a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról

Az Országgyûlés a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) módosításáról a következõ törvényt alkotja:

A Kbt. 1. §-ának a)-c) és e) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"a) az állam, a helyi önkormányzat, a kisebbségi települési önkormányzat, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a központi, a helyi önkormányzati, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelõje, a társadalombiztosítás igazgatási szerve;

b) a köztestület és a köztestületi költségvetési szerv, valamint a közalapítvány;

c) az a)-b) pontban meghatározott szervezet által vagy részvételével a vagyon egyharmadát meghaladó hozzájárulásával létrehozott alapítvány, társadalmi szervezet, illetõleg az olyan közhasznú társaság, biztosító egyesület, víziközmû társulat, ideértve ezek jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egységét is, amely felett az a)-b) pontban meghatározott szervezet a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti irányítási jogokat gyakorol;

e) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet vagy a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatás céljából alapított önkormányzati intézmény, ha országos, regionális vagy helyi közszolgáltató tevékenység gyakorlására jogszabály alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik;"

(1) A Kbt. 2. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az 1. § szerinti szervezet árubeszerzése, építési beruházása, illetve a szolgáltatás megrendelése során, ha annak a 4. § (1) bekezdése szerinti értéke a beszerzés megkezdésekor külön meghatározott összeget eléri vagy meghaladja (a továbbiakban: közbeszerzés), köteles e törvény szabályai szerint eljárni.

(2) Az 1. § e) pontjában szereplõ szervezet kizárólag a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggõ közbeszerzése tekintetében köteles e törvény szabályai szerint eljárni. A közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül összefügg a közbeszerzés, ha annak tárgya nélkül a közszolgáltató tevékenységet nem lehetne ellátni. Az olyan közbeszerzésre, amelynek tárgyát az ajánlatkérõ a közszolgáltató, illetve az azon kívüli tevékenységéhez egyaránt felhasználja, a törvény szabályait kell alkalmazni."

(2) A Kbt. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyúttal a § az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvény szabályai szerint jogosult eljárni

a) az 1. §-ban meghatározott szervezet a (3) bekezdés szerinti értékhatár alatti értékû - a központosított közbeszerzés hatálya alá nem tartozó - beszerzése során;

b) az 1. § e) pontja szerinti szervezet a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül össze nem függõ beszerzése során.

(5) Az e törvényt a (4) bekezdés alapján önkéntesen alkalmazó szervezetre vagy személyre a törvény minden rendelkezése vonatkozik."

A Kbt. 3. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával a közbeszerzések központosított eljárás keretében történõ lefolytatását rendelheti el az általa irányított szervezetek vonatkozásában, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre jogosultat.

(2) A Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával a közbeszerzések központosított eljárás keretében történõ lefolytatását rendelheti el az általa irányított - az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott - költségvetési szerveknél az egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódóan. A központosított közbeszerzés fedezete a mindenkori Egészségbiztosítási Alap költségvetésében az adott ellátási forma elõirányzata."

(1) A Kbt. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A beszerzés értékén a beszerzés megkezdésének idõpontjában annak tárgyáért általában kért, illetve kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a (2)-(6) bekezdésben és az 5. §-ban foglaltakra tekintettel meghatározott - legmagasabb összegû ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték)."

(2) A Kbt. 4. §-a a következõ (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A több év alatt megvalósuló építési beruházás esetén a közbeszerzés értéke a teljes beruházás ellenértéke.

(7) Az ajánlatkérõ az idõszakonként visszatérõ, egy évnél hosszabb vagy határozatlan ideig tartó beszerzés tárgyában kötött szerzõdésrõl a szerzõdéskötést követõ öt munkanapon belül a 10. számú melléklet szerinti hirdetményt tesz közzé, ha annak becsült értéke a szerzõdéskötéskor eléri vagy meghaladja a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatár felét."

A Kbt. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"5. § (1) Tilos e törvény megkerülése céljából a közbeszerzést a (2) bekezdésbe ütközõ módon részekre bontani.

(2) A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek

a) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor (a 4. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével), és

b) beszerzésére egy ajánlattevõvel lehetne szerzõdést kötni, továbbá

c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetõleg felhasználásuk egymással összefügg.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján több - egyenként a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt el nem érõ értékû - beszerzési tárgy együttes értéke miatt közbeszerzési eljárást kell tartani, nem minõsül a törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékû beszerzési tárgyakat több közbeszerzési eljárásban szerzik be.

(4) Ha a becsült érték kiszámításakor a (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, a közbeszerzésnek a költségvetési évben még beszerzendõ tárgyaira - azok értékétõl függetlenül - csak a törvény szerinti eljárás alapján lehet szerzõdést kötni."

A Kbt. 6. §-ának a), e) és h) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, a § a következõ i) és j) ponttal egészül ki:

"a) azokra az államtitkot vagy szolgálati titkot érintõ, illetõleg nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekkel összefüggõ beszerzésekre, amelyek vonatkozásában az Országgyûlés illetékes bizottsága a törvény alkalmazását kizáró elõzetes döntést hozott;

e) a piaci intervenciós célelõirányzatból megvalósított beszerzésre;

h) a természeti katasztrófa, állatok járványos megbetegedése, továbbá a jelentõs ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, illetõleg védekezési készültség esetén a vízkár, illetve vízminõségi kár közvetlen megelõzése, elhárítása vagy az azt közvetlenül követõ helyreállítás érdekében történõ beszerzésre;

i) a beszerzésre, ha az ezzel kapcsolatos szerzõdést kizárólag más törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján hozott egyéb jogszabályban meghatározott feltételek mellett vagy eljárás alapján lehet megkötni;

j) a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében megvalósuló beszerzésre."

A Kbt. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"8.§ (1) E törvény alkalmazásában építési beruházás az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítése, átalakítása, bõvítése, helyreállítása, lebontása, elmozdítása, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatása, valamint az ezekhez kapcsolódó szakipari, technológiai szerelési munkák.

(2) Ha e törvény az építési beruházással kapcsolatban különös eljárási szabályokat ír elõ, e szabályokat kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti tevékenységgel együtt járó és egy közbeszerzési eljárásban megrendelt - annak értékénél alacsonyabb értékû - árura, illetve szolgáltatásra is."

A Kbt. 9. §-a (2) bekezdésének c), d) és g) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"c) jegybanki tevékenység, pénzügyi szolgáltatás - a pénzügyi lízing kivételével - , valamint kiegészítõ pénzügyi szolgáltatás;

d) befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenység;"

"g) a tervezési tevékenység, ha az ajánlatkérõ azzal kapcsolatban külön jogszabályban elõírt módon tervpályázatot folytat le;"

A Kbt. 10. §-ának b) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a § az alábbi k)-s) ponttal egészül ki:

"b) helyi önkormányzati költségvetési szerv: a (fõ)polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a körjegyzõség és a közös képviselõ-testület hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselõ-testületének felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek, ideértve a hatósági igazgatási, intézményi és egyéb (nem haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytató) igazgatási társulásokat is;"

"d) támogatás: adókedvezmény (ár-, díj-, vám-, illetékkedvezmény), továbbá egy vagy több - az 1.§ a) pontjában meghatározott - szervezet, illetõleg nemzetközi szervezet által pénzforrás juttatása útján biztosított anyagi elõny, melyet a 2. § (1) bekezdésében meghatározott közbeszerzésre kell fordítani, feltéve, hogy annak (azoknak) az összege eléri vagy meghaladja a közbeszerzés értékének ötven százalékát vagy a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt, és a támogatók között legalább egy - az 1. § a) pontjában meghatározott - szervezet van;

k) nemzetközi szerzõdés: a más állammal vagy a nemzetközi jog egyéb alanyával kötött, a magyar állam számára nemzetközi jogokat és kötelezettségeket létesítõ, módosító vagy megszüntetõ olyan írásbeli megállapodás, amelyben szerzõdõ félként a Magyar Köztársaság vagy a Magyar Köztársaság Kormánya szerepel;

l) pénzügyi szolgáltatás és kiegészítõ pénzügyi szolgáltatás: a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben így meghatározott tevékenységek;

m) befektetési szolgáltatási és kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenység: az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvényben így meghatározott tevékenységek;

n) építmény: az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben így meghatározott fogalom;

o) ajánlatkérõ: az 1. § szerinti bármely szervezet, illetõleg a központosított közbeszerzési eljárásban ajánlatkérésre feljogosított szervezet;

p) hirdetmény: az ajánlati vagy a részvételi felhívás (a továbbiakban együtt: felhívás), az elõzetes összesített tájékoztató, a tájékoztató az eljárás eredményérõl, a tájékoztató a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszának eredményérõl, a tájékoztató a 4. § (7) bekezdése szerinti szerzõdéskötésrõl, illetve a hirdetmény módosítása vagy visszavonása.

q) alvállalkozó: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevõ a közbeszerzésre vonatkozó szerzõdés teljesítése céljából, arra tekintettel fog szerzõdést kötni vagy módosítani, kivéve az 1. § e) pontja vagy a 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szervezetet (személyt), vagy a 6. § g) pontja, illetve a 9. § (2) bekezdése szerinti szerzõdéskötést;

r) központi adóhatóság: az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal és szervei, valamint a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága és szervei;

s) önkormányzati adóhatóság: az adózás rendjérõl szóló törvényben így meghatározott fogalom."

A Kbt. 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"12. § (1) A Tanács huszonöt tagból áll. A Tanácsban az egyes közérdekû célokat, az ajánlatkérõket és az ajánlattevõket azonos számú tag képviseli.

(2) A törvény alapelveinek és egyes közérdekû céloknak az érvényesítése a Tanácsban a következõ szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek feladata:

a) a legfõbb ügyész;

b) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke;

c) a munkavállalók országos érdekképviseleti szervei;

d) a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter;

e) a gazdasági miniszter;

f) az igazságügy-miniszter;

g) a környezetvédelmi miniszter.

(3) A munkavállalók országos érdekképviseleti szervei együttesen két tag jelölésére jogosultak.

(4) A közbeszerzési eljárás ajánlatkérõinek általános érdekeit a Tanácsban a következõ szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek képviselik:

a) a Kormány által kijelölt négy személy;

b) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter által kijelölt személy;

c) a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek felügyeletét ellátó személy által kijelölt személy;

d) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;

e) az országos gazdasági kamarák, az országos szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia által együttesen kijelölt személy.

(5) A közbeszerzési eljárás ajánlattevõinek általános érdekeit a Tanácsban a munkáltatók országos érdekképviseletei és a gazdasági kamarák által kijelölt nyolc személy képviseli.

(6) A Tanács elnöke a Tanács tagjává válik akkor is, ha nem a tagok közül választották. Ha a Tanács elnökét a Tanács tagjai közül választották, az elnök a továbbiakban nem képviseli az õt kijelölõ (kijelölõk) szerinti általános célokat vagy érdekeket, a kijelölõ (kijelölõk) pedig jogosult a Tanácsba új tagot kijelölni. A kijelölõ (kijelölõk) a Tanács elnökével szemben nem élhet a 13. § (2) bekezdésében és 14. § (8) bekezdésének b) pontjában biztosított jogával."

A Kbt. 14. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"14. § (1) A Tanács elnökének öt évre történõ kinevezésérõl a Tanács a jelenlevõ tagok kétharmados szótöbbségével dönt. A kinevezés egyszer ismételhetõ.

(2) A Tanács elnökére a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Tanács elnöke a helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult.

(4) A Tanács elnöke felett a munkáltatói jogokat a Tanács gyakorolja, az elnök az összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentést (16. § (5) bekezdése) a Tanácsnak köteles megtenni.

(5) A Tanács a tagok közül két évre a jelenlevõ tagok kétharmados szótöbbségével hozott döntéssel alelnököt választ.

(6) A Tanács elnökét távolléte esetén az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.

(7) A Tanács elnöke

a) képviseli a Tanácsot;

b) meghívása esetén részt vesz az Országgyûlés és bizottságainak ülésein és ismerteti a Tanács éves beszámolóját;

c) a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatót ad ki;

d) halasztást nem tûrõ ügyek eldöntése érdekében - a Tanács szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározottak szerint - az ülések közötti idõszakban rövid úton való szavazást kezdeményez;

e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közbeszerzések Tanácsa fõtitkára (a továbbiakban: fõtitkár), valamint a Közbeszerzési Döntõbizottság elnöke és elnök-helyettese vonatkozásában.

(8) A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak megbízatása megszûnik

a) a megbízatás idõtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a 13. § (1) bekezdésében foglalt körülmények bekövetkezése esetén;

e) halálával."

A Kbt. 15. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés kiegészül az alábbi új m) ponttal:

"i) gondoskodik a "Közbeszerzési Értesítõ - a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá"-nak (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítõ) az általa meghatározott rendszerességgel történõ kiadásáról, közzéteszi a közbeszerzési eljárással kapcsolatban készült hirdetményeket, a Közbeszerzési Döntõbizottság határozatait, valamint a bíróság ezek felülvizsgálata tárgyában hozott jogerõs határozatait, a c) pont szerinti ajánlásokat, továbbá egyéb, közbeszerzéssel kapcsolatos közleményeket;

m) nyilvántartást vezet a közbeszerzésekrõl, ideértve a közbeszerzési eljárások éves mennyiségét, valamint a beszerzések tárgyainak közbeszerzési eljárás alapján fizetendõ ellenértékét is."

A Kbt. 18. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"18. § (1) A Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek elõkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez szükséges adatgyûjtõ, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet a Közbeszerzések Tanácsának Titkársága végzi. A Titkárságot a fõtitkár vezeti.

(2) A fõtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban. A fõtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazottai vonatkozásában. A fõtitkár fõosztályvezetõi illetményre jogosult.

(3) A Tanács a Titkárság keretében Szerkesztõbizottságot mûködtet a Közbeszerzési Értesítõ kiadásával kapcsolatos feladata végrehajtásának érdekében."

A Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Bizottság a Tanács által meghatározott számú és a Tanáccsal közszolgálati jogviszonyban álló közbeszerzési biztosból áll, akiket a Tanács nevez ki és ment fel. A Bizottság elnökét és elnök-helyettesét a közbeszerzési biztosok közül a Tanács a jelen lévõ tagok kétharmadának szavazatával választja meg öt évre. Az elnök-helyettes személyére a Bizottság elnöke tesz javaslatot. A Bizottság elnöke és elnök-helyettese újraválasztható. A Bizottság elnöke fõosztályvezetõi, az elnök-helyettes fõosztályvezetõ-helyettesi illetményre jogosult.

(4) A Bizottság elnöke irányítja a Bizottság munkáját, képviseli a Bizottságot és gyakorolja a munkáltatói jogokat - az elnök-helyettes kivételével - a közbeszerzési biztosok vonatkozásában. A Bizottság elnökét távollétében az elnök-helyettes teljes jogkörrel helyettesíti."

A Kbt. 24. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Kormány az általa irányított központi költségvetési szervek tekintetében, a helyi önkormányzat a helyi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében rendeletben az (1)-(3) bekezdésben foglalt elveknek megfelelõ egyszerûsített eljárásrendet állapíthat meg a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatár alatti értékû beszerzésekre, melyben elõírhatja a kért ajánlatok kötelezõ legkisebb számát is. E rendeletek hatálya sem terjedhet ki azonban a 6. § és 9. § (2) bekezdése szerinti esetekre."

A Kbt. a 28. §-a után a következõ 28/A. §-sal egészül ki:

"28/A. § Ha az ajánlatkérõ az ajánlati felhívás, illetve a részvételi felhívás közzétételétõl számított legalább negyven napnál korábban, de legfeljebb egy éven belül elõzetes összesített tájékoztatót tett közzé, és az tartalmazta legalább a közbeszerzésre vonatkozó - az 1. számú melléklet 4. pontja szerinti - adatokat, a 47. § (1) bekezdésében, a 63. § (5) bekezdésében és a 64. § (4) bekezdésében elõírt határidõk helyett negyven nap esetén huszonöt, a részvételi jelentkezés huszonöt napos határideje helyett pedig tizenöt napot lehet elõírni."

(1) A Kbt. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Ha e törvény a hirdetmény közzétételére határidõt ír elõ, a hirdetményt e határidõn belül kell levél formájában megküldeni a Közbeszerzési Értesítõ részére."

(2) A Kbt. 29. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A hirdetményben megjelölt határidõk a Közbeszerzési Értesítõ megjelenését követõ napon kezdõdnek, és legkorábban az e törvényben megjelölt legrövidebb idõtartamot követõ elsõ munkanapon járnak le."

(1) A Kbt. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az eljárás elõkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérõ nevében nem járhat el, illetõleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetõleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)

a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munka-végzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezetõ tisztségviselõje;

c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója."

(2) A Kbt. 31. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ új (4) bekezdés lép, egyidejûleg a § kiegészül a következõ (5) bekezdéssel:

"(4) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdést, ha az ajánlatkérõ által az eljárás elõkészítésébe vagy más szakaszába bevonni kívánt vagy nevében eljáró érdekelt gazdálkodó szervezet, illetve az eljárásba bevonni kívánt szervezettel vagy személlyel a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevõként vagy alvállalkozóként.

(5) Ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevõ vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet."

A Kbt. 33. §-a a következõ új (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a (2)-(3) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:

"(2) A közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérõ a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mértéket közli és kiköti az ettõl - a szerzõdéskötés során - való eltérés lehetõségét, elõírva az eltérés százalékos mértékét. Ebben az esetben lehetõvé kell tenni a többváltozatú ajánlattételt a közbeszerzés mennyiségétõl függõen.

(3) Az ajánlatkérõ a felhívásban lehetõvé teheti a közbeszerzés egy részére történõ ajánlattételt. Ebben az esetben a felhívásban, illetve a dokumentációban elõ kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. A közbeszerzés tárgyának részeit nem lehet kizárólag a mennyiség alapján meghatározni.

(4) Az ajánlatkérõ köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetve a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni."

A Kbt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § kiegészül az alábbi (3)-(4) bekezdéssel:

"(2) Az ajánlatkérõ köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció a felhívás közzétételének, illetõleg az ajánlattevõ részére közvetlenül való megküldésének idõpontjától kezdve legalább tizenöt napig - gyorsított eljárás esetén az ajánlattételi határidõ (részvételi jelentkezési határidõ) lejártáig - rendelkezésre álljon.

(3) A dokumentáció ellenértékét az annak elõállításával és az ajánlattevõk részére történõ rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.

(4) A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha

a) az ajánlatkérõ visszavonja a felhívást;

b) az eljárás a 60. § (1) bekezdésének d) pontja alapján eredménytelen;

c) az ajánlatkérõ az eljárás, illetõleg az elsõ szakasz eredményét a felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési idõpontig nem hirdeti ki."

A Kbt. 41. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § kiegészül a következõ (3)-(7) bekezdésekkel:

"(2) A biztosíték akkor is teljesíthetõ az elõírt összegnek az ajánlatkérõ bankszámlájára történõ befizetésével, ha a rendelkezésre bocsátás módjaként az ajánlatkérõ bankgaranciát ír elõ.

(3) A biztosíték értékét az ajánlattevõk esélyegyenlõségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének a (4) bekezdés szerinti megsértése esetén az ajánlatkérõnél elõreláthatólag felmerülõ veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani.

(4) Ha az ajánlattevõ az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerzõdés megkötése érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti, és az az ajánlatkérõt illeti meg.

(5) A biztosítékot vissza kell fizetni

a) az ajánlattevõk részére az ajánlati felhívás visszavonását, az ajánlattevõ kizárását, az eljárás eredménytelenségének megállapítását, illetve az eredmény kihirdetését követõ tíz napon belül;

b) a nyertes ajánlattevõ, valamint - az 59. § (1) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezõbb ajánlatot tevõ részére a szerzõdéskötést követõ tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték a felhívás szerint a megkötött szerzõdést biztosító mellékkötelezettséggé válik.

(6) Ha az ajánlatkérõ az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a biztosíték kétszeres összegének tíz napon belüli megfizetésére köteles

a) az ajánlattevõk részére, ha az eljárás eredményét a felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési idõpontig nem hirdeti ki;

b) a nyertes ajánlattevõ, valamint - az 59. § (1) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezõbb ajánlatot tevõ részére, ha a szerzõdést nem köti meg.

(7) A két szakaszból álló eljárás (63. §) elsõ (részvételi) szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni."

A Kbt. 42. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az elõminõsítési eljárás eredményének kihirdetését követõen az ajánlatkérõ az összes alkalmasnak talált részvételre jelentkezõt egyidejûleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre."

(1) A Kbt. 44. §-a (1) és (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az ajánlattevõnek, illetõleg az alvállalkozónak a szerzõdés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható

a) pénzügyi intézménytõl származó - errõl szóló - nyilatkozattal;

b) mérlegének (egyszerûsített mérlegének vagy beszámolójának) benyújtásával;

c) elõzõ legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen idõszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;

d) fizetõképességének megállapítására alkalmas - az ajánlatkérõ által elõírt tartalmú - egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal.

(2) Az ajánlattevõnek, illetõleg az alvállalkozónak a szerzõdés teljesítéséhez szükséges mûszaki alkalmassága igazolható

a) az elõzõ legfeljebb három év legjelentõsebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az elõzõ legfeljebb öt év legjelentõsebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerzõdést kötõ másik fél megnevezésével);

b) mûszaki-technikai felszereltségének leírásával;

c) azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve vezetõknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minõségellenõrzésért felelõsek;

d) a termék leírásával, mintapéldányának, fényképének bemutatásával, melynek eredetiségét az ajánlatkérõ felhívására igazolni kell;

e) a megkövetelt és egyértelmûen megadott mûszaki leírások tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - minõségtanúsító intézménytõl származó tanúsítvánnyal;

f) termelési, illetve kutatási-fejlesztési képességérõl az ajánlatkérõ vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a termék, illetve a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál;

g) a saját és a teljesítésbe bevonandó mûszaki vagy gazdasági egységek minõségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsításával."

(2) A Kbt. 44. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és a § kiegészül az alábbi (5)-(6) bekezdéssel:

"(4) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetõleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggõ mely körülmények megléte, illetõleg hiánya vagy azok milyen mértékû fogyatékossága miatt minõsíti az ajánlatkérõ az ajánlattevõt alkalmatlannak a szerzõdés teljesítésére.

(5) Az ajánlatkérõnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevõ üzleti titokhoz fûzõdõ érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerzõdés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet elõírni.

(6) Az ajánlatkérõ az ajánlatok felbontását követõen az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevõnek a szerzõdés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenõrizheti."

(1) A Kbt. 46. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"46. § (1) A közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevõ vagy alvállalkozó, aki

a) végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csõd- illetve felszámolási eljárás folyamatban van;

b) egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hitelezõ az adósság késõbbi idõpontban történõ megfizetéséhez írásban hozzájárult;

c) korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban általa a valóságnak megfelelõen ismert, de ettõl eltérõen közölt adatot (a továbbiakban: hamis adat) szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetõleg a hamis adat szolgáltatását a Bizottság vagy a bizottsági határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerõs és végrehajtható határozatával megállapította.

(2) Az ajánlatkérõ a felhívásban elõírhatja azt is, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevõ vagy alvállakozó az sem, aki

a) üzletvitele körében öt évnél nem régebben meghozott - jogerõs bírósági ítéletben a számviteli renddel vagy a bizonylatadási kötelezettséggel kapcsolatban, illetve jogerõs és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerõs és végrehajtható ítéletében a Tpt. 11. §-a (2) bekezdésének e) pontjával kapcsolatban - megállapított jogszabálysértést követett el;

b) korábbi - öt évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerzõdéses kötelezettségének megszegését jogerõs államigazgatási, illetve bírósági határozat megállapította.

(3) Ha az ajánlatkérõ helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati-, vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a felhívásban elõírhatja, hogy az eljárásban az sem lehet ajánlattevõ vagy alvállalkozó, aki az ajánlatkérõ székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hitelezõ az adósság késõbbi idõpontban történõ megfizetéséhez írásban hozzájárult.

(4) Az ajánlattevõnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésõbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidõ lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy õ, illetõleg az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá és hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.

(5) Az ajánlattevõ a (4) bekezdésnek megfelelõen köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja és - ha az ajánlatkérõ ezt elõírta - a (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének idõpontját legfeljebb egy évvel megelõzõen kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának idõpontjában neki, illetõleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása vagy ha van, milyen idõpontban járt le és annak megfizetésére halasztást kapott-e.

(6) Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelõjétõl kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevõnek vagy az alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.

(7) Ha jogszabály az (1) bekezdés b) pontja vagy a (3) bekezdés hatálya alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban a közbeszerzési eljárásokban kell csatolni, melyekben az eljárás eredményének kihirdetése a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépését követõ egy évnél késõbbi idõpontban történik.

(8) A kizárólag külföldi székhellyel rendelkezõ ajánlattevõnek vagy alvállalkozónak a székhelye szerinti ország jogrendszerében meghatározott - az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelõ - hatóságoktól kell igazolást beszerezni, amelybõl megállapítható, hogy nincs egy évnél régebben lejárt köztartozása. Az igazolások mellett szükséges nyilatkozni arról, hogy a székhelye szerinti országban milyen köztartozások felelnek meg a 46. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak, és ezeket milyen szervezet tartja nyilván.

(9) A két szakaszból álló eljárásban az ajánlathoz nem kell csatolni az (5) és (6) bekezdés szerinti azon igazolásokat, melyeket a részvételi jelentkezéshez csatoltak, kivéve ha a korábban benyújtott igazolás már nem alkalmas az (1) bekezdés b) pontjában vagy a (3) bekezdésben foglaltak bizonyítására."

(2) A Kbt. 46.§-át követõ cím helyébe az alábbi cím lép:

A Kbt. 55. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"55. § (1) Az ajánlatokat a lehetõ legrövidebb idõn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésõbb az ajánlatok felbontásától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül - az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési idõpontban - nyilvánosan ki kell hirdetni.

(2) Az ajánlatkérõ az eredményhirdetés idõpontját - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérõ az eredeti határidõ lejárta elõtt köteles a halasztásról és annak indokáról az összes ajánlattevõt egyidejûleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérõ felkérheti az ajánlattevõket ajánlataiknak a meghosszabbított elbírálási határidõig történõ fenntartására. Az ajánlattevõ ajánlati kötöttsége - eltérõ nyilatkozat hiányában - a meghosszabbított elbírálási határidõ lejártát követõ harminc - építési beruházás esetén hatvan - napig tart.

(4) Az ajánlatkérõ köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követõen - általa elõre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerzõdés megkötésére, illetve teljesítésére nem lenne képes, és emiatt az eljárást eredménytelenné nyilvánítja.

(5) Ha az eredményhirdetés az ajánlati felhívásban meghatározott, vagy a (2) bekezdés szerint módosított idõpontban nem történt meg, az ajánlatkérõ - a késedelemmel kapcsolatban e törvényben vagy egyéb jogszabályokban elõírt következmények viselése mellett - haladéktalanul köteles az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetni.

(6) Az ajánlatkérõ az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont és az összességében legelõnyösebb ajánlat részszempontjai alapján bírálja el, figyelembe véve azoknak a felhívásban elõírt sorrendjét és súlyozását."

A Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"e) az ajánlatkérõ az eljárást a szerzõdés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt (55. § (4) bekezdése) eredménytelenné nyilvánítja;"

(1) A Kbt. 61. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az ajánlatkérõ köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követõ öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevõnek.

(2) Az eredményhirdetésre az ajánlattevõket, továbbá - a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülõ ajánlatkérõ esetén - a külön jogszabályban meghatározott szerveket, személyeket meg kell hívni."

(2) A Kbt. 61. §-a a következõ (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az ajánlatkérõnek az eljárás eredményérõl szóló tájékoztatót legkésõbb annak kihirdetésétõl, illetõleg - eredménytelen eljárás esetén - az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül a 6. számú mellékletben meghatározott minta szerinti hirdetményben közzé kell tennie. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével, illetve ha a szerzõdéskötés késõbb történik, azzal zárul le.

(5) Az ajánlatkérõnek - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - az eljárással kapcsolatban keletkezett összes iratot az eljárás lezárulásától számított öt évig meg kell õriznie. Ha az ügyben jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerõs befejezéséig, de legalább öt évig kell megõrizni. Az 5. számú melléklet szerinti összegezést - felhívására - a Tanács rendelkezésére kell bocsátani.

(6) Az ajánlatok felbontásáról készült jegyzõkönyvet (54. §) öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevõnek, továbbá az ajánlattevõt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerzõdés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, valamint ezek indokáról, az errõl hozott döntést követõ öt munkanapon belül.

(7) Az ajánlatkérõ kérelemre - annak kézhezvételét követõ öt munkanapon belül - köteles tájékoztatni a más közbeszerzési eljárásban ajánlatkérõként szereplõ felet a 46. § (2) bekezdésének b) pontjában szereplõ körülményrõl.

(8) Az ajánlatkérõ a költségvetési év végén az éves közbeszerzésekrõl a 7. számú mellékletben meghatározott minta szerint éves összegezést készít, melyet megküld a Tanácsnak."

A Kbt. 62. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"62. § (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerzõdést az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelõen írásban megkötni. Ha az ajánlatkérõ lehetõvé tette a közbeszerzés egy részére történõ ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerzõdést kötni. E szerzõdés szükség esetén az ajánlatoknak, illetve a felhívásnak megfelelõen tartalmazhatja az ajánlattevõként szerzõdést kötõk közötti együttmûködés feltételeit is.

(2) A szerzõdés megkötésének idõpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani azzal, hogy az - a 71/B. § (3) és (4) bekezdése szerinti eset kivételével - nem határozható meg az eredményhirdetést követõ naptól számított nyolcadik napnál korábbi és a harmincadik (építési beruházás esetén a hatvanadik) napnál késõbbi idõpontban.

(3) Az ajánlatkérõ az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a szerzõdés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követõen - általa elõre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerzõdés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.

(4) A szerzõdést az (1) bekezdés szerinti szervezetnek (személynek) kell teljesítenie, és abban - ha az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban az alvállalkozók, illetõleg a teljesítésben egyébként résztvevõk megnevezését elõírta - csak az ajánlatban megjelölt és az eljárás eredményérõl közétett 6. számú melléklet szerinti hirdetmény 10. pontjában szereplõ szervezet (személy) mûködhet közre.

(5) Az ajánlatkérõ köteles az ajánlattevõnek a szerzõdésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétõl számított legkésõbb harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérõen rendelkezik vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetve részletekben történõ teljesítésében állapodtak meg.

(6) Igazolt teljesítés esetén, az (5) bekezdés szerinti határidõ eredménytelen elteltét követõen az ajánlattevõként szerzõdést kötõ fél azonnali beszedési megbízást nyújthat be az 1. § a)-b) pontja szerinti ajánlatkérõ bankszámlája terhére."

A Kbt. 63. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép és a Kbt. a 63. §-a elõtt a következõ címmel egészül ki:

63. § (1) Két szakaszból áll a nyílt elõminõsítési, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás. Az ilyen eljárások elsõ - részvételi - szakaszában az ajánlatkérõ nem kérhet, a részvételre jelentkezõ pedig nem tehet ajánlatot.

(2) Sem a részvételi, sem az ajánlattételi szakaszban nem vehet részt, aki a 46. § hatálya alá tartozik.

(3) A részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(5) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történõ részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggõ mely körülmények megléte, illetõleg hiánya vagy azok milyen mértékû fogyatékossága miatt minõsíti az ajánlatkérõ a részvételre jelentkezõt alkalmatlannak a szerzõdés teljesítésére.

(4) A két szakaszból álló eljárás során a részvételi felhívásban kell meghatározni az ajánlatok elbírálásának szempontját, továbbá meg lehet határozni az összességében legelõnyösebb ajánlat részszempontjait és azok fontossági sorrendjét, valamint súlyozását. A részvételi felhívásra a 32. § (2) bekezdését, a 33. § (2)-(3) bekezdését, valamint a 40. §-t alkalmazni kell.

(5) A részvételi felhívásban a részvételi jelentkezés határideje nem határozható meg a hirdetmény közzétételétõl számított huszonöt napnál rövidebb idõtartamban.

(6) A részvételi felhívást visszavonni, illetve a részvételi határidõt indokolt esetben - az indokok közlése mellett - egyszer meghosszabbítani a részvételi határidõ lejártáig közzétett hirdetménnyel lehet. A részvételi szakaszra vonatkozó dokumentációt és a részvételi felhívásnak a részvételi szakaszra vonatkozó részeit, valamint a beszerzés tárgyát és mennyiségét a részvételi határidõ lejártáig, annak egyéb elemeit az ajánlattételi határidõ lejártáig közzétett hirdetménnyel lehet módosítani.

(7) A részvételi jelentkezésben az ajánlatkérõ által a részvételi felhívásban elõírt módon kell igazolni a részvételre jelentkezõnek a szerzõdés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmasságát.

(8) A két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a 43. § (4)-(6) bekezdését, az 51-54. §-okat és a 61. § (6) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell."

A Kbt. 64. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"64. § (1) Az ajánlatkérõ a részvételi határidõ lejártát követõ harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül köteles a részvételre történõ jelentkezéseket elbírálni, az eredményt nyilvánosan kihirdetni, valamint az eredményhirdetéstõl számított öt munkanapon belül köteles az ajánlati felhívásokat megküldeni. E határidõkre, valamint elmulasztásuk következményeire az 55. § (2) és (4)-(5) bekezdését, valamint a 60. § (1) bekezdésének e) pontját kell alkalmazni.

(2) Az ajánlatkérõ az eredményhirdetéstõl számított öt munkanapon belül köteles a részvételi szakasz eredményét a 4. számú mellékletben meghatározott minta szerinti hirdetményben közzétenni, melyben a részvételre jelentkezõk alkalmasságának, illetve alkalmatlanságának indokait a részvételi felhívásban meghatározott alkalmassági szempontok szerint kell indokolni.

(3) A két szakaszból álló eljárás ajánlati szakaszában a közvetlenül megküldött ajánlati felhívásnak - a tárgyalásos eljárás kivételével - legalább a következõ adatokat kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérõ nevét, címét, telefon- és telefax számát;

b) hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra;

c) szükség esetén a dokumentáció beszerzési helyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;

d) az ajánlatkérõ pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;

e) a címet, amelyre az ajánlatot be kell nyújtani, az ajánlatok felbontásának idõpontját és helyét, az ajánlatkérõ által a felbontásra meghívottakat;

f) az összességében legelõnyösebb ajánlat elbírálásának részszempontjait, azok fontossági sorrendjét és súlyozását, ha azok a részvételi felhívásban nem szerepeltek;

g) az ajánlati kötöttség idõtartamát;

h) az eredményhirdetés idõpontját;

i) a szerzõdéskötés idõpontját.

(4) A két szakaszból álló eljárás ajánlati szakaszában - a tárgyalásos eljárás kivételével - az ajánlattételi határidõ nem határozható meg az ajánlati felhívás feladásától számított negyven napnál rövidebb idõtartamban.

(5) A két szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi határidõ meghosszabbítására a 47. § (2)-(3) bekezdését, a közvetlenül megküldött ajánlati felhívás és az azzal kapcsolatosan kibocsátott dokumentáció módosítására a 48. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy hirdetmény közzététele helyett egyidejûleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az ajánlattevõket."

A Kbt. 70. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"70.§ (1) Az ajánlatkérõ tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha

a) a nyílt vagy a meghívásos eljárás - a 60. § (1) bekezdésének e) vagy f) pontjában foglaltak kivételével - eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, illetõleg a dokumentációnak a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételei idõközben nem változtak meg;

b) a szerzõdést mûszaki-technikai sajátosságok, mûvészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni;

c) az ajánlatkérõ által elõre nem látható okból elõállt rendkívüli sürgõsség miatt e törvényben elõírt határidõk nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgõsséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérõ mulasztásából;

d) a beszerzés nyilvánosan közzétett és bárki által igénybe vehetõ kedvezõ feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és a kedvezõ feltételek igénybevétele más típusú eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;

e) az ellenszolgáltatás vagy egyéb szerzõdéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelmûséggel, mely lehetõvé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezõbb ajánlat kiválasztását.

(2) Az ajánlatkérõ tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetõleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha elõre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerzõdésben nem szereplõ kiegészítõ építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevõvel való elvégzése vált szükségessé, feltéve hogy

a) a kiegészítõ építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és

b) a kiegészítõ építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet mûszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerzõdéstõl, vagy

c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerzõdés teljesítéséhez.

(3) Az ajánlatkérõ tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetén, ha

a) az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányozási vagy fejlesztési célból állítják elõ; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, ami megalapozza a piacképességet, illetve a kutatás-fejlesztés költségeit fedezi;

b) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bõvítése során a korábbi nyertes ajánlattevõnek másikkal történõ helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy eltérõ és nem illeszkedõ mûszaki-technikai jellemzõjû dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan mûszaki-technikai nehézséget eredményezne a mûködtetésben és a karbantartásban; az ilyen - egy alkalommal, a korábbi nyertes ajánlattevõvel kötött - szerzõdés idõtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;

c) ingatlan tulajdonjogának vagy a használatára, hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányul a beszerzés."

A Kbt. 71. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"71. § (1) A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. Az ajánlatkérõnek a tárgyalásos eljárás megindításáról csak a 70. § (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben kell - a 9. számú mellékletben meghatározott minta szerinti - hirdetménnyel az ajánlattevõket részvételre felhívnia.

(2) A tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérõnek, illetve az ajánlattevõnek a 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerzõdés tárgya olyan jellemzõjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetõvé tárgyalásos eljárás tartását. Ha az ajánlatkérõ az eljárás eredményét kihirdette, a szerzõdést a felhívás (illetve a dokumentáció) és az ajánlat eredményhirdetéskori tartalma szerint kell megkötni.

(3) A tárgyalásos eljárásban nem alkalmazhatóak az elõminõsítési eljárás szabályai. E törvénynek a nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó egyéb rendelkezéseit a (4)-(6) bekezdésben, valamint a 71/A. és 71/B. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A tárgyalásos eljárásban az ajánlattevõk részére közvetlenül megküldött ajánlati felhívásnak legalább a következõ adatokat kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérõ nevét, címét, telefon- és telefaxszámát;

b) szükség esetén a dokumentáció beszerzési helyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;

c) a beadandó iratok megjelölését;

d) az ajánlatkérõ pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;

e) az összességében legelõnyösebb ajánlat elbírálásának részszempontjait, azok fontossági sorrendjét és súlyozását, ha azok a részvételi felhívásban nem szerepeltek;

f) az eljárás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérõ által elõírt különös szabályait;

g) az elsõ tárgyalás idõpontját.

(5) A tárgyalásos eljárásban nem érvényesül az ajánlattételre vonatkozó határidõk e törvényben meghatározott legrövidebb tartama, de a határidõt úgy kell megállapítani, hogy az ajánlattevõk egyenlõ eséllyel megfelelõ ajánlatot tehessenek.

(6) Tárgyalásos eljárásban az eljárás eredményét már az utolsó tárgyalás befejezésekor is ki lehet hirdetni."

(1) A Kbt. a 71. §-a után kiegészül a következõ 71/A. §-sal:

"71/A. § (1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérõ már a hirdetményben megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni, és a megjelöltek számát meghaladó keretszámot elõírva meghatározhatja a tárgyalásra meghívottak létszámát is. A keretszám nem lehet kisebb háromnál.

(2) A hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a hirdetmény alapján, akik alkalmasak a szerzõdés teljesítésére. A tárgyalásra az elõírt keretszámnak megfelelõ számú - a részvételi felhívásban meghatározott alkalmassági szempontok alapján kiválasztott - ajánlattevõt kell egyidejûleg, közvetlenül, írásban meghívni, amennyiben ezt az alkalmasnak minõsített ajánlattevõk száma lehetõvé teszi.

(3) Az ajánlattevõknek közvetlenül megküldött ajánlati felhívásban a 71. § (4) bekezdésében foglaltakon túl meg kell jelölni a részvételi felhívás közzétételének idõpontját is."

(2) A Kbt. a 71/A. § után kiegészül a következõ 71/B. §-sal:

"71/B. § (1) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - ajánlati felhívás kiküldésével kezdõdik. Az ajánlati felhívásnak a 71. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, valamint hogy az ajánlatkérõ igényli-e az írásbeli ajánlattételt.

(2) A hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésekor meg kell küldeni a Bizottság elnöke részére - telefaxon is - az ajánlati felhívást, továbbá a meghívni kívánt szervezetek (személyek) nevérõl, székhelyérõl, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekrõl szóló tájékoztatást.

(3) A 70. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevõvel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerzõdést kötni, aki a szerzõdést a rendkívüli helyzet által megkívánt idõ alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben a köztartozások hiányáról (46. § (1) bekezdésének b) pontja, (3) bekezdése) az ajánlattevõnek nyilatkoznia kell, és az ezekkel kapcsolatos igazolásokat legkésõbb a szerzõdéskötést követõ tizenöt napon belül kell csatolni. Az eljárás megkezdésérõl telefaxon tájékoztatni kell a Bizottságot, megjelölve a 71. § (4) bekezdésében és a (2) bekezdésben foglalt adatokat.

(4) A 70. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérõ a kedvezõ feltételekrõl való tudomásszerzést követõen haladéktalanul ajánlati felhívást küld telefaxon a kedvezõ feltételeket felajánlónak és még legalább két ismert ajánlattevõnek. A felhívottakkal a kedvezõ feltételek fennállásának idõtartamán belül kell tárgyalni, és a nyertessel írásban szerzõdést kötni. A kedvezõ feltételt felajánló dokumentumot is a 61. § (5) bekezdése szerint kell megõrizni.

(5) A 70. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban lehetõség szerint legalább három ajánlattevõ részére kell ajánlati felhívást küldeni."

A Kbt. 77. §-a kiegészül a következõ (3)-(4) bekezdéssel:

"(3) A Bizottság elnöke a három tagú tanács tagjai közül kijelöli azt a jogi szakvizsgával rendelkezõ közbeszerzési biztost, aki koordinálja az eljárás lefolytatását.

(4) A (3) bekezdés szerint kijelölt közbeszerzési biztos az ideiglenes intézkedésen és a 86. § (4) bekezdése szerinti határozat meghozatalán kívül minden olyan intézkedést megtehet, amelyet a törvény a Bizottság hatáskörébe utal."

A Kbt. 79. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § az alábbi (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Bizottság hivatalból jár el az (5)-(6) bekezdés szerinti esetekben, valamint, ha hivatalból való eljárását a következõ szervezetek vagy személyek - a hatáskörük ellátása során tudomásukra jutott -, a 76. § (1) bekezdése szerinti eseményekkel kapcsolatban kezdeményezik:

a) a Tanács tagja vagy elnöke;

b) a 10. § d) pontja szerinti támogatást nyújtó szervezet;

c) a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetek;

d) az Állami Számvevõszék;

e) a Kormányzati Ellenõrzési Iroda;

f) a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal;

g) az állampolgári jogok országgyûlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa, valamint az adatvédelmi biztos.

(5) Ha a Bizottság elnöke a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megkezdésérõl küldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhetõ a közbeszerzési eljárás alapelveinek vagy szabályainak megsértése, az eljáró közbeszerzési biztosok kijelölésével megindítja a Bizottság hivatalból történõ eljárását.

(6) Ha a Bizottság a (3)-(4) és (7) bekezdésnek megfelelõen kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévõ jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésrõl szerez tudomást, a 86. § (4) bekezdése szerinti határozat meghozatala elõtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni és azokkal kapcsolatban is be kell szerezni álláspontjukat.

(7) Az eljárást az e törvény szabályait sértõ esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésõbb az esemény bekövetkezésétõl számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidõn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidõk elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Bizottság a (3)-(4) bekezdésnek megfelelõen és a határidõn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévõ jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésrõl szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.

(8) A (7) bekezdés szerinti határidõ lejártának kiszámításakor a jogsértõ esemény bekövetkezésének kell tekinteni

a) jogellenes tartalmú felhívás illetõleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidõ lejártát;

b) az elõírt határidõnél késõbb közzétett hirdetmény esetén a hirdetmény megjelenését;

c) közbeszerzési eljárás mellõzésével történõ beszerzés esetén a szerzõdés megkötését.

(9) A jogorvoslati eljárást azonban a jogsértõ eseménnyel elõidézett állapot fennállása esetén a (8) bekezdésben meghatározott idõpont elõtt is meg lehet indítani."

(1) A Kbt. 80. §-ának (1) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:

"g) hogy a kérelmezõ kéri-e tárgyalás tartását."

(2) A Kbt. 80. §-a (2) és (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(2) A Bizottság kérelemre indult eljárásáért - az eljárás megindításakor -harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) Ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy az igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, a Bizottság felhívja a kérelmezõt a hiányok öt napon belüli pótlására."

(3) A Kbt. 80. §-a a következõ (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a Bizottság megállapítja, hogy a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást nem teljesítették, illetõleg a kérelem nem felel meg a 79. § (3) vagy (7) bekezdése szerinti feltételeknek, a kérelmet elutasítja. Az elutasításról szóló határozat ellen a 89-93. § szerinti jogorvoslatnak van helye.

(5) A Bizottság hivatalból való eljárását kezdeményezõ iratban meg kell jelölni az (1) bekezdés a)-c) és f) pontjaiban szereplõ adatokat és javaslatot lehet tenni az (1) bekezdés d), e) és g) pontjaiban foglaltakra. Csatoltan meg kell küldeni továbbá a Bizottságnak a jogsértéssel érintett beszerzéssel (közbeszerzéssel) kapcsolatban rendelkezésre álló iratok másolatát."

(6) A (2) bekezdés szerinti díj, a 85. § és a 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti bírság (pénzbírság) beszedésére a Tanács jogosult, melyet a Tanácsnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A teljes díj és a bírság (pénzbírság) huszonöt százaléka a Tanács saját bevétele, a fennmaradó hetvenöt százalék a központi költségvetés központosított bevételét képezi."

(1) A Kbt. 82. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A Bizottság a folyamatban lévõ jogorvoslati ügyben kérelemre vagy hivatalból - a jogorvoslati eljárással érintett beszerzést vagy közbeszerzési eljárást lezáró szerzõdés megkötéséig - többségi szavazás alapján ideiglenes intézkedéseket tehet, ha megállapítható, hogy e törvény szabályainak megszegése miatt a közbeszerzések tisztasága sérült, vagy ennek veszélye fennáll."

(2) A Kbt. 82. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes intézkedés alkalmazása a felhívásban elõírt és folyamatban lévõ határidõket a felfüggesztés idõtartamával meghosszabbítja."

(1) A Kbt. 88. §-a (1) bekezdésének f)-g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép és a bekezdés kiegészül a következõ új h) ponttal:

"f) bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegõ személlyel, illetõleg szervezettel, vagy az azzal jogviszonyban álló, a jogsértésért felelõs személlyel, illetõleg szervezettel szemben;

g) elrendelheti az 5. § (4) bekezdésének alkalmazását;

h) a jogsértõt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére."

(2) A Kbt. 88. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és a § kiegészül a következõ (6)-(7) bekezdéssel:

"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértõ cselekmény elkövetésének idõpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. A Bizottság kivételes méltánylást érdemlõ esetben, az ügy összes körülményére tekintettel ennél alacsonyabb mértékû bírságot is kiszabhat.

(5) A Bizottság az (1) bekezdésben szereplõ intézkedéseket együttesen is alkalmazhatja.

(6) Ha a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérõnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérõ jogosult a döntést megalapozó tényezõket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának idõpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni.

(7) Az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem zárja ki a Ptk. 200. §-a (2) bekezdésének alkalmazását az e törvénybe ütközõ módon kötött szerzõdés semmisségének megállapítása tekintetében."

A Kbt. 91. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A bíróság a Bizottság határozatát megváltoztathatja és megteheti a 88.§ (1) bekezdésének b)-g) pontja szerinti intézkedéseket."

(1) A Kbt. 96. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés kiegészül az alábbi d)-g) ponttal:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]

"b) a közbeszerzések központosítására irányadó részletes szabályokat, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetek részére fizetendõ díjat;

d) az Európai Közösségek segélyprogramjaira irányadó részletes, valamint az e törvénytõl eltérõ - a programok lebonyolításával összefüggõ követelményekhez igazodó - sajátos szabályokat;

e) a 6. § a) pontja szerinti nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekkel összefüggõ közbeszerzés fogalmát;

f) a haditechnikai eszközök beszerzésére, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális gazdálkodása keretében végrehajtott beszerzésekre irányadó eljárási szabályokat;

g) a szerzõdéskötés feltételeként elõírt elõzetes nemzetbiztonsági ellenõrzés esetén alkalmazandó speciális szabályokat."

(2) A Kbt. 96. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Felhatalmazást kapnak a helyi önkormányzatok, hogy - amennyiben ezt a helyi beszerzések száma és értéke indokolja - rendeletben szabályozzák az általuk alapított helyi önkormányzati költségvetési szervek vonatkozásában

a) a közbeszerzési eljárás kiírásával és elbírálásával kapcsolatos tevékenységre és az abban eljáró személyekre vonatkozó - e törvényben nem szabályozott - rendelkezéseket;

b) a 24. §-sal összhangban a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó részletes szabályokat."

(1) Ez a törvény a kihirdetésének hónapját követõ harmadik hónap elsõ napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen megkezdett beszerzésekre és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból megindított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

(2) A Kbt. e törvény 11. §-ával módosított 14. §-ának (1) bekezdését a Tanács elnöke, illetõleg alelnöke megbízatásának lejártától, a Kbt. 12. §-ának (6) bekezdését és 14. §-ának (2)-(4) bekezdését a Tanács elnökének e törvény szerint történt kinevezésétõl kell alkalmazni.

(3) A Kbt. e törvény 25. §-ával módosított 46. §-a (1) bekezdésének c) pontját az e törvény hatálybalépését követõen elkövetett, majd jogerõs és végrehajtható döntõbizottsági vagy bírósági határozattal megállapított hamis adatszolgáltatás esetén kell alkalmazni.

(4) A Kbt. 50. §-ának (2) bekezdésében az "elbírálási" szó helyébe "eredményhirdetési" szó lép.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Kbt. 1. §-ának e) pontja után szereplõ zárójeles szövegrész, a Kbt. 9. § (2) bekezdésének b) pontja, 10. §-ának c) pontja, 11. §-ának (4) bekezdése, 23. §-ának (3) bekezdése, 26. §-a (5) bekezdésének második mondata, 39. §-a, 42. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, (2) és (6)-(8) bekezdése, 48. §-ának (3) bekezdése, 50. §-ának (3) bekezdése, 56. §-ának (1) bekezdése, 60. §-ának (2)-(3) bekezdése, 68-69. §-a, 73. §-ának (2) bekezdése, 95. §-a, valamint a Kbt. 50. §-a feletti cím.

(6) A Kbt. 1-9. számú mellékletei helyébe e törvény 1-9. számú mellékletei lépnek és a Kbt. kiegészül az e törvény 10. számú melléklete szerinti 10. számú melléklettel.

(7) A bírságnak az e törvény 39. §-a (2) bekezdésével módosított Kbt. 88. § (4) bekezdése szerinti legalacsonyabb mértéke 1999-ben hétszázezer, természetes személyek tekintetében hetvenezer forint.

(8) A külön jogszabály szerinti agrártámogatásból végrehajtott beszerzésekre 1999-ben nem terjed ki a Kbt. hatálya.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 13/B. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"13/B. § (1) Az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek kötelesek az árubeszerzési, építési beruházási, illetve szolgáltatás-megrendelési célra juttatott támogatások felhasználását - ha ennek a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti feltételei fennállnak - a közbeszerzési törvény alkalmazásához kötni. A támogatás felhasználásával kapcsolatos határidõket úgy kell megállapítani, hogy az abból történõ beszerzés lefolytatásához a Kbt. alapján szükséges idõtartam rendelkezésre álljon.

(2) A támogatás nyújtása nem köthetõ olyan feltételhez, hogy az abból történõ beszerzésre vonatkozó szerzõdést a támogatási kérelem elbírálását megelõzõen kössék meg, vagy az abból megvalósított fejlesztéshez szükséges árut, szolgáltatást vagy építési beruházást megvalósító szervezetet (személyt) elõzetesen válasszák ki."

A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A köztársasági elnök, az Országgyûlés, az Alkotmánybíróság, az országgyûlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenõrzési Irodánál, a Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalnál - a területi szervei kivételével -, az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság Hivatalánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörû szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõk illetménykiegészítésének mértéke ötven százalék."

3.* Az eljárások megindításának várható idõpontja:

4.* Beszerzésenként csoportosítva azok az adatok, amelyeket az ajánlatkérõ a

Kbt. 28/A. §-ának alkalmazása érdekében valamely közbeszerzési eljárásról

közöl:

a) a választani kívánt eljárás:

b) a beszerzés tárgya és elõrelátható mennyisége:

c) a teljesítés helye és elõrelátható határideje:

5.* Egyéb információk:

6. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

_______________

A *-gal megjelölt pontban szereplõ adatot csak akkor kell beírni, ha az ismert."

2. a) A választott eljárás:

b) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:

b) A teljesítés helye:

4. A teljesítés határideje, vagy a szerzõdés idõtartama:

8.* a) Az ajánlati biztosíték összegszerûen meghatározott mértéke:

b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei:

12. Az ajánlati kötöttség lejártának idõpontja:

13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

b) A szerzõdéskötés idõpontja:

16.*a) Központosított közbeszerzési eljárás esetén annak jelzése, hogy az

ajánlatkérõ több ajánlattevõvel kíván szerzõdést kötni:

b) A több ajánlattevõvel való szerzõdéskötés indoka:

c) A több nyertes kiválasztásának szempontjai:

d) A nyertesek keretszáma:

17. Egyéb információk:

18. * Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatásra:

19. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a beszerzés vonatkozásában szükséges.

2. a) A választott eljárás:

b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:

c) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:

b) A teljesítés helye:

4. A teljesítés határideje, vagy a szerzõdés idõtartama:

6. a) A részvételi jelentkezés határideje:

b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe:

c) A részvételi jelentkezés nyelve:

7. A részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetés idõpontja:

8.*a) Az ajánlati biztosíték összegszerûen meghatározott mértéke:

b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei:

c) Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

12. Egyéb információk:

13. * Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra:

14. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

______________

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a beszerzés vonatkozásában szükséges."

