1. §

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 1. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. § E törvény szabályozása kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésre-oktatásra, a kollégiumi nevelésre-oktatásra, továbbá az ezekkel összefüggõ szolgáltató és igazgatási tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója."

2. §

A Kt. 2. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az óvoda, az iskola, a kollégium - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között - felelõs a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlõdéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlõdéséért. Ennek érdekében

a) a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttmûködik a szülõvel,

b) a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülõk közösségével együttmûködve végzi nevelõ-oktató munkáját."

3. §

A Kt. 4. §-ának (4) bekezdése a következõ utolsó mondattal egészül ki:

"Az óvoda, az iskola és a kollégium a fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatainak ellátása során együttmûködik az érdekelt egyházi jogi személlyel."

4. §

A Kt. 6. §-a a következõ (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Annak a gyermeknek, aki az általános iskola elsõ évfolyamán a tanulmányait az 1998/99. tanévben kezdte meg, illetve ezt követõen kezdi meg, tankötelezettsége két évvel meghosszabbodik annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a tizennyolcadik életévét, illetve tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a huszadik életévét.

(6) Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszûnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és - a nagykorúvá vált tanuló kivételével - a szülõ közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója írásban tudomásul veszi."

5. §

A Kt. 8. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép, s egyidejûleg a Kt. a következõ 8/A-8/B. §-sal egészül ki:

"8. §

(1) A nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelõ-oktató munka szakaszai a következõk:

a) az óvodai nevelés szakasza,

b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza,

c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza (a továbbiakban a b)-c) pont alattiak együtt: az iskolai nevelés-oktatás általános mûveltséget megalapozó szakasza),

d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítõ szakasza.

(2) Az óvodai nevelés szakasza a gyermek három éves korában kezdõdik, és - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - tart annak az évnek augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti.

(3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az elsõ évfolyamon kezdõdik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik: az elsõ évfolyamon kezdõdõ és a negyedik évfolyam végéig tartó, illetve az ötödik évfolyamon kezdõdõ és a nyolcadik évfolyam végéig tartó szakaszra.

(4) A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdõdik és az iskola típusától függõen a tizedik, illetõleg a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejezõdik be.

(5) Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítõ szakasza a középfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdõdik, és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon fejezõdik be.

(6) Az óvodai nevelés szakaszának alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg e törvény preambulumában, 4. §-ának (1) bekezdésében, 10. §-ának (1)-(2) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban.

(7) Az óvodai nevelõ munka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülõ óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alapprogramját a Kormány adja ki. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a Kormány részére történõ benyújtása elõtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, valamint a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést érintõ kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.

(8) Az általános mûveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptantervben szereplõ mûveltségi területekre épülõ kerettantervek biztosítják.

(9) A Nemzeti alaptanterv mûveltségi területenként határozza meg az általános mûveltséget megalapozó szakaszon folyó nevelõ-oktató munka kötelezõ és közös céljait, a nevelõ-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség és képességjellegû követelményeit e törvény preambulumával, 4. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 10. §-ának (1)-(3) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban.

8/A. §

(1) A Nemzeti alaptanterv tartalmazza

a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás,

b) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók iskolai nevelése-oktatása

sajátos tantervi követelményeinek alapelveit.

(2) A kerettanterv tartalmazza

a) a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelezõ és közös követelményeit, a kerettantervben található tananyag elsajátításához, illetve a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámot, a kerettantervtõl való eltérés szabályait,

b) az iskolák helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz igazodó tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésére rendelkezésre álló kötelezõen, illetve szabadon felhasználható idõkeretet, továbbá ezek felhasználásának szabályait,

c) a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban részt vevõ iskoláknak a kisebbségi nevelés-oktatás tartalmi követelményeit.

(3) Az egyes kerettantervek az elsõtõl-nyolcadik évfolyamig az alapfokú oktatás szakaszaihoz, a kilencedik-tizenharmadik évfolyamig az iskola típusától függõen határozzák meg az iskolai nevelés-oktatás közismereti tantárgyainak követelményeit. A nevelõ-oktató munka szakaszaiban, illetve az egyes iskolatípusokban folyó nevelõ-oktató munkához több kerettanterv is kiadható.

(4) Az iskola a nevelõ-oktató munkáját több kerettanterv alapján is megszervezheti.

(5) Az iskolában a nevelõ-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magába foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevõ iskolákban a szakmai programot.

(6) A Nemzeti alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti alaptanterv Kormány részére történõ benyújtása elõtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelõ-oktató munkát érintõ kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.

8/B. §

(1) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést biztosító óvoda, iskolai nevelést és oktatást végzõ iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét is. Az irányelveket az oktatási miniszter adja ki az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után.

(2) A két tanítási nyelvû iskolákban a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § ¨1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv elkészítésénél az iskola figyelembe veszi a Két tanítási nyelvû iskolai oktatás irányelvében foglaltakat is.

(3) A fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végzõ iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvében, illetve a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat.

(4) A kollégiumok a Kollégiumi nevelés országos programjában foglaltaknak megfelelõen készítik el a pedagógiai programjukat. A Kollégiumi nevelés országos programjának tartalmaznia kell a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kulturális, anyanyelvi nevelésének feladatait is.

(5) Az alapfokú mûvészetoktatási intézményekben folyó nevelõ és oktató munka tekintetében a 8. §-ban, az (5) bekezdés kivételével a 8/A. §-ban, valamint a 8/B. § ¨1)-(4) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú mûvészetoktatási intézményben a (14) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv az oktatási miniszter által - mûvészeti áganként - kiadott Alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. A mûvészeti ágak a következõk: zenemûvészet, táncmûvészet, képzõ-, iparmûvészet, színmûvészet-bábmûvészet mûvészeti ágak.

(6) Az oktatási miniszter az (1)-(5) bekezdésben szabályozott irányelveket, tantervi programot az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után adja ki.

(7) A kerettanterveket az oktatási miniszter adja ki az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást érintõ kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésének kikérése után. A kerettantervnek, az alapmûveltségi vizsga és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek összhangban kell állniuk egymással.

(8) A szakképesítés megszerzésére felkészítõ szakaszban a nevelõ-oktató munka az iskola pedagógiai programjának részét alkotó szakmai program alapján folyik. A szakmai tantárgyak központi programjának (tantervének) [a továbbiakban: központi program (tanterv)] kiadásáról a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény rendelkezik. A központi programban (tantervben) meghatározhatók - az oktatási miniszter egyetértésével - szakmai elõkészítõ ismeretek is.

(9) Az alternatív pedagógiai követelmények, módszerek szerint nevelõ-oktató iskolák, az egységes iskola, a hat és nyolc évfolyamos gimnázium - a kerettantervben meghatározottak szerint - eltérhet a 8/A. § (2)-(3) bekezdésében foglaltaktól. Az értelmi fogyatékos tanulókat nevelõ-oktató iskola a (3) bekezdésben meghatározott irányelvben foglaltak alapján eltérhet a 8/A. § (2)-(3) bekezdésében foglaltaktól."

6. §

(1) A Kt 9. §-a (1) bekezdésének hatodik mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam feladata."

(2) A Kt. 9. §-a (2) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történõ benyújtása elõtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érintõ kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését. "

7. §

A Kt. 11. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"k) tanulmányai során - a kerettantervben, a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetõség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust."

8. §

A Kt. 16. §-a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus foglalkoztatása - a 17. §-ban meghatározott feltételek szerint - pedagógus-munkakörben vagy szakvizsgázott pedagógus-munkakörben történik. A 17. § (1)-(4) bekezdésben foglaltakat az óraadó tanár tekintetében is alkalmazni kell."

9. §

(1) A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"g) szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat vagy szakmai elõkészítõ ismeretet, valamint a szakmai alapozó és a pályaorientáció ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelõ tanári vagy a képzés szakirányának megfelelõ felsõfokú, a pályaorientáció és a szakmai alapozó oktatásban továbbá a d) pontban meghatározott;"

(2) A Kt. 17. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik."

(3) A Kt. 17. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelve, illetve nem magyar nyelv, az adott nyelven folyó nevelõ és oktató munkához pedagógus-munkakörben - a nevelési-oktatási intézmény típusához igazodva - az alkalmazható, aki

a) nemzetiségi óvodapedagógus, nemzetiségi tanítói oklevéllel rendelkezik,

b) az (1) bekezdésben meghatározott felsõfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint az iskolai és kollégiumi nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanítói, tanári, nyelvtanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik,

c) az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott felsõfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá az alapképzésben vagy a szakirányú továbbképzésben elsajátította az adott tantárgy kisebbségi oktatásához szükséges nyelvi ismereteket,

d) a Magyar Köztársaságban honosított, az (1) bekezdés szerinti pedagógus-munkakör betöltésére jogosító, a tanítás nyelvének megfelelõ oklevéllel rendelkezik."

(4) A Kt. 17. §-a (5)-(6) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Azt, aki az (1)-(4) bekezdésben elõírt felsõfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett egyetemi vagy fõiskolai szakirányú továbbképzésben pedagógus-szakvizsgát (továbbiakban: pedagógus-szakvizsga) tett, szakvizsgázott pedagógus-munkakörben kell foglalkoztatni.

(6) A pedagógus szakvizsgára történõ felkészülés

a) hozzájárul az alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez, a pedagógus-munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez,

b) hozzájárulhat a vezetõi, a szakértõi, a vizsgaelnöki, a vezetõtanári, (gyakorlatvezetõ óvónõi, tanítói) tevékenységhez, a pedagógiai szakmai szolgáltatások, a pedagógiai szakszolgálatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzéséhez, továbbá

c) az alapképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötõdõ új ismereteket nyújthat."

10. §

(1) A Kt. 19. §-ának (1) bekezdése a következõ a) ponttal egészül ki, és egyidejûleg a jelenlegi a)-i) pont jelölése b)-j) pontra változik:

"a) személyét, mint a pedagógus közösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelõi, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,"

(2) A Kt. 19. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) nevelõ és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelmérõl, személyiségének fejlõdésérõl, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse,"

(3) A Kt. 19. §-a (7) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"e) a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttmûködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására,

(2) A Kt. 19 §-ának (7) bekezdése a következõ h)-i) ponttal egészül ki:

"h) a gyermekek, tanulók és szülõk emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,

i) a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyõzõdjön."

11. §

(1) A Kt. 20. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény;"

(2) A Kt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelõen létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztõ speciális szakiskola, kollégium."

12. §

(1) A Kt. 24. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata a következõk szerint módosul:

"Az óvoda hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - legfeljebb hétéves korig nevelõ intézmény."

13. §

A Kt. 25. §-a (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az iskolai oktatásban az elsõ évfolyamtól kezdõdõen - az iskolatípustól függõen - a tizedik, a tizenkettedik, illetõleg a tizenharmadik évfolyamig bezárólag - az alapfokú mûvészetoktatási intézmény kivételével - a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános mûveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzésérõl kiállított bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. A tizedik évfolyam sikeres elvégzésérõl kiállított bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül - alapmûveltségi vizsgára történõ jelentkezésre jogosít."

14. §

A Kt. 26. §-a (4)-(5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik.

(5) Az általános iskolában a tanuló az érdeklõdésének, képességének és tehetségének megfelelõen felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre."

15. §

(1) A Kt. 27. §-a (1)-(4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép, továbbá a § a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, s egyidejûleg a jelenlegi (5)-(10) bekezdés jelölése (6)-(11) bekezdésre változik:

"(1) A szakiskolának - a (7) és a (12) bekezdésben meghatározott kivétellel - kilencedik-tizedik és legalább két szakképzési évfolyama van. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott esetben a szakképzési évfolyamok száma ettõl eltérhet.

(2) A kilencedik-tizedik évfolyamon az általános mûveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik; továbbá pályaorientáció, szakmai elõkészítõ ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat.

(3) A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott - szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.

(4) A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapmûveltségi vizsgával - amennyiben a szakmai vizsga letételének elõfeltétele ennek megléte - alapmûveltségi vizsgára történõ felkészítés is folyik.

(5) Az általános mûveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szakmai elõkészítõ, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés idõbeli tagolását, idõkereteit, arányait a kerettanterv határozza meg. A gyakorlati képzésrõl külön jogszabály rendelkezik."

(2) A Kt. 27. §-a új számozás szerinti (8) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) Ha a tanuló annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, a szakiskolában egy-két éves idõtartamú felzárkóztató oktatásban vehet részt. A felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a tanuló a szakiskola elsõ szakképzési évfolyamába léphet. A felzárkóztató oktatást jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni."

(3) A Kt. 27. §-a a következõ (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Kizárólag szakképzési évfolyammal mûködhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot."

16. §

(1) A Kt. 28. §-ának (2) bekezdése a következõ harmadik mondattal egészül ki:

"A hat vagy nyolc évfolyammal mûködõ gimnáziumban - ha jogszabály elõírja - a nevelést-oktatást négy évfolyamon is meg kell szervezni, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint."

(2) A Kt. 28. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, s egyidejûleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés jelölése (4)-(7) bekezdésre változik:

"(3) Amennyiben a többcélú intézmény gimnáziumi és szakközépiskolai feladatot is ellát - jogszabályban meghatározott esetben -, a gimnáziumi nevelés-oktatás kizárólag a kilencedik évfolyamon kezdõdhet."

17. §

(1) A Kt. 29. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A szakközépiskolának - a (2) és a (8)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - érettségire felkészítõ, általános mûveltséget megalapozó - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdõdõen pályaorientációs, a tizenegyedik évfolyamtól kezdõdõen - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott oktatási, tanulmányi területek szerinti - szakmai elõkészítõ, szakmai alapozó oktatás is folyhat. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdõdik és a tizenkettedik, illetõleg a (2) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyamon fejezõdik be. A szakmai vizsgára felkészítõ, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. A gyakorlati képzésrõl külön jogszabály rendelkezik."

(2) A Kt. 29. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az általános mûveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szakmai elõkészítõ, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés idõbeli tagolását, idõkereteit, arányait a kerettanterv határozza meg. A gyakorlati képzésrõl külön jogszabály rendelkezik."

18. §

(1) A Kt. 30. §-a (9) bekezdése a következõ új második-harmadik mondattal egészül ki:

"Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbõl mentesítik az értékelés és minõsítés alól, az iskola - az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (10) bekezdésének c) pontjában meghatározott idõkeret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez."

(2) A Kt. 30. §-a (11) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(11) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevõ nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsõfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következõk:

a) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsõdleges célja a fogyatékosságból eredõ hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai foglalkozásokhoz a fogyatékosság típusának megfelelõ gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta, vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség, szakképzettség és egyetemi, fõiskolai szakirányú továbbképzés keretében szerzett - a tevékenység folytatására jogosító - szakképzettség,

b) ha a fogyatékos gyermek, tanuló ép értelmû és az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsõdlegesen nem a fogyatékosságból eredõ hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, továbbá a tanórán kívüli foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz az a) pontban meghatározott vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség."

19. §

A Kt. 31. §-a (2)-(3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az alapfokú mûvészetoktatási intézménynek - az Alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi programjában meghatározottak szerint - legalább hat és legfeljebb tizenkettõ évfolyama van, melynek keretei között az oktatás elõképzõ, alapfokú és továbbképzõ évfolyamokon folyik. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követõen mûvészeti alapvizsgát tesz, az utolsó továbbképzõ évfolyam elvégzését követõen pedig mûvészeti záróvizsgát tehet.

