Az Országgyûlés a bûnüldözés hatékonyságának növelése érdekében a nemzetközi együttmûködés eszközeinek felhasználására a következõ törvényt alkotja:

1. § E törvény célja az Európai Unió bûnüldözési információs rendszerével megvalósuló adat- és információcsere szabályainak megállapítása.

2. § E törvény alkalmazásában:

a) nemzetközi bûnüldözési szervezet: az Európai Rendõrségi Hivatal (EUROPOL) központja és nemzeti egységei, valamint a Nemzetközi Bûnügyi Rendõrség Szervezete (INTERPOL) központja és nemzeti irodái;

b) magyar bûnüldözõ szerv: törvény alapján nyomozóhatósági jogkörrel rendelkezõ szerv.

3. § (1) A magyar bûnüldözõ szerv a nemzetközi bûnüldözési szervezettel folytatott együttmûködése során a Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) útján továbbít adatot, információt, illetõleg kezdeményez adat- illetve információigénylést vagy egyéb intézkedést.

(2) Az INTERPOL-lal történõ együttmûködés során a Rendõrség a szervezet alapszabálya és mûködési elvei szerint folytat információcserét a tagországokkal és az INTERPOL Fõtitkárságával. Az INTERPOL tagság nemzetközi kötelezettségvállalásnak minõsül.

4. § (1) A NEBEK jogosult annak a személyes és bûnüldözési
adatnak - beleértve a titkos információgyûjtéssel érintett adatot és információt is - a kezelésére, átvételére és továbbítására, amely a nemzetközi bûnüldözési szervezet hatáskörébe tartozik, különösen ha az adat a szervezett bûnözéssel, terrorizmussal, kábítószer-bûnözéssel, nukleáris és radioaktív anyaggal, embercsempészettel, emberkereskedelemmel, gépjármûvekkel, illetve az EURO-val kapcsolatos bûncselekményekkel függ össze.

(2) A NEBEK jogosult - közvetlen hozzáféréssel is - az (1) bekezdés alapján érkezett megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes és bûnüldözési adatot térítés nélkül átvenni bármely adatkezelésbõl, amelyre törvény bûnüldözési célból felhatalmazást ad.

(3) Az adatátvételi igényt a megkeresett adatkezelõ haladéktalanul köteles a leggyorsabb adattovábbítási úton teljesíteni. Az adattovábbítás tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevõ szervnél dokumentálni kell.

5. § (1) A NEBEK a nemzetközi megkeresés alapján köteles és jogosult az általa beszerzett adatot - beleértve a titkos információgyûjtéssel érintett személyes adatot és információt is - a nemzetközi szerzõdésben meghatározottak szerint a titokvédelmi elõírásoknak megfelelõen védett távadat-átviteli hálózat igénybevételével, a külföldre telepített összekötõje útján továbbítani a megkeresõ bûnüldözési szervezethez.

(2) A NEBEK köteles az (1) bekezdés alapján továbbított adatot adatvédelmi ellenõrzés céljából rögzíteni és azt hat hónapig megõrizni. Az így tárolt adatot az ellenõrzés lefolytatása után legkésõbb 30 nap elteltével törölni kell.

6. § (1) A magyar bûnüldözõ szervnek a NEBEK útján történõ adatszolgáltatás kezdeményezésekor közölnie kell az adat- vagy információszolgáltatás célját, az adat törlésére, megsemmisítésére vonatkozó szabályokat, illetõleg a tájékoztatási és helyesbítési (törlési) jog gyakorlásával kapcsolatos korlátozásokat.

(2) A magyar bûnüldözõ szerv által nemzetközi bûnüldözési szervezet részére szolgáltatott információn, adaton - a nemzetközi bûnüldözési szervezet követelményeinek megfelelõen - fel kell tüntetni az információ felhasználhatóságát.