4. számú melléklet az 1999. évi.......törvényhez

"4. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez

1. Az ajánlatkérõ neve és címe:

2. A beszerzés tárgya:

3. Az eredményhirdetés idõpontja:

4. Az eljárásra jelentkezõk száma:

5. Az alkalmasnak minõsített jelentkezõk neve és címe, valamint minõsítésük indokai:

6. Az alkalmatlannak minõsített jelentkezõk neve és címe, valamint minõsítésük indokai:

7.* Az ajánlattételi szakban meghívni kívánt ajánlattevõk neve és címe:

8. Egyéb információk:

9. A részvételi felhívás közzétételének napja:

10. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

___________

* A 7. pontot csak akkor lehet kitölteni, ha az ajánlatkérõ a részvételi felhívásban a 67. § (2) vagy a 71/A. § (1) bekezdése alapján keretszámot határozott meg.

1. a) Az ajánlatkérõ neve, címe és a beszerzés tárgya, mennyisége:

b) Eredményes volt-e az eljárás:

6. Tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése:

7.* Egyéb információk:

8.* Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra:

9. A tájékoztató elkészítésének idõpontja:

______________________

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt eset fennáll."

1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe:

b) A beszerzés tárgya és mennyisége:

c) Eredményes volt-e az eljárás:

2. a) A választott eljárás:

3. Az eredményhirdetés idõpontja:

5.** A nyertes ajánlattevõ neve és címe:

7. A beérkezett ajánlatok száma:

8.* Az ajánlattevõ(k) nevei és címe (i):

9.** Az ellenszolgáltatás összege a beszerzés tárgyának egységeire vetítve:

11.*** Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka:

12.* Egyéb információ:

13.* Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja:

14.* Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra:

15. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

____________________

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt eset fennáll.

A * *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az eljárás eredményes.

A ***-gal megjelölt pontot csak eredménytelen eljárás esetén kell kitölteni."

7. számú melléklet az 1999. évi ......törvényhez

1. Az ajánlatkérõ éves, értékhatár feletti beszerzéseinek száma és értéke:

2. Az ajánlatkérõ éves, értékhatár feletti beszerzéseinek részletezése az alábbiak szerint:

a) a beszerzés tárgyai:

b) az eljárás típusai:

c) a nyertes hazai és külföldi ajánlattevõk száma:

3. Tárgyalásos eljárások részletezése alkalmazásuk esetei szerint, megadva az éves beszerzések számát, értékét:

4.a) A bíróság által az adott évben jogerõsen megállapított szerzõdésszegések száma:

b) A szerzõdésszegések típusai:

c) A szerzõdésszegést elkövetõ(k) neve, székhelye:

5. Az ajánlatkérõ éves, értékhatár alatti beszerzéseinek száma és értéke:

6.* Az ajánlatkérõ által központosított közbeszerzési eljárásban beszerzett áruk, szolgáltatások éves értéke:

7.* Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra:

________________

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt eset fennáll."

2. a) A választott eljárás:

b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:

c) A Kbt. 65.§-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban az ajánlattételre

felhívni kívánt személyek megjelölése:

d) *A gyorsított eljárás alkalmazása feltételének indokolása:

e) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:

b) A teljesítés helye:

4. A teljesítés határideje, vagy a szerzõdés idõtartama:

6. a) A részvételi jelentkezés határideje:

b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe:

c) A részvételi jelentkezés nyelve:

7. A részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetés idõpontja:

8.* a) Az ajánlati biztosíték összegszerûen meghatározott mértéke:

b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei:

c) Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

13. Egyéb információk:

14. *Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra:

15. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

___________________

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a beszerzés vonatkozásában szükséges."

2. a) A választott eljárás:

b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:

c)*A gyorsított eljárás alkalmazása feltételeinek indokolása:

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:

b) A teljesítés helye:

4. A teljesítés határideje, vagy a szerzõdés idõtartama:

6. a) A részvételi jelentkezés határideje:

b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe:

c) A részvételi jelentkezés nyelve:

d) Az (elsõ) tárgyalás idõpontja:

7. A részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetés idõpontja:

c) Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

11. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot tenni:

12.* Az ajánlatkérõ által már kiválasztottak nevei és címei:

13. Egyéb információk:

14.* Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra:

15. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

________________

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a beszerzés vonatkozásában szükséges."

1. A beszerzõ szervezet neve és címe:

2. A beszerzés tárgya és mennyisége:

3. A szerzõdéskötés idõpontja:

4. A szerzõdést teljesítõ fél neve és címe:

6. Az ellenszolgáltatás összege a beszerzés tárgyának egységeire vetítve:

8. Egyéb információ:

10. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

______________

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt eset fennáll."

1. 1995. november 1-jén lépett hatályba a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.). Hazánkban a közbeszerzés jogintézményére az utolsó mintegy ötven esztendõben nem vonatkozott átfogó jogi szabályozás és nem állt fenn ezzel kapcsolatos intézményrendszer sem. Mind a szabályokat, mind az intézményeket közvetlen elõzmény nélkül, újonnan kellett létrehozni. A Közbeszerzések Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) 1995. október 4-én alakult, a Közbeszerzési Értesítõ elsõ száma 1995. november 10-én jelent meg és 1996. január 1-jétõl megkezdte mûködését a Tanács Titkársága valamint a Döntõbizottság is.

A közbeszerzésekrõl szóló törvény megalkotásának célja a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõen, nálunk is az volt, hogy áttekinthetõbbé, nyilvánossá tegye a közpénzek felhasználását, továbbá biztosítsa a közbeszerzések hatékonyságát. Az elsõ évek a közbeszerzési gyakorlat meghonosításának, a szélesebb körû mûködés biztosításának évei voltak, a közbeszerzés lényegében polgárjogot nyert hazánkban. A gazdaság szereplõi fokozatosan tesznek szert közbeszerzési gyakorlatra, elõsegítve ezzel a hazai közbeszerzési gyakorlat meghonosításának nem könnyû feladatát.

A közbeszerzési eljárások száma és értékbeli volumene a Kbt. hatálybalépése óta évrõl-évre növekszik, ami - legalábbis az alkalmazás elsõ két éve vonatkozásában - azt jelzi, hogy az ajánlatkérõk egyre nagyobb hányada követi a Kbt. elõírásait. A mennyiségi adatok a Tanács kimutatása szerint a következõk:

1995. 11.01-1996.12.31 3241 150 mrd Ft

1997. 01.01-1997.12.31 4338 292 mrd Ft

1998. 01.01-1998.12.31 4481 382 mrd Ft

A megtartott eljárások között a nyílt eljárások aránya évrõl-évre csökken a kevésbé ellenõrizhetõ tárgyalásos eljárások mennyiségének növekedése mellett. Ez a jelenség a Kbt. lényeges céljainak: a közpénzek felhasználása átláthatóságának és a teljes körû versenynek a megvalósulását korlátozza.

A közbeszerzési eljárások mennyiségi adatai az eljárások típusai szerint - a Tanács kimutatása alapján - a következõk:

idõszak nyílt eljárás meghívásos tárgyalásos száma aránya száma aránya száma aránya

1995. 11.01-1996.12.31 2252 69,5 % 194 6 % 795 24,5 %

1997. 01.01-1997.12.31 2778 64 % 241 6 % 1319 30 %

1998.01.01-1998.06.30 2789 62 % 159 4 % 1533 34 %

A Kbt. betartását a gyors és hatékony jogorvoslati eljárás elõírásával kívánták biztosítani az elõterjesztõk. A jogorvoslati eljárások száma 1996-ban 165 volt, melybõl 8 indult a Tanács tagjainak kezdeményezésére, 1997-ben pedig 267 volt, melybõl 4 indult a Tanács tagjainak kezdeményezésére. Elmondható, hogy a lefolytatott közbeszerzési eljárások mintegy 5 %-ának megfelelõ számú ügyben indult jogorvoslati eljárás. (Figyelembe kell azonban venni, hogy a Döntõbizottság hatáskörébe tartoznak a közbeszerzési eljárás mellõzése miatti jogviták is.)

A hatályos törvény szerint csak a Tanács tagjai kezdeményezhetik a Döntõbizottság hivatalból történõ eljárását. Feltételezhetõ, hogy a Kbt. betartását jobban ösztönözné, ha mindazok a szervezetek jogosultak lennének jogorvoslati eljárás kezdeményezésére, amelyek mûködésük során tudomást szerezhetnek a Kbt. megszegésérõl.

A Tanács egyik feladata a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok keretei között azok végrehajtását elõsegítõ ajánlások készítése. 1996-ban 6, 1997-ben 2 ajánlás született a következõ tárgykörökben:

1996:

1. a Kbt. hatálybalépése elõtt megkezdett beszerzésekrõl;

2. az azonos tárgyú közbeszerzések részekre bontásáról;

3. az építési beruházás ajánlati felhívásának tartalmáról;

4. az ajánlattevõk köztartozásával kapcsolatos hatósági igazolásokról;

5. a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közbeszerzéseirõl;

1997:

Az ajánlások tárgyaiból megállapítható, hogy azok elsõsorban a Kbt. egyes nehezen értelmezhetõ, vitákra okot adó rendelkezéseivel kapcsolatban igyekeznek egységes gyakorlatot kialakítani. Ezen felül a Tanácshoz és az Igazságügyi Minisztériumhoz számos állásfoglalást kérõ levél érkezett, melyekbõl további gyakorlati problémákat vagy értelmezési nehézségeket lehetett megállapítani. Az így szerzett tapasztalatokat összegezve elmondható, hogy a hatályos törvénnyel kapcsolatos értelmezési, illetve gyakorlati problémák felszínre kerültek, ezért a hatálybalépést követõ három év tapasztalatai nyomán idõszerûvé vált a Kbt. módosítása.

A Kbt. hatálybalépése óta nemcsak az Állami Számvevõszék készített jelentést a tárgykörben, hanem számos érdekképviseleti szerv, minisztérium is megküldte az elõterjesztõ részére a törvény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatait. A központosított közbeszerzések tapasztalatait a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága, valamint - a BM Országos Közbeszerzési Fõigazgatóságának mûködése kapcsán - a KEI értékelte, az ezekbõl leszûrt megállapításokat a Javaslat elkészítése során hasznosítottuk.

A Közbeszerzések Tanácsa 1997 folyamán több alkalommal juttatott el módosító javaslatokat az IM-nek, melyek a Tanács, valamint a tagok által képviselt szervezetek tapasztalatait tükrözik. A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény módosítása tárgyában készült törvényjavaslat (továbbiakban: Javaslat) tartalmazza a javasolt módosításokat, vagy rendezi a felvetett problémát.

1. A Kbt. gyakorlati alkalmazását, értelmezését elõsegítõ módosítások

A Kbt. egyes esetekben túlságosan szigorú, a gyakorlati alkalmazást aránytalanul megnehezítõ szabályokat ír elõ, bár a törvény célja ennél egyszerûbb elõírások mellett is betartható volna, más esetekben pedig az nehezíti a jogkövetõ magatartást, hogy a Kbt. megfogalmazása nem teljesen egyértelmû. Ezért a Javaslat a Kbt. számos rendelkezését pontosítja, illetve a követendõ eljárásokat egyszerûsíti. Az ilyen tartalmú szabályok közül a lényegesebbek a következõk.

a) A Javaslat egyes - a Kbt. által használt - fogalmak meghatározását pontosítja, illetve meghatároz egyes új fogalmakat is, melyeket a törvény megfelelõ alkalmazása érdekében egyértelmûsíteni szükséges. Így pl. a Javaslat 9. §-ával módosított Kbt. 10. §-ának d) pontja szerinti támogatás fogalmából most egyértelmûen megállapítható lesz, hogy amennyiben valamely beszerzésre belföldi - költségvetési források felett rendelkezõ - és nemzetközi szervezettõl származó támogatást is kap az ajánlatkérõ, akkor mely esetben kell alkalmaznia a Kbt.-t. A Javaslat meghatározza a nemzetközi szerzõdés fogalmát is, egyértelmûvé téve, hogy csak a nemzetközi közjogi szerzõdések járhatnak azzal a következménnyel, hogy az általuk érintett beszerzések nem tartoznak a Kbt. hatálya alá. Új fogalommeghatározás az alvállalkozó definíciója is, erre többek közt azért van szükség, mert a módosuló Kbt. szerint nemcsak a 15 %-ot meghaladó mértékben igénybevett alvállalkozók személyét kell megnevezni az ajánlatban (ha ezt az ajánlatkérõ elõírja), hanem az ennél alacsonyabb részben együttesen teljesítõket is. Ezért a Javaslat kiveszi az alvállalkozók körébõl azokat a személyeket, akiktõl való beszerzés nem tartozna a Kbt. hatálya alá, vagy akik olyan kizárólagos helyzetben vannak, hogy az ajánlattevõ a szerzõdés teljesítéséhez kénytelen igénybe venni õket.

b) A törvényjavaslat 16. §-a egy új 28/A. §-sal egészíti ki a Kbt.-t. A módosítás indoka, hogy számos ajánlatkérõ túlságosan is "körülményesnek", idõigényesnek tartotta a hatályos törvénynek az eljárási határidõkre vonatkozó rendelkezéseit. A Javaslatban javasolt megoldás lehetõvé teszi, hogy ha az ajánlatkérõ ún. elõzetes összesített tájékoztatót tesz közzé az általa megvalósítani kívánt közbeszerzésekrõl, úgy a törvényben megkövetelt eljárási határidõk jelentõs lerövidítésére kerülhet sor.

c) A Javaslat 17. §-ával módosított Kbt. 29. §-ának új (2) bekezdése orvosolja azt a helyzetet, hogy a Kbt. egyes hirdetmények közzétételére rövid határidõt ír elõ, viszont ennek teljesítését a Közbeszerzési Értesítõ megjelenésének idõzítése nem mindig teszi lehetõvé. Ezért a Javaslat szerint az elõírt határidõkön belül a hirdetményeknek nem kell megjelenniük, hanem ennyi idõn belül kell azokat megküldeni a Közbeszerzési Értesítõnek.

d) A Javaslat 18. §-ával módosított Kbt. 31. §-a egyértelmûbben szabályozza a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérõ oldalán való részvételbõl kizárt személyek körét. Ugyanakkor egyes esetekben lehetõséget ad az összeférhetetlenség feloldására is: ha egy olyan szervezet, amely tevékenységi körénél fogva ajánlattevõ vagy alvállalkozó lehetne a közbeszerzési eljárásban, írásban nyilatkozik arról, hogy nem kíván ajánlattevõ vagy alvállalkozó lenni, a vele munkaviszonyban, vagy egyéb érdekeltségi viszonyban álló személy együttmûködhet az ajánlatkérõvel.

e) A Javaslat 19. §-ával módosított Kbt. 33. §-a iránymutatást ad a több változatú ajánlattétel szabályaira, valamint arra az esetre, ha az ajánlatkérõ lehetõvé teszi az ajánlati felhívásban a beszerzés egy részére történõ ajánlattételt, az erre vonatkozó részletesebb szabályok ugyanis a hatályos Kbt.-ben nem szerepelnek. A Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy a beszerzés egy részére történõ ajánlattétel lehetõvé tétele nem ütközhet a Kb. 59. § (1) bekezdésében szereplõ azon alapelvvel, hogy az eljárást a legkedvezõbb ajánlatot tevõ nyeri meg. A beszerzés egy részére történõ ajánlattétel esetén sem szabad elõfordulnia, hogy a beszerzést egyszerûen mennyiségi alapon osztja az ajánlatkérõ részekre, ugyanis ebben az esetben valójában a beszerzés tárgyának egy vagy több - kizárólag mennyiségi szempontból körülhatárolt - részét már nem a legkedvezõbb ajánlatot tevõ fogja teljesíteni. Ezért a felhívásban csak akkor lehet biztosítani a beszerzés egy részére történõ ajánlattételt, ha a beszerzés tárgyának olyan tulajdonságai vagy a teljesítésnek olyan feltételei vannak, amelyek miatt ez valóban indokolt, pl. a beszerzést az ország több különbözõ pontján kell teljesíteni.

f) A kis- és középvállalkozók által felvetett több gyakorlati problémát rendez a törvényjavaslat 20-21. §-a akkor, amikor korlátozza a dokumentáció ellenértékét, és az ajánlati biztosíték mértékét. A Javaslat alapján a Kbt. 37. §-át kiegészítõ új (3) bekezdés rögzíti, hogy "a dokumentáció ellenértékét az annak elõállításával és az ajánlattevõk részére történõ rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani", valamint hogy "a biztosíték értékét az ajánlati kötöttség megsértése esetén az ajánlatkérõnél elõreláthatólag felmerülõ veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani." Ily módon elkerülhetõ, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatója az ajánlatok elkészítéséhez elengedhetetlen dokumentáció ellenértékét, vagy az ajánlati biztosíték értékét rosszhiszemûen úgy határozza meg, hogy az alacsony tõkeellátottsággal rendelkezõ vállalkozókat már eleve kizárja az eljárásban való részvétel lehetõségébõl.

A Javaslat rendezi azt a kérdést is, hogy a nyertes ajánlattevõ részére a biztosítékot - funkciójánál fogva - késõbb kell visszafizetni, mint a többi ajánlattevõ részére.

g) A Javaslat 23. §-ával módosított Kbt. 43. §-a lehetõvé teszi, hogy ha a benyújtott ajánlatban kizárólag formai hiba van (pl. nem elegendõ példányban nyújtották be vagy nem megfelelõen írták alá), akkor az ajánlatkérõ az ajánlatok felbontásakor vagy ezt követõen lehetõvé tegye a hiány legfeljebb 10 napon belül történõ pótlását. Ezt az összes ajánlattevõ számára azonos feltételekkel kell biztosítani. Ha az elrendelés az ajánlatok felbontásakor történt, akkor ezt rögzíteni kell a jegyzõkönyvben (a jegyzõkönyvet pedig a Kbt. 61. §-a szerint megküldik az összes ajánlattevõ részére), ha pedig utólag történik, akkor az összes ajánlattevõt egyidejûleg írásban értesíteni kell errõl.

Fontos érdek fûzõdik azonban ahhoz, hogy a hiánypótlás ne adjon alkalmat az ajánlatok utólagos (jogszabályba ütközõ) módosítására, ezért az ajánlatkérõ köteles meggyõzõdni arról, hogy az újonnan vagy kiegészítõleg megküldött ajánlati példányok tartalma megegyezik-e az eredeti példány tartalmával. Ha eltérést észlel, illetõleg a hiánypótlásnak nem tettek eleget, csak az eredeti példányt (példányokat) kell figyelembe venni és meg kell vizsgálni, nem állnak-e fenn az ajánlat érvénytelenségének vagy az ajánlattevõ kizárásának feltételei.

A Javaslat egy további olyan kérdést is szabályoz, melyre a hatályos Kbt. nem adott egyértelmû megoldást: az ajánlatban elõforduló számítási hiba esetét. Ezt a kérdést ugyanis nem lehet megoldani a Kbt. 57. §-ának alkalmazásával. Ezért a Javaslat elõírja, hogy a nyilvánvaló számítási (pl. összeadási vagy szorzási) hibát az ajánlatkérõnek kell kijavítania úgy, hogy azokat a részletadatokat veszi alapul, amelyeket az ajánlat a beszerzés egyes részelemeire vonatkozóan közöl. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevõt haladéktalanul értesíteni kell.

h) A törvényjavaslat 25. §-a módosítja a Kbt. 46. §-át, mely az ajánlatkérõk kizárásának eseteit tartalmazza. A Kbt. egyes esetekben túlságosan merev, a gyakorlati alkalmazást aránytalanul megnehezítõ szabályokat ír elõ, annak ellenére, hogy a törvényi célok ennél egyszerûbb, rugalmasabb eljárást lehetõvé tevõ elõírások mellett is megvalósíthatók.

A Javaslat az eljárásból való kizárási okokkal kapcsolatban új elvet követ: vannak olyan kizárási okok, melyek miatt az ajánlatkérõ nem köteles a törvény erejénél fogva kizárni az ajánlattevõt, hanem mérlegelheti, hogy az ajánlati felhívásban ezeket is kizáró okként jelöli-e meg. Továbbra is a törvény erejénél fogva nem vehet részt a közbeszerzési eljárásokban az az ajánlattevõ, aki csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll, akinek egy évnél régebben lejárt - a Kbt.-ben nevesített - köztartozása van, illetve aki korábbi közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott. A gazdálkodással összefüggõ jogsértések, illetve a közbeszerzéssel kapcsolatos szerzõdésszegések tekintetében az ajánlatkérõ mérlegelheti, hogy ezeket kizáró okként megjelöli-e az ajánlati felhívásban.

A 46. § az egy évnél régebben lejárt köztartozásokkal kapcsolatban elõírja az ún. nemleges igazolások csatolását. A Kbt. szempontjából jelenleg releváns köztartozások az adó-, illeték- vagy társadalombiztosítási járulék tartozás és az elkülönített állami pénzalapok felé fennálló tartozás. Az adótartozás kategóriájába a helyi adó is beletartozik. A helyi adót és az illetéket nem központilag, hanem településenként tartják nyilván, tehát egy országos hálózattal rendelkezõ cég gyakorlatilag nem képes az igazolások teljes körû beszerzésére.

A "helyzet" enyhítése érdekében a Javaslat egyrészt az illeték helyett az egy évnél régebben lejárt vámtartozás hiányát követeli meg, hiszen a vám fizetése egyébként is sokkal szorosabb összefüggésben van az ajánlattevõk gazdálkodó tevékenységével, mint az illeték. A helyi adótartozás az általános szabályok szerint a jövõben nem lenne eleve kizáró ok, de a helyi vagy helyi kisebbségi önkormányzatok, illetõleg ezek költségvetési szervei ajánlatkérõként elõírhatják, hogy a székhelyük szerinti önkormányzat által elõírt helyi adótartozással rendelkezõ ajánlattevõk nem vehetnek részt az eljárásban. A Kbt. az elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatban - melyek számát az 1999. évi költségvetési törvény a korábbi 6-ról 2-re csökkentette - úgy módosul, hogy az ajánlattevõnek nyilatkoznia kell, áll-e fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége valamely alap iránt és az ezzel szemben fennálló tartozásáról igazolást is kell csatolnia.

A Javaslat továbbá kifejezetten kimondja, hogy ha az ajánlattevõ részére olyan tartalmú igazolást állított ki valamely - köztartozást nyilvántartó - hatóság, hogy a kiállítás idõpontjában nincs köztartozása, ezt az igazolást vagy másolatát a kiállítástól számított egy évig el kell fogadni a közbeszerzési eljárásokban. A Javaslat meghatározza azt is, hogy a kizárólag külföldi székhellyel rendelkezõ ajánlattevõ hogyan köteles köztartozásának hiányát igazolni.

i) A Javaslat 30-31. §-a a Kbt. 63-64. §-ának módosításával meghatározza a két szakaszból álló eljárások (az elõminõsítési, a meghívásos, illetve a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás) közös szabályait, azokat a törvényben a jogalkalmazó számára kedvezõbb módon egy helyen lehet megtalálni. Az új elõírások rendeznek néhány olyan kérdést is, amit a hatályos Kbt. nem szabályoz egyértelmûen. Így pl. a Javaslat rögzíti, hogy az ilyen eljárások elsõ (részvételi) szakaszában a részvételi felhívásban meg kell határozni az ajánlattevõk alkalmassága igazolásának módját és megítélésének szempontjait, valamint az ajánlatok elbírálásának szempontjait is. Az összességében legelõnyösebb ajánlat részszempontjait az ajánlatkérõ az eljárásnak ebben a szakaszában még nem köteles meghatározni.

A Javaslat rendezi a részvételi felhívás visszavonásának és a részvételi határidõ meghosszabbításának szabályait is, melyekre a részvételi határidõ lejártáig kerülhet sor. A részvételi felhívásnak azokat a részeit, amelyek az eljárás elsõ szakaszára vonatkoznak (pl. a részvételi határidõt, illetve a részvételre jelentkezõk alkalmassága elbírálásának szempontjait) csak a részvételi határidõ lejártáig lehet módosítani, viszont a részvételi jelentkezésben szereplõ azon elõírásokat, melyek még az ajánlati szakban is relevánsak (pl. a teljesítés határideje vagy helye), az ajánlattételi határidõ lejártáig közzétett hirdetménnyel lehet módosítani, kivéve a beszerzés tárgyát és mennyiségét, hiszen ezek a beszerzésnek olyan lényeges adatai, amelyek módosítása az ajánlattételi szakban már nem indokolt.

A Javaslat meghatározza azt, hogy a részvételi jelentkezéseket a részvételi határidõ lejártát követõ 30 (építési beruházás esetén 60) napon belül kell elbírálni, az elbírálás eredményének kihirdetésére a nyílt eljárás eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az eredményhirdetést követõ öt munkanapon belül kell az eljárás második (ajánlattételi) szakaszát megkezdõ ajánlati felhívásokat megküldeni. A hatályos Kbt.-tõl eltérõen a Javaslat szerint ezentúl nemcsak az elõminõsítési eljárás, hanem az összes kétfordulós eljárás részvételi szakaszának eredményét hirdetményben kell majd közzétenni. A Javaslat azt is egyértelmûvé teszi, hogy az errõl szóló hirdetményben milyen részletességgel kell közölni a részvételre jelentkezõk alkalmasságának, illetve alkalmatlanságának indokait.

A Javaslat az eljárás második szakaszát megkezdõ ajánlati felhívás tartalmát kibõvíti, mivel abban az új szabály szerint meg kell határozni az eredményhirdetés és a szerzõdéskötés idõpontját is. A közvetlenül megküldött ajánlati felhívást és az ebben a szakaszban átvett dokumentációt az ajánlattevõk részére közvetlenül megküldött levélben is lehet módosítani, viszont az ajánlati felhívás visszavonásáról továbbra is hirdetményt kell majd közzétenni.

j) A Javaslat 39. §-ával módosított Kbt. 88. §-ának (6) bekezdése rendezi azt a kérdést, hogy ha a Közbeszerzési Döntõbizottság pl. az ajánlatok helytelen elbírálása miatt semmisíti meg az ajánlatkérõnek az eljárást lezáró döntését, akkor nem köteles az ajánlatkérõ új közbeszerzési eljárást kiírni, hanem módja van arra, hogy a döntését megalapozó tényezõket ismételten (a Döntõbizottság iránymutatására tekintettel) mérlegelje és új döntést hozzon.

k) A módosítások egy része a hatályos törvényben nem teljesen egyértelmûen vagy nem elég részletesen szabályozott kérdések rendezését szolgálja, ezek közül néhány azokat a rendelkezéseket érinti, melyekkel kapcsolatban a Tanács ajánlásokat is kibocsátott. Így pl. módosul a Kbt. 5. §-a, melyet a 2/1996. sz. ajánlás, 31. §-a, melyet a 6/1996. sz. ajánlás, 2. §-ának (2) bekezdése, melyet az 1/1997. sz. ajánlás, valamint 62. §-a, melyet a 2/1997. sz. ajánlás érint.

