országgyûlési határozati javaslat

a Nemzetközi Valutaalapban a különleges lehívási jogok (SDR)
rendkívüli, egyszeri szétosztásáról
és ezzel összefüggésben
a Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya negyedik módosításának megerõsítésérõl

Budapest, 1999. április

Az Országgyûlés
...../1999 (.....) OGY határozata
a Nemzetközi Valutaalapban a különleges lehívási jogok (SDR) rendkívüli, egyszeri szétosztásáról és ezzel összefüggésben
a Nemzetközi Valutaalap Alapokmányának negyedik módosításáról

Kiindulva abból, hogy a Valutaalap Kormányzótanácsának Közbülsõ Bizottsága felkérte az Ügyvezetõ Igazgatóságot, hogy tegyen javaslatot a Valutaalap Alapokmányának a különleges lehívási jogok rendkívüli, egyszeri szétosztásáról rendelkezõ módosításáról, amely lehetõvé teszi a Különleges Lehívási Jogok fõosztály valamennyi tagja számára, hogy a különleges lehívási jogok kumulatív allokációjából egyenlõ arányban részesüljön;

valamint abból, hogy az Ügyvezetõ Igazgatóság javaslatot tett az ilyen irányú módosításra, és arról jelentést készített;

a Kormányzótanács, tudomásul véve az Ügyvezetõ Igazgatóság említett jelentését, az alábbiak szerint határoz:

1. Ezen határozathoz csatolt és a Valutaalap Alapokmányába beépítendõ módosítási javaslat (Javasolt negyedik módosítás) elfogadásra kerül.
2. A Valutaalap Titkára megbízást kap, hogy körlevél, távirat, vagy egyéb más gyors kommunikációs eszköz segítségével kérdezze meg a Valutaalap valamennyi tagországát arról, hogy az Alapokmány XXVIII. cikkely rendelkezései értelmében elfogadja-e a javasolt negyedik módosítást.
3. A fenti 2. pont értelmében valamennyi tagországnak elküldendõ körlevél, távirat, vagy egyéb más kommunikációs eszköz rögzíti, hogy a javasolt negyedik módosítás valamennyi tagország számára azon a napon lép hatályba, amikor a Valutaalap valamennyi tagországa felé hivatalos közlemény formájában igazolja, hogy a tagság háromötöd része, akik a teljes szavazati erõ nyolcvanöt százalékának birtokában vannak, elfogadta a módosítást.

A kormányok, amelyek nevében az alábbi Alapokmány aláírásra került, a következõkben állapodnak meg:

1.A XV. cikkely 1. szakaszának szövege a következõk szerint módosul:

(a) Ahogy és amikor felmerül a meglevõ tartalékeszközök kiegészítésének igénye, a Valutaalap felhatalmazással rendelkezik, hogy különleges lehívási jogokat osszon szét a XVIII. cikkely rendelkezései értelmében azoknak a tagországoknak, amelyek részesei a Különleges Lehívási Jogok fõosztálynak.

(b) Emellett a Valutaalap az M függelék rendelkezései szerint különleges lehívási jogokat oszt szét azon tagországainak, amelyek részesei a Különleges Lehívási Jogok fõosztálynak.

2.Az Alapokmány egy új M függelékkel bõvül, amelynek szövege a következõ:

"M" Függelék

1.Az alábbi 4. pontban szereplõ eset kivételével valamennyi tagország, amely 1997. szeptember 19-én a Különleges Lehívási Jogok fõosztályának részese, a jelen Alapokmány negyedik módosításának hatályba lépését követõ 30. napon olyan összegû különleges lehívási jogokban részesül, amely révén a tagország nettó kumulatív allokált különleges lehívási jogainak az 1997. szeptember 19-én érvényben lévõ kvótájához viszonyított aránya 29,315788813 százalék lesz, figyelembe véve, hogy azon részesek esetében, amelyek kvótája nem került kiigazításra a Kormányzótanács 45-2 számú határozati javaslata szerint, a számítások az abban a határozatban javasolt kvóta alapján történnek.

2.(a) Az alábbi 4. pontban szereplõ eset kivételével valamennyi tagország, amely 1997. szeptember 19. után, de a Valutaalapba történõ belépését követõ három hónapon belül lesz a Különleges Lehívási Jogok fõosztályának részese, a különleges lehívási jogok szétosztásából az alábbi (b) és (c) pont szerint részesedik (i) az új tagországnak a Különleges Lehívási Jogok fõosztályba történõ belépése idõpontját követõ 30. napon, vagy (ii) az Alapokmány negyedik módosításának hatályba lépését követõ 30. napon, attól függõen, hogy melyik feltétel teljesül késõbb.

