A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. §-a és az azt megelõzõ cím helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

2. § (1) A MOK

a) az orvosi hivatás gyakorlásával és az orvosi tevékenységgel összefüggõ kérdésekben képviseli és védi az orvosi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, továbbá az orvosok jogait, és - külön jogszabályokban meghatározott keretek között - egyedi ügyekben is elõsegíti ezen jogok érvényesítését;

b) megalkotja Alapszabályát;

c) az orvosi hivatás gyakorlására vonatkozó szakmai magatartási szabályokat, orvosetikai szabályokat, etikai statutumot alkot, és az e törvényben meghatározott esetekben az orvosokkal szemben etikai eljárást folytat le;

d) az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott keretek között mûködteti az orvosszakmai kollégiumokat;

e) véleményezési jogot gyakorol

ea) az orvosok szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetõleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintõ jogszabály megalkotásánál,

eb) az orvosi tevékenység szervezeti vagy mûködési rendjét, az egészségügyi ellátást érintõ fõbb fejlesztési terveket, irányokat meghatározó állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati - az ea) pont hatálya alá nem tartozó - döntések meghozatalánál,

ec) a szakmai alkalmasság kérdésében az állami, egészségbiztosítási, illetõleg helyi önkormányzati szervek, valamint az orvostudományi egyetemek magasabb vezetõ és vezetõ beosztású orvosainak orvosi diplomához kötött tevékenység végzésének körében történõ vezetõi megbízása, illetve a vezetõi megbízás visszavonása, továbbá a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok e munkakörben, munkajogi jogviszony keretében történõ foglalkoztatása, illetõleg a foglalkoztatásnak a munkáltató kezdeményezésére történõ megszüntetése tekintetében,

ed) az orvosképzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjének, valamint az orvostudományi egyetemek felvételi és szakorvosképzés szakmánkénti keretszámainak meghatározása tekintetében,

ef) a külföldi felsõoktatási intézményben szerzett oklevél által tanúsított szakképzettség elismerési, vagy az oklevél honosítási feltételeinek, továbbá a szakorvosi oklevél honosítási feltételeinek megállapítása során,

eg) a helyi önkormányzatok alapellátási területi ellátási felelõsségébe tartozó feladatokat ellátó orvosok és a helyi önkormányzat közötti szerzõdés általános szerzõdési feltételeinek kialakításában,

eh) az orvosi diplomához kötött tevékenység végzésével járó egészségügyi szolgáltatás mûködési engedélyezése során, és - felkérésre - kijelölt szerve útján szakértõként részt vesz ezen szolgáltatások minõségi ellenõrzésében,

ei) az igazságügyi orvosszakértõk névjegyzékébe történõ felvétel tekintetében;

f) részt vesz és egyetértési jogot gyakorol az orvosi hivatás gyakorlói és az egészségbiztosítás szervei közötti általános szerzõdési feltételek kialakításában;

g) egyetértési jogot gyakorol a külföldi felsõoktatási intézményben szerzett orvosi oklevél által tanúsított szakképzettségnek az elismerése, illetve az oklevél honosítása nélkül, határozott ideig végezhetõ orvosi tevékenységre irányuló kérelmek ügyében;

h) részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintõ szakmai testületek, illetõleg bizottságok munkájában;

i) ajánlásokat ad az egészségügyi szolgáltatók által megállapított egyes orvosi szolgáltatások díjtételei alsó határaira;

j) nyilvántartást vezet a tagjairól, és vezeti az orvosok mûködési nyilvántartását;

k) a szakmai kollégiumok véleménye alapján meghatározza - az 1997. évi CLIV. tv. 115. §-ának (3) bekezdésére és 117. § (2) bekezdésének c) pontjára, valamint a 140. §-ára tekintettel - a tagjai körében kötelezõ továbbképzés szakmai feltételeit, egységes elveit és programjait, rendszeresen ellenõrzi a teljesítést, továbbképzést szervezhet;

l) feladatkörében együttmûködik az egészségügy területén mûködõ társadalmi szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába - szükség szerint - bevonja az érintett egészségügyi érdekképviseleti szerveket;

m) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektõl jogszabály nem tiltja.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt véleményezési jogkörök érvényesülése érdekében a jogszabályok, illetve egyéb döntések elõkészítéséért felelõs szervek illetõleg személyek kötelesek

a) a jogszabályok, illetve döntések tervezeteit, valamint azok indokolását véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a MOK-nak véleménye kialakításához megfelelõ idõ és ismeret álljon rendelkezésére;

b) a MOK véleményét az elõkészítés során mérlegelni, illetõleg

c) a MOK véleményének figyelmen kívül hagyása, vagy részleges figyelembe vétele esetén ennek okairól a döntés meghozatalára, illetõleg a jogszabály megalkotására jogosult személyt, illetve szervet, valamint - a jogszabályok és a vezetõi megbízással összefüggõ munkáltatói döntések kivételével - a MOK-ot írásban tájékoztatni;

d) az (1) bekezdés eb)-ec), valamint az eh) alpontjaiban foglalt, elfogadott döntésekrõl, határozatokról a MOK-ot tájékoztatni.

(3) A MOK az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt véleményezési jogkörét a véleményt kérõ által meghatározott határidõn belül gyakorolja, illetõleg - a (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelõ határidõ tûzése esetén - a határidõ lejártát megelõzõen javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Amennyiben a MOK a rendelkezésére álló határidõn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, illetve nem kéri a határidõ meghosszabbítását, a jogszabályok, illetve egyéb döntések elõkészítéséért felelõs szervek, vagy személyek a MOK véleményének hiányában is kezdeményezhetik a döntés meghozatalát, illetve a jogszabály kiadását. Nem hosszabbítható meg a MOK véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidõ oly módon, hogy a meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal külön törvény szerinti eljárási határidejének elmulasztását eredményezze.

(4) Az (1) bekezdés eh) alpontjában meghatározott véleményezési jog-körében eljárva a MOK a mûködési engedély kiadására jogosult hatóságot tájékoztatja különösen arról, hogy a kérelem szerint az egészségügyi szolgáltatást nyújtó, vagy abban részt venni szándékozó orvos

a) rendelkezik-e kamarai tagsággal, továbbá nem áll e a tervezett tevékenységet kizáró vagy korlátozó kamarai etikai büntetés hatálya alatt;

b) szerepel-e az orvosok mûködési nyilvántartásában;

c) esetében nem áll-e fenn olyan, a MOK által ismert, jogszabályon alapuló kizáró ok, amely az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában való részvételét megakadályozhatja.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelõen irányadóak az (1) bekezdés ec) alpontjában megjelölt jogviszonyok keletkezésével összefüggõ véleményezési jogkör gyakorlása során is azzal, hogy a MOK - a vezetõi megbízás, illetõleg az alkalmazás szempontjából jelentõs bármely körülményre kiterjedõ - véleményét a munkáltatói jogkört gyakorló számára adja meg.

(6) Az (1) bekezdés f)-g) pontjaiban megjelölt egyetértési jogkör gyakorlása során - jogszabály eltérõ rendelkezésének hiányában - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénynek a szakhatóság közremûködésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerûen alkalmazni, és a MOK a kérelemmel kapcsolatos elutasító véleményét írásban indokolni köteles."

A Tv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Azokon a településeken, fõvárosi kerületekben, ahol az orvosi diplomához kötött tevékenységet helyben végzõ kamarai tagok száma

a) az 50 fõt eléri, helyi kamarát lehet;

b) a 300 fõt eléri, helyi kamarát kell

létrehozni."

A Tv. 5. §-a a következõ (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) Egy vagy több helyi kamara írásban megállapodhat a területileg illetékes megyei kamarával arról, hogy feladat- és hatáskörének egy részét a megyei kamara látja el. Helyi kamarák írásbeli megállapodást arról is köthetnek, hogy feladat- és hatásköreiket részben vagy egészben társult módon látják el. Azokban a feladat- és hatásköri kérdésekben, amelyek megállapodással kikerültek a helyi kamarák hatáskörébõl, illetõleg egyes helyi kamarák illetékességébõl, az érintett helyi kamarák arra egyébként jogosult szervei jogkörüket nem gyakorolhatják.

(4) Egy vagy több megyei kamara írásban megállapodhat arról, hogy feladat- és hatáskörének egy részét részben vagy egészben társult módon látják el, illetve arról, hogy a feladat- és hatáskör egy részét a megállapodásban megjelölt megyei kamara látja el. Azokban a feladat- és hatásköri kérdésekben, amelyek megállapodással kikerültek a megyei kamarák hatáskörébõl, illetõleg egyes megyei kamarák illetékességébõl, az érintett megyei kamarák arra egyébként jogosult szervei jogkörüket nem gyakorolhatják.

(5) A (3)-(4) bekezdésekben meghatározott megállapodások érvényességéhez a MOK országos elnökségének a jóváhagyása szükséges."

A Tv. 6. §-ának (4) bekezdése a következõ szövegrésszel egészül ki:

"Az újra összehívott küldöttgyûlés - változatlan napirenddel - határozatképes, ha azon a küldöttek több, mint 33 %-a jelen van."

A Tv. 8. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A fõvárosi területi kamara illetékességi területén egyidejûleg több etikai bizottság is mûködhet. Ezek számát és illetékességi területét az Alapszabály határozza meg."

A Tv. az alábbi 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § (1) A megyei kamarának a kamara képviseleti, vagy ügyintézõ szervének, illetõleg valamely tisztségviselõjének kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatainak irányítását, illetve összehangolását a megyei kamara ügyviteli szervezetének vezetõje (a továbbiakban: megyei ügyviteli vezetõ) látja el. A megyei ügyviteli vezetõ a megyei kamarával munkaviszonyban áll. Ügyviteli vezetõ csak az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási fõiskolai végzettséggel, vagy

b) általános orvosi vagy fogorvosi oklevéllel és közigazgatási alapvizsgával

rendelkezik.

(2) A megyei ügyviteli vezetõ felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat a megyei kamara elnöksége, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(3) A megyei ügyviteli vezetõ gyakorolja a megyei kamara irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - ügyviteli szervezeténél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

(4) A megyei ügyviteli vezetõ igazgatási-ügyviteli feladatait az Alapszabály állapítja meg."

