MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

a polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggõ egyes
törvények módosításáról

Budapest, 1999. április

1. § (1) A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. §-ának 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"4. a) adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyûjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is;

b) adatfeldolgozás: az adatkezelési mûveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a mûveletek végrehajtásához alkalmazott módszertõl és eszköztõl, valamint az alkalmazás helyétõl."

(2) Az Avtv. 2. §-ának 7. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"7. a) adatkezelõ: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetõleg a végrehajtással adatfeldolgozót bízhat meg. Kötelezõ adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, valamint az adatkezelõt az adatkezelést elrendelõ törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg;

b) adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki vagy amely az adatkezelõ megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi."

2. § Az Avtv. a következõ új alcímmel és 4/A. §-sal egészül ki:

"Adatfeldolgozás

4/A. § (1) Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit e törvény, valamint az adatkezelésre vonatkozó külön törvények keretei között az adatkezelõ határozza meg. Az adatkezelési mûveletekre vonatkozó utasítások jogszerûségéért az adatkezelõ felel.

(2) Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül, illetõleg az adatkezelõ által meghatározott keretek között felelõs a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem vehet igénybe."

3. § Az Avtv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról és arról, hogy az adatokat kik fogják kezelni, illetve feldolgozni. Az adatkezelésrõl való tájékoztatás megtörténik azzal is, hogy jogszabály rendelkezik a már létezõ adatkezelésbõl továbbítással vagy összekapcsolással az adat felvételérõl."

4. § Az Avtv. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az adatkezelõ, illetõleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek."

5. § Az Avtv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az érintett kérelmére az adatkezelõ tájékoztatást ad az általa kezelt, illetõleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról idõtartamáról, az adatfeldolgozó nevérõl, címérõl (székhelyérõl) és az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartás - és ennek alapján a tájékoztatási kötelezettség - idõtartamát az adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja. A korlátozás idõtartama személyes adatok esetében öt évnél, különleges adatok esetében pedig húsz évnél rövidebb nem lehet."

6. § Az Avtv. 18. §-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az adatkezelõ az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelõ felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelõ mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül esõ elháríthatatlan ok idézte elõ."

7. § Az Avtv. 28. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"g) az adatkezelõ, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét (székhelyét), az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységét."

8. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) E törvény a nyilvántartás törvényességét annak célhoz kötöttségével, az adatkezelés feltételeinek és a személyes adatok körének pontos meghatározásával, az adatkezelési jogosultságoknak a nyilvántartás szervei közötti megosztásával, továbbá az adatkezelés idõbeni korlátozásával biztosítja."

9. § Az Nytv. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) E törvény hatálya kiterjed a személyiadat-nyilvántartási, az adatkezelési, a lakcímbejelentési eljárásra és - a külföldön élõ magyar állampolgárok kivételével - a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra, valamint az személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggõ eljárásra."

10. § Az Nytv. 5. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(10) Archív adatok azok az adatok, amelyek a polgár adatainak változása miatt már nem részei az aktuális és a történeti adatállománynak, továbbá azok a korábbi alapiratok, amelyek a nyilvántartás alapját képezték."

11. § Az Nytv. 5. §-a a következõ (11) és (12) bekezdésekkel egészül ki:

"(11) Személyi azonosító: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelmûen azonosító, különleges adatra nem utaló - külön törvényben meghatározott módon képzett - számjegysor.

(12) Okmányazonosító: a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány nyomtatványnak, illetõleg a személyazonosító igazolvány nyomtatványának azonosítására alkalmazott jel."

12. § Az Nytv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fõvárosi kerületi) önkormányzat jegyzõje, a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje és a 9. §-ban meghatározott - az egész országra kiterjedõ illetékességgel mûködõ - központi hivatal látja el."

