1999. évi .... törvény
a közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény
módosításáról

A közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 1. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A közjegyzõ a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez."

A Kjt. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"7. § (1) A közjegyzõ tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, mûvészi, irodalmi, oktató és mûszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet keresõ tevékenységként.

(2) A közjegyzõ nem végezhet személyes közremûködéssel vagy korlátlan anyagi felelõsséggel járó vállalkozási tevékenységet, ingatlant vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet, a közjegyzõi tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerzõdést biztosító más kötelezettséget nem vállalhat.

(3) Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá

a) a választottbírói tevékenység,

b) az országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõi jogviszony,

c) a területi kamara elnökségének elõzetes engedélyével létesített kuratóriumi tagság és tisztségviselés.

(4) A közjegyzõ a fél részére nem készíthet magánokiratot, kivéve az aláírási címpéldányt és a 175. § (1) bekezdése szerinti képviselettel összefüggõ beadványokat és iratokat."

A Kjt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A károk megtérítésének fedezésére a közjegyzõ köteles legalább ötmillió forint értékû felelõsségbiztosítást kötni és azt közjegyzõi mûködésének tartama alatt fenntartani."

A Kjt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A közjegyzõ a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzõjelölt és a közjegyzõhelyettes a kamarai névjegyzékbe történõ bejegyzésével válik a területi kamara tagjává."

A Kjt. a következõ 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § Az igazságügy-miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a közjegyzõi önkormányzati szervek mûködése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye."

(1) A Kjt. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Közjegyzõvé - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhetõ ki, aki

a) magyar állampolgár,

b) büntetlen elõéletû,

c) választójoggal rendelkezik,

d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,

e) a jogi szakvizsgát letette,

f) legalább 3 évi közjegyzõhelyettesi gyakorlatot igazol."

(2) A Kjt. 17. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Nem nevezhetõ ki közjegyzõvé az,

a) aki a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll,

b) akivel szemben szándékos bûncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekû munkát, gondatlan bûncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, illetve akinek a büntetõeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el és a bûnügyi nyilvántartásban szerepel,

c) akit a közjegyzõi fegyelmi bíróság jogerõs határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott, a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 10 évig ,

d) aki egészségi állapota miatt vagy más okból a hivatás ellátására alkalmatlan,

e) aki életmódja vagy magatartása miatt a közjegyzõi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározottakon túl a bûnügyi nyilvántartásnak a pályázóra vonatkozó teljes körû adatait az igazságügy-miniszter szerzi be és azt a közjegyzõ kinevezésekor mérlegeli."

A Kjt. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A közjegyzõ a kinevezését követõ 3 hónapon belül a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara elnöke elõtt esküt tesz. Ezt megelõzõen bemutatja a bélyegzõjét, aláírásmintáját és a hivatali helyiségének a hivatás gyakorlására való alkalmasságát megállapító kamarai igazolást, igazolja továbbá, hogy kötelezõ felelõsségbiztosítást kötött."

(1) A Kjt. 22. §-ának b) - d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) a magyar állampolgárság vagy a választójog elvesztésével,

c) a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól a bíróság jogerõs ítéletével történõ eltiltással,

d) ha a közjegyzõt hivatásának gyakorlására alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánították (110. §),"

(2) A Kjt. 22. §-a a következõ f) - h) ponttal egészül ki:

g) ha a közjegyzõvel szemben a 17. § (3) bekezdésének b) pontjában megjelölt kizáró ok áll fenn,

h) ha a közjegyzõ a 21. §-ban meghatározott esküt nem tette le."

A Kjt. 23. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"23. § (1) Ha a területi kamara elnöksége a 17. § (3) bekezdésének b) pontjában, valamint a 22. § b), c) vagy f), h) pontjában felsorolt körülményrõl szerzett tudomást, köteles azt az igazságügy-miniszternek haladéktalanul jelenteni.

(2) Az igazságügy-miniszter - miután a területi kamara elnökségének véleményét beszerezte - a 22. § a) pontjában említett esetben a közjegyzõt a szolgálat alól felmenti; a 17. § (3) bekezdésének b) pontjában, valamint a 22. § b), c), f), és h) pontjában említett esetekben a közjegyzõi szolgálat megszûnését állapítja meg, és errõl értesíti a területi kamara elnökségét.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a közjegyzõ kinevezése után állapítják meg, hogy kinevezésének a 17. § (1) és (2) bekezdésében említett feltételei nem állottak fenn, vagy a közjegyzõvel szemben már a kinevezésekor a 17. § (3) bekezdésének a)-c) pontjában említett kizáró ok állt fenn.

(4) Ha a közjegyzõi szolgálat megszûnése a felsõ korhatár elérése miatt történik, a megszûnésre vonatkozó elõterjesztést olyan idõpontban kell megtenni, hogy a közjegyzõ a megszûnésrõl szóló okiratot a 70. életéve betöltését megelõzõen megkapja."

A Kjt. 24. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"24. § A közjegyzõ nem gyakorolhatja a hivatását

a) a 22. § a) pontjában említett esetben a felmentésérõl szóló okirat kézhezvételének napjától,

b) a 22.§ b) - e) és g) - h) pontjában felsorolt esetekben, felfüggesztés esetén az errõl szóló határozat jogerõre emelkedésének napjától,

c) ha a 70. életévét betöltötte."

A Kjt. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A közjegyzõjelölt és a közjegyzõhelyettes a közjegyzõvel áll munkaviszonyban."

A Kjt. 26. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"26. § (1) Közjegyzõjelöltként kérelemre a területi kamara névjegyzékébe a területi kamara elnöksége azt veheti fel, aki:

a) magyar állampolgár,

b) büntetlen elõéletû,

c) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,

d) igazolja, hogy a kamara területén mûködõ közjegyzõvel közjegyzõjelölti munkakör betöltésére munkaszerzõdést kötött.

(2) A 17. § (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseit a közjegyzõjelölt névjegyzékbe történõ felvételénél is alkalmazni kell."

A Kjt. 27. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"27. § Közjegyzõhelyettesként a közjegyzõi kamara névjegyzékébe azt a kérelmezõt lehet felvenni, aki a 26. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában és (2) bekezdésében írt feltételeknek megfelel, jogi szakvizsgával rendelkezik, és igazolja, hogy a kamara területén mûködõ közjegyzõvel közjegyzõhelyettesi munkakör betöltésére munkaszerzõdést kötött."

A Kjt. 28. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"28. § A közjegyzõjelölt és a közjegyzõhelyettes munkabérét a bírósági fogalmazó, illetve a bírósági titkár illetményének figyelembevételével kell megállapítani."

(1) A Kjt. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A közjegyzõjelöltet és a közjegyzõhelyettest a közjegyzõ valamennyi közjegyzõi ügykörben köteles foglalkoztatni és a gyakorlati képzésérõl gondoskodni."

(2) A Kjt. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A titoktartás (9. §) és az összeférhetetlenség (7. §) szabályai a közjegyzõ-jelöltre és a közjegyzõhelyettesre, a kizárás szabályai (4. §) a közjegyzõhelyettesre is irányadóak."

A Kjt. 30. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"30. § A közjegyzõ köteles a tevékenységét a székhelyén levõ hivatali helyiségben végezni, a hivatali helyiségén kívül akkor járhat el, ha azt az ügy természete vagy sürgõssége indokolja."

A Kjt. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"31. § (1) A közjegyzõ a közjegyzõi tevékenység folytatásának elõsegítésére közjegyzõi irodát mûködtethet.

(2) Az azonos székhelyre kinevezett 2 vagy több közjegyzõ közös közjegyzõi irodát tarthat fenn. A közös iroda elnevezésében lehetõleg valamennyi közjegyzõ nevére utalni kell.

(3) Közjegyzõ közös irodát csak közjegyzõvel tarthat fenn.

(4) A közös irodában mûködõ közjegyzõk az önálló felelõsségüket és hivatásuk személyes gyakorlását nem zárhatják ki és nem korlátozhatják."

A Kjt. a következõ 31/A. §-sal egészül ki:

"31/A. § (1) A közjegyzõi irodák névjegyzékét az iroda székhelye szerint illetékes területi kamara elnöksége vezeti.

(2) A közjegyzõi irodák névjegyzékébe - kérelemre - fel kell venni az irodát, ha alapítása megfelel a jogszabályban foglaltaknak.

(3) Az iroda mûködésével kapcsolatos változásokat és az iroda megszûnését be kell jelenteni a területi kamarának.

(4) A közjegyzõi iroda létesítésének, mûködésének és megszûnésének szabályait az igazságügy-miniszter rendelettel állapítja meg."

A Kjt. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A közjegyzõ 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén részére a területi kamara elnöke helyettest rendel."

A Kjt. 38. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"38. § A területi közjegyzõi kamara köztestület, amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzõk, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzõhelyettesek és jelöltek alkotnak."

A Kjt. 45. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"(1) Ha a területi kamara tagjainak száma a 80 fõt meghaladja, a területi elnökség az elnökbõl, 11 közjegyzõ és 3 közjegyzõhelyettes tagból áll."