A Tv. 12. § (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[Az országos elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik]

"c) az Alapszabály eltérõ rendelkezése hiányában a 2. § (1) bekezdésében meghatározott véleményezési, egyetértési, illetõleg ajánlási jogkörök gyakorlása."

A Tv. az alábbi 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § (1) Az országos képviseleti, illetõleg ügyintézõ kamarai szervek vagy azok valamely tisztségviselõjének kizárólagos hatáskörébe nem tartozó országos kamarai feladatok irányítását, illetve összehangolását az országos ügyviteli szervezet vezetõje (a továbbiakban: országos ügyviteli vezetõ) látja el. Az országos ügyviteli vezetõ az országos elnökséggel munkaviszonyban áll.

(2) Az országos ügyviteli vezetõ felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az országos elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(3) Az országos ügyviteli vezetõ képesítési követelményeire a megyei ügyviteli vezetõ 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott képesítési követelményei az irányadóak.

(4) Az országos ügyviteli vezetõ gyakorolja az irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - országos kamarai ügyviteli szervezetnél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

(5) Az országos ügyviteli vezetõ feladatait az Alapszabály határozza meg."

A Tv. 18. §-a az alábbi (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

"(4) A kamarai tisztségviselõt az üzemi tanács elnökére vonatkozó munkaidõ-kedvezmény és a választott szakszervezeti tisztségviselõre vonatkozó védelem, az ügyintézõ szervek nem tisztségviselõ tagjait az üzemi tanács tagjaira vonatkozó munkaidõ-kedvezmény illeti meg. A választott szakszervezeti tisztségviselõ munkajogi védelme tekintetében a felettes szakszervezeti szervet külön törvény szerint megilletõ jogosultságokat helyi és megyei kamarai tisztségviselõ esetén a megyei kamara elnöksége, országos tisztségviselõ esetén az országos elnökség gyakorolja.

(5) A kamarai tevékenységet teljes munkaidõben végzõ tisztségviselõt megválasztásának idõtartamára fizetés nélküli szabadság illeti meg."

A Tv. 20. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(2) MOK tagság nélkül is végezhetõ az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt

a) olyan nem magyar állampolgár végzi, aki - külön jogszabályban meghatározottak szerint - engedélyt kapott arra, hogy külföldön szerzett orvosi diplomájának honosítása, vagy szakképzettségének elismerése nélkül meghatározott ideig és helyen orvosi diplomához kötött tevékenységet végezzen Magyarországon;

b) közszolgálati jogviszony keretében eljárva

ba) nem kizárólag orvosi képesítéshez kötött munkakörben végzik,

bb) olyan magasabb vezetõ, illetve vezetõ megbízású köztisztviselõ végzi, akinek feladatkörébe tartozik a MOK egyetértési, illetõleg véleményezési jogával érintett jogszabályok, illetve egyéb döntések meghozatala.

(3) A (2) bekezdés ba) alpontjában meghatározott munkakörben foglalkoztatott orvosok a kamarai tagságot önként vállalhatják, a bb) alpontjában megjelölt személyek közszolgálati jogviszonyával a kamarai tagság összeférhetetlen.

(4) Az (1) bekezdésben szereplõ rendelkezés nem érinti az orvos külön törvényben meghatározott elsõsegélynyújtási kötelezettségét, illetõleg a külön jogszabály szerinti pro família gyógyszerrendelés lehetõségét."

A Tv. 21. §-ának (6) bekezdése a következõ szövegrésszel egészül ki:

"A tevékenység helyének megváltozását az orvos ebben az esetben a területileg a helyváltoztatásig illetékes helyi kamarának is bejelenti."

A Tv. 25. §-a a következõ c) ponttal egészül ki:

[A MOK etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le. E törvény alkalmazásában etikai vétség:]

"c) az Alapszabályban, illetõleg a MOK más belsõ szabályzatában foglalt, vagy a választott tisztségbõl eredõ kötelezettségnek"

A Tv. 26. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 20. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, kamarai tagsággal nem rendelkezõ köztisztviselõkkel szemben etikai eljárás kizárólag a közszolgálati jogviszony keretein kívül elkövetett, a 25. § a)-b) pontjaiban foglalt, kamarai tagsági viszonnyal nem összefüggõ etikai vétség alapos gyanúja esetén folytatható le. Ebben az esetben az etikai eljárás során az etikai felelõsség tárgyában hozható döntés, etikai büntetés azonban nem szabható ki. Az eljárásra egyebekben a 27-31. §-okban foglalt rendelkezések irányadóak azzal, hogy az eljárás lefolytatására az érintett lakóhelye szerint illetékes megyei kamara etikai bizottsága jogosult."

(1) A Tv. 30. §-ának (1) bekezdése a következõ a) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi a)-d) pontok jelölése b)-e) pontokra változik:

[Kiszabható etikai büntetések:]

"a) a figyelmeztetés,"

(2) A Tv. 30. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban megjelölt etikai büntetés jogerõs kiszabásáról értesíteni kell az érintett személy munkáltatóját is."

A Tv. 32. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"32. § (1) Az egészségügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol a MOK mûködése felett. Ebben a jogkörében ellenõrzi, hogy az Alapszabály jogszerû-e, továbbá más kamarai szabályzatok, illetve a kamarai szervek és tisztségviselõk határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, illetõleg az Alapszabályt. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetõleg egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(2) Amennyiben a miniszter azt állapítja meg, hogy az Alapszabály, más kamarai szabályzat vagy kamarai szerv, illetve tisztségviselõ határozata jogszabálysértõ, illetõleg alapszabályellenes (a továbbiakban együtt: jogsértõ), megfelelõ határidõ kitûzésével felhívja az érintett kamarai szervet, tisztségviselõt a jogsértés megszüntetésére. A kamarai szerv (tisztségviselõ) köteles - a miniszter felhívásában megadott határidõn belül - a jogsértést megszüntetni, vagy egyet nem értésérõl a minisztert tájékoztatni.

(3) Ha az érintett kamarai szerv (tisztségviselõ) a jogsértést nem szüntette meg, a miniszter - a felhívásban megadott határidõ lejártától számított 30 napon belül - a Polgári Perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet országos kamarai szerv vagy tisztségviselõjének jogsértése esetén az országos kamarai szervvel, helyi vagy megyei kamarai szerv, illetõleg tisztségviselõjének jogsértése esetén az illetékes megyei kamarával szemben kell benyújtani.

(4) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogsértést megállapítja,

a) a jogsértõ Alapszabályt, más szabályzatot vagy határozatot, illetve annak jogszabálysértõ részét hatályon kívül helyezi és új döntés meghozatalát rendeli el,

b) a mûködés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogsértés orvoslására, vagy a jogsértõen mûködõ kamarai szerv (tisztségviselõ) választására jogosult kamarai szerv összehívását,

c) a jogsértõ kamarai szerv (tisztségviselõ) mûködését felfüggesztheti, vagy a kamarai szerv ellenõrzésére - a kamarai tagok közül - felügyelõ biztost rendelhet ki, ha a mûködés törvényessége másként nem biztosítható.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott intézkedések közül a bíróság az adott esetben leginkább megfelelõ bármely intézkedést alkalmazhatja, illetve több intézkedés együttes alkalmazását is elrendelheti.

(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felügyelõ biztos - szükség esetén - köteles a mûködés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az illetékes megyei kamara küldöttgyûlését, illetõleg - megyei küldöttgyûlés, vagy országos kamarai szerv jogsértõ mûködése esetén - a küldöttközgyûlést. A felügyelõ biztost kirendelõ bíróság a jogszerûség helyreállítására határidõt szabhat, a felügyelõ biztos feladatait meghatározhatja, szükség szerint - a felügyelõ biztos felmentésével vagy anélkül - új felügyelõ biztost rendelhet ki.

(7) A felügyelõ biztos tevékenységérõl és annak eredményérõl tájékoztatja a kirendelõ bíróságot és a minisztert. A felügyelõ biztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és az ellenõrzött kamarai szerv viseli.

(8) Nem rendelhetõ ki felügyelõ biztosként az, aki a MOK-ban tisztséget nem viselhet, valamint az sem, akit az ellenõrzött kamarai szerv közvetlenül irányít. A felügyelõ biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható, illetõleg e tevékenységéért vele szemben hátrányos kamarai jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(9) Az országos elnökség az Alapszabály és más szabályzatok elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb határozatot pedig felhívásra - az elfogadástól, illetõleg a felhívástól számított 15 napon belül - törvényességi ellenõrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátja. A miniszter álláspontjáról az országos elnökséget a döntés, határozat kézhezvételétõl számított 30 napon belül tájékoztatja."

A Tv. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az a kamarai tag, aki orvosi diplomához kötött tevékenységét olyan településen, fõvárosi kerületben fejti ki, ahol helyi kamara nem mûködik, választhat, hogy melyik, ugyanezen megye, illetve melyik kerület területén mûködõ helyi kamarának kíván a tagja lenni."

(1) A Tv. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A MOK mûködésének költségeit

a) a tagjai által befizetett tagdíj, és egyéb díjbevételek;

b) a törvényben meghatározott vagy a megállapodással átvett közfeladatok ellátásához a központi költségvetéstõl átvett pénzeszközök;

c) alapítványi és más támogatások;

d) szolgáltatási, vállalkozási tevékenységbõl származó bevételek;

e) pályázat útján elnyert pénzösszegek;

f) nemzetközi vagy hazai együttmûködésbõl származó pénzösszegek;

g) jogszabály által nem tiltott egyéb bevételek

fedezik."

(2) A Tv. 42. §-a az alábbi (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) Amennyiben törvény közfeladatot határoz meg a MOK részére, az Országgyûlés dönt a közfeladat ellátásához szükséges központi költségvetési hozzájárulás mértékérõl, és annak - az Egészségügyi Minisztérium fejezetén belül elkülönített - biztosításáról.

(4) Amennyiben közfeladat ellátására az arra egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szervvel, vagy más személlyel kötött megállapodás alapján válik a MOK jogosulttá, a feladat átadásáról szóló megállapodás tartalmazza az elvégzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítását is."

