Az Országgyûlés a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 5. §-a és 6. §-ának (1) bekezdése alapján az ország felemelkedése, a magyar társadalom átalakulása, a regionális kapcsolatok erõsítése, a szellemi erõforrások egyesítése, a nemzetközileg is elismert, versenyképes munkaerõ képzése, a felsõoktatási kutatás és oktatás fejlesztése és a mûvelõdéshez való jog kiterjesztése érdekében a magyar felsõoktatási intézményhálózat átalakításáról a következõ törvényt alkotja:

I. FEJEZET

1. Az Országgyûlés 2000. január 1-jei hatállyal a következõ felsõoktatási intézményeket és egyes karokat (a továbbiakban együtt: jogelõd intézmény) - az átalakulással létesülõ új állami felsõoktatási intézmények egyidejû jogutódlásával (a továbbiakban: jogutód intézmény) - alakítja át:

1. az Államigazgatási Fõiskola, Budapest és

a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest

jogutód intézménye

a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatástudományi Egyetem - Budapest székhellyel;

2. a Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen (kivéve az attól különváló hódmezõvásárhelyi Mezõgazdasági Fõiskolai Kart és a szarvasi Mezõgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Fõiskolai Kart),

a Debreceni Orvostudományi Egyetem, Debrecen,

a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Fõiskola, Hajdúböszörmény és

a Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen

jogutód intézménye

a Debreceni Egyetem - Debrecen székhellyel;

3. a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola, Budapest,

a Budapesti Tanítóképzõ Fõiskola, Budapest és

az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest

jogutód intézménye

az Eötvös Loránd Tudományegyetem - Budapest székhellyel;

4. az Állatorvostudományi Egyetem, Budapest,

a Gödöllõi Agrártudományi Egyetem, Gödöllõ (kivéve az attól különváló mezõtúri Mezõgazdasági Fõiskolai Kart és a nyíregyházi Mezõgazdasági Fõiskolai Kart),

a Jászberényi Tanítóképzõ Fõiskola, Jászberény,

a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest (kivéve az attól különváló kecskeméti Kertészeti Fõiskolai Kart) és

az Ybl Miklós Mûszaki Fõiskola, Budapest

jogutód intézménye

a Gödöllõi Egyetem - Gödöllõ székhellyel;

5. a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképzõ Fõiskola, Kaposvár és

a Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely (kivéve az attól különváló keszthelyi Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kart és a mosonmagyaróvári Mezõgazdaságtudományi Kart)

jogutód intézménye

a Kaposvári Egyetem - Kaposvár székhellyel;

6. a Comenius Tanítóképzõ Fõiskola, Sárospatak és

a Miskolci Egyetem, Miskolc (kivéve az attól különváló Dunaújvárosi Fõiskolai Kart)

jogutód intézménye

a Miskolci Egyetem - Miskolc székhellyel;

7. az Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskola, Gyõr,

a Benedek Elek Pedagógiai Fõiskola, Sopron,

a Pannon Agrártudományi Egyetem, Mezõgazdaságtudományi Kar (Moson-magyaróvár) és

a Soproni Egyetem, Sopron

jogutód intézménye

a Nyugat-Magyarországi Egyetem - Sopron székhellyel;

8. az Illyés Gyula Pedagógiai Fõiskola, Szekszárd

a Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs és

a Pécsi Orvostudományi Egyetem, Pécs

jogutód intézménye

a Pécsi Tudományegyetem - Pécs székhellyel;

9. a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, Budapest,

a Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest és

a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapest

jogutód intézménye

a Semmelweis Egyetem - Budapest székhellyel;

10. a József Attila Tudományegyetem, Szeged,

11. a Pannon Agrártudományi Egyetem, Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar (Keszthely) és

12. a Bolyai János Katonai Mûszaki Fõiskola, Budapest és

a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest

jogutód intézménye

a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem - Budapest székhellyel;

13. a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fõiskola, Budapest,

a Külkereskedelmi Fõiskola, Budapest és

a Pénzügyi és Számviteli Fõiskola, Budapest

jogutód intézménye

a Budapesti Gazdasági Fõiskola - Budapest székhellyel;

14. a Bánki Donát Mûszaki Fõiskola, Budapest,

a Kandó Kálmán Mûszaki Fõiskola, Budapest és

a Könnyûipari Mûszaki Fõiskola, Budapest

jogutód intézménye

a Budapesti Mûszaki Fõiskola - Budapest székhellyel;

15. a Miskolci Egyetem, Dunaújvárosi Fõiskolai Kar (Dunaújváros)

jogutód intézménye

a Dunaújvárosi Fõiskola - Dunaújváros székhellyel;

16. a Gépipari és Automatizálási Mûszaki Fõiskola, Kecskemét,

18. a Bessenyei György Tanárképzõ Fõiskola, Nyíregyháza és

a Gödöllõi Agrártudományi Egyetem, Mezõgazdasági Fõiskolai Kar (Nyíregyháza)

jogutód intézménye

a Nyíregyházi Fõiskola - Nyíregyháza székhellyel;

19. a Debreceni Agrártudományi Egyetem, Mezõgazdasági Víz- és Környezet-gazdálkodási Fõiskolai Kar (Szarvas),

1. Az Országgyûlés 2000. január 1-jei hatállyal az alábbi nem állami felsõoktatási intézmények átalakítását elismeri, és hozzájárul az átalakulással létesülõ Sapientia Szerzetesrendi Hittudományi Fõiskola, Budapest, mint jogutód egyházi fõiskola mûködéséhez:

Ferences Hittudományi Fõiskola, Budapest,

Pannonhalmi Szent Gellért Fõiskola, Pannonhalma és

Piarista Hittudományi és Tanárképzõ Fõiskola, Budapest.

