Az igazságügyi szakértõi kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Iszktv.) 1.§-ának (2) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki, az eredeti l) pont betûjele m) pontra változik:

"l) ellenõrizheti a szakértõ szakmai tevékenységét, ennek során bekérheti a szakértõ nyilvántartását,"

(1) Az Iszktv. 2. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"A szakértõ a névjegyzékbe való felvételét követõ 15 napon belül köteles jelentkezni a lakóhelye szerint illetékes területi kamaránál."

(2) Az Iszktv. 2. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Akit az igazságügyi szakértõi kamarából kizártak, a kizárást kimondó határozat jogerõre emelkedésétõl számított 5 évig a kizárás hatálya alatt áll."

(1) Az Iszktv. 3. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki, az eredeti d) pont betûjele e) pontra változik:

" d) a kamarai tagdíjat nem fizeti meg,"

(2) Az Iszktv. 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a szakértõ az utolsó bírósági, illetve hatósági kirendelés napjától számított egy évig neki felróható okból bírósági, illetve hatósági kirendelésre szakértõi tevékenységet nem folytat."

Az Iszktv. a következõ 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § (1) Ha a szakértõ a kamarai tagdíjat nem fizeti meg, kamarai tagsága megszûnik. A kamarai tagdíjfizetés részletes szabályait a területi kamara alapszabálya állapítja meg.

(2) A kamarai tagságnak az (1) bekezdésben meghatározott okból való megszûnését a területi elnökség határozattal állapítja meg. A kamarai tagság az errõl szóló határozat jogerõre emelkedésének napján szûnik meg. A határozat elleni jogorvoslati kérelem elõterjesztésére és elbírálására a 9/A. § rendelkezései - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - megfelelõen irányadók.

(3) Ha a szakértõ a fellebbezésében arra hivatkozik, hogy tagdíjfizetési kötelezettségének önhibáján kívül nem tett eleget, egyidejûleg mulasztását kimenti és a tagdíj befizetését igazolja, a fellebbezést igazolási kérelemnek kell tekinteni. A területi elnökség az igazolási kérelmet saját hatáskörben bírálja el, és ha annak helyt ad, a kamarai tagság megszûnését megállapító határozatát hatályon kívül helyezi. Ha az igazolási kérelmet a területi elnökség elutasítja, a kérelmet a fellebbezés szabályai szerint kell továbbítani.

(4) A területi elnökség a jogerõs határozatot megküldi az Igazságügyi Minisztériumnak.

(5) Ha a szakértõ kamarai tagsága az (1) bekezdésben meghatározott okból szûnik meg, a megszûnést megállapító határozat jogerõre emelkedésétõl számított 1 évig ennek hatálya alatt áll."

Az Iszktv. a következõ címmel és 3/B.§-sal egészül ki:

3/B. § (1) A szakértõ - elõzetes írásbeli kérelem alapján - a kamara engedélyével kamarai tagságát szüneteltetheti. A szakértõ a szünetelés alatt igazságügyi szakértõi tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságából eredõ jogai és kötelezettségei szünetelnek. A szünetelés engedélyezésének szabályairól, és a szünetelés idõtartamáról a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabálya rendelkezik.

(2) A területi elnökség a szünetelés iránti kérelem tárgyában határozatot hoz. A kérelem elbírálására a 9/A. §-t kell alkalmazni. A területi elnökség a jogerõs határozatot megküldi az Igazságügyi Minisztériumnak az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe történõ bejegyzés céljából."

Az Iszktv. 4. §-ának (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:

"c) részt vegyen a kamara által szervezett - és a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabályában elõírt - jogi és szakmai képzésekben."

(1) Az Iszktv. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplõ város, illetve a területi kamara alapszabályában meghatározott hely."

(2) Az Iszktv. 5. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A területi kamara jogosult az állami címer használatára."

