ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

A tudományos és technológiai fejlõdés, a kommunikáció, a hír,- és információközlés, illetve feldolgozás új módszerei és technikái alapvetõen átalakították a gazdasági és üzleti szféra mûködését, a gazdasági verseny feltételeit. A számítógépes hálózatok, és a rajtuk keresztül zajló digitális adatcsere a gazdaság mellett a társadalom mûködését, az egyének életét is alapvetõen befolyásolja. Megkezdõdött az információs társadalom kialakulása, ahol az egyének versenyképességét, életszínvonalát és részvételi lehetõségeit a társadalmi életben és a közéletben alapvetõen meghatározza, hogy milyen mértékben tudnak hozzájutni a globális adatcsere útján rendelkezésre álló információkhoz, illetve milyen mértékben tudnak hozzájutni és milyen sikerrel képesek fölhasználni azokat a technikai rendszereket, melyek a társadalmi-gazdasági kommunikációt segítik.

Annak elõsegítése érdekében, hogy a magyar társadalom minél nagyobb része legyen képes megfelelni a globalizálódó világ kihívásainak, az Országgyûlés az alábbi határozatot hozza:

1. Az alább felsorolt alapelveket az Országgyûlés további jogszabály-alkotási munkája során figyelembe kell venni:

a) Az állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy bármely nyilvános adatbázishoz szabadon csatlakozzanak, a benne levõ információkat megismerjék. Joguk van továbbá bármely, személyüket érintõ adat megismerésére. Az adott személyt érintõ információk közzétételére általában csak az adott személy hozzájárulása mellett van lehetõség.

b) A közérdekû információk egy meghatározott köréhez történõ hozzájutást megfelelõ szolgáltatási feltételekkel kell elõsegíteni. Az állam, illetve az önkormányzatok feladata, hogy meghatározott sûrûségben biztosítsanak olyan pontokat, ahol az állampolgárok a közérdekû, illetve õket érintõ információkhoz kedvezményesen vagy díjmentesen hozzájuthatnak.

c) A közszolgáltatást végzõk, illetve a közhatalmi szervek kötelesek a közérdekû, mûködésüket érintõ információkat bárki számára hozzáférhetõ módon, digitális úton az információs hálózaton közzétenni.

d) Az állampolgároknak és a kisebb helyi közösségeknek joguk van a róluk szóló információk, valamint véleményük szabad közzétételére, továbbá arra, hogy valamennyi felhasználóval a hálózatokon szabadon kommunikáljanak. Az ehhez szükséges technikai feltételek egy bizonyos körét díjmentesen kell biztosítani.

2. Az Országgyûlés felkéri a Kormányt, hogy

a.) határozza meg a díjtalanul hozzáférhetõ információk körét, illetve a hozzájutás módját, és az errõl szóló stratégiai programot 2000. április 30.-i határidõvel terjessze az Országgyûlés elé. A jogszabály elõterjesztésével párhuzamosan határozza meg a hozzáférés eszközrendszerét, a szükséges szabályozást és ennek pénzügyi kereteit.

b.) készítse el és nyújtsa be az Országgyûlésnek a közérdekû információk digitalizálásának és közzétételének stratégiáját, ütemezésének tervét. Ezen belül külön részletezze a közhatalmi szervek feladatait. Határidõ: 1999. december 31.

c.) készítse el az új típusú kommunikációs rendszerek használatának oktatási programját a jövõ nemzedékek számára, valamint annak stratégiáját, hogyan lehet biztosítani a társadalom valamennyi tagja számára az új típusú kommunikációs rendszerek használatának elsajátítását. Határidõ: 2001. december 31.

d.) határozza meg azoknak a kivételeknek a körét, amelyek az állampolgárok azon alapjogát korlátozzák, hogy a közintézmények által kezelt, személyüket érintõ adatokat megismerhessék; illetve határozza meg azokat az eseteket, amikor ezen adatok harmadik személyek felé történõ kiszolgáltatásához nincs szükség az adott személy beleegyezésére. Határidõ: 1999. december 31.

e.) készítse el a magyar gazdaság szereplõinek versenyképességét biztosító informatikai stratégiai programot, ennek keretében teremtse meg az olcsó kommunikáció gazdasági feltételrendszerét, valamint az információs eszközrendszer beszerzésének, használatának támogatását. Határidõ: 1999. december 31.