2. Az Országgyûlés 2000. január 1-jei hatállyal:

• a Budapesti Mûszaki Egyetem, Budapest elnevezését "Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest";
• a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola, Budapest elnevezését "Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem, Budapest";
• a Magyar Iparmûvészeti Fõiskola, Budapest elnevezését "Magyar Iparmûvészeti Egyetem, Budapest";
• a Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola, Budapest elnevezését "Magyar Képzõmûvészeti Egyetem, Budapest";
• a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskola, Budapest elnevezését "Színház- és Filmmûvészeti Egyetem, Budapest"

• a Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskola, Szombathely elnevezését "Berzsenyi Dániel Fõiskola, Szombathely";
• az Eszterházy Károly Tanárképzõ Fõiskola, Eger elnevezését "Eszterházy Károly Fõiskola, Eger";
• a Kereskedelmi és Gazdasági Fõiskola, Szolnok elnevezését "Szolnoki Fõiskola, Szolnok"

• az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Fõiskolája, Budapest elnevezését "Pünkösdi Teológiai Fõiskola, Budapest";
• a Görög Katolikus Hittudományi Fõiskola, Nyíregyháza elnevezését "Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Fõiskola, Nyíregyháza";
• a Zsámbéki Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola, Zsámbék elnevezését "Apor Vilmos Katolikus Fõiskola, Zsámbék";

1. A jogutód intézményt illetik meg a jogelõd intézmények jogai, és terhelik azok kötelezettségei.
2. A jogelõd intézmények alkalmazottainak munkaviszonya (közalkalmazotti jogviszonya, szolgálati jogviszonya stb.) és hallgatóinak hallgatói jogviszonya a jogutód intézményekben változatlan feltételekkel folyamatos.

II. FEJEZET
Az átalakulás szabályai

1. A következõ felsõoktatási intézmények (a továbbiakban: különváló felsõoktatási intézmények) átalakulása az 1. § (1) bekezdésében felsorolt jogelõd intézmények különválásával kezdõdik:

1. a Debreceni Agrártudományi Egyetem különválik az alábbi jogelõd intézményekre:

Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen (kivéve az attól különváló szarvasi Mezõgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Fõiskolai Kart és a hódmezõvásárhelyi Mezõgazdasági Fõiskolai Kart),

Debreceni Agrártudományi Egyetem, Mezõgazdasági Fõiskolai Kar (Hód-mezõvásárhely) és

Debreceni Agrártudományi Egyetem, Mezõgazdasági Víz- és Környezet-gazdálkodási Fõiskolai Kar (Szarvas);

2. a Gödöllõi Agrártudományi Egyetem különválik az alábbi jogelõd intézményekre:

Gödöllõi Agrártudományi Egyetem, Gödöllõ (kivéve az attól különváló mezõtúri Mezõgazdasági Fõiskolai Kart és a nyíregyházi Mezõgazdasági Fõiskolai Kart),

Gödöllõi Agrártudományi Egyetem, Mezõgazdasági Fõiskolai Kar (Mezõtúr) és

Gödöllõi Agrártudományi Egyetem, Mezõgazdasági Fõiskolai Kar (Nyíregy-háza);

3. a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem különválik az alábbi jogelõd intézményekre:

Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest (kivéve az attól különváló kecskeméti Kertészeti Fõiskolai Kart) és

Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Kertészeti Fõiskolai Kar (Kecskemét);

4. a Miskolci Egyetem különválik az alábbi jogelõd intézményekre:

Miskolci Egyetem, Miskolc (kivéve az attól különváló Dunaújvárosi Fõiskolai Kart) és

Miskolci Egyetem, Dunaújvárosi Fõiskolai Kar (Dunaújváros);

5. a Pannon Agrártudományi Egyetem különválik az alábbi jogelõd intézményekre:

1. A különváló felsõoktatási intézmény intézményi tanácsa az intézmény szervezetében mûködõ, az (1) bekezdésben felsorolt jogelõd intézmények költségvetési elõirányzatairól, valamint vagyoni értékû jogairól és kötelezettségeirõl 1999. július 15-éig leltárt készít (a továbbiakban: vagyonmegosztási javaslat).
2. A vagyonmegosztási javaslatnak az 1999. január 1-jén a különváló intézményben fennállt vagyonmegoszlási és használati viszonyokat kell tükröznie.
3. E törvény 1. §-a (1) bekezdésének b), d), e), f), g), j), k), o), p), r) és s) pontjában meghatározott esetekben a jogutód intézményt a vagyonmegosztási javaslatban meghatározott mértékben illetik meg jogok, illetve terhelik kötelezettségek.
4. A különváló felsõoktatási intézmény intézményi tanácsa a vagyonmegosztási javaslatot a (2) bekezdésben meghatározott határnapig elküldi az oktatási és a pénzügyminiszternek, valamint a vagyonkezelésben érintett miniszternek, továbbá a vagyonmegosztási javaslatnak a kincstári vagyonra vonatkozó részét a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (a továbbiakban: KVI).
5. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1999. augusztus 31-éig az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével dönt a vagyonmegosztási javaslat alapján a kincstári vagyonra vonatkozó jogoknak a jogelõd intézmények közötti megosztásáról, továbbá 2000. január 1-jéig biztosítja a jogutód intézmény számára a kincstári vagyonra vonatkozó jogok átadását.
6. Amennyiben a vagyonmegosztási javaslat a (2) bekezdésében meghatározott határidõre nem készül el, ez a különváló felsõoktatási intézmény és a KVI között fennálló vagyonkezelõi szerzõdés vonatkozásában felmondási okot jelent. A felmondási jogot a KVI az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével gyakorolja.
7. A vagyonmegosztási javaslatban a karon folyó képzéshez és a mûködéshez változatlan, a különválás elõtti színvonal fenntartásához szükséges, anyagi és tárgyi feltételeket biztosítani kell.

1. A jogutód intézmény jogelõd intézményei közös Elõkészítõ Testületet hoznak létre, amelynek mûködési rendjét e törvény szabályozza.
2. Az Elõkészítõ Testület által meghatározott rendben a jogelõd intézmények 1999. október 15-ig Ideiglenes Intézményi Tanácsot választanak (a továbbiakban: IIT). Az IIT a jogutód intézmény intézményi tanácsának mûködését elõkészítõ testület. Mûködésének szabályait e törvény és az IIT által elfogadott ügyrend határozza meg. Az IIT 2000. január 1-jétõl a jogutód intézmény intézményi tanácsaként mûködik - e törvény 8. §-a és az Ftv. rendelkezései szerint - az új intézményi tanács megválasztásáig, de legkésõbb 2000. december 31-ig.