(3) A mûvészeti alapvizsga a továbbképzõ évfolyamokon való továbbtanulásra, a mûvészeti záróvizsga a mûvészeti szakközépiskolába jelentkezésre jogosít. A mûvészeti alapvizsgát és a mûvészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni. "

20. §

A Kt. 32. §-a a következõ (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, s egyidejûleg a jelenlegi § jelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) A kollégium feladata a tanuló

a) humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklõdésének megfelelõen tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése,

b) sportolási, mûvelõdési és önképzési lehetõségének biztosítása,

c) öntevékenységének, együttmûködési készségének fejlesztése, önállóságának, felelõsségtudatának fejlesztése,

d) pályaválasztásához, középiskolai kollégium esetén a tanuló önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elõsegítése.

(3) A kollégium kapcsolatot tart a tanuló szülõjével, iskolájával."

21. §

(1) A Kt. 33. §-ának (4) bekezdése a következõ új harmadik mondattal egészül ki:

"A közös igazgatású közoktatási intézményben - az e törvény 34. §-ának a), d) és f) pontjában meghatározott feladatok ellátására - egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység is mûködhet."

(2) A Kt. 33. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki, s egyidejûleg a jelenlegi (11) bekezdés jelölése (12) bekezdésre változik:

"(11) Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység részt vehet a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztõ felkészítés feladatainak ellátásában, az utazó szakember-hálózat mûködtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban nevelésben-oktatásban részt vevõ gyermek, tanuló ellátásában."

22. §

(1) A Kt. 35. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdõ gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülõ bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi."

(2) A Kt. 35. §-a (5)-(6) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerû vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása.

(6) A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása."

23. §

A Kt. 39. §-a (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben párt vagy - létesítõ okirata szerint - párthoz kötõdõ szervezet nem mûködhet."

24. §

A Kt. 42. §-ának (2) bekezdése a következõ harmadik mondattal egészül ki:

"Felvételi vizsga a tanév rendjében meghatározott körben és módon szervezhetõ."

25. §

A Kt. 45. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az iskola pedagógiai programot és ennek részeként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Nemzeti alaptantervre épülõ kerettanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. A középiskola a helyi tantervének elkészítéséhez figyelembe veszi az érettségi vizsga vizsgatárgyainak vizsgakövetelményeit is."

26. §

A Kt. 47. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"47. § Az óvoda nevelési programja tartalmazza:

a) az óvoda nevelési alapelveit, célkitûzéseit,

b) azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermek fejlõdését, közösségi életre felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévõk felzárkóztatását,

c) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggõ pedagógiai tevékenységet,

d) a szülõ, a gyermek, a pedagógus együttmûködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetõségeit,

e) nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelésben részt vevõ óvoda esetén a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat,

f) az óvodában folyó nevelõ munka ellenõrzési, mérési, értékelési, minõségbiztosítási rendszerét,

g) a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelõ munkát segítõ eszközök és felszerelések jegyzékét. "

27. §

A Kt. 48. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül

- az iskolában folyó nevelõ-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,

- a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

- a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,

- a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggõ pedagógiai tevékenységet,

- a tehetség, képesség kibontakoztatását segítõ tevékenységet,

- a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,

- a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítõ programot,

- a szociális hátrányok enyhítését segítõ tevékenységet,

- az iskolában folyó nevelõ-oktató munka ellenõrzési, mérési, értékelési, minõségbiztosítási rendszerét,

- a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelõ-oktató munkát segítõ eszközök és felszerelések jegyzékét,

- a szülõ, tanuló, pedagógus és a kollégiumi nevelõ együttmûködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetõségeit. "

28. §

A Kt. 49. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"49. § (1) A kollégium - a Kollégiumi nevelés országos programjában foglaltak alapján - pedagógiai programot készít, vagy ilyen módon készített pedagógiai programot választ, figyelembe véve az érdekelt iskolák pedagógiai programját.

(2) A kollégium pedagógiai programja tartalmazza:

a) a kollégium nevelési alapelveit, célkitûzéseit,

b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit,

c) a tanulók fejlõdését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elõsegítõ tevékenység elveit,

d) nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzeti, etnikai kisebbség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait,

e) a hátrányos helyzetû cigány kisebbséghez tartozó tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítõ foglalkozások tervét,

f) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a mûvelõdési és sportolási tevékenység szervezésének elveit,

g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggõ tevékenységet,

h) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét,

i) az iskolával, a szülõvel való kapcsolattartás és együttmûködés formáit,

j) a kollégiumban folyó nevelõ-oktató munka ellenõrzési, mérési, értékelési, minõségbiztosítási rendszerét,

k) a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelõ-oktató munkát segítõ eszközök és felszerelések jegyzékét."

29. §

(1) A Kt. 52. §-a (3) bekezdésének bevezetõ része és a)-e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A tanuló kötelezõ tanórai foglalkozása - a (4) és (6) bekezdés kivételével - nem lehet több

a) az elsõ-második évfolyamon napi négy tanítási óránál;

b) a harmadik-negyedik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál;

c) az ötödik-hatodik évfolyamon napi öt tanítási óránál;

d) a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél tanítási óránál);

e) a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon napi hat tanítási óránál;"

(2) A Kt. 52. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, s egyidejûleg a (4)-(16) bekezdés számozása (5)-(17) bekezdésre változik:

"(4) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban a (3) bekezdésben meghatározott kötelezõ tanórai foglalkozások idõtartama tíz százalékkal megemelkedik."

(3) A Kt. 52. §-ának új számozás szerinti (7) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb idõkeretet nem állapít meg, a nem kötelezõ tanórai foglalkozások heti idõkerete - osztályonként - a (3)-(5) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti kötelezõ tanórai foglalkozások

a) az elsõ-negyedik évfolyamon tíz;

b) az ötödik-hatodik évfolyamon huszonöt;

c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc;

d) a kilencedik-tizedik évfolyamon negyvenöt;

e) a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon hatvan;

f) a szakképzési évfolyamon öt

százaléka."

(4) A Kt. 52. §-a új számozás szerinti (7) bekezdése a következõ hatodik mondattal egészül ki:

"Az e bekezdésben meghatározott idõkeretbõl az iskolában igénybe vehetõ osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törõdés feladatainak megoldásához."

30. §

A Kt. 53. §-ának (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki:

"e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetõleg sportrendezvény."

31. §

A Kt. 54. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A nevelési-oktatási intézmény vezetõje felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenõrzési, mérési, értékelési és minõségbiztosítási rendszerének mûködéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelõ és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelõzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért."

32. §

A Kt. 63. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyûlést kell szervezni a diákönkormányzat mûködésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából."

33. §

A Kt. 66. §-ának (1) bekezdése a következõ új negyedik mondattal egészül ki:

"Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhetõ."

34. §

(1) A Kt. 70. §-ának (3) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki:

"Az alternatív pedagógiai követelmények, módszerek szerint nevelõ-oktató iskolákban - a pedagógiai programban meghatározottaknak megfelelõen - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni."

(2) A Kt. 70. §-a a következõ (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az elsõ évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértõi és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértõi véleménye alapján - az igazgató mentesíti az értékelés és minõsítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez.

(8) Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minõsítés alól, az elsõ évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban elõkészítõ évfolyamként végzi és fejezi be. Az elõkészítõ évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Az elõkészítõ évfolyam megszervezhetõ a napközis foglalkozások keretében is.

(9) Egyéni továbbhaladás esetén - a (7) bekezdésben meghatározott szakértõi vélemény alapján - az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utólérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különbözõ évfolyamokig, de legkésõbb a negyedik évfolyam végéig tarthat.

(10) Az elõkészítõ év - a (7) bekezdésben meghatározott szakértõi vélemény alapján - az elsõ félévet követõ hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra."

35. §

(1) A Kt. 71. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, s egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(4) Ha a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt [Kt. 121. § (1) bekezdés 35. pont] a tanköteles tanuló második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, az iskolának - az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (10) bekezdésének c) pontjában meghatározott idõkeret terhére - lehetõvé kell tennie, hogy az adott tantárgyból, tantárgyakból egyéni foglalkozásokon is részt vegyen."

(2) A Kt. 71. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az alapfokú mûvészetoktatási intézmény alapfokú évfolyamáról a továbbképzõ évfolyamba az léphet, aki - jogszabályban meghatározottak szerint szervezett - mûvészeti alapvizsgát tett."

36. §

A Kt. 74. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"e) a gyermeket nem vették fel az iskolába - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a hetedik életévét betölti."

37. §

A Kt. 75. §-a (1) bekezdésének a)-e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján;

b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzésérõl szóló bizonyítvány kiállításának napján;

c) a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni;

d) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követõ elsõ vizsgaidõszak utolsó napján;

e) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követõ elsõ vizsgaidõszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább."

(2) A Kt. 75. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"g) az alapfokú mûvészetoktatási intézményben, ha a tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz mûvészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképzõ évfolyam záróvizsga letételének napján, illetve ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanusító bizonyítvány kiállításának napján és az i) pontban megjelölt esetben;"

38. §

A Kt. 85. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A helyi önkormányzat - ha legalább három közoktatási intézményt tart fenn - önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntéselõkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-mûködtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fõvárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelezõ feladatait milyen módon látja el, illetõleg milyen nem kötelezõ feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer mûködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggõ elképzeléseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintõ kérdésekben - a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen mûködõ közoktatási intézmények vezetõinek, továbbá a szülõi és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintû szakszervezetek, - ha nem mûködik helyi kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja."

39. §

A Kt. 86. §-a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha az ugyanazon nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók létszáma nem teszi lehetõvé, hogy egy településen belül a kisebbségi oktatást megszervezzék, az érintett országos kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a fõvárosi, megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - megszervezi az általános mûveltséget megalapozó szakasz követelményeihez kapcsolódóan az anyanyelv és népismeret követelményeinek oktatását (a továbbiakban: kiegészítõ kisebbségi oktatás). A kiegészítõ kisebbségi oktatás megszervezhetõ egy adott iskola tagozataként, külön nyelvoktató kisebbségi iskola létrehozásával vagy utazó pedagógusok alkalmazásával."

40. §

(1) A Kt. 88. §-ának (1) bekezdése a következõ negyedik mondattal egészül ki:

"A megyei fejlesztési tervben önálló fejezetként jelenik meg az e törvény 86-87. §-ában meghatározott kötelezõ megyei önkormányzati feladatok ellátására, ennek keretei között a nyolcadik évfolyam elvégzése után gimnáziumi tanulmányok folytatása iránti igények teljesítésére vonatkozó terv."

(2) A Kt. 88. §-ának (2) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki:

"A fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy meg lehessen állapítani az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összefüggõ feladatellátási kötelezettségüknek, továbbá az egyes településen állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezõ gyermekek, tanulók hol vehetik igénybe az e törvényben meghatározott közoktatás-szolgáltatásokat, különös tekintettel a kötelezõ felvételt biztosító óvodát, iskolát és a pedagógiai szakszolgálatokat."

(3) A Kt. 88. §-ának (3) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki:

"A fejlesztési tervet legalább négyévenként át kell tekinteni, továbbá akkor is, ha azt az érintett helyi önkormányzatok vagy a helyi kisebbségi, illetve országos kisebbségi önkormányzatok, illetve az összes érdekeltek legalább öt százaléka kéri."

(4) A Kt. 88. §-ának (4) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki:

"Amennyiben az e törvényben meghatározott feladatokat az önkormányzatok társulás útján látják el, a társulási szerzõdésben meg kell állapodniuk a költségek viselésérõl és megosztásáról is."

41. §

A Kt. 91. §-a (4) bekezdésének bevezetõ rendelkezése a következõk szerint módosul:

"(4) A közoktatási intézményt fenntartó, önkormányzati társulás esetén a megállapodásban megjelölt önkormányzat jegyzõje, fõjegyzõje"

42. §

(1) A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) kiadja - az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után - a Két tanítási nyelvû iskolai oktatás irányelvét, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvét, a Kollégiumi nevelés országos programját, a kerettanterveket, az Alapfokú mûvészetoktatás követelményeit és tantervi programját, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, továbbá ellátja a felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat; a kerettanterv és a Kollégiumi nevelés országos programja nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást érintõ kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését;"

(2) A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"g) gondoskodik - az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont útján - a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fõvárosi szintû szakmai ellenõrzésérõl, értékelésérõl, a szakképzés szakmai tartalmi követelményei kivételével;"

(3) A Kt. 93. §-ának (1) bekezdése a következõ h)-i) ponttal egészül ki, s egyidejûleg a jelenlegi h)-j) pont jelölése j)-l) pontra változik:

"h) jogszabályan meghatározottak szerint megteremti a minõségbiztosítás feltételeit;

i) létrehozza és mûködteti az oktatási jogok miniszteri biztosának hivatalát;"

(4) A Kt. 93. §-ának (1) bekezdése a következõ m)-n) ponttal egészül ki:

"m) ellátja a Munkaerõpiaci Alap szakképzési alaprészének kezelésével és felhasználásával kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - feladatokat;

n) ellátja a területfejlesztéshez kapcsolódó oktatáspolitikai feladatokat."

(5) A Kt. 93. §-a a következõ (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az oktatási miniszter a pedagógus-továbbképzés programjai jóváhagyásával összefüggõ döntéselõkészítés céljából Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületet hoz létre. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület munkáját az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontban mûködõ titkárság segíti. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozásáról és mûködésérõl jogszabály rendelkezik. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület évente legalább két alkalommal tájékoztatja mûködésérõl az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottságot.

(4) Az oktatási miniszter köteles a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának c) pontjában meghatározott jogköre alapján kezdeményezni a közigazgatási hivatal vezetõjénél, hogy határidõ kitûzésével hívja fel az érintett helyi önkormányzatot a közoktatás feladatainak ellátásával összefüggõ törvénysértés megszüntetésére, és amennyiben a felhívás nem vezet eredményre - az ügy jellegétõl függõen -, indítson eljárást az Állami Számvevõszéknél, az Alkotmánybíróságnál, illetve a bíróságnál.

(5) Az oktatási miniszter, ha megítélése szerint a közoktatási intézmény mûködése, mûködtetése jogsértõ, tájékoztatja a jegyzõt, fõjegyzõt, hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények tekintetében gyakorolni tudja az e törvény 80. §-ában meghatározott jogkörét. "

43. §

(1) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, a Két tanítási nyelvû iskolai oktatás irányelve, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve, a Kollégiumi nevelés országos programja, a kerettantervek, továbbá az Alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi programja kiadását és bevezetését, a 93. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott eljárási szabályok megtartásával."

(2) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) az országos ellenõrzési, mérési, értékelési és minõségbiztosítási feladatok ellátásának rendjét, az Országos szakértõi névjegyzékben lévõ szakértõk tevékenységét, valamint az oktatási jogok miniszteri biztosa hivatalának feladatait és mûködésének szabályait, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozását és mûködését."