2. A Kbt. betartására ösztönzõ módosítások

Az I. pontban már kifejtettek szerint a tárgyalásos eljárások számának növekedésébõl megállapítható, hogy szükséges bõvíteni a Kbt.-ben azoknak a szabályoknak a körét és súlyát, amelyek a törvény betartására ösztönzik a közbeszerzési eljárásokban résztvevõket. Ebbe az irányba hatnak különösen a következõ szabályok.

a) A törvényjavaslat 4. §-a a Kbt. 4. §-át új (6) és (7) bekezdéssel egészíti ki. Eszerint a több évig tartó építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzés értékét a teljes beruházás ellenértékét alapul véve kell meghatározni. Ily módon csökkenthetõ annak a veszélye, hogy az eljárás kiírója a beruházás éves ütemezését meghatározva a Kbt. által tiltott, a törvény megkerülését célzó részekre bontást valósítson meg.

A törvényjavaslat által bevezetni kívánt további fontos változás az, amely alapján kötelezõ a megkötött szerzõdésrõl a gazdasági forgalom tájékoztatása, ha a szerzõdés

- egy évnél hosszabb idõre vagy határozatlan idõtartamra szól és

- a beszerzés értéke a szerzõdés megkötésekor eléri vagy meghaladja a Kbt. szerinti értékhatár felét.

Azáltal, hogy a törvény hatálya alá tartozó szervezet a fenti tényállás megvalósulásakor hirdetményt tesz közzé, lehetõség nyílik arra, hogy mindazok, akik alapos okkal vitatják a beszerzés értékének helyes meghatározását és ezáltal a törvény alkalmazásának mellõzését, jogorvoslati eljárás keretében érvényesíthessék álláspontjukat.

b) A Javaslat 23. §-ával módosított Kbt. 43. §-ának (2) bekezdése elõírja, hogy az ajánlatban meg kell jelölni az alvállalkozókat, valamint a teljesítésben egyébként közremûködõket és az alvállalkozók alkalmasságát is igazolni kell, ha ezt az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban elõírja. E szabályt az indokolja, hogy a Javaslat a Kbt. 62. §-ának kiegészítésével úgy rendelkezik, hogy a szerzõdést csak a nyertes ajánlattevõ teljesítheti és abban csak azok a szervezetek mûködhetnek közre, akiket az ajánlatban és az ennek alapján elkészített - az eljárás eredményérõl szóló - hirdetményben megjelöltek, ha a megjelölésüket az ajánlatkérõ elõírta.

c) A törvényjavaslat 26-27. §-ai módosítják a Kbt. 55. és 60. §-át annak érdekében, hogy az eljárás kiírója ne mentesülhessen automatikusan a beérkezett ajánlatok elbírálásának kötelezettsége alól azáltal, hogy az elbírálást a törvényben elõírt határidõn belül nem végzi el és az eredményt nem hirdeti ki.

A Közbeszerzések Tanácsa által is felvetett problémát a Javaslat oly módon kívánja orvosolni, hogy a törvénymódosítás hatálybalépését követõen "az ajánlatkérõ köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követõen - általa elõre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerzõdés megkötésére, illetve teljesítésére nem lenne képes és emiatt az eljárást eredménytelenné nyilvánítja." Az elbírálási határidõ letelte tehát nem jár azzal a következménnyel, hogy az eljárás ex lege eredménytelennek minõsül. Az ajánlatkérõ vagy köteles annak eredménytelenné nyilvánításáról határozni (e döntés ellen természetesen jogorvoslat vehetõ igénybe), vagy haladéktalanul köteles pótlólag eleget tenni jogszabályi kötelezettségének.

d) A Javaslat 28. §-ával módosított Kbt. 61. §-a a hatályos törvényhez képest árnyaltabban szabályozza az ajánlatkérõ tájékoztatási kötelezettségét és részletesebben szól az eredményhirdetéskor közlendõ adatok körérõl. Az eredményhirdetéskor az eljárásról készült írásbeli összegezésben foglalt adatokat kell kihirdetni, és ezt 5 munkanapon belül meg is kell küldeni az összes ajánlattevõ számára. Tájékoztatni kell az ajánlattevõt kizárásáról vagy alkalmatlanná minõsítésérõl is. A Javaslat elõírja azt is, hogy az ajánlatok felbontásáról készült jegyzõkönyvet is meg kell küldeni az ajánlattevõknek.

Az eljárás iratainak megõrzési határidejét is meghatározza a Kbt., azokat az eljárás lezárulásától számított 5 évig kell megõrizni, ennek indoka az, hogy a Kbt. 46. §-a szempontjából a közbeszerzésekre vonatkozó egyes tények 5 évig relevánsak.

e) A törvényjavaslat 29. §-a a hatályos szabályozáshoz képest árnyaltabban rendelkezik a nyertes ajánlattevõvel való szerzõdéskötés feltételeirõl. A Javaslat - módosítva a Kbt. 62. §-ának (2) bekezdését - elõírja, hogy a szerzõdéskötésre nem kerülhet sor "az eredményhirdetést követõ naptól számított nyolcadik napnál korábbi" idõpontban. Ily módon elkerülhetõ, hogy bár adott esetben a Kbt. szabályainak megsértése miatt benyújtott jogorvoslati kérelemnek a Bizottság helyt ad, a döntõbizottsági határozat azonban az idõközben létrejött megállapodás érvényességét már nem érintheti. A rendkívüli sürgõsség vagy a kivételesen kedvezõ beszerzési feltételek fennállása miatt tartott tárgyalásos eljárásban az eredményhirdetést követõen azonnal szerzõdést lehet kötni.

Szintén a Kbt. 62. §-ának módosításával jár együtt annak a fontos garanciális szabálynak a törvénybe foglalása, amely az ajánlatkérõ fizetési kötelezettsége teljesítési idejérõl és módjáról rendelkezik. A Javaslat meghatározza a beszerzõ szervezet által fizetendõ ellenszolgáltatás "végsõ" teljesítési idõpontját, amely az ajánlattevõként szerzõdést kötõ félnek a szerzõdésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétõl számított legfeljebb harminc (építési beruházás esetén hatvan) nap lehet. A szöveg egyértelmûvé teszi azt is, hogy a teljesítés idõpontja a felek szerzõdéskötést megelõzõ megállapodásán alapul, a szerzõdéskötés során tehát az ajánlatkérõ érvényesíteni tudja érdekeit.

A közpénzek felett rendelkezõ közintézmények fizetési késedelembe esése azt a negatív üzenetet közvetíti a gazdasági élet szereplõi felé, hogy a közhatalmi funkciókkal is felruházott jogi személyek közjogi jogosítványaikkal visszaélve szegik meg magánjogi jogviszonyból eredõ kötelezettségeiket. A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerzõdések vonatkozásában a beszerzõ szerzõdésszerû teljesítésének elmaradása különösen a likviditási gondokkal küzdõ kisvállalkozások számára lehet végzetes. A törvényjavaslat ezért - összhangban a pénzforgalom rendjére vonatkozó jogi szabályozással - elõírja, hogy igazolt teljesítés esetén, ha a teljesítési határidõ eredménytelenül telt el, "az ajánlattevõként szerzõdést kötõ fél azonnali beszedési megbízást nyújthat be az ajánlatkérõ bankszámlája terhére".

A Javaslat azonban ezt csak a Kbt. 1. §-ának a)-b) pontja szerinti (tehát mindenekelõtt a kincstári körbe tartozó) ajánlatkérõkkel szemben teszi lehetõvé. E szabályozás mellett pl. a gazdálkodó szervezetekkel - mint ajánlatkérõkkel - szemben az azonnali beszedési megbízás nem érvényesíthetõ, így nem fordulhat elõ, hogy az azonnali beszedési megbízás miatt a végrehajtási kielégítési sorrendben az ajánlattevõ követelése megelõzze a köztartozásokat.

f) A Kbt. rendelkezései megkerülésének megakadályozása érdekében a törvényjavaslat részletesebben szól a tárgyalásos eljárás általános és speciális szabályairól. Így például leírja a "rendkívüli sürgõsség" vagy a "rövid ideig fennálló kedvezõ ajánlat" miatt tartott tárgyalásos eljárás menetét. Szabályozza a Javaslat azt is, hogy mely adatokat kell közölni a közvetlenül megküldött ajánlati felhívásban.

Garanciális szabályként a törvényjavaslat 34. §-a elõírja, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról - a lényeges adatok és az eljárás alkalmazását lehetõvé tevõ körülmények megjelölése mellett - tájékoztatni kell a Közbeszerzési Döntõbizottságot. Ezáltal a jövõben lehetõség lesz arra, hogy a jogosulatlanul kezdett tárgyalásos eljárás lefolytatásának észlelése esetén a Bizottság jogorvoslati eljárást kezdjen.

g) A Javaslat 36. §-ával módosított Kbt. 79. §-a számos ponton módosítja a Bizottság eljárása kezdeményezésének szabályait, valamint határidejét. A Kbt. betartására leginkább az ösztönzi a jogalkalmazókat, ha minél több jogsértést jogorvoslati eljárás és jogkövetkezmények követnek, ezt szolgálják a Javaslat szerinti módosítások.

A hatályos Kbt. szerint a Bizottság csak akkor jár el hivatalból, ha ezt a Tanács tagja kezdeményezi. Az sem egyértelmû, hogy a kérelemre indult eljárásokban a Bizottság vizsgálhat-e olyan jogsértéseket, melyekre a kérelem nem vonatkozott. A Javaslat most számos más szerv részére is lehetõvé teszi a Bizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezését, így pl. a közigazgatási hivatal, az Állami Számvevõszék, illetve a Kormányzati Ellenõrzési Iroda részére. Jogorvoslati eljárást kezdeményezhet továbbá a költségvetési támogatást nyújtó szervezet, ha úgy találja, hogy a támogatás felhasználója megsértette a Kbt.-t, illetve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetek (ha pl. megállapítják, hogy egy intézmény kiemelt terméket saját hatáskörben szerez be).

A Bizottság kezdeményezés nélkül hivatalból is eljárhat, ha folyamatban lévõ jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésrõl szerez tudomást, illetve, ha jogsértésrõl akkor szerez tudomást, amikor a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megkezdésérõl szóló iratokat az ajánlatkérõ megküldi a részére.

A jogorvoslati eljárás megindításának jogvesztõ határideje 60 napról 90 napra növekszik, ez növeli a jogorvoslati eljárás megindításának esélyét. A Javaslat egyes esetekben meghatározza, hogy milyen idõpontot kell a jogsértõ esemény bekövetkezésének tekinteni. Erre az olyan cselekményeknél van szükség, ahol a bekövetkezett jogsértés folyamatosan tartó jogellenes állapot létrehozásával jár. Így pl. a jogellenes tartalmú ajánlati vagy részvételi felhívás, illetve dokumentáció esetén nem a felhívás megjelenését, hanem az ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidõt kell a bekövetkezésnek tekinteni, míg a közbeszerzési eljárás mellõzésével történõ beszerzés esetén a szerzõdés megkötését. A Javaslat rögzíti, hogy ha a jogsértés a vélelmezett bekövetkezés elõtt ismertté válik, a jogorvoslati eljárást már ekkor is meg lehet kezdeni.

h) Az alkalmazható jogkövetkezmények köre kibõvül azzal, hogy a Bizottság elõírhatja a Kbt. alkalmazását az egyébként értékhatár alatti beszerzésre is, ha az adott beszerzési tárgyból a költségvetési évben összesen az értékhatárt meghaladó mennyiséget terveztek beszerezni, de a közbeszerzést a törvény megkerülése céljából részekre bontották.

További garanciális elemet tartalmaz a törvényjavaslat 39. §-ának azon rendelkezése, hogy nem korlátozza a jogkövetkezmények együttes alkalmazását és a korábbiaktól eltérõen bírságot bármely jogsértés esetében ki lehet szabni. A bírság minimális mértékét a Javaslat szerint az éves költségvetési törvény fogja meghatározni, tehát az követni tudja az eljárások volumenének és így a jogsértések súlyának növekedését. A Javaslat 1999-re jogi személyekkel szemben 700.000, természetes személyekkel szemben 70.000 Ft-ban állapítja meg a bírság minimális mértékét.

A Javaslat 39. §-a a Kbt. 88. §-ának további kiegészítésével egyértelmûvé teszi, hogy ha egy szerzõdést a Kbt.-be ütközõ módon kötnek meg, alkalmazható rá a Ptk. 200. §-a (2) bekezdése szerinti semmisség esete, ezt nem akadályozza az a tény, hogy a Kbt. egyéb jogkövetkezményeket is elõír szankcióként. Így tehát a semmisség megállapítása érdekében bírósághoz lehet fordulni.

3. A Kbt. hatálybalépése óta bekövetkezett jogszabály-változások miatti módosítások

a) A költségvetési szerveket korábban felsoroló 137/1993. (X. 12.) Korm. rendelet helyébe lépett 156/1995. (XII. 26.) Korm. rendeletet hatályon kívül helyezte a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, ez kihat a Kbt.-nek a központi költségvetési szervek felsorolását tartalmazó 1. §-a a) pontjára. Ugyanennek a rendelkezésnek a módosítását teszi szükségessé a társadalombiztosítási önkormányzatokat megszüntetõ 1998. évi XXXIX. törvény. A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépése miatt a Kbt.-nek a helyi önkormányzati költségvetési szerveket felsoroló 10. §-a b) pontját is módosítani kell, az 1998. évi XXXIX. törvény miatt pedig a 12. §-t. Megjegyezzük, hogy a társadalombiztosítás felügyeletének változásával szintén érintett Kbt. 22. § (4) bekezdését az 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdésének e) pontja módosította.

b) A tisztességtelen piaci magatartásról szóló 1990. évi LXXXVI. törvényt hatályon kívül helyezte az 1996. évi LVII. törvény, a korábbitól eltérõen határozva meg a meghatározó befolyás (illetve az új terminológia szerint irányítás) fogalmát. Ez a Kbt. 1. §-a c) pontjának módosítását teszi szükségessé.

c) Az 1995. évi CXXI. törvény hatályon kívül helyezte a Piaci Intervenciós Alapról szóló korábbi rendelkezéseket és megteremtette a piaci intervenciós célelõirányzatot, ez a Kbt. 6. §-ának e) pontját érinti.

d) Hazánk csatlakozása a NATO-hoz számos jogszabály módosulását fogja szükségessé tenni, a Kbt. alóli kivételek 6. §-ban felsorolt körét is bõvíteni kell emiatt.

e) 1997-ben az építésügyre vonatkozó jogszabályok teljes köre megváltozott, ez kihat az építési beruházásnak a Kbt. 8. §-ában meghatározott fogalmára, valamint az építési terveknek a 9. § (2) bekezdésének g) pontjában szereplõ körére.

f) Az 1996. évi CXI. és CXII. törvények újraszabályozták az értékpapírjogot és a bankjogot, hatályon kívül helyezve az 1990. évi VI. és az 1991. évi LXIX. törvényeket. Az új törvény a Kbt. korábbi szóhasználatától eltérõen nevez el és határoz meg egyes - a Kbt. hatálya alól kivételt képezõ - szolgáltatásokat, emiatt a Kbt. 9. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontját kell módosítani és a 10. §-t új fogalom-meghatározásokkal kell kiegészíteni.

g) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 1996. év végi módosítása elõírta, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító jogszabálynak rendelkeznie kell arról, hogy a bevételt mely költségvetési szerv javára lehet elszámolni. Ez a Döntõbizottság eljárási díjai és az általa kiszabott bírságok tekintetében szükségessé teszi a Kbt. 80. §-ának kiegészítését.

4. A Javaslattal módosított egyéb törvények

A Kbt. hatálya kiterjed a támogatásból megvalósított közbeszerzésekre. A támogatások nyújtásának részletes szabályait számos - általában miniszteri szintû - rendelet tartalmazza, melyek szakmai szempontokat állapítanak meg arról, milyen feltételekkel igényelhetõ támogatás. Ennek során a rendeletek nem mindig vannak tekintettel arra, hogy a Kbt. szabályait be lehessen tartani. Egyes támogatások nyújtásának feltétele az, hogy a beszerzendõ dologgal vagy szolgáltatással kapcsolatban elõre kössenek szerzõdést, vagy legalábbis válasszák ki azt a gazdálkodó szervezetet, amellyel szerzõdést fognak kötni. Viszont a támogatást igénylõ szervezetek elõzetesen még ha akarnak sem tudnak közbeszerzési eljárást lefolytatni, mert nem rendelkeznek fedezettel. Ezt a helyzetet rendezi a Javaslat 43. §-a, mely az Áht. módosításával kizárja a támogatás elõtti szerzõdéskötés vagy az ajánlattevõ elõzetes kiválasztásának megkövetelését.

A közbeszerzések gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy a támogatásokról szóló jogszabályok vagy egyedi döntések gyakran olyan rövid határidõt írnak elõ a támogatás felhasználására, hogy az nem felel meg a közbeszerzési eljárás idõigényének. A Javaslat az Áht. módosításával ezt sem teszi lehetõvé a jövõben.

A Kbt. a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben kiegészíti a Közbeszerzések Tanácsával azon országos hatáskörû szervek körét, melyeknél a felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõket 50 %-os illetménykiegészítés illeti meg. Ennek oka az, hogy a Tanács is országos hatáskörû szerv és az Országgyûlés felügyelete alatt áll.

A jelenleg hatályos Kbt. alapelvei és rendelkezései alapvetõen megfelelnek az EK közbeszerzési irányelveibõl eredõ jogharmonizációs követelményeknek. A Kbt. Javaslat módosításának elsõdleges célja nem jogharmonizációs kötelezettségünk maradéktalan teljesítése, mivel ennek megvalósítására 2000-ben vagy 2001-ben kerülne sor új törvény megalkotásával. Mindazonáltal a Javaslat kialakítása során szempont volt, hogy a módosítás révén egyben további jogközelítést érjünk el, amennyiben az adott kérdéskör szabályozását az egyes irányelvek érintik. Az alábbiakban ezekrõl a témakörökrõl nyújtunk rövid áttekintést.

1. A Javaslat 7. §-a újraszabályozza - az új építésügyi jogszabályokkal összhangban - az építési beruházás fogalmát. Ezzel kapcsolatban a Javaslat kimondja, hogy ha a Kbt. az építési beruházással kapcsolatban különös eljárási szabályokat ír elõ, ezeket kell alkalmazni az építési beruházással együtt járó - annak értékénél alacsonyabb értékû - áru vagy szolgáltatás megrendelésére is. Az építési beruházás és az árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése viszonyának, illetve elhatárolásának ezen egyértelmûbb rendezése összhangban áll az árubeszerzésre vonatkozó 93/36/EGK tanácsi irányelv és az építési beruházásra irányadó 93/37/EGK tanácsi irányelv Európai Bíróság általi értelmezésével.

2. A Javaslat 12. §-a kiegészíti a Tanács feladatkörét a közbeszerzésekre vonatkozó nyilvántartás vezetésével. Ez a megoldás elõsegíti az egyes közösségi közbeszerzési irányelvekben elõírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség majdani teljesítését is.

3. A Javaslat 16. §-a - az egyes közösségi közbeszerzési irányelveket módosító 97/52/EGK tanácsi irányelv szabályozásához hasonlóan - lehetõséget teremt bizonyos feltételek megléte esetén a Kbt.-ben elõírt ajánlattételi, illetve a részvételi határidõ lerövidítésére. Ezen feltételek a következõk: az ajánlatkérõnek az ajánlati felhívás, illetve a részvételi felhívás közzétételétõl számított legalább negyven napnál korábban, de legfeljebb egy éven belül elõzetes összesített tájékoztatót kell közzétennie, és a tájékoztatónak tartalmaznia kell az adott közbeszerzésre vonatkozóan bizonyos adatokat. Ez a megoldás - az említett garanciák mellett - teret enged az eljárási határidõk differenciáltabb kezelésének, a rövidebb idõ alatt megvalósítható eljárásoknak anélkül, hogy sérülnének az ajánlattevõk érdekei.

4. A Javaslat 24. §-a kisebb módosításokkal újraszabályozza az ajánlattevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága igazolásának lehetséges eseteit. Ennek során fokozottabban igazodtunk az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó közösségi irányelvekhez. A javasolt megoldás eredményeként az építési beruházás és a szolgáltatás megrendelése tekintetében is megfelelõbb, alkalmazhatóbb szabályok állnak rendelkezésre az ajánlatkérõk részére.

Hibás gyakorlat alakult ki továbbá az ajánlatok értékelésében, illetve az értékelési részszempontok meghatározásában, mivel az ajánlatkérõk ezek között rendszeresen szerepeltetik az ajánlattevõk alkalmasságának megítélésére szolgáló szempontokat. A helyes - az EK-ban elfogadott - gyakorlat az, hogy az ajánlatkérõ az ajánlattevõk alkalmasságát a Kbt. 44. §-a alapján megadott szempontokra érkezett igazolások alapján ítéli meg, az alkalmasnak minõsített ajánlattevõk ajánlatait pedig a Kbt. 34. §-a alapján meghatározott értékelési szempontok alapján és kizárólag azok alapján értékeli. Az ajánlat ún. gazdasági-mûszaki tartalma mentén kell ugyanis kiválasztani a legkedvezõbb ajánlatot (Kbt. 59. § (1) bek.) és pl. nem a referenciák alapján. Erre tekintettel a javasolt szabályozás a jelenleginél egyértelmûbben írja elõ, hogy az ajánlattevõk alkalmasságát az ajánlat megfelelõségétõl elkülönülve kell vizsgálni.

5. A Javaslat 28. §-a újraszabályozza az ajánlatkérõ tájékoztatási kötelezettségét az ajánlattevõk irányában. A Kbt. módosítással érintett 61. §-ában elõírt tájékoztatási kötelezettség kidolgozása során figyelemmel voltunk a 97/52/EK irányelvben szabályozott tájékoztatási kötelezettségre, sõt részben szigorúbb módon rendeztük egyelõre e kérdéskört.

6. A Javaslat 29. §-a - többek között - kiegészíti a Kbt.-t az ajánlatkérõ részérõl történõ teljesítés, a pénzügyi ellenszolgáltatás fizetése törvényi határidejével. Másrészt a hirdetményekben, illetve a közbeszerzési szerzõdések tartalmaként pontosabban követeli meg a fizetési feltételekrõl, határidõkrõl való rendelkezést. (A Kbt. az ajánlatkérõ részérõl való teljesítéssel kapcsolatban ezidáig mindössze 32. §-ának (2) bekezdésében, 68. §-ának (2) bekezdésében és a nyílt eljárás megindítására szolgáló ajánlati felhívás 9. pontjában rendelkezett.)

Az Európai Közösségek Bizottsága irányelvtervezet dolgozott ki a kereskedelmi ügyletekben a határidõn túli fizetések visszaszorításáról (98/C 168/09). Az irányelvi szabályozás célja mindenekelõtt, hogy visszaszorítsa a határidõn túli fizetéseket mind a gazdálkodó szervezetek közötti, mind pedig a gazdálkodó szervezetek és a tágan értelmezett költségvetési szervezetek közötti ügyletek során. Az irányelvi célkitûzések megvalósulása esetén az egyik kedvezményezetti kör a kis- és közepes méretû vállalkozások, akiket különösen hátrányosan érint a pénzügyi ellenszolgáltatás késedelmes teljesítése. Ez utóbbi szempontra is tekintettel a Javaslat 29. §-ának kidolgozása során figyelembe vettük az irányelvtervezetben foglalt elképzelések egy részét.

7. A Javaslat 32. §-a a tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának eseteit pontosítja, egyrészt arra tekintettel, hogy jobban kövessük a 93/36/EGK, a 93/37/EGK és a 92/50/EGK irányelvekben szereplõ vonatkozó szabályokat, másrészt eleget tegyünk a Közbeszerzések Tanácsa azon Javaslatának, hogy indokolt a tárgyalásos eljárás eseteit szigorítani. Ez utóbbi szempontra is figyelemmel e kérdéskör szabályozásakor még nem törekedtünk az említett közösségi irányelvekkel való teljes összhang megteremtésére.

8. A Javaslat újraszabályozza a Kbt. mellékleteit. A 7. számú melléklet ad mintát az éves összegezés tartalmára. Ennek alapján - a 93/36/EGK, a 93/37/EGK és a 92/50/EGK irányelvekkel összhangban - az ajánlatkérõnek tájékoztatást kell adnia az éves, értékhatár alatti beszerzéseinek számáról és értékérõl. Ez az információ további lehetõséget teremt a Kbt. alkalmazása mellõzésének felderítésére, illetve megelõzésére.

A Kbt. 1. §-ának módosítását az teszi szükségessé, hogy az idõközben történt jogszabálymódosítások (pl. a költségvetési szerveket felsoroló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet vagy a társadalombiztosítási önkormányzatokat megszüntetõ 1998. évi XXXIX. törvény) megváltoztatták a Kbt. hatálya alá tartozó szervezetek körét. Az 1990. évi LXXXVI. törvény helyébe lépõ - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló - 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpt.) a korábban használt és a Kbt. által átvett "meghatározó befolyás" fogalom helyett az "irányítás" kifejezést alkalmazza. Ezért a Kbt. is az "irányítás" kifejezést használja, mely alatt a Tpt. 23. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.

A Kbt. 1. §-a e) pontjának módosítása a korábbi szövegnél egyértelmûbbé teszi azt, hogy a közszolgáltató tevékenységre vonatkozó kizárólagos jogosítvány területi korlát nélkül azzal jár, hogy a gazdálkodó szervezetek kötelesek legyenek alkalmazni a Kbt.-t. Az e rendelkezés hatálya alá tartozó önkormányzati intézmények körét a Javaslat más törvényre való hivatkozás nélkül határozza meg.

A Kbt. 2. §-a (1) bekezdésének módosítása egyértelmûvé teszi, hogy a Kbt. hatálya alá tartozó szervezeteknek csak az értékhatárt elérõ vagy meghaladó értékû beszerzései minõsülnek közbeszerzésnek. E módosításnak a Kbt.-n kívüli szabályok fogalomrendszere szempontjából is jelentõsége van, ez teszi lehetõvé a különbségtételt pl. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. § (2) bekezdésének n) pontjában említett beszerzések és a közbeszerzések között.

A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdésében szereplõ elõírás nem változik abban a tekintetben, hogy a közszolgáltató tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezetek nem az összes, hanem csak a közszolgáltató tevékenységükkel összefüggõ közbeszerzéseikre kell, hogy alkalmazzák a Kbt.-t. Meghatározásra kerül viszont az is, mit kell a közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül összefüggõ közbeszerzés alatt érteni és hogy mi a teendõ akkor, ha egy beszerzési tárgy a közszolgáltató tevékenységhez és a társaság egyéb tevékenységéhez egyaránt szükséges: ekkor alkalmazni kell a Kbt.-t.

A Kbt. 2. § (4) bekezdése a jövõben nemcsak az értékhatár alatt beszerzõk részére teszi lehetõvé a Kbt. alkalmazását, hanem az 1. § e) pontja szerinti közszolgáltató tevékenységet végzõ szervezetek az e tevékenységükkel össze nem függõ beszerzéseikre is alkalmazhatják a Kbt.-t.

A Kbt. 2. §-ának új (5) bekezdése egyértelmûvé teszi, hogy a közbeszerzést önként vállaló szervezetek kötelesek a Kbt. minden szabályát betartani és a rendelkezések megsértése esetén velük szemben jogorvoslati eljárást lehet kezdeményezni és jogkövetkezményeket alkalmazni.

