az Országgyûlés Elnöke részére

A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló T/758. számú törvényjavaslathoz az alábbi

terjesztjük elõ:

A törvényjavaslat 19. §-ának következõ módosítását javasoljuk:

A 19. § szövege (1) bekezdés számozást kapjon és a § egészüljön ki a következõ (3) bekezdéssel:

A hatályos Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése lehetõséget ad arra, hogy az ajánlatkérõk egyes közérdekû szempontokat elõnyben részesítsenek ajánlati vagy részvételi felhívásaikban, de e lehetõséggel a közbeszerzési eljárásoknak nagyon kis részében éltek. Ennek legfõbb oka talán az, hogy nem alakult ki gyakorlat arra nézve, hogyan lehet a felhívásokat a Kbt.-ben elõírt esélyegyenlõség elvével is összhangban úgy megfogalmazni, hogy a speciális érdekeket preferálják. Tekintettel arra, hogy más módosító javaslatok részletezik az elbírálás szempontjai meghatározásának és a 35. § (1) bekezdése alapján elõírható elõnyben részesítés elbírálási folyamatban való figyelembevételének mikéntjét, lehetõség nyílt arra és egyben szükségessé is vált, hogy a 35. § (1) bekezdésének megfogalmazása is alkalmazkodjon az elbírálás szempontjairól és folyamatáról szóló többi szabályok módosulásához. (Módosító javaslatunk tehát - bár a törvénymódosítással nem érintett §-t módosít - azért nyújtható be a Házszabály 94 § (3) bekezdésére tekintettel, mert szorosan összefügg a javaslatnak a Kbt. 34. és 55. §-ait módosító 19. és 26. §-aihoz benyújtott módosító javaslatokkal.)

A módosító javaslat tehát egyértelmûvé teszi, hogy a foglalkoztatáspolitikai, térségfejlesztési, környezetvédelmi illetve kis- és középvállalkozási célokat ( a továbbiakban együtt: közérdekû cél) úgy lehet elõnyben részesíteni az ajánlati illetõleg részvételi felhívásban, hogy az ajánlatkérõ ezt mint elbírálási részszempontot jelöli meg és súlyszámot ad neki, vagy úgy rendelkezik, hogy az egyenértékû ajánlatok közül elõnyben fogja részesíteni. A felhívásban tehát meg kell majd határozni, hogy milyen elvek szerint fogja preferálni az adott közérdekû célt (a fenti két módszer közül melyiket választja és a közérdekû cél terén tett vagy felajánlott fejlesztéseket hogyan fogja értékelni) és azt is, milyen mértékben fogja elõnyben részesíteni az adott közérdekû célt. A mérték kifejezõdik a súlyszámban, illetõleg pl. meghatározott árelõny biztosításában. A mértéket csak akkor nem kell meghatározni ha ez fogalmilag nem lehetséges, pl. ha az ajánlatkérõ úgy rendelkezik, hogy az egyenértékû ajánlatok közül részesíti elõnyben a követelménynek megfelelõ ajánlatot.

A fenti elõnyben részesítési lehetõség a Kbt. 59. §-ának (2)-(5) bekezdésében foglaltakon túl áll fenn, de a módosító javaslatban az "59. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak fenntartása mellett további elõnyben részesítheti" fordulat kifejezi azt is, hogy az 59. §-ban foglaltakat az ajánlati felhívásban nem lehet "felülírni", tehát nem lehet pl. az 59. § (2)-(3) bekezdésében adott 10 %-os árelõny helyett 15 %-ot meghatározni, hanem csak egyéb módon lehet országos foglalkoztatáspolitikai szempontot fokozott elõnyben részesíteni, ha az ajánlatkérõnek ez a szándéka.

Az elõnyben részesítésre vonatkozó ajánlatkérõi elõírás nem ütközhet azonban az ajánlattevõk esélyegyenlõségének a Kbt. 24. §-ának (2) bekezdése szerinti elvébe sem. Tehát nem lehet a preferálás mértékét (súlyszámát) úgy meghatározni, hogy a többi szempontot tökéletesen teljesítõ ajánlattevõk számára matematikailag lehetetlen legyen az eljárás megnyerése.

Az ajánlatkérõnek a felhívásban pontosan kell meghatároznia azt is, hogy a közérdekû cél terén pontosan milyen intézkedés vagy eredmény az, amelyet elõnyben fog részesíteni, tehát pl. hogy a foglalkoztatás terén a hány új munkahely teremtése alapozhatja meg az elõnyben részesítést, vagy hogy mi tekinthetõ kis- vagy középvállalkozásnak. Ezt fejezi ki a "ha az a felhívásban meghatározott módon elõsegíti" fordulat.

Az a)-d) pontok a Kbt. hatályos szövegével azonos esetekben teszik lehetõvé az elõnyben részesítést, a foglalkoztatáspolitikai szempontok tekintetében egyértelmûvé válik, hogy ezt mind országos, mind regionális, mind helyi tekintetben kedvezményezni lehet. A helyi foglalkoztatás megoldásában a helyi önkormányzatoknak az 1990. évi LXV. törvény 8. §-ának (1) bekezdése szerint közre kell mûködniük, a módosító javaslat e kötelezettséggel összhangban teszi lehetõvé az elõnyben részesítést.

Budapest, 1999. március " ".