(1) Az Iszktv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) megválasztja a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamarába delegált tagokat, és szükség esetén a területi küldöttgyûlésbe a küldötteket,"

(2) Az Iszktv. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A közgyûlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak több, mint a fele jelen van. A közgyûlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges."

Az Iszktv. a következõ címmel és 7/A. §-sal egészül ki:

" A területi küldöttgyûlés

(1) A területi kamara alapszabálya kimondhatja, hogy a közgyûlést területi küldöttgyûlés helyettesítse. Ha a területi kamara taglétszáma az 1000 fõt meghaladja, a közgyûlést területi küldöttgyûlés helyettesíti. A közgyûlés a kamara tagjai közül minden 10 tag után egy területi küldöttet választ.

(2) A területi elnökség szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal összehívja a területi küldöttgyûlést. A területi küldöttek legalább egyharmadának indítványára a területi küldöttgyûlést össze kell hívni. A területi küldöttek összehívása a (4) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett történik.

(3) A területi küldöttgyûlés határozatképes, ha azon a területi küldöttek több, mint a fele jelen van. A területi küldöttgyûlés határozatainak érvényességéhez a megjelent területi küldöttek többségének szavazata szükséges.

(4) A területi küldöttgyûlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal késõbbre, azonos napirenddel összehívott területi küldöttgyûlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes."

Az Iszktv. 9. §-a a következõ g)-h) ponttal egészül ki, a jelenlegi g) pont betûjele i) pontra változik:

"g) határozatot hoz a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszûnésérõl, elbírálja az erre vonatkozó igazolási kérelmet,

h) határozatot hoz a szakértõ kamarai tagságának szünetelésérõl."

Az Iszktv. a következõ 9/A. §-sal egészül ki:

"9/A. § (1) A területi elnökség a szünetelés iránti kérelemrõl a benyújtásától számított 60 napon belül határoz. A határidõ indokolt esetben egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. A kérelmet elutasító határozatot indokolni kell.

(2) A határozat ellen a kérelmezõ a kézbesítéstõl számított 15 napon belül a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnökségéhez fellebbezhet.

(3) Ha a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöksége a fellebbezést elutasította, a kérelmezõ a határozat kézbesítésétõl számított 30 napon belül A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint a bírósághoz fordulhat. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs."

12.§

Az Iszktv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A közgyûlés megválasztja tagjai sorából a hattagú etikai bizottságot: öt tagot és az elnököt. A területi kamara alapszabálya az etikai bizottság tagjainak számát ettõl eltérõen is meghatározhatja. Az etikai bizottság elnöke jelöli ki az esetenként eljáró etikai tanácsot."

Az Iszktv. 14. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

" (3) A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara jogosult az állami címer használatára. "

Az Iszktv. 16. §-ának (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki, a jelenlegi h) pont betûjele i) pontra változik:

"h) jóváhagyja a területi kamarák által a szakbizottságokba delegált jelölteket,"

Az Iszktv. 17. §-ának (3) bekezdése a következõ e)-g) pontokkal egészül ki, az eredeti e) pont betûjele h) pontra változik:

"e) elfogultság esetén kijelöli az eljáró területi kamarát,

f) elbírálja a területi elnökségnek a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszûnésérõl hozott határozata elleni fellebbezést,

g) elbírálja a területi elnökségnek a kamarai tagság szünetelésérõl hozott határozata elleni fellebbezést,"

Az Iszktv. 23. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"23. § A küldöttgyûlés a szakértõkbõl szakbizottságot választ. A szakbizottságok számát, feladatkörét, beszámolási és eljárási rendjét a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabálya határozza meg."

(1) Az Iszktv. 27. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki, a eredeti d) pont betûjele e) pontra változik:

" d) a kamarai tagság legfeljebb 1 évig terjedõ felfüggesztése,"

(2) Az Iszktv. 27. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

"(2) A szakértõ kamarai tagságának a felfüggesztése alatt igazságügyi szakértõi tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságából eredõ jogai és kötelezettségei szünetelnek."