1. Az Elõkészítõ Testület tagjaivá a karokra nem tagozódó jogelõd intézmények intézményi tanácsának és a karokra tagozódó, illetve az egy karból álló jogelõd intézmények kari tanácsainak nem hallgató tagjai két oktatót és hallgató tagjai egy hallgatót választanak. Tagok továbbá a karokra nem tagozódó jogelõd intézmények vezetõi (rektor, fõigazgató), valamint a jogelõd intézmények kari vezetõi (dékán, fõigazgató).
2. Az Elõkészítõ Testület alakuló ülését az oktatási miniszter erre vonatkozó rendeletének hatálybalépését követõ 30 napon belül tartja meg. Amennyiben az Elõkészítõ Testület e határidõn belül nem alakul meg, a rendelet hatálybalépését követõ 31. naptól a következõ tagokkal mûködik: a karokra nem tagozódó jogelõd intézmények vezetõi, a jogelõd intézmények karainak vezetõi, az oktatásért felelõs vezetõ-helyettesei és hallgatói önkormányzatainak vezetõi.
3. Az Elõkészítõ Testület alakuló ülését a jogelõd intézmények vezetõi egyeztetett idõpontban hívják össze. Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg és ellátja az elnöki feladatokat az Elõkészítõ Testület vezetõjének megválasztásáig.
4. Az Elõkészítõ Testület vezetõjét a tagok maguk közül a jelenlévõk több, mint felének igen szavazatával választják meg. Amennyiben egy jelölt sem kapja meg a szavazatok többségét, a két legtöbb szavazatot kapott jelölttel újra le kell folytatni a szavazást. Az ismételt szavazáson a több szavazatot kapott jelölt, azonos szavazatszám esetén az idõsebb jelölt válik az Elõkészítõ Testület elnökévé.
5. Az Elõkészítõ Testület az Ideiglenes Intézményi Tanács megalakulásáig mûködik.
6. Az Elõkészítõ Testület feladatai:

1. 1999. augusztus 31-éig Gazdálkodási Elõkészítõ Bizottságot (a továbbiakban: GEB) hoz létre, amely a jogelõd intézmények vagyoni jogainak és kötelezettségeinek az összegzését készíti el, az intézmények által elkészített vagyonmérleg és a fõkönyvi vizsgálat, valamint az intézményi költségvetés alapján. A GEB 1999. október 31-éig vagyonátvevõ jelentést készít a jogelõd intézmények vagyoni helyzetérõl, amelyet megküld az oktatási miniszternek és a felügyeletet ellátó, illetve a vagyonkezelés és a pénzügyek kérdésében - az Ftv. 116. §-ában foglaltak szerint - érintett miniszternek. A GEB-ben minden jogelõd intézmény képviseletét biztosítani kell. Amennyiben a GEB határidõre nem jön létre, akkor a karokra nem tagozódó jogelõd intézmények vezetõi, valamint a jogelõd intézmények kari vezetõi által delegált tagok alkotják a GEB-et 1999. szeptember 1-jétõl. A GEB mûködési rendjére az Elõkészítõ Testület mûködésére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. A GEB jelentését az Elõkészítõ Testület, illetve a (10) bekezdésében meghatározott esetben az IIT fogadja el;
2. a jogelõd intézmények költségvetési tervei alapján 1999. július 15-ig javaslatot készít a jogutód intézmény 2000. évi költségvetésére és azt benyújtja az oktatási miniszternek;
3. 1999. július 31-ig elkészíti és megküldi az oktatási miniszternek a jogutód intézmény vezetõjének (rektori, fõiskolai rektori), továbbá gazdasági (fõ)igazgatójának pályázati kiírását. Az oktatási miniszter 1999. augusztus 31-éig kiírja a jogutód intézmények vezetõi, továbbá gazdasági (fõ)igazgatói pályázatait;
4. 1999. július 31-ig az érintett kari, illetve fõiskolai tanácsok véleményének csatolásával, a jelenlévõk kétharmados szótöbbségével javaslatot tehet az oktatási miniszternek a jogutód intézmény kari tagozódásának módosítására;
5. 1999. augusztus 31-ig az érintett kari, illetve fõiskolai tanácsok felterjesztésére és egyetértésével elkészíti javaslatát a jogutód intézmény felvételi tájékoztatójára és megküldi az oktatási miniszternek;

6. 1999. szeptember 15-ig elkészíti és megküldi az oktatási miniszternek az IIT megválasztásának szabályait (a továbbiakban: Választási Szabályzat);
7. 1999. szeptember 30-ig elkészíti a jogutód intézmény alapító okiratára tett javaslatát, valamint a Szervezeti és Mûködési Szabályzatának, Gazdálkodási Szabályzatának és más, a mûködéshez feltétlenül szükséges szabályzatoknak a tervezetét;
8. 1999. október 15-ig a Választási Szabályzat szerint elõkészíti és lebonyolítja a jogutód intézmény IIT-jének megválasztását.

1. Az Elõkészítõ Testület az Oktatási Minisztérium költségvetésébõl az oktatási miniszter rendeletében meghatározott díjazásra jogosult. Az Elõkészítõ Testület a rendeletben meghatározott módon és mértékben, az Oktatási Minisztérium költségvetésének terhére, feladatának ellátásához szükséges megbízásokat adhat.
2. Az Elõkészítõ Testület elnöke hívja össze az Elõkészítõ Testület üléseit, melyekre az Elõkészítõ Testület tagjait írásban, az ülést megelõzõen legalább 3 nappal, a napirend közlésével meg kell hívni. Az Elõkészítõ Testület üléseinek állandó meghívottjai a karokra tagozódó jogelõd egyetemek és a különváló felsõoktatási intézmények rektorai és gazdasági (fõ)igazgatói, valamint a karokra nem tagozódó jogelõd egyetemek és fõiskolák gazdasági (fõ)igazgatói.
3. Az Elõkészítõ Testület - ha jogszabály másként nem rendelkezik - határozatát a jelenlévõk több, mint felének igen szavazatával (szótöbbséggel) hozza. Az Elõkészítõ Testület határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatképtelenség esetén, változatlan napirenddel, legalább 3 nap elteltével újabb ülést kell tartani, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes. E bekezdésben foglaltakkal ellentétesen hozott határozat érvénytelen.
4. Az 1999. október 15. elõtt megválasztott IIT ellátja a (6) bekezdésben meghatározott, az Elõkészítõ Testület által el nem végzett feladatokat.
5. Jogelõd intézmények felsõoktatási szövetségi formában való mûködése esetén az Elõkészítõ Testület elnökének feladatait a szövetség elnöke, az Elõkészítõ Testület feladatait a szövetség szenátusa látja el a jogelõd intézmények képviselõinek kizárólagos közremûködésével. A felsõoktatási szövetség 1999. évi munkájában minden jogelõd intézmény tagintézményként vesz részt.
6. Amennyiben a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyonátvevõ jelentés a határnapig nem készül el, ez az Elõkészítõ Testületben képviselt jogelõd intézmény - a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogelõd intézmények esetében a különváló felsõoktatási intézmény - és a KVI között fennálló vagyonkezelõi szerzõdés vonatkozásában felmondási okot jelent. A felmondási jogot a KVI az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével gyakorolja.

