Dr. Áder János úr
az Országgyûlés elnöke

A Magyar Országgyûlés Házszabályáról szóló 46/1994.(IX.30.) OGY határozat 85.§ (1) bekezdésének d) pontja alapján a következõ

terjesztem elõ:

A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény az alábbi 5/A §-szal egészül ki:

(1) Termõföld tulajdonjogát csak a (2) bekezdés szerinti letelepedett és a (3) bekezdés szerint életvitelszerûen mezõgazdasági tevékenységet végzõ belföldi magánszemély szerezheti meg.

(2) Letelepedettnek minõsül a belföldi magánszemély, ha a megszerezni kívánt termõföld fekvése szerinti településen, illetve annak közigazgatási határaitól számított 30 km-es körzetén belül maga vagy közeli hozzátartozója

a.) állandó lakhellyel

b.) tartózkodási hellyel

c.) egyébként termõföldtulajdonnal

rendelkezik. E § alkalmazásában közeli hozzátartozó az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelõszülõ, az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermek, a házastárs és a testvér.

(3) Életvitelszerûen mezõgazdasági tevékenységet végzõnek minõsül e törvény alkalmazásában:

• a.) az õstermelõ
• b.) az egyéni vállalkozó, akinek egyéni vállalkozó igazolványában a Szolgáltatások Jegyzékérõl szóló 9025/1991. (SK. 12.) számú KSH Közlemény SZJ 01 ("Mezõgazdasági és erdõgazdálkodási szolgáltatás") és SZJ 02 ("Használati szolgáltatás") számú fejezetben foglalt SZJ-szám van tevékenységi körének meghatározásaként feltüntetve,
• c.) a mezõgazdasági szövetkezet tagja, munkaviszonyban álló alkalmazottja,
• d.) gazdasági társaság, személyes közremûködésre kötelezett tagja, tevékenységi körei között a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerérõl szóló 9008/1997. (SK 7.) KSH közlemény A és B fejezetében foglalt TEÁOR szám szerint meghatározott tevékenységi kört is feltüntettek,
• e.) erdõbirtokossági társulat tagja, munkaviszonyban álló alkalmazottja,
• f.) hegyközség tagja, munkaviszonyban álló alkalmazottja,
• g.) a fegyveres biztonsági õrségtõl, a természetvédelmi és a mezei õrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény III. fejezet szerinti mezei õrszolgálatot ellátó személy (mezõõr).

(4) E § rendelkezéseit csak az e § hatálybalépését követõen szerzett tulajdonjogra kell alkalmazni."

E törvény a kihirdetésézõl számított 30. napon lép hatályba.

A törvényjavaslat a termõföld tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó korlátozásokkal azt a hatást kívánja kifejteni, hogy a termõföld azok tulajdonában összpontosuljon, akik ezt valóban megmûvelik. A törvényjavaslat a családi gazdaságokat preferáló modellt kíván meghonosítani akkor, amikor a letelepedést, mint új tulajdonszerzési követelményt meghonosítja a magyar magánjogban. A letelepedés fogalmába tartozik a közeli hozzátartozók állandó lakhelye, tartózkodási helye is, amellyel a családi tulajdonlás támogatását, és a mezõgazdasági tevékenységek szempontjából a család kiemelt szerepét fejezi ki a törvényjavaslat.

A közeli hozzátartozók körét éppen ezért a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseitõl eltérõ módon határozza meg a törvényjavaslat. A közeli hozzátartozók e törvény alkalmazásában ugyanis azok a személyek, akik valóban együtt tudnak tevékenykedni a családi mezõgazdaságban.

A törvényjavaslat nem tartalmaz a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/A §-a által tiltott hátrányos megkülönböztetést, mivel, a teljes lehetséges tulajdonosi körre azonos kritériumokat fogalmaz meg.

A törvényjavaslat elméleti alapjai a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának több határozatán nyugodnak. A törvényjavaslat elismeri azt az alkotmánybírósági esetjogban kikristályosodott fontos tételt, amely szerint a tulajdon kötelez. A törvényjavaslat a kidolgozásra váró új alkotmány általánosan elfogadott normáinak is megfelel ily módon, tekintettel az eddig ismertté vált normaszöveg-tervezetekben fellelhetõ "a tulajdon társadalmi kötelezettségekkel jár" kifejezésre. A tulajdonjoghoz párosuló legfontosabb kötöttség a rendeltetésszerû használat, amely a termõföldek esetén többek között a megmûvelési kötelezettséget jelenti. A rendeltetésszerû használat gondolata a társadalomhoz, mint közösséghez tartozás, s a társadalommal, mint közösséggel szembeni felelõsség elveibõl ered.

A törvényjavaslat azt az álláspontot képviseli, hogy a termõföld rendeltetésszerû használata, azaz a megmûvelés bizonyos feltételeket a tulajdonszerzés esetén is generál. Ez pedig az életvitelszerûség. Az elõkészítés során felmerült a szakképesítés, mint követelmény gondolata is, ennek a követelménynek a meghonosítása azonban a jelenlegi társadalmi helyzetben indokolatlan nehézségekkel járt volna, amely az egész törvényjavaslat negatív megítéléséhez és kisebb társadalmi elfogadottsághoz vezetett volna.

A törvényjavaslat kidolgozóinak megítélése szerint a birtokrendezésnek a rendszerváltozás óta húzódó folyamat még ma sem ért véget, s elõre láthatólag még évekig fog tartani. Éppen ezért a javaslat kidolgozói e folyamatra hatni kívántak. A törvényjavaslat elfogadása eredményeként a mezõgazdasági hasznosítású ingatlanok a családi magángazdaságok tulajdonába és hasznosításába kerülne, ezzel pedig a magyar falu életképességét és megtartó erejét, valamint a mezõgazdaságból élõ vidéki állampolgárok életszínvonalának emelkedését, önállóságuk növekedését, a munkaerõpiacba való bekapcsolódásuk folyamatosságát, és kultúrájuk megõrzését és átörökítését remélik elérni a javaslat kidolgozói.

A birtokrendezés érdekében a letelepedettség fogalmi köre kibõvül a településen való termõföld tulajdonnal való rendelkezéssel, mint vagylagos szerzési feltétellel. E megoldással jó értelemben vett tagosítást, a piaci alapú birtokszerzõdés folyamatát kívánják a javaslat kidolgozói támogatni.

A javaslat hatályba lépésénél a szerzett jogok védelmének alkotmányos elve érvényesül.

Budapest, 1999. február 25.