(1) A Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény (a továbbiakban: Gyktv.) 2. §-a és az azt megelõzõ cím helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

2. § (1) A Kamara a gyógyszerészi hivatás gyakorlásával és a gyógyszerészi tevékenységgel összefüggõ kérdésekben képviseli és védi a gyógyszerészi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, valamint a gyógyszerészek jogait, és - külön jogszabályban meghatározott keretek között - egyedi ügyekben is elõsegíti ezen jogok érvényesítését.

(2) A Kamara az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében különösen

a) megalkotja

b) véleményezi

c) egyetértési jogot gyakorol a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzõk és az egészségbiztosítás szervei közötti általános szerzõdési feltételek meghatározása során;

d) tagjairól nyilvántartást vezet, és vezeti a gyógyszerészek mûködési nyilvántartását;

e) mûködteti a gyógyszerész szakmai kollégiumokat;

f) elmarasztalja az etikai és szakmai szabályokat vétkesen megszegõ gyógyszerészeket;

g) külön jogszabályban foglaltak szerint engedélyezi a személyes gyógyszertár mûködtetési jogot;

h) részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintõ szakmai testületek, illetõleg bizottságok munkájában;

i) javaslatok, tájékoztatások adásával elõmozdítja a gyógyszerészetet közvetlenül érintõ jogszabályok és egyéb állami, helyi önkormányzati, egészségbiztosítási döntések, illetve intézkedések kidolgozását, illetõleg végrehajtását;

j) az érintettek kezdeményezésére egyeztetõ eljárást folytat le tagjai körében a gyógyszerészi tevékenység gyakorlásával összefüggõ vitás kérdésekben;

k) a gyógyszerész szakmai kollégiumok véleménye alapján - a külön törvényben foglaltakra figyelemmel - meghatározza a tagjai körében kötelezõ továbbképzés szakmai feltételeit, egységes elveit és programjait, továbbá ellenõrzi a továbbképzések teljesítését, továbbképzéseket szervez;

l) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály a hatáskörébe utal, illetve amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervtõl jogszabály nem tiltja."

A Gyktv. a 2. §-át követõen a következõ címmel és 2/A. §-sal egészül ki:

2/A. § (1) A 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott véleményezési, illetõleg a 2. § (2) bekezdésének c) pontja, valamint a külön jogszabály szerinti egyetértési jogkörök érvényesülése érdekében a jogszabályok, illetve egyéb döntések elõkészítéséért felelõs szervek, illetõleg személyek kötelesek

a) a jogszabályok, illetve döntések tervezeteit, valamint azok indokolását véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a Kamarának véleménye kialakításához megfelelõ idõ és ismeret álljon rendelkezésre;

b) a Kamara véleményét az elõkészítés során mérlegelni, illetõleg

c) a Kamara véleményének figyelmen kívül hagyása vagy részleges figyelembe vétele esetén ennek okairól és véleményérõl a döntés meghozatalára, illetõleg a jogszabály megalkotására jogosult személyt vagy szervet, illetve - a jogszabályok valamint a vezetõi megbízással összefüggõ munkáltatói döntések kivételével - a Kamarát írásban tájékoztatni;

d) a 2. § (2) bekezdésének bb), és bd) alpontjaiban foglalt, elfogadott döntésekrõl, határozatokról a Kamarát tájékoztatni.

(2) A 2. § (2) bekezdésének bd) alpontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljárva a Kamara a munkáltatói jogkört gyakorló személyt tájékoztatja különösen arról, hogy a megbízandó, illetõleg a vezetõi megbízással már rendelkezõ gyógyszerész

a) rendelkezik-e kamarai tagsággal, illetõleg nem áll-e a vezetõi megbízást kizáró kamarai etikai büntetés hatálya alatt;

b) szerepel-e a gyógyszerészek mûködési nyilvántartásában;

c) esetében nem áll-e fenn olyan, a Kamara által ismert, jogszabályon alapuló, vagy egyéb ok, amely vezetõi megbízatását kizárhatja, vagy befolyásolhatja.

(3) A 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott véleményezési jogkörét a Kamara a véleményt kérõ által meghatározott határidõn belül gyakorolja, illetve - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelõ határidõ kitûzése esetén - a határidõ lejártát megelõzõen javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Amennyiben a Kamara a rendelkezésére álló határidõn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, vagy nem kéri a véleményezési határidõ meghosszabbítását, a jogszabályok, egyéb döntések elõkészítéséért felelõs szervek, illetve személyek a Kamara véleményének hiányában is kezdeményezhetik a jogszabály kiadását, illetõleg az egyéb döntés meghozatalát. Nem hosszabbítható meg a Kamara véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidõ oly módon, hogy a meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal külön törvény szerinti eljárási határidejének elmulasztását eredményezze.

(4) A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a külön jogszabályban meghatározott kamarai egyetértési jogkör gyakorlása során - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénynek a szakhatóság közremûködésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerûen alkalmazni, és a Kamara - egyet nem értése esetén - döntését írásban indokolni köteles."

A Gyktv. 5. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"5. § (1) A képviseleti szerv az e törvényben és az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással területi elnökséget választ, amely az új területi elnökség megválasztásáig látja el feladatait.

(2) A területi elnökségbe elnököt, az Alapszabályban meghatározott számú alelnököt és elnökségi tagot kell megválasztani.

(3) A területi elnökség határozatképességére és a határozathozatal módjára a 4. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

(4) A területi elnökség tagjai, ha nem küldöttek, a küldöttgyûlés ülésén tanácskozási joggal részt vesznek.

(5) A területi szervezet tisztségviselõi:

a) az elnök,

b) az alelnök(ök),

c) az etikai-fegyelmi bizottság elnöke."

A Gyktv. 7. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"7. § (1) A területi szervezetnek a képviseleti szerv, a területi elnökség, az etikai-fegyelmi bizottság, vagy valamely tisztségviselõ kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatait a területi szervezet titkára irányítja, illetõleg hangolja össze. A titkár a területi szervezettel munkaviszonyban áll. Titkár csak az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási fõiskolai végzettséggel, vagy

b) gyógyszerészi diplomával és közigazgatási alapvizsgával rendelkezik.

(2) A titkár igazgatási-ügyviteli feladatait az Alapszabály állapítja meg.

(3) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat a területi elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(4) A titkár gyakorolja a területi szervezetnek az irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - ügyviteli szervezeténél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben, valamint a 4-6. §-okban meghatározott szerveken kívül további szervek megalakításáról az Alapszabály rendelkezik."

A Gyktv. 9-10. §-ai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"9. § (1) A küldöttközgyûlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó, jogszabályban, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására a küldöttközgyûlés országos ügyintézõ, illetve ellenõrzõ szerveket és tisztségviselõket választ.

(2) Az országos szervezet ügyintézõ, illetve ellenõrzõ szervei

a) az elnökség;

b) a felügyelõ bizottság;

c) az országos etikai-fegyelmi bizottság.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az Alapszabály más ügyintézõ vagy egyéb szerv létrehozásáról is rendelkezhet.

10. § (1) Az elnökség tagjai az elnök, az Alapszabály szerint meghatározott számban megválasztott alelnökök és egyéb tagok.

(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a küldöttközgyûlés üléseinek összehívása;

b) a 2. § (2) bekezdésének b)-c), és g) pontjaiban meghatározott véleményezési és egyetértési, illetve engedélyezési jog gyakorlása;

c) a 17. § (4) bekezdésében, illetõleg a 19. § (4) bekezdésében meghatározott fellebbezések elbírálása;

d) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály, illetve az Alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában megjelölt véleményezési, illetve egyetértési jogkörök, továbbá az Alapszabály szerint az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a küldöttközgyûlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásához utasítást adhat.

(4) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az Alapszabály az elnökség kötelezõ összehívásának más eseteit is meghatározhatja.

(5) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára a 4. § (3)-(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.

(6) A Kamara országos tisztségviselõi

a) az elnök;

b) az alelnök(ök);

c) az országos etikai-fegyelmi bizottság elnöke;

d) a felügyelõ bizottság elnöke.

(7) Az elnök kizárólagos hatáskörébe tartozik a 2. § (2) bekezdésének g) pontjában foglalt engedélyekkel összefüggõ fellebbezések elbírálása."

A Gyktv. a következõ 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § (1) Az országos szervezetnek a küldöttközgyûlés, a 9. § (2) bekezdése szerinti ügyintézõ vagy ellenõrzõ szerv, illetõleg valamely országos tisztségviselõ kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatainak irányítását, illetve összehangolását az országos szervezet titkára látja el. A titkár az országos szervezettel munkaviszonyban áll. A titkár képesítési feltételeire a 7. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A titkár igazgatási-ügyviteli feladatait az Alapszabály állapítja meg.

(3) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(4) A titkár gyakorolja az országos szervezetnek az irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - ügyviteli szervezeténél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat."

A Gyktv. 13. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"13. § (1) Összeférhetetlen a kamarai tisztséggel, ha valaki a gyógyszerészet szakmai irányításában vagy finanszírozásában ügydöntõ jelleggel részt vesz, valamint ha más, a gyógyszerészet területén mûködõ érdekvédelmi szervezetben vagy politikai pártban tisztséget tölt be.

(2) Kamarai tisztségviselõ a kamarai szervezetben más, az 5. § (5) bekezdésében, illetve a 10. § (6) bekezdésében megjelölt tisztséget nem tölthet be.

(3) A területi szervezet, illetve az országos szervezet elnökségének, valamint a felügyelõ bizottság tagjai, továbbá - a képviseleti szervek kivételével - az egymással irányítási, ellenõrzési viszonyban álló kamarai szervek tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja] és munkájuk során egymás alá- és fölérendeltjei."

A Gyktv. 14. §-a az alábbi (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

"(4) A tisztségviselõt az üzemi tanács elnökére vonatkozó munkaidõ kedvezmény és a választott szakszervezeti tisztségviselõre vonatkozó védelem, az ügyintézõ szervek nem tisztségviselõ tagjait az üzemi tanács tagjaira vonatkozó munkaidõ-kedvezmény illeti meg. A választott szakszervezeti tisztségviselõ munkajogi védelme tekintetében a felettes szakszervezeti szervet külön törvény szerint megilletõ jogosultságokat a területi szervezet tisztségviselõje esetén a területi elnökség, az országos szervezet tisztségviselõje esetén az országos elnökség gyakorolja.