7. § (1) A NEBEK a részére megküldött, az általa átvett, vagy továbbított adatot a nemzetközi szerzõdésben foglaltaktól eltérõ célra nem használhatja fel, azt - az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ bûnüldözõ szerv, valamint adatvédelmi ellenõrzõ szerv kivételével - más külföldi és hazai szervnek vagy személynek nem továbbíthatja, abból strukturált adatállományt csak akkor hozhat létre, ha ezt a vonatkozó nemzetközi szerzõdés lehetõvé teszi.

(2) A különbözõ nemzetközi szerzõdések alapján létrehozott adatállományokat elkülönítetten kell kezelni, azok egymással nem, csak a nemzetközi bûnüldözési szervezet központi adatállományával kapcsolhatók össze.

(3) A NEBEK a külföldrõl átvett adat kezelésekor és továbbításakor köteles figyelembe venni mindazon feltételeket és korlátozásokat, amelyeket az adatátadó vele közölt. Ezekrõl az adat továbbításakor az adatátvevõt tájékoztatni kell.

(4) A NEBEK a rendelkezésére álló adatot és információt a nemzetközi bûnüldözési szervezet szabályai szerint elemzési célra feldolgozhatja.

8. § A NEBEK köteles az érintettet - kérelmére - a nemzetközi szerzõdésben foglaltaknak megfelelõen tájékoztatni az általa kezelt vagy továbbított adatairól, illetõleg teljesíteni a helyesbítés iránti kérelmet.

9. § (1) A NEBEK köteles a nemzetközi bûnüldözési szervezet központjába továbbított adatot nemzetközi szerzõdésben meghatározott határidõben felülvizsgálni és szükség esetén a törlést elrendelni, valamint jelezni a nemzetközi bûnüldözési szervezet központjának az általa korábban továbbított adat törlését vagy helyesbítését.

(2) Amennyiben a nemzetközi bûnüldözési szervezet jelzi, hogy az általa vagy részére továbbított adat téves, vagy helytelen adattovábbítás történt, a NEBEK haladéktalanul kezdeményezi az adathelyesbítést vagy törlést és errõl tájékoztatja a nemzetközi bûnüldözési szervezetet.

10. § (1) A NEBEK vezetõje, illetõleg az adattovábbításban érintett hazai adatkezelõ szerv vezetõje gondoskodik a nemzetközi bûnüldözési szervezet által meghatározott, illetõleg a nemzetközi szerzõdésben foglalt adatbiztonsági és titokvédelmi követelmények betartásáról.

(2) A NEBEK vezetõje - a Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi szerzõdésben meghatározottak szerint - jogosult a nemzetközi bûnüldözési szervezet által átadott adat és információ minõsítésének és jelölésének alkalmazására, illetõleg a NEBEK útján megvalósuló együttmûködés keretében minõsített adat és információ külföldre továbbítására.

(3) A NEBEK tevékenységével kapcsolatos közérdekû adat nyilvánosságra hozatalát a NEBEK vezetõje megtagadhatja, ha ezt bûnüldözési, bûnmegelõzési cél feltétlenül indokolttá teszi, ha nemzetközi szerzõdés így rendelkezik, vagy ha a nemzetközi bûnüldözési szervezet ezt kéri.

11. § (1) A NEBEK adattovábbítási tevékenységével kapcsolatos adatvédelmi ellenõrzési feladatokat az adatvédelmi felelõs látja el. Az adatvédelmi felelõs a belügyminiszter javaslata alapján a miniszterelnök által kinevezett köztisztviselõ.

(2) Az adatvédelmi felelõs közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos munkáltatói jogokat - a kinevezés és a felmentés kivételével - a belügyminiszter gyakorolja.

(3) A Közös Nemzetközi Adatvédelmi Ellenõrzõ Testületben Magyarországot az adatvédelmi felelõs képviseli.

12. § (1) Az adatvédelmi felelõs ellenõrzi a személyes adatok külföldre továbbításának jogszerûségét. Ennek során jogosult betekinteni a NEBEK által kezelt iratokba és adatokba, továbbá azokból adatszolgáltatást kérni.