A Kjt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyzõ tagok megbízatása 3 évre, a közjegyzõhelyettes tagoké 1 évre szól."

(1) A Kjt. 49. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) engedélyezi és nyilvántartja a közjegyzõ távollétét, részére helyettest rendel,"

(2) A Kjt. 49. §-a a következõ h)-k) ponttal egészül ki:

(A területi elnökség ellátja a következõ feladatokat is:)

"h) megválasztja a vizsgálóbiztosokat,

i) meghatározza a közjegyzõk helyettesítésének rendjét, illetve a közjegyzõ akadályoztatása esetén kijelöli a tartós helyettest,

j) vezeti a közjegyzõi irodák névjegyzékét,

k) kirendeli a közjegyzõhelyettest."

A Kjt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A területi elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább az elnökségi tagok fele jelen van."

A Kjt. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az országos kamara köztestület, amely mint legfõbb önkormányzati szerv képviseli a közjegyzõi kart és szervezeteit."

(1) A Kjt. 54. §-ának e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)

"e) központi nyilvántartásokat hozhat létre, így különösen a végintézkedések országos nyilvántartását és a zálogjogi nyilvántartást,"

(2) A Kjt. 54. §-a a következõ j) és k) ponttal egészül ki:

(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)

"j) mûködteti a közjegyzõi levéltárat,

k) nyilvántartást vezet a jogerõs fegyelmi határozatokról."

(1) A Kjt. 55. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a közjegyzõk, közjegyzõhelyettesek és közjegyzõjelöltek magatartási szabályairól,"

(2) A Kjt. 55. §-a a következõ j) ponttal egészül ki:

(Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen:)

"j) a közjegyzõkkel, közjegyzõhelyettesekkel és közjegyzõjelöltekkel szemben támasztott követelményrendszerrõl, továbbképzésükrõl."

A Kjt. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az országos elnökség intézi azokat az ügyeket, amelyekben az országos elnök önállóan nem intézkedhet, valamint elbírálja a területi elnökség határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket."

A Kjt. 63. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) képviseli az országos kamarát, annak választmányát és elnökségét,"

A Kjt. 66. §-a a következõ (4)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az igazságügy-miniszter által indított perben fél lehet az az önkormányzati szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége.

(5) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja,

a) az iránymutatást, szervezeti és mûködési szabályzatot, illetõleg az önkormányzati szerv határozatát megsemmisítheti,

b) a törvényes mûködés helyreállítása érdekében elrendelheti a jogszabálysértõen mûködõ önkormányzati szerv választására jogosult önkormányzati szerv, illetve a kamarai tagok összehívását,

c) a jogszabálysértõ önkormányzati szerv mûködését felfüggesztheti, és ellenõrzésére - a kamarai tagok közül - felügyelõbiztost rendelhet ki, feltéve hogy a kamara mûködésének törvényessége másképpen nem biztosítható.

(6) A felügyelõbiztos köteles haladéktalanul összehívni a területi kamara ülését, illetõleg az önkormányzati szerv ülését a törvényes mûködés helyreállítása céljából. Ha a területi kamara, illetve az önkormányzati szerv a mûködés törvényességét helyreállította, a felfüggesztést meg kell szüntetni.

(7) Nem rendelhetõ ki felügyelõbiztosként az, aki a kamarában tisztséget nem viselhet.

(8) A felügyelõbiztos a tevékenységérõl és annak eredményérõl tájékoztatja a bíróságot, valamint az igazságügy-minisztert.

(9) A felügyelõbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg, és azt az érintett kamara viseli."

A Kjt. 67. §-ának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Az elnöki, az elnökhelyettesi és a pénztárosi tisztség ellátója részére tiszteletdíj állapítható meg."

A Kjt. 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A közjegyzõ eljárásának törvényességét a közjegyzõ székhelye szerint illetékes fõvárosi, megyei bíróság elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyzõ tevékenységének kamarai vizsgálatát, fegyelmi eljárást kezdeményezhet."

A Kjt. 70. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"70. § Fegyelmi vétséget követ el az a közjegyzõ, az a közjegyzõhelyettes vagy az a közjegyzõjelölt (e Fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy),

a) aki e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi vagy elmulasztja, illetve

b) akinek vétkes magatartása a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara iránymutatásába ütközik, vagy alkalmas a közjegyzõi kar tekintélyének csorbítására."

A Kjt. 71. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"71. § Ha az eljárás alá vont személy vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem jár, vagy csekély mértékben jár következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellõzhetõ, de a felmerült költségek viselésére kötelezni kell."

A Kjt. 72. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"72. § (1) A fegyelmi vétséget elkövetõ közjegyzõvel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következõk:

a) figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás,

c) a kamarai tisztségtõl való megfosztás,

d) pénzbírság,

e) határozott idõre szóló hivatalból való felfüggesztés,

f) hivatalvesztés.

(2) A fegyelmi vétséget elkövetõ közjegyzõhelyettessel és közjegyzõjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következõk:

a) figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás,

c) a kamarai tisztségtõl való megfosztás,

d) pénzbírság,

e) törlés a kamarai névjegyzékbõl."

A Kjt. 73. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"73. § (1) A pénzbírság és a kamarai tisztségtõl való megfosztás más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható. A pénzbírság összege közjegyzõvel szemben a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének húszszorosáig, közjegyzõ-helyettessel és közjegyzõjelölttel szemben ötszöröséig terjedhet.

(2) Pénzbírság kiszabásánál figyelembe kell venni az eljárás alávont személy jövedelmi viszonyait. A pénzbírság azt a területi kamarát illeti meg, amelyhez az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás megindításakor tartozott.

(3) A hivatalból való felfüggesztés 6 hónaptól 2 évig terjedhet. A fegyelmi bíróság a felfüggesztés tartamára az eljárás alá vont személyt a területi, illetve az országos kamara által szervezett továbbképzésre kötelezheti.

(4) A felfüggesztés büntetéssel sújtott közjegyzõ a felfüggesztés tartama alatt közjegyzõi tevékenységet nem végezhet, munkaviszonyt, szolgálati viszonyt, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyt azonban létesíthet, illetve vállalkozást tarthat fenn."

A Kjt. 74. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) A fegyelmi bíróságot a fegyelmi büntetés nemére és mértékére tett indítvány nem köti. A fegyelmi bíróság szabadon felhasználhatja és értékelheti a rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítást hivatalból is elrendelhet."

A Kjt. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A fegyelmi ügyben annak a területi kamarának a székhelye szerinti fegyelmi bíróság jár el, amelyik területi kamarának az eljárás alá vont személy a tagja."

A Kjt. 77. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és e § a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A területi elnökség a kamara tagjai közül 3 évre a megyei fegyelmi bírósághoz két közjegyzõt választ vizsgálóbiztosnak.

(3) Fegyelmi bírónak és vizsgálóbiztosnak azt a közjegyzõt lehet megválasztani, akinek legalább 5 éves közjegyzõi gyakorlata van, és vele szemben nincs kizáró ok."

A Kjt. 79. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"79. § A fegyelmi bíróság tagjai és a vizsgálóbiztosok mûködésük megkezdése elõtt a megyei bíróság elnöke elõtt esküt tesznek kötelességük lelkiismeretes és pártatlan teljesítésére."

A Kjt. 81. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"81. § Fegyelmi bíróként vagy vizsgálóbiztosként nem járhat el

a) a közjegyzõ, ha ellene fegyelmi vagy büntetõeljárás van folyamatban, ennek jogerõs befejezéséig, ha pedig az említett eljárás során a közjegyzõt elmarasztalják, fegyelmi bírói vagy vizsgálóbiztosi tisztsége megszûnik,

b) az a közjegyzõ, akire nézve a 4. §-ban vagy a 43. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn,

c) az a közjegyzõ, akinek tanúkénti meghallgatása szükségessé válhat,

d) az eljárás alá vont személy képviselõje,

e) a vizsgálóbiztos fegyelmi bíróként,

f) a fegyelmi bíró vizsgálóbiztosként."

A Kjt. 83. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"83. § (1) A fegyelmi ügyben az igazságszolgáltatási érdeket az Igazságügyi Minisztérium, a szolgálati érdeket a vizsgálóbiztos képviseli.

(2) Ha az Igazságügyi Minisztérium és a vizsgálóbiztos nyilatkozatai, indítványai egymástól eltérnek, a bíróság azokat az ügy egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

(3) A fegyelmi tanács a határozathozatal elõtt az Igazságügyi Minisztérium képviselõjét és a vizsgálóbiztost meghallgatja, részükre az iratokat kézbesíti."

(1) A Kjt. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A fegyelmi feljelentést az eljárás alá vont személlyel a fegyelmi tanács elnöke haladéktalanul közli és kijelöli az ügyben eljáró vizsgálóbiztost."

(2) A Kjt. 86. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Fegyelmi eljárást kimondó határozatában a fegyelmi tanács fegyelmi vizsgálatot rendel el.

