Az Országgyûlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 93. § (4) bekezdése alapján Bakonypéterd Község Önkormányzata képviselõ-testületének kezdeményezésére Bakonypéterd községet jelenlegi területével, továbbá Lázi Község Önkormányzata képviselõ-testületének kezdeményezésére Lázi községet jelenlegi területével 1999. június 30. napjával Veszprém megyébõl Gyõr-Moson-Sopron megyéhez csatolja.

A Veszprém megyei Bakonypéterd Község Önkormányzata képviselõ-testülete kezdeményezte a település átcsatolását Veszprém megyétõl Gyõr-Moson-Sopron megyéhez.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 93. § (4) bekezdése alapján az Országgyûlés dönt a megyehatárok megváltoztatásáról.

Az Országgyûlés 1990 óta, az önkormányzati rendszer mûködésének kezdetétõl összesen öt település megyék közötti átcsatolásáról döntött. Ezek az átcsatolások a települések fekvését és kapcsolatrendszerét tekintve különösen indokoltak voltak.

Bakonypéterd Község Önkormányzatának képviselõ-testülete 1996. augusztus 16-ai ülésén minõsített többséggel elfogadott 23/1996. (VIII.16.) Ökt. sz. határozattal kezdeményezte a község Gyõr-Moson-Sopron megyéhez való csatolását. A Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyûlése 150/1996. (X.24.) KH sz. határozatában állást foglalt a község megyébe fogadásáról. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyûlése - a kezdeményezést megtárgyalva - 114/1997. (IX.19.) MÖK sz. határozatában a község önkormányzata képviselõ-testületének határozatában foglaltakat tudomásul vette, jelezte, hogy azt tiszteletben tartja.

A községi képviselõ-testület a kezdeményezést a Gyõrhöz való kisebb távolsággal, a már kialakult munkaerõ foglalkoztatási kapcsolatokkal, az egyes intézményi szolgáltatások Gyõr-Moson-Sopron megyei igénybevételével indokolja.

Bakonypéterd mindig Veszprém megyei település volt. Bakonypéterd lakossága közszolgáltatásokkal való ellátása szempontjából a Gyõrtõl való kisebb távolság nem meghatározó.

Bakonypéterd esetében az óvoda és az alsó tagozatos általános iskola a Veszprém megyei Romándon mûködik, a felsõ tagozatos tanulók részben Veszprémvarsányba, részben a Gyõr-Moson-Sopron megyei Ravazdra járnak. A háziorvosi szolgálat székhelye Románd, a gyermekorvosi és fogászati szakrendelésé Veszprémvarsány. Az orvosi ügyeletet felváltva Románd, Veszprémvarsány, illetve Bakonyszentlászló biztosítja. A betegek kórházi ellátása zömmel a zirci Erzsébet Kórházban történik. Az önkormányzat megállapodást kötött a Gyõri Mentõállomással, amely szerint a betegeket sürgõs esetben - önkormányzati térítés mellett - a gyõri kórházba szállítják. A község tûzvédelmi hatósági ügyekben a Veszprémi Tûzoltósághoz, tûzoltás tekintetében a Gyõri Tûzoltósághoz tartozik. A község a Gyõrt Veszprémmel összekötõ 82-es út, illetve a Gyõr-Veszprém vasútvonal mellett fekszik, így mindkét megyeszékhely közúton és vasúton közvetlenül elérhetõ. A távolság Gyõrtõl 30, Veszprémtõl 50 km. A vezetékes ivóvízellátás a Bakonyszentlászló-Fenyõfõi Vízmûbõl történik, amelynek üzemeltetõje a veszprémi székhelyû Bakonykarszt Rt. Az áramszolgáltatást az ÉDÁSZ biztosítja, legközelebbi kirendeltsége Veszprémvarsányban mûködik. A szennyvízcsatornázásra vonatkozó tanulmánytervet Bakonygyiróttal és Románddal közösen készítették el.

A község az illetékességi besorolás alapján a Zirci Rendõrõrshöz, a Zirci Városi Bírósághoz, Ügyészséghez, valamint a Veszprémi Földhivatal Zirci Ingatlan-nyilvántartási Kirendeltségéhez tartozik.

A középiskolai tanulmányokat a diákok fõként Veszprémben, Pápán, Zircen és Gyõrben folytatják. Egyes speciális, magas szintû egészségügyi, oktatási, felsõoktatási szolgáltatások igénybevételének, a szabad munkavállalásnak, a vállalkozások mûködésének nem gátja a megyehatár.

