T/1050.
1999. évi .... törvény
a társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezésérõl
Az Országgyûlés a társadalombiztosítási kötelezettségekrõl vezetett járulék-folyószámlák rendezése érdekében a következõ törvényt alkotja:
1. §
(1) Az Adó és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) megyei járulékigazgatóságai, valamint a Fõvárosi és Pest Megyei Járulékigazgatóság (a továbbiakban: járulékigazgatóságok) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 49.§-a szerint járulékfizetésre kötelezettek, illetõleg a Tbj. 34. §-a alapján megállapodást kötött személyek (a továbbiakban: járulékfizetésre kötelezettek) folyószámláinak - 1999. január 31-ei állapotáról 1999. július 31-éig értesítést adnak ki.
(2) Az értesítés kézbesítése a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint történik.
(3) A járulékfizetésre kötelezett az értesítés kézbesítésétõl számított 30 napon belül írásban észrevételt tehet.
2. §
(1) A járulékigazgatóság a járulékfizetésre kötelezettet legalább 15 napos határidõvel egyeztetésre idézheti. Az egyeztetés lefolytatása kötelezõ, ha a járulékfizetésre kötelezett észrevételt tett, illetõleg, ha kéri az egyeztetés lefolytatását.
(2) Az idézésnek tartalmaznia kell az egyeztetés tárgyát, helyét, idõpontját és az idézett felhívását arra, hogy a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó bevallási és befizetési bizonylatokat, valamint az egyéb iratokat köteles magával hozni és azokat az egyeztetést végzõ személy rendelkezésére bocsátani.
3. §
(1) Az egyeztetés során a bemutatott bizonylatokat és egyéb iratokat a járulékigazgatóság adataival össze kell vetni és ennek eredményeként meg kell állapítani a járulékfizetésre kötelezett folyószámlájának tényleges egyenlegét.
(2) Az egyeztetés során a járulékfizetésre kötelezett kérheti az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint meghatározott fizetési könnyítések alkalmazását.
4. §
(1) Az egyeztetés eredményét jegyzõkönyvben kell rögzíteni.
(2) A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell a járulékfizetési kötelezettségbõl eredõ, 1999. január 31-ét megelõzõen keletkezett tartozást, a bírságot és késedelmi pótlékot külön bontásban.
5. §
(1) Ha a járulékfizetésre kötelezett a jegyzõkönyv aláírásától számított 30 napon belül igazolja, hogy megfizette az egyeztetés során megállapított járuléktartozását, akkor a járulékigazgatóság a késedelmi pótlék és bírságtartozást elengedi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés alkalmazását az a járulékfizetésre kötelezett is kérheti tartozásának rendezésére, aki e törvény hatálybalépésekor érvényes megállapodással, fizetési könnyítési határozattal rendelkezik, illetõleg aki az 1. § (1) bekezdésében meghatározott értesítésben foglalt állapot-közléssel egyetért.
(3) Ha a járulék-folyószámlán mutatkozó járuléktartozás a 10.000 forintot nem haladja meg, akkor a járuléktartozást, a késedelmi pótlék és bírság összegét a járulékigazgatóság elengedi. Ebben az esetben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38.§-ának (2) bekezdése nem alkalmazható.
6. §
(1) A járulék-folyószámlák egyeztetett egyenlegét 1999. december 31-éig meg kell állapítani.
(2) A járulékigazgatóságoknál a Tbj. 53.§-ának (1) bekezdése szerint - 1999. február 1-jei esedékességgel - megnyitott és vezetett járulék-folyószámlák nyitóegyenlegeként az e törvény alapján lefolytatott egyeztetési eljárás során megállapított egyenlegek kerülnek felvezetésre.
(3) A nyitóegyenlegként felvezetésre került tételek kezelése a továbbiakban az Art. szerint történik.
7. §
(1) E törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Egyidejûleg az Art. 50. §-a (7) bekezdésének szövegében a "a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság, illetõleg " szövegrész hatályát veszti.