Ez a határozat a kihirdetése napján lép hatályba.

A Magyar Köztársaság elkötelezett a társadalmi gazdasági és technológiai modernizáció iránt. A Magyar Köztársaság Országgyûlése felismeri azt, hogy a globális gazdasági és társadalmi folyamatok meghatározóak Magyarország fejlõdésében. Csatlakozási törekvéseink a fejlett országokhoz és az Európai Unióhoz is megkövetelik, hogy a modernizációt minél sikeresebben és hatékonyabban valósítsuk meg, mivel felzárkózásunk sikerének egyik alapfeltétele az, hogy alkalmazkodni tudjunk a fejlett világ által támasztott kihívásokhoz, követelményekhez.

A technikai fejlõdés az elmúlt húsz évben alapjaiban változtatta meg a kommunikációt, amely új követelményeket állít a gazdasági szféra és a társadalom elé. A kommunikáció egyre nagyobb része digitális adatcsere útján, az egész világot behálózó globális kommunikációs rendszereken keresztül (internet) és számítógépek útján zajlik. Megváltoztak a gazdasági versenyképesség feltételei, hiszen egyre nagyobb tömegû információ egyre gyorsabb feldolgozása szükséges a sikerhez. Természetesen a társadalomnak is alkalmazkodnia kell az új követelményekhez, hiszen az ismeretek elsajátítása, az emberi tudás összegyûjtése és kommunikációja világméretûvé vált. Ezt a jelenséget az információs - tudásalapú - társadalom kialakulásának nevezik.

Az információs társadalom állama is új kihívásokkal szembesül, ezzel párhuzamosan új szolgáltatásokat is kell nyújtania az állampolgárai számára. Az információs társadalom korában az állam közhatalmi szerepe mellett megerõsödik a szolgáltató állami funkció is. A közintézmények, adminisztratív szervezetek s hatóságok tevékenységének átláthatósága, ellenõrizhetõsége érdekében meg kell teremteni a feltételeket, hogy a közszolgáltatást nyújtó intézmények és a közhatalmi szervezetek a mûködésüket érintõ minden, titkossá nem nyilvánított információt közzétegyék, hogy bárki megismerhesse azokat, hiszen ezek alapvetõen befolyásolják az állampolgárok életét. Biztosítani kell a közintézmények információ-elosztó és szolgáltató szerepének erõsítését. (Egyablakos rendszer, önkormányzati hálózatok, közhivatalok elektronikus úton történõ információ szolgáltatási rendszereinek kiépítése.) Emellett bárkinek joga van a rá vonatkozó, közintézmények által kezelt adatok megismerésére, de a róla szóló személyes adatokat az azokat kezelõ intézmény csak az illetõ beleegyezésével szolgáltathatja ki harmadik személyek számára. Ezek a jogok az új társadalomban az alkotmányos alapjogok közé tartoznak, amelyek egyre több országban, így Magyarországon is elõbb-utóbb beilleszkednek az Alkotmány rendszerébe.

A globalizálódó világban az államnak, a gazdaság szereplõinek, a különbözõ közösségi szinteknek (önkormányzatok, civil szervezetek, kisebb közösségek) és az egyéneknek is új kapcsolatokat, kommunikációs technikákat kell elsajátítaniuk, illetve alkalmazniuk. A magyar társadalom tagjai számára ebben az új környezetben akkor van esély a sikerre, ha meg tudják ismerni a globalizálódó világ által összegyûjtött tudást, kezelni tudják azokat az adatbázisokat és információs rendszereket, melyek meghatározzák a társadalmi kommunikációt. Munkavállalóként az egyének versenyképességét alapvetõen befolyásolja, hogy milyen sikerrel képesek elsajátítani ezt a tudást.

Az oktatás az a terület, ahol a legmegfelelõbben föl lehet készíteni a mai és eljövendõ generációkat arra, hogy eligazodjanak az információs társadalom viszonyai között, és sikerrel feleljenek meg követelményeinek. A társadalmi esélyegyenlõség megteremtésének egyik legfontosabb eszköze, hogy az oktatás segítségével mindenkinek rendelkezésére álljon az a tudás, hogy miképpen használja az információs és kommunikációs adatbázisokat és eszközöket. A felnövekvõ generációk felkészítése érdekében az oktatási és tudományos hálózatok fenntartása és fejlesztése nemzeti érdek. Az elérendõ cél, hogy a fiatalok az információ kezelésének és feldolgozásának eszközeit és módszereit érvényesülésük érdekben felhasználhassák. Ezért a diploma megszerzésének alapkövetelménye kell legyen az információs eszközök kezelésében szerzett jártasság.