1. Az IIT-ben a karokra nem tagozódó jogelõd intézmények, valamint a jogelõd intézmények karainak képviseletét biztosítani kell, és legalább egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát a hallgatók képviselõi alkotják.
2. 1999. október 31-ig az IIT - a beérkezett pályázatok alapján - javaslatot tesz a jogutód intézmény vezetõjének személyére. Az IIT javaslata alapján az oktatási miniszter november 30-ig elõterjeszti a javaslatot a megbízásra jogosultnak. Amennyiben a vezetõ személyére a határnapig nem érkezik javaslat, az oktatási miniszter a karokra nem tagozódó jogelõd intézmények vezetõinek, a jogelõd intézmények kari vezetõinek vagy a különváló felsõoktatási intézmények, illetve a karokra tagozódó jogelõd intézmények vezetõinek egyikét terjeszti elõ megbízásra.
3. 1999. október 31-ig az IIT, a pályázat értékelése alapján, javaslatot tesz az oktatási miniszternek a gazdasági (fõ)igazgató személyére.
4. 1999. november 30-ig az IIT - az Elõkészítõ Testület javaslata alapján - elfogadja és megküldi az oktatási miniszternek a jogutód intézmény alapító okiratának tervezetét, Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, Gazdálkodási Szabályzatát és más, a mûködéshez feltétlenül szükséges szabályzatokat.

1. A karokra nem tagozódó jogelõd intézmények, illetve a jogelõd intézmények karai a jogutód intézmény karaiként mûködnek tovább.
2. A kari tanácsok és a kari vezetõk megbízatását, valamint a kari szabályzatok hatályát a felsõoktatási intézmények átalakítása nem érinti. A jogelõd, karokra nem tagozódó egyetem, illetve fõiskola intézményi tanácsa a jogutód intézmény kari tanácsaként; rektora, illetve fõigazgatója pedig - az Ftv. 124/A. §-ában foglaltaktól eltérõen - annak dékánjaként, illetve kari fõigazgatójaként mûködik 2000. január 1-jétõl az eredeti megbízása lejártáig. A jogelõd, karokra nem tagozódó egyetem, illetve fõiskola szabályzatainak azon rendelkezései, amelyek az annak szervezetét továbbmûködtetõ kar mûködéséhez szükségesek, és nincsenek ellentétben a jogutód intézmény egyéb szabályzataival, hatályban maradnak.
3. A jogelõd egyetemek és a különváló felsõoktatási intézmények azon rektorai, akiknek megbízása 2000. január 1. után jár le - amennyiben 2000. január 1-jétõl más vezetõi (intézményi, kari) megbízást nem kapnak, vagy a (2) bekezdésnek megfelelõen megbízatásuk nem folytatódik -, az eredeti megbízás lejártáig a jogutód intézmény vezetõje által meghatározott feladattal címzetes rektorként segítik az intézmény munkáját.
4. A jogelõd egyetemek, illetve különváló felsõoktatási intézmények rektorainak és gazdasági (fõ)igazgatóinak megbízását - ha az 1999. december 31-e elõtt lejár - az oktatási miniszter, pályázat nélkül, 1999. december 31-éig történõ meghosszabbításra a megbízóhoz elõterjeszti, illetve meghosszabbítja.
5. Az Ftv. 56. § (5) bekezdésének vonatkozásában a jogutód intézményben minden intézményi vezetõi megbízást új, elsõ megbízásnak kell tekinteni.

1. A jogutód intézmények 2000. január 1-jétõl 2000. december 31-ig e szakasz rendelkezései szerint mûködnek.
2. Az intézményi tanács az érintett kari tanács egyetértésével dönt:

1. a rendelkezésre álló vagyon felhasználásáról;
2. a kari oktatási, kutatási és más kari szervezeti egységek átalakításáról, illetve megszüntetésérõl;
3. a kar használatában álló ingó és ingatlan vagyonról.

3. A jogutód intézményben a jogelõd intézmény szervezetét tovább mûködtetõ kar (karok) gazdasági egységként mûködik (mûködnek).
4. A gazdasági egység:

1. fenntartási és mûködési költségeinek fedezésére az intézményi tanács a képzési és fenntartási normatívaként juttatott támogatás legalább 90 %-át biztosítja;
2. feladatellátásához kapcsolódó bevételei felett önállóan rendelkezik.

5. A jogelõd intézménynél 2000. január 1-je elõtt keletkezett adósság, illetve kötelezettségvállalás a jogutód intézményben az adott gazdasági egységet terheli.
6. Az intézményben - a jogelõd intézményben akkreditált szakokon, illetve szakképzési és akkreditált doktori programokban - a képzés folytatásának feltételeit biztosítani kell addig, amíg az 1999/2000 tanévre felvett hallgatók is be nem fejezik tanulmányaikat azon a szakon, amelyen tanulmányaikat megkezdték.
7. A jogelõd intézmény szervezetét továbbmûködtetõ kar (karok) a pénzügyminiszter és az oktatási miniszter döntése alapján - az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998.(XII. 30.) Korm. rendelet 15.§-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott - részjogkörû költségvetési egységként mûködhetnek a jogutód intézményben. A miniszteri döntés alapján a részjogkörû egység rendelkezhet a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervet jogszabály alapján megilletõ jogok egy részével.

IV. FEJEZET

Az Ftv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

1. legalább két szakon legalább hároméves fõiskolai alapképzésre, általános és szakirányú továbbképzésre;
2. kutatási, illetve fejlesztési tevékenység folytatására; továbbá, ha
3. fõiskolai tanárai doktori fokozattal rendelkeznek."