(4) Egyszerû ügyben a tanács elnöke - a fegyelmi vizsgálat elrendelését mellõzve - azonnal tárgyalást tûz ki vagy fegyelmi intézkedést hoz (103. §)."

A Kjt. 88. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"88. § A fegyelmi vizsgálatot az ügyben kijelölt vizsgálóbiztos folytatja le."

A Kjt. 92. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A tárgyalásra a fegyelmi eljárás alá vont személyt és a képviselõjét meg kell idézni, az Igazságügyi Minisztérium képviselõjét és a vizsgálóbiztost a tárgyalás idõpontjáról értesíteni kell."

A Kjt. 94. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A bizonyítási eljárás során a fegyelmi tanács az erre vonatkozó indítványra vagy hivatalból tanút és szakértõt hallgathat meg, okiratokat és a vizsgálat során felvett jegyzõkönyveket ismertethet, továbbá egyéb bizonyítási eszközöket használhat fel, kényszerintézkedést azonban nem alkalmazhat.

(3) A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselõje, valamint a vizsgálóbiztos és az Igazságügyi Minisztérium képviselõje a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, a tanúhoz és a szakértõhöz kérdést intézhet.

(4) A bizonyítási eljárás befejezése után sorrendben a vizsgálóbiztos, az Igazságügyi Minisztérium képviselõje, majd a fegyelmi eljárás alá vont személy és a képviselõje kap szót; legvégül a fegyelmi eljárás alá vont személy nyilatkozhat."

A Kjt. 98. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A fegyelmi határozatot és indokait a tárgyalás befejezése után ki kell hirdetni, és 15 napon belül a fegyelmi eljárás alá vont személy, valamint az Igazságügyi Minisztérium képviselõje és a vizsgálóbiztos részére kézbesíteni kell."

A Kjt. 100. §-ának (1) bekezdése a következõk szerint módosul:

"(1) A megyei bíróság fegyelmi tanácsának határozata ellen a fegyelmi eljárás alá vont személy, valamint az Igazságügyi Minisztérium képviselõje és a vizsgálóbiztos fellebbezést terjeszthet elõ a Legfelsõbb Bíróságon mûködõ közjegyzõi fegyelmi bírósághoz (a továbbiakban: másodfokú fegyelmi tanács)."

A Kjt. 103. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a fegyelmi intézkedésrõl szóló határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül tárgyalás tartását kéri, a fegyelmi intézkedés hatályát veszti és az elsõ fokú fegyelmi tanács elnöke a tárgyalást kitûzi, vagy szükség esetén fegyelmi vizsgálat lefolytatását rendeli el."

A Kjt. 104. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"104. § (1) Az elsõ fokú fegyelmi tanács ideiglenes intézkedésként az eljárás alá vont személyt szolgálatából felfüggeszti, ha

a) a büntetõeljárás során az eljárás alá vont személyt letartóztatták,

b) az eljárás alá vont személy ellen a cselekvõképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezés iránt eljárás indult,

c) a fegyelmi vagy a büntetõeljárás során a felfüggesztés más fontos okból indokolt.

(2) A felfüggesztés elrendelésére a vizsgálóbiztos és az Igazságügyi Minisztérium képviselõje indítványt tehet.

(3) Az elsõ fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésrõl hozott határozata ellen a kézbesítéstõl számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, a vizsgálóbiztos és az Igazságügyi Minisztérium képviselõje a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet; a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(4) A felfüggesztés alatt az eljárás alá vont személyre a munkaviszony, szolgálati viszony, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszony létesítésének és vállalkozás fenntartásának tilalma nem vonatkozik."

A Kjt. 105. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Az eljárást befejezõ jogerõs határozatot kézbesíteni kell a területi elnökség, a megyei bíróság elnöke, a vizsgálóbiztos és az Igazságügyi Minisztérium képviselõje részére."

A Kjt. 107. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelõsségét megállapították, köteles az eljárási költséget egészben vagy - különös méltánylást érdemlõ esetben - részben megtéríteni."

A Kjt. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A fegyelmi bíróság a jogerõs határozatát megküldi a területi elnökségnek, valamint a Magyar Országos Közjegyzõi Kamarának. Az országos kamara a fegyelmi bíróság határozatairól nyilvántartást vezet."

A Kjt. 109. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A fegyelmi büntetés törlésérõl a közjegyzõ székhelye, közjegyzõhelyettes és közjegyzõjelölt esetében pedig a munkáltató közjegyzõ székhelye szerint illetékes területi elnökség kérelmére az elsõ fokon eljárt fegyelmi bíróság dönt, és errõl a területi elnökséget, valamint az országos kamarát értesíti."

A Kjt. 110. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A területi elnökség javaslatára az igazságügy-miniszter a 17. § (3) bekezdésének d) és e) pontjában említett körülmények fennállása esetén felszólítja a közjegyzõt, hogy meghatározott idõ alatt mondjon le közjegyzõi szolgálatáról.

(2) Ha a közjegyzõ a felszólításnak nem tesz eleget, az igazságügy-miniszter értesíti az elsõ fokú fegyelmi bíróságot. Az elsõ fokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelõ alkalmazásával határoz a közjegyzõ alkalmatlanságáról, illetve érdemtelenségérõl, és ha õt alkalmatlanná, vagy érdemtelenné nyilvánítja, határozatában a közjegyzõi szolgálatának megszûnését állapítja meg.

(3) Az alkalmatlanságról és az érdemtelenségrõl hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.

(4) A közjegyzõhelyettes és a közjegyzõjelölt esetén az igazságügy-miniszternek az (1) és (2) bekezdésben írt jogköre az illetékes területi kamara elnökét illeti meg."

A Kjt. 114. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az igazságügy-miniszter a közjegyzõhelyettest foglalkoztató közjegyzõ kérelmére a közjegyzõhelyettes részére nyelvi jogosítványt adhat, ha a közjegyzõhelyettes a nyelvismeretét megfelelõen igazolta, és a kérelmet elõterjesztõ közjegyzõ az adott nyelvre nyelvi jogosítvánnyal rendelkezik.

(4) A Magyar Országos Közjegyzõi Kamara a nyelvi jogosítvány iránti kérelmet a véleményével együtt terjeszti fel az igazságügy-miniszterhez."

A Kjt. 136. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) A tanúsítvány kiállítása esetén a törvénynek a közjegyzõi okiratokra vonatkozó általános szabályait kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy a közjegyzõ felelõssége a tanúsítvány, mint közokirat alakiságának megtartásáért és a tanúsítvány tartalmi valódiságáért áll fenn."

A Kjt. 138. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az a közjegyzõ, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, ezen a nyelven a közjegyzõi hatáskörbe tartozó ügyekben keletkezett okiratról hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja."

A Kjt. 166. §-a és az azt megelõzõ cím helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Közjegyzõi levéltár

166. § (1) A közjegyzõi levéltárban kell elhelyezni az 1992. január 1-jén, illetve ezt követõen hivatalba lépett közjegyzõ okiratait, nyilvántartásait és hivatali bélyegzõjét, ha a közjegyzõ szolgálata megszûnt vagy áthelyezték.

(2) A közjegyzõi levéltár a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara mellett mûködik.

(3) A közjegyzõi levéltár fenntartásának költsége a Magyar Országos Közjegyzõi Kamarát terheli."

A Kjt. 167. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"167.§ (1) A közjegyzõi levéltárban egy vagy több közjegyzõi levéltárost és ügykezelõi feladatokat ellátó más személyeket kell alkalmazni.

(2) A közjegyzõi levéltárost az igazságügy-miniszter nevezi ki. A közjegyzõi levéltáros és a levéltárban foglalkoztatott, ügykezelõi feladatokat ellátó személy a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara alkalmazásában áll.

(3) A közjegyzõi levéltárosi állás betöltésére a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara elnöke ír ki pályázatot és tesz javaslatot.

(4) Közjegyzõi levéltárossá lehetõleg közjegyzõi gyakorlattal rendelkezõ jogászt kell kinevezni. A közjegyzõi levéltáros a kinevezésének napjától közjegyzõként nem mûködhet."

A Kjt. 168. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"168. § (1) A közjegyzõi levéltárak által kezelt okiratokról a közjegyzõi levéltáros adhat ki hiteles kiadmányt, hiteles vagy egyszerû másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, adhat át õrizetben levõ okiratot és engedélyezheti az iratokba való betekintést.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt okiratokat a közjegyzõi levéltáros írja alá, és látja el a közjegyzõi levéltár bélyegzõ lenyomatával.

(3) A közjegyzõi levéltár által kiadott okirat elkészítéséért és hitelesítéséért járó díjakat a közjegyzõi díjszabás szerint kell felszámítani, a díjak a közjegyzõi kamarát illetik."

A Kjt. 169. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"169. § (1) Az 1992. január 1-je elõtt keletkezett közjegyzõi iratok, okiratok, nyilvántartások és hivatali bélyegzõk elhelyezésére és kezelésére a bírósági ügyek nyilvántartására és kezelésére vonatkozó szabályok szerint a Fõvárosi Bíróság és a megyei bíróságok irattárai kötelesek.