Az oktatási szféra mellett az információs társadalom államának biztosítania kell a polgárai számára azt is, hogy legyenek minél nagyobb számban olyan helyek, ahol elérhetõk a társadalmi és gazdasági kommunikációjukhoz szükséges eszközök, amennyiben otthonukban vagy munkahelyükön ilyennel nem rendelkeznek. Ezeken az elérési pontokon az információhoz való hozzájutás mellett az egyének és a kisebb közösségek lehetõséget kapnak arra, hogy magukról és tevékenységükrõl informálják a társadalmat. Éppen ezért támogatandó minden helyi civil, társadalmi, önkormányzati vagy más közcélú és magán információs rendszerek kiépítése. (Szolgáltató és közcélú feladatokat is ellátó kábeltévék, Teleházak, gazdasági magánhálózatok.)

A családoknak és az egyéneknek is biztosítani kell azt a lehetõséget, hogy részt vegyenek az új típusú kommunikációban, és az ehhez szükséges rendszereket használhassák. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy a családok védekezhessenek pl. a gyermekeket érintõ, az információs világhálózatról érkezõ káros hatásokkal szemben; illetve magánszférájuk védelmét. Ezzel ki lehetne küszöbölni az új típusú kommunikációs rendszerekkel kapcsolatos félelmeket.

A határozati javaslat I. rész 1. pontjához

Ebben a pontban négy alapelv kerül kifejtésre, melyek voltaképpen szorosan összefüggnek egymással, és melyeket az Országgyûlésnek a további törvényalkotás során figyelembe kell vennie. Ezen négy pontban megfogalmazódnak azok a legfontosabb szabályok, melyek betartására feltétlenül szükség van ahhoz, hogy az új társadalomban az egyének hatékonyan képesek legyenek részt venni a társadalmi kommunikációban.

Az a) pontban az állam közszolgáltató funkciójának egyik aspektusa, az információszolgáltatási kötelezettség jelenik meg, illetve az állampolgárok azon joga, hogy az adatbázisokhoz hozzáférjenek, kivéve természetesen a titkos adatbázisokat, illetve a mások személyes adatait. A jog tartalmazza viszont azt , hogy az állampolgárok a személyüket érintõ, állami szervek által nyilvántartott adatokat megismerhetik.

A b) pontban írott rendelkezések szerint a közhatalmi szerveknek a fenti jogok érvényesülése elõsegítése érdekében olyan feltételeket kell biztosítani, hogy az állampolgárok valóban hozzáférhessenek az általuk vezetett adatokhoz, a jogaikat ténylegesen gyakorolhassák. Ez a megoldás elõsegítheti a társadalmi egyenlõtlenségek csökkentését is.

A c) pont rendelkezése lényegében kiegészíti az elõzõt, ugyanis a jog gyakorlásához egyszerre kell az adatokhoz történõ hozzáférés feltételeit biztosítani, és az adatokat magukat közzétenni.

A d) pont kiegészíti az adatok megismerésének jogát az állampolgárok illetve kisebb közösségek olyan további jogával, mely szerint magukat és véleményüket a társadalom nyilvánosságával megismertethetik, a róluk szóló adatokat közzétehetik.

A 2. pont rendelkezéseihez

Ennek a pontnak a rendelkezései konkrét cselekvési programot, és ennek ütemtervét tartalmazzák. Ki kell ugyanis dolgozni mindazokat a programokat, melyek a határozat 1. pontjában foglalt alapelvek megvalósulását segítik elõ, illetve biztosítják. A kormányzati rendszer alkalmazkodása az új társadalom kihívásaihoz nyilván nem megy egyik napról a másikra. Ennek érdekében komoly munkát kell elvégezni, de így remény van arra, hogy még ebben a kormányzati ciklusban megtörténik az új társadalom kereteinek meghatározása.

