Az Országgyûlés a közterületek rendjének védelme, a közterületen elkövetett kisebb súlyú jogsértések hatékonyabb megelõzése, megakadályozása, szankcionálása, az önkormányzati vagyon védelme, e feladatok ellátásához szükséges szervezeti keretek megteremtése, továbbá a feladatokat ellátó személyek jogállásának meghatározása érdekében a következõ törvényt alkotja:

1.§ (1) A közterületi rend és tisztaság védelmérõl a települési önkormányzat közterület-felügyelet, illetõleg közterület-felügyelõ útján gondoskodhat.

(2) Közterület-felügyeletet a községi, a városi képviselõ-testület, a megyei jogú városi közgyûlés, a fõvárosban - a helyi önkormányzatokról szóló törvény keretei között - a fõvárosi kerületi képviselõ-testület és a közgyûlés (a továbbiakban együtt: képviselõ-testület) hozhat létre a polgármesteri (fõpolgármesteri) hivatal belsõ szervezeti egységeként, közterület-felügyelet elnevezéssel.

3. A közterület-felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) feladatait a polgármesteri, a fõpolgármesteri (a továbbiakban: polgármesteri) hivatalban alkalmazott egy vagy több közterület-felügyelõ (a továbbiakban: felügyelõ) is elláthatja.

(4) A felügyelet, illetõleg a felügyelõ feladata:

a) a közterületek jogszerû használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelõi hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerûségének ellenõrzése;

b) a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelõzése, megakadályozása, megszakítása, illetve szankcionálása;

c) közremûködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében;

d) közremûködés a közrend, a közbiztonság védelmében;

e) közremûködés az önkormányzati vagyon védelmében.

(5) A felügyelet feladatkörében, illetõleg saját hatáskörében eljáró felügyelõ közfeladatot ellátó személy, aki a közterületi rend és tisztaság védelmében jogosult és köteles ellenõrizni, eljárást kezdeményezni vagy - kivételes esetben - az e törvényben meghatározott intézkedést megtenni.

(6) A felügyeletnek, illetõleg a felügyelet részérõl eljáró felügyelõnek feladatot törvény, kormányrendelet, az önkormányzat rendelete állapíthat meg. Az önkormányzat rendelete olyan feladatot állapíthat meg, melyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(7) A képviselõ-testület a szervezeti és mûködési szabályzatában, illetõleg - a szabályzattal együtt elfogadott - hivatali ügyrendben határozhatja meg a felügyelet szervezeti formáját, a felügyelet, illetõleg a felügyelõ feladatait.

2.§ (1) A felügyelõ a települési polgármesteri hivatal köztisztviselõje. Közszolgálati jogviszonyára, ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Felügyelõként egészségileg és fizikailag alkalmas magyar állampolgár alkalmazható.

(3) A felügyelõnek - a Ktv-ben meghatározottakon túl - vizsgát kell tennie e törvény és a végrehajtására kiadott rendelkezések ismeretébõl.

3.§ A felügyelõ a feladatait az önkormányzat illetékességi területén közterületen - törvényben, kormányrendeletben, illetõleg önkormányzati rendeletben meghatározott esetben közterületnek nem minõsülõ területen - látja el.

4.§ (1) A felügyelõ a feladatát járõrszolgálat vagy õrszolgálat keretében országosan egységes formaruhában teljesíti.

(2) A felügyelõ szolgálata teljesítésekor formaruhájára kitûzve viseli az országosan egységes, egyedi azonosító számmal ellátott felügyelõi jelvényt. A felügyelõ - a helyi önkormányzat rendeleti szabályozása esetén - a település jelképét karjelzésként viseli.

5.§ A felügyelõ intézkedés elõtt köteles felügyelõi minõségét szóban közölni, magát szolgálati igazolvánnyal és egyedi azonosító számmal ellátott felügyelõi jelvénnyel igazolni. A szolgálati igazolvány tartalmazza a felügyelõ arcfényképét, nevét, a munkáltató szerv megnevezését és címét, továbbá a felügyelõi jelvény sorszámát.

6.§ (1) A felügyelõ a képviselõ-testület által meghatározottak szerint együttmûködik a rendõrséggel, a polgári védelemmel, a vám- és pénzügyõrséggel, a hivatásos önkormányzati tûzoltósággal (a továbbiakban: rendvédelmi szervek), továbbá határterületen a határõrséggel.

(2) A rendvédelmi szervvel, a határõrséggel együtt eljáró felügyelõ a rendvédelmi szerv, illetõleg a határõrség segítõje.

(3) A felügyelõ a képviselõ-testület által meghatározottak szerint együttmûködik az egyéb állami ellenõrzõ és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezettel, így különösen a polgárõrség helyi szervezetével, továbbá a feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezettel.

7.§ (1) A felügyelõ a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében rendszeres, illetõleg folyamatos hatósági ellenõrzést végez illetékességi területén.

(2) A felügyelõ az intézkedéssel érintett személyrõl, az intézkedés vagy az eljárás szempontjából lényeges környezetrõl és körülményrõl, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet, amely kizárólag az adott eljárásban, jogszabály elõírásai szerint használható fel.