(2) Az adatvédelmi felelõs jogosult megismerni a NEBEK által kezelt minõsített adatot.

(3) Az adatvédelmi felelõs adatvédelmi ellenõrzõ tevékenysége során egyedi ügyben nem utasítható.

13. § (1) Ha az adatvédelmi felelõs tevékenysége során jogszerûtlen adatkezelést vagy adattovábbítást észlel, a NEBEK vezetõjét az adattovábbítás megtiltására vagy felfüggesztésére, a jogellenes állapot megszüntetésére, illetõleg a hibás adat kijavítására, vagy kijavíttatására szólítja fel. A NEBEK vezetõje haladéktalanul köteles megtenni a szükséges intézkedéseket és errõl 30 napon belül tájékoztatni az adatvédelmi felelõst.

(2) Ha a NEBEK vezetõje a felszólításnak nem tett eleget, az adatvédelmi felelõs tájékoztatja a belügyminisztert és egyidejûleg kéri a jogellenes állapot megszüntetését.

14. § (1) Az adatvédelmi felelõs az érintettnek az adatai kezelésével és jogai gyakorlásával összefüggõ kérelmét 30 napon belül kivizsgálja és intézkedik a jogsérelem megszüntetése iránt.

(2) Az érintett kérelmével a nemzetközi szervezet központi adatvédelmi szervéhez is fordulhat.

15. § Az adatvédelmi felelõs e törvény szerinti jogosítványai az adatvédelmi biztos jogosítványait nem érintik.

16. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság által az EUROPOL-lal kötött nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvénnyel egyidejûleg lép hatályba.

17. § Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a NEBEK jogállását, részletes feladat- és hatáskörét.

18. § A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény a következõ 160/G. §-sal egészül ki:

"160/G. § A vámhatóság a nyomozóhatósági jogkörbe tartozó bûncselekményekkel összefüggésben keletkezett személyes adatokat - beleértve a titkos információgyûjtés során keletkezett adatokat is - az EUROPOL és az INTERPOL részére az Európai Unió bûnüldözési információs rendszeréhez történõ csatlakozás keretében megvalósuló együttmûködésrõl és információcserérõl szóló törvény rendelkezései alkalmazásával vehet, illetõleg adhat át."

19. § A határõrizetrõl és a Határõrségrõl szóló 1997. évi XXXII. törvény
61. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A Határõrség bûnüldözési személyes adatokat - beleértve a titkos információgyûjtéssel összefüggõ adatokat is - külföldi és nemzetközi bûnüldözõ, határõrizeti és igazságszolgáltatási szervek részére nemzetközi egyezmény, nemzetközi szerzõdés vagy megállapodás, ennek hiányában viszonosság alapján átadhat, ha a továbbítás súlyos vagy közvetlen veszély elhárításához, vagy bûncselekmény megelõzéséhez szükséges és a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelõnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek. Az EUROPOL-lal és az INTERPOL-lal való adatkapcsolat tekintetében az Európai Unió bûnüldözési információs rendszeréhez történõ csatlakozás keretében megvalósuló együttmûködésrõl és információcserérõl szóló törvény adatkezelési szabályait kell alkalmazni."

E törvény célja, hogy az Európai Unióhoz történõ csatlakozásunk elõkészítése és különösen az Európai Unió bûnüldözési szerve, az EUROPOL-hoz való csatlakozásunk érdekében megteremtse azokat a jogszabályi alapokat, amelyek alapján a hazai bûnüldözõ szervek a gyakorlatban is teljesíteni tudják együttmûködésbeli feladataikat, különösen a bûnüldözési információcsere területén.