(5) A kamarai tevékenységet teljes munkaidõben végzõ tisztségviselõt megválasztásának idõtartamára fizetés nélküli szabadság illeti meg."

A Gyktv. 16. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"16. § (1) Gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet - jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével csak az végezhet, aki

a) tagja a Kamarának, valamint

b) külföldön szerzett gyógyszerészi diploma honosítása, illetve szakképzettség elismerése, vagy magyar egyetemen idegen nyelvi képzés keretében szerzett diploma esetén a külön jogszabályban meghatározottak szerint a szakmai nyelvvizsgát letette.

(2) Kamarai tagság nélkül is végezhetõ az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt

a) olyan nem magyar állampolgár végzi, aki - külön jogszabályban meghatározottak szerint - engedélyt kapott arra, hogy külföldön szerzett gyógyszerészi diplomájának honosítása vagy szakképzettségének elismerése nélkül meghatározott ideig és helyen gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet végezzen Magyarországon;

b) közszolgálati jogviszony keretében eljárva

(3) A (2) bekezdés ba) alpontjában meghatározott munkakörben foglalkoztatott gyógyszerészek a kamarai tagságot önként vállalhatják."

A Gyktv. 20. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a gyógyszerészi foglalkozás szakmai szabályainak, illetve az Alapszabályban vagy a Kamara más, a b) pontban meg nem jelölt belsõ szabályzatában meghatározott, illetõleg a választott tisztségbõl eredõ kötelezettségek vétkes megszegése fegyelmi vétségnek;"

A Gyktv. 21. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 16. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, kamarai tagsággal nem rendelkezõ köztisztviselõkkel szemben fegyelmi eljárás kizárólag a közszolgálati jogviszony keretein kívül, a gyógyszerészi foglalkozás szakmai szabályainak megszegésével elkövetett fegyelmi vétség, illetve a 20. § b) pontja szerinti, kamarai tagsági viszonnyal össze nem függõ etikai vétség alapos gyanúja esetén folytatható le. Ebben az esetben a fegyelmi eljárás során a fegyelmi felelõsség tárgyában hozható döntés, fegyelmi büntetés azonban nem szabható ki. Az eljárásra egyebekben a 22-26. §-okban foglalt rendelkezések irányadóak azzal, hogy az eljárás lefolytatására az érintett lakóhelye szerint illetékes területi szervezet etikai-fegyelmi bizottsága illetékes."

A Gyktv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(1) A fegyelmi eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy gyógyszerészi tevékenységének helye szerint illetékes területi szervezet etikai-fegyelmi bizottsága (a továbbiakban: elsõ fokú etikai-fegyelmi bizottság) jogosult."

A Gyktv. 28. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"28. § (1) Az egészségügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol a Kamara mûködése felett. Ebben a jogkörében ellenõrzi, hogy az Alapszabály jogszerû-e, továbbá más kamarai szabályzatok illetve a kamarai szervek, és tisztségviselõk határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, illetõleg az Alapszabályt. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetõleg egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(2) Amennyiben a miniszter azt állapítja meg, hogy az Alapszabály, más kamarai szabályzat vagy kamarai szerv, illetve tisztségviselõ határozata jogszabálysértõ, illetõleg alapszabályellenes (a továbbiakban együtt: jogsértõ), megfelelõ határidõ kitûzésével felhívja az érintett kamarai szervet, tisztségviselõt a jogsértés megszüntetésére. A kamarai szerv (tisztségviselõ) köteles - a miniszter felhívásában megadott határidõn belül - a jogsértést megszüntetni, vagy egyet nem értésérõl a minisztert tájékoztatni.

(3) Ha az érintett kamarai szerv (tisztségviselõ) a jogsértést nem szüntette meg, a miniszter - a felhívásban megadott határidõ lejártától számított 30 napon belül - a Polgári Perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet országos kamarai szerv vagy tisztségviselõjének jogsértése esetén az országos kamarai szervvel, területi kamarai szerv, illetõleg tisztségviselõjének jogsértése esetén az illetékes területi szervezettel szemben kell benyújtani.

(4) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogsértést megállapítja,

a) a jogsértõ Alapszabályt, más szabályzatot vagy határozatot, illetve annak jogszabálysértõ részét hatályon kívül helyezi és új döntés meghozatalát rendeli el,

b) a mûködés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogsértés orvoslására, vagy a jogsértõen mûködõ kamarai szerv (tisztségviselõ) választására jogosult kamarai szerv összehívását,

c) a jogsértõ kamarai szerv (tisztségviselõ) mûködését felfüggesztheti, vagy a kamarai szerv ellenõrzésére felügyelõ biztost rendelhet ki, ha a mûködés törvényessége másként nem biztosítható.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott intézkedések közül a bíróság az adott esetben leginkább megfelelõ bármely intézkedést alkalmazhatja, illetve több intézkedés együttes alkalmazását is elrendelheti.

(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felügyelõ biztos - szükség esetén - köteles a mûködés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az illetékes területi szervezet képviseleti szervét, illetõleg - a területi szervezet képviseleti szervének vagy országos kamarai szerv jogsértõ mûködése esetén - a küldöttközgyûlést. A felügyelõ biztost kirendelõ bíróság a jogszerûség helyreállítására határidõt szabhat, a felügyelõ biztos feladatait meghatározhatja, szükség szerint - a felügyelõ biztos felmentését követõen vagy anélkül - új felügyelõ biztost rendelhet ki.

(7) A felügyelõ biztos tevékenységérõl és annak eredményérõl tájékoztatja a kirendelõ bíróságot és a minisztert. A felügyelõ biztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és az ellenõrzött kamarai szerv viseli.

(8) Nem rendelhetõ ki felügyelõ biztosként az, aki a Kamarában tisztséget nem viselhet, illetve az, akit az ellenõrzött kamarai szerv közvetlenül irányít. A felügyelõ biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható, illetõleg e tevékenységéért vele szemben hátrányos kamarai jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(9) Az országos elnökség az Alapszabály és más szabályzatok elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb határozatot pedig felhívásra - az elfogadástól, illetõleg a felhívástól számított 15 napon belül - törvényességi ellenõrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátja. A miniszter álláspontjáról az országos elnökséget a döntés, határozat kézhezvételétõl számított 30 napon belül tájékoztatja."

(1) A Gyktv. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(1) A Kamara mûködésének költségeit

a) a tagjai által fizetett tagdíj és egyéb díjbevételek;

b) alapítványi és más támogatások;

c) szolgáltatási, vállalkozási tevékenységbõl származó bevételek;

d) törvényben meghatározott vagy megállapodással átvett közfeladatok ellátásához a központi költségvetésbõl átvett pénzeszközök;

e) pályázat útján elnyert pénzeszközök;

f) nemzetközi vagy hazai együttmûködésbõl származó pénzeszközök;

g) jogszabály által nem tiltott egyéb bevételek

fedezik."

(2) A Gyktv. 38. §-a az alábbi (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) Amennyiben törvény közfeladatot határoz meg a Kamara részére, az Országgyûlés dönt a közfeladat ellátásához szükséges költségvetési hozzájárulás mértékérõl, és annak - az Egészségügyi Minisztérium fejezetén belül - elkülönített biztosításáról.

(4) Amennyiben közfeladat ellátására az arra egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szervvel, vagy más személlyel kötött megállapodás alapján válik a Kamara jogosulttá, a feladat átadásáról szóló megállapodás tartalmazza az elvégzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítását is."

(1) A gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Gyltv.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A gyógyszertár a gyógyszer ellátásra irányuló egészségügyi és kiskereskedelmi tevékenységet végzõ intézmény. A gyógyszertár közforgalmú, fiók, intézeti és kézigyógyszertárként mûködhet."

A Gyltv. 3. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"b) a Kamara határozatát a személyi jog engedélyezésérõl,"

A Gyltv. 18. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép és a (3) bekezdés az alábbi c) ponttal egészül ki:

[A határozat 1 példányát a személyi jogosultján kívül meg kell küldeni]

"b) a Kamara területileg illetékes szervének;

c) az OTH-nak és az ÁNTSZ-nek."

A Gyltv. 21. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[A személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha]

"a) a személyi jog jogosultja a személyi jog elnyerése, valamint a gyógyszertár létesítése iránti eljárás során az ügy érdemi elbírálása szempontjából rosszhiszemû volt".

A Gyltv. 22. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

" 22. § (1) A Kamara a személyi jogot visszavonja, ha az ÁNTSZ

a) a közforgalmú gyógyszertárba három éven belül legalább két alkalommal a személyi jog jogosultjának felróható okból hatósági vezetõt rendelt ki,

b) ismételt figyelmeztetése ellenére a közforgalmú gyógyszertárat nem személyesen vezeti.

(2) A személyi jog visszavonását az ÁNTSZ, az OTH, valamint a Kamara területileg illetékes szerve kezdeményezheti.

(3) A személyi jog visszavonásáról a Kamara az OTH véleményének kikérése után határozattal dönt. A határozat egy példányát a Kamara az érintett gyógyszerészen kívül a közforgalmú gyógyszertár székhelye, valamint telephelye szerinti települési önkormányzatnak, a Kamara területileg illetékes szervének, az OTH-nak, valamint az ÁNTSZ-nek is megküldi."

A Gyltv. 24. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[A hozzátartozói személyi jog a 45. § (1) bekezdés bb) pontjában szabályozott nyilvántartásba történõ bejegyzéssel jön létre. Errõl]

"c) Kamara területileg illetékes szervét, az OTH-t, és az ÁNTSZ-t."

A Gyltv. 25. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[Ha a hozzátartozói személyi jog jogosultja]

"a) a túlélõ házastárs vagy nagykorú leszármazó, a hozzátartozói személyi jognak a 45. § (1) bekezdésének bb) pontjában szabályozott nyilvántartásba történõ bejegyzésétõl számított öt évig,"

A Gyltv. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A gyógyszertárak szakmai felügyeletét az ÁNTSZ gyakorolja."