A fenti körülményekre tekintettel a Kormány az Országgyûlésnek 1998 novemberében H/448. szám alatt benyújtott egy olyan tartalmú határozati javaslatot, amely szerint az Országgyûlés Bakonypéterd átcsatolására irányuló kezdeményezéssel ne értsen egyet. Az Országgyûlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottsága a határozati javaslatot - bár az elõterjesztést általános vitára alkalmasnak találta - nem támogatta. Az elõterjesztést átdolgozásra visszakérve ismételt, több irányú egyeztetésre került sor. Az egyeztetés során konszenzus alakult ki abban a kérdésben, hogy a Kormány a szakmai szempontokkal szemben elsõbbséget biztosít a település választópolgárai akaratának, a képviselõ-testület kezdeményezésének. A Kormány figyelemmel volt arra is, hogy a kezdeményezést Veszprém Megye Önkormányzatának Közgyûlése tiszteletben tartotta, Gyõr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyûlése pedig a község megyébe történõ befogadásáról döntött.

Ezért a Kormány a kezdeményezést támogatja.

A Veszprém megyei Lázi község Önkormányzata képviselõ-testülete kezdeményezte a település átcsatolását Veszprém megyétõl Gyõr-Moson-Sopron megyéhez.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 93. §-ának (4) bekezdése alapján az Országgyûlés dönt a megyehatárok megváltoztatásáról.

Az Országgyûlés 1990 óta, az önkormányzati rendszer mûködésének kezdetétõl összesen öt település megyék közötti átcsatolásáról döntött. Ezek az átcsatolások a települések fekvését és kapcsolatrendszerét tekintve különösen indokoltak voltak.

Lázi Község Önkormányzatának képviselõ-testülete 1996. szeptember 30-ai ülésén 13/1996. (IX.30.) Ökt. sz. határozatával kezdeményezte a község Gyõr-Moson-Sopron megyéhez való csatolását. A Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyûlése 151/1996. (X.24.) KH sz. határozatában állást foglalt a község megyébe fogadásáról. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyûlése - a kezdeményezést megtárgyalva - 114/1997. (IX.19.) MÖK sz. határozatában a község önkormányzata képviselõ-testülete határozatában foglaltakat tudomásul vette, jelezte, hogy azokat tiszteletben tartja.

A községi képviselõ-testület a kezdeményezést a Gyõrhöz való kisebb távolsággal, a már kialakult munkaerõ foglalkoztatási kapcsolatokkal, az egyes intézményi szolgáltatások Gyõr-Moson-Sopron megyei igénybevételével indokolja.

Lázi mindig Veszprém megyei település volt. Lázi lakossága közszolgáltatásokkal való ellátása szempontjából a Gyõrtõl való kisebb távolság nem meghatározó.

Láziban az óvoda és az alsó tagozatos általános iskola helyben van. A felsõ tagozatos oktatás a Veszprémvarsányi Körzeti Általános Iskolában, az egészségügyi alapellátás a közös fenntartású, veszprémvarsányi székhelyû egészségügyi szolgálat útján történik. A kórházi ellátást fõleg a zirci Erzsébet Kórház biztosítja, a mentõszolgáltatás jelenleg Zircrõl történik, de a közelebb fekvõ Veszprémvarsányban folyamatban van a létrehozása. Gyõr és Veszprém elérése egyaránt az 5 km-re fekvõ Veszprémvarsányba való beutazással lehetséges, mert e község a 82-es út, illetve a Veszprém-Gyõr vasútvonal mellett helyezkedik el. A község távolsága Gyõrtõl 35, Veszprémtõl 50 km. Lázi alapító tagja a köztestületként létrehozott Veszprémvarsányi Önkéntes Tûzoltóságnak.

A község az illetékességi besorolás alapján a Zirci Rendõrõrshöz, a Zirci Városi Bírósághoz, Ügyészséghez, valamint a Veszprémi Földhivatal Zirci Ingatlan-nyilvántartási Kirendeltségéhez tartozik.

A középiskolai tanulmányokat a diákok fõként Veszprémben, Pápán, Zircen és Gyõrben folytatják. Egyes speciális, magas szintû egészségügyi, oktatási, felsõoktatási szolgáltatások igénybevételének, a szabad munkavállalásnak, a vállalkozások mûködésének nem gátja a megyehatár.

A fenti körülményekre tekintettel a Kormány az Országgyûlésnek 1998 novemberében H/448. szám alatt benyújtott egy olyan tartalmú határozati javaslatot, amely szerint az Országgyûlés Lázi átcsatolására irányuló kezdeményezéssel ne értsen egyet. Az Országgyûlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottsága a határozati javaslatot - bár az elõterjesztést általános vitára alkalmasnak találta - nem támogatta. Az elõterjesztést átdolgozásra visszakérve ismételt, több irányú egyeztetésre került sor. Az egyeztetés során konszenzus alakult ki abban a kérdésben, hogy a Kormány a szakmai szempontokkal szemben elsõbbséget biztosít a település választópolgárai akaratának, a képviselõ-testület kezdeményezésének. A Kormány figyelemmel volt arra is, hogy a kezdeményezést Veszprém Megye Önkormányzatának Közgyûlése tiszteletben tartotta, Gyõr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyûlése pedig a község megyébe történõ befogadásáról döntött.

Ezért a Kormány a kezdeményezést támogatja.