Az Iszktv. 32. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az illetékes területi kamara etikai bizottsága elfogultságot jelent be, a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara másik területi kamarát jelöl ki az eljárásra."

Az Iszktv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Etikai vétség alapos gyanúja esetén a területi elnökség, a területi kamara elnöke, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöksége vagy a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöke kezdeményezi az eljárás megindítását; az etikai bizottság elnöke kijelöli az eljáró etikai tanácsot. Az etikai bizottság elnöke az eljárás megindulásáról értesíti az Igazságügyi Minisztériumot."

Az Iszktv. 34. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

" (4) A vizsgálóbiztos eljárását 3 hónapon belül be kell fejezni. Ezt a határidõt az etikai bizottság elnöke indokolt esetben, egy ízben további 3 hónappal meghosszabbíthatja."

Az Iszktv. 48. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"48. § Az etikai tanács a jogerõs határozatát megküldi a területi elnökségnek és az Igazságügyi Minisztériumnak."

(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ második hónap 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a hatályát veszti az Iszktv. 26. § b) pontja.

(3) Az Iszktv. 2. §-ának (2) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszony alapján," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, illetve igazságügyi szolgálati jogviszony alapján," szövegrész lép.

(1) A Budapesti Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöksége a törvény hatálybalépését követõ 1 hónapon belül köteles közgyûlést összehívni a területi küldöttek megválasztása céljából. Ez a közgyûlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(2) A területi küldöttgyûlés a megválasztásától számított 3 hónapon belül köteles elfogadni a Budapesti Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabályát. Ennek elfogadásáig a Budapesti Igazságügyi Szakértõi Kamarának a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabályának megfelelõen kell mûködnie.

A civil társadalom intézményesülése érdekében jogfejlõdésünkben 1994-95-ben megindult a gazdasági, illetve a szakmai kamarák létrehozása. E szervek köztestületként - a civil szféra önkormányzati jellegét erõsítve - a törvény által meghatározott közfeladatokat is ellátnak.

Az igazságügyi szakértõk már az igazságügyi szakértõi kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Iszktv.) hatálybalépése elõtt több egyesületet hoztak létre. Az Iszktv. célja az volt, hogy a hatályba lépése elõtt megindult szervezõdéseket összefogja és lehetõséget teremtsen a számos szakterületen mûködõ, szakmailag heterogén igazságügyi szakértõi kar egységes fellépésére. Ennek a törekvésnek adott megfelelõ keretet a kamarai forma, mely az igazságszolgáltatás fejlesztéseként, az akkoriban létrehozott többi szakmai kamara (közjegyzõi kamara, bírósági végrehajtói kamara) sorában került megalakításra. Az igazságügyi szakértõi kamarának a többi kamarával közös jellemzõje, hogy nyilvántartott tagsággal rendelkezik és feladatait önigazgatás útján teljesíti.

Az Iszktv. 1996. február 1-jén lépett hatályba, ezt követõen 1996. április-június hónapban alakultak meg a területi kamarák. A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara 1996. szeptember 28-án tartotta alakuló küldöttgyûlését, majd elfogadta Alapszabályát, melyet az igazságügy-miniszter 1997. szeptember 17-én hagyott jóvá.

Mind a területi kamarák, mind a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara tevékenysége a megalakulásukat követõ idõszakban egyrészrõl a mûködés megszervezésére irányult, másfelõl pedig az igazságügyi szakértõi kar érdekképviseletével volt kapcsolatos. A szervezési feladatok körében ki kell emelni az Etikai Kódex, az Etikai Kódex Eljárásának Szabályzata és a Gazdálkodási Szabályzat megalkotását, a kamarán belüli szervek, valamint a kamarai szakbizottságok megalakítását. A kamara kezdeti lépéseket tett a külföldi szervezetekkel, szakkollégiumokkal és szakmai felülvéleményezõ testületekkel való kapcsolatépítésben. A kamara számos jogszabály-tervezetet észrevételezett, határozottan fellépett az igazságügyi szakértõk díjszabására vonatkozó, valamint az egyéb érdekképviseleti kérdésekben. Az elmúlt három évben folytatott szakmai és tudományos munka hozzájárult a szakértõi tevékenység színvonalának emeléséhez.