Az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerekrõl szóló 1998. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 4. §-ának m) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"m) a gyógyszer gyártója: az a gazdálkodó szervezet, amely rendelkezik a gyógyszer gyártására jogosító hatósági engedéllyel;"

(1) A Gytv. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

" (2) A magisztrális és a galenusi gyógyszerek csomagolására vonatkozó szabályokat a Magyar Gyógyszerkönyv illetve a Szabványos Vényminta Gyûjtemény állapítja meg."

(2) A Gytv. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdés a), b), d), és h) pontjaiban meghatározott adatokat a gyógyszer közvetlen csomagolásán kell feltüntetni."

A Gytv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Gyógyszer - a magisztrális és a galenusi gyógyszer kivételével - csak betegtájékoztatóval együtt hozható forgalomba. Mellõzhetõ a csomagolásban elhelyezett betegtájékoztató, ha a (2) bekezdésben meghatározott adatok a gyógyszer külsõ vagy közvetlen csomagolásán fel vannak tüntetve."

A Gytv. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(2) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha

a) a gyógyszer gyártója saját elõállítású termékeit,

b) az állami katasztrófa és védelmi készlet kezelõje az általa készletbe vett gyógyszert - a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén -

kizárólag fekvõbeteg - gyógyintézet intézeti gyógyszertára számára értékesíti.

(3) Az engedélyt az Országos Gyógyszerészeti Intézet a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala véleményének figyelembevételével akkor adja meg, ha a kérelmezõ megfelel a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek."

(1) A Gytv. 14. §-ának (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Közvetlen lakossági gyógyszerellátás keretében gyógyszert - a kiadhatóságtól függõen - csak gyógyszertár szolgáltathat ki."

(2) A Gytv. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(3) A közvetlen lakossági gyógyszerellátó - ha törvény másként nem rendelkezik - gyógyszert csak olyan gazdálkodó szervezettõl szerezhet be, amely rendelkezik gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységre jogosító hatósági engedéllyel."

A Gytv. 21. §-ának (2)-(5) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A gyógyszer alkalmazásával összefüggésben bekövetkezett kárért történõ felelõsség kérdésében a Termékfelelõsségrõl szóló 1993. évi X. törvény (a továbbiakban: Tftv.) rendelkezéseit az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

(3) Abban az esetben, ha a gyógyszer elõírás szerinti alkalmazása következtében bármely természetes személy súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, azonban a Tftv. szerinti kártérítésre kötelezett a Tftv. 7. § (1) bekezdésének d) pontja alapján mentesül a felelõsség alól, az állam a kárt szenvedett személyt, illetve halála esetén eltartott hozzátartozóját kártalanítja.

(4) A kártalanítás, illetve kártérítés esetén az (1)-(3) bekezdésben nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. általános kártérítési szabályait kell alkalmazni.

(5) E § alkalmazásában eltartott hozzátartozón azt a személyt kell érteni, akiknek a tartásáról a kárt szenvedett személy jogszabály vagy szerzõdés alapján gondoskodni köteles."

A Gytv. 24. § (2) bekezdésének k) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"k) az emberi felhasználásra kerülõ tápszerek elõállításának, forgalmazásának, reklámozásának és kiadásának szabályait, továbbá az emberi szervezetbe nem kerülõ, illetve emberi szervezettel nem érintkezõ diagnosztikumok körét"

(1) Ez a törvény - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 1999. július 1. napján lép hatályba azzal, hogy a kamarai szervek összetételére és választására vonatkozó rendelkezéseit 2000. január 1. napjától, az orvosok, illetõleg a gyógyszerészek mûködési nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseit e nyilvántartások felállítását követõen, legkésõbb 2000. január 1. napjától kell alkalmazni. E törvény hatályba lépésével egyidejûleg

a) a Tv. 3. §-ának (4) bekezdésében a "10 tagonként" szövegrész helyébe a "20 tagonként" szövegrész; 6. §-ának (2) bekezdésében a "10 tagja után" szövegrész helyébe a "30 tagja után" szövegrész; 30. § (2) bekezdésének d) pontjában az "a)-b) pontjában" szövegrész helyébe az "a)-c) pontjaiban" szövegrész; 30. §-nak (3) bekezdésében a "c) pontja" szövegrész helyébe a "d) pontja" szövegrész; 31. §-ában a "d) pontjában" szövegrész helyébe az "e) pontjában" szövegrész lép;

b) a Gyktv. 4. §-ának (5) bekezdésében az "A területi vezetõségnek" szövegrész helyébe az "A területi elnökségnek" szövegrész lép, továbbá a Gyktv. 27. §-ának (3)-(5) bekezdése a hatályát veszti;

c) a Gyltv. 2. §-ának f) pontjában a "népjóléti miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe a "Magyar Gyógyszerész Kamara (a továbbiakban: Kamara)" szövegrész, a 3. §-ának (2) bekezdésében az "a miniszter" szövegrész helyébe az "az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifõorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH)" szövegrész, a 4. §-ának (2) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe az "OTH" szövegrész, az 5. § (3) bekezdésének b) pontjában a "gyógyszertárak" szövegrész helyébe a "gyógyszertárak bejárata" szövegrész, az 5. § (3) bekezdésének b) pontjában a "miniszter" szövegrész helyébe az "OTH" szövegrész, a 6. §-ának (2) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe az "OTH" szövegrész, a 7. §-ának (1) bekezdésében az "ahol az 5. §-ban" szövegrész helyébe az " ahol az 5. § (3) bekezdésében" szövegrész, a 8. §-ának (1) bekezdésében a " miniszter a földmûvelésügyi miniszterrel" szövegrész helyébe az "OTH a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel (a továbbiakban: FVM)" szövegrész, a 9. §-ának (1) bekezdésében "földmûvelésügyi miniszter" szövegrész helyébe az "FVM" szövegrész, a 15. §-ának (1) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "Kamara" szövegrész, a 16. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben a "miniszter" szövegrész helyébe a "Kamara" szövegrész, a 16. §-ának (4) bekezdésében a "Népjóléti" szövegrész helyébe az "Egészségügyi" szövegrész, a 17. §-ának (5) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "Kamara" szövegrész és a "Kamara" szövegrész helyébe "az OTH" szövegrész, a 18. §-ának (1) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "Kamara" szövegrész és a "a Népjóléti" szövegrész helyébe a "az Egészségügyi" szövegrész, a 18. §-ának (3) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "Kamara" szövegrész, a 20. §-ának (1) bekezdésében a "miniszterhez" szövegrész helyébe a "Kamarához" szövegrész, a 20. §-ának (3) bekezdésében a "miniszter elõzetes" szövegrész helyébe a "Kamara" szövegrész, a 21. §-ának (3) bekezdésében a "minisztert" szövegrész helyébe a "Kamarát" szövegrész, a 23. §-ának (2) bekezdésében a "Népjóléti" szövegrész helyébe az "Egészségügyi" szövegrész, a 24. § (1) bekezdésének b) pontjában a "miniszterhez" szövegrész helyébe "Kamarához" szövegrész, a 26. §-ának (1) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "Kamara" szövegrész, a 34. § (2) bekezdésének b) pontjában a "miniszter" szövegrész helyébe az "OTH" szövegrész, a 43. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 44. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben a "miniszter" szövegrész helyébe a "Kamara" szövegrész lép, továbbá a Gyltv. 16. §-ának (1) bekezdésébõl a "Kamara véleményének beszerzése után" szövegrész, a 20. §-ának (2) bekezdése, a 24. § (1) bekezdésének b) pontjában a "kiskorú" szövegrész és a 40. §-ának d) pontja a hatályát veszti;

d) a Gytv. 5. §-ának (1) bekezdésében "a népjóléti miniszter" szövegrész helyébe "az Országos Gyógyszerészeti Intézet" szövegrész, valamint az "Ipari és Kereskedelmi Miniszter" szövegrész helyébe a "Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala" szövegrész, a Gytv. 13. § (1) bekezdésében a "Népjóléti Minisztérium" szövegrész helyébe az "Országos Gyógyszerészeti Intézet " szövegrész , a Gytv. 14. § (6) bekezdésében a "Gyógyszer-kiskereskedelmi" szövegrész helyébe a "Közvetlen lakossági gyógyszerellátó" szövegrész, a 24. § (2) bekezdésének i) pontjában a "13. § (3) bekezdésének a) pontjában "szövegrész helyébe a "13. § (2) bekezdésében" szövegrész lép, továbbá a Gytv. 5. §-ának (3)-(4) bekezdése, a 11. § (3) bekezdésének j) pontja, a 12. § (2) bekezdésének d), e) és f) pontja, a 13. § (7) bekezdése,a 24. § (2) bekezdésének f) pontjában a "valamint 13. § (7) bekezdésében meghatározott gyógyszerek körét" szövegrész, a 25. § (3) bekezdése, valamint a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (1) bekezdésének h) pontja a hatályát veszti.

(2) Az Egészségügyi Miniszter, illetve az Egészségügyi Minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott hatásköri változásokra tekintettel köteles

a) a folyamatban lévõ gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységgel, valamint a gyógyszergyártási tevékenységgel kapcsolatos ügyek iratanyagát az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek,

b) a gyógyszertárak létesítésére vonatkozó folyamatban lévõ ügyek iratanyagát, valamint az Gyltv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Szolgálatának,

c) a személyes gyógyszertár mûködtetési jogra vonatkozó ügyek iratanyagát, valamint a Gyltv. 45. § (1) bekezdésének ba) és bb) pontja szerinti nyilvántartásokat a Magyar Gyógyszerész Kamarának

1999. június 1-jét követõ 15. napon belül átadni.

(3) A Tv. e törvénnyel megállapított 2. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint a Gyktv. e törvénnyel megállapított 2. § (2) bekezdésének e) pontja 2000. január 1. napján lép hatályba.

(4) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek az alábbi felsorolt irányelveivel összegyeztethetõ szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 92/25 EGK irányelve az emberi alkalmazásra szolgáló gyógyá-

szati termékek nagykereskedelmi elosztásáról,

b) a Tanács 92/27 EGK irányelve az emberi alkalmazásra szolgáló gyógyá-

szati termékek feliratozásáról és a csomagoláson elhelyezett tudnivalókról.

