"e)a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Szt. 52. §-ában elõírt képzési szerzõdés, illetõleg tanulmányi szerzõdés alapján megszervezett szakképzés költségeivel (kiadásaival) a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százaléka mértékéig."

"(7) A hozzájárulásra kötelezett az (1)-(5) bekezdésben elõírt megállapodások és módosításaik egy-egy példányát a végrehajtási rendeletben elõírtak szerint megküldi az Oktatási Minisztériumnak, a (2) bekezdés d) pontjában elõírt megállapodás 1 példányát ezen kívül megküldi - a megállapodás megkötését, illetõleg módosítását követõ 30 napon belül - a tagsága szerint illetékes területi gazdasági kamarának is."

[Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét csökkentheti]

"b)a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Szt. 52. §-ában elõírt képzési szerzõdés, illetõleg tanulmányi szerzõdés alapján megszervezett szakképzés költségeivel (kiadásaival) a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százaléka mértékéig."

"(1) Az Flt.-ben meghatározott Munkaerõpiaci Alap szakképzési alaprésze (a továbbiakban: szakképzési alaprész) - figyelembe véve a (2)-(5) bekezdésekben foglaltakat is - a hozzájárulásra kötelezettnél, a szakképzõ iskolában, az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a munkaerõfejlesztõ és -képzõ központban, valamint az Szt. hatálya alá tartozó - állam által elismert - szakképesítés megszerzésére szervezett szakképzés, illetve a Ftv-ben meghatározott fõiskolai-egyetemi végzettség megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházások támogatására (a továbbiakban: beruházási célú támogatás) használható fel."

"(3) A szakképzési alaprészbõl hozzá kell járulni a Nemzeti Szakképzési Intézet szakképzés érdekében végzett fejlesztõ tevékenységéhez, biztosítani szükséges az Európai Unió szakképzési programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásait, valamint támogatás adható a határon túli magyarok szakképzésének céljára."

(1)E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

(2)E törvény 1. §-a, 2. §-a, 5. §-a, 6. §-a, 7. §-ának (1) bekezdése és 9. §-a 2000. január 1-jén lép hatályba.

1. a)a tanulónak az Szt. 33. §-a (3) bek. d pontja és a 48. §-a alapján elõírt pénzbeli juttatás és díjazás (ide értve a szorgalmi idõ befejezését követõ összefüggõ szakmai gyakorlat idõtartamára kifizetett díjazást), legfeljebb a kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) 30 százalékát,

3. a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll. (Ha a dolgozóhoz beosztott tanulók száma eléri a közoktatási törvényben gyakorlati képzésben meghatározott tanulók iskolája szerinti átlaglétszámot, a dolgozó díjazásából elszámolható hányad felsõ határa annak az összegnek a kétszerese, mint amennyit a szakképzõ iskolában közalkalmazottként foglalkoztatott gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, kötelezõen kapna. Ha a tanulók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felsõ határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál.)"

A szakképzési hozzájárulás célja az elmúlt évtizedek folyamán módosult, figyelembe véve a szakmai képzés átalakulását, az emberi erõforrás fejlesztésének komplex feladatait. A szakképzési hozzájárulás, illetve a fejlesztési támogatások rendszerében új elemek jelennek meg, mint az európai közösségi programokhoz történõ hozzájárulás, a gazdálkodó szervezetek által foglalkoztatottak képzésekben való részvételének elszámolhatósága. A törvény jelenlegi módosítása elsõsorban a felhasználói kör bõvítését célozza a felsõoktatás gyakorlati képzése és a munkaviszonyban állók képzésének további ösztönzése tekintetében.

Az alap felhasználói köre bõvül a felsõoktatás szakmai gyakorlati képzésének elszámolhatóságával meghatározott korlátok mellett. Ezzel lehetõség nyílik a felsõfokú akkreditált iskolai rendszerû szakképzés mellett a felsõoktatás alapképzésének részeként elismert szakmai képzés támogatására is a hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezeteknél. Ez a kiterjesztés a gazdaság képzésben való részvételének ösztönzését is szolgálja.

Tekintettel arra, hogy a közhasznú szervezetek nem tartoznak a törvény hatálya alá, a kivételek között sem célszerû megemlíteni közhasznú társaságot, ezért a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság szövegrész törlésre került.

Az agrártevékenységet folytató hozzájárulásra kötelezettekre vonatkozó szabályozás célja az volt, hogy az agrártevékenységet végzõk mérsékelt, 1 %-os kötelezettsége fokozatosan, évi 0,1 %-os emeléssel 1,5 %-ra növekedjen, ez jelenleg (1999-ben) 1,3 %. Nem volt azonban egyértelmû, hogy az agrártevékenység arányát milyen módon kell figyelembe venni a kötelezettség számításánál. Ezt pontosítja az új megfogalmazás, miszerint csak a kizárólag agrártevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre vonatkozik a kedvezmény.

A felsõoktatás szakmai gyakorlati képzésének támogatására a törvény a kötelezettek számára lehetõséget ad a 8 hétnél hosszabb, egybefüggõ szakmai gyakorlati képzés megszervezésének költségelszámolására a törvény melléklete szerint.

A munkaviszonyban álló, saját munkavállalók számára az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések mellett más képzések céljából szervezett szakképzési költségek is elszámolhatóak legyenek, és az ösztönzés és a hatékonyság növelése érdekében az elszámolhatóság mértékét 0,2%-ról 0,5%-ra indokolt növelni.

A szakképzés fejlesztésének egyik kiemelt fejlesztési iránya, különösen a fejlett országokban, így az Európai Unióban a felnõttek szakmai tovább- és átképzésének jogi és finanszírozási eszközökkel történõ támogatása. A jelenleg elõkészítés alatt álló felnõttképzési törvény a jogi garanciák kialakításához járulhat hozzá. A szakképzési hozzájáruláshoz kapcsolódó finanszírozási feltételek javítását a már meglévõ keretek bõvítésével valósítaná meg a módosítás, melyet a pénzügyi hatások tervezhetõsége érdekében 2000 januárjától javasolunk bevezetni. A munkaviszonyban állók szakképzésével összefüggõ irányítási és minõségbiztosítási feladatokat új miniszteri rendelet határozná meg, melyre szóló felhatalmazás szintén a módosításhoz kapcsolódik.

A felhasználói kör kiterjesztésének keretében a Munkaerõpiaci Alap szakképzési alaprészébõl lehetõség lesz a felsõoktatásban a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatására is. Ezen túlmenõen az alaprészbõl támogatás adható a határon túli magyarok szakképzésének céljára is.

Az alaprészbõl nyújtott támogatások és visszaigénylések jogosságának ellenõrzését, illetve az ellenõrzés feltételrendszerének megteremtését jogszabályban kell biztosítani. A szakképzési alaprész sajátos jellege (részleges önállósága, valamint együttes kezelése a Munkaerõpiaci Alappal), valamint a differenciálódó felhasználási gyakorlat indokolja, hogy az ellenõrzési funkciókat jogszabályalkotó felhatalmazást adva folyamatosan összhangba hozza a pénzügyi-szakmai szabályozással.

A javaslat melléklete a szakképzési hozzájárulás teljesítésénél felmerült, elszámolható költségek mértékét bõvíti és a kedvezõbb elszámolás szabályait képzésenként differenciálja.

A javaslat fokozatosan, 2000. január 1-ig lép hatályba.