A fejlett országok általánosan elfogadott célkitûzése, hogy biztosítsák teljes körûen, azonos színvonalon, elérhetõ áron az információhoz jutást valamennyi felhasználó számára. Ennek keretében lehetõvé kell tenni, hogy az információk mind szélesebb köréhez díjmentesen hozzájussanak az állampolgárok. 2002-re az önkormányzatok, városi könyvtárak, alap- és középfokú oktatási intézmények, illetve postahivatalok legalább egy-egy nyilvános internet hozzáférési ponttal rendelkezzenek, amelyeken a közérdekû információk díjmentesen hozzáférhetõek legyenek.

Az a.) ponthoz. A fentiek alapján indokolt, hogy a Kormány 2000. április 30-ig meghatározza a díjtalanul hozzáférhetõ információk körét, illetve a hozzájutás módját.

A b.) pont az elõzõ ponthoz kapcsolódóan tartalmazza a közérdekû információk körének meghatározása után azok közzétételének stratégiáját és ütemezését. 2002. január 1-ig jogszabályt kell alkotni arról, hogy valamennyi jogszabályalkotó (Parlament, Kormány, minisztériumok, stb.) köteles az általa alkotott jogszabályokat és határozatokat, emellett mûködésüket érintõ közérdekû információkat az információs hálózaton, bárki számára hozzáférhetõ módón közzétenni. Különös hangsúlyt kapnak a közhatalmi állami szervek, hiszen a Kormány ezek mûködését tudja a legközvetlenebbül befolyásolni.

A c) pont tartalmazza az egyik legfontosabb rendelkezést, ugyanis a társadalom alkalmazkodását az új kihívásokhoz alapvetõen a jelen és jövendõ nemzedékek oktatása tudja elsegíteni. Feltétlenül biztosítani kell a társadalmi versenyképesség fokozása érdekében azt, hogy 2002-tõl az általános iskolát senki se hagyhassa el anélkül, hogy számítástechnikai oktatásban ne részesült volna. Ennek érdekében az oktatási intézményeket el kell látni 2002. június 30-ig internet-hozzáférési lehetõséggel, és biztosítani kell számukra az informatika (és a média) oktatásának feltételrendszerét.

A d) pont rendelkezései tartalmazzák, hogy az adatok megismerésének joga természetesen nem lehet korlátlan, sõt a személyes adatok kiszolgáltatása kifejezetten tilos az érintett hozzájárulása nélkül. Ugyanakkor meg kell határozni a kivételek körét, illetve hogy a kivételeket milyen érdekbõl lehet megállapítani.

Az e) pont egy rendkívül fontos program kidolgozásának a követelményét tartalmazza, ugyanis Magyarország versenyképessége szempontjából döntõ jelentõségû az, hogy a társadalom mellett a gazdaság egyes szereplõi hogyan tudnak alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Az elsõrendû cél, hogy Magyarország a régió tudás-, és informatikai iparának központja legyen.

Ennek elõsegítése érdekében az államnak magára kell vállalni egyes feladatokat, melyek a versenyképesség növelése irányában hatnak. Az elsõrendû cél, hogy egy informatikabarát vállalkozási környezet teremtõdjék Magyarországon. Ennek érdekében olyan támogatási rendszereket kell kialakítani, melyek az informatikai beruházásokat segítik akár közvetlenül, akár az adórendszeren keresztül. Javasoljuk, hogy az informatikai eszközök vámját fokozatosan csökkentsék, és 2000. január 1.-re vámmentesek legyenek ezek az eszközök a feljett európai országok gyakorlatának megfelelõen. Emellett fontos a verseny feltételeinek biztosítása ezen a területen is, hiszen a hatékonyság csak a versenyen keresztül valósul meg. Ennek érdekében 2001. december 31.-ig be kell vezetni a távközlésben a költségalapú árképzést.

Mindemellett állami támogatásokkal kell megerõsíteni az új technológiai rendszerek meghonosodását. Létre kell hozni továbbá olyan támogatási formákat, melyek a gazdaság számára értékessé teszik a hazai szellemi tõke felhasználását és digitális formájú megõrzését, illetve közzétételét a nemzeti kulturális és tudományos örökségünknek.

ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

Határozati javaslat kezdeményezése

dr. Áder János úrnak
az Országgyûlés elnökének

Mellékelten - a Házszabály 87. § (2) bekezdése alapján - benyújtom az Információs Társadalom Alapjairól szóló országgyûlési határozati javaslatot.

A határozati javaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását mellékelten csatolom.