(1) Az Ftv. 81. §-ának (1) bekezdése a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) Az Ftv. 81. §-ának (2) bekezdése d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(3) Az Ftv. 81. §-ának (2) bekezdése f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(4) Az Ftv. 81. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

1. az adott szakon (szakokon) a záróvizsgáztatási és oklevélkiadási jog gyakorlásának meghatározott idõre történõ felfüggesztésére vagy visszavonására, illetve nem állami intézmények esetében az állami elismerés visszavonására;
2. a felsõoktatási intézmény megszüntetésére vagy az állami elismerés visszavonására;
3. a szükséges intézkedések végrehajtásának meghatározott idõn belüli ellenõrzésére."

1. Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jogutód intézmények tartalmi és szervezeti fejlesztéseihez és átalakulásához, valamint a felsõoktatási fejlesztési programban meghatározott feladatok megvalósításához szükséges források az Oktatási Minisztérium költségvetésében elkülönítetten kerülnek megtervezésre.
2. Az 1. § (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott jogelõd intézményre a II. fejezet rendelkezései közül kizárólag az 5. § (6) bekezdésének a), b), c), e) és g) pontját, a 6. § (3) és (4) bekezdését, valamint a 7. § (5) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az Elõkészítõ Testület és az IIT feladatkörét a jogelõd intézmény tanácsa látja el. Az 5. § (6) bekezdése c) pontjának megfelelõen a jogutód intézmény vezetõjének személyére az oktatási miniszter a jogelõd intézmény vezetõjét terjeszti elõ a jogelõd intézményben kapott megbízatásának hátralevõ idejére. A gazdasági (fõ)igazgató személyére vonatkozóan az 5. § (6) bekezdésének c) pontját kell megfelelõen alkalmazni.

1. A felsõoktatási intézmény átalakítása: átalakításnak minõsül az intézmények összeolvadása és különválása, vagyis

1. összeolvadás: az összeolvadó jogelõd intézmények vagyona, jogaik és kötelezettségeik az átalakulással létesülõ új felsõoktatási intézményre, mint jogutódra szállnak át;
2. különválás: a két vagy több karra vagy karok együttesére különváló felsõoktatási intézmény vagyona, jogai és kötelezettségei a vagyonmegosztási javaslatban meghatározott módon szállnak át a különváló karral, illetve karok együttesével összeolvadt intézményre, mint jogutódra.

1. Ahol e törvény jogelõd intézményrõl rendelkezik, azon az 1. § (1) bekezdésében felsorolt egyetemet - ideértve a különváló karok együttesét -, fõiskolát és az egyes különváló karokat kell érteni.
2. Címzetes rektor: eredeti megbízatásának lejártáig élvezi a jogelõd intézményben, illetve a különváló felsõoktatási intézményben a rektort megilletõ anyagi juttatásokat és kedvezményeket.

1. E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetést követõ 8. napon lép hatályba.
2. E törvény 8.-12. §-a, a 13. § (1) bekezdése, 14.-17. §-a, a 18. § (2) bekezdése, 19.-21. §-a, 26. §-a, 28.-32. §-a és a 33. § (1) bekezdése 2000. január 1-én lép hatályba.
3. Az Ftv. 1. számú melléklete helyébe 2000. január 1-jén e törvény 1. számú melléklete lép.
4. E törvény rendelkezéseit a katonai, illetõleg rendvédelmi felsõoktatási intézmények vonatkozásában az Ftv. 115. §-ában foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
5. A II. fejezet és a III. fejezet rendelkezései kizárólag az 1. § (1) bekezdésében meghatározott intézményekre vonatkoznak.
6. A II. fejezet rendelkezéseit hatályba lépésüktõl 1999. december 31-ig, a III. fejezet rendelkezéseit hatályba lépésüktõl 2000. december 31-ig az Ftv. ellentétes tartalmú rendelkezéseinek vonatkozásában törvényi kivételnek kell tekinteni.

1. E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Ftv. 4/A. §-a.
2. 2000. január 1-jén hatályát veszti:

1. az Ftv. 12/A. §-a, 52. §-ának (6) bekezdése, 59/A.-H. §-a, 72. §-ának c) pontja és a 74. §-a (1) bekezdésének o) pontja;
2. az Ftv. 12. §-a (4) bekezdésének, a 74. §-a (1) bekezdése k) pontjának, a 74/A. §-a (1) bekezdésének, a 76. §-a (3) bekezdése a) pontjának, a 81. §-a (2) bekezdése a) pontjának, a 116. §-a (1) bekezdésének, és a 124/A. §-a (1) bekezdésének a felsõoktatási szövetségekre vonatkozó rendelkezései.

I.

EGYETEMEK
A)
Állami egyetemek

Budapesti Közgazdasági és Államigazgatástudományi Egyetem, Budapest
Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest
Debreceni Egyetem, Debrecen
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
Gödöllõi Egyetem, Gödöllõ
Kaposvári Egyetem, Kaposvár
Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem, Budapest
Magyar Iparmûvészeti Egyetem, Budapest
Magyar Képzõmûvészeti Egyetem,
Miskolci Egyetem, Miskolc
Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron
Pécsi Tudományegyetem, Pécs
Semmelweis Egyetem, Budapest
Szegedi Tudományegyetem, Szeged
Színház- és Filmmûvészeti Egyetem, Budapest
Veszprémi Egyetem, Veszprém
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest

B)
Nem állami egyetemek
a)
Egyházi egyetemek

Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen
Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest
Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
Országos Rabbiképzõ Intézet, Budapest
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest

b)
Magán, illetve alapítványi egyetemek
II.
FÕISKOLÁK
A)
Állami fõiskolák

Berzsenyi Dániel Fõiskola, Szombathely
Budapesti Gazdasági Fõiskola, Budapest
Budapesti Mûszaki Fõiskola, Budapest
Dunaújvárosi Fõiskola, Dunaújváros
Eötvös József Fõiskola, Baja
Eszterházy Károly Fõiskola, Eger
Kecskeméti Fõiskola, Kecskemét
Magyar Táncmûvészeti Fõiskola, Budapest
Nyíregyházi Fõiskola, Nyíregyháza
Rendõrtiszti Fõiskola, Budapest
Széchenyi István Fõiskola, Gyõr
Szolnoki Fõiskola, Szolnok
Tessedik Sámuel Fõiskola, Szarvas