13. § Az Nytv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A jegyzõ

a) kezdeményezi a település közigazgatási területén lakcímmel rendelkezõ polgár adatainak illetve adatváltozásainak, valamint a polgár adataiban a település közigazgatási területén bekövetkezett változásnak a nyilvántartáson történõ átvezetését;

b) végzi a polgár személyi azonosítóval történõ ellátásával, annak módosításával, illetõleg visszavonásával kapcsolatos feladatokat;

c) ellátja a lakcímbejelentés tudomásul vételével összefüggõ elsõ fokú hatósági feladatokat;

e) az érintett egészségügyi okból történõ akadályoztatása esetén - ha nem végzi a 7/A. § szerinti feladatokat - átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenõrzi a kérelmezõ jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

g) gondoskodik a személyes adatok védelmérõl."

14. § Az Nytv. 7/A. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"7/A. (1) A kormányrendeletben kijelölt - körzetközponti feladatokat ellátó - települési önkormányzat jegyzõje a polgármesteri hivatal részeként okmányirodát mûködtet. A jegyzõ - a kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén lakcímmel rendelkezõ polgár tekintetében -

a) ellenõrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az okmány kitöltésérõl és gondoskodik a polgár részére történõ átadásáról;

b) végzi a személyi azonosítóról és a lakcímrõl szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történõ kézbesítésével kapcsolatos feladatokat;

c) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetõleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.

(2) A személyazonosító igazolvánnyal összefüggõ hatósági ügyben elsõ fokon az okmányiroda jár el.

(3) Az okmányiroda folyamatos és a szakmai szabályoknak megfelelõ mûködtetését a kijelölt települési önkormányzat biztosítja."

15. § Az Nytv. a következõ 7/B. §-sal egészül ki:

"7/B. § A körzetközponti feladatokat ellátó település jegyzõje az illetékességi területén lakcímmel rendelkezõ polgár tekintetében átvezeti a nyilvántartáson a személyi- és lakcím adatokat illetõleg adatváltozásokat, továbbá a polgárnak a jegyzõ illetékességi területén bekövetkezett adatváltozását."

16. § Az Nytv. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) közremûködik a nyilvántartás adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében;"

17. § (1) Az Nytv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelõje országos illetékességgel a belügyminiszter irányítása alatt álló önálló központi hivatal (a továbbiakban: Hivatal)."

(2) Az Nytv. 9. §-a (2) bekezdésének a)-d) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

" a) szakmailag irányítja és ellenõrzi a nyilvántartás szervei feladatainak teljesítését;

b) elsõfokú hatósági jogkörében gondoskodik a személyi azonosító képzésérõl;

c) kezeli és mûködteti a nyilvántartás központi rendszerét és abból - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében - elsõfokú hatósági jogkörében adatszolgáltatást teljesít;

d) ellenõrzi a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét;"

(3) Az Nytv. 9. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"f) elsõ fokú hatósági jogkörében ellátja a 4. § (2) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó, külföldön élõ magyar állampolgárok adatainak nyilvántartásba vételével, a nyilvántartott adatok módosításával, illetõleg törlésével kapcsolatos feladatokat;"

(4) Az Nytv. 9. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"g) adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatkezelési mûveletek, technikai feladatok elvégzésével;".

(5) Az Nytv. 9. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"h) a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplõ adatai alapján történõ azonosítása, illetõleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban kezeli a 29. § (3) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következõ indokait:

ha) a katonai szolgálatra történõ bevonulást;

hb) a szabadságvesztés, kényszergyógykezelés, vagy pénzbírságot helyettesítõ elzárás letöltésének megkezdését, az õrizetbe vagy elõzetes letartóztatásba vételt;

hc) a Magyar Köztársaság területének külföldi letelepedés szándékával történõ elhagyását;

hd) a bevándorlási engedély visszavonását, illetõleg a menekült jogállás megszûnését;

he) a magyar állampolgárság megszûnését;

hf) a tulajdonos halálát."