44. §

(1) A Kt. 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, s egyidejûleg a § a következõ h)-i) pontokkal egészül ki:

"g) a fõvárosi, megyei fejlesztési, illetõleg az önkormányzati intézkedési tervek elõkészítéséhez szakmai segítség nyújtása;

h) a tankönyvvé nyilvánítással kapcsolatos szakértõi tevékenység feltételeinek biztosítása;

i) a pedagógiai rendszerek - így különösen a közoktatás e törvényben meghatározott nevelési-oktatási szakaszára, iskolatípusára kiadott kerettanterv és az erre épülõ tanítást-tanulást segítõ és értékelõ eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetõvé tevõ, illetve segítõ akkreditált pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység - fejlesztésének segítése;"

(2) A Kt. 95. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az oktatási miniszter - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben szabályzott eljárás keretében - megvonhatja az iskolától az alapmûveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga megszervezésének jogát, továbbá megsemmisítheti az alapmûveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga eredményét, valamint a kiállított bizonyítványt érvénytelenné nyilváníthatja, ha bebizonyosodik, hogy a vizsgát jogellenesen szervezték meg, illetve a bizonyítványt jogellenesen állították ki. Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni, és meg kell semmisíteni. Az oktatási miniszter az e bekezdésben szabályozott intézkedését - indokolás nélkül - a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában közzéteszi. Az oktatási miniszter a szakmai vizsgával és a szakképesítést tanúsító bizonyítvánnyal kapcsolatos döntésének meghozatala elõtt beszerzi a szakképzésért felelõs miniszter egyetértését. "

45. §

A Kt. a következõ alcímmel és 95/A. §-sal egészül ki:

"Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont

95/A. §

(1) A Kormány Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont elnevezéssel központi költségvetési szervet hoz létre, amely központi hivatalként mûködik, irányítását az oktatási miniszter látja el. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladatait országos illetékességgel látja el.

(2) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladatai különösen:

a) ellátja a közoktatás ágazati irányításának keretei között az ellenõrzési, mérési, értékelési és minõségbiztosítási feladatok irányítását, szervezését, koordinálását;

b) közremûködik a miniszter hatáskörébe tartozó, e törvényben meghatározott hatósági feladatok ellátásában;

c) a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint közremûködik az alapmûveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésében, a jogorvoslati kérelmek elbírálásában, mûködteti a tanulmányok alatti vizsgák független vizsgabizottságát;

d) ellátja az Országos szakértõi és vizsgáztatási névjegyzékkel összefüggõ feladatokat;

e) ellátja az ágazati irányítás keretébe tartozó területfejlesztéssel és az ahhoz kapcsolódó finanszírozással összefüggõ feladatokat;

f) közremûködik a közoktatás információs rendszerének mûködtetésével öszefüggõ feladatok ellátásában.

(3) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont létrehozását, mûködését, részletes feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben szabályozza."

46. §

(1) A Kt. 96. §-a (3) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) figyelemmel kíséri és véleményezi az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a Nemzeti alaptantervnek, a kerettantervnek a kiadását, alkalmazását, javaslatot tesz a felülvizsgálatukra,

c) figyelemmel kíséri és véleményezi a tankönyvellátást és a tankönyvvé nyilvánítás folyamatát,"

(2) A Kt. 96. §-ának (3) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:

"g) figyelemmel kíséri és véleményezi a pedagógus-továbbképzés rendszerének mûködését, különös tekintettel a továbbképzések akkreditációs eljárására."

(3) A Kt. 96. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság, amelynek feladata a pedagógusok, a közoktatási intézményvezetõk, a közoktatás állami és önkormányzati irányítási feladataiban közremûködõk továbbképzését, átképzését szolgáló továbbképzési rendszer mûködésének figyelemmel kísérése. Az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság nyolc tagból áll, melybõl ötöt az Országos Köznevelési Tanács, egyet-egyet a belügyminiszter, az oktatási miniszter, illetve a pénzügyminiszter delegál. Az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság véleményét ki kell kérni a pedagógus-továbbképzés rendszerét és mûködését érintõ kérdésekben."

47. §

A Kt. 101. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

" (7) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás tekintetében szakértõi feladatot és érettségi vizsgaelnöki feladatot az láthat el, aki a (3)-(4) bekezdésben meghatározott gyakorlatot a nemzeti, etnikai nevelésben-oktatásban szerezte.

(8) Az Országos szakértõi névjegyzéket és az Országos vizsgáztatási névjegyzéket - a szakképzés kivételével - az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont állítja össze és gondozza. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont ellátja továbbá - jogszabályban meghatározottak szerint - az Országos szakértõi névjegyzékben, illetve az Országos vizsgáztatási névjegyzékben szereplõk foglalkoztatásának ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat."

48. §

A Kt. 114. § (1) bekezdés b) pont második fordulata helyébe a következõ rendelkezés lép:

" - a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az elsõ és a második szakképesítésre való felkészülés, valamint ennek keretében és - a 27. § (8) és (10) bekezdésében meghatározott esetben - a felzárkóztató oktatásban, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védõfelszerelés (védõruha) és tisztálkodási eszköz;"

49. §

(1) A Kt. 119. §-ának (1) bekezdése a következõ negyedik mondattal egészül ki:

"A közalapítvány részben vagy egészben kizárhatja a támogatottak körébõl azt a közoktatási intézményt, amelynek fenntartója a fejlesztési tervben foglaltakat nem fogadja el."

(2) A Kt. 119. §-a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A gyermek-gyógyüdülõben, az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben mûködõ iskolában a férõhelyek alapján lehet normatív állami támogatást igényelni annak érdekében, hogy az ellátott tanulók összetételéhez az intézmények alkalmazkodni tudjanak, valamint tervezhetõvé váljék az oktatásra fordítható források mértéke. Az oktatási intézmények költségvetését az Oktatási Minisztérium költségvetésében kell szerepeltetni.

50. §

(1) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következõ 5. ponttal egészül ki, és egyidejûleg a jelenlegi 5-7. pont jelölése 6-8. pontra változik:

"5. ellenõrzés: a közoktatási intézmény mûködésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján; "

(2) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének új számozás szerinti 7. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"7. emelt szintû oktatás: meghatározott tantárgy ismeretanyagának - kerettantervek szerint - magasabb követelmények, az átlagnál nagyobb tanítási óra felhasználásával történõ oktatása;"

(3) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következõ 9. ponttal egészül ki, és egyidejûleg a jelenlegi 8-20. pont számozása 10-22. pontra változik:

"9. értékelés: a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitûzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével;"

(4) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének új számozás szerinti 17. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"17. készségtantárgyak: az ének- zene, a tánc, a rajz, a testnevelés, a technika- gyakorlati foglalkozás tantárgyak;"

(5) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következõ 23. ponttal egészül ki, és egyidejûleg a jelenlegi 21-39. pont jelölése 24-42. pontra változik:

"23. minõségbiztosítás: az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitûzések és az intézmény mûködésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülõk, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerõpiac igényeinek kielégítése céljából;"

(6) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének új számozás szerinti 36. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"36. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, illetõleg az e törvény 53. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott foglalkozások megtartására fordított nap, amennyiben a foglalkozási órák száma eléri a hármat;"

(7) A Kt. 121. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 29. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kisebbségi intézmény e törvény alkalmazásában az a közoktatási intézmény, amelynek alapító okirata az e törvény 37. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetében a tanulók legalább huszonöt százaléka - három év átlagában - részt vett a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, illetve a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban."

51. §

A Kt. 122. §-a a következõ (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Az érintett országos kisebbségi önkormányzat az e törvény 86. §-ának (5) bekezdésében meghatározott kiegészítõ kisebbségi oktatás feladatainak az ellátására nyelvoktató kisebbségi iskolát létesíthet és tarthat fenn, illetõleg utazó pedagógus hálózatot mûködtethet. A nyelvoktató kisebbségi iskolát az oktatási miniszter veszi nyilvántartásba, és adja meg a fenntartónak a mûködés megkezdéséhez szükséges engedélyt. Ha a nyelvoktató kisebbségi iskola önkormányzati vagy más fenntartású iskolában mûködik, az országos kisebbségi önkormányzat az iskola fenntartójával megállapodásban rendezi az együttmûködés kérdéseit, illetõleg az utazó pedagógussal történõ feladatellátás keretében megvalósuló együttmûködést. A kiegészítõ kisebbségi oktatásban a tanuló vendégtanulóként vesz részt.

(12) Az óvoda, az iskola és a kollégium a szervezeti és mûködési szabályzatában határozza meg - a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló 1997. évi LVIII. törvény keretei között - a nevelési-oktatási intézményben folytatott reklámtevékenység szabályait. "

52. §

(1) A Kt. 124. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Alapmûveltségi vizsgát azoktól a tanulóktól lehet elsõ ízben megkövetelni, akik 1998. szeptember 1-jén kezdték meg tanulmányaikat az általános iskola elsõ évfolyamán. "

(2) A Kt. 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) A szakközépiskolák és a szakiskolák - a párhuzamos oktatás kivételével - [27. § (7) bekezdés c) pont, és 29. § (8) bekezdés] - a pedagógiai programok elkészítésénél a közismereti és a szakmai elméleti tantárgyak oktatását átszervezik oly módon, hogy szakképzés csak az iskola felsõbb évfolyamain folyjék, a kerettanterv kiadását követõ második év szeptemberétõl a kilencedik évfolyamon, ezt követõen felmenõ rendszerben."

53. §

(1) A Kt. 128. §-ának (3) bekezdése a következõ b)-c) ponttal egészül ki, és egyidejûleg a bekezdés jelenlegi szövegének jelölése a) pontra változik:

"b) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban - az anyanyelv és irodalom tantárgy kivételével - az ötödik évfolyamtól kezdõdõen a tantárgyak anyanyelven történõ oktatására pedagógus-munkakört tölthet be, és vezetõi megbízást kaphat az is, aki rendelkezik az e törvény 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározott felsõfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá felsõfokú "C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékû okirattal.

c) Az a)-b) pontban szabályozott nyelvvizsga bizonyítványt vagy azzal egyenértékû okiratot a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknál a további szakképesítés után járó illetménynövekedés meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni."

(2) A Kt. 128. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Azt a közalkalmazott pedagógust pedig, aki pedagógus szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követõ év elsõ munkanapjától kezdõdõen a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékû a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy fõiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett - jogszabályban meghatározott - szakképzettség. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékû továbbá a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím."

54. §

A Kt. 132. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"132. § (1) Az iskolák 2001. szeptember 1-jéig a kerettanterv, valamint e törvény 48. §-ának figyelembevételével felülvizsgálják pedagógiai programjukat. Az ily módon felülvizsgált pedagógiai programot az elsõ, az ötödik és a kilencedik évfolyamon, ezt követõen felmenõ rendszerben - az e törvény 124. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak alkalmazásával - bevezetik.

(2) A kollégiumok a Kollégiumi nevelés országos programjának kiadását követõ második év szeptember 1. napjáig felülvizsgálják pedagógiai programjukat.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetben a 44. § (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

(4) Az általános iskola

a) 1999. szeptember 1. napján - az e törvény 123. §-a (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott elsõ és hetedik évfolyamok helyett - helyi tantervét az iskola elsõ évfolyamán vezeti és a hetedik évfolyamán vezetheti be, továbbá a második évfolyamon, ezt követõen az (1) bekezdésben meghatározott ideig felmenõ rendszerben folytatja a bevezetését,

b) azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv bevezetésére nem került sor, a nevelõ-oktató munkát az e törvény 124. §-a (4) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint végzi,

c) az 1999. szeptember 1. napján induló nyolcadik évfolyamon a nevelõ-oktató munkát e törvény 123. § (3) bekezdése c) pontjának vagy az e bekezdés b) pontjának alkalmazásával folytatja.

(5) A hat és nyolc évfolyammal mûködõ gimnázium, továbbá az általános iskolai és középiskolai vagy szakiskolai feladatot is ellátó többcélú intézmény a nevelõ-oktató munkát e törvény 123. § (3) bekezdése c) pontjának vagy az e bekezdés b) pontjának alkalmazásával folytatja.

(6) A tíz évfolyammal mûködõ általános iskolát 2001. július 31-éig át kell szervezni az e törvény rendelkezéseinek megfelelõ iskolává. Eddig az idõponttig alkalmazni kell a tíz évfolyamos általános iskolákra vonatkozó rendelkezéseket [52. § (1) bek. b) pontja, 78. § (2) bek. d) pontja, 124. § (4) bek. b) pontja].

(7) A települési önkormányzat 2000. július 31-éig elkészíti az e törvény 85. §-ának (4) bekezdésében szabályozott önkormányzati intézkedési tervet, és 2000. december 31-éig megküldi a székhelye szerint illetékes fõvárosi, megyei önkormányzat részére. A fõvárosi, megyei önkormányzat a fejlesztési tervét 2001. július 31-éig áttekinti, és szükség szerint - e törvény 88. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint - átdolgozza.

(8) Az alapfokú mûvészetoktatási intézmények fenntartói 1999. július 31-éig e törvény 31. §-ának (2) bekezdése alapján felülvizsgálják az általuk fenntartott iskola alapító okiratát, az iskola mûködését, és szükség szerint kérik a fõjegyzõtõl a mûködés megkezdéséhez szükséges engedély módosítását.

(9) A fõjegyzõ az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont megalakításával összefüggõ rendeletben meghatározott határidõig ellátja a független vizsgabizottság és az érettségi vizsga szervezésével és az érettségi vizsgával összefüggõ jogorvoslati kérelmek elbírálását. Eljárására e törvény 83. §-ának (6)-(8) bekezdését, 84. §-ának (4) bekezdését, 104. §-ának (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a törvényességi kérelem benyújtására meghatározott határidõ elmulasztása jogvesztõ, igazolásnak helye nincs.

(10) A szakiskolák és szakközépiskolák a szakképzési évfolyamaik számát az Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálatára kiadott rendeletben meghatározottak szerint vizsgálják felül.

55. §

(1) A Kt. 1. számú melléklete Elsõ rész "A nevelõ és oktató munkát közvetlenül segítõ alkalmazottak" cím, "Iskolában és kollégiumban" alcím "gyermek és ifjúsági felügyelõ vagy gyógypedagógiai asszisztens" elnevezésû 3. pont elsõ gondolatjele helyébe a következõ rendelkezés lép:

" - fogyatékosokat nevelõ iskolában

tizenöt tanulónként1

a siket, a vak, a középsúlyos értelmi

fogyatékos, az önálló helyváltoztatásra

képtelen testi fogyatékos, az autista és

a halmozottan fogyatékos tanulókat

nevelõ-oktató iskolában hat tanulónként1"

(2) A Kt. 1. számú melléklete Elsõ rész "A nevelõ és oktató munkát közvetlenül segítõ alkalmazottak" cím, "Iskolában és kollégiumban" alcím a következõ 4. ponttal egészül ki, s a jelenlegi 4-7. pont jelölése 5-8. pontra változik:

"4. szabadidõ szervezõ

- az iskolában, kollégiumban, ha a

tanulók létszáma eléri a háromszázat1"

(3) A Kt. 1. számú melléklete Második rész, az "A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehetõ gyermek-, tanulói létszám megállapítása" alcím a következõ h) ponttal egészül ki:

"h) az a)-f) pont szerint kell a gyermek, tanuló létszámát figyelembe venni akkor is, ha az e törvény 81. § (1) bekezdésének d) pontja alapján fizetési kötelezettséget írnak elõ, illetve a 116. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a heti hat órát meghaladó foglalkozásért a tanuló tandíjat fizet."

(4) A Kt. 1. számú melléklete Harmadik rész II. fejezet 6. pontjának harmadik mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A kötelezõ óra felhasználható a napközis és tanulószobai foglalkozás megtartására, az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törõdés feladatainak [52. § (7) bekezdés] megtartására, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. § (2) bek. e) pontja] megtartására, továbbá igénybe vehetõ azoknak a tanórán kívüli foglalkozásoknak a megtartására, amelyeket az iskolai nem kötelezõ tanórai foglalkozás idõkeretének terhére szerveznek."

56. §

(1) A Kt. 2. számú melléklete a "A gyermekek, tanulók adatai" cím 1/d) pontja az "- a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok" szöveg után a következõ szöveggel egészül ki:

"- a tanuló diákigazolványának sorszáma,

- a tanuló azonosító száma,"

(2) A Kt. 2. számú melléklete "A gyermekek, tanulók adatai" alcím 2. pontja a következõ ötödik fordulattal egészül ki:

" - a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelõje részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat."

