Képviselõi önálló indítvány

Dr. Áder János úr,
az Országgyûlés elnöke

részére

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 85.§ (2) bekezdésének d) pontja, valamint a 98.§ (1) bekezdése alapján az alábbi törvényjavaslatot nyújtom be a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosítása céljából:

1.§ A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Stv.) 14. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) Az e törvényben foglalt feltételeknek megfelelõ sportszervezeteket szakszövetségként a fõvárosi bíróság veszi nyilvántartásba."

2.§ Az Stv. 21.§ (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(3) A közgyûlést szükség szerint, de legalább évente kell összehívni. A közgyûlést össze kell hívni akkor is, ha azt a fõvárosi bíróság elrendeli, illetõleg, ha a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével azt kezdeményezi."

3.§ Az Stv. 26.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"26.§ (1) A szakszövetségek törvényességi felügyeletét a miniszter látja el.

(2) A miniszter - törvényességi felügyeleti jogkörében - ellenõrzi, hogy a szakszövetség

1. alapszabálya és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak;
2. szervezete, mûködése, döntéshozatali eljárása, határozatai nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat."

4.§ Az Stv. 27.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"27.§ (1) A miniszter a jogszabály, a szakszövetség alapszabálya, egyéb szabályzatai megsértése (a továbbiakban: jogszabálysértés) esetén - határidõ kitûzésével - felhívja a szakszövetséget vagy egyes szerveit, tisztségviselõit a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) A szakszövetség vagy a felhívásban érintett szerve, tisztségviselõje a felhívásban foglaltakat megvizsgálja és a megadott határidõn belül, az annak alapján tett intézkedésrõl vagy egyet nem értésérõl a minisztert tájékoztatja.

(3) Ha a felhívásra a megadott határidõn belül intézkedés nem történt, a szakszövetség vagy a felhívásban érintett szerve, tisztségviselõje ellen a miniszter keresetet nyújthat be a bírósághoz. Az eljárás során a képviseleti jogra a szakszövetség alapszabályának rendelkezései az irányadóak.

(4) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja

1. a jogszabálysértõ intézkedést, határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását rendeli el;
2. a mûködés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a szövetség közgyûlését, vagy a jogszabálysértésben elmarasztalt szerv, tisztségviselõ megválasztására jogosult szakszövetségi fórumot;
3. ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a szakszövetség, vagy egyes szerveinek, tisztségviselõinek mûködését felfüggesztheti, vagy ellenõrzésére felügyelõ biztost rendelhet ki."

5.§ Az Stv. 36.§ (6) bekezdés második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A köztestületként mûködõ szakszövetséget a fõvárosi bíróság - a közhasznúsági nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályok megfelelõ alkalmazásával - közhasznú vagy kiemelkedõen közhasznú szervezetként veheti nyilvántartásba, ha az megfelel a Kszt.-ben elõírt feltételeknek."

6.§ (1) E törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.

(2) a miniszter köteles a törvény hatályba lépésétõl számított 30 napon belül a szakszövetségek, illetve azok közhasznú nyilvántartását - a bírósági nyilvántartásba vétel szabályainak megfelelõ tartalommal és dokumentumokkal - a fõvárosi bíróságnak átadni.

(3) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti az Stv. 28.§-a és 36.§-ának (5) bekezdése.