B)
Nem állami fõiskolák
a)
Egyházi fõiskolák

Adventista Teológiai Fõiskola, Budapest
Apor Vilmos Katolikus Fõiskola, Zsámbék
A Tan Kapuja Buddhista Fõiskola, Budapest
Baptista Teológiai Akadémia, Budapest
Egri Hittudományi Fõiskola, Eger
Esztergomi Hittudományi Fõiskola, Esztergom
Gyõri Hittudományi Fõiskola, Gyõr
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzõ Fõiskola, Debrecen
Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa
Pécsi Püspöki Hittudományi Fõiskola, Pécs
Pünkösdi Teológiai Fõiskola, Budapest
Sapientia Szerzetesrendi Hittudományi Fõiskola, Budapest
Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak
Sola Scriptura Lelkészképzõ és Teológiai Fõiskola, Budapest
Szegedi Hittudományi Fõiskola, Szeged
Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Fõiskola, Nyíregyháza
Szent Bernát Hittudományi Fõiskola, Zirc
Szent Pál Akadémia, Budapest
Veszprémi Érseki Hittudományi Fõiskola, Balatonkenese
Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola, Esztergom
Wesley János Lelkészképzõ Fõiskola, Budapest

b)
Magán, illetve alapítványi fõiskolák

Általános Vállalkozási Fõiskola, Budapest
Gábor Dénes Fõiskola, Budapest
Kodolányi János Fõiskola, Székesfehérvár
Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája, Tatabánya
Mozgássérültek Petõ András Nevelõképzõ és Nevelõintézete, Budapest
Nemzetközi Üzleti Fõiskola (International Business School), Budapest

A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény, valamint a felsõoktatási intézmények létesítésének és megszüntetésének eljárási rendjérõl szóló 96/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet nem tartalmaz részletes szabályokat a szövetségi forma kihagyásával egyesülõ új integrált felsõoktatási intézmények átalakulási folyamatáról. E szabályok elsõsorban az újonnan alakuló egyetemekre és fõiskolákra vonatkoznak, és nem szólnak a már autonóm - döntési jogosultságokkal rendelkezõ -, önálló intézmények átalakulásáról. A különbözõ nagyságú, eltérõ képzési profilú, esetenként eltérõ jogállású intézmények átalakulási folyamatában számtalan konfliktushelyzet teremtõdhet a szabályozatlanság következtében.

Az új intézmények megalapítását követõen az új intézményi struktúrák létrehozása, az egyesülõ intézmények sajátosságainak, tradícióinak megõrzése és illeszkedése, az új gazdálkodási, irányítási rendszerek létrejötte, az oktatás, kutatás zavartalansága, az oktatói kar, a nem oktatók és a hallgatói közösségek biztonsága érdekében indokolt a jogfolytonosság biztosítása mellett az átmeneti idõszak külön szabályozása. Az átmeneti idõszak védettségét biztosító szabályoknak egyaránt kell szolgálniuk az egyesülõ intézmények érdekeinek védelmét, költségvetési biztonságát és az új integrált felsõoktatási intézmény eredményes mûködésének feltételeit.
Tekintettel arra, hogy az átmeneti idõszakban a mûködés zavartalanságát biztosító szabályok érintik a törvényben és más jogszabályokban már megszerzett jogosultságokat, indokolt, hogy ezen idõszakban a vagyonbiztonságot, a gazdálkodás feltételeit, valamint a képzés zavartalan folytatásának feltételeit biztosító szabályokat törvény tartalmazza. Az átmeneti rendelkezések egyrészt az új intézmények kialakulásának elõkészítését szolgáló idõszakban (1999.), másrészt az új intézmények mûködésének elsõ évében (2000.) érvényes szabályokat tartalmazzák. A felsõoktatási szövetségben mûködõ felsõoktatási intézmények az átalakítást elõkészítõ 1999. évben a kialakított szabályzataik alapján mûködnek.

Az új felsõoktatási intézményhálózatban öt felsõoktatási intézmény kara(i)ként mûködõ egységek más felsõoktatási intézmény részeként mûködnek tovább. Ezért az átalakulás elsõ lépéseként a különváló felsõoktatási intézmények költségvetési elõirányzatait, vagyoni helyzetüket, jogaikat és kötelezettségüket egy vagyonmegosztási javaslatban kell rögzíteni. E javaslatban a különváló kar(ok)on folyó képzéshez, a mûködéshez a különválás elõtti színvonalat biztosító anyagi és tárgyi feltételeket kell garantálni.
A vagyonmegosztási javaslatot az érintett jogelõd intézmények és a különváló felsõoktatási intézmény vezetõi készítik elõ, az intézményi tanács fogadja el és terjeszti tovább. Amennyiben a jogelõd intézmény és a leváló kar vezetõi a vagyoni helyzetrõl, a költségvetési elõirányzatok, a jogosultságok és kötelezettségek megosztásáról 1999. július 15-ig nem tudnak megállapodni, akkor a Kincstári Vagyoni Igazgatóság az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével - valamint a jogelõd intézmény szakmai felügyeletében érintett miniszter véleményének figyelembevételével - dönt.