A törvényjavaslat célja, hogy a Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK), valamint a Magyar Gyógyszerész Kamara (a továbbiakban: GYOK) köztestületkénti mûködésének eltelt öt éve alatt megszerzett gyakorlati tapasztalatok alapján az 1994. évi XXVIII. törvényt, illetõleg az 1994. évi LI. törvényt korszerûsítse. A korszerûsítés átfogja a kamarai mûködés legfontosabb jogi jellegzetességének, a MOK, illetve a GYOK köztestületi jogállásának erõsítését a kamarai feladat- és hatáskörök részleges újra szabályozásával; a MOK-nak, valamint a GYOK-nak a szakmai önkormányzás gyakorlása során, a közfeladatok, illetve az érdekképviseleti funkciók ellátásával összefüggésben kialakult, részben közjogi, részben szakmai mellérendeltségi intézményi kapcsolatainak felülvizsgálatát; valamint a kamarai feladatok jellegének jobban megfelelõ, az operatív mûködést, döntéshozatalt elõsegítõ belsõ szervezeti, strukturális változtatásokat. A törvényjavaslat a MOK és a GYOK köztestületi jellegébõl adódó közjogi felelõsségének alapján a szakmai kamarákat az egészségügyi igazgatás "egyenrangú" szereplõiként kívánja bevonni az ágazat irányításába a kamarai mûködés sajátosságainak keretei között (politikai felelõsség hiánya). Ugyanakkor a szakmai kamarák irányítási, közhatalmi felelõsségének megnövekedésével, illetõleg törvényben biztosított szakmai érdekképviseleti feladatai bõvülésével egyidejûleg a közjogi felelõsség érvényesíthetõségének garanciáit, illetõleg a szakmai érdekérvényesítés és a közigazgatás ésszerû mûködésének összhangját, az érdekképviseleti feladatok ellátásának okszerûségét a törvényjavaslat elõtérbe állítja.

Az Országgyûlés 1998. március 16-ai ülésnapján elfogadta az emberi felhasználásra kerül gyógyszerekrõl szóló 1998. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Gytv.) mely 1999. január 1-jén hatályba lépett. A törvény összhangban az e tárgykört szabályozó közösségi joganyaggal meghatározza a gyógyszerészet és a gyógyszerellátás a gyógyszer elõállítástól a forgalmazáson keresztül egészen a termékkör felhasználásáig terjedõ útjának alapvetõ szabályait. A törvény kerettörvény, így célzatosan nem szabályozza azokat az ún. részterületeket, amelyeket a tudomány és a technika folyamatos fejlõdésére tekintettel a szabályozás szintje szempontjából célszerû alacsonyabb szintû jogforrásban rendezni. A törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotása során derült azonban fény azokra az apróbb törvényi pontatlanságokra, amelyek megnehezítik, illetve megakadályozhatják a törvény európai uniós irányelvekkel történõ teljes harmonizációját. A tervezet módosításának iránya ezért elsõsorban technikai jellegû szövegpontosítás, illetve a teljes jogharmonizációt megvalósító szabályozás kialakítása, figyelemmel a gyógyszer speciális áru voltára. A módosítás másik fõ iránya az a Kormányprogramban meghatározott közigazgatás korszerûsítési cél, amely a központi közigazgatási szervek hatósági feladatoktól történõ megtisztítását irányozza. A Kormány programja célul tûzi ki a jogalkotás számára, hogy azokat az alapvetõen hatósági jellegû feladatokat, amelyeket jogszabály minisztériumhoz telepít, - amennyiben ez az államigazgatás fórumrendszerében megoldható - célszerû alacsonyabb szintû közigazgatási szervhez, illetve ha erre az ágazaton belül lehetõség van, közfeladatot ellátó köztestülethez telepíteni, figyelemmel az ilymódon kibõvülõ jogorvoslati útra, szakmai döntéshozatal operativitására, illetve arra a kormányzati célra, mely szerint a tárcának elsõ számú feladata elsõsorban nem a hatósági feladatok ellátása, hanem a kormányzati illetve az ágazati jogszabályok elõkészítése, megalkotása, illetve a megalapozott döntéselõkészítés megvalósítása. Fenti szempontokra figyelemmel a tervezet a gyógyszertörvényben az egészségügyi miniszterhez vagy minisztériumhoz telepített hatósági feladatokat, - amelyekben alapvetõen a megalapozott döntés elsõsorban a szakmai feltételeket megállapító jogszabályokban történõ megfelelésen alapul - az ellátás szakmai felügyeletét ellátó Országos Gyógyszerészeti Intézethez helyezi át.

A törvényjavaslat a MOK feladat- és hatásköreire vonatkozó törvényi rendelkezéseket részlegesen újra szabályozza. Az újra szabályozás célja egyrészrõl formai jellegû, a jelenleg is meglévõ kamarai feladatok megfelelõbb törvényi áttekinthetõsége. Az újra szabályozás azonban másrészrõl a feladatok, hatáskörök tartalmi kibõvítését is jelenti. A törvényjavaslat az egészségügy szakmai irányításának strukturális egyszerûsítése, a MOK profiljába is tartozó feladatok intézményi integrációja érdekében az eddig az egészségügyi miniszter szakmai tanácsadó szerveként mûködõ szakmai kollégiumokat a MOK szervezeti irányítása alá rendeli. Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény rendelkezéseivel összhangban a törvényjavaslat biztosítja a MOK számára az orvosi diplomához kötött tevékenységet végzõ orvosok hatósági nyilvántartása vezetésének jogkörét, a mûködési nyilvántartás szakmai kamarához telepítésével.

A MOK érdekképviseleti feladatkörének bõvítését jelenti a kamarai véleményezési jogkör kiterjesztése valamennyi, az egészségügyet érintõ állami, önkormányzati, egészségbiztosítási döntés tervezetére, a területi ellátási kötelezettség vállalásával az alapellátásban foglalkoztatott orvosok, illetõleg az alkalmazó helyi önkormányzatok közötti általános szerzõdési feltételekre, továbbá bármely háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos munkajogi vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történõ alkalmazására, illetõleg ezen jogviszonynak a munkáltató kezdeményezésére történõ megszüntetésére. Az utóbbi véleményezési jogkör lehetõséget biztosít a kamarai etikai jogkörbõl, illetõleg a mûködési nyilvántartás vezetésének jogkörébõl adódó, az alkalmazott, illetõleg foglalkoztatni tervezett orvos, valamint - a jelenleg is meglévõ kamarai véleményezési joghoz kapcsolódóan - a megbízandó magasabb vezetõ, vezetõ (a továbbiakban együtt: vezetõ) szakmai alkalmasságának megítéléséhez mellõzhetetlen speciális kamarai ismeretek érvényesítésére. (Ezzel egyidejûleg viszont kikerülnek a kamarai véleményezési jogkörbõl azok a vezetõi megbízások, amelyek esetében a kamarai véleményt meghatározó, a törvényben megjelölt szempontoknak nincs jogi relevanciája. Így nem terjed ki a véleményezési jog az orvosi diplomához jogszabály alapján nem kötött munkakörben foglalkoztatott vezetõk megbízására.) Hasonló módon a szakmai érdekérvényesítés, illetõleg a különleges kamarai ismeretek érvényre juttatásának új jogi eszközeként terjeszti ki a törvényjavaslat a MOK véleményezési jogát valamennyi, orvosi diplomához kötött tevékenység végzésével együtt járó egészségügyi szolgáltatás mûködési engedélyezésére, valamint rendelkezik - eseti felkérés alapján, a felkérésnek megfelelõ terjedelemben - a Kamara részvételi jogosultságáról a mûködés minõségi ellenõrzése során.

A kamarai érdekérvényesítés hatékonyságát nem kizárólag a véleményezési jogkörök terjedelmi bõvítése, hanem e jogkör gyakorlásának garanciái biztosíthatják teljes körûen. Ennek érdekében a törvényjavaslat eljárási szabályokat ad a véleményezési jogkör gyakorlása tekintetében, amelyek valamennyi kamarai véleményezési jogkörrel érintett döntéshozó, döntéselõkészítõ számára kötelezõ eljárási szabályok. A kamarai véleményezési jog tartalmánál fogva természetesen nem jelenti a kötelezõ figyelembe vétel kényszerét a véleményt kérõ számára, azonban e jogkör formálissá válásának elkerülése érdekében a törvényjavaslat a kamarai véleményt figyelembe nem vevõ, illetõleg azt csak részlegesen elfogadó döntéselõkészítõ számára az eltérésrõl való tájékoztatás kötelezettségét írja elõ a döntéshozó, illetve - a jogszabályok, valamint a vezetõi megbízással összefüggõ munkáltatói döntések kivételével - a MOK számára. A törvényjavaslat figyelembe veszi azonban azt a tényt is, hogy a véleményezési jogkör gyakorlása nem szolgálhat alapul a jogalkotáshoz, illetõleg bizonyos döntések meghozatalához kapcsolódó jogi, illetve politikai felelõsség birtokában lévõ jogalkotó, jogalkalmazó szerv döntéshozatalának akadályozásához, késleltetéséhez. Ennek érdekében - a joggal való visszaélés elkerülésére - a javaslat a véleményezési jog gyakorlását a véleményt kérõ által meghatározott idõhatárhoz köti. Ezen idõhatártól kivételesen, a MOK kérésére, a törvény rendelkezéseinek egyébként meg nem felelõ határidõ tûzése esetén lehet eltérni.

A Kamara hatósági tevékenységéhez fûzõdõ jogi garanciák, jogbiztonság, az okszerû döntések elõsegítése érdekében vált szükségessé az orvosi diploma honosítása nélkül Magyarországon végzett orvosi tevékenység engedélyezéséhez kapcsolódó kamarai egyetértési jog gyakorlása során, a kérelem teljesítésének megtagadása esetén, az indokolási kötelezettség bevezetése. Figyelemmel arra, hogy a kamarai egyetértési joggal korlátozott határozattal szembeni jogorvoslat kizárólag megfelelõen indokolt határozat esetén gyakorolható érdemben.