Az Iszktv. 5.§ -ának (2) bekezdése alapján jelenleg nyolc területi kamara mûködik (a Budapesti, a Debreceni, a Gyõri, a Kecskeméti, a Miskolci, a Pécsi, a Szegedi és a Veszprémi Igazságügyi Szakértõi Kamara) körülbelül 300-450 fõs taglétszámmal. Ez alól kivételt képez a Budapesti Igazságügyi Szakértõi Kamara, melynek illetékességi területéhez körülbelül 1800 szakértõ tartozik. A szakértõk országos létszáma meghaladja a 4400 fõt.

A szakértõi kar szakmai szempontból és jogállása alapján is tagolt. Egy részük az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó igazságügyi szakértõi intézetek, illetve a Belügyminisztérium alkalmazottja, más részük az orvostudományi egyetemek igazságügyi orvostani intézeteiben dolgozik. A szakértõk további része - és arányaiban ez a legtöbb - nem tartozik egyetlen intézmény kötelékébe sem. Ezek a szakértõk vagy fõállásuk mellett kiegészítésképpen végeznek szakértõi munkát, vagy pedig önálló piaci szereplõként, esetenként vállalkozóként élnek e tevékenységbõl. Miután ez utóbbi réteg egyre növekszik, az igazságügyi szakértõi kamara jogosítványainak erõsítése feltétlenül szükséges.

A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a kamarai mûködés gyakorlati tapasztalatai alapján megfelelõ választ kíván adni a felmerült problémák megoldására a jogszabályi feltételek megteremtésével. Rendelkezéseinek egy része ezért a kamarák szervezõdésével, mûködésével kapcsolatos könnyítéseket tartalmaz, többek között azt, hogy a Budapesti Igazságügyi Szakértõi Kamara esetében - nagy létszámára tekintettel - kötelezõvé teszi a küldöttgyûlés létrehozását, míg a többi területi kamara esetében is lehetõséget biztosít erre, ha alapszabályukban így döntenek.

A Javaslat a szakértõ felkészültségének javítása érdekében kötelezõvé teszi, hogy a tag részt vegyen a kamara által szervezett jogi és szakmai képzésekben, növeli a kamara jogosítványait, valamint szigorítja a kizárás szabályait. A Javaslat bevezeti, hogy a kamarai tagdíj meg nem fizetése esetén a tagsági jogviszony megszûnik, pontosítja továbbá az etikai eljárás szabályait. Mindezek reményeink szerint egyrészt a kamara hatékonyabb mûködését eredményezik, másrészt pedig a szakértõi kar szakmai és erkölcsi színvonalának emelését vonják maguk után. A Javaslat szabályai közvetlenül az igazságügyi szakértõi kamarák tagjait érintik, ám az általuk készített igazságügyi szakértõi vélemények miatt az igazságszolgáltatással kapcsolatba kerülõ állampolgárokra is közvetett hatással vannak. A szakértõi intézményrendszer magasabb színvonalon történõ mûködésével az állampolgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalma erõsödhet.

A kamara jogosítványainak bõvítését jelenti az Iszktv. 1. §-a (2) bekezdésének kiegészítése, miszerint a kamara ellenõrizheti a szakértõ szakmai tevékenységét, ennek során bekérheti a szakértõ nyilvántartását. A Javaslat célja szerint ez a rendelkezés lehetõvé teszi a szakértõk szakmai felügyeletének jobb ellátását és pl. a Javaslat 3. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály ellenõrzését.