A köztestületek létrejöttét, mûködését, nyilvántartásba vételét és törvényességi felügyeletét szabályozó törvények megalkotásakor az Országgyûlés viszonylag következetes logikát alkalmazott, amelyhez képest - nehezen magyarázható - kivételként a sportági szakszövetségek esetében fordul elõ egyedül, hogy a nyilvántartásba vétel, a törvényességi felügyelet, a szervezet mûködésébe való beavatkozás lehetõsége és a költségvetési támogatások odaítélése is egy személy, az ifjúsági és sportminiszter joga. Nincs egyetlen köztestület sem Magyarországon, amelynél ennyire hiányozna a Polgári Törvénykönyv 65. §-ában megfogalmazott köztestületi önkormányzatiság, önigazgatás törvényi garanciája. Annak érdekében, hogy a magyarországi köztestületek státuszának, törvényességi felügyeletének szabályozása a jövõben koherens legyen, szükség van a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: sporttörvény) módosítására. A törvényjavaslat a más köztestületeket szabályozó törvényekben alkalmazott megoldásokat mintául véve a hatalmi ágak között megosztja a szervezetek nyilvántartásba vételének, közhasznúsági nyilvántartásba vételének, a szervezetek mûködésébe való beavatkozás lehetõségének és törvényességi felügyeletének funkcióit. A kamarákhoz és más köztestületekhez hasonlóan a törvényjavaslat a nyilvántartásba vétel feladatát és a szervezet belsõ mûködésébe való beavatkozás lehetõségét a bírósághoz, a törvényességi felügyelet pedig az illetékes miniszterhez telepíti. A törvényjavaslat ezzel a megoldással tehát egyfelõl elõsegíti a köztestületek koherens jogi szabályozását, másfelõl jogi biztosítékot teremt arra, hogy ne lehessen jogszerûtlenül, vagy jogi alapot nélkülözõ módon, az ország nemzetközi hírnevét veszélyeztetõen beavatkozni egy köztestület tevékenységébe.

A rendelkezés a nyilvántartásba vétel feladatát a minisztertõl a fõvárosi bírósághoz helyezi át. Tekintettel arra, hogy összesen 72 sportági szakszövetségrõl van szó, melyek döntõ többsége fõvárosi székhelyû, a javaslat nem a székhely szerint illetékes megyei bíróságot, hanem a fõvárosi bíróságot jelöli meg a nyilvántartásba vételre. A javaslat azt a ma még jogilag létezõ lehetõséget is megszünteti, hogy egy sportágban egyszerre legyen a minisztérium nyilvántartásában szereplõ köztestületként mûködõ szakszövetség és az egyesülési törvény szerint a fõvárosi bíróságon nyilvántartásba vett szakszövetség.

A törvényjavaslat a sporttörvény 26. és 27. §-ainak módosítására tesz javaslatot oly módon, hogy szétválasztja a törvényességi felügyelet feladatát a törvénytelen mûködés esetén szükséges beavatkozás lehetõségétõl, és ennek megfelelõen módosítja a sporttörvény 21. §-ának (3) bekezdését is. A Magyarországon mûködõ köztestületek szabályozását alapul véve a javaslat meghagyja az illetékes miniszter törvényességi felügyeleti jogát és felelõsségét, de a köztestületként mûködõ sportági szakszövetségek mûködésébe való beavatkozás lehetõségét - jogszabálysértés esetén - a bíróság mérlegelésére bízza. A Magyar Labdarúgó Szövetség mûködésébe történt 1999. február 4-i és 10-i jogalap nélküli beavatkozás körül az Országgyûlés Ifjúsági és Sportbizottságában kialakult vitában csaknem mindenki - miniszter, képviselõ, szakértõ, sportvezetõ - egyetértett abban, hogy a sporttörvénynek a javaslatban érintett szakaszai nem megfelelõen és nem is elég pontosan szabályozzák a köztestületek törvényességi felügyeletét, illetve jogszabálysértés esetén, a mûködésbe való beavatkozás lehetõségét. A javasolt szabályozási mód a magyar jogban bevált, mûködõ megoldásokat tartalmaz, illeszkedik a köztestületekkel kapcsolatos bírósági hatáskörökhöz.

A javasolt rendelkezés a sportági szakszövetségek közhasznúsági nyilvántartásba vételére a fõvárosi bíróságot jogosítja fel, ezzel megszünteti azt az eddig sem magyarázható állapotot, amely szerint a sportági szakszövetségek közhasznúsági nyilvántartását nem a bíróság látta el.

A javaslat (1) bekezdése a hatályba lépésrõl, (2) bekezdése a szakszövetségek nyilvántartásának és közhasznúsági nyilvántartásának fõvárosi bírósághoz történõ áthelyezésérõl rendelkezik. A javasolt (3) bekezdés törli a sporttörvénybõl a törvényjavaslattal ellentétes tartalmú rendelkezéseket.

Budapest 1999. március 17.