3. Ha a kép- és hangfelvételen rögzített cselekmény miatt nem indult eljárás, a kép- és hangfelvételt legkésõbb a felvétel készítésétõl számított hat hónap elteltével meg kell semmisíteni.

8.§ (1) A felügyelõ köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a feladatkörébe tartozó jogszabálysértõ tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely a feladatkörébe tartozó ügyben beavatkozást tesz szükségessé.

(2) A felügyelõ intézkedése nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

(3) Több lehetséges intézkedés közül azt kell választani, amely az intézkedéssel érintettre a legkevesebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

(4) A felügyelõ köteles a hozzáfordulóknak a tõle elvárható segítséget, illetve felvilágosítást megadni.

9.§ A felügyelõ eljárása során a diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint azok személyzetének kiváltságait és mentességeit köteles tiszteletben tartani.

10.§ (1) A felügyelõ az 1.§-ban szabályozott feladatkörében, feladatainak ellátásához személyes adatot kezelhet. A felügyelõ a feladatkörébe tartozó iratokból az eljáró szerv részére személyes adatot csak törvényben meghatározott célból és adatkörben továbbíthat a hatósági eljárással érintett személyre vonatkozóan.

2. A felügyelõ az érintett természetes személy azonosító adatait (családi és utónév, nõk esetében leánykori családi és utónév is, születési hely és idõ, anyja leánykori családi és utóneve, külföldiek esetében állampolgárság), lakcímét (lakóhelyének és tartózkodási helyének adatai), valamint az üggyel összefüggõ adatokat kezeli.

11.§ (1) Az igazoltatott személy azonosító adatait és lakcímét - a 12.§-ban foglaltak kivételével - a felügyelõ két évig kezelheti.

(2) A felügyelõ jogosult további intézkedés céljából a kerékbilinccsel rögzített, valamint a feltartóztatott jármû tulajdonosának (üzemeltetõjének) személyazonosító adatait és lakcímét - térítés nélkül - átvenni az országos jármûnyilvántartásból. Az ilyen módon szerzett adatokat az eredeti céltól eltérõen a felügyelõ nem használhatja fel.

(3) A felügyelõ két évig kezeli a kerékbilinccsel rögzített, továbbá a feltartóztatott jármû adatait és a tulajdonos (üzemeltetõ) személyazonosító adatait, lakcímét.

12.§ A felügyelõ feladatkörébe tartozó szabálysértési és államigazgatási eljárásokkal összefüggõ személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadók.

13.§ (1) A Belügyminisztérium központi nyilvántartást vezet a felügyelõkrõl és a számukra kiadott felügyelõi szolgálati igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott felügyelõi jelvényrõl. A központi nyilvántartás tartalmazza a felügyelõ családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét, a munkáltató szerv megnevezését és címét, továbbá a szolgálati igazolvány és a felügyelõi jelvény sorszámát.

(2) A felügyelõ neve, a munkáltató szerv megnevezése és címe közérdekû adat, ezeket az adatokat a felügyelõ elõzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

14.§ A felügyelõ a közterületen felvilágosítást kérhet attól, akirõl alaposan feltehetõ, hogy a felügyelõi feladat ellátásához érdemi tájékoztatást tud adni. A kérdezett az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg, kivéve, ha azzal magát vagy hozzátartozóját jogszabálysértéssel vádolná. A válaszadás idejéig a kérdezett személy feltartóztatható.

15.§ (1) A felügyelõ feljelentés megtétele vagy egyéb jogszerû intézkedés céljából az érintettet személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan hatósági igazolvány, amely tartalmazza az érintett nevét, születési helyét és idejét, az állampolgárságát, valamint az arcfényképét és a sajátkezû aláírását. A felügyelõ az általa ismert vagy más jelenlévõ, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

(2) Az igazoltatás - az igazoltatás okának egyidejû közlésével - csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. A személyazonosság megállapításáig az érintett feltartóztatható.

(3) Azt a személyt, aki személyazonosságát nem igazolja, annak megállapítására a legközelebbi rendõri szervhez a felügyelõ elõállíthatja. Ellenszegülés esetén az elõállításhoz a Rendõrségrõl szóló törvény (a továbbiakban: Rtv.) szerint a rendõrség segítségét kell kérni. A rendõrség megérkezéséig a felügyelõ az érintett személyt feltartóztatja.

16.§ A szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz az eljárás azonnali lefolytatása érdekében a felügyelõ elõállíthatja. Az elkövetõ ellenszegülése esetén a 15.§ (3) bekezdése szerint kell eljárni.

17.§ A felügyelõ a szabálysértés elkövetõjét - a cselekmény súlyától függõen - jogosult a jogszabályban meghatározott esetekben helyszíni bírsággal sújtani.

18.§ A felügyelõ azt a dolgot, amelynek elkobzását a szabálysértésekrõl szóló törvény lehetõvé, illetõleg kötelezõvé teszi, átvételi elismervény ellenében visszatarthatja, illetõleg visszatartja és az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatóságnak adja át.