(2) A járulékokkal kapcsolatos bejelentés, bevallás és adatszolgáltatás 1999. évben és 1999. évre vonatkozóan mágneses adathordozón nem teljesíthetõ.
(3) A járulékigazgatóságok a járulékfizetésre kötelezettektõl a nyilvántartási rendszer kialakítása érdekében - szükség esetén - a Tbj. 49.§-ában meghatározott adatkör vonatkozásában kiegészítõ adatszolgáltatást kérhetnek.
(4) A folyószámla egyenlegének megállapításával összefüggõ eljárásra az e törvényben foglalt eltérésekkel a Tbj. 56.§-át kell alkalmazni.
Általános indokolás
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kinnlevõségeinek rendezésérõl, a járulékbeszedés, végrehajtás és ellenõrzés egységes rendszerének kialakításáról szóló 10/1995. (III.1.) OGY határozat csak részben került végrehajtásra, ezért a társadalombiztosítási ellátások fedezetét jelentõ járulékbefizetéseket nyilvántartó, az 1998. december 31-éig vezetett járulék-folyószámlák megbízhatósága, adatainak valódisága nem megfelelõ, nem éri el azt a feldolgozottsági szintet, ami az eredményes felhasználás, alkalmazás alapfeltétele.
A társadalombiztosítási járulékbeszedés a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjakra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 1998. évi módosításával 1999. január 1. napjával az állami adóhatóság feladatává lett. A Tbj. 53. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint a folyószámlák egyeztetett egyenlegét 1999. december 31-éig meg kell állapítani és nyitóegyenlegként 1999. február 1-jei esedékességgel felvezetni az állami adóhatóság által megnyitott új járulék-folyószámlákra.
A jelenlegi rendezetlen állapot gyors és halaszthatatlan megszüntetése érdekében szükséges az állami adóhatóságot olyan eszközökkel, jogosultságokkal felruházni, amelyekkel az 1999. január 1-je elõtt vezetett járulék-folyószámlák rendezetlen állapotát rövid idõn belül megszüntetheti. E jogosultságokkal az adóhatóság kivételesen és kizárólagosan a tárgyalt folyószámla probléma megoldása érdekében élhet.
Az 1999. január 1-jétõl megnyitott járulék-folyószámlák kezelésére az adóigazgatás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A járulék-folyószámlák rendezése során a társadalombiztosítás kinnlevõségeinek csökkentése és a költségvetés bevételeinek növelése érdekében az APEH megyei járulékigazgatóságai (a Fõvárosi és a Pest megyei járulékigazgatóság) a foglalkoztatók, az egyéni vállalkozók, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek (Tbj. 49-§ (1) bek.) és a megállapodás alapján járulékfizetõk (Tbj. 34.§) folyószámláinak 1999. január 31-ei állapotáról értesítést adnak ki. Az értesítéseket 1999. július 31-éig kell kiküldeni, amelyekre a járulékfizetésre kötelezettek 30 napon belül észrevételt tehetnek. Az értesítés kézbesítése a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint történik. A tartozás kimutatására az Art.-ban foglaltaknak megfelelõen jogcímenkénti bontásban kerül sor.
a 2. §-hoz
A járulékigazgatóság 15 napos felkészülési idõ biztosítása mellett egyeztetésre idézheti a járulékfizetõt. Az egyeztetés kötelezõ, ha a járulékfizetõ észrevételt tett, illetõleg az egyeztetési eljárás lefolytatását kéri. Az idézésben meg kell jelölni az egyeztetés tárgyát, idejét, helyét és azt a figyelmeztetést, hogy a járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó dokumentumokat be kell mutatni.
a 3. §-hoz.