(b) A fenti (a) pont szerint valamennyi részes tagország olyan összegû különleges lehívási jogokban fog részesedni, amely révén az érintett részesnek nettó kumulatív juttatott SDR a Különleges Lehívási Jogok fõosztályba való belépése napján érvényes kvótájának 29,315788813 százalékával lesz egyenlõ, kiigazítva az alábbiak szerint:

(c) A fenti (b) pont szerint elvégzendõ kiigazítások esetében a Különleges Lehívási Jogok fõosztály részeseinek azok a tagországok tekintendõk, amelyek 1997. szeptember 19-én részesek voltak, illetve (i) az adott tagország Különleges Lehívási Jogok fõosztályba történõ belépése napján változatlanul a Különleges Lehívási Jogok fõosztály részesei voltak, és (ii) a Valutaalap által 1997. szeptember 19. után végrehajtott valamennyi allokációban részesedtek.

3.(a) Az alábbi 4. pontban szereplõ eset kivételével, amennyiben a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Szerbia/Montenegro) az Ügyvezetõ Igazgatóság 10237-(92/150) számú 1992. december 14-én elfogadott határozata elõírásai és feltételei szerint örökli az egykori Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságnak a Valutaalapnál, illetve a Különleges Lehívási Jogok fõosztályban betöltött tagságát, akkor az alábbi (b) pont szerint számított összegû különleges lehívási jog allokációban részesül vagy (i) a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak (Szerbia/Montenegro) a Valutaalapnál, illetve a Különleges Lehívási Jogok fõosztálynál az Ügyvezetõ Igazgatóság 10237-(92/150) számú, 1992. december 14-én elfogadott határozata elõírásaival és feltételeivel összhangban lévõ utódlása napját követõ 30. napon, vagy (ii) a jelen Alapokmány negyedik módosítása hatályba lépésének napját követõ 30. napon, attól függõen, hogy melyik feltétel teljesül késõbb.

(b) A fenti (a) pont szándékainak megfelelõen a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Szerbia/Montenegro) olyan összegû különleges lehívási jog allokációban fog részesedni, amelynek eredményeként a nettó kumulatív allokált különleges lehívási jogainak az Ügyvezetõ Igazgatóság 10237-(92/150) számú határozata 3(c) pontjában az országnak javasolt, és a fenti 2(b)(ii) és (c) pont alapján a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak (Szerbia/Montenegro) a fenti (a) pont szerinti allokációra való jogosultsága idõpontja szerint kiigazított kvótájához viszonyított aránya 29,315788813 százalék lesz.

4.A jelen függelék alapján a Valutaalap nem fog különleges lehívási jogokat allokálni azon részes tagországoknak, amelyek az allokáció idõpontját megelõzõen írásban értesítették a Valutaalapot arról, hogy nem kívánnak részesedni az allokációból.

5.(a) Amennyiben egy tagországnak a fenti 1., 2. vagy 3. pont szerint történõ allokáció idején lejárt tartozása van a Valutaalappal szemben, az ez esetben allokált különleges lehívási jogok a Különleges Lehívási Jogok fõosztályon egy letéti számlára kerülnek és ott maradnak addig, amíg a részes tagország valamennyi, a Valutaalappal szemben fennálló lejárt tartozását nem rendezte.

(b) A letéti számlán tartott különleges lehívási jogok semmiféle célra nem használhatók fel, és semmiféle, az Alapokmány szerinti számításhoz nem alkalmazhatók, kivéve a jelen függelék számításait. Amennyiben egy tagországnak allokált különleges lehívási jogai vannak a letéti számlán, amikor az érintett tagország megszünteti tagságát a Különleges Lehívási Jogok fõosztályban, illetve amikor a Különleges Lehívási Jogok fõosztály felszámolásáról döntés születik, akkor az ilyen különleges lehívási jogok törölve lesznek.

(c) A jelen pont szempontjából a Valutaalappal szembeni lejárt tartozások közé tartoznak az Általános Források Számlával szembeni lejárt hitel- és kamattartozások, a Különleges Kifizetések Számlával szembeni lejárt tõke- és kamattartozások, a Különleges Lehívási Jogok fõosztállyal szembeni lejárt kamat- és egyéb tartozások, illetve a Valutaalappal mint letéteményessel szembeni lejárt passzívák.

(d) A jelen pont rendelkezései kivételével az Általános fõosztály és a Különleges Lehívási Jogok fõosztály közötti elkülönítés elve, illetve a különleges lehívási jogoknak, mint tartalék eszköznek a feltétel mentes jellege továbbra is megmarad.