Az Európai Unióhoz történõ csatlakozásra való felkészülés bel- és igazságügyi együttmûködésén belül a szervezett bûnözés elleni harc kiemelt jelentõségû terület, amelyben az EU következetes politikát folytat. Az Unió bûnüldözési szervezete, az Európai Rendõrségi Hivatal (EUROPOL) a mûködését szabályozó egyezmény ratifikációját követõen rövid idõn belül (1999 során) megkezdi a tagjelölt országok - bûnüldözõ szervei és az EUROPOL közötti gyakorlati együttmûködést. Ennek elsõ lépéseként az EU Szervezett Bûnözés Elleni Akcióterve ajánlásának megfelelõen 1998 májusában a tagjelölt országokkal közösen elfogadásra került a "Csatlakozás Elõtti Megállapodás a Szervezett Bûnözés Elleni Harcban" címû dokumentum, amely megfogalmazza az Unióval folytatandó bûnüldözési együttmûködés elõfeltételeit és beindításának gyakorlati lépéseit.

Ez a megállapodás új helyzetet teremt a bel- és igazságügyi együttmûködés területén, és rendkívül nagy elõrelépést jelent a csatlakozás egész folyamatában. A feltételek teljesülése esetén ugyanis lehetõvé teszi hazánk számára az EUROPOLLAL való együttmûködés megkezdését már a taggá válást megelõzõen. Ehhez azonban szükséges az EUROPOL Egyezmény elõírásainak elõzetes teljesítése is, melyek integrált bûnüldözési adatbázisok létrehozását és koordinált bûnüldözési információcserét irányoznak elõ a szervezett bûnözés elleni fellépésben.

Az Egyezményben megfogalmazott elvek és eljárások harmonizációja felé tett elsõ lépés e törvény, amely kapcsolódik a Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) létrehozásához. Ennek megfelelõen törvényi szinten szabályozza a NEBEK útján megvalósuló nemzetközi információcserét.

Az Európai Uniós csatlakozásra történõ felkészülés során az EU kiemelt figyelmet fordít a bel- és igazságügyi területen megvalósuló együttmûködésre, ezen belül a szervezett bûnözés elleni fellépésre. Az Unió és Magyarország között a szervezett bûnözés elleni harcban létrejött Csatlakozás Elõtti Megállapodásban vállaltaknak megfelelõen szükséges kialakítani az együttmûködés hazai jogi alapjait.

A törvényjavaslat célja, hogy az Unió bûnüldözési szervéhez, az EUROPOL-hoz 1999 második félévében lehetõvé váló csatlakozásunk érdekében megteremtse azokat a jogszabályi alapokat, amelyek alapján a hazai bûnüldözõ szervek a gyakorlatban is képesek teljesíteni az együttmûködésbõl fakadó feladataikat különösen a bûnüldözési információcsere, adatkezelés, elemzés és adatszolgáltatás területén.

Az 1. § ennek megfelelõen a törvény céljaként a bûnüldözési információcsere szabályainak megállapítását jelöli meg.

A nemzetközi bûnüldözési együttmûködés kereteinek szélesebbé válása miatt szükségessé vált a nemzetközi bûnüldözési szervezet és a magyar bûnüldözõ szerv fogalmának egységes értelmezése, amely természetesen a ma létezõ nemzetközi bûnügyi és bûnüldözési együttmûködési formákból indul ki. Az értelmezõ rendelkezés erre tekintettel határozza meg a nemzetközi bûnüldözési szervezet és a magyar bûnüldözõ szerv fogalmát.

A nemzetközi bûnüldözési együttmûködést az Európai Unió nem korlátozza kizárólag az EUROPOL keretében megvalósuló együttmûködésre. Kívánatosnak tartja - és ezt meg is fogalmazza a Szervezett Bûnözés Elleni Harc Akciótervében - a szervezett bûnözés elleni harcban érintett bûnüldözõ szervek nemzetközi együttmûködésének és információcseréjének nemzeti szintû összehangolását. Ezért a nemzetközi információcsere egységes nemzeti kapcsolattartó központja létrehozását javasolja, amely integrálja a létezõ nemzeti bûnüldözõ szerveket.

E szervezeti egység hazai megfelelõje a Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központ (továbbiakban: NEBEK), amely magába foglalja az EUROPOL bûnüldözési, az INTERPOL bûnügyi és a késõbbiekben a Schengen-i határellenõrzési együttmûködés szerveit.