19.§ A felügyelõ az intézkedéssel egyidejûleg köteles felhívni az elkövetõt a szabálysértés azonnali vagy ésszerû határidõn belüli megszüntetésére. A közterület használatára vonatkozó jogerõs határozatban, tulajdonosi (kezelõi) hozzájárulásban foglaltak megszegése vagy elmulasztása esetén a felügyelõ köteles felhívni a kötelezettet az elõírások betartására.

20.§ (1) Ha a közterületen szabálytalanul elhelyezett, illetve a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó jármû balesetveszélyt nem jelent és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére - a jármû elszállításáig vagy további intézkedésig - a felügyelõ az önkormányzat rendelete alapján kerékbilincset alkalmazhat.

(2) A jármû rögzítésekor a felügyelõnek a kerékbilincs alkalmazásával és a jármûvek elszállításával kapcsolatos önkormányzati rendelet szabályai szerint kell eljárnia. A jármûhasználat jogszerû akadályozása folytán keletkezett kárért a felügyelõt, illetve a felügyelõséget nem terheli kártalanítási kötelezettség. A kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármû tulajdonosát (üzemben tartóját, használóját) terheli.

(3) Ha a baleset folytán megsérült vagy elhagyott jármû elszállítása indokolt, a felügyelõ intézkedés végett megkeresi az illetékes rendõri szervet, közlekedési hatóságot vagy az út kezelõjét.

(4) A felügyelõ - a helyi közút kezelõjének megbízásából - a helyi közútról eltávolíttathatja a hatósági jelzéssel nem rendelkezõ azon jármûvet, amely közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt.

21.§ A felügyelõ a helyi közúton jogosult feltartóztatni a köztisztasági szabályokat megszegõ, továbbá a táblával jelzett behajtási tilalmat vagy korlátozást megszegõ jármûvet.

22.§ A felügyelõ a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során az önkormányzat tulajdonában, használatában lévõ területet (épületet, építményt stb.) - a képviselõ-testület rendelkezésére - lezárja, megakadályozza, hogy oda illetéktelen személy belépjen és az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolítja.

23. § (1) A felügyelõ eljárására - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ügy jellegétõl függõen az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, illetõleg a szabálysértésekrõl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Az e törvényben szabályozott felügyelõi intézkedések miatti jogorvoslatra az államigazgatási eljárás, illetõleg a szabálysértési eljárás szabályai az irányadók.

(3) Ha a felügyelõi intézkedést követõen a (2) bekezdésben említett eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panaszt az intézkedés napjától számított 8 napon belül a jegyzõhöz kell benyújtani.

(4) A jegyzõ a panasz tárgyában a beérkezéstõl számított 8 napon belül az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint határozattal dönt. A határozat ellen a panaszos a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõjénél fellebbezéssel élhet.

24.§ (1) A felügyelõ a jogszerû intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében testi erõvel a cselekvést vagy a cselekvés abbahagyását célzó testi kényszert, könnygázszóró palackot, továbbá szolgálati kutyát alkalmazhat. A láthatóan terhes nõvel és a gyermekkorúval szemben kényszerítõ eszközként szolgálati kutya nem alkalmazható.

(2) A kényszerítõ eszköz alkalmazására - ha az eset körülményei lehetõvé teszik - az érintettet elõzetesen figyelmeztetni kell.

(3) Amennyiben a kényszerítõ eszköz alkalmazása következtében személyi sérülés történt, a felügyelõ - a tõle elvárható módon - köteles gondoskodni a sérült személy elsõsegélyben részesítésérõl, szükség esetén a sérült orvosi ellátásáról.

25.§ Szolgálati kutya - a törvényben meghatározott esetben is - csak akkor alkalmazható, ha a képviselõ-testület annak igénybevételét rendeletben szabályozta.

26.§ (1) A testi kényszer, könnygázszóró palack és a szolgálati kutya alkalmazását az intézkedést követõen haladéktalanul - legkésõbb az alkalmazást követõ munkanapon - jelenteni kell a jegyzõ útján a felügyelet mûködési helye szerint illetékes rendõrkapitányságnak.

(2) A testi kényszer, a könnygázszóró palack és a szolgálati kutya alkalmazásának a jogszerûségét a felügyelet mûködési helye szerint illetékes rendõrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

27.§ E törvény alkalmazása során

a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelõen bárki használhat, ide értve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét;

b) kényszerítõ eszköz: testi kényszer, könnygázszóró palack, szájkosárral ellátott, pórázon vagy póráz nélkül alkalmazott, kiképzett szolgálati kutya;

c) feltartóztatás: a felügyelõnek az a tevékenysége, amelynek során azt a személyt, aki a személyazonosságának igazolását megtagadja, vagy az igazolásra történõ felszólításnak nem engedelmeskedik, továbbá, akitõl felvilágosítást kér a felvilágosítás megadásának idejére, valamint a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az intézkedés idejére vagy a további intézkedés megtételéig a helyszín elhagyásában korlátozza, vagy a helyszín elhagyásában megakadályozza.

28.§ (1) A felügyelet részére megállapított államigazgatási feladatokat és hatásköröket e törvény hatálybalépésétõl a felügyelõ látja el.

(2) A 3/1983. (I.29.) MT rendelet és a 16/1984. (III.18.) MT rendelet szerint létrehozott felügyelet jogutódja a felügyeletet alapító képviselõ-testület polgármesteri hivatala.