A kamarai hatósági feladatok, valamint egyes közigazgatási döntésekre kiható kamarai érdekképviseleti feladatok, illetõleg a közigazgatási eljárás általános szabályai fokozott összhangjának biztosítása érdekében a törvényjavaslat a hatósági jogalkalmazás idõkorlátait, a jogorvoslat rendjét a MOK tevékenysége tekintetében is alkalmazandónak rendeli azzal, hogy a törvényjavaslatban meghatározott egyetértési jog gyakorlása során a Kamara tevékenységére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben a szakhatóságok eljárására vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.

A törvényjavaslat a MOK mûködését, döntéshozatali eljárását leegyszerûsítõ, a gyakorlati tapasztalatok által alátámasztott szervezeti szabályokat tartalmaz. A törvényjavaslat megteremti annak a lehetõségét, hogy elkerülhetõ legyen kislétszámú helyi kamarák kényszerû alakítása. A javaslat nagyobb taglétszámú, könnyebben irányítható, koordinálható helyi kamarák integrációját preferálja azzal, hogy a helyi kamara megalakításának kötelezettségét az eddigi 50 fõs helyi taglétszámmal szemben 300 fõben határozza meg. Hasonló módon törekszik a javaslat a szervezeti integráció alapjainak megteremtésére azzal, hogy egyes helyi kamarai feladatok a helyi kamarák társulásával, illetõleg helyi kamarai feladatoknak a megyei kamarák részére történõ önkéntes átadásával is elláthatóak.

A kamara érdekképviseleti szerepét erõsíti az a rendelkezés, amely egyes kamarai tisztségviselõk számára az üzemi tanács elnökére, illetõleg a választott szakszervezeti tisztségviselõre, egyéb, ügyintézõ szervek tisztségviselõnek nem minõsülõ választott tagjai tekintetében az üzemi tanács tagjaira vonatkozó munkajogi kedvezményeket biztosítja.

A MOK operatív feladatainak szakszerûbb és gyorsabb ellátásának érdekében a törvényjavaslat az Alapszabály szerint létrehozott megyei, illetõleg országos szintû ügyviteli szervezet irányítójaként - a feladat jellegéhez igazodóan nem tisztségviselõi, hanem kamarai tagságot nem feltételezõ munkajogi jogállással - ügyviteli vezetõ foglalkoztatását rendeli el. Az ügyviteli vezetõ törvényjavaslatban meghatározott képesítési követelményei a kamarai mûködés jogszerûségének szervezeten belüli garanciáit kívánják erõsíteni.

Az Alkotmánybíróság 39/1997. (VII. 1.) AB határozatával összhangban, az e határozattal alkotmányellenesnek és 1997. december 31-ével hatályon kívül helyezett törvényi rendelkezések helyett a külföldiek önálló vállalkozóként történõ gazdasági célú letelepedésérõl szóló 1998. évi LXXII. törvény új rendelkezéseket ad a külföldi állampolgárságú orvosok kamarába történõ felvétele tekintetében. A közszolgálati jogviszony keretei között eljáró köztisztviselõ orvosok kamarai tagságára vonatkozóan megállapított alkotmányellenesség kérdését azonban a hivatkozott törvény nem rendezte, a kérdést e törvényjavaslat kezeli. A közszolgálati jogviszony keretei között orvosi diplomához kötött tevékenységet végzõ orvos esetén a kötelezõ kamarai tagság követelménye alól történõ kivétel tekintetében a törvényjavaslat - az Alkotmánybíróság által hozott határozathoz fûzött indokolásra teljes figyelemmel - differenciált rendelkezéseket tartalmaz: egyes közszolgálati jogviszonyokban történõ foglalkoztatást a törvényjavaslat a kamarai tagsággal összeegyeztethetõnek tekint, így az általános szabályokat rendeli alkalmazni, más esetekben - az abszolút összeférhetetlenség kimondásával - egyes jogviszonyokat a kamarai tagsággal összeegyeztethetetlennek minõsít, és a kamarai tagságot kizárja. A köztisztviselõk törvényjavaslatban meghatározott harmadik köre tekintetében az összeférhetetlenséget a foglalkoztatott nyilatkozatától teszi függõvé, azaz a köztisztviselõ maga dönt arról, hogy tevékenységére figyelemmel a kamarai tagságot kívánja-e vállalni vagy sem.

A törvényjavaslat a kamarai tagsággal összeférhetetlennek minõsített tevékenységet ellátó köztisztviselõ, valamint a nyugdíjba vonult orvosok, egészségügyi ellátásba történõ könnyebb bekapcsolódásának érdekében kiterjeszti a kamarai tagság nélkül végezhetõ orvosi diplomához kötött tevékenységek körét a "pro família" receptírás lehetõségére.

A törvényjavaslat a szakmai önigazgatás egyik legfontosabb jogi eszközeként bevezetett etikai eljárás szabályrendszerének részleges szigorításával, bõvítésével a MOK ezirányú szerepkörét is erõsíti. Az etikai eljárás lefolytatásának alapjául szolgáló tényállások körét a javaslat bõvíti. A javaslat hatályba lépését követõen az alapszabályban, a MOK más belsõ szabályzatában, illetõleg a választott tisztségbõl eredõ kötelezettségek elmulasztása is alapjául szolgál etikai eljárás lefolytatásának, és a szabályszegés súlyának megfelelõ etikai büntetés alkalmazásának.

Figyelemmel arra a tényre, hogy a törvényjavaslat egyes közszolgálati jogviszonyok keretében végzett tevékenységeket abszolút módon vagy feltételes jelleggel, az érintett köztisztviselõ döntésének függvényében a kamarai tagsággal összeférhetetlennek tekint, ezért az ezen munkakörben foglalkoztatott, és a kamarai tagságot a lehetséges körben önként sem vállaló orvosok, a törvényjavaslat eltérõ rendelkezése hiányában, - függetlenül attól, hogy orvosi diplomához kötött tevékenységük jellege ennek indokoltságát fölveti - kikerülnének a kamarai etikai joghatóság alól. A törvényjavaslat módot biztosít arra, hogy ezen közszolgálati jogviszonyban álló, de kamarai tagsággal nem rendelkezõ személyek közszolgálati jogviszonyon kívül végzett, a törvényjavaslat alapján kamarai tagság nélkül is végezhetõ orvosi diplomához kötött tevékenységének szakmai kontrollját - a kifejezetten kamarai tagsághoz kötõdõ etikai vétségek kivételével - a Kamara etikai eljárás lefolytatásának lehetõségével biztosítsa. Nyilvánvaló azonban, hogy ebben az esetben a tagsági jogviszony hiányára is tekintettel, valamint a közszolgálati jogviszony és a kamarai tagság abszolút vagy feltételes összeférhetetlenségére figyelemmel a szankció alkalmazás nem lehetséges, illetõleg nem indokolt. Ezért az érintett személyi kör számára etikai eljárás lefolytatása esetén biztosítja, a közszolgálati jogviszony tartamára, illetõleg azt követõen is a szankció alkalmazás mellõzését. Ezen közszolgálati jogviszonyban álló orvosokkal szemben etikai eljárás lefolytatása és etikai felelõsség megállapítása esetén a kamara eljáró etikai bizottsága kizárólag a marasztaló döntést hozza meg, a szankció alkalmazást azonban az etikai bizottság mellõzi. E jogi megoldás egyúttal lehetõvé teszi, hogy a MOK bármely orvos tekintetében a szakmai életpálya teljes hosszára figyelemmel rendelkezzen az egyes orvosok szakmai alkalmasságára vonatkozó ismeretekkel, függetlenül attól, hogy az adott életpálya egy része a kamarai tagsággal összeférhetetlen közszolgálati jogviszony keretei között telt el.

A törvényjavaslat bõvíti az alkalmazható etikai büntetések körét, a legenyhébb megítélésû etikai szabályszegés esetére "figyelmeztetés" etikai büntetés alkalmazását teszi lehetõvé.

A törvényjavaslat az alapvetõ hatásköri és illetékességi szabályok érintetlenül hagyása mellett újra szabályozza a MOK törvényességi felügyeletével kapcsolatos egészségügyi miniszteri jogkört. Az újra szabályozás a jogsértõ mûködés helyreállításának egyik eszközeként igénybe vehetõ felügyelõ biztosi rendszer mûködésének részletszabályait alakítja ki az e jogkörbõl adódó eljárási jogosítványok, illetõleg összeférhetetlenségi szabályok rögzítésével. A felügyelõ biztos pártatlan eljárásának és a jogbiztonság garanciájaként a törvényjavaslat a felügyelõ biztos e minõségben végzett tevékenységét a jog lehetséges eszközeivel védeni igyekszik. A felügyelõ biztos számára az e jogkörében eljárva végzett tevékenysége tekintetében kamarai utasítás nem adható, és a törvényjavaslat ugyanezen tevékenységi kör vonatkozásában biztosítja a teljes, a jogkör megszûnését követõ idõszakra is kiterjedõ mentességet bármely kamarai eljárás lefolytatásával szemben.

A javaslat nem kizárólag a törvényességi felügyeleti jogkör tartalmának és terjedelmének pontos rögzítésével rendezi az egészségügyi miniszter és a MOK viszonyát, hanem a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlásának érdemi feltételeit is biztosítja az e jogkört gyakorló miniszter számára. A törvényjavaslat a MOK kötelezettségévé teszi, hogy valamennyi statutumot vagy statutum jellegû döntést, azok módosítását, valamint bármely kamarai határozatot a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter számára a meghozatalát követõen bemutasson, a határozatokat külön felhívásra. A törvényességi felügyelet gyakorlásának hatékonysága érdekében a javaslat mind a bemutatás kötelezettségét, mind a miniszteri észrevételezési jogot határidõhöz köti.

Tekintettel arra, hogy az e javaslattal megváltozott helyi kamara alakítási szabályokra is figyelemmel jó néhány településen helyi kamara a jövõben nem mûködik, ezért indokolt a javaslatban az ilyen településen mûködõ orvosok kamarai felvételével, illetõleg tagságával összefüggõ illetékességi szabályok meghatározása.

A törvényjavaslat a MOK köztestületi jellegére is figyelemmel nevesíti azokat a forrásokat, amelyek a MOK mûködésének gazdasági alapját képezik. Egyúttal a javaslat a törvényben átadott feladatok esetében rögzíti az Országgyûlés egyidejû döntési kötelezettségét az e feladatok ellátásához szükséges költségvetési forrásokról.