Az Iszktv. 2. §-ának (1) bekezdése szerint azt a szakértõt, akit az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe felvett - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel - , az Igazságügyi Minisztérium értesítése alapján fel kell venni a szakértõ lakóhelye szerint illetékes területi kamarába. A gyakorlatban problémát jelent az, hogy a szakértõnek kell-e kinevezését követõen jelentkeznie a kamaránál, vagy az illetékes kamarának kell kapcsolatba lépnie a szakértõvel a minisztérium értesítése alapján. Ezért egészíti ki a Javaslat a szabályozást azzal, hogy a szakértõ, miután az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe felvette, az errõl való értesítést követõ 15 napon belül köteles jelentkezni a lakóhelye szerint illetékes kamaránál.

A Javaslat 2. §-ának (2) bekezdése az Iszktv. 2. §-át egy újabb bekezdéssel egészíti ki. A jelenlegi szabályozás szerint a kamarából való kizáráshoz, mint etikai büntetéshez nem fûzõdik olyan jogkövetkezmény, hogy meghatározott ideig a kizárt tag e büntetés hatálya alatt áll. Ezért a Javaslat kimondja, hogy a kizárt tag a kizárást kimondó határozat jogerõre emelkedésétõl számított öt évig a kizárás hatálya alatt áll, megnövelve így a kizárás etikai büntetés súlyát.

Az Iszktv. 3. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kamara a szakértõ névjegyzékbõl való törlését kezdeményezi, ha a szakértõ neki felróható okból 1 évig szakértõi tevékenységet nem folytat. E szabály a Javaslat szerint kiegészülne azzal, hogy az utolsó bírósági, illetve hatósági kirendelés napjától számított egy évig nem folytat a szakértõ tevékenységet bírósági, illetve hatósági kirendelésre. Ebben az esetben ugyanis a szakértõ nem védekezhet azzal, hogy bár bírósági, hatósági kirendeléseket nem vállal, de - a piacon jól eladható - magánszakvéleményeket készít.

Az Iszktv. hatályos rendelkezése szerint a kamarai tagdíj meg nem fizetése etikai vétségnek minõsül. A kamarák a gyakorlati tapasztalatok alapján jelezték, hogy az emiatt lefolytatott etikai eljárás nehézkes, sok költséggel jár. Ezért a Javaslat szerint a kamarai tagdíj meg nem fizetése a törvény erejénél fogva megszünteti a kamarai tagságot. A konstrukció szerint a területi elnökség határoz ebben a kérdésben, a határozat ellen a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnökségéhez lehet fellebbezni, és a Javaslat e vonatkozásban megnyitja a határozat ellen a bírói utat is.

Az a szakértõ, akinek ilyen okból szûnik meg a kamarai tagsága, a megszûnést megállapító határozat jogerõre emelkedésétõl számított egy évig ennek hatálya alatt áll, tehát a kamarába csak ezen idõszak letelte után kérheti újra a felvételét. Miután ez az új szabályozás a korábbi megoldáshoz képest szigorítást jelent, ezért lehetõséget biztosít a Javaslat a szakértõnek arra, hogy amennyiben önhibáján kívül nem tett eleget tagdíjfizetési kötelezettségének, akkor - a tagdíj befizetésének igazolásával egyidejûleg - mulasztását kimentheti. Ebben az esetben a területi elnökség az igazolási kérelmet saját hatáskörében bírálja el. Amennyiben a szakértõ indokait elfogadva az igazolási kérelmet megalapozottnak találja, az eredeti - a tagsági viszony megszûnését megállapító - határozatát hatályon kívül helyezi. Abban az esetben viszont, ha azt nem fogadja el, a kérelmet a fellebbezés szabályai szerint köteles a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnökségéhez továbbítani.