Az átalakulásban részt vevõ felsõoktatási intézmények önálló intézményként mûködnek 1999. december 31-éig. A törvény hatálybalépést követõen kell elõkészíteni az integrációt úgy, hogy 2000. január 1-jével az új felsõoktatási intézményekben a mûködés zavartalansága és jogszerûsége biztosított legyen.
A törvénytervezetben az intézményi autonómia tiszteletben tartásával teszünk javaslatot egy, az átalakítást elõkészítõ - de döntési jogosultságokkal nem rendelkezõ - Elõkészítõ Testület, valamint a vagyoni és költségvetési kérdésekben a döntést elõkészítõ bizottság (Gazdasági Elõkészítõ Bizottság) létrehozására. A Testületben az egyesülõ intézmények kari struktúrájának megfelelõen, karonként azonos létszámú az oktatói és hallgatói, illetõleg vezetõi képviselet.
Az integrációt elõkészítõ folyamatban - a döntések meghozatala elõtt - ahol illetékesek, biztosított az agrár és egészségügyi tárca részvétele mind a vagyoni, mind a gazdasági kérdésekben. A törvényjavaslat biztosítja annak lehetõségét, hogy a jogelõd felsõoktatási intézmények a pénzügyminiszter és az oktatási miniszter együttes döntése alapján az új felsõoktatási intézmény részjogkörû költségvetési egységeként (miniszteri döntés alapján a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek egyes jogköreivel rendelkezve) mûködjenek tovább.
Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (14. §) lehetõvé teszi, hogy az oktatási miniszter (felügyeleti szerv) részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv besorolást adjon a költségvetési szerv egységeinek.
Az Elõkészítõ Testület az Ftv. elõírásai szerint készíti elõ az új intézmény alapdokumentumainak tervezetét, felvételi tájékoztatóját, javaslatot tesz az új kari struktúrára, a vezetõi pályázatok kiírására, és lebonyolítja az ún. Ideiglenes Intézményi Tanács megválasztását.
A gazdasági természetû feladatok sorában e testület készíti elõ a jogelõd intézmények költségvetésének ismeretében az új intézmény 2000. évi költségvetésének tervezetét. Ugyancsak e testület hozza létre a Gazdálkodási Elõkészítõ Bizottságot, amely a jogelõd intézmények vagyoni helyzetének alapján készíti el vagyonátvételi jelentését. A vagyonátvételi jelentésben foglaltak alapját képezik a vagyoni kérdésekben szükséges tárcaszintû intézkedéseknek.
Az átalakulás feszített ütemû feladatainak teljesítéséhez a jogi garanciákon túl, az Oktatási Minisztérium szakmai-pénzügyi segítségét és anyagi támogatását is biztosítani kell. A külsõ beavatkozás lehetõségét - a törvényben leírt módon - arra az esetre kell korlátozni, amikor a feladat-teljesítések elmaradása az érdemi integrációt, az új intézmény létrejöttét veszélyeztetné. Az Elõkészítõ Testület mûködése az új intézmény Ideiglenes Intézményi Tanácsának létrejöttével szûnik meg.

Az Elõkészítõ Testület által kidolgozott tervezetek véglegesítése és elfogadása már az Ideiglenes Intézményi Tanács feladatkörébe tartozik. Az Ideiglenes Intézményi Tanács, amelyet az egyesülõ intézmények választási szabályzatuk alapján 1999. õszi félévében választanak meg, 2000-ben az új intézmény tanácsaként mûködik.
Az Ideiglenes Intézményi Tanács 1999. évi feladatai: a meghirdetett pályázatok alapján javaslatot tesz az intézmény vezetõjének és gazdasági fõigazgatójának megbízására; elfogadja az Elõkészítõ Testület által kidolgozott Szervezeti és Mûködési Szabályzatot, valamint más a mûködést biztosító szabályzatokat, továbbá az alapító okirat tervezetét.

Az átalakulás évében (1999-ben) gondoskodni kell a jogelõd intézmények mûködésének a folyamatosságáról, ezért az ez évben lejáró rektori megbízások - pályázat nélküli - meghosszabbításának kezdeményezését tartjuk indokoltnak. Ugyancsak a folyamatosság garanciáját jelenti, hogy a jogelõd intézmények karként vagy kari struktúrájuk megtartásával mûködnek tovább a jogutód intézményekben. A tovább mûködõ szervezetek vezetõi megbízásai érvényességének, a tanácsok mûködése folyamatosságának, és az új intézmény alapdokumentumaival összhangban lévõ szabályzatok hatályosságának kimondása az integrált intézmény oktató-kutató munkájának zavartalanságait biztosítja.
A címzetes rektori megbízás bevezetésével az átalakulás idõszakában le nem járó és más vezetõi megbízásban nem részesülõ rektorok elõkészítõ munkáját, segítõ közremûködését kívánjuk elismerni.

Részben a törvény 7. §-ában megfogalmazottak is az új integrált felsõoktatási intézmények mûködése elsõ évének különös szabályait tartalmazzák. Az átmeneti szabályokban a kari struktúrával integrálódó intézmények vagyoni, szervezeti biztonságát növeli, hogy csak a karok egyetértésével dönthetnek az intézményi tanácsok a fenti kérdésekben.
A jogelõd karok mûködésének gazdasági feltételeit is biztosítani kell. Ezért került szabályozásra a feladatteljesítéshez kötött saját bevételek feletti önálló rendelkezés joga, valamint a normatív költségvetési támogatások közül a hallgatói és kutatási elõirányzatok teljes összegének, továbbá az õket megilletõ képzési és fenntartási normatív támogatás legalább 90 %-ának karhoz történõ rendelése. A mûködés fentiekben biztosított pénzügyi garanciái mellett természetes, hogy az elõzõ év kötelezettségvállalásait és esetleges adósságterheit is ezek az egységek vállalják.
Az új intézmény elsõ évében induló, de egy képzési ciklusig élõ kötelezettség a jogelõd intézményben meghirdetett képzés feltételeinek folyamatos biztosítása, az adott szakokon tanuló hallgatók tanulmányainak befejezését garantáló szabály beiktatása.

