Az Európai Energia Charta Konferencia Záróokmánya,
az Európai Energia Charta Egyezmény, Döntések az Energia Charta
Egyezmény tekintetében, valamint az Energiahatékonyságról és
a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló
Energia Charta Jegyzõkönyv kihirdetésérõl.

1.§

Az Országgyûlés az Európai Energia Charta Konferencia Záróokmányát, az Európai Energia Charta Egyezményt, Döntéseket az Energia Charta Egyezmény tekintetében, valamint az Energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzõkönyvet e törvénnyel kihirdeti.

(A Magyar Köztársaság ratifikációs okmányának letétbe helyezése a Portugál Köztársaság Kormányánál 1998. április 7-én megtörtént, ennek megfelelõen a hatályba lépés napja a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1998. július 7.)

2.§

Az Európai Energia Charta Konferencia Záróokmánya, az Európai Energia Charta Egyezmény, Döntések az Energia Charta Egyezmény tekintetében, valamint az Energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzõkönyv angol nyelvû szövege és azok magyar nyelvû fordítása a következõ:

3.§

Ez a törvény a kihirdetést követõ 8. napon lép hatályba, de rendelkezéseit 1998.
július 7-tõl kell alkalmazni.

Az Európai Energia Charta Konferencia Záróokmánya (a továbbiakban: Záróokmány), és az annak mellékleteit képezõ Energia Charta Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), Döntések az Energia Charta Egyezmény tekintetében, valamint az Energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzõkönyv (a továbbiakban: kapcsolt okmányok) aláírására 1995. február 27-én került sor.

Az Európai Energia Charta Konferencia által kidolgozott és az EU tagállamai által szorgalmazott multilaterális nemzetközi szerzõdés-csomag alap dokumentumát az Egyezmény képezi, amely az 1991. decemberében Hágában aláírt Európai Energia Chartában megfogalmazott politikai célkitûzések alapján jött létre.

Az Egyezmény olyan a kereskedelem és a beruházások liberalizálását elõíró nemzetközi szerzõdés, amelynek hatálya az általa definiált energetikai szektorban folytatott gazdasági tevékenységre terjed ki. Az Egyezmény mind az energetikai termékek kereskedelme, mind pedig a beruházások terén a Kereskedelmi Világszervezet (továbbiakban: WTO) szabályainak, valamint a kétoldalú beruházás-védelmi megállapodásban szokásos feltételeknek alkalmazását írja elõ a szerzõdésben részes országok számára, illetõleg a közöttük fenntartott kapcsolatokra, függetlenül attól, hogy tagjai-e a WTO-nak vagy kötöttek e beruházás-védelmi megállapodásokat. Általában a legnagyobb kedvezmény, illetve a nemzeti elbánás elvének alkalmazását írja elõ attól függõen, hogy a befektetõk számára melyik a kedvezõbb.

Az Egyezmény és a kapcsolt okmányok nemzetközi ratifikálási folyamata során az 52 aláíró országból 33 országban megtörtént a megerõsités, így az Egyezmény 1998. április 18-tól hatályos. A magyar országgyûlési megerõsítés 1998. március 10-én megtörtént, részünkrõl a ratifikációs okmány letétbe helyezése után 90 nappal - azaz 1998. július 7-tõl - hatályos.

Az Egyezmény aláírói: a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) tagországai - az USA, Kanada,Mexikó és a Koreai Köztársaság kivételével -, Közép- és Kelet-Európa országai és a Független Államok Közösségének (a továbbiakban: FÁK) tagjai. Fõ célja a FÁK energetikai forrásaihoz való hozzáférés és az odairányuló befektetések feltételeinek biztosítása az OECD országok részére.

A beruházásokkal kapcsolatban a szerzõdõ felek, valamint a szerzõdõ fél és a beruházó közötti jogviták tekintetében az Egyezmény a nemzetközi gyakorlathoz igazodóan, de speciális céljainak megfelelõen saját vitarendezési eljárás alkalmazását teszi lehetõvé, illetve írja elõ. A magyar fél az érvényes hazai jog értelmében e tárgyban fenntartással élt: az Egyezmény elõírásaival összhangban csak akkor adja hozzájárulását a vita nemzetközi választottbíróság útján történõ rendezéséhez, ha a panaszos elõzõleg sem bíróság, sem elõzetesen egyeztetett vitarendezési eljárás keretén belül nem kísérelte meg a jogvita rendezését.

Az Egyezménynek az energetikai anyagok tranzitálására vonatkozó cikke a WTO-hoz képest többlet kötelezettségvállalást tartalmaz, amelynek speciális pontjaira a Szolgáltatás Kereskedelmérõl Szóló Általános Egyezmény (GATS) sem tér ki.

Az Egyezmény figyelembe veszi, hogy a piacgazdaságra való áttérés egyes országokban hosszabb idõt igényel, ezért egyes cikkek bevezetése alól - bejelentés alapján - legfeljebb 2000. július 1-ig felmentést ad. A magyar fél két cikk tekintetében jelentette be ilyen igényét (lásd: Egyezmény T Függeléke). A felmentések egyikének határideje már lejárt; az idõközben elfogadott 1994. évi XLVIII. törvény "a villamos energia termelésérõl, szállításáról és szolgáltatásáról" egyébként is idejét múlttá tette az erre vonatkozó átmeneti kivétel alkalmazását. A második felmentés szükségességét az 1995. évi XCV. törvény 14. cikk rendelkezése tette feleslegessé. (Egyes, az Egyezmény aláírásakor elfogadott kivételek érvényessége idõközben más országok esetében is megszûnt.)

Az Egyezmény létrehozta a Charta Konferencia állandó Titkárságát, amelynek költségeit a részes államok fedezik.

A Záróokmány további mellékletét képezõ Döntések az Energia Charta Egyezmény Tekintetében a részes államok kérésére az Egyezmény egyes cikkeihez fûzött értelmezéseket és könnyítéseket tartalmazza. Az elfogadott döntések a magyar fél érdekeit nem sértik.

A Záróokmány 3. mellékletét képezõ Energiahatékonyságról és kapcsolódó környezetvédelmi vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzõkönyv tárgykörében kiegészíti, kibõvíti és kiterjeszti az Energia Charta Egyezmény szövegét. Az aláíró részes államok kifejezték szándékukat az energiapolitikák és stratégiák energiahatékonyságot és környezetvédelmet elõsegítõ összehangolásában és megfogalmazásában.

A Záróokmány a részes államoknak az Egyezménnyel vagy annak egyes cikkeivel kapcsolatban kialakított - értelmezõ jellegû - megállapodásait és nyilatkozatait tartalmazza. Nincs közöttük olyan, amely a magyar fél számára hátrányos helyzetet teremtene, vagy vele szemben diszkriminációt alkalmazna.

Összességében elmondható, hogy az Európai Energia Charta Konferencián létrejött dokumentumok összhangban vannak Magyarország külpolitikai céljaival, elõsegíti gazdaságpolitikai céljaink elérését a gazdaság egy speciális ágazatában, energiapolitikánk nemzetközi támaszául szolgál.