Új rendelkezést tartalmaz a Javaslat a kamarai tagság szünetelése kapcsán. A gyakorlatban célszerû engedélyezni, hogy az olyan igazságügyi szakértõk, akik valamilyen okból - pl. huzamos külföldi tartózkodás, hosszantartó betegség miatt - nem végeznek szakértõi munkát, kamarai tagságukat szüneteltethessék. A szünetelést a kamara engedélyezi, ennek szabályairól a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabálya rendelkezik. Amennyiben a kamara a szünetelést nem engedélyezi, a határozat ellen a szakértõ bírósághoz fordulhat.

Az Iszktv. 4. §-a nevesíti a kamara tagjának jogait és kötelezettségeit. A javasolt módosítás szerint a kötelezettségek kiegészülnek azzal, miszerint a kamara tagjának kötelessége, hogy részt vegyen a kamara által szervezett - és a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabályában elõírt - jogi és szakmai képzésekben, elõsegítve így a szakértõi kar szakmai színvonalának további emelkedését.

A Javaslat 7. § (2) bekezdése és 13. §-a rendelkezik arról, hogy a területi kamara és a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara jogosult az állami címer használatára. A törvény megalkotásakor a jogalkotásban az állami címer használatával kapcsolatban szûkítésre irányuló tendenciák jelentkeztek, ezért a kamara nem kapta meg ezt a jogot. Az azóta eltelt idõben változások következtek be jogalkotásunkban, és több kamara rendelkezik e jogosítvánnyal, ezért indokolt a területi és a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara számára is ennek lehetõvé tétele.

Az új intézményként bevezetésre kerülõ területi küldöttgyûlés szabályozása indokolja a területi kamara közgyûlése feladatkörének kibõvítését azzal, hogy szükség esetén a területi küldöttgyûlésbe küldötteket választ.

A Javaslat az Iszktv. 7. §-a (4) bekezdésének új megfogalmazásából elhagyja azt a szabályt, miszerint a területi kamara alapszabályának elfogadásához és módosításához a tagok több, mint felének szavazata szükséges. Így lehetõvé válik, hogy a közgyûlésen megjelent tagok több, mint felének szavazatával az alapszabály elfogadásra kerülhessen.

Ha a kamara taglétszáma olyan nagy, hogy a közgyûlés összehívása aránytalan nehézségeket okozna, akkor a területi kamara alapszabálya kimondhatja, hogy a közgyûlést területi küldöttgyûlés helyettesítse. Ha a területi kamara taglétszáma az 1000 fõt meghaladja, a Javaslat értelmében kötelezõ a küldöttgyûlés létrehozása.

A területi elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, valamint a területi küldöttek legalább egyharmadának indítványára összehívja a területi küldöttgyûlést.

A területi küldöttgyûlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint a fele jelen van, határozatainak érvényességéhez a megjelent területi küldöttek többségének szavazata kell.

Amennyiben az összehívott területi küldöttgyûlésen a küldöttek fele nem jelent meg, akkor a legalább 8 nappal késõbbre, azonos napirenddel összehívott újabb küldöttgyûlés már a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A Javaslat 4. és 5. §-ában bevezetett új szabályok indokolják a területi elnökség feladatainak kibõvítését.

A szünetelés iránti kérelem elbírálására vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket a 11. §, és a bírósági eljárásban a közigazgatási perekre irányadó szabályok alkalmazását írja elõ. A kereset benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de természetesen a bíróság a végrehajtást a Pp. 332. § (3) bekezdése szerint felfüggesztheti.

A Javaslat a kamarai mûködés mindennapi tapasztalataiból merít. Ilyen felszínre került probléma volt - szintén a Budapesti Igazságügyi Szakértõi Kamaránál - hogy a törvény által meghatározott 6 tagú etikai bizottság - a ráháruló nagy munkateher miatt - feladatát ellátni nem tudja. A Javaslatnak az a rendelkezése, hogy az alapszabály az etikai bizottság létszámát a törvényben megállapítottól eltérõen is megállapíthatja azért elõnyös, mert így az egyes területi kamarák a taglétszámukhoz igazodóan tudják meghatározni azt az etikai bizottsági létszámot, amely a mûködõképességhez szükséges.