A törvénytervezet 3.§-a értelmében az egyeztetésen meg kell állapítani a folyószámla tényleges egyenlegét (a tartozásokat, illetõleg a többletbefizetést). Járuléktartozás megállapítása esetén az egyeztetés során a járulékfizetésre kötelezett kérheti az Art. 81. §-a szerint biztosított fizetési könnyítések alkalmazását. E szerint az adóhatóságnál nyilvántartott járuléktartozásra fizetési halasztás és részletfizetés adható, feltéve, ha a fizetési nehézség a kérelmezõnek nem róható fel és átmeneti jellegû.
a 4. §-hoz
Az egyeztetésrõl jegyzõkönyvet kell felvenni. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell a megállapított egyenleget, külön bontásban a járuléktartozást, a bírságot és a késedelmi pótlékot.
az 5. §-hoz
A folyószámlák rendezéséhez fûzõdõ kivételes érdek indokolja a nagyobb járuléktartozás befizetése esetére juttatott, az 5.§-ban szabályozott kedvezmény biztosítását is, mely szerint, az egyeztetési eljárás során megállapított járuléktartozás befizetésének igazolása esetén, az egyenlegen kimutatott késedelmi pótlék és bírság teljes mértékben törlésre kerül.
Ezzel a lehetõséggel azok is élhetnek, akik a törvény hatályba lépésekor a tartozás megfizetésére már korábban megállapodást kötöttek a társadalombiztosítási igazgatási szervekkel, illetõleg határozattal fizetési könnyítésben részesültek.
Ha a folyószámlán lévõ járuléktartozás nem haladja meg a 10.000 forintot, akkor a járulékigazgatóság a tartozást, a késedelmi pótlékot és a bírságot elengedi (törli).
a 6. §-hoz
A törvénytervezet 6.§-a rögzíti, hogy a törvény szerint lefolytatott egyeztetések során megállapított egyenlegek kerülnek nyitó egyenlegként felvezetésre. A járulékigazgatóságoknál a Tbj. 53.§-ának (1) bekezdése szerint 1999. február 1-jei esedékességgel megnyitott új járulék-folyószámlák kezelésére az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
a 7. §-hoz
A 7.§ záró rendelkezéseket tartalmaz. A törvény hatálybalépése mellett rendelkezik néhány átmeneti eljárási szabályról, nevezetesen arról, hogy a járulékigazgatóságok a nyilvántartások kialakítása érdekében a Tbj-ben meghatározott kiegészítõ adatszolgáltatást kérhetnek az érintettektõl. A Tbj. 51. §-ának (2) bekezdésével ellentétben a bevallás, bejelentés és adatszolgáltatás 1999. évben mágneses adathordozón nem teljesíthetõ. A folyószámla egyenleg megállapításával összefüggõ eljárás során az e törvényben megállapított eltéréssel a Tbj. 56.§-át kell alkalmazni.
Együtt kezelendõ a T/1050. sz.
törvényjavaslattal
TÁJÉKOZTATÓ
a társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezésérõl szóló törvényjavaslat költségkihatásairól
A járulék-folyószámlák száma - az 1998. december 31-i állapot szerint - 2.077.607 darab, amelybõl a mûködõ járulékalanyok folyószámláinak száma 915.443 darab.
A mûködõ, forgalmi adatokat mutató tartozásos folyószámla tulajdonosok száma meghaladja a 421.000-et, a tartozás összege pedig a 136 milliárd forintot, amelybõl 92 milliárd forint a járuléktartozás. Az adósok fele várhatóan élni fog azzal a kedvezménnyel, amelyet a törvényjavaslat biztosít számára, s megfizeti a járuléktartozást, mielõtt a végrehajtási eljárás megindítására sor kerülne.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetésérõl szóló törvény a kintlévõségek behajthatóságából 45,5 milliárd forintot irányoz elõ, amely a prognosztizálható adatok alapján és a hátralékos járulékalanyok felének fizetési hajlandóságát feltételezve, s figyelembe véve a törvényjavaslat szerinti lehetõségeket, némileg túlteljesülhet. A várható mintegy 46 milliárd forint járulékbevétel mellett 22 milliárd forint késedelmi pótlék törlés jelentkezhet.
A kintlévõségi adatokat a Függelék tartalmazza.