A Javaslat 3. §-a a Kormány által irányított szervezetekre korlátozza a központosított közbeszerzésben kötelezõen résztvevõ szervezetek körét. Ennek oka az, hogy a Kormány határozattal rendeli el a központosított közbeszerzést, határozatot pedig a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 46. §-a szerint csak az általa irányított szervek vonatkozásában hozhat.

A Javaslat egyben - annak érdekében, hogy a központosított közbeszerzésre vonatkozó elõírásokat bármely jogalkalmazó megismerhesse - egyértelmûvé teszi azt is, hogy a központosított közbeszerzést elrendelõ határozatot a Magyar Közlönyben kell közzétenni.

A Kbt.-nek a Javaslat 4-5. §-ával módosított 4. és 5. §-a arra vonatkozó szabályokat tartalmaz, hogy a beszerzés megkezdése elõtt milyen elvek és szabályok figyelembevételével kell kiszámítani a beszerzés tárgyának értékét, ezáltal eldönteni, hogy a tervezett szerzõdéskötés a Kbt. hatálya alá tartozik-e. A 4. § módosuló (1) bekezdése a Kbt-ben új fogalmat vezet be: a 4. és 5. §-ban foglalt szabályok alapján kiszámított értéket a beszerzés becsült értékének kell nevezni.

A Kbt. 4. § (5) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb idõre kötött szerzõdés alapján megvalósuló beszerzés becsült értékének a kiszámításakor az egy évre vonatkozó értéket kell figyelembe venni. Az új (6) bekezdés ettõl eltérõ szabályt ír elõ az építési beruházásra: a több évig tartó építkezés becsült értéke a teljes építési díj. Ennek indoka az, hogy az építési munkák természetüknél fogva hosszabb ideig tartanak, tehát az (5) bekezdésnek ezekre való alkalmazása indokolatlanul rendelné el egy természetes beszerzési egység részekre bontását az érték kiszámítása során.

A Kbt. 4. §-ának új (7) bekezdése a hosszabb idõre megkötött szerzõdésekrõl egy újfajta hirdetmény közzétételének elrendelésével e szerzõdések utólagos ellenõrzését teszi lehetõvé akkor is, ha az ellenérték nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, csak annak felét.

A Javaslat újrafogalmazza a Kbt. 5. §-át, amely a Kbt. hatálybalépése óta a legtöbb értelmezési nehézséget okozta. A szöveg már nem használja az "azonos tárgyú közbeszerzés" fogalmát, (melyet a Kbt. nem határozott meg) hanem a beszerzés részekre bontásának kérdését is a becsült érték kiszámításával összefüggésben rendezi, meghatározva hogy mely beszerzések értékét kell egybeszámítani annak érdekében, hogy a beszerzést ne bontsák a Kbt. megkerülése céljából részekre. Ez tehát azt jelenti, hogy az egybeszámítás kötelezettsége csak annak az elméleti folyamatnak a során áll fenn, amíg megállapítják, hogy pl. az ajánlatkérõ éves árubeszerzései közül melyek értéke haladja meg az értékhatárt és melyeké nem. A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése szerint ha egy több elembõl álló beszerzésrõl (pl. több különbözõ fajta gyógyszer vásárlásánál) az érték kiszámítása során megállapították, hogy az elemeket egybe kell számítani és ezért a beszerzés értéke meghaladja az értékhatárt, ez nem jelenti azt, hogy a beszerzés minden elemére egyetlen közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Ez csak azt jelenti, hogy ha azt részletekben vásárolják is meg, a részletek értéküktõl függetlenül közbeszerzés-kötelesek.

Az 5. § (2) bekezdése nem a "közbeszerzés" szót használja, hanem külön felsorolja annak három típusát, ebbõl az következik, hogy csak az azonos típusú beszerzési tárgyak (pl. csak árubeszerzés tárgyainak) értékét kell egybeszámítani. (E szabály alkalmazása során azonban figyelembe kell venni pl. a Kbt. 7. § (2) bekezdését, mely egyes esetekben szolgáltatást is árubeszerzésnek minõsít.)

Azt, hogy a Kbt. 5. §-a mely beszerzések értékét rendeli egybeszámítani, az határozza meg, hogy a teljes Kbt. célja egy szerzõdéskötési eljárás részletes leírása és ezért a részletszabályok megalkotása és alkalmazása során is abból kell kiindulni, hogy a megkötendõ szerzõdések mit tesznek indokolttá. Az 5. § tehát azon árubeszerzések, építési beruházások vagy szolgáltatások értékét rendeli egybeszámítani, amelyekre lehetne egy szerzõdést kötni, mert létezik olyan szerzõdést kötõ fél, amely az összeset képes nyújtani. Nincs tehát mód valamilyen típusú dolog önkényes tagolása alapján azt állítani, hogy az több beszerzés és egyiknek az értéke sem éri el az értékhatárt. (Pl. az egy önkormányzat területén levõ utak felújítását indokolatlan lenne földrajzilag tagolni a becsült érték kiszámítása során.)

A Javaslat az egy szerzõdés kötésének ismérvén túl két további feltételhez köti a beszerzési tárgyak értékének egybeszámítását: ez akkor kötelezõ egyfelõl, ha a beszerzési tárgyak rendeltetése azonos vagy hasonló, illetõleg felhasználásuk egymással összefügg. Ez az elõírás elõsegíti, hogy a beszerzések értékének egybeszámítása ne váljon parttalanná és alacsony értékû tételeket ne kelljen kellõ indok nélkül közbeszerzési eljárás alá vonni. A másik feltétel az, hogy a Kbt. 5. § (2) bekezdése az egy költségvetési évben esedékes beszerzések értékének egybeszámítását rendeli el. Az ismertetett, összesen három feltételnek együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy a különbözõ beszerzési tárgyak értékét egybe kelljen számítani.

Az 5. § (4) bekezdése a (2) bekezdés mellõzésének jogkövetkezményérõl szól: ha egy költségvetési évben közbeszerzési eljárás tartása nélkül megkezdték egyes beszerzési tárgyak beszerzését, noha azok együttes értéke miatt alkalmazni kellett volna a Kbt.-t, a hátralevõ részekre akkor is közbeszerzési eljárást kell kiírni, ha azok értéke alacsonyabb, mint az értékhatár. Ezt az ajánlatkérõnek önként kell megtennie, ha észleli a korábbi helytelen eljárást, de e rendelkezés alkalmazását a Döntõbizottság is elrendelheti jogkövetkezményként. Ez az utólagos orvoslás azonban nem mentesít a korábbi jogsértés esetleges egyéb jogkövetkezményeitõl.

A Kbt. 5. § (4) bekezdését azonban csak azoknak kell alkalmazniuk, akik tudatosan sértették meg a (2) bekezdést, mert már a költségvetési év elején elegendõ forrással rendelkeztek az értékhatárt meghaladó beszerzéshez és tervezték is ilyen mennyiség megrendelését. Az olyan ajánlatkérõk, akik a költségvetési év során kiegészítõ forráshoz jutnak, ami miatt az egész évben beszerzendõ mennyiség már meghaladja az értékhatárt, de az újabb beszerzések értéke önmagában - az elõzõ részlethez hasonlóan - kisebb mint az értékhatár, nem kötelesek a Kbt. 5. § (4) bekezdése szerint eljárni.

A Javaslat 6. §-a a Kbt. 6. §-át módosítja illetve egészíti ki. A Kbt. 6. §-ának a) pontja a hatályos szöveghez képest további esetekben teszi lehetõvé a Kbt. alkalmazásának mellõzését az Országgyûlés illetékes bizottságának döntése alapján: a nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdeket érintõ beszerzések esetén. A nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdeket azonban nem lehet kiterjesztõen értelmezni: helytelen lenne pl. a Magyar Honvédség élelmiszerbeszerzéseit honvédelmi érdekkel összefüggõ beszerzésnek tekinteni. Mivel e két fogalmat nem határozzák meg hatályos jogszabályok, a Javaslat 41. §-ával módosított Kbt. 96. §-a felhatalmazást ad a Kormánynak e két fogalom rendeletben történõ szabályozására.

A 6. § e) pontjának módosítását a korábbi Piaci Intervenciós Alapnak idõközben célelõirányzattá történt átalakítása indokolja.

A Javaslat a 6. § h) pontjának kiegészítésével bõvíti azoknak a károknak, katasztrófa helyzeteknek a körét, melyek nem tartoznak a Kbt. hatálya alá. E károk közvetlen megelõzése, elhárítása vagy felszámolása érdekében történõ beszerzésekre nem kell alkalmazni a Kbt-t. Nem lehet tehát az illetékes szerveknek a károkra való általános felkészülése érdekében történõ beszerzéseket (melyek tárgyát gyakran évekkel késõbb használják fel) ezen a címen kivenni a Kbt. hatálya alól.

A 6. § új i) pontjának beiktatását hazánknak a NATO-hoz történõ elõrelátható csatlakozása teszi szükségessé. A NATO Biztonsági Beruházási Programjai és ezek keretében a Hazai Biztonsági Beruházási Programok a NATO tagállamok integrált védelmi rendszerének fejlesztését célozzák és gyakran a NATO finanszírozza ezeket. Tehát a Beruházási Programokban való részvétel szükséges, másfelõl ahhoz hazánknak érdeke is fûzõdik. A Programok beszerzéseinek végrehajtására a NATO ajánlást adott ki, melynek szabályai alapvetõen eltérnek a Kbt. rendelkezéseitõl. Ezért ezt az esetet a Kbt. alóli speciális kivételként kell szabályozni. A Hazai Biztonsági Beruházási Programot nem szükséges nevesíteni, mert az része általában a Beruházási Programoknak.

A Javaslat a Kbt. 9. §-ának (2) bekezdése b) pontjában szereplõ kivételt - mely csak szolgáltatásokra vonatkozott - a 6. §-ban helyezi el és ezáltal árubeszerzés és építési beruházás esetére is lehetõvé teszi, hogy ha törvény, vagy felhatalmazása alapján jogszabály a beszerzéssel kapcsolatos szerzõdés megkötését kizárólag speciális szabályok alkalmazása mellett teszi lehetõvé, akkor ne a Kbt-t, hanem ezeket az eltérõ szabályokat kelljen alkalmazni. E szabályra azért van szükség, mert egyes hatályos jogszabályok árubeszerzésre is speciális szabályok alkalmazását írják elõ (pl. kisajátítás) és a két jogszabály közötti ellentmondás csak így oldható fel. Annak érdekében azonban, hogy e szabály ne járjon azzal, hogy egyes beszerzési típusok indokolatlanul kikerüljenek a Kbt. hatálya alól, törvénynél alacsonyabb jogszabály csak akkor alapozhatja meg a Kbt. alóli kivételt, ha annak alkotására törvény adott felhatalmazást.

A Javaslat 7. §-a a Kbt.-nek az építési beruházás fogalmát meghatározó 8. §-át módosítja. 1997. folyamán elfogadták az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló új törvényt (a továbbiakban: Étv.) és annak végrehajtási rendeleteit, amelyek ezt a tárgykört újraszabályozzák, ezért szükséges a Kbt. 8. §-ának és a Kbt. hatálya alól kivett tervezési munkák körét szabályozó 9. § (2) bekezdés g) pontjának módosítása.

A Javaslat 7. §-ával módosított Kbt. 8. §-ának (1) bekezdése az Étv. szóhasználatával határozza meg az építési beruházás fogalmát és ennek körében nem sorolja fel a felújítást és a korszerûsítést. Ez nem jelenti azt, hogy e tevékenységek ne tartoznának a Kbt. hatálya alá, hanem a Kbt. 9. §-ának (1) bekezdésére tekintettel az építési beruházásnak nem minõsített tevékenységek a Kbt. fogalomrendszerében a szolgáltatások körébe tartoznak, aminek elsõsorban az értékhatárok miatt van jelentõsége. Mivel a Kbt. nem használja a felújítás és a korszerûsítés fogalmát, ezek meghatározására sincs mód, magától értetõdõ azonban, hogy e kifejezések alatt éppúgy, mint az építéssel kapcsolatban használt más fogalmak esetén az Étv. végrehajtási rendelete: a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet által így meghatározott tevékenységeket kell érteni. A Javaslatban használt "építmény" fogalmát a Kbt. 10. §-ának új n) pontja határozza meg az Étv.-re hivatkozva és az kiterjed nemcsak az épületekre, hanem az ún. mûtárgyakra is.

A Kbt. 8. § (2) bekezdése új szabályt fogalmaz meg: ha a Kbt. az építési beruházásokkal kapcsolatban különös eljárási szabályokat ír elõ (pl. az általánostól eltérõ eljárási határidõk), az ugyanazon közbeszerzési eljárásban beszerzett árubeszerzésre és szolgáltatásra is ezeket az eltérõ szabályokat kell alkalmazni, ha azok értéke alacsonyabb az építési beruházás értékénél.

A Kbt. 9. § (2) bekezdésének hatályos g) pontja kiveszi egyfelõl a Kbt. hatálya alól azon tervezési tevékenység beszerzését, mellyel kapcsolatban külön jogszabály alapján tervpályázatot tartanak, de számos más terv-típus megrendelését is, melyekrõl ennek alapján mindenféle verseny vagy pályázat nélkül, önkényes döntés alapján kötnek szerzõdést az ajánlatkérõk. A versenyeztetés mellõzésének lehetõvé tétele nem indokolt és az az EK közbeszerzési irányelveivel sincs összhangban, ezért a Javaslat szerint a tervezési tevékenység megrendelése csak akkor nem tartozik a Kbt. hatálya alá, ha azzal kapcsolatban az ajánlatkérõ akár más jogszabály alapján kötelezõen, akár önként tervpályázatot tart.

1996-ban megszülettek az értékpapírjogot és bankjogot újraszabályozó 1996. évi CXI. és CXII. törvények, melyek a korábbitól eltérõ elnevezést használnak a Kbt. hatálya alá nem tartozó egyes szolgáltatásokkal kapcsolatban, emiatt kellett módosítani a Kbt. 9. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontját. A 9. § (2) bekezdése c) pontjának hatályos szövege kiveszi a Kbt. hatálya alól a jegybanki és pénzintézeti tevékenységet. Az utóbbit felváltó pénzügyi szolgáltatás fogalomköre a pénzügyi lízinget is felöleli. Pénzügyi lízing igénybevétele azonban általában csak eszköze valamely áru beszerzésének, ezért a Javaslat a pénzügyi lízing tekintetében - a többi pénzügyi szolgáltatástól eltérõen - alkalmazni rendeli a Kbt-t.

A Kbt. 10. §-át módosító 9. §-t is részben az utóbbi években bekövetkezett jogszabályi változások indokolják. Az idõközben hatálybalépett 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a korábbiaktól eltérõen szabályozza az önkormányzati költségvetési szervek körét.

A 10. § c) pontja a meghatározó befolyás fogalmát tartalmazta, ezt a Tpt. az "irányítás" kifejezéssel cserélte fel, melyet a Javaslat most nem a Kbt. 10. §-ában, hanem 1. §-ában - a meghatározást is magába foglalóan - használ.

A d) pontban szereplõ támogatás fogalmának módosítása egyértelmûvé teszi, hogy ha egy szervezet több különbözõ forrásból részesül támogatásban, ezek egybeszámított értéke határozza meg, hogy az ebbõl végrehajtott beszerzésre alkalmazni kell-e a Kbt.-t. Ugyanitt rendezi a Javaslat azt a kérdést is, milyen szabályt kell követni, ha a beszerzést részben külföldi forrásból valósítják meg, ez a szabály azonban csak a Kbt. 1. §-ának d) pontja alapján a Kbt. hatálya alá tartozó szervezetekre vonatkozik, a többi típusú ajánlatkérõ (pl. a költségvetési szerv) ugyanis a beszerzés forrásától függetlenül köteles alkalmazni a Kbt.-t, hacsak a 6.§ b) vagy c) pontjában írott valamelyik feltétel fenn nem áll.

A Kbt. 1. §-a d) pontjának hatálya alá tartozó szervezetek, ha egy beszerzésre legalább egy - a Kbt. 1. §-ának a) pontja szerinti - szervezettõl támogatást kaptak, kötelesek ezzel az ugyanerre a célra más ilyen, vagy nemzetközi szervezettõl kapott támogatások összegét egybeszámítani és ennek alapján eldönteni, hogy a támogatások együttes összege eléri-e a közbeszerzési értékhatárt, vagy - ha az összeg az értékhatárnál alacsonyabb - kiteszi-e a beszerzés felét, tehát alkalmazni kell-e a Kbt.-t. Ha azonban a források között külföldi juttatás is van, meg kell vizsgálni, nem áll-e fenn a Kbt. 6. §-ának b) vagy c) pontjában írott valamelyik feltétel.

A Kbt. 10. §-ában szereplõ fogalom-meghatározások köre ki is egészül számos új elemmel. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során nem volt mindenki számára egyértelmû, hogy a Kbt. 6. § b) pontjában használt "nemzetközi szerzõdés" fogalom alatt a nemzetközi közjogi szerzõdést kell érteni, így tehát nem mentesíthet a Kbt. alkalmazása alól egy külföldi, vagy akár multinacionális céggel kötött szerzõdés. Ezért a Javaslat rögzíti, hogy a Kbt. alkalmazásában csak az államok vagy kormányok közötti szerzõdés minõsül nemzetközi szerzõdésnek.

A Kbt.-nek a Javaslattal megállapított 8. §-a és 9. § (2) bekezdése az "építmény", a "pénzügyi szolgáltatás" és "kiegészítõ pénzügyi szolgáltatás", továbbá a "befektetési szolgáltatási", valamint "kiegészítõ befektetési szolgáltatási" tevékenység fogalmakat használja, az értelmezõ rendelkezések utalnak arra, mely törvény határozza meg ezek tartalmát.

Az ajánlatkérõ fogalmát az 1. § e) pontja után szereplõ zárójeles szövegrész határozza meg a hatályos Kbt.-ben, de az ajánlatkérõk körének bõvülésével ezt mindig módosítani kellett volna és kellene a jövõben is. Ezért helyesebb ezt a szabályt a 10. §-ban elhelyezni és egyben kiegészíteni a központosított közbeszerzések során ajánlatkérésre feljogosított szervvel is. Egyben a Javaslat 42. §-a az 1. § e) pontja utáni zárójeles szövegrészt hatályon kívül helyezi.

A Javaslat a fogalommeghatározások között helyezi el a hirdetmény definícióját, felsorolva az ide tartozó összes hirdetmény típust. Ennek többek között azért van jelentõsége, mert a Kbt. 29. §-ának (3) bekezdése szerint csak a Kbt-ben meghatározott hirdetmények tehetõk közzé a Közbeszerzési Értesítõben. Az ajánlati felhívás és a részvételi felhívás kifejezéseket - ha azok együttesen szerepelnek - a továbbiakban a "felhívás" gyûjtõfogalommal jelöli a Kbt.

Az alvállalkozó fogalma a Kbt. 43., 44. és 46. §-a szempontjából releváns, ezért szükséges ezt meghatározni. A Javaslat szerint az adott beszerzésben közremûködõ szervezetek közül csak az minõsül alvállalkozónak, akivel a folyamatban levõ beszerzési ügy miatt az ajánlattevõnek új szerzõdést kell kötnie, vagy létezõ szerzõdését az ajánlati felhívás vagy a dokumentáció követelményeire tekintettel módosítani kell. Ha egy ajánlattevõ folyamatos szerzõdéses kapcsolatban áll egy másik céggel pl. alkatrészek szállítására és ennek a keretébe beleillik a folyamatban levõ közbeszerzéshez való alkatrész szállítás is, akkor az alkatrész-szállító cég nem minõsül alvállalkozónak, nem kell külön csatolni vele kapcsolatban a Kbt. 44. és 46. §-ában megkövetelt dokumentumokat.

Tekintettel arra, hogy a Kbt-nek a Javaslattal módosított 46. §-a nemcsak a 15%-ot meghaladó, hanem a bármilyen csekély mértékben igénybevett alvállalkozókat is kizárni rendeli a közbeszerzési eljárásból bizonyos feltételek megléte esetén, a Javaslat az alvállalkozó fogalmából kiveszi azoknak a szervezeteknek a körét, akik részteljesítését az ajánlatkérõ objektív okok miatt kénytelen igénybe venni, illetõleg az ilyen tárgyra vonatkozó szerzõdéseket. E személyek, illetve az ilyen szerzõdések teljesítõi ugyanis legtöbb esetben jogszabályon alapuló vagy természetes monopolhelyzetben vannak, ha tehát az ilyen szervezetek a Kbt. 46. §-ában szereplõ valamelyik feltétel fennállása miatt ki lennének zárva a szerzõdés teljesítésében való közremûködésbõl, esetleg jelentõsen leszûkülne a piac, vagy egyáltalán nem lehetne szerzõdést kötni.

A Javaslat meghatározza a 46. § (1) bekezdésének b) pontja szempontjából releváns "központi adóhatóság" fogalmat, mely az adózás rendjérõl szóló 1990. évi CXI. törvény szerinti - az önkormányzati adóhatóságon kívüli - adóhatóságok körét jelenti, valamint a 46. § (3) bekezdésében használt önkormányzati adóhatóság fogalmát is.

A §-ok a Kbt.-nek a Közbeszerzési Tanácsa összetételét, valamint a Tanács elnökére vonatkozó szabályokat tartalmazó 12. és 14. §-ait módosítják. A Közbeszerzések Tanácsa összetételére vonatkozó szabályok módosítását a Kbt. hatálybalépése óta, különösen az 1998. év második felében a minisztériumok körében történt szervezeti változások indokolják, melyek során a közbeszerzésekben érdekelt új szervezetek alakultak, illetve egyes szervezetek neve megváltozott.

Ez a § határozza meg a Tanács tagjainak számát is 25 fõben. Ezek közül 24 tagot a különbözõ érdekköröket képviselõ szervezetek jelölnek, egy tag pedig a Tanács elnöke.

A Kbt. 12. § (2) bekezdésében a közérdekû célokat érvényesítõ tanácstagok köre kiegészül az igazságügy-miniszter által kijelölt személlyel. A Kbt., illetve módosításának elõkészítése az IM hatáskörébe tartozik, ezért szükséges, hogy minél több adattal rendelkezzen a törvény gyakorlati alkalmazásáról. Továbbá szakértelmével segítheti a Tanácsnak a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlat Kbt.-vel való összehangolása terén kifejtett tevékenységét (pl. a Kbt. 15. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti ajánlások készítését). A pénzügyminiszter hatáskörének módosulása miatt nem képvisel olyan általános érdeket, amely szükségessé tenné képviselõjének a Tanácsban való részvételét, ezzel szemben a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatáskörének bõvülése indokolttá teszi, hogy delegálhasson egy tagot a Tanácsba.

Az ajánlatkérõk érdekeit képviselõk köre kiegészül a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter által kijelölt személlyel. Ennek oka az, hogy a közbeszerzések jelentõs hányadát teszik ki a központosított közbeszerzési eljárások, melyek nagy részét a Miniszterelnöki Hivatal Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága végzi. Ugyanebben a bekezdésben az idõközben történt jogszabályváltozások miatt módosítani kell a társadalombiztosítási alapokat képviselõ személy elnevezését.

Tekintettel arra, hogy a különbözõ érdekeket képviselõ személyeknek azonos számban kell részt venniük a Tanács mûködésében, a Kbt. 12. §-ának (5) bekezdésében szereplõk száma is növekszik.

A Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy a Tanács fõállású elnöke is tagja a Tanácsnak függetlenül attól, hogy a tagok közül választják-e vagy egy kívülálló személy nyeri el ezt a tisztséget. Ezért az elnököt értelemszerûen megilletik a Tanács tagjainak összes jogosítványai, így pl. résztvehet és szavazhat az üléseken, személyét természetesen számításba kell venni a Tanács határozatképességének megállapításánál.

Tekintettel arra, hogy a Tanácsnak fõállású elnöke lesz, aki a tisztség elnyerése után nem tarthatja fenn korábbi fõállású munkavégzésre irányuló jogviszonyát, a Javaslat úgy rendelkezik, hogy ha az elnököt a Tanács tagjai közül választják, az elnök nem képviseli az õt korábban kijelölõ szervekhez vagy személyekhez fûzõdõ érdekeket (tehát pl. az ajánlatkérõk vagy ajánlattevõk általános érdekeit). A kijelölõ személy (szervezet, szervezeti kör) pedig jogosult egy új tagot jelölni a Tanácsba az általa megtestesített általános érdekek további képviseletére. Ugyanitt rendelkezik a Javaslat arról is, hogy a személy (szervezet, szervezeti kör) aki a Tanács elnökét a Tanács tagjává az elnökké választást megelõzõen kijelölte, az elnökkel szemben már nem élhet visszahívási jogával, valamint azzal a jogosultságával, hogy véleményt nyilvánítson az elnök tisztségére méltatlanná vagy alkalmatlanná válásának esetleg felmerülõ kérdésében.

A Tanács elnökére vonatkozó szabályok változását az indokolja, hogy a Tanács mûködésében jelenleg nehézséget okoz, hogy tagjai és elnöke csak egyéb tisztségük mellett végzik ezt a tevékenységet, így a Tanács viszonylag ritkán ül össze és az ülések között a Tanács tagjai közül senki sem látja el folyamatosan a Tanács munkáját. E helyzeten kíván változtatni a Javaslat 11. §-a a Tanács elnöke pozíciójának olyatén módosításával, hogy az elnök a tevékenységet köztisztviselõként, folyamatosan látja el.

A Tanács elnökének a tagok választhatnak bárkit, akár a Tanács tagját, akár kívülálló személyt. Az elnököt a kétharmados szótöbbséggel hozott döntés alapján a Tanács nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A Kbt. öt évben határozza meg az elnök kinevezésének idõtartamát és ez legfeljebb egy ízben ismételhetõ. Az alelnököt a hatályos Kbt.-hez hasonlóan továbbra is a tagok közül választja a Tanács két évre. Az alelnök az elnököt távollétében teljes jogkörrel helyettesíti.

A Javaslat az elnök eddigi jogosítványain kívül lehetõvé teszi azt is, hogy a Tanács elnöke a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatót adjon ki. A Tanács mûködésének gyakorlati tapasztalatai alapján felmerült az ülések között rövid úton történõ szavazás elrendelésének szükségessége halasztást nem tûrõ ügyekben, ezt teszi lehetõvé az elnöknek biztosított új hatáskör. Az elrendelés részletes szabályait a Tanács szervezeti és mûködési szabályzata tartalmazza.

A Javaslat szerint a jövõben nem a Titkárság vezetõjének, hanem a Tanács elnökének jogkörébe tartozik a Döntõbizottság elnöke és elnök-helyettese vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlása. Ez kifejezi a Döntõbizottság és vezetõi tekintélyét és az ad rá lehetõséget, hogy a Tanács elnöke a Javaslat szerint folyamatosan fogja ellátni a tevékenységét. Emiatt módosul a Kbt. 18. §-a (2) bekezdése is.

E § a Kbt.-nek a Tanács tevékenységi körét szabályozó 15. §-át módosítja: a döntõbizottsági határozatok közzétételének kötelezettségét kiegészíti azzal, hogy az ezek felülvizsgálata tárgyában született jogerõs bírósági határozatokat is közölni kell a Közbeszerzési Értesítõben. Ezáltal a jogalkalmazók megismerhetik a Kbt. értelmezésével kapcsolatos bírósági gyakorlatot is. Egyben a Javaslat a Közbeszerzési Értesítõ nevét úgy állapítja meg, hogy abból egyértelmû legyen annak hivatalos lap mivolta.