A törvényjavaslat ezen rendelkezése egyúttal pótolja azt a hiányt, amely az INTERPOL keretében történõ együttmûködés hazai szabályozatlanságában eddig fennállt. Az INTERPOL-együttmûködés ugyanis nem nemzetközi szerzõdésbõl, hanem nemzetközi szervezeti tagságból fakadó kötelezettségvállalást jelent, amelynek jogszabályi háttere eddig nem volt megfelelõen és egyértelmûen biztosított.

Tekintettel arra, hogy a NEBEK, mint erre kijelölt szerv, egységesen és a legmagasabb szinten képviseli az ország bûnüldözõ szerveit és nyomozó hatóságait a nemzetközi együttmûködésben, feltétlenül szükséges, hogy rendelkezzen mindazon jogosultságok összességével, amelyek az oda integrált szerveket megilletik.

Különösen vonatkozik ez a bûnüldözési együttmûködésben releváns adatokhoz - beleértve a személyes adatokat - való hozzáférésre és azok megfelelõen szabályozott továbbításának lehetõségére a nemzetközi megkeresések teljesítése során. Ugyanezen okok miatt szükséges a NEBEK számára biztosítani a bûnüldözésben releváns hazai adatbázisokhoz való közvetlen hozzáférés és törvényben biztosított adatátvétel jogát. Az adatátvételek tényének minkét fél általi dokumentálása garanciális elemet épít be a szabályozásba.

A nemzetközi megkeresések teljesítése az eddigi bûnügyi típusú nemzetközi információcserében általában nem igényelte minõsített adat távadat-átviteli úton történõ továbbítását külföldre. Az ilyen adatok továbbítása külön engedély alapján diplomáciai csatornán, személyes úton történhetett meg a kivételesen elõfordult megkeresések esetén.

Az EUROPOL létrehozásával és ezzel az európai szintû bûnüldözési információcsere megindulásával nagyobb mennyiségû minõsített adat gyors, elektronikus úton történõ továbbításának igénye keletkezett, amelynek lehetõvé tételére meg kell teremteni a megfelelõ jogi hátteret. Ennek szabályait az Európai Unióban a megfelelõen védett távadat-átviteli hálózat kiépítése és igénybevétele, valamint - különös tekintettel a személyes adatok átadására - az összekötõk alkalmazása tekintetében is az EUROPOL Egyezmény rögzíti.

Az 5. § ezen szabályok hazai gyakorlati alkalmazhatóságának jogi hátterét teremti meg azokban az esetekben és szabályok szerint, amelyeket nemzetközi szerzõdésben vállaltunk.

A nemzetközi bûnüldözési információcsere rendkívül fontos adatvédelmi és információforrás-védelmi kérdéseket vet fel, amelyek garanciális elemeit minden állam saját belsõ jogrendszerének megfelelõen szabályoz. Annak érdekében, hogy az információt átvevõ fél ezen nemzeti szabályokat figyelembe vehesse, az információszolgáltatás céljáról, a szolgáltatott konkrét információ védelmére, kezelésére és felhasználhatóságára vonatkozó igényrõl tájékoztatást kell adni, amelyet az adathordozón fel kell tüntetni oly módon, hogy az feleljen meg az együttmûködésnek keretet adó nemzetközi szervezet elõírásainak is. A rendelkezés ezt a kötelezettséget fogalmazza meg a NEBEK számára az adatszolgáltatás kezdeményezése esetén.

A NEBEK egyfajta ablakot jelent az ország bûnüldözõ szervezeteivel megvalósuló kapcsolattartásban, és így az azokban résztvevõ szervek integrált központi kommunikációs egységeként mûködik, ezért eltérõ szabályoknak kell megfelelnie az egyes kötelezettségvállalásból fakadóan létrehozott adatállományok kezelése tekintetében. Éppen az eltérõ szabályok miatt ezen adatállományok egymással nem kapcsolhatók össze.