(6) Az Nytv. 9. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Hivatal Központi Okmánytárában - adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva - kezeli:

a) a személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímjelentõ lapokat, valamint az ezen iratokban szereplõ adatok változását igazoló okmányokat;

b) a külföldön élõ magyar állampolgároknak a nyilvántartással kapcsolatos bejelentéseit, illetõleg nyilatkozatait tartalmazó iratokat;

c) a nyilvántartási eljárásban keletkezett - a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos alapiratokat, az anyakönyvi bejegyzések alapiratainak kivételével;

d) a területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, 1993. június 1-je elõtt keletkezett iratokat és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és idõpontját lehet átvezetni.

Az adatállományból adatot szolgáltatni az érintetten kívül, a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóságok, az ügyészség, valamint a Belügyminisztérium állampolgársági és névváltoztatási ügyeket intézõ szerve törvényben elõírt feladatainak ellátáshoz, továbbá a 17. § (2) bekezdésének

a)-c) pontjai szerinti adatok felhasználásának célját és jogalapját igazoló adatigénylõ részére lehet, feltéve, ha az adatszolgáltatást a történeti adatállományból nem lehet teljesíteni."

18. § (1) Az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) magyar, vagy külföldi állampolgárságát, illetõleg hontalanságát (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült, illetõleg bevándorolt jogállását;"

(2) Az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"f) személyi azonosítóját;"

(3) Az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"k) családi állapotát, a házasságkötés helyét;"

(4) Az Nytv. 11. §-a (1) bekezdése a következõ m) ponttal egészül ki:

"m) személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcímérõl kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját."

19. § Az Nytv. 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"12. § (1) A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszûnésétõl, illetõleg a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától számított 15 évig.

(2) A Központi Okmánytárban a 9. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, illetõleg okiratokat az (1) bekezdés szerinti idõpont lejártától számított negyven évig kell megõrizni.

(3) A nyilvántartás történeti állományából, valamint a Központi Okmánytárból - a 9. § (4) bekezdésében tett kivétellel - e törvény általános szabályai szerint teljesíthetõ adatszolgáltatás.

(4) A történeti állományban, továbbá a Központi Okmánytárban tárolt adatokat, okiratokat az e törvényben meghatározott megõrzési idõ lejárta után egy éven belül meg kell semmisíteni, illetõleg törölni kell."

20. § (1) Az Nytv 17. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) név- és lakcímadatok, anyja neve, állampolgárság, születési hely, születési idõ, családi állapot, a házasságkötés helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;"

(2) Az Nytv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A személyazonosító igazolvány okmányazonosítója alapján a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból, a polgár, a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet írásbeli kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén a személyazonosító igazolvány kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényérõl adatok szolgáltathatók."

21. § Az Nytv. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"18. § (1) Egyedi adatszolgáltatás elsõsorban az adatigénylõ lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye szerint, illetõleg az érintett polgár ismert lakcíme szerint illetékes jegyzõtõl kérelmezhetõ. A Központi Hivataltól akkor igényelhetõ az egyedi adatszolgáltatás, ha az a jegyzõ által - a szükséges technikai feltételek hiányában, vagy egyéb okból - nem, illetõleg csak célszerûtlenül teljesíthetõ.

(2) Csoportos adatszolgáltatás a településen, illetõleg az okmányiroda illetékességi területén lakcímmel rendelkezõ polgárok adatairól az illetékes jegyzõtõl, a polgárok szélesebb körének adatait érintõen a Hivataltól igényelhetõ.

(3) Adatszolgáltatás helyett a kérelmezõ igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartás illetékes szerve az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg és

a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név- és lakcím adataikat a kérelmezõ rendelkezésére bocsáthassa, vagy

b) arról értesítse, hogy a kérelmezõt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni."

22. § Az Nytv. 23. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a választási szerv a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben, valamint az országgyûlési, a helyi önkormányzati és kisebbségi önkormányzati képviselõ, az országos kisebbségi önkormányzati közgyûlés tagjai és a polgármesterek választásáról szóló törvényekben meghatározott feladatai ellátásához;"

23. § Az Nytv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar vagy - a nyilvántartás hatálya alá tartozó - külföldi állampolgár, illetõleg hontalan személy lakcím ügyében a 7. § (1) bekezdése szerint illetékes jegyzõ jár el."