Kiegészül továbbá a Tanács tevékenységi köre különbözõ nyilvántartások - így a beszerzési tárgyak közbeszerzési eljárás alapján fizetendõ ellenértékérõl szóló jegyzék - vezetésével. Az eljárások eredményérõl szóló tájékoztatóban az ajánlatkérõk közzéteszik a beszerzés tárgyának a beszerzés egységére vetített ellenértékét. Ez az adathalmaz mind statisztikai és gazdasági elemzési, mind üzleti célokra felhasználható. Az ajánlatkérõk pl. erre alapozhatják a beszerzés becsült értékének kiszámítását. A Tanács tevékenységének ellátásához szükséges a különbözõ - egyébként is nyilvánosságra hozott - adatok rendszeres nyilvántartása.

E § a Kbt.-nek a Titkárság feladatkörérõl és a Titkárság vezetõjének jogállásáról szóló 18. §-át módosítja. A Javaslat részletesebben határozza meg a Titkárság feladatát, melynek körébe ezután nemcsak a Tanács tevékenységéhez szükséges koordináció és adminisztráció, hanem a Tanács döntéseinek elõkészítése és végrehajtása, valamint az ehhez szükséges adatgyûjtési tevékenység is beletartozik.

Annak érdekében, hogy a Titkárságot vezetõ személyt a jövõben meg lehessen majd különböztetni a Tanács elnökének - pozíciója alapján biztosított - titkárságvezetõjétõl, a Javaslat kimondja, hogy a Titkárságot a Közbeszerzések Tanácsának fõtitkára vezeti. A 18. §-ba kerül a Titkárság vezetõjének illetményére vonatkozó szabály is.

A Javaslat a hatályos szabályozás hiányát pótolja azzal, hogy külön megemlíti a Közbeszerzési Értesítõ Szerkesztõbizottságát, mely a Titkárság keretében mûködik.

A Kbt. 19. §-át módosító 14. § lehetõvé teszi, hogy a Döntõbizottságnak elnök-helyettese legyen, aki az elnököt teljes jogkörrel helyettesíti. A Döntõbizottság eddigi mûködése során ugyanis problémát okozott, hogy a Kbt. nem határozta meg, ki láthatja el az elnök funkcióját pl. távolléte esetén. A Javaslat a Döntõbizottság elnökének eddigi feladatait kiegészíti az elnök-helyettesen kívüli közbeszerzési biztosok feletti munkáltatói jog gyakorlásával (melyet eddig a Titkárságvezetõ végzett a Kbt. szerint, az elnök-helyettes vonatkozásában pedig a Tanács elnöke fogja ellátni). Ez a folyamatos tevékenységet igénylõ többlet feladat különösen igényli, hogy a Döntõbizottság elnökének helyettesítésérõl is rendelkezzen a Kbt. A közbeszerzési biztosok feletti munkáltatói jogok ellátásának a Döntõbizottság elnöke hatáskörébe utalását az indokolja, hogy e funkció ellátása során õ képes leginkább biztosítani a Döntõbizottság hatékony mûködését.

A Döntõbizottság elnök-helyettesét a Tanács az elnökhöz hasonlóan kétharmados többséggel választja, személyére az elnök tesz Javaslatot, mert a közbeszerzési biztosok szakértelmének, teljesítményének ismeretében õ képes megállapítani, melyik közbeszerzési biztos a legalkalmasabb a feladat ellátására. Tekintettel arra, hogy a Döntõbizottság elnökét körülbelül 3 éve választották, az elnök és az elnök-helyettes megbízatásának idõtartama nem ugyanakkor fog lejárni, ez biztosítja a Döntõbizottság mûködésének folyamatosságát és joggyakorlata elveinek állandóságát még akkor is, ha az új választás alapján személyük változna. A Javaslat azonban rögzíti, hogy az elnök és az elnök-helyettes korlátlan alkalommal újraválasztható.

A Javaslat a Kbt. 19. §-ában helyezi el a Döntõbizottság elnökének és elnök-helyettesének illetményére vonatkozó szabályt. Az elnök illetménye nem változik a hatályos szabályhoz képest, az elnök-helyettes fõosztályvezetõ helyettesi illetményre jogosult.

A Kbt. 24. §-ának Javaslat szerinti új (4) bekezdése azt a törekvést szolgálja, hogy a közpénzekbõl történõ összes beszerzés (azok értékétõl függetlenül) egységes elvek: a Kbt. alapelvei szerint valósuljon meg, ezért elõírja, hogy ha a Kormány az általa irányított központi költségvetési szervek vagy a helyi önkormányzat az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében szabályozza az értékhatár alatti beszerzéseket, akkor e szabályoknak összhangban kell lenniük a Kbt. alapelveivel, de a Kbt.-nél egyszerûbb formaságokat kell elõírniuk és egyáltalán nem tehetik kötelezõvé formához kötött beszerzési eljárás tartását a Kbt. alóli kivételek esetében.

A hatályos Kbt. nem teszi lehetõvé az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidõnek a törvény által elõírtnál rövidebb idõtartamban történõ megállapítását, noha ez az ajánlatkérõk szerint egyes esetekben feleslegesen hosszú. Ezt a rendelkezést enyhíti a Javaslat 16. §-a, a Kbt.-t kiegészítve azzal a szabállyal, hogy ha az ajánlatkérõ elõzetes összesített tájékoztatót tett közzé egy közbeszerzésrõl, amelyben minden olyan adat szerepelt, melyet az elõzetes összesített tájékoztatót tartalmazó 1. számú melléklet 4. pontja elõír, akkor az ajánlattételre, illetve részvételi jelentkezésre az általános szabályokban elõírott minimális idõtartamnál rövidebb határidõt is meg lehet határozni az eljárás megkezdésekor. Megjegyezzük, hogy az 1. számú mellékletben a 4. pontban foglaltaknál több adatot is lehet közölni az egyes beszerzésekrõl az egyéb információk között, az ajánlattevõk alaposabb tájékoztatása érdekében, de a 28/A. § alkalmazásának feltétele a 4. pont kitöltése.

A Kbt. 29. §-ának a Javaslattal megállapított új (2) bekezdése orvosolja azt a helyzetet, hogy a Közbeszerzési Értesítõhöz megküldött hirdetmények a feladást követõen 1-2 héttel, a közzétételt kérõ által nem befolyásolható és elõre pontosan nem ismert idõpontban jelennek meg, a Kbt. viszont egyes hirdetmények közzétételére határidõt ír elõ. Ezért a Javaslat úgy rendelkezik, hogy ha a Kbt. valamely hirdetmény közzétételét határidõhöz köti, a határidõ alatt a hirdetményt levél formájában meg kell küldeni, a megküldés tényét önmagában a hirdetmény közzétételének kell tekinteni. (A levélként való megküldés elõírását a Kbt. 29. § (4) bekezdése teszi indokolttá, mely a levélben való megküldést az egyéb - rövid úton történõ kézbesítés - mellett kötelezõvé teszi és ezért mintegy ezt nyilvánítja a hirdetmények kézbesítésének hivatalos formájává.) Az említett új elõírással összhangban viszont a Javaslat egyes §-aiban a korábbi határidõnél rövidebbet engedélyez a hirdetmény közzétételének megkezdésére.

A § a Közbeszerzési Értesítõ kiadása során szerzett tapasztalatok alapján módosítja a közzétételre vonatkozó egyes szabályokat, így rendelkezik arról, hogy ha a Kbt. valamely eljárási cselekményre minimális idõtartamot állapít meg, akkor az ezzel kapcsolatban az ajánlatkérõ által hirdetményben elõírt határidõ legkorábban az idõtartamot követõ elsõ munkanapon jár le, hiszen az idõtartamot teljes egészében biztosítani kell.

A Kbt. hatályos 31. §-a (2) bekezdésének megfogalmazása félreérthetõ, ugyanis egyfelõl kizárja, hogy a közbeszerzési eljárás elsõ felében az ajánlatkérõ érdekkörében olyan személyek vegyenek részt, akik valamely függõségi vagy irányítási viszonyban állnak egy olyan szervezettel, aki az eljárásban ajánlattevõ vagy alvállalkozó lehetne amiatt, hogy a beszerzés tárgyának megfelelõ tevékenységet folytat (érdekelt gazdálkodó szervezet), másfelõl viszont arról is rendelkezik, hogy (ha mégis megsértenék ezt a szabályt) akkor az ajánlatkérõ érdekkörében eljárt személyek ne legyenek ajánlattevõk. Ezért sok ajánlatkérõ a rendelkezés eredeti céljától eltérõen nem a saját érdekkörében eljáró személyeknél vizsgálta meg, hogy nincsenek-e kizárva a közbeszerzési eljárásban való közremûködésbõl, hanem az ajánlattevõket kötelezte, hogy igazolják, nincsenek-e érdekeltségi viszonyban az ajánlatkérõnél eljáró személyekkel.

A Javaslat tehát egyértelmûvé teszi, hogy a 31. § betartása az ajánlatkérõ feladata, és külön szabályozza annak jogkövetkezményeit, ha a (2) bekezdést nem tartják be: ekkor az akár saját személyében, akár a nála dolgozók vagy tulajdonosai személyén keresztül érintett érdekelt gazdálkodó szervezet a 31. §-nak a Javaslattal megállapított új (5) bekezdése szerint nem lehet ajánlattevõ vagy alvállalkozó. Az ajánlattevõként vagy alvállalkozóként fellépõ érintett érdekelt gazdálkodó szervezetre a Kbt. 52. §-át is alkalmazni kell.

A Javaslat egyébként is korrigálja a Kbt. 31. §-ának (2) bekezdését: nemcsak az eljárás kezdeti szakaszára, hanem a teljes eljárásra kiterjeszti a szigorú kizárási szabályokat. Egyértelmûvé teszi, hogy a kizárás nemcsak az ajánlatkérõ által bevont természetes személyekre, hanem a szervezetekre is vonatkozik.

A 31. §-nak a Javaslattal beiktatandó új (4) bekezdése lehetõséget ad arra, hogy érdekelt gazdálkodó szervezet, vagy pl. annak alkalmazottja részt vehessen az ajánlatkérõ oldalán a közbeszerzési eljárásban, ha az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet nyilatkozik, hogy nem kíván ajánlattevõ vagy alvállalkozó lenni. E rendelkezést több szempont is indokolja:

- egyes speciális szakértelmet igénylõ beszerzéseknél korlátozott azoknak a száma, akik az ajánlatkérõ részérõl megfelelõen eljárhatnának és megtörténhet, hogy ezek mind függõségi vagy irányítási viszonyban vannak érdekelt gazdálkodó szervezettel, ami gyakorlatilag lehetetlenné tenné a szakszerû beszerzést;

- az ajánlatot tenni vagy alvállalkozóként fellépni kívánó cég nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy egy alkalmazottját vagy tulajdonosát az ajánlatkérõ a cég tudta nélkül bevonja a közbeszerzési eljárásba és emiatt a cég késõbb nem lehet ajánlattevõ vagy alvállalkozó.

Ha az érintett érdekelt szervezet a (4) bekezdés szerint nyilatkozatot adott, de utólag mégis jelentkezik, természetesen nem lehet ajánlattevõ vagy alvállalkozó.

A § a Kbt. 33. §-át kiegészítve lehetõvé teszi, hogy az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban úgy írja elõ a közbeszerzés értékét, hogy annak csak a minimális, vagy maximális értékét közli, ha ennél pontosabb meghatározásra nem képes, vagy ilyen módon reméli kedvezõbb árajánlat elérését. Ilyenkor a felhívásban ki kell kötni, hogy az ajánlatot a megadott értéktõl milyen mértékben eltérõ határok között kell megadni. E határon belül az ajánlatkérõ dönt arról, hogy milyen mennyiségre köt szerzõdést. Természetesen a megkötött szerzõdésben már nem lehet utóbb módosítani a beszerzés mennyiségét. Ilyen esetben - különösen, ha az eltérés kikötött mértéke viszonylag nagy - kedvezõbb árat lehet elérni, ha az ajánlatkérõ lehetõvé teszi az eltérõ mennyiségek tekintetében a több változatú ajánlattételt (ugyanis a beszerzési tárgy egysége kevesebbe kerülhet, ha többet vesznek belõle), ezért ezt a Javaslat kötelezõvé teszi.

A Javaslat más olyan kérdésekrõl is rendelkezik, melyekrõl a felhívásban már a hatályos Kbt. szerint is nyilatkozni kell, de ezek részletes szabályait a törvény nem tartalmazza: a beszerzés egy részére történõ ajánlattételrõl és az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeirõl.

Ha az ajánlatkérõ lehetõvé teszi részajánlat tételét, a felhívásban kötelezõ elõírni, hogy milyen szempont szerint megállapított és milyen nagyságú részekre (a beszerzés tárgyának mely elemeire) lehet ajánlatot tenni. Ha ugyanis az ajánlatkérõ ezen adat meghatározása nélkül teszi lehetõvé részajánlat tételét, az ajánlattevõk által eltérõ módon felosztott beszerzési részekre tett ajánlatok nem lesznek egymással összehasonlíthatóak. A Javaslat egyben egyértelmûen leszögezi, hogy nem lehet a beszerzés egy részére történõ ajánlattételt lehetõvé tenni, ha a felosztás kizárólag a beszerzés mennyiségén alapul. Ugyanis a Kbt. egyik célja az államháztartás kiadásainak ésszerûsítése, ennek feltétele, hogy a legkedvezõbb ajánlatot tevõvel kössenek szerzõdést [Kbt. 59. § (1)]. Ez a feltétel nem teljesülne, ha az ajánlatkérõ úgy döntene, hogy a beszerzésnek egyes - kizárólag mennyiségi alapon meghatározott részeirõl (pl. 10 000 tonna kõolajból 5000-5000-rõl) - különbözõ ajánlattevõkkel köt szerzõdést, hiszen ekkor óhatatlanul a beszerzés egy részét nem a legkedvezõbb ajánlatot tevõ fogja teljesíteni.

Ezért részajánlat tételét csak akkor lehet lehetõvé tenni a felhívásban, ha a beszerzés tárgyának olyan tulajdonságai, vagy a teljesítésnek olyan feltételei vannak, amelyek miatt ez valóban indokolt, pl. a beszerzést az ország több különbözõ pontján kell teljesíteni.

A Javaslat az EK közbeszerzési irányelveivel összhangban írja elõ, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérõnek nyilatkoznia kell arról, hogyan, milyen feltételekkel fogja teljesíteni az ellenszolgáltatást az ajánlattevõ részére, vagy - ha a kérdést jogszabály (pl. a kincstári gazdálkodásról szóló) rendezi - hivatkoznia kell a jogszabályra.

A §-ok a dokumentációval és az ajánlati biztosítékkal kapcsolatos lényeges új szabályokat állapítanak meg.

A Kbt. nem ír elõ minimális határidõt a dokumentáció rendelkezésre bocsátására, noha az ajánlatkérõk egyre gyakrabban az ajánlattétel feltételéül szabják a dokumentáció átvételét és egyébként is kicsi az esélye, hogy enélkül megfelelõ ajánlatot lehetne tenni. Ezért ha a dokumentációt csak rövid ideig lehet megszerezni, ez az eljárás eredménytelenségét okozhatja, vagy az ajánlattevõk esélyegyenlõségének sérelmével járhat (pl. az ország más részén székhellyel rendelkezõk esetében). Ezért a Javaslat elõírja, hogy a dokumentáció átvételére legalább 15 napot kell biztosítani. A Javaslat továbbá e rendelkezéseket kiterjeszti a részvételi felhívással induló közbeszerzési eljárásokra is. Mivel ezekben - gyorsított eljárás esetén - a részvételi jelentkezési határidõ 10 napos, az ajánlattételi határidõ 15 napos is lehet, gyorsított eljárásban e teljes határidõk alatt lehetõvé kell tenni a dokumentáció átvételét.

A dokumentáció ellenértékét az ajánlatkérõk gyakran indokolatlanul magas összegben állapítják meg, ami sértheti az ajánlattevõk esélyegyenlõségét és közvetve emeli a közbeszerzések során kért ellenérték összegét. Ezért indokolt elõírni, hogy a dokumentációért csak az annak elõállításával és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatosan ténylegesen felmerült költségnek megfelelõ összeget lehet kérni. Ezt természetesen úgy kell érteni, hogy ha több példányt állítottak elõ, az adott példányra jutó költséget kell számítani. Csak a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költségeket lehet figyelembe venni az ellenérték kiszámításánál. Ha pl. a dokumentáció részét képezik az építési tervek, a tervezési költségeket nem lehet beleszámítani a dokumentáció ellenértékébe, hiszen az épületet akkor is meg kellett volna tervezni, ha nem tartanak közbeszerzési eljárást.

A Javaslat ebben a §-ban helyezi el a dokumentáció ellenértékének visszafizetésére vonatkozó szabályokat is és a visszafizetésre tíz napos határidõt ír elõ, melyet a visszafizetésre okot adó körülmény bekövetkezésétõl kell számítani. A két szakaszból álló eljárások (ld. Javaslat 30-31. §) elsõ (részvételi) szakaszában kibocsátott dokumentáció ellenértékét is vissza kell fizetni, ha az elsõ szakasz eredményét, vagy a teljes eljárás eredményét nem hirdetik ki határidõben.

Az ajánlati biztosíték összegét is gyakran túlzott mértékben állapítják meg az ajánlatkérõk, így a Javaslatnak a Kbt. 41. §-át módosító 21. §-a elõírja, hogy a biztosíték mértékének kiszámításakor azt kell szem elõtt tartani, mekkora anyagi hátrány keletkezne az ajánlatkérõnél, ha az ajánlattevõ visszavonná ajánlatát vagy nyertessége ellenére nem kötne szerzõdést, ugyanis az ajánlati biztosíték funkciója ezeknek az eseteknek az orvoslása. A biztosíték mértékének megállapítása során biztosítani kell az ajánlattevõk esélyegyenlõségét is.

A biztosíték szabályai kiegészülnek azzal a rendelkezéssel, hogy az ajánlattevõnek akkor is joga van a biztosíték összegének az ajánlatkérõ részére történõ megfizetésére, ha az ajánlatkérõ bankgarancia formájában írta elõ a biztosíték teljesítését. Ennek oka, hogy a bankgarancia esetleg túlzottan terhes feltételei ne akadályozzák azokat az ajánlattevõket, akik képesek a biztosíték összegét közvetlenül megfizetni.

A § azt a kérdést is rendezi, hogy az ajánlati biztosítékot a nyertes ajánlattevõnek illetve - ha az ajánlati felhívás szerint az ajánlatkérõ fenntartotta a jogot arra, hogy a nyertes visszalépése esetén az azt követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõvel kössön szerzõdést - akkor a második helyen nyertesnek is csak a szerzõdéskötés után fizessék vissza, mert a biztosíték csak így tudja betölteni funkcióját. A Javaslat továbbá ebben a §-ban helyezi el a biztosíték megtartásának, illetve kétszeres összege visszafizetésének szabályait, utóbbival kapcsolatban egyértelmûvé teszi, hogy a nyertes ajánlattevõ több esetben jogosult a biztosíték kétszeres összegére, mint a többi ajánlattevõk. A Javaslat tartalmazza a biztosíték, illetõleg a kétszeres összeg visszafizetésének határidejét is, melyet a visszafizetésre okot adó körülmény bekövetkezésétõl kell számítani.

A hatályos Kbt. nem kötelezi az ajánlatkérõt a biztosíték és azzal azonos összeg (a Javaslatban használt terminológia szerint a biztosíték kétszeres összegének) megfizetésére abban az esetben, amikor az ajánlatkérõ nem köti meg a szerzõdést. Ennek az új kötelezettségnek a Javaslatban való elõírását az indokolja, hogy a Javaslat 29. §-ával módosított Kbt. 62. §-a szigorítja a szerzõdéskötés szabályait. A biztosíték sorsát a szerzõdéskötés elmaradása esetén nemcsak ez az elõírás érinti, hanem a módosított Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése is, mely szerint az ajánlattevõ elveszti a biztosítékot, ha a szerzõdés megkötése az õ érdekkörében felmerülõ okból hiúsult meg. E két szabály megteremti az egyensúlyt az ajánlatkérõ, illetve az ajánlattevõ felelõssége között a szerzõdéskötés elmaradásának esetére.

A Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy a két szakaszból álló eljárások elsõ (részvételi) szakaszában nem lehet biztosítékot kikötni. E rendelkezés indoka az, hogy ebben az idõszakban nincs ajánlati kötöttség.

a 22. §-hoz

A § a Kbt. 42. §-a (5) bekezdésének módosításával egyértelmûvé teszi, hogy az elõminõsítési eljárás alapján az összes alkalmasnak talált ajánlattevõ részére ajánlati felhívást kell küldeni. Tekintettel arra, hogy a Javaslattal módosított Kbt. 63-64. §-ai állapítják meg a két szakaszból álló eljárások közös szabályait, a Kbt. 42. §-ának egyes bekezdéseit a Javaslat 42. §-a hatályon kívül helyezi, mivel e kérdéseket a közös szabályok rendezik.

A § a Kbt-nek az ajánlatra vonatkozó 43. §-át módosítja, illetve egészíti ki. A Javaslat a Kbt. hatályos szövegénél nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy az ajánlatban meg kell jelölni az alvállalkozókat és a teljesítésben egyébként résztvevõket, valamint a beszerzésnek azt a részét, amelyre velük szerzõdést fognak kötni, ha ezt az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban elõírta. Erre azért van szükség, mert fontos érdek fûzõdik ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerzõdések megfelelõen teljesüljenek, ezt pedig elõsegíti, ha azok a szervezetek (személyek) teljesítenek, akiket a közbeszerzési eljárás során megneveztek. (Ezt írja elõ a Javaslat 29. §-ával módosított Kbt. 62. §-ának (4) bekezdése.)

E rendelkezések alkalmazásával az ajánlatkérõ biztosíthatja, hogy a szerzõdés teljesítésében közremûködõ összes szervezet (személy) nevét megismerje, ez ugyanis természetes az ajánlattevõvel (közös ajánlatot tevõkkel) kapcsolatban, a Javaslat pedig lehetõséget ad erre az alvállalkozók vonatkozásában - amely szervezetek körét a Kbt.-nek a Javaslat 9. §-ával módosított 10. § g) pontja határozza meg -, valamint mindazok tekintetében, akik nem minõsülnek se ajánlattevõnek, se alvállalkozónak, ezeket kell ugyanis a teljesítésben egyébként résztvevõ szervezetnek (személynek) tekinteni.

Az ajánlatkérõ az ajánlattevõ és az alvállalkozó alkalmasságáról gyõzõdhet meg: az ajánlattevõ alkalmassága igazolásának módját köteles meghatározni az ajánlati vagy részvételi felhívásban, az alvállalkozóra vonatkozó igazolások csatolását pedig az ajánlati felhívásban írhatja elõ a Kbt.-nek a Javaslat 24. §-ával módosított 44. §-ában meghatározott módokon.

A Kbt. 44. §-a és 46. §-a szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat egyaránt az ajánlathoz, illetõleg a részvételi jelentkezéshez kell csatolni. A részvételi jelentkezéssel kapcsolatban az ajánlatkérõk formai követelményeket is elõ szoktak írni a felhívásban, pl. hogy hány (eredeti és másolati) példányban kell benyújtani, kinek kell aláírnia. Nem lenne indokolt, ha az igazolásoknak - esetleg a kiállító hatóság hibája miatti - késedelmes benyújtása, vagy az ajánlat (részvételi jelentkezés) formai hibái esetén kötelezõ lenne az ajánlatot (részvételi jelentkezést) érvénytelennek tekinteni. Ezért a Javaslat lehetõvé teszi, hogy az ajánlatkérõ egy ízben - az ajánlattevõk számára azonos feltételekkel - lehetõséget adjon a hiányok 10 napon belüli pótlására. E szabály alkalmazását a Kbt.-nek a Javaslat 30. §-ával módosított 63. § (4) bekezdése a részvételi jelentkezésekkel kapcsolatban is lehetõvé teszi.

A korrekció lehetõségérõl az összes ajánlattevõt egyidejûleg, írásban tájékoztatni kell, illetve ha a hiánypótlás elrendelése az ajánlatok (részvételi jelentkezések) felbontásakor történt, az errõl szóló jegyzõkönyvbe kell foglalni, a jegyzõkönyvet pedig szintén meg kell küldeni az ajánlattevõknek. Természetesen a hiánypótlási lehetõség nem adhat alkalmat arra, hogy az ajánlattevõk megsértsék ajánlati kötöttségüket. Ezért eleve csak az ajánlatok formai hibájának korrekcióját lehet engedélyezni, olyan változást nem lehet tenni ezen a címen az ajánlaton, ami annak tartalmát érinti. Másrészt a hiánypótlást követõen az ajánlatkérõ köteles meggyõzõdni arról, hogy a kiegészítõleg benyújtott ajánlatok, részvételi jelentkezések tartalma megegyezik-e az eredeti ajánlatéval. Ha a hiánypótlást nem teljesítették vagy a pótlólag benyújtott példányok tartalma eltér az eredetitõl, csak az eredeti példányokat lehet az eljárásban értékelni és ennek megfelelõen - ha az eredetiek hiányosak - az ajánlat érvénytelenségét kell megállapítani, vagy az ajánlattevõt ki kell zárni.

A Javaslat rendezi az ajánlatban szereplõ számítási hiba esetén követendõ eljárást is. Ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, a hibát az ajánlatkérõnek kell kijavítania. Nyilvánvaló számítási hibának az olyan számítási hibát kell tekinteni, amely abból származik, hogy a több elembõl álló beszerzési tárggyal kapcsolatos - az ajánlatban szereplõ - részértékekre vonatkozó számtani mûveleteknek az ajánlatban feltüntetett eredménye nem felel meg a tényleges matematikai eredménynek. Az ilyen hibát az ajánlatkérõ javítja ki úgy, hogy a részértékeket tekinti irányadónak és azokkal kapcsolatban végzi el helyesen a matematikai mûveletet. Tekintettel arra, hogy a korábban rosszul kiszámított összeget az ajánlatok felbontásakor ismertették, az ajánlatkérõnek a számítási hiba javításáról az összes ajánlattevõt egyidejûleg, írásban, haladéktalanul tájékoztatnia kell.

A § a Kbt. 44. §-át módosítja, részletesebben meghatározva az ajánlattevõk alkalmasságának igazolása érdekében megkövetelhetõ bizonyítékokat. Ugyanilyen módon lehet megkövetelni az alvállalkozók alkalmasságának igazolását is. E bizonyítási módok így jobban megfelelnek az építési beruházást, vagy szolgáltatást beszerezni kívánó ajánlatkérõk igényeinek is. A Javaslat részletesebben határozza meg a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolásának módját, nevesítve pl. az ajánlattevõ mérlegének vagy a forgalmával kapcsolatos nyilatkozatának benyújtását, mint bizonyítási módot.