(3) 2000. január 1-jéig a már mûködõ felügyeletet a törvénynek megfelelõen át kell szervezni, a közalkalmazott felügyelõk foglalkoztatási jogviszonyát közös megegyezés esetén közszolgálati jogviszonnyá kell átalakítani. Az érintetteket e törvény hatálybalépéséig - a közszolgálati idõ és iskolai végzettség alapján - a Ktv. szerint be kell sorolni.

(4) E törvény hatálybalépésekor felügyelõi munkakörben foglalkoztatott köztisztviselõ közszolgálati jogviszonya a középfokú iskolai végzettség hiánya miatt nem szüntethetõ meg, ha

1. az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig kevesebb, mint öt év van hátra, vagy

b) középfokú oktatási intézményben - a törvény hatálybalépését követõ tanévben - megkezdi tanulmányait és az elõírt idõben a képesítést (végzettséget) megszerzi.

29.§ Felhatalmazást kap

a) az egészségügyi miniszter és a belügyminiszter arra, hogy állapítsa meg a felügyelõk egészségi és fizikai alkalmassági követelményeit;

b) a belügyminiszter arra, hogy állapítsa meg a helyszíni bírságolási eljárással kapcsolatos szabályokat, a felügyelõi intézkedések, továbbá a kényszerítõ eszközök rendszeresítésének, a kényszerítõ eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályait, a formaruhára vonatkozó szabályokat, a szolgálati igazolvánnyal, a felügyelõi jelvénnyel és a felügyelõkkel kapcsolatos központi nyilvántartás vezetésének, illetve a szolgálati igazolvány rendszeresítésének szabályait, valamint a felügyelõk szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerét.

30.§ (1) E törvény 2000. január 1. napján lép hatályba, a (4) és (5) bekezdésekben foglaltak a törvény kihirdetésének napján.

a) a fõvárosi közterület-felügyeletrõl szóló 3/1983. (I. 29.) MT rendelet,

b) a közterület-felügyeletrõl szóló 16/1984. (III. 18.) MT rendelet.

(3) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25/A. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) Az (1) - (6) bekezdések szabályait kell megfelelõen alkalmazni, ha az alapító a munkáltatót, illetve a munkáltató egy részét (szervezeti egységet) megszünteti és ezzel egyidejûleg az alapító vagy más jogi személy a feladat ellátására a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetet létesít."

(4) A Kjt. III. része új VIII. fejezettel - ezen belül új 83/B., 83/C. és 83/D. §-okkal egészül ki:

83/B. § (1) A munkáltató a közalkalmazottról az e törvény 4. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedõ nyilvántartást vezet (a továbbiakban: közalkalmazotti alapnyilvántartás). A 4. számú mellékletben nem szereplõ körben - törvény eltérõ rendelkezésének hiányában - adatszerzés nem végezhetõ, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.

2. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekû, ezeket az adatokat a közalkalmazott elõzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

83/C. § (1) A munkáltató közalkalmazotti alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.

2. A közalkalmazotti alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

83/D. § A munkáltatónál vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartásba - az érintetten kívül - a következõk jogosultak betekinteni, illetõleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:

1. a közalkalmazott felettese,
2. a minõsítést végzõ vezetõ,
3. feladatkörének keretei között a törvényességi ellenõrzést végzõ szerv,
4. a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,
5. munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,
6. a közalkalmazott ellen indult büntetõeljárásban a nyomozóhatóság, az ügyész és a bíróság,
7. a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,
8. az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv,
9. az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv."

(5) A Kjt. az e törvény 1. számú mellékletébe foglalt új, 4. számú melléklettel egészül ki.

A közterületek rendje és tisztasága a lakosság közérzetét, biztonságérzetét befolyásoló tényezõ. E rend és tisztaság hatékonyabb védelme céljából 1983. óta van lehetõség közterület-felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) létrehozására. A 3/1983. (I. 29.) MT számú rendelet a fõvárosi felügyelet felállításának teremtette meg a jogi alapját. A 16/1984. (III. 18.) MT sz. rendelet pedig a városokat, illetõleg a gyógy- és üdülõterületi településeket hatalmazta fel szervezet átalakításra. E korabeli, a maga nemében új lehetõségeket teremtõ rendeletek - változatlan szöveggel - ma is hatályosak.

Az MT rendeletek szerint a felügyeletek feladata elsõdlegesen a közterületek rendjére, tisztaságára vonatkozó szabályok végrehajtásának ellenõrzése, a jogi normákba ütközõ cselekmények megelõzése, meggátlása, továbbá a közterületen folytatott - engedélyhez kötött - tevékenységek szabályszerûségének ellenõrzése.

A felügyelet a feladatai végrehajtásáról a közterület-felügyelõ (továbbiakban: felügyelõ) útján gondoskodik. A felügyelõ állandó, folyamatos feladata a hatósági ellenõrzés, melyhez kivételesen intézkedés vagy intézkedés kezdeményezése kapcsolódik.