Ennek megfelelõen a törvény e rendelkezése a NEBEK által kezelt adatok körében fogalmaz meg garanciális szabályt, valamint elõírja a nemzetközi szabályokkal összhangban a különbözõ nemzetközi szerzõdések alapján létrehozott adatállományok elkülönített kezelését, illetve szabályozza más adatbázisokkal való összekapcsolásuk lehetõségét.

Az adatvédelemre, különösen az adatgazda jogainak tiszteletben tartására a nemzetközi bûnüldözési kommunikációban különös figyelmet kell fordítani. Ezzel kapcsolatban a bûnüldözési együttmûködést szabályozó nemzetközi egyezmények minden esetben tartalmaznak garanciális szabályokat, melyek mindig biztosítják az érintettnek azt a jogát, hogy tájékoztatást kapjon a róla kezelt személyi adatokról és azokat helyesbíthesse. A törvény e rendelkezése ezt fogalmazza meg a NEBEK számára a tájékoztatási kötelezettség elõírásával.

A nemzetközi bûnüldözési információcserében a nemzetközi szervezet központjának szolgáltatott adatok helyességéért, a tárolásra, törlésre vonatkozó, a nemzetközi egyezményben elõírt határidõk betartásáért a nemzetközi szervezet és a nemzeti szerv közösen gondoskodik és közösen felel. E kötelezettséget fogalmazza meg a törvény e rendelkezése.

Az adatbiztonsági és titokvédelmi kérdések szabályozása a nemzetközi információcserében kiemelt jelentõségû. A nemzetközi szerzõdések ezen elõírásai nem sérthetik és nem sértik a nemzeti szabályozást, de elõírhatják a két azonos szintû védelem kötelezettségét. Az azonos szintû védelem biztosítása mind az információcserében résztvevõ hazai bûnüldözõ szerv, mind a nemzetközi bûnüldözési szervezet feladata. Ennek érdekében egyeztetik a nemzeti elõírások és a nemzetközi egyezmény szerinti titokvédelmi jelzések azonosnak tekinthetõ szintjeit.

A törvény e rendelkezése a fentiek szellemében - és összhangban számos európai ország gyakorlatával - a NEBEK vezetõjét kötelezi arra, hogy gondoskodjon a nemzetközi bûnüldözési szervezet által meghatározott adatbiztonsági és titokvédelmi követelmények betartásáról. Egyben feljogosítja a nemzetközi szerzõdésben meghatározott, a magyar jelzésnek megfelelõ minõsítés és jelölés alkalmazására a továbbított információk tekintetében. Ez a rendelkezés nem sérti és nem is érinti a hazai titokvédelmi törvény által feljogosított titokgazda és minõsítõ jogait, hiszen nem felülminõsítést, hanem a már megállapodott azonos minõsítési szinteknek megfelelõ jelzés elhelyezését teszi csupán lehetõvé a NEBEK vezetõje számára, amely jogosítvány hiánya akadályozná a gyors és hatékony információcserét.

A nemzetközi bûnüldözési információcserére vonatkozó egyezmények (különösen az EUROPOL Egyezmény, illetve a Schengeni Egyezmény) a nemzetközi adattovábbítás során az adatvédelmi szabályok betartásának ellenõrzésére nemzeti és közös nemzetközi adatvédelmi felügyelet létrehozását irányozzák elõ. A nemzeti adatvédelmi ellenõrzõ szervezet vezetõje képviseli az országot a nemzetközi bûnüldözési szervezet közös adatvédelmi testületében.

A rendelkezés a fentiekkel összhangban és az európai gyakorlattal megegyezõen rendelkezik a NEBEK adattovábbítási tevékenységét felügyelõ adatvédelmi felelõsrõl és részvételérõl a közös adatvédelmi testületben.