Ha a Javaslat a különbözõ igazolások és nyilatkozatok vonatkozásában elõírja, hogy milyen idõszakra vonatkozó dokumentum csatolását lehet megkövetelni, ezen elõírásokban következetesen szerepel a "legfeljebb" szó. Ez kifejezi, hogy lehetséges a dokumentumnak ennél rövidebb idõtartamra visszamenõleg való megkövetelése is, valamint hogy a Kbt. 24. §-ának (2) bekezdésével összhangban ezeket a követelményeket nem lehet úgy elõírni, hogy a három (öt) évnél rövidebb ideje alapított cégek eleve ne vehessenek részt az eljárásban.

A Kbt. 44. §-a új rendelkezésekkel is kiegészül, melyek egyértelmûvé teszik, hogy az ajánlattevõ alkalmasságára vonatkozó adatokat nem az ajánlat értékelése során kell figyelembe venni, hanem ezek arra szolgálnak, hogy megállapítható legyen az ajánlattevõnek a szerzõdés teljesítésére való alkalmassága vagy alkalmatlansága. Az ajánlati felhívásban a Javaslat szerint fel kell tüntetni azokat a körülményeket, amelyek miatt az ajánlattevõt alkalmatlannak fogja minõsíteni az ajánlatkérõ. Ezek negatív tulajdonságokban, illetve pozitív sajátosságok hiányában vagy fogyatékosságában jelentkezhetnek. Az alkalmatlanság kritériumait azonban - az alkalmasság bizonyításának eszközeihez hasonlóan - nem lehet úgy megállapítani, hogy ez az ajánlattevõk esélyegyenlõségének indokolatlan sérelmével járjon, tehát csak olyan körülmények meglétét vagy hiányát lehet alkalmatlansági oknak minõsíteni, amelyek ténylegesen szükségesek a szerzõdés teljesítéséhez és csak olyan mértékben, ami a beszerzés becsült értékével arányban áll.

E körülmények alapján tehát vizsgálni kell az ajánlattevõnek a szerzõdés teljesítésére való alkalmasságát és a 44. § szerinti igazolások eredetiségét is lehet ellenõrizni. Az ajánlatok elbírálása ettõl - ha idõben nem is, de szempontjaiban feltétlenül - elkülönülõ tevékenység, melyet a Kbt.-nek a Javaslat 26. §-ával megállapított 55. § (6) bekezdése alapján, az ott megjelölt bírálati elvet figyelembevéve kell végezni.

A Kbt. 46. §-ának gyakorlati alkalmazása problémákat okozott, ezeket kívánja kiküszöbölni a Javaslat 25. §-a.

A 46. § (1) bekezdésének módosuló bevezetõ szövegrésze egyértelmûvé teszi, hogy alvállalkozó sem lehet az, aki a bekezdés hatálya alá tartozik. A § továbbá egyes feltételek tekintetében nem a törvény erejénél fogva zárja ki az ajánlattevõt vagy az alvállalkozót a közbeszerzésekbõl, hanem csak akkor, ha a kizárást az ajánlatkérõ az ajánlati vagy részvételi felhívásban külön elõírja.

A 46. § (1) bekezdésének b) pontja az ajánlattevõket kizáró köztartozások között az illetékhátralékot is felsorolja, ezzel szemben az egy évnél régebben lejárt vámtartozások hiányát nem követeli meg. A Kbt. 46. §-ának célja az, hogy az ajánlattevõnek a gazdálkodó tevékenysége során tanúsított megbízhatóságáról szerezhessen adatokat az ajánlatkérõ (nem az, hogy minél többfajta köztartozás létét szankcionálja a közbeszerzésekbõl való kizárással.) A vámtartozások sokkal szorosabban kötõdnek a gazdálkodó tevékenységhez, mint az illetéktartozások. Ezért indokolt a jövõben az illetéktartozások igazolásának megkövetelése helyett az egy évnél régebben lejárt vámtartozások hiányát elõírni.

E módosítást indokolja továbbá az is, hogy az illetéktartozásokat nem központilag, hanem önkormányzatonként tartják nyilván, tehát egy országos hálózattal rendelkezõ cégnek minden telephelye szerinti önkormányzattól igazolást kellene beszereznie a Kbt. 46. §-ában foglaltak teljesítése érdekében. Ugyanezért a jövõben csak az APEH vagy a vámhatóság által nyilvántartott adótartozásokat kell igazolni, a helyi adótartozás nem okozza a közbeszerzésekbõl való automatikus kizárást. A Javaslat csak a helyi vagy helyi kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek költségvetési szervei - mint ajánlatkérõk - részére teszi lehetõvé, hogy az ajánlati vagy részvételi felhívásban kizáró okként jelöljék meg a saját székhelyük szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt helyiadó-tartozás fennállását.

A Kbt. 46. §-a (1) bekezdésének hatályos d) pontja alapján csak akkor nem lehet öt évig ajánlattevõ egy gazdálkodó szervezet, ha hamis adatszolgáltatás miatt az ajánlatkérõ zárta ki egy korábbi közbeszerzési eljárásból. Azonban megtörténhet, hogy a hamis adatszolgáltatás tényét utólag a Bizottság vagy a bíróság állapítja meg és ehhez az esethez is szükséges ugyanolyan súlyú jogkövetkezményt kapcsolni a törvény erejénél fogva. Viszont mindkét esetre nézve a Javaslat három évre csökkenti a kizárás kötelezõ idõtartamát. A Javaslat rögzíti azt is, hogy csak a szándékos hamis adatszolgáltatáshoz fûzõdik ez a súlyos jogkövetkezmény, továbbá hogy a hatályos szövegtõl eltérõen nemcsak az ajánlattételkor, hanem az eljárás bármely szakaszában akár az ajánlattevõ, akár az alvállalkozó által elkövetett hamis adatszolgáltatást szankcionálni kell. E rendelkezést a módosítás után a Kbt. 46. § (1) bekezdésének c) pontja tartalmazza.

A Kbt. hatályos 46. § (1) bekezdésének c) pontja bármely - az üzletvitellel kapcsolatban elkövetett és jogerõs bírósági határozatban megállapított - jogszabálysértés miatt az ajánlattevõ kizárását rendeli el. Ez a rendelkezés több szempontból túl tágan fogalmaz, ezért szükséges konkrétabb szövegezése, ami egyben szûkíti is azoknak a jogsértéseknek a körét, ami miatt a közbeszerzésekbõl kizárják az ajánlattevõt. E szabály a Javaslatban nem a kötelezõ, csak a lehetséges kizárási okok között szerepel, ezért azt a Kbt. módosított 46. § (2) bekezdésének a) pontja tartalmazza. A jogsértések körének szûkítése a következõ területeken valósul meg:

- A Javaslat a versenyjogi jogszabálysértések közül csak a versenytársak közötti - a versenyeztetéssel kapcsolatos - összejátszáshoz fûzi a közbeszerzésekbõl való kizárás jogkövetkezményét (a hatályos szöveg szerint ezt bármely versenyjogi jogszabálysértés megalapozza) és a Javaslat egyértelmûvé teszi azt is, hogy e jogkövetkezményt a versenyfelügyeleti határozat államigazgatási jogerejétõl függetlenül bírósági felülvizsgálat esetén csak a bírósági határozat jogerõre emelkedésétõl kell alkalmazni. (Ugyanilyen megoldást alkalmaz a Javaslat a 46. § (1) bekezdés c) pontjában a döntõbizottsági határozat bírósági felülvizsgálata esetére.)

- A versenyjogi jogsértésen kívüli egyéb jogszabálymódosítások közül pedig a Javaslat csak a számviteli renddel vagy a bizonylatadási kötelezettséggel kapcsolatos jogellenes magatartások miatt zárja ki az ajánlattevõt, illetve az alvállalkozót a közbeszerzési eljárásokból öt évre.

A másik nem kötelezõ, csak lehetséges kizárási ok a közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerzõdéses kötelezettség megszegése, mely a Kbt. módosított 46. §-a (2) bekezdésének b) pontjában szerepel. E pontban, valamint a 46. § (1) bekezdésének c) pontjában a Javaslat a korábbi öt évnél nem régebben "lefolytatott" közbeszerzési eljárás helyett "lezárult" közbeszerzési eljárást említ. Ennek azért van jelentõsége, mert a Javaslat a 28. §-sal módosított Kbt. 61. § (4) bekezdésében meghatározza a közbeszerzési eljárás lezárulásának idõpontját.

A Javaslat a Kbt. 46. §-ának hatályos (2) bekezdését - mely az igazolások és nyilatkozatok szabályait tartalmazza - több bekezdésre osztja és pontosítja abból a szempontból, hogy

- az ajánlattételi illetve részvételi jelentkezési határidõ lejártáig teszi lehetõvé a nyilatkozatok és a köztartozásokról szóló igazolások csatolását (de mint említettük, a 43. § szerint van mód a hiánypótlásra);

- elõírja, hogy az igazolásnak azt kell tartalmaznia, van-e az ajánlattevõnek (alvállalkozónak) a kiállítás napján köztartozása és ha van, az mikor járt le. Ez teszi lehetõvé, hogy a hatóságok olyan igazolást állítsanak ki, ami a köztartozás hiánya esetén egy évig felhasználható;

- kifejezetten lehetõvé teszi, hogy az igazolásokat másolatként csatolják és azokat elég legyen évente egyszer beszerezni, ha a beszerzés idõpontjában az ajánlattevõnek nincs köztartozása. Természetesen ha az igazolás szerint a szervezetnek van köztartozása, annak alapján csak addig nem kell kizárni az eljárásból, amíg a köztartozás egy évnél régebben lejárttá válik.

A beszerzendõ igazolások számát csökkenti az a változás is, hogy az ajánlattevõnek nyilatkoznia kell arról, jogszabály alapján neki, illetve az alvállalkozónak melyik elkülönített állami pénzalap felé áll fenn fizetési kötelezettsége. Igazolást csak azzal kapcsolatban kell csatolnia, mellyel szemben jogszabály fizetési kötelezettséget ír elõ részére.

A Javaslat rendezi azt az esetet, ha jogszabály az (1) bekezdés b) pontja vagy a (3) bekezdés hatálya alá tartozó új közterhet vezet be (pl. új elkülönített állami pénzalapot vagy helyi adót). Tekintve, hogy egy éven keresztül kizárt, hogy bármely gazdálkodó szervezetnek egy évnél régebben lejárt ilyen köztartozása legyen, csak azokban az eljárásokban kell az ilyen köztartozásról igazolást csatolni, amelyekben az eredményhirdetés legalább egy évvel az után van, hogy a köztartozásról szóló rendelkezés hatályba lépett. Ez nem mindig azonos azzal az idõponttal, amikor a közteher elõírásával kapcsolatos teljes jogszabály hatálybalépett, hiszen elõfordulhat, hogy a közterhet megállapító rendelkezés csak késõbb lép hatályba, mint például az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény esetében, ahol a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapról szóló rendelkezések 6 hónappal késõbb léptek hatályba.

A Javaslat kiegészíti a Kbt. 46. §-át a külföldi székhelyû ajánlattevõk igazolásainak szabályaival is. A külföldi cégek megbízhatóságát az bizonyítja, ha székhelyükön, ahol a legnagyobb mértékû közterheik vannak, nincs tartozásuk. Ezért a székhelyük szerinti ország hatóságaitól kell a hazájukban létezõ - a 46. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelõ - köztartozásokról igazolást csatolniuk és egyben nyilatkozniuk arról, hogy melyek ezek a köztartozások és a nyilvántartó hatóságok.

A 46. § további kiegészítése arról rendelkezik, hogy a két fordulós eljárásokban ne kelljen két ízben csatolni az igazolásokat, ha azok a második forduló elbírálásakor még alkalmasak a Kbt. 46. § (1) bekezdésének b) pontjában vagy a (3) bekezdésében foglaltak igazolására.

A Javaslat új címet helyez el a 47. § elõtt, mely egyértelmûbbé teszi, hogy az ajánlati kötöttség szabályai nemcsak az 50. §-ban találhatók, hanem a 48. § (1) és (2) bekezdésébõl következik az ajánlatkérõ azon ajánlati kötöttsége, hogy az ajánlattételi határidõ lejártát követõen nem vonhatja vissza vagy módosíthatja ajánlatát, az ajánlattevõ ajánlati kötöttségének tartalmát pedig a 49. § írja le. A Javaslat 42. §-a hatályon kívül helyezi a Kbt. 50. §-a feletti címet.

A Javaslat 26. §-a a Kbt. 55. §-ában szabályozott elbírálási határidõ helyett az "eredményhirdetési idõpont" kifejezést használja, ekkor kell az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét nyilvánosan kihirdetni. Eredményhirdetési idõpont az, amit az ajánlati felhívásban vagy a halasztásról szóló levélben meghatároztak. A Javaslat a hatályos szabályokhoz képest egyszerûsíti a halasztással kapcsolatos eljárást: a halasztásról nem szükséges hirdetményt közzétenni, hanem arról közvetlenül, írásban kell értesíteni az ajánlattevõket. Ebben az esetben azért lehet az ajánlattételi vagy a részvételi jelentkezési határidõ meghosszabbításával kapcsolatos elõírásoknál egyszerûbb a szabályozás, mert az elbírálás idõszakában már az összes ajánlattevõ ismert, ezért mód van közvetlen értesítésükre. A Javaslat elõírja, hogy az eredményhirdetésnek az elbírálást követõen azonnal meg kell történnie.

A Javaslat egyértelmûvé teszi azt is, hogy kötelezõ az ajánlatokat elbírálni, ez alól csak a közbeszerzés megkezdését (Kbt. 4. § (2) bekezdése) követõen bekövetkezett elõre nem látható külsõ ok miatt mentesül az ajánlatkérõ, de ilyenkor az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani és ennek tényét kell kihirdetni.

A Javaslat rendelkezik arról az esetrõl is, ha az eredményhirdetés nem a fenti külsõ ok miatt marad el. Ebben az esetben haladéktalanul ki kell hirdetni az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét, de ez nem mentesíti az ajánlatkérõt a késedelemnek a Kbt.-ben vagy egyéb jogszabályokban elõírt következményei alól. A Kbt.-nek a Javaslattal megállapított 55. § (6) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont (a legalacsonyabb ellenszolgáltatás vagy az összességében legelõnyösebb ajánlat) alapján kell elbírálnia az ajánlatkérõnek és ha az összességében legelõnyösebb ajánlatot kívánja választani, figyelembe kell vennie a felhívásban meghatározott részszempontokat, az ugyanott meghatározott sorrendben és súlyozással.

A Javaslat 27. §-a a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja módosításával egyértelmûbben fejezi ki, hogy a hatályos Kbt.-tõl eltérõen az elbírálás elmaradása önmagában nem okozza az eljárás eredménytelenségét, hanem emiatt csak akkor lehet eredménytelen az eljárás, ha ennek feltételei fennállnak és az ajánlatkérõ az eredménytelenség tényét kihirdeti.

A Javaslatnak a Kbt. 61. §-át módosító 28. §-a a hatályos szabályozásnál részletesebb rendelkezéseket tartalmaz a közbeszerzési eljárás adataival kapcsolatos tájékoztatásról. Az ajánlatkérõ a hatályos szabályozástól eltérõen közvetlenül az ajánlatok elbírálása után, még az eredményhirdetés elõtt köteles írásbeli összegezést készíteni az eljárásról, ennek mintáját a Javaslat 5. sz. mellékletével megállapított Kbt. 5. sz. melléklete tartalmazza. Ez a dokumentum a hatályos törvényhez képest kibõvül és alkalmassá válik arra, hogy az ajánlattevõk ennek ismeretében megítélhessék, hogy az ajánlatkérõ valóban az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempont, az összességében legelõnyösebb ajánlat részszempontjai és azok sorrendje és súlyozása szerint döntött-e és az eljárás más lényeges kérdéseiben is (pl. kizárás, alkalmatlanság vagy az ajánlat érvénytelenségének megállapítása) a Kbt. alapján járt-e el. Az összegezésben foglaltakat az eredményhirdetéskor ismertetni kell és az összegezést meg is kell küldeni az ajánlattevõknek.

Ezen az összegzésen kívül továbbra is hirdetményt kell közzétenni az eljárás eredményérõl, melyet a Javaslat 6. számú mellékletével módosított Kbt. 6. sz. melléklete tartalmaz. A Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy az eredménytelen közbeszerzési eljárás elbírálásáról is kell tájékoztatót közzétenni, egyben - a 17. §-nál írottakkal összhangban - lerövidíti az eljárás eredményérõl szóló hirdetmény közzétételének határidejét. Ugyanitt meghatározza a Javaslat, hogy a közbeszerzési eljárás az eredményrõl szóló tájékoztató közzétételével, illetõleg ha a szerzõdéskötés késõbb történik, azzal zárul le. A közbeszerzési eljárás lezárulásához a Kbt.-nek a Javaslattal megállapított egyéb rendelkezései különbözõ jogkövetkezményeket fûznek.

Az 1. § szerinti szervezetek egy részének iratmegõrzésére vonatkozik törvényi szabályozás. Szükséges azonban, hogy a Kbt. rendelkezzen arról az esetrõl, ha ilyen szabály nincs: ekkor a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratokat az eljárás lezárulásától számított öt évig kell megõrizni, ha jogorvoslati eljárás indul, az iratokat annak jogerõs befejezéséig, de legalább öt évig kell megõrizni. E szabályt az indokolja, hogy a Kbt. 46. §-a egyes - az eljárással kapcsolatban bekövetkezett - eseményekhez a közbeszerzésekbõl öt évre való kizárás jogkövetkezményeit fûzi.

A Javaslat meghatározza a kötelezõ írásbeli tájékoztatás egyes speciális eseteit. Ezek a nyilvánosság alapelvének hatékonyabb érvényesülését szolgálják, valamint elõsegítik, hogy egyes gazdálkodó szervezetek idõben értesüljenek olyan körülményekrõl, melyek miatt esetleg jogorvoslati eljárást kívánnak indítani. Így pl. az errõl hozott döntést követõ 5 munkanapon belül kell tájékoztatni az ajánlattevõt kizárásáról. Ebben az esetben a határidõt a döntés meghozatalától, nem annak esetleges kihirdetésétõl kell számítani.

A Javaslat az ajánlattevõk kizárásáról szóló 46. § hatékonyabb érvényesülése érdekében is tájékoztatásadási kötelezettséget ír elõ a közbeszerzési eljárásokban kötött szerzõdések esetleges megszegésérõl.

A § a Kbt.-nak a közbeszerzési eljárás alapján kötendõ szerzõdéssel kapcsolatos 62. §-át módosítja. Egyértelmûen kimondja azt, hogy a szerzõdést a nyertes ajánlattevõvel vagy az 59. § (1) bekezdése szerinti feltételek esetén az azt követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõvel kell megkötni és az nem térhet el az ajánlati felhívásban, az ajánlatban és a dokumentációban foglaltaktól. Szabályozza a Javaslat azt is, hogy a beszerzés egy részére történt ajánlattétel esetén hogyan kell eljárni. A hatályos szabályozástól eltérõen a módosítás nem teszi lehetõvé, hogy a szerzõdést az eredményhirdetéssel egyidejûleg megkössék, hanem erre legkorábban az azt követõ nyolcadik napon kerülhet sor. E rendelkezést az indokolja, hogy a jogorvoslati eljárásban a Döntõbizottság a Kbt.-be ütközõ eljárás alapján megkötött szerzõdésekkel kapcsolatban nem tehet intézkedéseket. A szerzõdések késõbbi idõpontban való megkötésének elrendelése nagyobb esélyt ad arra, hogy idõközben jogorvoslati eljárást lehessen indítani. A Javaslat kötelezõvé teszi, hogy a szerzõdés megkötésének idõpontját az ajánlati felhívásban feltüntessék, így az új szabály betartása ellenõrizhetõvé válik. A tárgyalásos eljárás egyes eseteiben - melyek oka éppen a sürgõsség - nem kell az elõírt 8 napos intervallumot biztosítani.

Az eredményhirdetés kötelezõ voltára vonatkozó - a Kbt. 55. §-ába beillesztett - új rendelkezések könnyen kijátszhatóak volnának, ha eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerzõdés megkötését nem tenné a Javaslat ugyanúgy kötelezõvé és nem korlátozná azokat az eseteket, amikor az ajánlatkérõ mentesül e kötelezettség alól, tehát a Kbt. 62. §-a e rendelkezésekkel is kiegészül.

A Javaslat egyértelmûvé teszi azt is, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerzõdést csak a nyertes ajánlattevõ teljesítheti és abban csak azok a gazdálkodó szervezetek mûködhetnek közre, amelyek az ajánlatban szerepeltek és akiket az ajánlatkérõ az eljárás eredményérõl szóló hirdetményben is közzétett, ha az ajánlatkérõ az alvállalkozók és a teljesítésben egyébként résztvevõk megnevezését az ajánlati felhívásban elõírta. E szabály csökkenti azoknak az eseteknek a körét, mikor a szerzõdéskötés után olyan új alvállalkozókat vagy egyéb közremûködõket vonnak be a teljesítésbe, akik alkalmasságát az ajánlatkérõ az eljárás során nem tudta megvizsgálni vagy személyüket nem is ismerte.

Az ajánlattevõként szerzõdést kötõ felekre - különösen a kis- és középvállalkozásokra - nézve hátrányos, ha az ajánlatkérõ késedelmesen fizet. Az Európai Bizottság irányelvtervezetet dolgozott ki a kereskedelmi ügyletekben a határidõn túli fizetések visszaszorításáról. Ennek szellemében a Javaslat is elõírja, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerzõdések ellenértékét milyen határidõn belül kell teljesíteni. A Javaslat továbbá az azonnali beszedési megbízás benyújtásának jogát biztosítja az ajánlattevõ részére, ha a fenti fizetési határidõ igazolt teljesítés ellenére eredménytelenül telt el. Ez a jog az ajánlatkérõk közül szinte csak azokkal a szervezettípusokkal szemben áll fenn, melyek a kincstári körhöz tartoznak, ugyanis az azonnali beszedési megbízás a bírósági végrehajtás kielégítési sorrendjében megelõzi pl. a köztartozásokat, ennek lehetõvé tétele pedig gazdálkodó szervezetek - mint ajánlatkérõk - esetén nem célszerû.

A Javaslat a hatályos Kbt.-tõl eltérõ szabályozási elvet követve rögzíti a két szakaszból álló eljárások (a nyílt elõminõsítési, a meghívásos és a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás) közös szabályait, így egyes azonos tartalmú szabályokat nem kell a Kbt.-ben többször megismételni, vagy korábbi rendelkezésekre visszautalni. Az így feleslegessé váló egyes szabályokat a Javaslat 42. §-a hatályon kívül helyezi. Az új, közös elõírások rendeznek néhány olyan kérdést is, amit a Kbt. hatályos szövege nem szabályoz.

A két szakaszból álló eljárások elsõ - részvételi - szakaszában nem lehet ajánlatot kérni, illetve tenni, ebben az idõszakban a részvételre jelentkezõk alkalmasságának megállapítása történik. Az ilyen eljárások teljes folyamatából ki vannak zárva a Kbt. 46. §-ának hatálya alá tartozó szervezetek (személyek), ezért - mint arra a Javaslat 25. §-ának indokolása során már rámutattunk - a 46. § szerinti igazolásokat és nyilatkozatot jellemzõen az elsõ eljárási szakaszban kell csatolni.

A Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy a részvételi felhívásban a részvételre jelentkezõk alkalmasságának, illetve a Kbt. 44. §-ának (4) bekezdésével összhangban a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanná minõsítésének feltételeit kell meghatározni. Az eddigiekhez hasonlóan meg kell továbbá határozni az ajánlatok elbírálásának szempontját, mely a Kbt. 34. §-ának (1) bekezdése szerint a legalacsonyabb ellenszolgáltatás vagy az összességében legelõnyösebb ajánlat választása lehet. Mód van arra is, hogy az ajánlatkérõ már a részvételi felhívásban meghatározza az összességében legelõnyösebb ajánlat részszempontjait, azok fontossági sorrendjét és súlyozását is.

A két szakaszból álló eljárásokra is vonatkoznak a nyílt eljárás következõ szabályai:

- az eljárás megindításának feltételeirõl szóló Kbt. 32. §;

- a közbeszerzés mennyiségének meghatározására és a részajánlat tételére vonatkozó Kbt. 33. § (2)-(3) bekezdés;

- a mûszaki leírásra vonatkozó Kbt. 40. §.

A § az összes két szakaszból álló eljárás vonatkozásában egy rendelkezéssel állapítja meg a részvételi jelentkezési határidõ legrövidebb tartamát 25 napban.

A Javaslat rendezi a részvételi felhívás visszavonásának, módosításának, valamint a részvételi határidõ módosításának szabályait, melyekre általában a részvételi jelentkezési határidõ lejártáig kerülhet sor. A részvételi felhívásnak a beszerzés tárgyára és mennyiségére vonatkozó adatain, valamint a részvételi szakaszra vonatkozó részein kívüli elemeit az ajánlattételi határidõ lejártáig lehet hirdetménnyel módosítani. Az utóbbi rendelkezés indoka az, hogy egy hosszabb ideig tartó eljárásban az ajánlatkérõ a körülmények esetleges megváltozása ellenére ne legyen kötve olyan általa megszabott elõírásokhoz, amelyek változtatása nem okozná az ajánlattevõk sérelmét.

A részvételi szakaszban a nyílt eljárásra vonatkozó egyes elõírásokat kell alkalmazni, így a hiánypótlás szabályait, az ajánlatok felbontására, érvénytelenségére, valamint az ajánlattevõ kizárására vonatkozó rendelkezéseket és a bontási jegyzõkönyv szabályait.

A Javaslat 31. §-a a két szakaszból álló eljárások ajánlati szakaszáról szól. Meghatározza a részvételi jelentkezések elbírálásának maximális határidejét, mely az 55. § (2) bekezdése szerint meghosszabbítható és azt csak meghatározott feltételek fennállása esetén lehet elmulasztani, azonban ilyenkor is ki kell hirdetni az eljárás eredménytelenségének tényét. Az utóbbi szabályok vonatkoznak annak az öt munkanapban megadott határidõnek az elmulasztására is, melyet a Javaslat az ajánlati felhívások megküldésére elõír.

A Javaslat öt munkanapos határidõt ír elõ a részvételi szakasz eredményérõl vagy eredménytelenségérõl szóló tájékoztató közzétételére is. A rövid határidõ növeli a jogorvoslati eljárás határidõn belüli megindításának esélyét jogsértés esetén. A tájékoztatóban úgy kell megindokolni a részvételre jelentkezõk alkalmasságával, illetve alkalmatlanságával kapcsolatos döntést, hogy megállapítható legyen, a részvételi felhívásban szereplõ mely szempontokra tekintettel határozott így az ajánlatkérõ.

A Javaslat e §-ban szabályozza a két szakaszból álló eljárások ajánlati szakaszában kiküldött ajánlati felhívás kötelezõ tartalmi elemeit, melyek a hatályos 69. § (2) bekezdéséhez képest kiegészülnek az eredményhirdetés és a szerzõdéskötés idõpontjának kötelezõ megjelölésével. Ezzel szemben az ajánlatok elbírálásának szempontját nem az ajánlati, hanem már a részvételi felhívásban közölni kell, így az ajánlati felhívásban csak az összességében legelõnyösebb ajánlat elbírálásának részszempontjaival kapcsolatos adatokat kell elõírni, ha azok a részvételi felhívásban nem szerepeltek.