A GYOK köztestületi, illetõleg érdekképviseleti feladat- és hatásköreinek bõvítését, kiterjesztését a törvényjavaslat a MOK-hoz hasonlóan szabályozza. Lényegi eltérést a GYOK eltérõ tartalmú hatósági tevékenysége jelenti. A GYOK véleményezési, illetõleg egyetértési joga a gyógyszertárak létesítési engedélyezéséhez, illetve a gyógyszertárak mûködési területének megváltozásához kapcsolódik. A GYOK a szakmai és önigazgatási szempontok fokozott érvényre juttatása érdekében gyakorolja a személyes gyógyszertár mûködtetési jog engedélyezését.

A GYOK véleményezési jogának a Kamara szempontjait, illetõleg a közigazgatási döntéshozatal rendjét egyaránt figyelembevevõ gyakorlására vonatkozó rendelkezések megegyeznek a MOK tekintetében érvényesülõ eljárási szabályokkal. Ugyanígy megegyeznek a GYOK egyetértési jogának gyakorlását, valamint a magyar közigazgatási eljárás összhangját biztosító rendelkezések is a MOK esetében meghatározottakkal.

A törvényjavaslat a GYOK területi, illetõleg országos szervezetének mûködését, felépítését érintõ, a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével kialakított módosító szabályokat tartalmaz. A szervezeti szabályok módosításának lényege a törvényi szabályok egyszerûsítése, a kamarai Alapszabályban a GYOK önszabályozási lehetõségének bõvítése. Ez a szabályozási megoldás lehetõséget biztosít arra, hogy a Kamara a mindenkori igények függvényében nagyobb mozgástérrel rendelkezzen szervezetének, mûködésének önálló, rugalmas alakítása tekintetében.

A törvényjavaslat a Kamara területi, illetõleg országos szervezetének titkári feladatait, illetõleg az e feladatkörrel összefüggõ tevékenységet ellátó titkár jogállását az eddigiektõl eltérõ módon, a feladat jellegébõl adódó, a gyakorlati igények szerinti képesítési feltételek pontos rögzítésével, a tisztségviselõi jogállás helyett a feladatokkal összhangban álló munkajogi jogviszony hangsúlyozásával szabályozza.

A törvényjavaslat a kamarai tisztséggel összefüggõ összeférhetetlenségi szabályokat pontosítja, az összeférhetetlenségi okok körét kibõvíti az egyes, vertikális alá-fölé rendeltségi viszonyokban lévõ, nem képviseleti jellegû kamarai szervek tisztségviselõi közötti közeli hozzátartozói kapcsolatokra is.

A törvényjavaslat a MOK tisztségviselõivel megegyezõ munkajogi kedvezményeket biztosít a GYOK tisztségviselõi tekintetében is.

Az Alkotmánybíróság 39/1997. (VII. 1.) AB határozatának megfelelõen a közszolgálati jogviszonyban álló gyógyszerészek és a kötelezõ kamarai tagság kapcsolatának jogi rendezését a törvényjavaslat az AB határozathoz fûzött indokolásban foglaltakra tekintettel szabályozza újra. A szabályozás megegyezik a MOK esetében a közszolgálati jogviszonyban álló orvosokra megállapított szabályokkal.

A Kamara fegyelmi-etikai jogkörét - a MOK esetében alkalmazott szabályozáshoz hasonlóan, de az etikai-fegyelmi jogkör GYOK-ra jellemzõ kettõsségét meghagyva - a törvényjavaslat pontosítja, kibõvíti, a szakmai önkormányzáshoz fûzõdõ kamarai jogosítványok erõsítése érdekében. A MOK-hoz hasonlóan egészül ki a kamarai etikai eljárás lehetõsége a közszolgálati jogviszonyban álló, és kamarai tagsággal nem rendelkezõ gyógyszerészekkel szemben - szankció alkalmazás lehetõsége nélkül - alkalmazható etikai elmarasztalás jogkörével azokban az esetekben, amelyekben meghatározott etikai, fegyelmi vétség értelemszerûen nem kizárólag kamarai tag által követhetõ el.

A törvényjavaslat a kamarai etikai eljárás szabályait - az eddig alkalmazott megoldástól eltérõen - kiegészíti a bírósági felülvizsgálat lehetõségével. Ez a szabályozás az eddigi gyakorlattól eltérõen módot biztosít arra, hogy a GYOK valamennyi fegyelmi vagy etikai jogkörben hozott határozatával szemben teljes legyen a jogorvoslat lehetõsége.

A GYOK és a törvényességi felügyeletet ellátó egészségügyi miniszter kapcsolatrendszerét a törvényjavaslat a MOK-hoz hasonlóan módosítja, lehetõséget adva a törvényességi felügyelet érdemi gyakorlását biztosító eljárási szabályok alkalmazására.

A törvényjavaslat tételesen felsorolja a GYOK mûködésének alapjául szolgáló bevételek körét, összhangban a Kamara köztestületi jogállásából származó közfeladataival.

A törvényjavaslat módosításának kidolgozása során a már meglévõ kamarai feladatokat áttekintve, illetve a Kamara hatósági eljárásokban történõ közremûködésére figyelemmel célszerûnek tûnt azon hatósági feladatok áttekintése, amelyek eldöntése jelenleg az Egészségügyi Minisztérium feladatkörébe tartozik, azonban a döntés alapja, illetve a tényállása megítélése elsõsorban a gyógyszerész, illetve a gyógyszerellátás szakmai szabályain alapul. Az áttekintést követõen született döntés arról, hogy - figyelemmel a gazdasági kamarák 1998. évtõl kibõvült hatósági feladataira is - a gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvényben azokat a hatósági döntéseket, amelyek elbírálása jelenleg az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozik, a jövõben a Magyar Gyógyszerész Kamara feladatkörébe tartozzon. A fentiek alapján 1999. július 1-jét követõen a gyógyszertárak létesítéséhez, illetve a mûködtetéshez szükséges személyes gyógyszertár mûködtetési jogot a Magyar Gyógyszerész Kamara engedélyezi. Ennek érdekében vált szükségessé - a kamarai törvény megfelelõ helyen már ismertetett módosításával összhangban - a gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló törvény módosítása.

A törvényjavaslatban megjelenõ módosítás technikai jellegû, célja megszüntetni mindazokat a közösségi joganyaggal történõ teljes harmonizációt akadályozó rendelkezéseket, amelyek közvetve akadályozzák az áruk szabad áramlására vonatkozó, a Római Szerzõdésben, illetve a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Magállapodás kihirdetésérõl szóló 1994. évi I. törvényben rögzített követelmények teljesülését. A módosítás eredményeként a gyógyszer gyártójának fogalma, illetve a gyógyszerek csomagolására, illetve a betegtájékoztatóra vonatkozó rendelkezések a vonatkozó Európai Uniós szabályokkal azonos tartalommal kerülnek meghatározásra.

A gyógyszer-nagykereskedelmet, illetve a közvetlen lakossági gyógyszerellátást szabályozó Gytv. 13. és 14. §-a módosításának elsõ számú célja megszüntetni mindazon, a közösségi joganyaghoz képest szigorúbb feltételeket teremtõ szabályokat, amelyek az e tevékenységet folytatók, illetve folytatni szándékozók piacralépésének, piacon történõ maradásának feltételeit határozzák meg. Elfogadva azt az alapelvet, hogy a gyógyszerekkel folytatott nagy- és kiskereskedelmi tevékenység a belkereskedelmi törvény rendelkezéseihez képest speciális szabályozást igénylõ terület, a hatályos gyógyszertörvény, illetve a gyógyszertörvényt megelõzõ szabályozás [a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi tevékenységrõl szóló 4/1992. (II. 8.) NM rendelet] a közvetlen lakossági gyógyszerellátónak történõ szállítást gyógyszer-nagykereskedelmi engedélyhez kötötte. A gyógyszerforgalmazás privatizációját követõen a hazai gyógyszer-nagykereskedelem - a Gyltv. 1994. évi hatálybalépésével - jelentõs átalakulásra és piaci pozíciójának megtartására késztette.

Fentieknek megfelelõen a jelenlegi módosítás alapvetõen a szövegpontosítás igényével, a Gyltv., illetve a gyógyszertörvény közötti összhang teljes megteremtését célozza.

A törvényjavaslatban megjelenõ módosítás célja olyan felelõsségi rendszer kialakítása a gyógyszerek alkalmazásával összefüggésben keletkezett károk tekintetében, amely összhangban van a termékfelelõsségrõl szóló 1993. évi X. törvénnyel, valamint az annak alapját képezõ, az Európai Tanács 85/374 EGK. számú irányelvével. (Az utóbbi irányelv a tagállamoknak a hibás termékekkel összefüggõ vagyoni felelõsségre vonatkozó jogi és igazgatási elõírásainak összehangolásáról rendelkezik.) A törvényjavaslatban megjelenõ módosítás eredményeként az államot csak akkor terheli kártalanítási kötelezettség, ha a gyógyszer forgalmazásával összefüggésben a Termékfelelõsségrõl szóló törvény szerint helytállni köteles személy vagy szervezet a törvény rendelkezése alapján mentesül a felelõsség alól és a Ptk. általános kártérítési szabálya alapján más kártérítési kötelezettsége nem állapítható meg. Ez az eset pedig nem lehet más, mint a Termékfelelõsségrõl szóló törvény 7. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott azon eset, amikor a termék hibáját a tudomány akkori állása szerint, amikor a gyártó terméket forgalomba hozta, nem lehetett felismerni.

A zárórendelkezések hatálybaléptetõ, valamint a törvényjavaslat egyéb rendelkezéseibõl adódó szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaznak. A hatálybaléptetõ rendelkezések biztosítják, hogy a felkészülést, bizonyos szervezeti intézkedést igénylõ rendelkezések féléves késéssel, 2000. január elsõ napjától lépjenek hatályba, illetõleg legyenek alkalmazandóak. Ugyanez vonatkozik az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján már a szakmai kamarák hatáskörébe került mûködési nyilvántartás vezetését érintõ, az e törvényjavaslatban foglalt szabályokra is, az egészségügyi törvényben a kamarák számára a nyilvántartás felállítására biztosított határidõre figyelemmel.