezett természeti területekhez tartozó ilyen ingatlanok, melyek a Magyar Állam tulajdonába és az illetékes nemzeti park igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek. A tulajdonos-változás lebonyolítása az illetékes körzeti földhivatal feladata.

A földkiadó bizottságok igen sok esetben elvégezték a részarány-tulajdon tényleges kiadását, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot azonban nem készítettek. A jövõben az FM hivatal határozattal pótolhatja ezt a mulasztást.

Néhány esetben a kiadott földterület csekély mértékben eltér a határozatban szereplõtõl. Nem kell az eltérést figyelembe venni, ha az nem haladja meg a terület 5 %-át vagy nem több 1 AK-nál.

A részarány-tulajdonos az igénybejelentéskor kérhette, hogy tulajdonát alakítsák önálló földrészletté, az ehhez szükséges földmérési munkát azonban neki kell elvégeztetnie. Abban az esetben, ha az FM hivatal felszólítása ellenére határidõben nem nyújtja be a földhivatali záradékkal ellátott földmérési munkarészt, tulajdonát osztatlan közös tulajdonként kell kiadni.

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény értelmében a részarány-földalapba kijelölt védett és védelemre tervezett földrészletek kijelölése megszûnt, emiatt sok szövetkezetnél keletkezett AK hiány. E hiány csökkentése érdekében a javaslat olyan rendelkezést tartalmaz, hogy az FM hivatal megállapítja azon személyek körét és jogosultságuk mértékét, akik a terület kisajátításakor a kártalanításra jogosultak lesznek. A területek állami tulajdonba kerüléséig a tulajdonosi jogosítványokat - az elidegenítés kivételével - az illetékes nemzeti park igazgatóság gyakorolja. A kisajátításig a földrészlet hasznosításából származó bevételeket az igazgatóság a jogosultaknak adja át, ha pedig ilyen bevétel nem keletkezik, az igazgatóság a tulajdoni korlátozás mértékével arányos használati díjat fizet.

Azon védett vagy védelemre tervezett természeti területek esetében, melyeket nem jelöltek ki a földalapba, az 1995. évi XCIII. törvény szerinti kisajátítási eljárást a szövetkezettel szemben kell lefolytatni, a kártalanítás összegét pedig a szövetkezet haladéktalanul köteles a vagyonnevesítéssel érintett tagjai között ennek megfelelõen szétosztani.

A földkiadás során - a törvény rendelkezése következtében - igen sok esetben keletkeztek olyan tulajdonközösségek, melyek a föld bármilyen hasznosítását gyakorlatilag lehetetlenné teszik, nem ritka az sem, hogy egy földrészletnek többszáz tulajdonosa is van. A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint ennek megszüntetése gyakorlatilag csak egy hosszadalmas, több évig tartó és igen bonyolult perrel lehetséges. Ennek a kényszerû helyzetnek a feloldására tartalmaz különleges rendelkezéseket ez a szakasz.

A különleges rendelkezés csak abban az esetben alkalmazható, ha a tulajdonostársak a közös tulajdont egymás között szerzõdéssel nem szüntetik meg, és az - a tulajdonostársak nagy száma vagy egyéb körülmény miatt - nem várható. Ebben az esetben bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a közös tulajdon megszüntetését az illetékes körzeti földhivatalnál.

A földhivatal a szükséges adatokat megküldi a kezdeményezõnek, aki ezek alapján gondoskodik a megosztási tervezet elkészítésérõl. A tervezetnek tartalmaznia kell a földrészletek megközelítéséhez szükséges utakat is (az utak kialakításához szükséges terület után nem kell földvédelmi járulékot fizetni), az új földrészleteket úgy kell kialakítani, hogy területük nem lehet kevesebb 3000 m2-nél, a korábban zártkertnek minõsülõ területeknél pedig 1500 m2-nél. A megosztási tervezetnek tartalmaznia kell a megosztás módját, a megosztandó földrészleten fennálló jogok és terhek sorsának rendezését, az érintett szakhatóságok hozzájárulását, továbbá az elkészítéssel kapcsolatos költségeket és azoknak a tulajdonosok közötti felosztását is. A költségek felosztásának alapja - az érdekeltek eltérõ megállapodásának hiányában - az egyes tulajdonosok tulajdoni hányadának aránya.