57. §

(1) A Kt. 3. számú melléklete I. rész "Iskola" cím a)-c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) az 1-4. évfolyamon2326

b) az 5-8. évfolyamon2330

c) a 9-13. évfolyamon2835"

(2) A Kt. 3. számú melléklete II. Rész 3. pontja a következõ mondattal egészül ki:

"Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] részt vevõ tanulót. "

(3) A Kt. 3. számú melléklete II. Rész 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni - a felzárkóztató oktatás kivételével - legfeljebb három iskolai évfolyam tanulójából lehet."

58. §

(1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 1999. szeptember 1. napján lép hatályba. A Kt.-nek a kerettantervre [8. § (11)-(12) bek.], a hat vagy nyolc évfolyammal mûködõ gimnáziumokra [28. § (2) bek.], a többcélú intézményekre [28. § (3) bek.] a mûvészeti alapvizsgára és a mûvészeti záróvizsgára [31. § (2) bek.], az írásbeli felvételi vizsgákra [42. § (2) bek.], az ellenõrzési, mérési, értékelési, minõségbiztosítási feladatok ellátására [47. § f) pontja, 48. § (1) bek. a) pontja, 49. §-a (2) bek. j) pontja], az oktatási jogok biztosának feladat- és hatáskörére [93. § (1) bek. i) pontja], a tankönyvvé nyilvánításra [95. § (1) bek. h) pontja], az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontra [95/A. §], megállapított rendelkezéseit a külön jogszabályok hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

(2) 2000. január 1. napján lép hatályba az e törvény 49. §-ának (2) bekezdése.

(3) 2000. szeptember 1. napján lép hatályba az e törvény 29. §-ának (3) bekezdése, 30. §-a, 55. §-a, a (3) bekezdés kivételével, és 57. §-a.

(4) E törvény - (1) bekezdés szerinti - hatályba lépésének napján a Kt.-ben

a) a 9. § (7) bekezdésében a "a szakképzésbe való bekapcsolódásra," szöveg helyébe a "szakmai vizsga letételére," szöveg,

b) a 13. § (5) bekezdésében az "iskolai neveléséhez és oktatásához" szöveg helyébe az "iskolai neveléséhez-oktatásához" szöveg,

c) a 15. § (1) bekezdésében a "Nevelõ és oktató munka" szöveg helyébe a "Nevelõ-oktató munka" szöveg, a "kollégiumi nevelés," szöveg helyébe a "kollégiumi nevelés-oktatás," szöveg,

d) a 17. § (1) bekezdésének c) pontjában "vagy a mûveltségi területnek" szöveg helyébe a "vagy a mûvelõdési terület tantárgycsoportjának" szöveg, (10) bekezdésében az "iskolai tanítási órájával" szöveg helyébe a "pedagógiai gyakorlatával" szöveg,

e) a 18. § (3) bekezdésében a "gyógypedagógiai tanári, konduktori végzettséggel és szakképzettséggel," szöveg helyébe a "gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta végzettséggel és szakképzettséggel," szöveg,

f) a 21. §-ban a "beszédjavító" szöveg helyébe a "logopédiai" szöveg,

g) a 25. § (1) bekezdésében az "oktatása," szöveg helyébe a "nevelése-oktatása," szöveg, (5) bekezdésében az "az alapmûveltségi vizsga letételét követõen," szöveg helyébe a "a tizedik évfolyam befejezése után," szöveg,

h) a 48. § (4) bekezdésében a "vizsgatantárgyainak általános követelményei" szöveg helyébe a "vizsgatantárgyainak követelményei" szöveg,

i) az 52. § új számozás szerinti (6) bekezdésének a) pontjában a "tíz" szöveg helyébe a "tizenöt" kifejezés,

j) a 84. § (5) bekezdésében a "fõjegyzõhöz", illetve a "fõjegyzõ" szöveg helyébe az "Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz", illetve a "Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont" szöveg,

k) a 87. § (2) bekezdésének a) pontjában az "a) azoknak a tanulóknak..." szöveg helyébe az "a) az általános iskolát követõen azoknak a tanulóknak..." szöveg,

l) a 93. § (1) bekezdésének f) pontjában az "elõterjesztésére" szöveg helyébe a "közremûködésével" szöveg,

m) a 98. § ¨1) bekezdésében a "Az Országos Kisebbségi Bizottság jogállása megegyezik az Országos Köznevelési Tanács jogállásával." szöveg helyébe a "Az Országos Kisebbségi Bizottság jogállása - ha e törvény másképp nem rendelkezik - megegyezik az Országos Köznevelési Tanács jogállásával." szöveg,

n) a 101. § (4) bekezdésében a "tíz év pedagógus-munkakörben" szöveg helyébe a "tíz év pedagógus-munkakörben, érettségi vizsga esetén középiskolai pedagógus-munkakörben vagy pedagógusképzõ felsõoktatási intézmény oktatói munkakörben" szöveg,

ny) a 116. § (1) bekezdés b) pontjában a "második és további" szöveg helyébe az "a 114-115. §-ban meghatározott kivétellel" szöveg,

o) a 118. § (4) bekezdésében a "nyolcvan százaléka." szöveg helyébe a "kilencven százaléka." szöveg,

ö) a 124. § (7) bekezdésében a "pedagógiai szakaszra" szöveg helyébe a "szakaszra" szöveg,

õ) a 125. § (2) bekezdésében a "Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium" szöveg helyébe az "oktatási miniszter" szöveg,

p) a 126. § a) pontjában az "alapvizsgára" szöveg helyébe az "alapmûveltségi vizsgára" szöveg,

r) a 127. § (2) bekezdésében a "hároméves" szöveg helyébe az "ötéves" szöveg, a (8) bekezdésében "az ötödik-hatodik évfolyamán" szöveg helyébe az "ötödik évfolyamán" szöveg,

s) a 128. § (3) bekezdésének a) pontjában a "2000. szeptember 1-jéig" szöveg helyébe a "2002. szeptember 1-jéig" szöveg,

sz) a 131. § (3) bekezdésében a " - (1) bekezdésében meghatározottak szerint -" szöveg helyébe a " - 6. § ¨5) bekezdésében meghatározottak szerint -" szöveg,

t) az 1. számú melléklet Elsõ rész, Vezetõk alcím alatti 2. pontban "az ötszázat" szöveg helyébe "a négyszázat" szöveg, az "Iskolában és kollégiumban" alcím alatti "könyvtárostanár (tanító) elnevezésû 3. pontban a "0,5" jelölése helyébe az "1" jelölés,

ty) az 1. számú melléklet Harmadik rész "B) BEOSZTOTT PEDAGÓGUSI MUNKAKÖRÖK" cím helyébe a B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK" cím

lép.

(5) E törvény - (1) bekezdés szerinti - hatályba lépésének napján hatályát veszti a Kt.-ben

a) a 6. § (1) bekezdésének második mondata,

b) 9. §-a (1) bekezdésének második mondata, harmadik mondatából az "általános" kifejezés, negyedik mondata; (2) bekezdésének elsõ mondatából az "általános" kifejezés és második mondata, (5) bekezdésébõl a "kétféle" kifejezés;

c) a 17. § (1) bekezdésének b) pontjából a "meghatározott mûveltségi területen és a "mûveltségi területek" szöveg, c) pontjából az "illetve - a Nemzeti alaptantervben meghatározott - mûveltségi területnek" szöveg, d) pontjából az "illetve - a Nemzeti alaptantervben meghatározott - mûveltségi területnek" szöveg, e) pontjából az "illetve - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott - mûveltségi területnek" és a "mûveltségi területnek" szöveg, az f) pontja, a h) pontja, k) pontjából az "illetve - a Nemzeti alaptantervben meghatározott - mûveltségi területnek megfelelõ tanári vagy a mûvészeti területnek" szöveg, és a (7) bekezdés,

cs) a 18. § (6) bekezdésének a) pontja,

d) a 19. § (1) bekezdésének j) pontja,

e) a 23. § negyedik mondatából a "8. §-ának (5)-(9) bekezdésében" szöveg,

é) a 26. § (2) bekezdése,

f) a 28. § eredeti (5) bekezdésében a "befejezi az alapmûveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá" szöveg,

g) a 29. § (7) bekezdésébõl "az általános iskola," szöveg,

gy) a 36. § (7) bekezdése,

h) a 44. § (1) bekezdésébõl a "közvetlenül vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény útján" szöveg,

i) a 45. § (5) bekezdése,

í) a 48. § (1) bekezdésének c)-d) pontja,

j) az 52. § (1) bekezdésének b) pontja,

k) a 71. § (1) bekezdésének második mondata,

l) a 78. § (2) bekezdésének b) pontja,

ly) a 86. §-a (1) bekezdésébõl az "a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges" szöveg,

m) a 91. § (1) bekezdésének a) pontja,

n) a 93. § (1) bekezdésének d) pontja,

ny) a 94. § (1) bekezdésének g) pontjából a "részletes" szöveg,

o) a 96. § (5) bekezdésének b) pontjából az "általános" szöveg,

p) a 102. § (6) bekezdése,

r) a 119. § (3) bekezdésébõl "a Munkaügyi Minisztérium," szöveg,

s) a 121. § (1) bekezdésének új számozás szerinti 6. pontjából az "amennyiben a szakmai vizsgára történõ felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot eléri" szöveg, az új számozás szerinti 13. pontjából a második "pedagógiai" szöveg, az új számozás szerinti 21. pontjából az "illetve amit az iskolai rendszerû oktatásban szereztek, de a szakmai vizsgára történõ felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot nem érte el" szöveg,

sz) a 122. § (10) bekezdésébõl a "(5) és (7)" szöveg,

t) a 124. § (2) bekezdése, (4) bekezdésének b) pontjából "az általános iskolák és" szöveg, (4) bekezdésének d) pontja és (5) bekezdése, (13) bekezdésének a)-b) pontja,

ty) a 127. § (2) bekezdésébõl a "határozott idõre alkalmazható" szöveg,

u) a 131. § (1)-(2) bekezdése.

(6) A Kt. 29. §-a (8) bekezdésében a 27. § (6) bekezdésére történõ utalás helyébe a 27. § (7) bekezdésére történõ utalás; az 52. § eredeti (4) bekezdésében a 27. § (7) bekezdésére történõ utalás helyébe a 27. §-ának (8) bekezdésére történõ utalás, illetõleg a 27. §-ának (9) bekezdésére történõ utalás helyébe a 27. § (10) bekezdésére történõ utalás; az 53. § (7) bekezdésében az 52. § (9) bekezdésének d) pontjára és (10) bekezdésére való utalás helyébe az 52. § (10) bekezdésének b) pontjára és (11) bekezdésére való utalás; a 78. § (4) bekezdésének a) pontjában, a 20. § (1) bekezdésének b)-f) pontjára történõ utalás helyébe a 20. § (1) bekezdésének b)-d) és f) pontjára történõ utalás; a 81. § (1) bekezdésének a) pontjában a 19. § (1) bekezdésének c) pontjára való utalás helyébe a 19. § (1) bekezdésének d) pontjára való utalás; a 114. § (1) bekezdésének b) pontjában az 52. § (6) bekezdésére történõ utalás helyébe az 52. § (7) bekezdésére való utalás; a 118. § (6) bekezdésében az 52. § (6)-(7) bekezdésére való utalás helyébe az 52. § (7)-(8) bekezdésére, illetõleg a (9)-(11) bekezdésre való utalás helyébe a (10)-(12) bekezdésre való utalás; a 124. § (7) bekezdésében a 27. § (6) bekezdésre való utalás helyébe a 27. § (7) bekezdésére való utalás lép.

(7) E törvény hatálybalépésének napján a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: fht.)

a) 29. §-ának (3) bekezdésébõl hatályát veszti a "101. §-ának (6) bekezdésében", valamint a "129. §-a (1) bekezdésének b) pontjában" szövegrész,

b) az fht. 77. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a "a Kt. 11. §-a (1) bekezdésének m) pontjában" szöveg helyébe a "a Kt. 11. §-a (1) bekezdésének n) pontjában" szöveg, a "a 91. §-a (4) bekezdésének b) pontjából" szöveg helyébe a "a 91. §-a (4) bekezdésének g) pontjából" szöveg lép.

A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) módosításának legfõbb indoka, hogy a kormányprogramban foglaltaknak megfelelõen

- felül kell vizsgálni a tartalmi szabályozásra vonatkozó rendelkezéseket,

- stabilizálni szükséges a hagyományos iskolaszerkezetet, ezen belül is megerõsíteni a nyolcosztályos általános iskolát,

- meg kell teremteni a közoktatás értékelési, ellenõrzési rendszerét, valamint a minõségbiztosításával kapcsolatos feladatok végrehajtásának törvényi hátterét,

- erõsíteni kell az óvodák iskolák és kollégiumok neveléssel kapcsolatos tevékenységét,

- át kell tekinteni a pedagógusok foglalkoztatására vonatkozó rendelkezéseket,

- a diák, a pedagógus és a szülõi jogok érvényesülésének vizsgálatára létre kell hozni az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalát.

1. A közoktatás közszolgáltatás, így joggal fogalmazódnak meg vele szemben hatékonysági, minõségi elvárások. Ugyanakkor ma nem rendelkezünk az intézményrendszerben zajló folyamatok megbízható értékelésére, ellenõrzésére szolgáló rendszerrel. A közoktatási intézményekben - jelentõs részben a helyi szereplõk kezdeményezésére - megindult a minõségbiztosítás rendszerének kialakítása, e tevékenység koordinálása és értékelése azonban központi feladat.

Az értékelési, ellenõrzési és minõségbiztosítási rendszer kiépítése lehetõvé teszi az óvodákban, iskolákban és a kollégiumokban folyó pedagógiai munka színvonalának garantálását, az egyes intézmények tevékenységének összehasonlítását. Ezáltal a szülõk, a fenntartók és a központi oktatásirányítás számára is láthatóvá teszik az intézményekben zajló munkát, megteremtik a megfelelõ idõben történõ beavatkozás lehetõségét. Ily módon lényegesen nagyobb esély kínálkozik annak a kormányprogramban is megfogalmazott célnak a teljesítésére, mely szerint minden gyermek a társadalmi felemelkedés esélyét biztosító képzésben részesüljön. A közoktatásban zajló értékelés, ellenõrzés és minõségbiztosítás több szinten zajlik majd.

a) A minõségbiztosítás terén az intézményi szintnek van kiemelkedõ szerepe. Szükség van arra, hogy az intézményekben fokozatosan a mindennapi mûködés részévé váljon a nevelõ-oktató munka minõségének biztosítása, az ehhez szükséges feladatok ellátása. Kiemelkedõ szerepe van e téren az iskola igazgatójának, aki - a nevelõtestülettel együttmûködve - felel e rendszer megszervezéséért és mûködtetéséért.

b) Fenntartói szinten az értékelési, ellenõrzési és minõségbiztosítási tevékenység egymás mellett, egymást erõsítve jelenik meg. A fenntartók felelõsek azért, hogy az általuk mûködtetett közoktatási intézményekben megfelelõ színvonalú munka folyjon. Ez a tevékenység csak akkor lehet magas színvonalú, ha nõ a közoktatásban a tervezés szerepe. A javaslat ennek megfelelõen elõírja, hogy amennyiben a helyi önkormányzat háromnál több közoktatási intézményt tart fenn, abban az esetben döntéseinek elõkészítéséhez feladatellátási, intézményhálózat- mûködtetési és fejlesztési tervet kell készítenie. Ez a terv elkészülhet több önkormányzat összefogásában is. A tervszerûséget emeli az az új rendelkezés is, amely egyértelmûbbé teszi a fõvárosi, megyei fejlesztési tervek tartalmát. A javaslat szerint a fejlesztési terveket oly módon kell elkészíteni, hogy abból egyértelmûen meg lehessen állapítani, melyik önkormányzat milyen módon tesz eleget a törvényben meghatározott kötelezõ feladatainak, illetõleg, hogy a szülõ és a tanuló meg tudja állapítani belõle, hol tudja igénybe venni a törvényben biztosított szolgáltatásokat, például a nevelési tanácsadást, a pályaválasztási tanácsadást. A feladatellátás megszervezésének alapjául szolgáló terveket meghatározott idõközönként át kell tekinteni, illetve szükség szerint át kell alakítani.