Bár a közterületi rend és tisztaság biztosítása települési önkormányzati feladat, jogszabály mégsem kötelezi az önkormányzatokat felügyeletek létrehozására. Jelenleg mintegy 200 felügyelet mûködik. A nagyobb lélekszámú önkormányzatok önálló költségvetési szervként hozták létre e szervezeteket, ahol a felügyelõk - általában - közalkalmazotti státusban vannak.

A kisebb lakosságszámú önkormányzatok a polgármesteri hivatalokban köztisztviselõként foglalkoztatják a felügyelõket (az összes felügyelõ 35%-át). A vázolt szervezeti keretek között összesen mintegy 1100 felügyelõ végzi munkáját.

Az ismertetett jogi eszközök birtokában a felügyelõk ma már gyakran kényszerülnek olyan helyzetekben is eljárni, amikor az intézkedéssel szemben ellenállással kell számolni. A jelenlegi, elsõsorban nagyvárosi, üdülõhelyi közbiztonsági helyzet alapján kialakult az az általános vélemény, hogy a közterületi jogsértések elleni hatékony fellépés, az ilyen cselekmények megelõzése, megakadályozása, illetve szankcionálása "erõsebb" intézkedési jogkört igényel. A viszonylag gyakori veszélyhelyzetek tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a felügyelõk jogköre szûk, eszköztáruk - mind feladataik teljesítése, mind önvédelmük biztosítása tekintetében - nem elégséges.

Ugyanakkor az is látszik, hogy a hatályos szabályozás nem rendezi a célszerû és ésszerû mértéket meghaladó felügyelõi fellépés elleni védelmet, jóllehet az intézkedések a legtöbb esetben az állampolgárok alapvetõ jogait érintik.

A felügyeletre vonatkozó hatályos normák már nem elégítik ki az igényeket és nem felelnek meg a jogállami követelményeknek sem. A kérdéskör rendezése új szabályozást igényel. Az új szabályozással szembeni követelmények érintik a szabályozás szintjét, a felügyeletek jogállását, feladatait és szervezetét, a felügyelõk közalkalmazotti-közszolgálati státusát, intézkedési jogkörét, az általuk alkalmazható kényszerítõ eszközöket, az állampolgárok jogainak aránytalan korlátozásával szembeni jogi biztosítékokat.

Mindezek alapján a Javaslat a megfelelõ és szükséges jogforrási szintû szabályozásra irányul. A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét, szabályozási jogkörét kizárólag törvény határozhatja meg. Ugyancsak törvényi szintû szabályozást igényel a felügyelõk jogállása, továbbá intézkedései, valamint az intézkedések arányosságának biztosítása, azaz az állampolgárok védelme jogaik aránytalan korlátozásától.

A felügyeletek létrehozása nem kötelezõ. Ha azonban a települési önkormányzat a felügyelet létrehozása mellett dönt, azt már csak a Javaslat által rögzített formában teheti, illetve a mûködõ felügyeleteket is ennek megfelelõen át kell alakítani. A Javaslat rendezi az alapító önkormányzat feladat-meghatározásra, a szervezeti és mûködési rend szabályozására vonatkozó jogkörét is azzal a megkötéssel, hogy a felügyelet a polgármesteri hivatal részeként mûködik.

A felügyelet a feladatait a felügyelõk útján látja el.

A felügyelõk közhatalmi jogosítványokkal rendelkeznek: hatósági jogkört gyakorolnak, meghatározott feltételek esetén a törvény szabályozta kényszert alkalmazhatnak. E jogkörök akkor gyakorolhatók eredményesen, ha a felügyelõk a gyakorlati érvényesítéshez szükséges eszközökkel is rendelkeznek. A Javaslat ezért mind a felügyelõk intézkedéseit, mind pedig az azok végrehajtására igénybe vehetõ kényszerítõ eszközöket is szabályozza.

A Javaslat a felügyelõk jogosítványainak közhatalmi jellegébõl kiindulva rögzíti, hogy a felügyelõk polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselõk. Ebbõl következõen - eltérõ rendelkezés hiányában - a felügyelõkre a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni.

A felügyelõk intézkedése egyúttal az érintett állampolgár alapvetõ jogainak korlátozását jelentheti. Ezért fontos, hogy a szabályozás biztosítsa az ilyen intézkedések arányosságát, a korlátozás ésszerû mértékét, akadályozza meg az aránytalan, szükségtelen korlátozást.

A Javaslat a felügyeletek létrehozása óta eltelt idõszakban felhalmozódott, törvényi szabályozást igénylõ kérdések rendezésével megszünteti a jelenlegi szabályozási hiányosságokat, rendezi a szervezeti, a közhatalmi jogok gyakorlásával, a foglalkoztatással összefüggõ tárgyköröket. A felhatalmazó rendelkezések biztosítják a végrehajtási szabályozás jogalapját, a helyi igények önkormányzati szabályozásban történõ figyelembe vételét. A tervezet egyúttal lezárja a közbiztonság, a személyi és vagyonbiztonság, a közterületi rend érdekében tevékenykedõ szervezetek jogi rendezésének sorát.