(2) A bírósági irattárban õrzött közjegyzõi okiratról a bíróság elnöke által kijelölt bíró, vagy bírósági titkár adhat ki hiteles kiadmányt, hiteles vagy egyszerû másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, adhat át õrizetben lévõ okiratot és engedélyezheti az iratokba való betekintést.

(3) Az (2) bekezdésben felsorolt okiratokat a bíróság elnöke által kijelölt bíró vagy bírósági titkár írja alá és látja el a bíróság bélyegzõ lenyomatával.

(4) Az (2) bekezdés szerinti okirat elkészítéséért és hitelesítéséért járó díjakat a közjegyzõi díjszabás szerint kell felszámítani és a Fõvárosi, megyei bíróság elõirányzat-felhasználási keret számlájára kell befizetni."

A Kjt. 170. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A közjegyzõnél bizalmi õrzésben vagy letétként lévõ okiratot, pénzt, értéktárgyat, értékpapírt, továbbá az ezekhez tartozó iratokat és nyilvántartásokat a területi elnökség a közjegyzõ utódjának, ha ilyen nincs, a területi elnökség által kijelölt közjegyzõnek adja át. Az õrzési megbízást ilyenkor úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevõ közjegyzõnek adták volna."

A Kjt. a következõ 172/A. §-sal egészül ki:

"172/A. § Ha a közjegyzõnek a nemperes eljárás során hozott határozata több személyt, vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a határozatban foglalt egyes rendelkezések alapján történõ intézkedésekhez a határozat rendelkezõ részét az abban foglaltak teljesítése céljából bármely hatóságnak, intézménynek (pl. földhivatal, pénzintézet), illetve egyéb érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyzõ a határozatnak lehetõleg csak az adott személyre, illetve vagyontárgyra vonatkozó azon rendelkezését küldi meg, amely az intézkedés foganatosításához szükséges."

A Kjt. a következõ 172/B. §-sal egészül ki:

"172/B. § (1) Ha a közjegyzõ nemperes eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellõzéséhez hozzájárult, az eljáró közjegyzõt a székhelye szerint illetékes területi kamara elnöke jelöli ki, feltéve, hogy az eljárás lefolytatására a területi kamara illetékességi területén székhellyel rendelkezõ közjegyzõk közül másik közjegyzõ kijelölhetõ.

(2) Ha a területi kamarához tartozó valamennyi közjegyzõ kizárt, az eljáró közjegyzõt a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara elnöke jelöli ki.

(3) Amennyiben a kizárási okot nem a közjegyzõ jelentette be, illetõleg kizárásához nem járult hozzá, a kizárásról a Pp. megfelelõ szabályainak alkalmazásával az érintett közjegyzõ székhelye szerint illetékes helyi bíróság nemperes eljárásban határoz. A bíróság végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(4) Amennyiben a bíróság az eljárásból a közjegyzõt kizárta, az errõl szóló határozatot az eljáró közjegyzõ kijelölése végett megküldi az illetékes területi kamara elnökének."

A Kjt. a következõ 174/A. §-sal egészül ki:

"174/B. § (1) A közjegyzõ által lefolytatott nemperes eljárásban az adatok és a tények nyilvántartása, kezelése, az adatokba történõ betekintés engedélyezése és az adatok kiadása tekintetében a bíróságokra vonatkozó jogszabályok megfelelõen irányadóak.

(2) A közjegyzõ nem sérti a titoktartási kötelezettséget, ha a jogszabályban elõírt adatszolgáltatási vagy tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget."

A Kjt. 175. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A közjegyzõ a képviselet ellátása során köteles az általa készített beadványon és más iraton nevét, közjegyzõi és képviselõi minõségét feltüntetni."

(1) E törvény - a (4) bekezdésben írt kivétellel - a kihirdetését követõ 3. hónap 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg

a) a "megyei bíróság elnöke" szövegrész helyébe a "területi kamara elnöke" szövegrész lép a Kjt. következõ rendelkezéseiben:

a 33. § ,

a 36. § (1) és (2) bekezdése,

b) a "közjegyzõk" szövegrész helyébe az "eljárás alá vont személyek" szövegrész lép a Kjt. következõ rendelkezéseiben:

a 76. § (1) bekezdése,

a 80. § (1) bekezdése,

c) a "közjegyzõ" szövegrész helyébe a "személy" szövegrész lép, a Kjt. következõ rendelkezéseiben:

a 82. § (1) bekezdése,

a 89. § (2) bekezdése,

a 90. § (2) bekezdése,

a 92. § (2) és (3) bekezdése,

a 97. § (2) bekezdése,

a 101. § (3) bekezdése,

a 102. § (4) bekezdése,

a 103. § (1) bekezdése,

a 106. § (1) és (2) bekezdése,

d) a "közjegyzõt" szövegrész helyébe a "személyt" szövegrész lép a Kjt. következõ rendelkezéseiben:

a 89. § (1) bekezdése,

a 94. § (1) bekezdése,

a 97. § (1) bekezdése,

e) a Kjt. 17. §-ának (2) bekezdésében az "e) pontjában" szövegrész helyébe az "f) pontjában", 22. §-ának e) pontjában a "[72. § d) pont]" szövegrész helyébe a "[72. § (1) bekezdés f) pont]" szövegrész, 84. §-ának (1) bekezdésében a "közjegyzõnek" szövegrész helyébe a "személynek" szövegrész lép.

(3) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Kjt. 49. §-ának f) pontjában a "a közjegyzõjelöltekkel és" szövegrész, valamint a Kjt. 69. §-ának (1) bekezdése.

(4) A törvény 7. §-a (2) bekezdésének a 70. életév betöltésével kapcsolatos rendelkezése, a törvény 3. §-a és 59-62. §-ai 2000. január 1-jén lépnek hatályba. Ezzel egyidejûleg a Kjt. 170. §-ának (1) bekezdésében a "közjegyzõi irattárba" szövegrész helyébe a " közjegyzõi levéltárba" szövegrész, 170. §-ának (2) bekezdésében a "közjegyzõi irattár" szövegrész helyébe a "közjegyzõi levéltár" szövegrész, 171. §-ának (2) bekezdésében az "irattáros" szövegrész helyébe a "levéltáros" szövegrész lép. 2000. január 1-jét követõen a Fõvárosi, megyei bíróság elnöke gondoskodik a közjegyzõi levéltárba kerülõ okiratoknak, nyilvántartásoknak és bélyegzõknek a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara részére történõ átadásáról.

(5) A törvénynek a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait a törvény hatálybalépése után elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult eljárásokban kell alkalmazni. A törvény egyéb rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.

Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg e törvény végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

a közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló

törvényjavaslathoz

A közjegyzõség több mint 100 éves intézményének átfogó reformja valósult meg a közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjt.) megalkotásával. A törvény hatálybalépésével úgynevezett latin típusú közjegyzõi szervezet jött létre: szabadfoglalkozású közjegyzõk kezdték meg mûködésüket, a közjegyzõi szervezet belsõ igazgatási feladatainak ellátására megalakultak a közjegyzõi önkormányzatok, a külsõ igazgatási feladatok és a közjegyzõi szervezet feletti felügyeleti jogkör pedig a közjegyzõket kinevezõ igazságügy-miniszter és a megyei bírósági elnökök között került megosztásra.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy mind a szervezetre, mind az eljárásra vonatkozó jogi szabályozás alapvetõen biztosítja a közjegyzõi intézményrendszer megfelelõ színvonalú mûködését és a közjegyzõség a rendszerváltás után kialakított jogintézmények közé szervesen beilleszkedett. A Kjt. néhány rendelkezésével kapcsolatban felmerült jogértelmezési kérdés, valamint a közjegyzõi intézményrendszert érintõ egyes kapcsolódó jogszabályok módosítása indokolja a közjegyzõkrõl szóló törvény módosítását.

A törvényjavaslattal (a továbbiakban: Javaslat) érintett fõbb szabályozási területek a következõk.

1./ A közelmúltban jelentõs módosítások történtek az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogi szabályozás számos területén, melyek közül a bírósági szervezeti és igazgatási rendben bekövetkezett változások érintik közvetlenül a közjegyzõi szervezetrendszert.

A hatályos szabályozás szerint az állami igazságszolgáltatási tevékenységet végzõ, közhitelességgel felruházott közjegyzõk kinevezésére az igazságügy-miniszter jogosult. A közjegyzõi szervezet igazgatását alapvetõen a közjegyzõi önkormányzatok, a területi közjegyzõi kamarák és a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara látja el, de igazgatási jellegû feladatai vannak a megyei bíróságok elnökeinek és az igazságügy-miniszternek is.

E megoldás összhangban állt azzal, hogy a korábbi jogi szabályozás értelmében a bíróságok igazgatási tevékenysége felett az igazságügy-miniszter gyakorolt felügyeletet. A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény azonban a bíróságok központi igazgatására új intézményként létrehozta az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (a továbbiakban: OIT) mint a belsõ igazgatás csúcsszervét, megszüntetve egyúttal a végrehajtó hatalomnak - nevezetesen az igazságügy-miniszternek - a bíróságok igazgatásával kapcsolatos korábbi jogosítványait.