A hivatkozott egyezmények tartalmazzák az adatvédelmi felelõs szükséges jogosítványait is, valamint elõírják annak függetlenségét is. A függetlenség intézményét az egyedi ügyben való utasíthatóság tilalmával fogalmazzák meg.

A rendelkezés az adatvédelmi felelõst feljogosítja - tevékenysége végzéséhez szükséges mértékben - a NEBEK által kezelt adatokba történõ betekintésre és adatszolgáltatás kérésére, valamint megfogalmazza az egyedi ügyben való utasíthatóság tilalmát, ezáltal egyben újabb garanciális szabályt fogalmazva meg.

A személyes adatok jogszerûtlen kezelése, továbbítása, illetve hibás adat kezelése az EU szabályai szerint komoly következményekkel járhat abban az esetben, ha az érintett panaszt tesz, illetve ha a téves adatkezelésbõl fakadóan kára keletkezik. Ennek elkerülése érdekében az adatvédelmi ellenõrzõ testület az érintett szervet vagy a nemzetközi bûnüldözési szervezetet a hiba kijavítására szólíthatja fel, amelyet az köteles teljesíteni.

A rendelkezés ezen szabályokat ülteti át a NEBEK adatkezelésére az adatvédelmi felelõs ezzel kapcsolatos jogosítványai és eljárása, valamint a NEBEK vezetõjének kötelezettségei megfogalmazásával. A nem teljesítés esetére garanciális elemként fogalmazódik meg a belügyminiszter közvetlen tájékoztatásának lehetõsége. Ugyancsak garanciális elem annak rögzítése, hogy az adatvédelmi felelõs e törvény szerinti jogosítványai az adatvédelmi biztos jogosítványait nem érintik.

A törvényt hatályba léptetõ rendelkezés az EUROPOL-lal kötendõ nemzetközi szerzõdés hazai kihirdetéséhez köti a hatályba lépés idõpontját. Ennek indoka, hogy a tényleges együttmûködésre csak azt követõen kerülhet sor, hogy az EUROPOL és Magyarország között létrejön az együttmûködés területeit és módját részletesen szabályozó kétoldalú nemzetközi szerzõdés, amelyet az ezen törvény rendelkezései egészítenek ki különös tekintettel a hazai adatkezelési szabályokra, illetve az adatvédelmi felügyelet nemzeti rendszerére.

A nemzetközi egyezmények által hivatkozott részletszabályokat az EUROPOL vonatkozásában az Európai Unió Tanácsa által elfogadott intézkedések tartalmazzák, melyek megfogalmazása nem e törvény feladata. A NEBEK a Kormány határozata alapján a Rendõrség szervezetében kerül kialakításra, azonban több minisztérium alárendeltségébe tartozó bûnüldözõ szervek nemzetközi bûnüldözõ tevékenységét integrálja, ezért a rendõrséget és határõrséget érintõ jogalkotási feladatokért felelõs belügyminiszter kap felhatalmazást, hogy a vámszervekért és az adónyomozó hatóságért felelõs pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a közös szerv jogállását, feladat- és hatáskörét.

Az EU a szervezett bûnözés elleni harcban érintett bûnüldözõ szervek körébe sorolja a határõrséget és a vámszerveket - különös tekintettel a külsõ határok õrizetének szervezett bûnözést érintõ bûnüldözési vonatkozásaira - még abban az esetben is, ha egyes szervezett bûnözéshez sorolt bûncselekményekkel kapcsolatban nyomozóhatósági jogkörrel nem rendelkeznek. Ennek érdekében a rendõrségen kívül e szervek számára is szükséges biztosítani azokat a jogosultságokat, amelyek lehetõvé teszik, hogy azonos szinten vegyenek részt a nemzetközi bûnüldözési együttmûködésben a NEBEK útján.

A rendelkezés ennek lehetõvé tétele érdekében módosítja, illetve egészíti ki a vámjogról, vámeljárásról és vámigazgatásról, illetve a határõrizetrõl és a Határõrségrõl szóló törvények adattovábbítást szabályozó rendelkezéseit.