A jelenleg hatályos szabályok szerint felügyeletet a fõvárosban, a városokban, illetõleg a gyógy- és üdülõterületi településeken lehet létrehozni. A Javaslat ezzel szemben minden települési önkormányzatnak biztosítja ezt a lehetõséget. A fõvárosban ez a szabály a helyi önkormányzati törvény keretei között alkalmazható. A helyi önkormányzati feladat- és hatásköröknek a fõvárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztásáról szóló rendelkezések szerint a közterület-felügyelet szervezetét és feladatait a fõvárosi önkormányzat szabályozza rendeletében. Ugyanakkor a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján a közgyûlés saját feladat- és hatáskörébõl megállapodás alapján átadhat feladat- és hatásköröket a kerületi önkormányzatnak. Továbbá biztosítja a közgyûlésnek azt is, hogy a feladatkörében alkotott rendelete végrehajtása érdekében felhatalmazást adjon a kerületi képviselõ-testületnek a rendelet-alkotásra.

Az országos gyakorlat szerint a jelenleg mûködõ felügyeletek egy része önkormányzati költségvetési szerv. Másik részük "egyes szolgáltató feladatokat ellátó önkormányzati intézmények" belsõ szervezeti egységeként mûködik. Ezekben a szervezetekben a felügyelõket közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják.

A kisebb lélekszámú önkormányzatok a helyi igényeknek és lehetõségeknek megfelelõen a polgármesteri hivatal belsõ szervezeti egységeként hoztak létre felügyeleteket vagy alkalmaznak - köztisztviselõi jogviszonyban álló - felügyelõket.

A Javaslat egységesíti a jelenlegi gyakorlatot. Kimondja, hogy a közhatalmi jogosítványokkal felruházott felügyelõ közfeladatot ellátó köztisztviselõ. A foglalkoztatási jogviszony mellett a felügyelet szervezeti formáját is egységesíti a Javaslat. Felügyelet - a törvény hatálybalépésétõl kezdõdõen - csak polgármesteri hivatal belsõ

szervezeti egységeként szervezhetõ, illetve mûködtethetõ. A felügyelet feladatait ott, ahol külön szervezetre nincs szükség, a polgármesteri hivatalban foglalkoztatott felügyelõ is elláthatja.

A polgármesteri hivatal köztisztviselõjeként alkalmazott felügyelõre a továbbiakban a polgármesteri hivatal ügyintézõre vonatkozó szabályok lesznek érvényesek - a Javaslatban foglalt eltérésekkel.

A felügyeletrõl szóló MT rendelet szerint a felügyelet feladata különösen a közterületi rendre vagy tisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenõrzése; a közterület rendjét vagy tisztaságát védõ jogszabályokba ütközõ cselekmények elkövetésének megelõzése, illetve meggátlása; a közterületen folytatott - engedélyekhez kötött tevékenységek szabályszerûségének ellenõrzése; továbbá vagyonvédelmi feladatok ellátása. Az MT rendelet mellett egyéb jogszabályok, így önkormányzati rendeletek, ágazati törvények is meghatároznak feladatot a felügyeleteknek. Így - egyebek mellett - a felügyeletek közremûködnek építésügyi hatósági ellenõrzésekben vagy a jövedéki adókról és a jövedéki termékek forgalmáról szóló törvények végrehajtásában. A Javaslat - a hatályos szabályozásra alapozva, keretjelleggel - mindezeket a feladatokat tartalmazza. Ugyanakkor

- mintegy megjelölve a továbbfejlesztés irányát - a Javaslat újabb feladatokat is meghatároz a felügyeletnek és a felügyelõnek.

A felügyeletek és a felügyelõk kibõvített, illetve a tovább bõvíthetõ feladatköre nem változtat azon, hogy a felügyelõ változatlanul ellenõrzõ, intézkedést kezdeményezõ és kivételesen - törvényi korlátok között - intézkedõ személy.

A felügyelet, illetve a részérõl eljáró felügyelõ hatósági jogosítványokkal felruházott személyként jár el. Ezért a Javaslat

- garanciális okból - elõírja, hogy a képviselõ-testületek rendeletben szabályozzák a felügyelet alapvetõ feladatait és szervezeti rendjét.

A felügyelet az általánosságban meghatározott feladatait a részérõl eljáró személy - a felügyelõ - útján látja el. A konkrét hatósági jogosítványok viszont a felügyelõt illetik meg. A fokozott büntetõjogi védelem érdekében a Javaslat a felügyelõt közfeladatot ellátó személynek minõsíti.

A felügyelõ alkalmazási feltételeit a Javaslat a fokozott fizikai, idegi megterhelésre tekintettel - a Ktv. szabályait kibõvítve - határozza meg. Felügyelõként csak külön jogszabályban meghatározott, egészségi és fizikai feltételeknek megfelelõ személy foglalkoztatható.

A felügyelõ a feladatait az alapító önkormányzat közigazgatási területén, közterületen látja el. A feladatok jellegébõl adódóan a közterület fogalma a felügyelõ hatáskör-gyakorlásához igazodóan, a jogszabályokban meghatározott tartalommal értendõ. A jégen tartózkodás, a tiltott helyen fürdés, veszélyeztetés kutyával vagy a táborozás szabályainak betartása, ellenõrzése során természetszerûleg nem alkalmazható például az épített környezet védelmérõl szóló törvény közterület fogalma.