A fenntartó feladatai közé tartozik annak ellenõrzése, hogy a közoktatási intézmény törvényesen, szakszerûen, gazdaságosan mûködik-e. A fenntartói ellenõrzési jog ennek megfelelõen nem csak a gazdálkodás területére terjed ki, hanem átfogja a közoktatási intézmény teljes mûködését.

c) A minõségbiztosítási, a közoktatás ellenõrzési, mérési és értékelési feladatok irányítását, szervezését és koordinálását egy új szervezet, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont látja el. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont országos illetékességgel rendelkezõ, központi hivatalként mûködik. A Kormány hozza létre rendelettel. Közremûködik az alapmûveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésében, továbbá ellátja a szakértõi és vizsgáztatási névjegyzékkel összefüggõ feladatokat is. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont látja el a közoktatási ágazat irányításának keretei között az ellenõrzési, mérési, értékelési, és a minõségbiztosítási feladatok irányítását, szervezését, koordinálását.

d) Az oktatási miniszter látja el a közoktatási ágazati irányítását, ennek megfelelõen felel az ágazat mûködéséért. Új feladataként jelenik meg, hogy gondoskodik az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont útján a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fõvárosi szintû szakmai ellenõrzésérõl, értékelésérõl. Köteles megteremteni a minõségbiztosítás feltételeit. Jogosítványai bõvülnek azzal, hogy eljárást kezdeményezhet a közigazgatási hivataloknál, a jegyzõknél, fõjegyzõknél, az Állami Számvevõszéknél, amennyiben a törvényesség helyreállítása azt szükségessé teszi. Az érintett köteles eleget tenni a miniszter megkeresésének.

2. A tartalmi szabályozást illetõen a javaslat az iskolai nevelõ-oktató munka alapjául szolgáló dokumentumokat kiegészíti a kerettantervekkel.

a) A Nemzeti alaptanterv szolgál alapul a kerettantervek elkészítéséhez. A Nemzeti alaptanterv meghatározza a kötelezõ és közös célokat, ismereteket, készségeket és készségjellegû követelményeket. A kerettanterveket az oktatási miniszter adja ki rendeletben. A kerettanterv tartalmazza a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a kötelezõ és közös követelményeket, a kerettantervben található tananyag elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámokat. Az iskolák a helyi nevelési-oktatási sajátosságaikhoz igazodó tananyaggal egészíthetik ki a kerettantervben található követelményeket. Ezek idõkeretét, valamint az idõkeret felhasználásának szabályait is meghatározza a kerttanterv.

b) Az iskolák a kerettantervben foglaltakat figyelembe véve korrigálják helyi tantervüket, illetõleg a kerettanterv alapján más által készített helyi tantervet is elfogadhatnak és beépíthetnek a pedagógiai programjukba.

c) A Nemzeti alaptantervben meghatározott tartalom iskolai átadása nem fejezõdik be a tizedik évfolyamon. A kerettantervek a tizenkettedik évfolyamig szabályoznak oly módon, hogy összhangban álljanak az alapmûveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga vizsgakövetelményeivel.

d) Az új követelményrendszer bevezetése fokozatosan felmenõ rendszerben történik. Elsõ lépésként 1999. szeptember 1-jén a Nemzeti alaptanterv alapján elkészített helyi tantervet az iskolák már csak az elsõ évfolyamon vezetik be. A helyi tanterv szerinti nevelõ és oktató munka ennek megfelelõen az iskolák elsõ és második évfolyamán folytatódik. Azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv nem került bevezetésre, a nevelõ és oktató munkát a miniszter által kiadott, illetõleg engedélyezett tantervek szerint kell végezni. Azok az iskolák, amelyek a hetedik évfolyamon 1998. szeptember 1-jén bevezették a Nemzeti alaptantervre épülõ helyi tantervet, - a kerettantervek kiadásáig - választhatnak, hogy a hetedik illetve nyolcadik évfolyamon a helyi tantervük alapján, vagy a miniszter által kiadott nevelési-oktatási terv alapján végzik a munkájukat. A hat és nyolc évfolyammal mûködõ gimnáziumok, továbbá az általános iskolai és középiskolai vagy szakiskolai feladatot is ellátó többcélú intézmények ugyancsak választhatnak aközött, hogy 1999. szeptember 1-jétõl kezdõdõen a helyi tantervük alapján végzik-e a hetedik és nyolcadik évfolyamon a nevelõ és oktató munkát vagy a miniszter által kiadott, illetõleg jóváhagyott nevelési oktatási tervben foglaltak alapján.

e) A pedagógiai programok és a helyi tantervek átalakítására a kerettantervek kiadását követõen kell hogy sor kerüljön. A kerettantervre épülõ helyi tantervet kötelezõen 2001. szeptember 1. napjától kell bevezetni az elsõ, az ötödik és a kilencedik évfolyamon.

3. A tartalmi szabályozás új rendszere kihat az egyes iskolatípusokra is.

a) Egyértelmûvé válik, hogy az általános iskola az elsõ-nyolcadik évfolyamig mûködhet. Megfelelõ türelmi idõ biztosításával 2000/2001-es tanítási év végéig a tíz évfolyammal mûködõ általános iskoláknak át kell alakulniuk a javaslatban meghatározottak szerint.

b) A javaslat szabályozza a szerkezetváltó középiskolák mûködését is. A módosítás szerint a 6-8 osztállyal mûködõ gimnáziumokban - jogszabályban meghatározottak szerint - a nevelést-oktatást 4 évfolyamon is meg kell szervezni.

4. Az óvodákban, iskolákban folyó pedagógiai tevékenység szerves része kell, hogy legyen a nevelés.

a) E tevékenység megerõsítése nem csak a rendelkezésre álló pénzügyi lehetõségek függvénye. Nyilvánvalóan a pedagógiai programok felülvizsgálatánál is az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek és a tanulók erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlõdésével összefüggõ feladatok ellátására.

b) A pedagógiai programban - az iskolák helyi tanterve mellett - hangsúlyosabb szerepet kap a nevelési program, amelyben meg kell határozni az iskolákban folyó nevelõ-oktató munka pedagógiai alapelveit, célját, feladatait, a személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggõ pedagógiai tevékenységet, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítõ programot.

c) Új szabályozást kap a kollégium is, melynek lényege, hogy a kollégiumban a nevelõ munka mellett oktató munkának is folynia kell. A kollégium pedagógiai programjának ezért nemcsak a nevelés alapelveit és célkitûzéseit kell meghatároznia, hanem a tanuló fejlõdését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégium esetén az önálló életkezdést elõsegítõ tevékenységnek az alapelveit is. A kollégiumnak ki kell dolgoznia a tanuló életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit is.

d) A javaslat elõírja minden óvodának, iskolának és kollégiumnak, hogy segítse elõ az egyén fejlõdése mellett a közösségi élet kialakulását és fejlõdését is. E tevékenységhez megfelelõ idõt is rendel, amely beszámít a pedagógus kötelezõ óraszámának a teljesítésébe.

e) A javaslat egyik kiemelkedõ feladatának tekinti a hátrányos helyzetû tanulókkal való foglalkozást. Lehetõséget biztosít ezért arra, hogy az egészségi állapota, fejlettsége miatt hátrányos helyzetben lévõ tanuló az elsõ évfolyamot az általános iskolában elõkészítõ évfolyamként végezze, amelynek során játékos keretek között készül fel az iskolai tanulmányok megkezdésére. A pedagógus nem osztályozza tudását, nem kéri számon felkészültségét, lényegében átmenetet teremt az óvoda és az iskola között. Másik lehetõség, hogy az elsõ-negyedik évfolyamon ezek a tanulók egyedi elõrehaladás szerint teljesítsék az iskolai évfolyamok követelményeit. Nem kell a tanulót évismétlésre kötelezni, ha kevesebbet tud, mint az osztálytársai, mivel a törvény alapján lehetõség lesz arra, hogy csak a negyedik évfolyam végére érje el azoknak a követelményeknek az elsajátítását, amelyeket az iskola kerettantervre épített helyi tanterve elõír.

Azok részére, akik tizenhat éves korukig nem tudták befejezni az általános iskola nyolcadik évfolyamát, lehetõség nyílik arra, hogy egyidejûleg készüljenek fel az általános mûveltséget megalapozó ismeretekbõl, valamint a szakmai vizsga letételéhez szükséges ismeretekbõl.

f) Lényeges változás az is, hogy az alapmûveltségi vizsga a javaslat szerint nem a szakképzésbe való bekapcsolódás, hanem - egyes szakmák esetében - a szakmai vizsga letételének lesz az elõfeltétele. Ennek megfelelõen a tanuló bekapcsolódhat a szakképzésbe, felkészülhet a szakmai vizsgára, és csak a vizsgára jelentkezés idõpontjára kell, hogy alapmûveltségi vizsgát tegyen. Az alapmûveltségi vizsga letételére azt követõen kerülhet sor, hogy elsajátította a tizedik évfolyam követelményeit.

5. A javaslat megszünteti a pedagógus-szakvizsga kötelezõségét, alkalmazási feltételként történõ elõírását.

a) Megszûnik annak lehetõsége is, hogy a szakvizsga hiánya miatt pedagógusokat bocsássanak el az óvodából, iskolából és kollégiumból. A pedagógus-szakvizsga letételére a pedagógus választása szerint kerül sor. A jövõben a pedagógust kétféle munkakörben lehet foglalkoztatni: pedagógus-munkakörben és szakvizsgázott pedagógus-munkakörben. Azt, akit szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, eggyel magasabb fizetési osztályba kell sorolni, mint azt a pedagógust, akit pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak. Ily módon mindenki saját maga döntheti el, hogy vállalja-e a tanulást vagy sem. Megmaradnak azok a rendelkezések, amelyek a szakvizsgával egyenértékû vizsgákat határozzák meg. Továbbra is a szakvizsgával egyenértékû marad a nevelõ és oktató munkával összefüggõ tudományos fokozat megszerzése.

b) Ugyanakkor továbbra is kötelezõ marad a szakvizsga azok részére, akik a közoktatási intézmény vezetésére kapnak megbízást. Ugyancsak szakvizsgával kell rendelkeznie a vezetõtanárnak, az alapmûveltségi vizsga és az érettségi vizsga elnökének, a közoktatási szakértõnek. Szakvizsgával lehet munkát végezni a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben, valamint a szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben. Nyilvánvalóan a kötelezõ szakvizsgára vonatkozó rendelkezések megfelelõ "türelmi idõvel" kerülnek bevezetésre annak érdekében, hogy a jelenleg pályán lévõk ne szenvedjenek hátrányt. Olyan munkakörökrõl és intézményekrõl, illetve feladatokról van azonban szó, amelyek mindenképpen megkívánják, hogy a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél mellett az érintettek megszerezzék a pedagógus-szakvizsgát is.

6. A javaslat rendelkezést tartalmaz az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalának felállítására, mely hivatal - jogszabályban meghatározottak szerint - a diák, a pedagógus és a szülõi jogok érvényesülését vizsgálja egyéni bejelentések, valamint éves munkaterv alapján. Az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalát a miniszter rendelettel hozza létre, felelõs annak mûködtetéséért.

(Az 1. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján az állam és a helyi önkormányzatok mellett közoktatási intézményt létesíthet a helyi kisebbségi önkormányzat, az Országos Kisebbségi Önkormányzat, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi, jogi személy, a Magyar Köztársaság területén alapított és itt székhellyel rendelkezõ jogi személyiségû gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület, más jogi személy és természetes személy. A közoktatási feladatok ellátása kapcsolódhat más ágazathoz tartozó feladatokhoz. Folyhat óvoda nevelés és oktatás egészségügyi intézményekben, rehabilitációs intézményi keretekhez kapcsolódóan, büntetés-végrehajtási intézményekhez kapcsolódóan. Erre tekintettel teszi egyértelmûvé a javaslat, hogy a törvényben meghatározott elõírásokat minden esetben alkalmazni kell, függetlenül attól hogy a közoktatás-szolgáltatás milyen szervezethez kapcsolódóan látják el, és ki az intézmény fenntartója.

(A 2. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény alapelvei tartalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyek meghatározzák a törvény további elõírásait, illetõleg, amelyeket figyelembe kell venni a törvény egyes rendelkezéseinek értelmezéseinél és alkalmazásánál. A javaslat elõtérbe állítja az óvodák, iskolák és kollégiumok neveléssel-oktatással összefüggõ feladatait. A nevelési-oktatási intézmények felelõssége nemcsak az egyes gyermekekre, tanulókra terjed ki, hanem arra is, hogy elõsegítsék a gyermek- és tanulóközösségek kialakulását és fejlõdését. Kiemelt hangsúlyt kap a gyermek, tanuló szüleivel, illetõleg a szülõk közösségével való együttmûködési kötelezettség.

Az óvodák, iskolák és kollégiumok neveléssel kapcsolatos feladatait a javaslat több paragrafusban egyértelmûvé teszi. Az elfogadott óvodai nevelési programok, iskolai és kollégiumi pedagógiai programok felülvizsgálata átdolgozása során a korábbinál nagyobb hangsúlyt kell helyezni a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelési-oktatási feladatok helyi szabályozására.

(A 3. §-hoz)

A javaslat annak érdekében, hogy megelõzze a gyakorlatban nemegyszer elõforduló vitát, világossá teszi, hogy a fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok megoldásában az óvodáknak, iskoláknak, kollégiumoknak együtt kell mûködniük az érdekelt egyházi jogi személlyel. A fakultatív hit- és vallásoktatás megszervezése az egyházi jogi személyek feladata. Ehhez a tevékenységhez azonban az óvodának, iskolának és kollégiumnak megfelelõ segítséget kell nyújtania. Ez a segítség nemcsak abból áll, hogy biztosítják a szükséges helyiségeket, azok rendeltetésszerû használatát, hanem abból is, hogy a gyermekek és a tanulók, valamint a szülõk igényét figyelembe véve megfelelõ idõt bocsátanak rendelkezésre a foglalkozások megtartásához.

(A 4. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény hatályos 131. §-a alapján azoknak a tanulóknak a tankötelezettsége, akik tanulmányaikat az 1998. szeptember 1-jén kezdték meg, két évvel meghosszabbodott. A javaslat a tankötelezettség meghosszabbításával összefüggõ rendelkezéseket "beemeli" a tankötelezettséggel foglalkozó rendelkezések közé. E módosítás alapján egyértelmûvé válik, hogy mely idõponttól kezdõdõen emelkedett meg a tankötelezettség ideje. A javaslat figyelembe veszi azt is, hogy meghatározott életkor után adódhat olyan helyzet, amelyre tekintettel a tankötelezettség további fenntartása nem indokolt. A javaslat pontosan meghatározza azonban, hogy mely esetekben szûnik meg a törvény erejénél fogva a tizenhatodik életév betöltése után a tankötelezettség. Nincs szükség további engedélyre, elégséges - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - az iskola igazgatójához a kérelmet benyújtani. Az iskola igazgatója a feltételek fennállása esetén a bejelentést tudomásul veszi.