INDOKOLÁS

A Nemzetközi Valutaalap (a továbbiakban: Valutaalap) Kormányzótanácsa 1997. szeptember 23-án határozatot ("Határozat") hozott a különleges lehívási jogok (SDR) (Special Drawing Rights) rendkívüli, egyszeri allokációjáról és a Valutaalap Alapokmányának ezzel összefüggõ - immár negyedik - módosításáról. A Határozat 3. pontja szerint az akkor lép hatályba, ha a tagországok háromötöde, amelyek együttesen az összes szavazat nyolcvanöt százalékával rendelkeznek, mindehhez külön elfogadó nyilatkozat formájában hozzájárul.

Az SDR a Nemzetközi Valutaalap által 1969-ben létrehozott nemzetközi tartalékeszköz. A Valutaalap SDR-t oszthat szét, más szóval allokálhat tagállamainak - mégpedig kvótájuk arányában -, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a világgazdaságnak hosszútávon a tartalékeszközök mennyiségének ily módon történõ bõvítésére van szükség. Az SDR a tagállamok, a 15 ún. kijelölt birtokos és a Valutaalap közötti pénzügyi mûveletek során használható, valamint korlátozás nélkül a szabadon felhasználható pénznemekre váltható át. A Valutaalap az SDR-t használja elszámolási egységként, és az SDR számos nemzetközi és regionális szervezet, valamint nemzetközi egyezmény elszámolási egységeként is funkcionál.

A Határozat lényege a következõkben foglalható össze:

Az SDR rendkívüli, egyszeri allokációja azért vált szükségessé, hogy megszûnjenek az SDR-nek a tagországok kvótáihoz viszonyított eddigi arányai közötti eltérések. A Valutaalap 182 tagállama ugyanis különbözõ idõpontban csatlakozott az intézményhez, ezért nem mindegyik részesült minden SDR allokációból, illetve a tagállamok mintegy egynegyede allokált SDR-t egyáltalán nem kapott. A Határozat megfelelõ módon való elfogadása esetében 21,433 milliárd SDR rendkívüli kibocsátására és allokációjára kerülhetne sor.

Az SDR kibocsátás révén megduplázódna a jelenlegi allokált SDR-állomány, és kiegyenlítõdnének a tagállamok allokált SDR/kvóta arányai. A kibocsátás eredményeként valamennyi tagállam nettó kumulatív allokált SDR - jelenlegi (A kilencedik kvótafelülvizsgálat lezárásának eredményeként (1990. június 28.) megállapított kvóta.) kvótájához viszonyított - aránya 29,32 % lesz. Mivel a legutolsó SDR kibocsátásra 1981-ben - azaz Magyarország Valutaalaphoz történõ csatlakozása elõtt - került sor, így hazánk most részesülhet elõször allokált SDR-ben. Az allokáció összege Magyarország esetében 221,3 millió SDR (mintegy 312 millió USD) (1998. október 31-i árfolyamon 1 SDR=1.4048 USD) lesz. Az allokáció révén - Valutaalap tagságának köszönhetõen - Magyarország nemzetközi tartalékainak szintje olymódon emelkedik az Alapokmány módosítás leírtak szerinti és döntési aránynak megfelelõ elfogadásának hatálybalépését követõ 30. napon, hogy ez semmiféle újabb kötelezettségvállalást nem von majd maga után.

Az Alapokmány módosításához - annak XXVIII. cikke szerint - a tagállamok legalább háromötödének (amelyek egyben a teljes szavazati erõ legalább nyolcvanöt százalékával is rendelkeznek) elfogadó nyilatkozata szükséges. 1998. szeptemberéig a módosítást huszonegy tagország hagyta jóvá.

A Valutaalap tagjai államok, a Valutaalap Alapokmányát mind a Valutaalap létesítésekor, mind pedig késõbbi csatlakozáskor a tagállamok írták, illetve írják alá, mivel az Alapokmányban foglalt jogok és kötelezettségek az államokat illetik, illetve terhelik. Magyarországnak a Valutaalaphoz történõ csatlakozásáról az Elnöki Tanács 1982. májusában döntött és a Valutaalap Alapokmányát törvényerejû rendelet hirdette ki.(1982. évi 6. tvr.) Az Alapokmány módosításának elfogadásáról való döntés - miután az Elnöki Tanács 1990-ben megszûnt - az Országgyûlés hatáskörébe tartozik. Az Alapokmány módosításának elfogadása országgyûlési határozat meghozatalával történik.

Az Alapokmány módosításának az említett szavazóerõvel rendelkezõ tagállamok részérõl történõ elfogadása után intézkedni kell a módosítás törvénnyel történõ kihírdetésérõl.