A felügyelõ a járõrszolgálatot, illetve a vagyonvédelmi õrszolgálatot formaruhában látja el. A formaruha országosan egységes jellemzõit a belügyminiszter határozza meg.

A visszaélések elkerülése céljából, továbbá az állampolgári jogbiztonság érdekében a felügyelõnek országosan egységes, azonosító számmal ellátott felügyelõi jelvényt kell viselnie és intézkedése elõtt elõírásszerûen igazolnia kell magát.

A települési közrend és közbiztonság érdekében az állami és önkormányzati szerveknek együtt kell mûködniük. Ezért a Javaslat kötelezõvé teszi a felügyelõk számára, hogy az alapító önkormányzat által meghatározottak szerint együttmûködjenek a rendvédelmi, a határõrizeti és más állami, önkormányzati szervekkel, a társadalmi vagy egyéb szervezetekkel.

A felügyelõ feladatainak ellátásához nélkülözhetetlen az illetékességi területen végzett rendszeres és folyamatos ellenõrzés.

A felügyelõ - jelenleg is adott - intézkedési kötelezettségét a Javaslat fenntartja. A felügyelõi intézkedések viszont - esetenként - az érintett

állampolgár alapvetõ jogainak korlátozását jelenthetik. Ezért alapvetõen fontos, hogy a szabályozás biztosítsa az ilyen intézkedések arányosságát, a korlátozás ésszerû mértékét, ugyanakkor akadályozza meg az aránytalan, szükségtelen korlátozást. A Javaslat meghatározza a felügyelõk azon kötelezettségeit, amelyekkel ezen állampolgári alapértékek megóvása - a felügyelõ tevékenységének eredményessége mellett - biztosíthatók.

A bizonyítási nehézségek csökkentése, a eljárások gyorsabb lefolytatása érdekében a Javaslat lehetõvé teszi, hogy az intézkedés kapcsán a felügyelõ kép- és hangfelvételeket készítsen. Ugyanakkor a kép- és hangfelvételek, továbbá a személyes adatok - az érintett állampolgár személyes adatainak védelméhez fûzõdõ érdekét szem elõtt tartó - kezelésérõl is rendelkezik.

A megváltozott közterületi viszonyok következtében a felügyelõi intézkedések körének bõvítése is idõszerûvé vált. A Javaslat az igényekhez képest mértéktartóan bõvíteni a felügyelõk eszköztárát. Megtartja az eddig is alkalmazott intézkedéseket. Ezek: a hatósági ellenõrzés, igazoltatás, helyszíni bírságolás, feljelentés, elõállítás, a jogszabály alapján elkobozható dolog visszatartása.

A felügyelõi eszköztár bõvül a felvilágosítás-kérési joggal, amelyet feltartóztatás lehetõsége tesz hatékonyabbá.

A belterületi utak nagyobb része helyi önkormányzati tulajdonban van. A forgalomszabályozás, a helyi közlekedés feltételeinek biztosítása - zömében - önkormányzati feladat. A közterületek közlekedési célú védelme céljából az önkormányzatok rendeletet alkothatnak és ezen belül elrendelhetik kerékbilincs alkalmazását és a jármû elszállítását. A felügyelet, mint ellenõrzésre és intézkedésre feljogosított szerv foganatosíthatja ezt az intézkedést. Ezért a Javaslat nevesíti ezt a felügyelõi az intézkedést, meghatározva, hogy az eljárás során a kerékbilincs alkalmazásával és a jármûvek elszállításával kapcsolatos helyi önkormányzati rendeleti szabályokat kell betartani. A Javaslat - emellett - lehetõséget biztosít a felügyelõ részére, hogy az önkormányzati közúton szemetelõ, azt szennyezõ jármûvet intézkedés céljából feltartóztassa. Megilleti a megállítási jog a felügyelõt akkor is, ha a helyi közúton a táblával jelzett behajtási tilalmat szegik meg.

A felügyelõ az önkormányzat által meghatározott területen vagyonvédelmi feladatokat is elláthat. A Javaslat garanciális szempontból kiemeli, hogy a felügyelõ kizárólag önkormányzati vagyon védelmét láthatja el és csak a képviselõ-testület rendelkezése alapján.

A felügyelõ közigazgatási ügyekben (államigazgatási, szabálysértési ügyekben) jár el. Eljárására az ügy jellegétõl függõen az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény, illetve a szabálysértésekrõl szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Amennyiben államigazgatási vagy szabálysértési ügy indul, az azzal összefüggõ felügyelõi intézkedés ellen jogorvoslati igény az eljárásban elbírálható. Minden más esetben a panaszt - 8 napon belül - a jegyzõnél lehet benyújtani, aki az ügyben az államigazgatási eljárás szabályai szerint jár el.

A hatályos szabályozás szerint a felügyelõ az életét, testi épségét veszélyeztetõ, szabadsága ellen irányuló támadás elhárítása érdekében, önvédelmi eszközként könnygázszóró palackot alkalmazhat. A közbiztonság romlása következtében viszont indokolt újabb, már nemcsak önvédelmi, hanem kényszerítõ eszközök alkalmazását lehetõvé tenni.