(A 5. §-hoz)

A javaslat újra fogalmazza a tartalmi szabályozás elveit meghatározó rendelkezéseket. Megerõsíti a 8+4-es iskolarendszert, azáltal, hogy az eddigi egységes általános mûveltséget megalapozó pedagógiai szakaszt az iskolarendszer tényleges felépítéséhez igazodva felbontja az alapfokú nevelés-oktatás szakaszára és a középfokú nevelés-oktatás szakaszára. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az elsõ évfolyamon kezdõdik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Követelményeit teljes egészében az általános iskola teljesíti.

A javaslat nem változtat azon az 1993-ban elfogadott elven, hogy az általános mûveltséget megalapozó oktatás és a szakképesítés megszerzésére történõ felkészítés szakaszai váljanak ketté, és iskolatípustól függõen a szakképzés a tizedik évfolyam befejezését követõen, illetõleg a középiskolai oktatás utolsó évfolyamának befejezése után kezdõdjék. A szakképzésben részt vevõ iskolák feladatainak pontosabbá tétele lehetõvé teszi, hogy már az általános mûveltséget megalapozó oktatás keretében is átadjon az iskola olyan ismereteket a tanulók részére, amelyek megkönnyítik a szakképesítés megszerzéséhez szükséges ismeretek elsajátítását.

A javaslat nem helyezi hatályon kívül a Nemzeti alaptantervet. Megõrzi azt, azonban a Nemzeti alaptanterv és az iskolai helyi tanterv közé új elemet illeszt be, a kerettantervet. A kerettantervet a miniszter adja ki. A kerettanterv biztosítja az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot. A kerettantervek a Nemzeti alaptantervben található ismeretekre, követelményekre épülnek. Nem változtat a javaslat azon, hogy a pedagógiai programot az iskola nevelõtestülete fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskolák a helyi tantervüket a kerettantervben meghatározottak szerint kiegészíthetik a nevelési-oktatási sajátosságaikhoz igazítva azt.

(Az 6. §-hoz)

A javaslat újrafogalmazza az Országos Köznevelési Tanács feladatait. A feladatokból kiderül, hogy a miniszter tanácsadó vélemény-nyilvánító szakértõi testületeként mûködik a jövõben.

(A 7. §-hoz)

A javaslat a kerettantervekre épülõ pedagógiai programra tekintettel újra fogalmazza a tanulók azon jogát, hogy megválaszthassák azt a tantárgyat, amelyet tanulni kívánnak. A tanulói jogok e területen bõvülnek, mivel a hatályos rendelkezések alapján ez a jogosítvány csak a tizenegy-tizenharmadik évfolyamon illeti meg a tanulót. A kerettanterv mellett a pedagógiai program és az érettségi vizsgaszabályzat is tartalmazhat rendelkezéseket e jog gyakorlásával összefüggésben. A pedagógiai program az iskola lehetõségeihez mérten nyújt lehetõséget a tantárgy megválasztásához.

(A 8. §-hoz)

Lényeges változás fog bekövetkezni a pedagógusok foglalkoztatásában a javaslat elfogadása esetén. Megszûnnek ugyanis azok a rendelkezések, amelyek kötelezõvé tették meghatározott idõ eltelte után a pedagógus-szakvizsga letételét. Megszûnt ezáltal annak a lehetõsége is, hogy a pedagógus-szakvizsga hiányára tekintettel megszüntessék a pedagógus foglalkoztatását. A pedagógus-munkakörök a jövõben a meglévõ iskolai végzettségtõl és szakképzettségtõl függõen kétfelé válnak. Az óvodapedagógus, a tanító, a tanár besorolása pedagógus-munkakörbe történik minden olyan esetben, amikor az alapképzésben szerzett oklevéllel tölti be a munkakörét. A pedagógus-szakvizsga letételével arra válik jogosulttá a pedagógus, hogy másik, magasabb munkakörbe, a szakvizsgázott pedagógus-munkakörbe kerüljön besorolásra.

(A 9. §-hoz)

A javaslat a szakképzésben részt vevõ iskoláknál szakít azzal a jelenlegi szabályozással, amelyik egyetemi szintû tanári végzettséget ír elõ a szakmai-elméleti tantárgyat oktató pedagógus részére. Egységes követelményeket határoz meg a szakmai-elméleti tantárgyakhoz, a szakmai elõkészítõ ismeretek oktatásához. A javaslat hatályba lépésével hatályát veszti a szakmai elõkészítõ ismeretekre vonatkozó képesítési követelményeket meghatározó f) pont, és ily módon a szakközépiskolában és szakiskolában a munkáltató döntésétõl függõen alkalmazni lehet az egyetemen vagy a fõiskolán szerzett - a képzés szakirányának megfelelõ - tanári vagy más felsõfokú oklevéllel rendelkezõ személyt.

Az iskolákban nehézséget okoz az idegen nyelv szakos tanárok alkalmazása. A hatályos rendelkezések alapján a középiskolában foglalkoztatható az, aki a fõiskolán nyelvtanári végzettséget szerzett. Ugyanakkor nincs lehetõség arra, hogy az ugyancsak fõiskolai nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel gimnáziumban vagy szakközépiskolában oktassanak. Ez a megkülönböztetés szakmailag nem indokolt, ezért a javaslat feloldja az ellentmondást.

A hatályos rendelkezések minden olyan esetben, amikor az oktatás nem magyar nyelven folyik, kettõs követelményt ír elõ. A tantárgynak megfelelõ felsõfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget, valamint a nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító végzettséget és szakképzettséget. Ez a rendelkezés azonban különösen a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban okozott problémát, mivel szinte lehetetlenné tette a pedagógus-munkakörök betöltését. A javaslat ezért kibõvíti azokat a felsõfokú iskolai végzettségeket és szakképzettségeket, amelyek meglétével részt lehet venni a nem magyar nyelven folyó iskolai nevelésben, oktatásban. Figyelembe veszi a javaslat azt is, hogy a felsõoktatásban most nyílik meg annak lehetõsége, hogy az alapképzésben vagy a szakirányú továbbképzésben elsajátítsák az adott tantárgy kisebbségi oktatásához szükséges nyelvi ismereteket anélkül, hogy nyelv és irodalom szakos tanári szakképzettséget szerezne a tanuló.

A szakvizsgázott pedagógus-munkakörben történõ foglalkoztatás és besorolás alapjait is a javaslat által e §-ban megfogalmazott új rendelkezései alapozzák meg. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 61. §-a alapján a jogszabályban elõírt iskolai végzettség alapján kell besorolni a közalkalmazottat. A javaslat ezért a szakvizsgázott pedagógus-munkakörben történõ foglalkoztatáshoz elõírja a pedagógus-szakvizsga meglétét. Miután a pedagógus-szakvizsga jogszabályban meghatározott, megkövetelt iskolai végzettség, az az óvónõ például, aki saját elhatározásából teljesíti a pedagógus-szakvizsga követelményeit az "F" fizetési osztályból átkerül a "G" fizetési osztályba.

(A 10. §-hoz)

A javaslat a pedagógus jogait és kötelezettségeit annak tükrében fogalmazza újjá, egészíti ki, hogy az óvodákban, iskolákban és kollégiumokban kiemelkedõ szerepet kell hogy kapjon a nevelés, mint feladat. Kihangsúlyozza, hogy a pedagógust megilleti a személyiségi jogainak, méltóságának tiszteletben tartása, a nevelõ-oktató tevékenység keretében végzett munkájának értékelése és elismerése. Ugyanakkor világossá teszi, hogy a pedagógus köteles hasonló tiszteletet és megbecsülést adni a gyermeknek, tanulónak és a szülõnek.

A pedagógusok kötelezettségei között megjelenik a gyermekekkel, tanulókkal való egyéni törõdés a társadalmi normák megismertetése, a közösségi együttmûködési, magatartási szabályok megtartására történõ felkészítés.

(A 11. §-hoz)

A javaslat lényegében szövegpontosítást tartalmaz. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény sajátos formája a konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, amelyben speciális ellátást biztosítanak a központi idegrendszeri sérült gyermekeknek, tanulóknak. Indokolt ezért, hogy megnevezésében is megjelenjen a közoktatásról szóló törvényben.

(A 12. §-hoz)

A törvény hatályos rendelkezése szerint az óvoda hároméves kortól legfeljebb hétéves korig fogadja a gyermekeket. Ez a rendelkezés valójában nem valósul meg azonban azoknál, akik a hetedik életévüket augusztus 31-ét követõen töltik be. Ez a nap ugyanis a nevelési év utolsó napja, amelytõl kezdõdõen a gyermek akkor sem tartózkodhat tovább az óvodában, ha egyébként arra szükség lenne, mivel betegség vagy bármilyen más oknál fogva társaihoz képest lemaradt a fejlõdésben és nem érte el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. A javaslat módosítása lehetõvé teszi, hogy miniszteri rendelet meghatározza, mely feltételekkel maradhat ezen idõpontot követõen is az óvodában a gyermek.

(A 13. §-hoz)

A javaslat erõsíti a ma mûködõ nyolc évfolyamos általános iskolák helyzetét, azáltal, hogy a nyolcadik évfolyam sikeres elvégzésérõl kiállított bizonyítvány tanúsít a jövõben is alapfokú iskolai végzettséget. Ez a módosítás az 1996. évi módosítás elõtti helyzetet állítja helyre. Az 1996-ban bevezetett módosítás alapján a tizedik évfolyam elvégzésérõl kiállított bizonyítvány tanúsítana alapfokú iskolai végzettséget. Ezek a rendelkezések a gyakorlatban nem léptek hatályba, mivel ez az év lett volna az elsõ, amelyben alkalmazni kellett volna. Ily módon a módosítás zökkenõmentesen, átmeneti intézkedések nélkül végrehajtható.

(A 14. §-hoz)

A javaslat egyértelmûvé teszi, hogy az általános iskolának legfeljebb nyolc évfolyama lehet. A hatályba léptetõ rendelkezések alapján megszûnik a nyolcnál több, legfeljebb tíz évfolyammal mûködõ általános iskola. Erre az átmeneti rendelkezések 2001. július 31-ig adnak határidõt, ily módon az érintett tanulók befejezhetik az iskolai tanulmányaikat.

(A 15. §-hoz)

A javaslat egyértelmûvé teszi a szakiskola iskolatípus felépítését és feladatait. A tanköteles tanulókat fogadó szakiskolának legalább négy évfolyama kell hogy legyen, a kilencedik-tizedik évfolyam és két szakképzési évfolyam. A szakiskola másik sajátossága, hogy az általános mûveltséget megalapozó nevelés-oktatás keretében pályaorientáció, szakmai elõkészítõ ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat. Ez az oktatás elõkészíti a szakképzésbe való bekapcsolódást.

A szakképzésben részt vevõ tanulók felkészülését, tanulási lehetõségét növeli az a változtatás, amelyik nem a szakképzésbe való bekapcsolódás, hanem a szakmai vizsgára való jelentkezés feltételeként követeli meg az alapmûveltségi vizsga meglétét. Új lehetõség, hogy azok, akik a tizenhatodik életévük betöltéséig nem tudták befejezni az általános iskola nyolcadik évfolyamát, a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán és a szakképzési évfolyamokon felzárkóztató oktatásban vehetnek részt. A felzárkóztató oktatás lényege, hogy a kilencedik és a tizedik évfolyamon a tanuló egyidejûleg készül fel az általános mûveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeibõl és a szakmai vizsgára felkészítõ szakasz követelményeibõl. A szakképzési évfolyamokon a szakmai vizsgára történõ felkészítés mellett alapmûveltségi vizsgára történõ felkészítés is folyik, amennyiben a szakmai vizsga letételének elõfeltétele az alapmûveltségi vizsga megléte.

(A 16. §-hoz)

A gimnáziumi oktatás megszervezésénél, illetõleg a nyolcadik évfolyamot befejezõ tanulók beiskolázásánál nehézséget okoz az, hogy nem áll rendelkezésre megfelelõ számú négy évfolyammal mûködõ gimnázium. Ezért a javaslat megerõsíti a négy évfolyamos gimnáziumot azzal, hogy a hat vagy nyolc évfolyammal mûködõ gimnáziumokban is meg kell szervezni ily módon az oktatást, ha azt jogszabály elõírja.

(A 17. §-hoz)

A javaslat a szakközépiskola-iskolatípus mûködését meghatározó rendelkezéseket pontosabbá, egyértelmûbbé teszi. Meghatározza azokat az elemeket, amelyekbõl egyértelmûbbé válik a különbség a középiskolák - gimnáziumok és szakközépiskolák - között. A szakközépiskola a kilencedik évfolyamtól kezdõdõen felkészít az érettségi vizsga letételére. Emellett azonban elõkészíti a tanulót arra is, hogy bekapcsolódjon a szakmai vizsgára való felkészülésbe. A középiskolai évfolyamokon nem folyik szakképzés, tehát nem tartható szakmai-elméleti, illetve szakmai-gyakorlati óra. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy már a kilencedik évfolyamtól kezdõdõen olyan ismeretek átadására is sor kerüljön, amelyek a késõbbi, a középiskolai évfolyamok befejezését követõen kezdõdõ szakképzési évfolyamokon hasznosíthatók.

(A 18. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény hatályos 30. §-a lehetõvé teszi, hogy a tanulót az iskola igazgatója meghatározott tantárgyakból, tantárgyrészekbõl mentesítse az évközi és a félévi, illetve év végi értékelés alól. Ez a mentesítés nem jelenti azt, hogy a tanulónak nem kell részt vennie a tanórai foglalkozásokon, és nem kell elsajátítania az elõírt tananyagot. A mentesítés célja az, hogy az arra rászoruló tanuló ne kerüljön hátrányos helyzetbe amiatt, hogy fogyatékosságából eredõen meghatározott ismeretek elsajátítása aránytalan nehézséget jelent számára. A javaslat e rendelkezéseket annyiban egészíti ki, hogy az értékelés és osztályozás alól mentesített tanulóval az iskolának külön, egyéni foglalkozás keretében is foglalkoznia kell.

A javaslat annak érdekében, hogy elõsegítse a fogyatékos gyermekek, tanulók integrált óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, újrafogalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek meghatározzák, hogy mely esetben láthatja el kizárólagosan gyógypedagógus a pedagógiai feladatokat. E követelmények nem vonatkoznak a jövõben a nem kötelezõ tanórai foglalkozásokra, a kollégiumi foglalkozásokra. További könnyítést jelent ezeknek a gyermekeknek, tanulóknak az iskolai fogadásához az is, hogy szakirányú továbbképzés keretében több olyan szakképzettség is megszerezhetõ, amellyel részt lehet venni ezeknek a gyermekeknek, tanulóknak a felkészítésében. Ilyen szakirányú továbbképzési szak például a nyelv- és beszédfejlesztõ pedagógusi szak, amellyel az óvodás-, illetve iskoláskorú gyermekek, tanulók nyelvi és beszédfejlõdési elmaradásának leküzdéséhez lehet segítséget nyújtani. Segítséget nyújthat az integrált neveléshez, oktatáshoz az a pedagógus is, aki rendelkezik a fogyatékosok együttnevelési (integrációs) pedagógiai szakirányú továbbképzésben szerezhetõ oklevéllel. A szakirányú továbbképzés kifejezetten az óvodapedagógusi tanítói vagy tanári, illetve szaktanítói oklevéllel rendelkezõket készíti fel a testi fogyatékos, a beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdõ gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozásra.