A bírósági igazgatás megváltoztatása következményeként a közjegyzõk igazgatása (a megyei bírósági elnökök igazgatási tevékenysége miatt) részben az OIT felügyelete alá került, részben továbbra is az igazságügy-miniszter felügyelete alatt maradt. Ezen kettõs igazgatási felügyelet fenntartása nem kívánatos, ugyanis nincs elvi alapja annak, hogy a bíróságok önálló igazgatását ellátó testület az önálló közjegyzõi szervezet felett igazgatási jogosítványokkal éljen. Természetesen a közjegyzõk hatáskörébe utalt hagyatéki eljárás és egyéb nemperes eljárások tekintetében a jogorvoslatok kapcsán a jövõben is érvényesül a bírói kontroll, de ez nem jelenthet igazgatási függõséget, és ehhez nem szükséges a bíróságok igazgatási jogosítványainak a fenntartása.

A Javaslat e rendszert oly módon alakítja át, hogy a hatályos szabályozás szerint a megyei bíróság elnökének hatáskörébe tartozó igazgatási feladatok közül egyeseket az igazságügy-miniszter, másokat a közjegyzõi önkormányzatok hatáskörébe utal. Mivel a Kjt. hatálybalépése óta eltelt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a közjegyzõi kamarák a rájuk háruló igazgatási feladatokat magas színvonalon, zökkenõmentesen látják el, a közjegyzõk és önkormányzataik egyaránt alkalmasak arra, hogy e hatáskör-átcsoportosítás mellett további igazgatási feladatokat kapjanak.

A Javaslat a közjegyzõi szervezet, illetve a közjegyzõk mûködése feletti felügyeletet akként szabályozza, hogy egyértelmûvé teszi: a közjegyzõi önkormányzat mûködése feletti törvényességi felügyeletet az igazságügy-miniszter gyakorolja, a közjegyzõ eljárásának törvényességét pedig a közjegyzõ székhelye szerint illetékes megyei bíróság elnöke felügyeli.

2./ A jogalkalmazókra vonatkozó jogi szabályozások reformja szigorította egyes jogi képesítéshez kötött foglalkozások (bírák, ügyvédek) gyakorlásának feltételeit, magasabb szakmai és erkölcsi követelményeket támasztott a pályákra kerülõkkel szemben. E módosításokra, valamint a közjegyzõi pálya elismertségére, és a közjegyzõi munka jellegére tekintettel indokolt magasabb követelményrendszer kialakítása a közjegyzõi pálya vonatkozásában is. Erre figyelemmel a Javaslat a jelenleg hatályos rendelkezésekhez képest a közjegyzõi szolgálat - ideértve a közjegyzõhelyettesként és közjegyzõjelöltként történõ mûködést is - ellátásához szükséges feltételeket szigorítja.

3./ Az elmúlt években bekövetkezett inflációra, és a közjegyzõi ügyekben az ügyértékek emelkedésére tekintettel reális követelményként fogalmazódik meg a tevékenység végzésének feltételeként meghatározott kötelezõ felelõsségbiztosítás minimumának emelése, ezért a Javaslat annak mértékét egymillió forintról legalább ötmillió forintra emeli.

4./ A fegyelmi felelõsségrevonás hatályos szabályai nem bizonyultak elég hatékonynak. Emiatt szükséges a fegyelmi felelõsség szabályainak módosítása, valamint kiterjesztése a közjegyzõhelyettesekre és a közjegyzõjelöltekre, hiszen eljárásuk során a helyettesek és a jelöltek is elkövethetnek fegyelmi vétséget.

5./ A Kjt. alkalmazása során felmerültek kisebb szabályozási hiányosságok és néhány rendelkezésrõl megállapítható, hogy nem alkalmas a törvény céljának elérésére. Emiatt szükséges néhány, a közjegyzõi szervezetrendszerrel, az önkormányzati szervek mûködésével kapcsolatos, illetve kifejezetten eljárási kérdés újraszabályozása, mint például a közjegyzõjelölt jogállása, a kamarai tisztségviselõk újraválaszthatósága, a közjegyzõi irattár elhelyezése, mûködése és fenntartása, a nyelvi jogosítványok megadásának feltételei, eljárásának módja, a közjegyzõhelyettes kirendelése intézményének létrehozása stb.

6./ A Javaslat értelmében közjegyzõi irodát nem csak több közjegyzõ, de a közjegyzõ maga is létesíthet, az iroda nem jogi személy. Az iroda nevének tartalmaznia kell a közjegyzõ nevét, amennyiben pedig az irodát több közjegyzõ tartja fenn, lehetõleg valamennyi közjegyzõ nevére utalnia kell. Az iroda létesítését be kell jelenteni az iroda székhelye szerint illetékes területi kamarának, amely nyilvántartást vezet a közjegyzõi irodákról. A Javaslat értelmében a közjegyzõi irodák létesítésének, mûködésének és megszûnésének szabályait az igazságügy-miniszter rendelettel állapítja meg.

7./ A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseire tekintettel a Javaslat a közjegyzõi nemperes eljárások vonatkozásában meghatározza a határozatok megküldése, illetve a határozatban foglalt egyes rendelkezések alapján történõ intézkedések megtétele vonatkozásában irányadó eljárást.

A közjegyzõi tevékenység az állam igazságszolgáltató tevékenységének részét képezi. Az Alkotmánybíróság 108/B/1992. és 944/B/1994. számú határozatában ezt részletesen kifejtette, a korábban felmerült értelmezési problémák miatt indokolttá vált a Kjt. 1. §-ának olyan tartalmú kiegészítése, amely egyértelmûen rögzíti, hogy a közjegyzõi tevékenység állami jogalkalmazó tevékenység. A közjegyzõi foglalkozás gyakorlásának szabályai közjogi tartalmúak, a közjegyzõi tevékenységformák normatívan elõírtak és formalizáltak. Annak ellenére, hogy a közjegyzõ tevékenységének a szolgáltatásokért fizetendõ díjra tekintettel vannak a gazdaságra kiható vonatkozásai, hiszen az jövedelemszerzésre irányuló tevékenység; a jövedelmi- gazdasági vonatkozások a közjegyzõ érdemi tevékenységével (amely nem gazdasági jellegû tevékenység) összefüggésbe nem hozhatók, az egyértelmûen az állam igazságszolgáltatási tevékenységének részeként jogszolgáltató hatósági tevékenység.

A Javaslat a korábbi szabályozáshoz képest egyértelmûbben, és részletesebben határozza meg azokat az összeférhetetlenségi szabályokat, melyek következetes érvényesítése elõfeltétele annak, hogy a közjegyzõ független, elfogulatlan jogalkalmazóvá váljon.

A Javaslat általános jelleggel kizárja annak a lehetõségét, hogy a közjegyzõ a közjegyzõi tevékenységen kívül egyéb keresõ tevékenységet folytasson, egyben meghatározza azokat a kivételeket, amelyek nem esnek az egyéb keresõ tevékenység végzésének tilalma alá, tehát a közjegyzõi tevékenység mellett is végezhetõk. A Javaslat tiltja a közjegyzõ számára az olyan vállalkozási tevékenységet, amely korlátlan anyagi felelõsség vállalásával, illetõleg személyes közremûködéssel jár. A közjegyzõ politikai összeférhetetlensége nem esik olyan szigorú megítélés alá, mint a bírák esetében, tehát a közjegyzõ létesíthet országgyûlési vagy helyi önkormányzati képviselõi jogviszonyt. Lehetõvé válik a közjegyzõ számára az is, hogy választottbírói tevékenységet folytasson, illetve a területi kamara elnökségének elõzetes engedélyével kuratóriumi tagsággal rendelkezzen, illetõleg ilyen tisztséget viseljen. A Kjt. 4. §-ában foglalt, a kizárásra vonatkozó rendelkezés ilyen esetekben is irányadó, tehát a közjegyzõ közjegyzõi minõségében nem járhat el olyan ügyben, amely azt a szervezetet érinti, amelynél a fentiekben megjelölt megbízatásokat betölti.

Az elmúlt években bekövetkezett inflációra és a közjegyzõi ügyekben az ügyértékek emelkedésére tekintettel, továbbá annak érdekében, hogy a közjegyzõi mûködéssel esetlegesen okozott károk megtérítésére megfelelõ fedezet álljon rendelkezésre, a Javaslat a kötelezõ felelõsségbiztosítás minimális értékét egymillió forintról 5 millió forintra emeli.

A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest pontosítja a területi kamarába történõ kötelezõ felvételt, ugyanis csak a közjegyzõ válik a kinevezéssel a területi kamara tagjává, a közjegyzõjelölt és a közjegyzõhelyettes esetén ehhez a kamarai névjegyzékbe történõ bejegyzés szükséges.

A Javaslat által beiktatott rendelkezés egyértelmûvé teszi, hogy az igazságügy-miniszter a közjegyzõi önkormányzatok mûködése felett gyakorol törvényességi felügyeletet.