A Javaslatban megfogalmazott új szabályok miatt szükséges az elnökség feladatainak bõvítése.

A Javaslat a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara küldöttgyûlése által megválasztott szakbizottságok szabályozását pontosítja.

A kamarai tagság felfüggesztése új etikai büntetés kiszabását teszi lehetõvé a kamara számára. A felfüggesztés idõtartamának 1 évben történõ maximálása kizárja annak lehetõségét, hogy a felfüggesztés etikai büntetés a kamarából való kizárással legyen azonos. A felfüggesztés joghatásai ugyanazok mint a szünetelésnek, igazságügyi szakértõi tevékenységet ez alatt az idõ alatt a kamarai tag természetesen nem végezhet.

Részben technikai, részben pedig munkaszervezési érdekbõl került megfogalmazásra a Javaslat 18. és 19. §-a. Az etikai eljárások során felmerült, hogy az illetékes területi kamara etikai bizottságának minden tagja elfogultságot jelentett be az eljárás során, ebben az esetben nem volt szabály arra, hogy melyik területi kamara járjon el. Ezt a hiányt pótolja a Javaslat akkor, amikor kimondja, hogy ilyen esetekben a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara egy másik területi kamarát jelöl ki az eljárás lefolytatására.

Az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe az igazságügy-miniszter veszi fel a jelölteket, az igazságügyi szakértõk névjegyzékét az Igazságügyi Minisztérium vezeti. Indokolt, hogy amikor etikai eljárás indul valamely szakértõvel szemben, errõl az Igazságügyi Minisztérium értesüljön.

Az etikai bizottságoknak talán már az elõbbiekben említett létszámhiányából adódóan is az volt a tapasztalata, hogy az etikai eljárások meglehetõsen elhúzódnak. Ezért az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvényhez hasonlóan a Javaslat a vizsgálóbiztos eljárását illetõen kimondja, hogy a vizsgálatot három hónapon belül be kell fejezni, indokolt esetben egy ízben további három hónappal az etikai bizottság elnöke ezt a határidõt meghosszabbíthatja.

A 19. §-hoz fûzött indoklásban kifejtett okokból szükséges, hogy az etikai bizottság a jogerõs határozatát ne csak a területi elnökséghez, hanem az Igazságügyi Minisztériumnak is megküldje.

A törvény a kihirdetését követõ második hónap elsõ napján lép hatályba, azért, hogy szabályainak alkalmazásához elegendõ idõ álljon az érintettek rendelkezésére.

A bírósági reform kapcsán az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezései alapján az Igazságügyi Minisztérium szakértõi intézeteiben mûködõ szakértõk közalkalmazotti jogviszonya, igazságügyi szolgálati jogviszonnyá alakult. Ezért módosul az Iszktv. 2. §-ának (2) bekezdésében lévõ szövegezés.

A Javaslat 9. §-a szerint amennyiben a területi kamara taglétszáma az 1000 fõt meghaladja, a közgyûlést területi küldöttgyûlés helyettesíti. Jelenleg egyetlen ilyen területi kamara van, a budapesti. A Budapesti Igazságügyi Szakértõi Kamara elsõ küldöttgyûlésének létrehozására tartalmaz e § átmeneti szabályokat. A területi elnökség a törvény hatálybalépését követõ egy hónapon belül köteles közgyûlést összehívni, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A területi küldöttgyûlés a megválasztásától számított 3 hónapon belül köteles elfogadni a Budapesti Igazságügyi Szakértõi Kamara alapszabályát, mindaddig amíg erre nem kerül sor, a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabályában foglaltaknak megfelelõen kell mûködnie.