(A 19. §-hoz)

A javaslat egyértelmûvé teszi, hogy mikor tekinthetõ az alapfokú mûvészetoktatási intézmény iskolának. A hatályos rendelkezések ugyanis csak azt határozzák meg, hogy melyik az a maximális évfolyamszám, ameddig ebben az iskolatípusban a tanuló felkészítése folyhat. Az intézménylétesítés és mûködtetés elengedhetetlen feltétele azonban a legkisebb évfolyamszám meghatározása is. Erre azért van lehetõség, mert idõközben megjelent az alapfokú mûvészetoktatás követelményeit és tantervi programját meghatározó miniszteri rendelet, amelybõl megállapítható, hogy hány évfolyamra van szükség az elõírt ismeretanyag átadásához. Új vonása az alapfokú mûvészetoktatási intézményben folyó pedagógiai munkának, hogy az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követõen a tanulónak mûvészeti alapvizsgát kell tennie. A mûvészeti alapvizsga az egyik biztosítéka lehet az oktatás megfelelõ színvonalának, mivel külsõ szakértõ bevonásával kerül megszervezésre.

(20. §-hoz)

A javaslat kiegészíti a törvénynek a kollégiumra vonatkozó hatályos rendelkezéseit. Az új szabályozás egyértelmûvé teszi, hogy a kollégiumban folyó nevelõ-oktató munka az érintett tanulók részére a családi neveléshez hasonló légkört és felkészítést kell hogy biztosítson. A kollégiumnak nemcsak az a feladata, hogy az iskolai tanulmányok sikeres folytatására és befejezésére felkészítse a tanulót, hanem az is, hogy fejlessze személyiségét és képességeit. A kollégium csak akkor tudja ellátni megfelelõen feladatait, ha mûködése és tevékenysége során kapcsolatot tart a szülõkkel, illetve a tanulók iskolájával.

(A 21. §-hoz)

A többcélú intézmények lehetõséget nyújtanak a fenntartóknak és elsõsorban a helyi önkormányzatoknak ahhoz, hogy szakmai szempontból a legjobb, gazdasági tekintetben a leghatékonyabb intézményrendszert hozzák létre. A hatályos rendelkezések alapján meg van annak a lehetõsége, hogy óvodával, iskolával egy szervezeti keretben mûködtessenek különbözõ pedagógiai szakszolgálatot ellátó egységeket. A pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményegységnek azonban minden esetben szakmailag és szervezetileg önállóan kell mûködnie. Ez azt jelenti, hogy elkülönített szervezetet kell létrehozni, külön vezetõvel. Ez foglalkoztatási és pénzügyi-gazdasági nehézséget okoz az önkormányzatoknál. A javaslat ezért lehetõvé teszi, hogy egységes, több pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegységet hozzanak létre minden olyan esetben, amikor ez nem akadályozza a megfelelõ színvonalú szolgáltatás megszervezését. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység keretein belül a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a logopédiai ellátás és a konduktív pedagógiai ellátás szervezetõ meg. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység fontos szerepet tölthet be az utazó szakember-hálózat mûködtetésében, illetõleg az integrált óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás feladatainak megoldásában, segítésében.

(A 22. §-hoz)

Az egyes pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata, újragondolása az eltelt idõszak tapasztalatai alapján vált szükségessé. A nevelési tanácsadás részt vesz az iskolakezdéshez szükséges fejlettség megállapításában az óvodába járó gyermekeknél is, indokolt ezért e feladatnak törvényben való rögzítése. A javaslat egyértelmûvé teszi, hogy a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a tanulók részére nyújt segítséget az iskolaválasztáshoz. A konduktív pedagógiai szakszolgálat specialitása, hogy a központi idegrendszeri sérültek részére biztosít fejlesztést és gondozást. A hatályos törvényi szöveghez képest egyértelmûbbé teszi azt a feladatot, amelyet el kell látnia, mivel nem minden mozgássérült tartozik ebbe a körbe.

(A 23. §-hoz)

Az óvodák, iskolák mûködésének stabilitását a nevelõ és oktató munka objektivitását növeli a javaslat azáltal, hogy nem teszi lehetõvé a párt vagy párthoz kötõdõ szervezetek mûködését a nevelési-oktatási intézményekben. A hatályos törvényi rendelkezések csak a párt tekintetében állapítanak meg korlátokat. Mindenképpen szükséges azonban annak törvényi úton való garantálása, hogy az iskolai, kollégiumi munka, tevékenység pártbefolyásolástól mentes legyen. A párthoz való kötõdés az alapító okiratból állapítható meg.

(A 24. §-hoz)

A hatályos rendelkezések alapján az iskolának jogában áll - kivéve, ha kötelezõ felvételi feladatokat lát el - meghatározni a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit. Az elmúlt idõk gyakorlata azonban azt igazolja, hogy az iskolák olyan esetekben is felvételi vizsgát tartottak, amikor annak helyessége és indokoltsága pedagógiai szempontból megkérdõjelezhetõ volt. Ezért a javaslat lehetõvé teszi az oktatási miniszternek, hogy az évenként kiadásra kerülõ tanév rendjében rendelkezzen errõl a kérdésrõl.

(A 25. §-hoz)

Az iskolai pedagógiai program elkészítése a hatályos rendelkezésekhez képest annyiban változik, hogy a helyi tanterv az oktatási miniszter által kiadott kerettantervre épül. Az iskola a javaslat elfogadása esetén is lehetõséget kap arra, hogy a pedagógiai programjába olyan helyi tantervet építsen be, amelyet más készített el a kerettanterv alapján.

(A 26. §-hoz)

Az óvodai nevelési programra vonatkozó elõírások lényegesen kibõvülnek a javaslatban foglaltak alapján. A módosítások az óvoda nevelési jellegét erõsítik. Kiemelt figyelmet fordít az óvoda és a szülõk kapcsolatára, amelyet ugyancsak helyben kell meghatározni. A pedagógiai munka hatékonyságának figyelemmel kísérését, a hiányosságok idõbeli felismerését teszik lehetõvé, ha minden óvodában kialakítják az ellenõrzési, mérési, értékelési, minõségbiztosítási rendszert. A pedagógiai munka alapjául szolgáló nevelési program ki kell hogy egészüljön azoknak az eszközöknek és felszereléseknek a jegyzékével, amelyek a meghatározott feladatok teljesítéséhez szükségesek. Ennek az oktatási miniszter által kiadott minimális eszköz- és felszerelési jegyzékre kell épülnie.

(A 27. §-hoz)

A hatályos rendelkezések elsõsorban az iskola helyi tantervének tartalmi kérdéseire fordítottak figyelmet. Az elmúlt idõk gyakorlata alapján bizonyossá vált, hogy szükség van azonban annak részletesebb szabályozására is, hogy az iskoláknak milyen módon kell meghatározniuk a nevelési feladataikat. Az iskola pedagógiai programja ennek megfelelõen két nagy egységre bontható; a nevelési programra és a helyi tantervre. A nevelési programban kell meghatározni azokat a legfontosabb elveket, amelyeket minden pedagógusnak meg kell tartania a nevelõ-oktató munkája során. A pedagógiai programnak kell választ adnia arra a kérdésre is, hogy milyen módon nyújt segítséget az iskola a bármely oknál fogva lemaradó, leszakadó tanulók részére. A közösség fejlesztésével összefüggõ feladatoknak ugyancsak meg kell jelenniük a nevelési programban.

Az iskolákban folyó nevelõ-oktató munka folyamatos figyelemmel kísérése ugyancsak beletartozik az iskola vezetésének és pedagógusainak a feladataiba. Ezért a nevelési programnak meg kell határoznia a nevelõ-oktató munka ellenõrzési, mérési, értékelési és minõségbiztosítási rendszerét. Az iskolai pedagógiai munka folyamatosságát, stabilitását növeli, ha a helyben, a pedagógiai program részeként meghatározzák azokat az eszközöket és felszereléseket, amelyek nélkülözhetetlenek a pedagógiai programban meghatározott feladatok ellátásához. Ehhez segítséget nyújt az oktatási miniszter által kiadott minimális eszköz- és felszerelési jegyzék.

(A 28. §-hoz)

A törvény hatályos rendelkezése alapján nem került kiadásra a Kollégiumi nevelés országos programja. A javaslat teszi lehetõvé ennek kiadását. Ily módon szabályozni kell azt is, hogy ennek figyelembe vételével kell a kollégiumoknak elkészíteniük pedagógiai programjukat.

A kollégiumi pedagógiai program tartalmi kérdéseinek újraszabályozása a jelenlegi szabályozásnál jobban kiemeli a kollégium nevelési feladatait. Kitér azokra a specialitásokra is, amikor a kollégium tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat lát el, illetve részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók ellátásában.

(A 29. §-hoz)

A javaslat a kötelezõ tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idõkeretet hozzáigazítja az iskolaszerkezeti modellhez. A változások lényege, hogy a rendelkezésre álló idõkeret igazodik azokhoz a szakaszokhoz, amelyek jellemzik az iskola pedagógiai tevékenységét.

A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban az átlagosnál több feladatot kell megoldani azáltal, hogy a tanulók részére biztosítani kell a nemzetiségi identitás megõrzéséhez szükséges ismeretek átadását is. Ezért e feladatok végrehajtásához a javaslat tíz százalékkal megemeli a rendelkezésre álló idõkeretet. Ezzel a változtatással biztosítani lehet, hogy az érintett iskolába járó tanulók felkészítésébõl ne maradjanak ki azok az ismeretek - pl. második idegen nyelv, számítástechnika - amelyekre másik iskolában felkészülhet a tanuló.

A közösségi élet megszervezéséhez, feladatainak megoldásához a javaslat külön idõkeretet biztosít. A javaslatban található idõkeret felhasználható a tanulókkal való egyéni törõdés feladatainak megoldásához is.

(A 30. §-hoz)

Az iskolának számos olyan feladatot kell megoldania, amelyik nem illeszthetõ bele a tanítási órák keretébe, nem valósítható meg osztálykeretben, sok esetben még az iskola falai között sem. A pedagógiai programban meghatározott követelmények elsajátításához jó lehetõséget biztosítanak a különbözõ kulturális, mûvészeti foglalkozások, nyelvi táborok, erdei iskolák. Ennek lehetõségét teremti meg a javaslat.

(A 31. §-hoz)

A nevelési-oktatási intézmény vezetõje felelõsséggel tartozik az óvoda, iskola és kollégium szakszerû, gazdaságos mûködéséért. A pedagógiai programokat, illetve a nevelési programokat ki kell egészíteni az intézményben folyó ellenõrzési, mérési, értékelési és minõségbiztosítási feladatokkal. Az egész rendszer mûködtetéséért az óvoda vezetõje, az iskola igazgatója, a kollégium vezetõje a felelõs. Ez összhangban áll egyébként azzal, hogy feladatkörébe tartozik egyébként is az intézmény rendeltetésszerû mûködésének a biztosítása.

(A 32. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény számos tanulói jogot biztosít. E jogok egy része a tanulók közösségeihez, diákönkormányzatokhoz kötõdik, míg más része a tanulót, mint egyént illeti meg. Az elmúlt évek gyakorlata bebizonyította, hogy e jogok nem kellõen ismertek sem a pedagógusok, sem a tanulók részérõl. Indokolt ezért, hogy évente legalább egy alkalommal valamennyi érintett közösen áttekintse mi is a helyzet ezen a területen a kollégiumban, illetve az iskolában.

(A 33. §-hoz)

Abban az esetben, ha a szülõ - élve a szabad iskolaválasztás jogával - nem a lakóhelye szerint illetékes általános iskolába kívánja beíratni gyermekét, számos esetben elõfordult az elmúlt években, hogy az iskola felvételi vizsgához kötötte a jelentkezési kérelem elbírálását. Az általános iskolában tartott felvételi vizsga pedagógiai szempontból vitatható. A javaslat ezért egyértelmûen megtiltja, hogy az iskola felvételi vizsgát szervezzen.

(A 34. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján az óvodában a gyermek a hetedik életévének betöltését követõ évtõl kezdõdõen nem kaphat ellátást. A javaslat lehetõvé teszi, hogy jogszabályban meghatározott esetben a gyermek még egy évet az óvodában maradhasson. Nem vitatható azonban, hogy születési adottságból, betegségbõl származóan lehetnek olyan gyermekek, akiknek az iskolai tanulmányok megkezdése nehézséget okozhat még a hetedik életévének elérése vagy elhagyása után is. A javaslat ezért megteremti annak az elõfeltételét, hogy a tanuló az iskolai keretek között készüljön fel játékos formában arra, hogy az elkövetkezendõ évben tudásáról számot kell majd adnia a tanítási órákon. Lehetõséget biztosít a javaslat arra is, hogy a tanuló egyéni ütemben sajátítsa el az elõírt tananyagot, és abban az esetben, ha meghatározott tantárgyból vagy tantárgyakból még nem is érte el a többi tanuló szintjét, akkor is továbbhaladjon a magasabb iskolai évfolyamra. Lényegében a szakrendszerû tanítás megkezdéséig, tehát a negyedik évfolyam végéig lehetõség van arra, hogy egyéni ütemben készüljön fel a tanuló.

A tanulóval kapcsolatos iskolai döntés meghozatalához a nevelési tanácsadó vagy a szakértõi és rehabilitációs bizottság ad segítséget. Szakvéleményükben adnak iránymutatást arra, hogy milyen megoldás szolgálná leginkább a tanuló érdekeit.

(A 35. §-hoz)

A javaslat meghatározza az iskola feladatát abban az esetben, ha a tanuló második alkalommal sikertelenül próbálkozott az adott évfolyam követelményeinek a teljesítésével. Az iskolai sikertelenség sok esetben vezethetõ arra vissza, hogy az évismétlõ tanuló kirekesztõdik tanulótársai közül és az iskola sem nyújt segítséget ahhoz, hogy megfelelõ eredményt érjen el. Az egyéni foglalkozáson való részvétel hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben maradjanak ki az általános iskolából anélkül, hogy annak utolsó évfolyamát eredményesen befejeznék. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a nyolcadik évfolyamot sikeresen befejezõ tanulók túlnyomó többsége legalább egy szakképesítést meg tud szerezni.

(A 36. §-hoz)

A javaslat elfogadása esetén az alapmûveltségi vizsga nem a szakképzésbe való bekapcsolódás, hanem a szakmai vizsgára történõ jelentkezés elõfeltétele lesz. Ennek megfelelõen hatályon kívül kell helyezni minden olyan rendelkezést, amelyik a tanulói jogviszony megszûnését az alapmûveltségi vizsga letételének elmaradásához kötötte.

Az alapfokú mûvészetoktatási intézmények jelentõs költségvetési támogatást kapnak. Jelenleg azonban nem megoldott a felkészítés minõségének figyelemmel kísérése, ellenõrzése. Az iskola magasabb évfolyamára lépés elõfeltételeként a javaslat ezért a mûvészeti alapvizsgát határozza meg abban az esetben, amikor az alapfokú évfolyamról kell az elsõ továbbképzõ évfolyamra lépni.

(A 37. §-hoz)

A törvény hatályos rendelkezései szerint megszünt a gyermek óvodai elhelyezése annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a hetedik életévét betöltötte. Ez problémát jelentett azoknál a gyermekeknél, akik augusztus 31-e után születtek és bármilyen oknál fogva nem érték el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. A javaslat ezért lehetõvé teszi, hogy a nevelési tanácsadó vagy a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a gyermek további egy évet még óvodai nevelésben vegyen részt.