A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest szigorúbb feltételeket állapít meg a közjegyzõi kinevezéshez:

1. A választójognak a kinevezési feltételek közé történõ beiktatásával kizártak a közjegyzõvé kinevezhetõ személyek közül azok is, akik cselekvõképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság hatálya alatt állnak, illetve akiket a bíróság a közügyek gyakorlásától eltiltott.

2. A törvény hatályos szabálya a kinevezéshez állam- és jogtudományi egyetemi végzettséget írt elõ. E szabály helyett a Javaslat a közjegyzõi kinevezés egyik feltételeként egyetemi jogi végzettséget határoz meg, amely azt is jelenti, hogy a külföldi és a külön jogszabályi rendelkezések szerint honosított diploma megszerzése is megfelelõ a közjegyzõ, közjegyzõhelyettes vagy közjegyzõjelölt kinevezése, illetve a kamarába történõ felvétele esetén.

3. A kinevezési feltételek között a Javaslat sajátosan határozza meg a büntetlen elõélet követelményét. A pályázónak számot kell adnia a büntetõjogi értelemben vett büntetlenségen felül a már mentesülés alá esett, de a bûnügyi nyilvántartásban még szereplõ büntetéseirõl. A Javaslat szerint a közjegyzõi állás betöltésekor az igazságügy-miniszter beszerzi a bûnügyi nyilvántartásnak a pályázóra vonatkozó teljes körû adatait. Ha a pályázóval szemben szándékos bûncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztést vagy közérdekû munkát, gondatlan bûncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, vagy büntetõeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, nem nevezhetõ ki közjegyzõnek, ezek az esetek tehát abszolút kizáró okok. Az, hogy a bûnügyi nyilvántartásban szereplõ más büntetés kizárja-e a közjegyzõi kinevezést, a kinevezésre jogosult igazságügy-miniszter mérlegelési jogkörébe tartozik. A törvényjavaslat azért biztosítja a mérlegelési jogot, mert csak a konkrét eset körülményeinek ismeretében lehet eldönteni, hogy az elkövetett bûncselekmény miatt a pályázó valóban érdemtelen-e a kinevezésre.

4. A Javaslat - az ügyvédi tevékenység folytatására vonatkozó szabályokhoz hasonlóan - azt is kizárja a közjegyzõvé kinevezhetõ személyek közül, akivel szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetést - hivatalvesztést - szabtak ki a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 10 évig.

5. A közjegyzõi hivatás gyakorlásához megfelelõ egészségi és fizikai állapot, valamint kifogástalan életvitel, életút szükséges, ezért a Javaslat értelmében nem lehet közjegyzõ az, aki a hivatás ellátására egészségügyi vagy más okból alkalmatlan, továbbá az sem, aki életmódja vagy magatartása miatt nem bírja a hivatás gyakorlásához szükséges közbizalmat.

A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest a közjegyzõi eskü letételére vonatkozó szabályt annyiban változtatja meg, hogy az esküt a közjegyzõnek a megyei bíróság elnöke helyett a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara elnöke elõtt kell letennie.

A Javaslat a közjegyzõi szolgálat felsõ korhatárát a bírói szolgálatra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan állapítja meg. A felsõ korhatár bevezetésére azért van szükség, mert a közjegyzõ a hatáskörébe tartozó ügyekben a közremûködést nem tagadhatja meg. Az új rendelkezés ugyanakkor nem a közjegyzõ nyugdíjkorhatárát határozza meg másoktól eltérõen, hanem a közjegyzõi szolgálat megszûnésének végsõ idõpontját jelöli ki. A közjegyzõ a 70. életévének betöltése elõtt továbbra is bármikor lemondhat állásáról (a/ pont), az életkor elérésével azonban szolgálata enélkül is megszûnik.

A közjegyzõi szolgálat megszûnik továbbá a magyar állampolgárság és a választójog elvesztésével, a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól való eltiltással, alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánítással, hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabásával, valamint egyes olyan feltételek bekövetkezésével, melyek fennállta esetén a kinevezés kizárt.

A Javaslat meghatározza a kinevezési akadályok bekövetkezése, a hivatalvesztés, valamint a közjegyzõi szolgálat megszûnése esetén a kinevezõ és a kamara által követendõ eljárást, továbbá azt, hogy ezen esetekben a közjegyzõ mely idõponttól nem gyakorolhatja hivatását.

A közjegyzõi kar 1992 óta maga gondoskodik utánpótlásának - a közjegyzõhelyettesek és közjegyzõjelöltek - a közjegyzõi hivatásra való szakmai felkészítésérõl. A hatályos szabályozás szerint a közjegyzõjelölt a közjegyzõi kamarával, míg a közjegyzõhelyettes a közjegyzõvel áll munkaviszonyban. E kettõsség a gyakorlatban nem vált be: a jelölti idõszak jelentõs része a jogi szakvizsgára való felkészüléssel telik el, a közjegyzõjelölt a közjegyzõi munkában igen kevés jártasságot szerezhet, a kamara tevékenységébõl is csak igen korlátozott mértékben képes kivenni a részét. A kamarák azért is tartózkodtak jelöltek alkalmazásától, mert a jogi szakvizsga letétele után nem tudják biztosítani azt, hogy a jelölt pályáját közjegyzõhelyettesként, azaz közjegyzõ alkalmazásában folytathassa. Ha erre nincs lehetõség, a kamaránál jelöltként eltöltött idõ nem, vagy csak részben hasznosul a fiatal szakvizsgázott jogász számára. A munkaadó közjegyzõk, és a frissen végzett jogászok részérõl is igény mutatkozik arra, hogy a pályakezdõ jogászok közjegyzõi irodában helyezkedjenek el, ezt azonban a hatályos szabályok szerint a képzettségüknek megfelelõ közjegyzõjelölti munkakörben nem tehetik meg.

E problémák rendezése érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a közjegyzõjelölt és a közjegyzõhelyettes egyaránt a közjegyzõvel áll munkaviszonyban és a képzés egyenletes minõségének biztosítására a területi kamara részére az eddiginél több jogosítványt ad. A közjegyzõjelölt és a közjegyzõhelyettes bejegyzése a kamarai névjegyzékbe a Javaslat szerint nem formális, hanem érdemi (konstitutív) döntésre ad lehetõséget. Az illetményre és a foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések, valamint a titoktartás, az összeférhetetlenség és a kizárás szabályai a Javaslat szerint a közjegyzõjelöltre és a közjegyzõhelyettesre egyaránt irányadóak.

1. A Javaslat a hatályos szabályokhoz képest különbséget tesz a közjegyzõ hivatali helyisége, mint az ügyintézés helye és a közjegyzõ irodája között. A Javaslat 16. §-a ezért módosítja a helyszíni ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezés szövegét.

2. A Javaslat értelmében közjegyzõi irodát nem csak több közjegyzõ, de a közjegyzõ maga is tarthat fenn. Az iroda létesítését be kell jelenteni az iroda székhelye szerint illetékes területi kamarának, a kamara elnöksége nyilvántartást vezet a közjegyzõi irodákról. A Javaslat rendelkezik a közjegyzõi iroda elnevezésérõl is: a közjegyzõi iroda nevének tartalmaznia kell a közjegyzõ nevét, illetõleg - amennyiben az lehetséges - utalnia kell az iroda keretében mûködõ valamennyi közjegyzõ nevére. Az iroda mûködésével kapcsolatos változásokat, valamint az iroda megszûnését ugyancsak be kell jelenteni a kamarának. A Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy az iroda létesítése nem érinti a közjegyzõ felelõsségét, illetõleg a hivatásának személyes gyakorlására vonatkozó kötelezettségét. Az irodák létesítésének, mûködésének és megszûnésének részletes szabályait nem indokolt törvényi szintre emelni, a felhatalmazás alapján azokat az igazságügy-miniszter rendelettel határozza meg, természetesen az országos kamara - az általános szabályok szerint - az irodával kapcsolatban a jogszabályi keretek között iránymutatást is kiadhat.

A közjegyzõ helyettesítésével kapcsolatos intézkedések megtétele a hatályos szabályok szerint a megyei bíróság elnökének hatáskörébe tartozik. A Javaslat - az általánosan megfogalmazott célokra és a célszerûségi szempontokra tekintettel - azt a területi kamara elnökének feladatává teszi.

A köztestület fogalma a magyar jogban a Kjt. megalkotását követõen került megfogalmazásra. A területi és az országos közjegyzõi kamara egyaránt köztestület, indokolt ezért, hogy ennek kimondása a közjegyzõkrõl szóló törvényben is megtörténjék.

1. A közjegyzõi létszám bõvülésével egyes területi kamarák létszáma megnõtt, melynek folytán az elnökségre háruló feladatok mennyisége meghaladja a hatályos szabályok szerinti létszámú elnökség, illetve a tevékenységüket társadalmi megbízatásként ellátó elnökségi tagok munkabírását. Indokolt tehát- ahol szükséges - az elnökségi tagok létszámának emelésére lehetõséget adni.