Az intézkedéssel szembeni ellenszegülés vagy a helyszín (menekülésszerû) elhagyása esetén ugyanis a felügyelõnek jelenleg nincs eszköze az intézkedés foganatosításához. A Javaslat ezt a helyzetet megszünteti. Lehetõvé teszi, hogy a felügyelõk kényszerítõ eszközöket - testi kényszert, könnygázszóró palackot és a helyi körülményektõl függõen szolgálati kutyát - alkalmazhassanak. A

szolgálati kutya esetében, a helyi körülmények ismeretében az önkormányzat képviselõ-testülete jogosult dönteni arról, hogy a felügyelõk szolgálati kutyát alkalmazhatnak-e. (Ezek a magyar jogrendszerben elfogadott kényszerítõ eszközök közül a legenyhébbek.)

A kényszerítés az intézkedéssel vagy az intézkedõvel szemben megnyilvánuló aktív vagy passzív ellenállás leküzdését jelenti, többnyire a személyi szabadság átmeneti korlátozása révén. Erre tekintettel a Javaslat elõírja, hogyha az eset körülményei lehetõvé teszik, az érintett személyt figyelmeztetni kell a kényszerítõ eszköz alkalmazására.

A kényszerítõ eszközök alkalmazására kivételes, rendkívüli esetekben kerülhet sor. Mivel ez az állampolgárok alapvetõ jogait érinti, alkalmazásukat jelenteni kell a jegyzõ útján az illetékes rendõrkapitányságnak. Az intézkedés jogszerûségét az illetékes rendõrkapitányság vizsgálja ki.

A felügyelet és a felügyelõk tevékenységi körét, feladatait meghatározó normák a védendõ értékektõl függõen határozzák meg a felügyelõk illetékességi területét, azokat a "közterületeket", ahol a felügyelõk intézkedésre jogosultak. Így például az egyes szabálysértésekrõl szóló 17/1968. (IV.14.) Korm. rendelet intézkedési jogot biztosít a felügyelõknek: kutyával veszélyeztetés esetén vadászterületen, illetve közforgalmú közlekedési vállalat jármûvein; a tiltott fürdés vagy a jégen tartózkodás szabályainak megszegése esetén az ún. szabad vizeken. A hatályos szabályokból kiindulva ezért a Javaslat a lehetõ legszélesebb, a feladatellátás által igényelt módon határozza meg alkalmazásában a "közterület" fogalmát.

A Javaslat felsorolja a felügyelõ által alkalmazható kényszerítõ eszközöket, ugyanakkor - hasonlóan a rendõrségrõl szóló törvényhez - a Kormányt, illetõleg a belügyminisztert hatalmazza fel, hogy azok rendeltetésszerû használatát és alkalmazásuk részletes eljárási rendjét szabályozzák.

A mûködõ felügyeletek egy része a feladatait közalkalmazott felügyelõk útján látja el. A Javaslat alapján a felügyelõi hatásköröket, hatósági jogköröket már csak köztisztviselõ gyakorolhatja. Ezért az érintett felügyeleteket a törvény hatálybalépésének napjáig át kell szervezni, a közalkalmazotti jogviszonyt - megegyezést követõen - közszolgálati jogviszonnyá kell átalakítani.

A Javaslat a végrehajtásához szükséges, törvényi szabályozást nem igénylõ jogalkotási feladatok elvégzésére megadja az egészségügyi és a belügyminiszter számára szükséges szabályozási felhatalmazást.

A Javaslat a hatálybalépés idõpontját úgy állapítja meg, hogy a törvény végrehajtásában érintettek számára elég idõ jusson az átszervezések elõkészítésére, a jogalkotásra.

A Javaslat egyúttal hatályon kívül helyezi a hatálybalépéssel szükségtelenné vált jogszabályokat és a jogrendszeri illeszkedés biztosítása céljából elvégzi a szükséges törvény-módosításokat.

1. számú melléklet

A közalkalmazott

I.

• neve (leánykori neve)
• születési helye, ideje
• anyja neve
• TAJ száma, adóazonosító jele
• lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma
• családi állapota
• gyermekeinek születési ideje
• egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete

II.

• legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
• szakképzettsége(i)
• iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai
• tudományos fokozata
• idegennyelv-ismerete

III.

• korábbi munkaviszonyban (64.§ (2) bek., 87.§ (2)-(4) bek.) töltött idõtartamok megnevezése
• a munkahely megnevezése
• a megszûnés módja, idõpontja

IV.

• a közalkalmazotti jogviszony kezdete
• állampolgársága
• a jogviszony létesítéséhez szükséges, az erkölcsi bizonyítvány száma, kelte
• a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló idõtartamok

V.

• a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
• e szervnél a jogviszony kezdete
• a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának idõpontja, vezetõi megbízása, FEOR-száma
• címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai
• a minõsítések idõpontja és tartalma
• hatályos fegyelmi büntetése

VI.

• személyi juttatások

VII.

• a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és idõtartama

VIII.

• a közalkalmazotti jogviszony megszûnésének, valamint a végleges és a határozott idejû áthelyezés idõpontja, módja, a végkielégítés adatai

IX.

• A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggõ adatai (41.§ (1)-(2) bek.)."