az Országgyûlés Elnöke részére

A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló T/758. számú törvényjavaslathoz az alábbi

terjesztjük elõ:

A törvényjavaslat 19. §-ának következõ módosítását javasoljuk:

A törvényjavaslat a hatályos Kbt-hez képest elõremutató abból a szempontból, hogy a javaslat 26. §-ával módosított Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése, 30. §-ával módosított Kbt. 63. §-ának (4) bekezdése és 33. §-ával módosított Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése, valamint a Kbt. új mellékletei elõírják, hogy az összességében legelõnyösebb ajánlat részszempontjainak súlyozását is meg kell határozni az ajánlati felhívásban, (illetve a két szakaszból álló eljárásokban meg lehet határozni már a részvételi felhívásban is). Nem részletezi azonban a javaslat, mit kell a súlyozás fogalma alatt érteni és véleményem szerint nem elég részletes ahhoz, hogy kizárja az elbírálás szempontjaitól való leplezett eltérést és így a döntés vitathatóságát. További zavaró elem a javaslatban, hogy érintetlenül hagyja a Kbt-nek az ugyanerrõl a kérdésrõl rendelkezõ 34. §-át. Módosító javaslatunk ezért is egyeztethetõ össze véleményünk szerint a Házszabály 94. §-ának (3) bekezdésével, annak ellenére, hogy abban a Kbt. egy olyan §-ának módosítását indítványozzuk, melyet a törvényjavaslat nem érint.

Módosító javaslatunk arra irányul, hogy a Kbt. 34. §-ának (2) bekezdése a hatályos szövegtõl eltérõen egyértelmûen fejezze ki, hogy az elbírálás szempontját a kétfordulós eljárásokban már a részvételi felhívásban kötelezõ meghatározni (ld. a Kbt-nek a javaslat 30. §-ával módosított 63. §-a (4) bekezdését), ezért kell az "ajánlati felhívás" szót "felhívás"-ra változtatni. Ez utóbbi ugyanis a Kbt-nek a javaslat 9. §-ával módosított 10. § p) pontja szerint ajánlati és részvételi felhívást egyaránt jelent.

Lényegesebb célja azonban javaslatunknak, hogy a Kbt. 34. §-ának (3) bekezdése a hatályosnál sokkal egyértelmûbben írja elõ, hogy az összességében legelõnyösebb ajánlat választása esetén a részszempontokkal kapcsolatos milyen adatokat kell megadni. Ez az elõírás megalapozza, hogy az ajánlatok elbírálását is sokkal szabatosabban tudja szabályozni a törvényjavaslat 26. §-ával módosított Kbt. 55. § (6) bekezdése. Az ajánlatkérõnek meg kell határoznia a részszempontokat, valamint azt a szorzószámot, amely meghatározza azok egymáshoz képesti súlyát, tehát pl. azt, hogy az ajánlatkérõ az ajánlati árnak 5-szörös, míg a vállalt kötbér mértékének csak 2-szeres jelentõséget tulajdonít.

Javaslatunk úgy fogalmaz, hogy a súlyszámnak a részszempont tényleges jelentõségével kell arányban állnia. Ezt azért tartjuk szükségesnek kiemelni, hogy a súlyszám meghatározása ne adhasson alkalmat az ajánlattevõk esélyegyenlõségének megsértésére. Ha ugyanis az ajánlatkérõ a súlyozást akarná kihasználni arra, hogy egy általa elõzetesen meghatározott ajánlattevõ nyerjen, megtehetné, hogy egy olyan elbírálási részszempontra, amely esetleg nem túl jelentõs és amit csak a "kiválasztott" ajánlattevõ tud teljesíteni, túl magas súlyszámot határoz meg. Ennek következtében, ha a többi ajánlattevõ az egyéb részszempontoknak tökéletesen megfelelne is, a túlzottan magas súlyszámmal meghatározott mellékes részszempont miatt nem tudna nyerni. Az ilyen helyzetek megelõzését szolgálja az az elõírás, hogy a súlyszámoknak arányban kell állniuk a részszempont objektív jelentõségével.

Meg kell továbbá azokat a ponthatárokat is adni, melyek között értékeli az ajánlatkérõ az ajánlatnak a részszempont szerinti tartalmi elemeit. Ez a ponthatár minden részszempont tekintetében azonos kell hogy legyen, hogy a ponthatáron belül kapott értékelési pontok megszorzása esetén az ajánlatok valóban a súlyszám szerint kerüljenek rangsorba. Így ha a ponthatár 1-10 és az "A" ajánlat az ár megfelelõségére 7 pontot, a kötbérre 10 pontot, a "B" ajánlat pedig az árra 8 pontot, a kötbérre pedig 6 pontot kapott, akkor az "A" ajánlat a súlyozást is figyelembe véve összesen 35+20=55 pontot szerzett, míg a "B" ajánlat 40+12=52 pontot ért el. (A kiszámítás módját a Kbt. módosuló 55. § (6) bekezdése írja le.) Mint látható, ezeknek az adatoknak és számítási módoknak az ismeretében sokkal egzaktabbul határozható meg a nyertes és - ha az ajánlatkérõ az általa elõzetesen meghatározott szempontokat betartotta - az értékelésbe kevésbé lehet belekötni. Természetesen az ajánlatkérõnek szakszerûen kell elõzetesen kitûzni a ponthatárokat és a súlyozást.

Az a tény, hogy a súlyszámot meg kell adni, feleslegessé teszi a szempontok fontossági sorrendjének meghatározását, sõt ha ezt az adatot is meg kellene határozni, az a fenti számítási rendbe nem illeszkedne bele és azt összezavarná. Ezért javaslatunk a hatályos Kbt.-tõl eltérõen nem követeli meg a részszempontok fontossági sorrendjének meghatározását.

Ez a javaslat szoros összefüggésben van a törvényjavaslat 26., 30., 31. és 33. §-aival módosított Kbt. 55., 63., 64. és 71. §-aihoz, valamint a Kbt. módosított 2., 3., 5., 8. és 9. számú mellékleteihez benyújtott módosító javaslatainkkal.

Budapest, 1999. március " "