2. A kamarai tisztségviselõk újraválasztásának tilalma eltérõ jogértelmezésbõl adódó problémákat vetett fel és kikényszerítette a kamarai igazgatási feladatok ellátásában gyakorlatot szerzett tisztségviselõk túl gyors fluktuációját, ami hátrányosan érintheti e feladatok ellátásának színvonalát. A Javaslat e problémák megoldása érdekében mellõzi az elnökségi tagok újraválasztásának tilalmára vonatkozó rendelkezést.

1. A Javaslat a megyei bíróság elnökének hatáskörébõl kikerülõ és új feladatok (közjegyzõk távollétével és helyettesítésével kapcsolatos intézkedések megtétele, vizsgálóbiztos választása, közjegyzõi irodák névjegyzékének vezetése, közjegyzõhelyettes kirendelése) felsorolásával bõvíti a területi elnökség feladatainak körét.

2. A Javaslat értelmében lehetõvé válik a területi elnökség létszámának bõvülése, a határozatképességi szabályt is ehhez kell igazítani.

A Javaslat 20. §-ában foglaltak szerint a területi kamara is köztestület, ezért indokolt ennek meghatározása az országos kamara vonatkozásában is.

A Javaslat a kamara által már ténylegesen mûködtetett központi nyilvántartások vezetésének, az országos kamara hatáskörébe utalt közjegyzõi levéltári feladatok átvételének (Javaslat 59-62.§-ai) és a fegyelmi határozatok nyilvántartásának kötelezettségével bõvíti az országos kamara feladatkörét és felhatalmazást ad az országos kamarának arra, hogy iránymutatásban a közjegyzõi kar számára magatartási szabályokat, valamint magasabb színvonalú és folyamatos szakmai továbbképzési kötelezettséget írjon elõ.

1. A területi elnökség új feladataira tekintettel a Javaslat elsõ jogorvoslati fórumként az országos elnökséget jelöli ki és az elnök képviseleti feladatát is ehhez igazítja.

2. A Javaslat az igazságügy-miniszternek a közjegyzõi önkormányzati szervek felett gyakorolt törvényességi felügyeleti joga alapján indított, a jogszabálysértõ határozatok bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárások szabályait részletezi, és bevezeti a felügyelõbiztos intézményét.

3. A Javaslat szabad döntést enged az önkormányzati szerveknek abban a kérdésben, hogy tiszteletdíjat állapítsanak meg a kamara elnöke, elnökhelyettese és pénztárosa részére.

4. A Javaslat újrafogalmazza és egyúttal konkrétan meghatározza a közjegyzõ székhelye szerint illetékes megyei bíróság elnökének hatáskörében maradó, a közjegyzõ tevékenysége feletti törvényességi felügyelet tartalmát, mely a kamarai vizsgálat, illetve a fegyelmi eljárás kezdeményezését jelenti. Változatlanul marad az a lehetõség, hogy bármely megyei bíróság elnöke mûködésének kamarai vizsgálatát indokolt esetben elrendelhesse.

A közjegyzõjelöltek és közjegyzõhelyettesek tevékenységük során megvalósíthatják a Kjt. 70. §-ában foglalt fegyelmi tényállásokat, fegyelmi felelõsségük azonban a hatályos szabályozás alapján rendezetlen. A Javaslat a fegyelmi eljárás szabályainak alkalmazását kiterjeszti a közjegyzõhelyettesekre és a közjegyzõjelöltekre is, a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartások körét pedig annyiban bõvíti, hogy a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara iránymutatásának megsértése is fegyelmi eljárás megindításának alapjául szolgál.

A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest nem teszi lehetõvé, hogy a fegyelemsértés elkövetõje az eljárással felmerült költségek megfizetése alól mentesüljön.

A fegyelmi büntetésnek arányban kell állnia az elkövetett vétség súlyával, a büntetés kiszabása során pedig figyelemmel kell lenni az arányosság és fokozatosság követelményére. A fegyelmi büntetések hatályos szabályozása, rendszere nem alkalmas arra, hogy a fegyelmi bíróság a fegyelmi büntetés elkövetõjére minden esetben a felelõsségének súlyához mért büntetést szabhasson ki. Jelenleg a pénzbüntetés legmagasabb mértéke és a hivatalvesztés büntetés kiszabása között a fegyelmi vétség elkövetésének szankcionálására nincs lehetõség. A pénzbüntetés legmagasabb mértékének megfelelõ felemelésével és a hivatalból való felfüggesztés fegyelmi büntetésként való bevezetésével a Javaslat a jelenleginél jóval szélesebb mérlegelési lehetõséget biztosít a fegyelmi bíróságnak a fegyelmi büntetések kiszabása terén.

A Javaslat, tekintettel arra, hogy a közjegyzõhelyettesek és közjegyzõjelöltek szakmai felelõssége nem azonos mértékû a közjegyzõk szakmai felelõsségével, és jövedelmi körülményeik is eltérnek a közjegyzõkétõl, a vonatkozásukban eltérõ szankciórendszert állapít meg.

A Javaslat rögzíti, hogy a közjegyzõk, közjegyzõhelyettesek, illetve közjegyzõjelöltek fegyelmi ügyeiben annak a területi kamarának a székhelye szerinti fegyelmi bíróság illetékes, amely területi kamarának az eljárás alávont személy a tagja.

A fegyelmi eljárások tapasztalatai szerint a kamarák a feljelentés megtételét követõen nem vesznek részt a fegyelmi eljárásban, ezért a Javaslat bevezeti a közjegyzõi kar érdekeit képviselõ vizsgálóbiztos intézményét. A Javaslat értelmében az Igazságügyi Minisztérium képviselõje továbbra is részt vesz az eljárásban a jelenlegi jogosítványainak érintetlenül hagyásával.

A Javaslat szerint a fegyelmi bíróság tagjaihoz hasonlóan a vizsgálóbiztosoknak is a megyei bíróság elnöke elõtt kell esküt tenniük és rájuk is vonatkoznak a fegyelmi bírákra vonatkozó kizárási szabályok.

Javaslat - annak érdekében, hogy a vizsgálóbiztos a Kamara fegyelmi érdekeinek képviseletét maradéktalanul elláthassa - biztosítja annak lehetõségét, hogy a vizsgálóbiztos a fegyelmi eljárás során valamennyi eljárási cselekményen részt vegyen az eljárás megindításától annak befejezéséig. Ezért az eljárás során a vizsgálóbiztost is meg kell hallgatni, részére az iratokat kézbesíteni kell, a tárgyalás idõpontjáról pedig értesíteni kell.

A Javaslat rögzíti a bizonyítási eljárás módját, illetve példálózó jelleggel megemlíti a felhasználható bizonyítási eszközöket.

A Javaslat rögzíti az eljárásban résztvevõk nyilatkozattételi, illetõleg kérdések feltevésére vonatkozó jogát, a bizonyítási eljárás befejezése után a nyilatkozattételek sorrendjét.

A vizsgálóbiztos és az Igazságügyi Minisztérium képviselõjének fentebb részletezett eljárásjogi státusza indokolja, hogy számukra az eljárást befejezõ határozatot kézbesítse a bíróság. A Javaslat részükre a fellebbezési jogot is biztosítja: a megyei bíróság fegyelmi tanácsának határozata ellen korlátozás nélkül fellebbezhetnek.

1. A Javaslat a fegyelmi eljárás újraszabályozásának megfelelõen határozza meg a felfüggesztés szabályait, mellõzi azt a lehetõséget, hogy a megyei bíróság elnöke a fegyelmi bíróság egyidejû értesítése mellett elrendelhesse a felfüggesztést. A felfüggesztést az új rendelkezés szerint a közjegyzõ, közjegyzõhelyettes és közjegyzõjelölt vonatkozásában a fegyelmi tanács rendeli el, a felfüggesztésre a vizsgálóbiztos és az Igazságügyi Minisztérium képviselõje indítványt tehet, a felfüggesztésrõl szóló határozat ellen pedig - az eljárás alá vont személy mellett - õk is fellebbezést terjeszthetnek elõ. Mivel a felfüggesztés idõtartama alatt az eljárás alá vont személy hivatását nem gyakorolhatja, a Javaslat lehetõvé teszi, hogy megélhetésének biztosítására munkavégzésre irányuló jogviszonyt, szolgálati viszonyt stb. létesítsen, illetve vállalkozást tartson fenn.

2. A Javaslat a vizsgálóbiztossal egészíti ki azon személyek körét, akik részére a közjegyzõ, közjegyzõhelyettes, vagy közjegyzõjelölt ellen indított büntetõeljárást befejezõ jogerõs határozatot a büntetõügyben eljáró hatóság köteles kézbesíteni.

1. A Javaslat csak különös méltánylást érdemlõ esetben ad lehetõséget arra, hogy az eljárás alá vont személy az eljárási költséget csak részben térítse meg.

2. A Javaslat az egységes fegyelmi eljárási gyakorlat, illetõleg a magatartási, etikai szabályok kialakítása érdekében létrehoz egy országos nyilvántartást, melyet a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara vezet a fegyelmi határozatokról. Ennek megfelelõen a fegyelmi eljárást befejezõ jogerõs határozatot is meg kell küldeni a területi elnökségnek és az országos kamarának, valamint a fegyelmi büntetés törlésérõl is értesíteni kell õket.