Egyértelmûvé teszi a Javaslat azt is, hogy a két szakaszból álló eljárásokban közvetlenül kiküldött ajánlati felhívást és az azzal kapcsolatos dokumentációt a Kbt. 47. és 48. §-aitól eltérõen nem hirdetménnyel, hanem az ajánlattevõknek egyidejûleg, írásban küldött tájékoztatással lehet módosítani.

a 32-34. §-okhoz

A §-ok a tárgyalásos eljárás szabályairól szólnak. A Javaslat a tárgyalásos eljárásnak a Kbt. 70. §-ában felsorolt eseteit úgy csoportosítja, hogy felsorolja: a tárgyalásos eljárás mely fajtáját lehet bármely közbeszerzés, mely típusát pedig csak árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése, vagy építési beruházás esetén alkalmazni. Az esetek meghatározása és köre a hatályos szöveghez képest közelít az Európai Közösség közbeszerzési irányelveihez.

A Javaslat a hatályos szabálytól eltérõen nemcsak szolgáltatás igénybevételére, hanem áru vagy építési beruházás beszerzésére is lehetõvé teszi hirdetmény közzététele melletti tárgyalásos eljárás tartását, ha a szerzõdési feltételek nem határozhatók meg megfelelõ pontossággal.

A Javaslat részletesen szabályozza a tárgyalásos eljárás általános szabályait, a hirdetmény közzétételével induló eljárások különleges szabályait, a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások közös szabályait, valamint annak egyes speciális eseteit.

A Javaslat pontosítja a kedvezõ ajánlat esetén tartható tárgyalásos eljárás feltételeit: e szabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha a kedvezõ ajánlatot nyilvánosan közzétették és az nem kifejezetten az ajánlattevõ vagy a lehetséges vevõk szûk köre felé irányult. E pontosítás hiánya ugyanis módot adna tárgyalásos eljárások indokolatlanul gyakori lefolytatására.

A Javaslat bõvíti azoknak az eseteknek a körét, melyekben hirdetményt kell közzétenni a tárgyalásos eljárás megindításáról: így kell eljárni a kutatási, kísérleti célból elõállított dolgok beszerzése esetén is.

A Javaslat e szabályok körében mondja ki, hogy sem az ajánlatkérõ, sem az ajánlattevõ ajánlati kötöttsége nem áll fenn tárgyalásos eljárás során olyan módon, mint az egyéb eljárásokban, de ez az engedmény nem okozhatja a Kbt. alapelveinek megsértését például azáltal, hogy a tárgyalások során a beszerzés tárgya olyan mértékben módosul, hogy a végül megkötött szerzõdés tartalma nem tette volna lehetõvé tárgyalásos eljárás tartását. Továbbá a feleket köti az az elõírás is, hogy az eredményhirdetést követõen nem lehet az ajánlat, illetve az ajánlatkérõ elvárásainak tartalmát módosítani, hanem a szerzõdést a kihirdetéskor közösen megállapított tartalommal kell megkötni.

A Javaslat az elõminõsítési eljárás szabályaiban állapítja meg azoknak a rendelkezéseknek a körét, amelyeket a nyílt eljárás szabályai közül a tárgyalásos eljárásban nem lehet alkalmazni. A nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó többi elõírást alkalmazni kell, természetesen a tárgyalásos eljárás speciális szabályainak megfelelõ eltérésekkel.

A Javaslat elõírja, milyen adatoknak kell szerepelniük a részvételi felhívással induló tárgyalásos eljárás második fordulójában, vagy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során közvetlenül kiküldött ajánlati felhívásban. Ezek köre részben megegyezik az egyéb kétfordulós eljárások erre vonatkozó szabályaival, de közölni kell az elsõ tárgyalás idõpontját is, továbbá az ajánlati felhívásban kell megjelölni azokat a részletszabályokat is, melyeket az ajánlatkérõ az eljárás lefolytatása során követni kíván.

A tárgyalásos eljárások további lényeges közös szabálya, hogy ezek során az ajánlattételre vonatkozó határidõk - még a gyorsított eljárás ajánlattételi határidejét is beleértve - nem érvényesülnek, az ajánlattételi határidõt úgy kell megállapítani, hogy ez ne okozza egyes ajánlattevõk (pl. vidékiek) esélyegyenlõségének sérelmét és ne akadályozza a megfelelõ részletességû és megalapozottságú ajánlatok tételét. Gyorsabbá teszi a tárgyalásos eljárások lefolytatását az a közös szabály, hogy az eljárás eredményét az utolsó tárgyalás befejezésekor is ki lehet hirdetni.

A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás szabályait pontosítja a Javaslat a hatályos Kbt.-hez képest, amikor egyértelmûvé teszi, hogy ha a részvételi felhívásban az ajánlatkérõ megjelöli az általa meghívni kívánt ajánlattevõket, akkor ezek számánál magasabb keretszámot kell elõírnia a tárgyaláson résztvevõk tekintetében, hogy érvényesülhessen az a szabály, mely szerint a hirdetményben megjelölteken kívül egyéb alkalmas ajánlattevõk is jelentkezhetnek az eljárásban való részvételre. A keretszám azonban nem lehet kisebb háromnál. Az ajánlattevõk részére közvetlenül megküldött ajánlati felhívásban szerepelnie kell a korábban közzétett részvételi felhívásra való utalásnak is.

A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás ajánlati felhívás megküldésével kezdõdik, az így kiküldött ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a 70. § melyik rendelkezése indokolja a tárgyalásos eljárás tartását, valamint hogy az ajánlatkérõ igényli-e az írásbeli ajánlattételt. Az ajánlati felhívást nemcsak az ajánlattevõknek, hanem a Közbeszerzési Döntõbizottságnak is meg kell küldeni. Ha a 71/B. § (3) bekezdése szerinti speciális esetben ajánlati felhívás nem készül, annak tartalmi elemeit összefoglaló tájékoztatást kell a Bizottság részére megküldeni. Mindkét esetben tájékoztatni kell a Bizottságot a meghívni kívánt szervezetek nevérõl, székhelyérõl is, valamint részletesen meg kell indokolni, hogy milyen gyakorlati okok alapozzák meg tárgyalásos eljárás tartását.

A Kbt. 71/B. §-a három különbözõ speciális tárgyalásos eljárás sajátos szabályait részletezi:

- A rendkívüli sürgõsség miatt indított tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlattevõvel kell tárgyalni: azzal a személlyel, aki a rendkívüli körülmények miatt egyedül képes a rendelkezésre álló idõ alatt teljesíteni. Ilyen esetben nem kell ajánlati felhívást küldeni, azonnal lehet tárgyalni és megegyezés esetén írásban szerzõdést kötni. A köztartozások hiányát csak a szerzõdéskötést követõ tizenöt napon belül kell igazolni (ha az ajánlattevõnek nem állnak már a tárgyalás megkezdésekor rendelkezésére a Kbt. 46. §-ának megfelelõ igazolások vagy azok másolatai). Tekintettel arra, hogy a köztartozások hiányáról az eljárás során nyilatkoznia kell az ajánlattevõnek, ha a beszerzett igazolások szerint mégis van egy évnél régebben lejárt köztartozása, megállapítható lesz a hamis adatszolgáltatás és a Kbt. 46. §-a szerint az ilyen szervezet 3 évig nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban.

Az ilyen eljárás megindításáról a fentiekben már említett tartalommal telefaxon kell tájékoztatni a Közbeszerzési Döntõbizottságot.

- A kedvezõ feltételek rövid ideig való fennállása miatt tartott tárgyalásos eljárásban telefaxon lehet ajánlati felhívást küldeni a kedvezõ ajánlatot tevõ gazdálkodó szervezetnek és még legalább két másik ajánlattevõnek is. Ezt az eljárást is a körülmények által szükségessé tett idõtartamon belül kell lefolytatni és a megállapodást követõen azonnal szerzõdést lehet kötni. A Javaslat garanciális szabályként írja elõ, hogy meg kell õrizni az eljárásra okot adó dokumentumot is, amely a kedvezõ feltételekrõl szól.

- Az ingatlan beszerzésére vonatkozó tárgyalásos eljárásban legalább 3 ajánlattevõ részére kell ajánlati felhívást küldeni.

A § kiegészíti a Kbt. 77. §-át azzal, hogy a Döntõbizottság eljárásának megkezdésekor a Bizottság elnöke a kijelölt három tagú tanács egyik - jogi szakvizsgával rendelkezõ - tagját bízza meg a jogorvoslati eljárás lefolytatásának koordinálásával. Ez egyszerûsíti a Bizottság tanácsainak eljárását, nem kell minden egyes eljárási cselekményrõl testületileg dönteniük, hanem ezt a kijelölt közbeszerzési biztos végzi, aki az ideiglenes intézkedésen és a jogorvoslati eljárást lezáró határozat meghozatalán kívül minden olyan intézkedést megtehet, amit a Kbt. a Bizottság hatáskörébe utal.

A Kbt. 79. §-ának hatályos szövege a Közbeszerzési Döntõbizottság hivatalból történõ eljárását csak abban az esetben teszi lehetõvé, ha azt a Közbeszerzések Tanácsának tagja kezdeményezte. E szabály alapján kevés hivatalból kezdeményezett eljárás indult.

A Javaslat 36. §-a úgy változtatja meg ezt a szabályt, hogy több szervezetnek adja meg a jogot a Döntõbizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezésére, de emellett egyes esetekben magának a Bizottságnak is joga van a hivatalból való eljárásra.

A Javaslat 36. §-ával beiktatott Kbt. 79. § (4) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti szervezetek azért kezdeményezhetik a hivatalból való eljárást, mert feltételezhetõ róluk, hogy tevékenységük során tudomást szerezhetnek a Kbt.-be ütközõ eseményrõl. E szervezetek a hatáskörük ellátása során tudomásukra jutott eseményekkel kapcsolatban kezdeményezhetik a jogorvoslati eljárást. A Kbt. 10. §-ának d) pontja szerinti támogatást nyújtó szervezet pl. akkor, ha észleli, hogy a támogatásban részesített szervezet nem, vagy nem megfelelõen alkalmazza a Kbt.-t a támogatásból megvalósított beszerzés során. A közigazgatási hivatal a helyi önkormányzatokkal kapcsolatban szerezhet tudomást a Kbt. megsértésérõl, a központosított közbeszerzések során ajánlatkérésre feljogosított szervezetek pedig azt támadhatják, ha egy központosított közbeszerzésre köteles intézmény jogosulatlanul szerez be saját hatáskörben.

Az országgyûlési biztosok és az adatvédelmi biztos részére is biztosítja a Javaslat a kezdeményezés jogát, mivel e személyeknek az Alkotmány 32/B. §-a biztosítja általában minden jogsértés esetén az intézkedések kezdeményezéséhez való jogot.

A Bizottság két esetben járhat el hivatalból más hatóság kezdeményezése nélkül:

- ha a Bizottság elnöke a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megkezdésérõl hozzá küldött iratokból megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhetõ a Kbt. megsértése, akkor kijelöli az eljáró közbeszerzési biztosokat és ezáltal megindul a Bizottság hivatalból történõ eljárása;

- ha a Bizottság a közbeszerzési eljárást lezáró határozat meghozatala elõtt egy jogorvoslati ügyben az addig vizsgáltakon túli jogsértésrõl szerez tudomást, ezzel kapcsolatban is eljárhat hivatalból. Csak az olyan - folyamatban levõ - jogorvoslati eljárásban terjesztheti ki az eljárást újabb jogsértésre a Bizottság, amelyben a kérelmet nem kellett a Kbt.-nek a Javaslat 37. §-ával megállapított 80. § (4) bekezdése alapján a kérelmezõ vagy kezdeményezõ jogosultságának hiánya vagy elkésettség miatt elutasítani.

A Javaslat hatvan nap helyett kilencven napban határozza meg a közbeszerzési jogorvoslati eljárás megindításának jogvesztõ határidejét, eddig lehet a kérelmet vagy az eljárást kezdeményezõ dokumentumot benyújtani a Döntõbizottsághoz és a kezdeményezésen kívüli esetben a Döntõbizottság e határidõig intézkedhet a hivatalból való eljárás megkezdésérõl. Ha azonban egy folyamatban levõ közbeszerzési jogorvoslati ügy során további jogsértések derülnek ki, a Bizottság az esemény bekövetkezését követõ 90 napon túli idõpontban is eljárhat hivatalból, feltéve hogy az addig vizsgált jogsértéseket elkövetõvel azonos személynek (szervezetnek) tulajdonítható az újonnan megismert jogsértés. Annak érdekében, hogy a Döntõbizottságnak adott ezen jog ne járjon a jogvesztõ határidõ korlátlan mellõzésével, a Javaslat egyértelmûen rögzíti, hogy az eljárás visszamenõleges hatályú kiterjesztésére csak akkor kerülhet sor, ha az eljárást eredetileg az arra jogosultak, határidõben indították meg.

Az eljárás kiterjesztésének ennél szélesebb lehetõsége már nem illeszkedne a jogvesztõ határidõ általános rendeltetéséhez, pl. ha folyamatban levõ ügyben eddig jogsértéssel nem "vádolt" személlyel (szervezettel) szemben is el lehetne járni a 90 napos határidõ lejárta után is. Természetesen azt nem zárja ki az új szabály, hogy a 90 napos határidõn belül a Bizottság hivatalból kiterjessze a jogsértés miatt felelõsségre vont személyek (szervezetek) körét.

A Kbt. megsértése gyakorta jogellenes állapot fennállását idézi elõ, amely általában a 90 napos jogvesztõ határidõ után is tart. A jogvesztõ határidõ a jogsértõ esemény bekövetkezésével kezdõdik. A Javaslat a folyamatosan fennálló jogsértések esetei közül néhányat kiemel és pontosan meghatározza, mit kell a jogsértés bekövetkezésének tekinteni, ezáltal tulajdonképpen megnöveli a jogvesztõ határidõ tartamát. Így pl. az elõírt határidõnél késõbb közzétett hirdetmény esetén a jogsértés valójában akkor következik be, amikor határidõben a hirdetmény nem jelenik meg. Errõl azonban pl. a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás eredményérõl szóló tájékoztató esetén csak kevesen tudnak és általában éppen az nem, aki sérelmet szenvedett. Ezért ebben az esetben a Javaslat szerint az elkésetten közzétett hirdetmény megjelenésekor kezdõdik a jogvesztõ határidõ. A másik két eset is hasonlóan indokolt. Ennél általánosabb szabály megfogalmazását azonban nem tartjuk szükségesnek és lehetségesnek, ha ugyanis a Javaslat azt írná elõ, hogy a Kbt. megszegése miatti jogorvoslati eljárást mindaddig meg lehet kezdeni, amíg az így okozott jogsértõ állapot fennáll, ez értelmetlenné tenné a jogvesztõ határidõt, mivel a jogsértõ állapot tulajdonképpen mindaddig fennáll, amíg a jogsértõ közbeszerzési eljárás alapján kötött szerzõdés érvényben van.

A Javaslat úgy rendelkezik, hogy a jogorvoslati eljárást már akkor is meg lehet indítani, ha a bekövetkezés vélelmezett idõpontja szempontjából irányadó eseményre még nem került sor, hiszen a jogsértõ állapot már akkor is fennáll, csak széles körben nem vált ismertté.

A Javaslat a jogorvoslati eljárás megindításának a Kbt. 80. §-ában szereplõ szabályait kiegészíti azzal, hogy a kérelemben nyilatkozni kell a tárgyalás tartásának szükségességérõl is. Ez az adat is szükséges ahhoz, hogy a Bizottság minél elõbb meg tudja indítani az eljárást. A hiánypótlási felhívás esetei kiegészülnek azzal, ha az eljárási díjat nem fizették meg.

A Javaslat a kérelem elutasításának eseteit kibõvíti a határidõn túl érkezett kérelem, illetve a hiánypótlás elmaradásának esetével, valamint elõírja, hogy a kérelem elutasítása ellen is van helye jogorvoslatnak.

A jogorvoslati eljárás kezdeményezésére vonatkozó szabályok módosítása miatt szükséges, hogy a Javaslat kiegészítse a Kbt.-t a kezdeményezõ irat kötelezõ és lehetséges tartalmi elemeivel (melyek együttesen megegyeznek a kérelemben kötelezõen feltüntetendõ adatokkal). Az eljárást kezdeményezõ személy vagy szervezet meg kell hogy küldje a Bizottság részére a jogsértéssel - így a közbeszerzési eljárás mellõzésével is - kapcsolatban rendelkezésre álló iratokat.

Az Áht. 1996. év végi módosítása elõírta, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító jogszabálynak rendelkeznie kell arról, hogy a bevételt mely szerv javára lehet elszámolni. Ezért egészül ki a Kbt. az eljárási díjak és bírságok felhasználásának szabályaival.

A Javaslat ezen §-ai a Kbt.-nek a jogorvoslati eljárásban alkalmazható ideiglenes intézkedésekrõl és jogkövetkezményekrõl szóló 82., 88. és 91. §-ait módosítják.

A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a Bizottság ne csak kérelemre, hanem hivatalból is tegyen ideiglenes intézkedéseket és erre a lehetõség mindaddig fennáll, amíg a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárásban, vagy az ennek mellõzésével történõ beszerzés során a szerzõdést meg nem kötik. E végsõ határidõt az indokolja, hogy a Kbt. 76. § (2) bekezdése szerint a megkötött szerzõdésekkel kapcsolatos jogviták nem a Bizottság, hanem a bíróság hatáskörébe tartoznak.

A Javaslat úgy rendelkezik, hogy ha a Bizottság felfüggeszti a közbeszerzési eljárást, a felhívásban elõírt és folyamatban lévõ határidõk a felfüggesztés idõtartamával meghosszabbodnak. Ez az elõírás szükséges ahhoz, hogy utóbb az eljárást folytatni lehessen, ha ennek egyéb feltételei fennállnak.

A jogkövetkezmények szabályai körében pontosabbá válnak a bírság szabályai: a Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy bírságot mind személyekkel, mind szervezetekkel szemben ki lehet szabni (ezt az indokolja, hogy számos ajánlatkérõ köt megbízási szerzõdést különbözõ szervezetekkel a közbeszerzési eljárások lebonyolítása céljából).

A Javaslat egy új jogkövetkezményt is bevezet: a Bizottság jogosult arra, hogy elrendelje a Kbt. 5. §-a (4) bekezdésének alkalmazását. Erre akkor kerülhet sor, ha a közbeszerzési eljárás jogtalan mellõzése miatt indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a Kbt. 5. § (2) bekezdését megszegték. Ugyanezt az intézkedést a Bizottság határozatának felülvizsgálata iránti perben a bíróság is megteheti a Javaslat 40. §-ával módosított Kbt. 91. § (5) bekezdése szerint.

A Javaslat a hatályos szabálytól eltérõen nem köti feltételekhez a bírság kiszabását és lehetõvé teszi bármely jogkövetkezmények együttes alkalmazását. A bírság alsó határát az éves költségvetési törvények fogják meghatározni annak érdekében, hogy az folyamatosan arányban álljon a közbeszerzések növekvõ volumenével és e jogsértések ezzel összhangban növekvõ súlyával. Az 1999-re vonatkozó értékhatárt a Javaslat záró rendelkezései hétszázezer forintban, természetes személyek tekintetében hetvenezer forintban állapítják meg. Az a bírság-mérték irányadó, amelyet a cselekmény elkövetésének idõpontjában hatályos költségvetési törvény írt elõ. A Bizottság kivételes méltánylást érdemlõ esetben a bírság minimális mértékénél alacsonyabb összeg megfizetésére is kötelezheti a törvénysértõt.

A Kbt. hatályos szövege nem rendelkezett arról, jogosult-e az ajánlatkérõ felülbírálni saját korábbi döntését akkor, ha a Bizottság azt megsemmisítette. Ezt a Javaslat lehetõvé teszi és egyben erre vonatkozó határidõt is megállapít.

A Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése szerint semmis a szerzõdés, ha jogszabályba ütközik, vagy ha jogszabály megkerülésével kötötték, kivéve, ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt fûz. A Kbt.-nek a Javaslattal módosított 88. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Kbt. szerinti jogkövetkezmények nem zárják ki a szerzõdés semmisségének megállapítását.

A Javaslat kiegészíti és pontosítja a felhatalmazó rendelkezéseket is: a központosított közbeszerzések vonatkozásában felhatalmazást ad a Kormánynak a beszerzõ szervezetek részére fizetendõ díj meghatározására is.

Az Európai Közösségek segélyprogramjaiból megvalósított beszerzésekre alkalmazható lenne a Kbt. - és ezt a szakterületen mûködõk kívánatosnak tartanák -, ha a Kbt. szabályai teljes összhangban lennének az EK közbeszerzési irányelveivel és nem kellene érvényesíteni pl. azokat a belföldiekre vonatkozó preferenciákat (Kbt. 26. § (3), 59. § (2)-(3) bekezdései), amelyeket a csatlakozásig jogszerûen fenntartunk. Ezért a Javaslat felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy az Európai Közösségek segélyprogramjaira irányadó - a Kbt.-tõl eltérõ - sajátos szabályokat alkosson.

A Javaslat 6. §-ával módosított Kbt. 6. §-ának a) pontja kiveszi a Kbt. hatálya alól a nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekkel összefüggõ beszerzéseket, de ezek fogalmát egyetlen jogszabály sem határozza meg, ezért a Javaslat e meghatározás rendeletben való kiadására is felhatalmazást ad a Kormánynak.

A Javaslat két további beszerzési kör speciális szabályainak kormányrendeletben való elõírására ad felhatalmazást: a haditechnikai beszerzésekre és a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális gazdálkodása körében végrehajtott beszerzésekre, valamint azokra a speciális szabályokra, melyeket a közbeszerzési eljárás elõtt megvalósítandó elõzetes nemzetbiztonsági ellenõrzés esetén kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok részére felhatalmazást ad a Kbt., - egyértelmûvé téve, hogy ez nem jelent jogalkotási kötelezettséget - arra is, hogy költségvetési szerveik értékhatár alatti beszerzéseit is szabályozzák, de ennek során érvényesíteniük kell a Kbt. 24. §-ának rendelkezéseit. Egyértelmûvé teszi a Javaslat azt is, hogy az önkormányzatok a helyi közbeszerzések vonatkozásában csak a Kbt.-ben nem szabályozott kérdésekrõl rendelkezhetnek.

A Javaslat hatálybalépésérõl szóló szabály megfelelõ idõt biztosít a felkészülésre.

A Javaslatot a hatálybalépését követõen megkezdett beszerzésekre lehet alkalmazni, a beszerzés megkezdésének idõpontját a Kbt. 4. §-ának (2) bekezdése határozza meg. A jogorvoslati eljárási szabályok módosulását a hatálybalépést követõen megkezdett közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban megindított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni annak érdekében, hogy a Javaslat hatálybalépése elõtt elkövetett jogsértésekkel kapcsolatban az elkövetésükkor hatályos Kbt.-ben elõírt jogkövetkezmények érvényesüljenek. Hasonló célból fogalmaz meg átmeneti szabályt a Javaslat 42. §-ának (3) bekezdése.

A Tanács elnökére és alelnökére vonatkozó új szabályokat csak a hatályos Kbt. alapján választott elnök, illetve alelnök megbízatásának lejártától kell alkalmazni.

Az átmeneti szabályok között szerepel a Kbt.-nek egy csekély jelentõségû módosítása, melyre csak az "elbírálási idõpont" kifejezésnek az "eredményhirdetési idõpont" fordulattal való felváltása miatt van szükség.

A Javaslat hatályon kívül helyezi a Kbt. néhány olyan rendelkezését, amelyek a logikai egységesség érdekében a módosítás következtében más §-okba kerültek, így pl. a 23. § (3) bekezdését, a 48. § (3) bekezdését, az 50. § (3) bekezdését, a 60. § (2)-(3) bekezdéseit, melyek a 37. § és 41. §-ba kerülnek, vagy a 42. § egyes szabályait és a 68-69. §-t, melyek tárgyát most a 63-64. § szabályozza.

A Kbt. 73. §-a (2) bekezdésének hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy az indokolatlanul tesz különbséget az ajánlatkérõk között és az itt szabályozott kérdésrõl a Ptk. rendelkezik. A Kbt. 95. §-a jelenleg már nem releváns szabályokat tartalmaz.

A záró rendelkezések az 1999. év vonatkozásában meghatározzák azokat az értékhatárokat, melyeket a Javaslat szerint késõbb az éves költségvetési törvény fog elõírni.

A Kbt. mellékleteinek módosítását egyfelõl a Kbt. módosítása, másfelõl a hirdetmények kapcsán szerzett gyakorlati tapasztalatok indokolják (egyes - eddig indokolatlanul megkövetelt - információk kimaradnak a hirdetményekbõl, viszont más lényeges adatokat ezentúl fel kell majd tüntetni). A Kbt. új 10. sz. melléklete a Javaslat 4. §-ával megállapított Kbt. 4. § (7) bekezdése miatt szükséges.

A Javaslat az 1999. évre lehetõvé teszi, hogy a külön jogszabály szerinti agrártámogatásokból történõ beszerzésekre ne kelljen alkalmazni a Kbt.-t. E szabály azért szükséges, mert az agrártámogatásokról szóló 273/1997. (XII.22.) Korm. rendelet így rendelkezik és a támogatásokat 1999-re ilyen feltételek mellett pályáztatják meg. Azonban ezen a téren is szükséges a közpénzek felhasználásának átláthatóságát biztosítani, ezért e szabály csak átmeneti jellegû.

Az Áht. hatályos 13/B. §-a félreérthetõ rendelkezést tartalmaz, mikor feltétel nélkül írja elõ, hogy a költségvetési támogatást nyújtó szervezetek kötelesek a támogatás felhasználását a Kbt. alkalmazásához kötni, hiszen erre csak akkor van mód, ha az eset a Kbt. 1. §-ának d) pontja és 10. §-ának d) pontja szerint a Kbt. hatálya alá tartozik. Ezért a Javaslat pontosítja az Áht. ezen szabályát. A Javaslat továbbá a támogatások nyújtói részére két olyan követelményt fogalmaz meg, amely megkönnyíti a Kbt. alkalmazását a támogatás felhasználása során:

- a támogatást nyújtó szervezetek a támogatás feltételeirõl szóló jogszabályban, pályázati felhívásban vagy szerzõdésben nem írhatnak elõ olyan határidõket, melyek lehetetlenné tennék a Kbt.-ben elõírt határidõk betartását, vagy indokolatlanul a rendkívüli sürgõsség miatt tartott tárgyalásos eljáráshoz vezetnének;

- a támogatással kapcsolatos fenti dokumentumokban nem lehet elõírni és egyéb módon sem lehet megkövetelni, hogy a támogatásból megvalósított beszerzésre vonatkozó szerzõdést már a támogatás odaítélése elõtt kössék meg, vagy a szerzõdést kötõ felet válasszák ki, hiszen ez lehetetlenné tenné a Kbt. alkalmazását.

A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdése számos országos hatáskörû szervnél lehetõvé teszi, hogy a felsõfokú végzettségû köztisztviselõk 50 %-os illetménykiegészítést kapjanak. A Javaslat a Közbeszerzések Tanácsát is beveszi ebbe a körbe, hiszen indokolatlan, hogy ez a csak az Országgyûlésnek alárendelt országos hatáskörû szerv ne részesüljön a többi ilyen szervezettel azonos elbánásban.