(A 38. §-hoz)

A közoktatás rendszerének mûködtetésénél, a rendszer ésszerû átalakításánál sokszor megmutatkozik a tervezés hiányossága. Az 1997-ben elkészült fõvárosi, megyei fejlesztési tervek a helyi önkormányzatok közremûködésével készültek. A fejlesztési tervek azonban akkor tudnak hatékony segítséget nyújtani - annak ellenére, hogy egyébként alkalmazásuk nem kötelezõ - ha ténylegesen a községi, városi, fõvárosi kerületi, megyei jogú városi oktatáspolitikai elképzelésekre épülnek. A javaslat ezért írja elõ kötelezõen az önkormányzati intézkedési terv elkészítését minden olyan esetben, amikor a helyi önkormányzat legalább három közoktatási intézményt tart fenn. Az önkormányzati intézkedési terv elõkészítésénél nyílik lehetõség arra, hogy valamennyi önkormányzat hosszabb távra megtervezze, milyen módon kívánja ellátni a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelezõ feladatokat, vállal-e további szolgáltatást, milyen módon kívánja mûködtetni, fenntartani, fejleszteni, esetleg visszafejleszteni az intézményrendszerét.

(A 39. §-hoz)

A nemzeti, etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény és a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók iskolai nevelését meg kell szervezni abban az esetben, ha egy településen belül ugyanahhoz a nemzetiséghez, kisebbséghez tartozó nyolc gyermek szülei kérik. A hatályos rendelkezések azonban ilyen kötelezettséget nem írnak elõ abban az esetben, ha egy településen ennél a létszámnál kevesebb tanuló él. Mindenképpen meg kell azonban teremteni a jogi feltételt ahhoz is, hogy az országban szétszórt nemzetiségek is megszervezhessék az anyanyelv és a népismeret oktatását. Ilyen kisebbség például a görög és a lengyel kisebbség is, amelyeknél az alacsony gyermeklétszám jelenleg nem teszi lehetõvé az iskolák fenntartását. Az érintett tanulók az általános szabályok szerint járnak iskolába és vendégtanulói jogviszony keretében sajátítják el az anyanyelvüket és a hozzá kapcsolódó népismereti követelményeket.

(A 40. §-hoz)

A közoktatás feladatainak megszervezéséhez az elkészült fõvárosi, megyei fejlesztési tervek jelentõs segítséget tudnak nyújtani. Mindenképpen indokolt azonban az elkészült fejlesztési tervek áttekintése, felülvizsgálata.

(A 41. §-hoz)

A helyi önkormányzati döntéshozatalnál a hatályos rendelkezések nem adnak eligazítást az illetékességi kérdésekre abban az esetben, ha az önkormányzatok közösen, társulásban tartják fenn a közoktatási intézményt. A javaslat ezt a kérdést rendezi.

(A 42. §-hoz)

A miniszteri feladat- és hatáskörök kiegészítésére azért van szükség, mivel a javaslat számos új szabályozási területet emelt be a közoktatásról szóló törvénybe.

Gondoskodni kell a kerettantervek kiadásáról, a Kollégiumi nevelés országos programjának kiadásáról. Új feladatként jelenik meg a minõségbiztosítással kapcsolatos kérdések rendezése, szabályozása. Továbbra is miniszteri feladat marad az országos, térségi, megyei, fõvárosi szintû szakmai ellenõrzés és értékelés megszervezése. E feladat megvalósításában mûködik közre az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont.

Az oktatási miniszter - a többi miniszterhez hasonlóan - a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján közremûködik az önkormányzati szervek mûködésének ellenõrzésében. Az ellenõrzési joga kiterjed a közoktatási intézmények mûködésére meghatározott szakmai szabályok, képesítési elõírások ellenõrzésére. A javaslat megteremti az intézkedés lehetõségét a miniszter számára, amennyiben azt tapasztalja, hogy a közoktatási intézmények nem az elõírásoknak megfelelõen látják el feladatukat.

(A 43. §-hoz)

A miniszter jogalkotási jogkörét ki kell egészíteni az új feladatoknak megfelelõen. A meglévõ szabályozási jogkörök a kerettantervek bevezetésére, az országos mérési, értékelési és minõségbiztosítási feladatok ellátására irányuló jogszabályok kiadására jogosítják fel a minisztert. A közoktatásban érdekeltek jogainak védelme érdekében jön létre az oktatási jogok biztosának hivatala, amelynek feladatait és mûködésének szabályait ugyancsak miniszteri rendeletben kell meghatározni.

(A 44. §-hoz)

Az oktatási miniszter feladatkörébe tartozik a közoktatásfejlesztéssel összefüggõ feladatok megoldása. Ezeket is bõvíti a javaslat. Az új feladatok közé tartozik az önkormányzati intézkedési tervek elkészítésének a segítése. Ez összhangban áll azzal, hogy a miniszternek segítséget kell nyújtania a fõvárosi, megyei fejlesztési tervek összeállításához is. Új fejlesztési feladat a tankönyvvé nyilvánítással kapcsolatos szakértõi tevékenység feltételeinek a megteremtése, amely az eddigi gyakorlatnál hatékonyabbá teheti a tankönyvek jóváhagyásával összefüggõ eljárást. A közoktatás mûködtetéséhez, szakszerûségéhez nyújtanak majd segítséget azok a pedagógiai rendszerek, amelyek a kerettantervre épülve tartalmazzák az adott feladatok ellátásához szükséges eszközrendszereket, képzési és továbbképzési kínálatot, szakmai szolgáltató tevékenységet.

(A 45. §-hoz)

Új intézményként jön létre az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot a Kormány hozza létre, központi hivatalként. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont részletes feladatairól kormányrendelet fog rendelkezni. A legfontosabb feladatai közé fog tartozni az ágazati irányítás keretei közé tartozó ellenõrzési, mérési, értékelési és minõségbiztosítási feladatok irányítása, szervezése és koordinálása. Jogszabályban meghatározott ügyekben hatósági feladatokat is elláthat majd.

(A 46. §-hoz)

Az Országos Köznevelési Tanács mûködésében a javaslat lényeges változásokat hoz azáltal, hogy megszünteti az eddigi egyetértési jogosítványát. A jövõben megszûnik a tankönyvjegyzékre történõ felvétellel kapcsolatos javaslattételi feladata is. Új feladatként jelenik meg, hogy kísérje figyelemmel és véleményezze a tankönyvellátás egészét és a tankönyvvé nyilvánítás folyamatát. Megszûnik az Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság. A helyébe lépõ Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság nem vesz részt a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos programok jóváhagyási eljárásában. Feladata, hogy figyelemmel kísérje az egész rendszer mûködését, és javaslatokat tegyen amennyiben intézkedést lát szükségesnek.

(A 47. §-hoz)

Az Országos szakértõi névjegyzékkel és az Országos vizsgáztatási névjegyzékkel kapcsolatos tevékenységek ellátása jelenleg eshetõleges, nem megoldott. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladata lesz a jövõben, hogy a miniszteri jogkörben eljárva összeállítsa és gondozza a jegyzékeket, illetõleg ellenõrizze a szakértõk foglalkoztatásának szakszerûségét és törvényességét.

(A 48. §-hoz)

A javaslat elfogadása esetén lehetõvé válik, hogy az iskolákban nem csak az elsõ szakképesítés megszerzése legyen ingyenes. A közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatásban a tanuló utoljára abban az évben kezdhet tanévet, amelyben betölti a huszonkettedik életévét. Ez a határidõ egy évvel meghosszabbítható, amennyiben a tanuló hét éves korában kezdte meg tanulmányait az általános iskolában, illetve olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettõt. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók esetében, valamint a súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdõ tanulók esetén, továbbá ha a tanuló tartós gyógykezelés alatt áll, ehhez az életkorhoz további három évet hozzá kell számítani. Ez a módosítás reális lehetõséget nyújt ahhoz, hogy az ingyenes oktatás keretében hozzájusson valaki a második szakképesítéshez is.

(A 49. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény 119. §-a alapján létrehozott fõvárosi, megyei közalapítványok legfontosabb feladata, hogy segítséget nyújtsanak azoknak a körzeti feladatoknak a megszervezéséhez, amelyek ellátásában több önkormányzat is érdekelt. A közalapítvány által nyújtott támogatás alapjaiban a fejlesztési tervben jóváhagyott körzeti, térségi és országos feladatok ellátását kell hogy támogassa. A fõvárosi, megyei fejlesztési tervek elfogadása nem kötelezõ. A pénzügyi támogatás rendszere azonban segítséget nyújthat ahhoz, hogy az érdekelt önkormányzatok elfogadják magukra nézve a fejlesztési tervben foglaltakat. Ezért teszi lehetõvé a javaslat, hogy meghatározott támogatások elnyeréséhez a közalapítvány elõírhassa a fejlesztési tervben foglaltak elfogadását.

A hatályos rendelkezések alapján nem megoldott azoknak a feladatoknak az ellátása, amelyek a gyermek-gyógyüdülõkben, az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben mûködõ iskolákban folynak. A támogatások megtervezése és az Oktatási Minisztérium költségvetésébõl való folyósítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a tartós gyógykezelésre szoruló tanulók hozzájussanak a fejlõdésükhöz szükséges iskolai ellátáshoz.

(A 50. §-hoz)

Az értelmezõ rendelkezések pontosítására az elmúlt évek tapasztalatai, valamint az új szakmai irányítási rendszer alapján bekövetkezett változások miatt van szükség. Az emelt szintû oktatás fogalmánál utalni kell a kerettantervekre, amelyek a jövõben tartalmazni fogják az adott tantárgyra fordított tanítási órák legkisebb számát. A készségtantárgyak köre kiegészült a tánc tantárggyal. A tanítási napok értelmezésénél meg kellett határozni azt a minimális óraszámot, amelyet egy adott tanítási napon meg kell tartani annak érdekében, hogy be lehessen számítani az elõírt szorgalmi idõ hosszába. A kisebbségi intézmény fogalmának újraszabályozása világossá teszi, hogy nem önmagában az elnevezés, az alapító okirat, hanem a feladat tényleges ellátása az, amelyik egy intézményt kisebbségi feladatok ellátásában közremûködõ intézmények közé sorol.

(A 51. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései széles körben biztosítják az intézményalapítás jogát. Abban az esetben azonban, ha az adott településen nincs megfelelõ létszámban tanuló, az érintett országos kisebbségi önkormányzat nem tud élni az intézményalapítás jogával. A javaslat ezért teszi lehetõvé, hogy kizárólagosan az érintett kisebbségi önkormányzatok - az oktatási miniszter engedélyével - olyan iskolát hozzanak létre, amelyik a nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvet és a népismeret követelményeit oktatják.

(Az 52. §-hoz)

A tantervi szabályozás változásával újra kellett gondolni azokat a határidõket, amelyekkel bevezetésre kerülnek az új ismeretek, vizsgák. Az alapmûveltségi vizsga bevezetési határidejének eltolása igazodik ahhoz, hogy 2001. szeptember 1-jétõl felül kell vizsgálni, a kerettentervekhez kell igazítani az iskolák helyi tantervét.

A szakközépiskolák és a szakiskolák pedagógiai munkájában nem következik be változás. Továbbra is szét kell választaniuk a közismeretei és a szakmai-elméleti tantárgyak oktatását, tehát a megkezdett folyamatot nem érinti a Nemzeti alaptantervvel és a helyi tantervvel kapcsolatos szabályok módosítása.

(Az 53. §-hoz)

A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben a szakképzett pedagógusok alkalmazása azért nehéz, mivel a felsõoktatás jelenleg nem tud megfelelõ számú pedagógust biztosítani a közoktatás részére. Ezért a módosító javaslat lehetõvé teszi, hogy a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsõfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezõ pedagógus felsõfokú "C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékû okirattal részt vegyen a nevelõ-oktató munkában.

Azáltal, hogy a pedagógus-szakvizsga kötelezõsége megszûnik, nem változnak azok az elõírások, amelyek alapján a szakvizsgával rendelkezõ pedagógust másik, magasabb fizetési osztályba kell sorolni. Továbbra is megmaradnak azok a szabályok, amelyek lehetõvé teszik, hogy jogszabály szakirányú továbbképzést a pedagógus-szakvizsgával egyenértékûnek ismerjen el.

(Az 54. §-hoz)

A javaslat meghatározza azokat az átmeneti szabályokat, amelyek a módosítással bevezetett új rendelkezések hatályba léptetésére vonatkoznak. A kerettantervek alapján az iskoláknak 2001. szeptember 1-jéig kell felülvizsgálni pedagógiai programjukat. Addig az idõpontig lehetõsége van az általános iskolának arra, hogy eldöntse, tovább folytatja-e a Nemzeti alaptantervre épülõ helyi tanterv bevezetését, vagy helyette a közoktatásról szóló törvény hatályba lépése elõtt kiadott nevelési-oktatási tervek alapján folytatja a nevelõ-oktató munkáját. A hat és nyolc évfolyammal mûködõ gimnáziumok, a többcélú intézmények ugyancsak maguk dönthetnek arról, hogy a Nemzeti alaptantervre épülõ helyi tanterv bevezetését a kerettantervekre épülõ helyi tantervek elfogadásáig tovább alkalmazzák, vagy a miniszter által kiadott nevelési-oktatási terv szerint végzik tevékenységüket. A javaslat megfelelõ határidõt biztosít arra is, hogy átalakuljanak a tíz évfolyammal mûködõ általános iskolák, illetve hogy a helyi önkormányzatok elkészítsék intézkedési tervüket.

(Az 55. §-hoz)

A javaslat néhány helyen megváltoztatja a kötelezõen foglalkoztatottak létszámát meghatározó rendelkezéseket. A fogyatékosokkal foglalkozó iskolákban nem bizonyult elégnek a gyógypedagógiai-asszisztensi létszám - 0,5 -. Ezért ennek felemelése indokoltnak látszik. Kiegészül a nevelõ és oktató munkát közvetlenül segítõ alkalmazottak köre a szabadidõ szervezõvel. Az új munkakör biztosítása hozzájárulhat a nevelési feladatok megvalósításához.

Az alapfokú mûvészetoktatási intézményekben tandíjfizetési-kötelezettség terheli azt, aki hat óránál többet vesz igénybe. Ebben az esetben nem indokolt annak a kizárása a normatív költségvetési hozzájárulásból, aki túllépi ezt az idõkeretet, mivel az 1-6 tanórai foglalkozásért csak térítési díj kérhetõ.

(Az 56. §-hoz)

A közoktatási intézményekben csak olyan adatok tarthatók nyilván és kezelhetõk, amelyekre a közoktatásról szóló törvény felhatalmazást ad. Figyelembe véve, hogy a diákigazolványokat központilag nyilvántartásba kell venni, szükség van arra, hogy kiegészüljenek a törvényi rendelkezések, oly módon, hogy lehetõség nyíljon a nyilvántartás elkészítéséhez szükséges adatok felvételére, tárolására és továbbítására.

(Az 57. §-hoz)

Az iskolai létszámok újragondolására azért van szükség, hogy a rendelkezések igazodjanak a meglévõ és ténylegesen mûködõ iskolaszervezethez. Ezért a hatályos törvényi rendelkezésekben található egy-hat évfolyam és hét-tíz évfolyam a javaslatban megfogalmazott új 8. §-ban található oktatási szakaszokhoz igazodik.

(Az 58. §-hoz)

A javaslat többlépcsõs hatálybalépést határoz meg. Figyelembe veszi, hogy a tanítási év kezdete szeptember elsõ munkanapja, ezért azokat a rendelkezéseket, amelyek érintik az 1999-ben induló tanítási évet, egy évvel késõbb lépteti hatályba.