A felsõoktatási intézményhálózat átalakításával egy idõben az egyetemek és a fõiskolák létesítését és mûködését a felsõoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) megfelelõ paragrafusainak módosításával újra kell szabályozni.
1. Az új felsõoktatási struktúrában az önálló fõiskolák esetében - a képzési sajátosságok figyelembevételével - elegendõ a legalább két szakon történõ képzés elõírása (9. §).
Mind a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szellemét követve, mind pedig az Ftv.-ben a hitéleti és világi képzés elválasztásának következetes megvalósítása érdekében a hittudományt a felsõoktatás szempontjából önálló tudományterületként kell értelmezni (30. §).
A mûvészeti egyetemek kritériuma, hogy egy mûvészeti területen több alapképzési szakon, szakirányú továbbképzésben, illetõleg doktori iskolában legyen alkalmas a képzés folytatására (25. §). A fenti feltételek teljesítésének határideje a felsõoktatási intézményekben 2002. június 30. (26. §).
2. Az Ftv. 1996. évi módosítása, illetõleg a 67/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet a felsõoktatási intézmények integrációs folyamatainak felgyorsítása érdekében az intézmények társulási formái közül, mint a teljes egyesülést célzó átmeneti társulási formát szabályozta a szövetséget.
A törvény a felsõoktatási szövetségek megszûnésének eredeti határidejét 1998. december 31-ében jelölte meg, ugyanis az új integrált felsõoktatási intézményeket kihirdetõ 1. számú melléklet 1999. január 1-jével lépett volna hatályba. A Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló 1998. évi XC. törvény - az Ftv. módosításával - ezt a határidõt 2000. január 1-jére módosította. Tekintettel arra, hogy a felsõoktatási intézmények teljes egyesülését elõkészítõ szövetségek, mint társulási formák az új felsõoktatási intézményhálózat létrejöttével funkciójukat elveszítik, ugyanakkor a törvény lehetõséget biztosít a továbbiakban is a felsõoktatási intézmények társulásaira, indokolt a szövetségrõl szóló rendelkezések hatályon kívül helyezése (35. §).
3. A felsõoktatási intézmények integrációjával több szakirányban képzést folytató, nagyobb hallgatói létszámú többkarú fõiskolák jönnek létre. Ezen fõiskolák megnövekedett vezetõi feladatai indokolják, hogy az intézmény vezetõinek társadalmi elismertsége és megnevezése azonos legyen az egyetemi vezetõk elismertségével és megnevezésével. Indokolt, hogy a többkarú fõiskolák vezetõi fõiskolai rektori megbízást kapjanak. Ugyancsak indokolt, hogy a karonként integrálódó önálló fõiskolák vezetõi kari fõigazgatói megbízást kapjanak. Tekintettel arra, hogy a többkarú fõiskolák fõiskolai rektorainak megbízása csak alkotmánymódosítással rendelhetõ a köztársasági elnök hatáskörébe javasoljuk, hogy megbízásuk a miniszterelnök hatáskörében történjen (12-21. §, 28-29. §).
4. Ellentmondás alakult ki az állami felsõoktatási intézmények gazdasági (fõ)igazgatóinak kinevezése jogi szabályozásában és a munkáltatói jogok gyakorlásában. A gazdasági (fõ)igazgatók megbízását és felmentését kormányrendelet utalja miniszteri hatáskörbe, de az Ftv. ezt a jogkört nem rendeli a miniszterhez. Az ellentmondásos helyzet feloldása és a jogalkalmazás egyértelmûvé tétele érdekében - kiváltképp a több milliárdos költségvetéssel mûködõ integrált intézmények létrejöttének idõszakában - törvényben kell megerõsíteni az oktatási miniszter jogosultságát a gazdasági (fõ)igazgatók határozott idejû, de pályázat alapján több alkalommal is megismételhetõ megbízására (22. §). A megbízáson és felmentésen kívüli munkáltatói jogokat az intézmény vezetõje gyakorolja.
5. A kilencvenes évek elejétõl a felsõoktatási intézmények fenntartóinak köre kibõvült, és az önálló szervezeti egységek létrehozása az intézmények hatáskörébe került. A jogi szabályozás az egyetemek, fõiskolák és karok létrehozásának feltételeire korlátozódott. A felsõoktatás szolgáltatói feladatának sajátos értelmezése következtében olyan szervezeti egységek jöttek létre - pl. tagozatok, intézetek, konzultációs központok, kihelyezett képzési helyek, akadémiák, konzervatóriumok -, amelyek a képzés intézményi vagy kari szintû feladatait látják el anélkül, hogy a feladatnak megfelelõ akkreditációjuk, alapításuk megtörtént volna. Ezen önálló szervezeti egységek az esetek többségében az intézmények székhelyétõl távol, a legtöbb esetben az akkreditált felsõoktatási intézménnyel azonos képzést folytatnak. E sajátos képzési struktúrák a felsõfokon tanulni szándékozók számára biztosították az egyetemi, illetõleg fõiskolai oklevél megszerzésének lehetõségét és hozzájárultak a regionális vagy helyi munkaerõ-piaci feszültségek enyhítéséhez.
Az Ftv. 1996. évi módosításakor már felmerült a kihelyezett képzések szabályozásának igénye (Ftv. 11/A. §), de egyértelmû intézkedések hiányában a helyzet nem változott. A regionális szükségletekhez is jobban igazodó új felsõoktatási intézményhálózat létrejötte, a minõségbiztosítás érdekei és a felesleges párhuzamosságok kiküszöbölése is indokolttá teszi annak szabályozását, hogy székhelyen kívüli képzés csak kar szakmai irányítása alatt, önálló akkreditációt követõen, miniszteri engedéllyel mûködjön.
A felsõoktatási intézmények - a felsõoktatási törvényben meghatározott keretek között - szervezetüket maguk alakítják ki. Az oktatási, kutatási szervezeti egységek létesítése - kar kivételével - az egyetemek, fõiskolák hatásköre, ezért a zenemûvészeti tanárképzõ intézetek és konzervatóriumok, valamint más intézetek mûködését az új felsõoktatási intézménynek a szervezeti és mûködési szabályzatában kell meghatároznia. Karrá fejlesztésükrõl, az Ftv. 14. fejezetében, illetve a 124/E. §-ában foglalt feltételek megléte esetén, a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Felsõoktatási és Tudományos Tanács véleménye alapján - a felsõoktatással kapcsolatos feladatai körében - csak a Kormány dönthet. (9-10. §, 30. §)
6. Az integrált felsõoktatási intézmények regionális munkaerõ-piaci feladatainak várható növekedése miatt indokolt a továbbképzés keretei között folyó alapképzésre épülõ képzések összhangjának megteremtése. Az Ftv. megjelenését követõen is a törvényben szabályozott szakirányú továbbképzések mellett a felsõoktatási intézményeknek jogosultsága volt szakosító továbbképzés meghirdetésére. E szakosító továbbképzési szakok szakirányú továbbképzési szakká történõ átalakításának folyamata megkezdõdött, de nem történt meg e munkálatok lezárásának határidõhöz kötése, valamint a szakosító továbbképzésben és a szakirányú továbbképzésben szerezhetõ szakképzettség viszonyának rendezése (27. §).
7. A megnövekedett jogkörû intézmények esetében, a lezajlott intézményi akkreditációk tapasztalatai alapján, indokolatlan minden egyes doktori program akkreditációja. Elegendõ, ha a Magyar Akkreditációs Bizottság az akkreditált tudományág alapján a doktori iskolát akkreditálja, és ezen belül a programok hirdetése az egyetemi autonómia hatáskörébe kerül. Az integrálódó új felsõoktatási intézmények szakmai autonómiáját erõsíti a szakirányú továbbképzési szakok, valamint az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzések indításának intézményi hatáskörébe kerülése (13. §, 18. §, 22-24. §).