A Javaslat a hatályos szabályozásnak a közjegyzõ alkalmatlanságára vonatkozó szabályait kiterjeszti a közjegyzõ érdemtelenségének megállapítására is; a jelenlegi szabályozás szerint az alkalmatlanság esetén irányadó, a megyei bíróság elnöke részére megállapított feladatokat pedig a közjegyzõ tekintetében a kinevezõ, a közjegyzõhelyettes és a közjegyzõjelölt tekintetében pedig a területi kamara hatáskörébe utalja.

A nyelvi jogosítvány megadásának lehetõségét a Javaslat kiterjeszti a közjegyzõhelyettesekre is és egyben elõírja, hogy a kérelmet a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara véleményével kell felterjeszteni az igazságügy-miniszterhez.

1. A közjegyzõi okiratok és a közjegyzõi tanúsítványok egymástól való elhatárolását, a közjegyzõ feladatainak és felelõsségének eltérõ voltát a Javaslat a meghatározás egyértelmûbbé tételével kívánja kifejezni.

2. A közjegyzõ ún. nyelvi jogosítványa, valamint a Kjt. 5. §-ában megfogalmazott közremûködési kötelezettsége következtében nehezen háríthatja el a szakterületéhez nem tartozó szövegek (pl. orvosi, mûszaki szakszöveg) fordításával kapcsolatos kérelem teljesítését. A nyelvi jogosítvány valódi rendeltetése, hogy a megfelelõ nyelvtudással rendelkezõ közjegyzõ a hatáskörébe tartozó eljárásban a nyelvismeretének megfelelõ okiratot (pl. meghatalmazást) fordítással lássa el, az ilyen okiratról készített fordítás helyességét tanúsítsa, illetve a hatáskörébe tartozó közjegyzõi tanúsítványt vagy közjegyzõi okiratot a fél kérésére idegen nyelven is elkészíthesse. E cél elérése érdekében pontosítja a Javaslat az idegen nyelvi jogosítvánnyal rendelkezõ közjegyzõk eljárására vonatkozó szabályokat.

1. A hatályos szabályok a közjegyzõi irattár létesítését és fenntartását a közjegyzõ székhelye szerinti megyei (fõvárosi) bíróság feladatává teszik. Ha a közjegyzõ szolgálati viszonya megszûnik, vagy áthelyezték, a közjegyzõi irattárban kell elhelyezni az általa õrzött közjegyzõi okiratokat, közjegyzõi bélyegzõket, továbbá a közjegyzõi okiratokhoz, tanúsítványokhoz kapcsolódó nyilvántartásokat.

A bírósági szervezet igazgatásának megváltozása és a megyei bíróság elnökének a közjegyzõkkel kapcsolatos igazgatási feladatai megszûnése miatt a Javaslat a közjegyzõi irattár fenntartását a közjegyzõi önkormányzat hatáskörébe utalja. Ez a megoldás az állami (azon belül a bírósági) költségvetés kiadásaiban kisebb megtakarítást eredményez, mivel az eddig e célra használt helyiségek részben felszabadulnak, az e feladattal megbízott bírósági dolgozók más ügycsoportban lesznek foglalkoztathatók. Továbbra is a bíróságok õrizetében maradnak az 1992. január 1-je elõtt keletkezett közjegyzõi okiratok - melyeket a bíróságokkal munkaviszonyban álló közjegyzõk készítettek - mindaddig, amíg azoknak a közlevéltárakról szóló jogszabályok rendelkezései szerinti levéltári elhelyezésére nincs lehetõség. A közjegyzõ hatáskörébe tartozó ún. bírósági nemperes ügyek kezelésére és irattározására továbbra is a bírósági ügyvitel szabályai az irányadók, ezen iratok a jogerõs befejezést követõ két év elteltével a közjegyzõ székhelye szerint illetékes helyi bíróság irattárában nyernek elhelyezést.

Az közjegyzõi irattár elnevezést a tárolt és kezelt anyag jellegére tekintettel kellett közjegyzõi levéltárra változtatni, ugyanez vonatkozik a levéltárban foglalkoztatott, jogi alapvégzettséggel rendelkezõ és érdemi, közjegyzõi feladatokat részleges hatáskörrel ellátó alkalmazott elnevezésére is.

A közjegyzõi levéltárban kezelt közjegyzõi okiratok számára, illetve az iratkezeléssel kapcsolatosan várható technikai fejlõdésre való tekintettel a Javaslat egy központi közjegyzõi levéltár létesítését rendeli el, melyet a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara - a felkészüléshez szükséges türelmi idõ letelte után - székhelyén létesít és mûködtet.

2. A közjegyzõi levéltárban a kamara levéltárost és ügykezelõ személyt alkalmaz. A levéltárost az igazságügy-miniszter nevezi ki, a levéltárosi állás betöltésére a kamara ír ki pályázatot és tesz javaslatot.

3. A Javaslat meghatározza a közjegyzõi levéltárban lévõ iratokkal kapcsolatos feladatokat, valamint azt is, hogy a bírósági irattárban maradó iratok vonatkozásában ki jogosult az irattári feladatokat ellátni. A Javaslat kimondja, hogy ezen feladatok ellátásáért a közjegyzõi díjszabás szerinti díjazás a kamarát, illetve a bíróságokat illeti.

A közjegyzõnél bizalmi õrzésben, vagy letétként kezelt okiratok és pénz, illetve értékek kezelése meghaladja a közjegyzõi levéltáros hatáskörét, ezért ezeket a Javaslat szerint a közjegyzõ állására kinevezett utódnak, illetve ennek hiányában a kamara által kirendelt másik közjegyzõnek kell átadni, aki az ezekkel kapcsolatos további közjegyzõi feladatokat teljes hatáskörénél fogva képes ellátni.

A Kjt. hatálybalépése óta eltelt idõ alatt a jogalkotásban általánossá vált, hogy minden olyan jogszabályi rendelkezésnek, amely állampolgárok személyi és vagyoni adataival kapcsolatos információk kezelését külön nem szabályozza, figyelembe kell vennie a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit. Erre tekintettel a Javaslat a közjegyzõi nemperes eljárások vonatkozásában olyan módosítást tartalmaz, amely elõírja, hogy a közjegyzõknek határozataik megküldése, illetve a határozatban foglalt egyes rendelkezések alapján történõ intézkedések megtétele során úgy kell eljárniuk, hogy lehetõleg csak az adott személyre, illetve vagyontárgyra vonatkozó intézkedések jussanak mások tudomására.

A kizárás kérdését a hatályos jogszabályok egyértelmûen nem rendezik, a kizárás elbírálására több szervezet is hivatottnak tûnik (bíróság, kamara). A bizonytalanság kiküszöbölése érdekében a Javaslat - a Pp. megfelelõ rendelkezéseinek bizonyos körben történõ alkalmazásával - a kérdést rendezi.

A közjegyzõi titoktartás szabályai a Kjt. 9. §-ához képest eltérõen alakulnak a közjegyzõ által lefolytatott nemperes eljárás esetén. A Javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a közjegyzõ nem sérti a titoktartási kötelezettségét akkor, ha a jogerõs hagyatékátadó végzést az illeték kiszabása végett az illetékes illetékhivatal részére küldi meg.

A közjegyzõ korlátozott képviseleti jogának gyakorlása során beadványokat nyújt be az illetékes hatóságoknak. A felelõsségi viszonyok egyértelmûvé tételét célozza a Javaslat, amely elõírja, hogy a közjegyzõ ezen iratokon köteles nevének feltüntetésére.

1. A Javaslat a hatálybalépés napját - néhány rendelkezése kivételével - a törvény kihirdetését követõ harmadik hónap elsõ napjában állapítja meg. Ez megfelelõ felkészülési idõt jelent a törvény alkalmazásához.

2. A Javaslat a közjegyzõi szervezet igazgatásának változásával, a fegyelmi eljárás újraszabályozásával és a kinevezési feltételek módosulásával kapcsolatos kisebb szövegrészek változását átvezeti a törvény szövegén, illetve hatályon kívül helyezést tartalmaz.

3. A közjegyzõi szolgálatnak a Javaslattal bevezetett felsõ korhatára, a felelõsségbiztosítás minimális értékhatárának felemelése és a közjegyzõi levéltár létesítése hosszabb felkészülést igényel, ezért a Javaslat ezen rendelkezéseket késõbbi idõpontban, 2000. január 1-jével lépteti hatályba. A levéltárak késõbbi mûködésével kapcsolatos rendelkezések miatt szükséges szövegrészek módosulása is ezzel az idõponttal következik be.

4. A Javaslat kimondja, hogy rendelkezéseit - a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok kivételével - a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. A fegyelmi eljárásra a Javaslat rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha az eljárás olyan fegyelmi vétség miatt indult, amelyet a Javaslat hatályba lépése után követtek el.

5. A Javaslat felhatalmazást ad a törvény végrehajtásához szükséges igazságügy-miniszteri rendelet kiadásra.