A tervezet elkészülése után a kezdeményezõ összehívja a tulajdonosok közgyûlését, egyben a tervezetet az érintett településen hirdetményi úton és a helyben szokásos más alkalmas módon is közzéteszi.

A közgyûlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. A közgyûlés határozatképes, ha azon az ingatlan összesen kétharmad tulajdoni hányadával rendelkezõ tulajdonostárs jelen van; a közgyûlés határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza. Ha a közgyûlés nem határozatképes, a megismételt közgyûlés a megjelentek számára és tulajdoni arányára tekintet nélkül határozatképes, ezt a meghívóban fel kell tüntetni. A közgyûlés határozata ellen - vagy a határozat elmaradása miatt - bármely tulajdonostárs az illetékes helyi bírósághoz fordulhat.

A közgyûlési határozatnak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon tartalmaznia kell a kialakított földrészletek és a tulajdonosok megjelölését, tulajdoni hányadukat, az eredeti földrészletre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogoknak, tényeknek és azok jogosultjainak az új földrészletekre vonatkozó meghatározását, emellett rendelkeznie kell a felmerült költségek viselésérõl. Ha a határozatot a kézbesítésétõl számított 15 napon belül senki sem támadja meg, a kezdeményezõ köteles azt megküldeni a földhivatalnak, mely a határozat és az annak megfelelõen elkészített vázrajz alapján átvezeti a változásokat. Ez a bejegyzés illetékmentes.

Ha a tulajdonközösség megszüntetése ügyében bírósági eljárásra kerül sor, a bíróság peren kívüli eljárásban hoz döntést.

Abban az esetben, ha a tulajdonközösségnek e törvény rendelkezései szerinti megszüntetése következtében ismételten közös tulajdon jön létre, ennek megszüntetésére már a Ptk. szabályait kell alkalmazni.

A földkiadás, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározása céljából az FM hivatal nyilvános sorsolást tart. Ennek helyét, idõpontját, a sorsolásra kerülõ táblák helyrajzi számát, AK értékét és a terület hasznosítására vonatkozó korlátozásokat a Magyar Közlönyben közzé kell tenni a sorsolást megelõzõen legalább 30 nappal. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb - a mulasztásra hivatkozva - semmilyen jogot sem érvényesíthet.

A szövetkezet a földalap elkülönítési tervezetet jóváhagyó határozat jogerõre emelkedését követõen a földhasználati jogával terhelt földeket egy évnél hosszabb idõre nem adhatja haszonbérbe.

A törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, ez alól az önkormányzati vagy állami tulajdonba kerülõ utakra, árkokra és más hasonló ingatlanokra vonatkozó rendelkezések kivételek; ez utóbbiak hatályba lépésének idõpontja 2000. január 1. napja.

A szövetkezet a használatából kikerülõ utak, árkok, csatornák létesítésével kapcsolatos költségei fejében a társasági adóból adókedvezményt érvényesíthet.

Az önkormányzatok tulajdonába kerülõ ingatlanok kezelésével kapcsolatban az önkormányzatoknál felmerülõ költségek fedezésére 2000. január 1-tõl kezdõdõen normatív támogatásként fedezetet kell biztosítani az állami költségvetésben.

A javaslat szabályozza a jogutód nélkül megszûnt (vagy a jövõben megszûnõ) szövetkezetek után maradó termõföldvagyon, valamint a részarány-tulajdonra vonatkozó igény kielégítését követõen visszamaradó 100 AK-nál kisebb értékû földterületek sorsát is. Ezeket a területeket az FM hivatal árverésen értékesíti, a befolyt vételárat pedig - a költségek levonása után - a részarány-tulajdonosok között osztja fel tulajdoni hányaduk arányában.