24. § (1) Az Nytv. 29. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"f) nemét;"

(2) Az Nytv. 29. §-a (3) bekezdésének h) és i) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"h) saját kezû aláírását, illetõleg a cselekvõképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy törvényes képviselõjének aláírását,

i) a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét."

(3) Az Nytv. 29. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A polgár személyazonosságát - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a (3) bekezdés a)-d) és g)-h) pontjaiban meghatározott adatokat. Az elõzõeknek megfelelõ adattartalmú érvényes hatósági igazolvány bemutatása esetében személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhetõ más okmány bemutatására."

(4) Az Nytv. 29. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

"(5) A személyazonosító igazolvány nemzetközi szerzõdésben meghatározott esetben külföldre utazásra, illetõleg onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány."

(5) A Nytv. 29. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A polgár köteles igényelni a személyazonosító igazolvány kiadását, amennyiben nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal."

25. § Az Nytv. 31. §-a a következõ (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

"(5) A jegyzõ nyilvántartást vezet azokról a köztisztviselõkrõl, akik az eljárás során jogosultak az egyes okmány-nyilvántartások adataihoz hozzáférni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett köztisztviselõ természetes személyazonosító adatait;

b) okmány-nyilvántartásonként elkülönítve a hozzáférési jogosultságot, a hozzáférési jogosultság kezdõ idõpontját és idõtartamát, valamint a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és idõpontját.

(7) A jegyzõ a (6) bekezdésben meghatározott adatokat legkésõbb a jogosultság kezdõ idõpontját megelõzõ munkanapon közli a Hivatallal."

26. § Az Nytv. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (3) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetõleg értesítésért - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a belügyminiszter rendeletében meghatározott összegû igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."

27. § (1) Az Nytv. 47. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) az okmányirodák illetékességi területét és mûködésük szabályait."

(2) A Nytv. 47. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a pénzügyminiszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetõleg értesítésért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj összegét;"

(3) A Nytv. 47. §-ának (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki:

"e) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel egyetértésben az okmányirodák mûködésének személyi és technikai feltételeit."

(4) A Nytv. 47. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A helyi önkormányzatok felhatalmazást kapnak arra, hogy - a belügyminiszterrel egyeztetve - rendeletben meghatározzák azokat a szervezeteket, amelyek a nyilvántartás részére adatfeldolgozást végezhetnek."

(5) A Nytv. 47. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az okmányirodák mûködését és illetékességi területét a belügyminiszter - két évenként - rendszeresen felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeként, vagy a települési önkormányzat képviselõ-testületének kezdeményezésére a belügyminiszter a Kormánynál kezdeményezheti okmányiroda illetékességi területének módosítását, okmányiroda létesítését vagy megszüntetését."

28. § A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 29. §-ának (1) bekezdése a következõ f) és g) ponttal egészül ki:

"f) a lakcím, a tartózkodási hely cím érvényességi ideje,

g) okmányazonosító."

29. § A Szaz. tv. 29. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejûleg ne váljon megismerhetõvé."

30. § A Szaz. tv. 32. §-ának g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"g) a választási szerv a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben, valamint az országgyûlési, a helyi önkormányzati és kisebbségi önkormányzati képviselõ, az országos kisebbségi önkormányzati közgyûlés tagjai és a polgármesterek választásáról szóló törvényekben meghatározott feladatai ellátásához;"

31. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 18. §-ának (1) bekezdése a következõk szerint módosul:

"(1) A 16. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozás hatálya alatt álló állampolgár kérelmére az útlevélhatóság - különös méltánylást érdemlõ okból - meghatározott idõtartamú külföldre utazást engedélyezhet. Az utazás engedélyezéséhez a 16. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott esetben a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követõen a bíróság, a 16. § (1) bekezdésének c) pontja esetében a bíróság, e) pontja esetében pedig a 16. § (3) bekezdésében meghatározott szerv hozzájárulása szükséges."

(2) Az Utv. 27. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az útlevélhatóság, illetõleg a központi adatkezelõ szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban való személyazonosítás céljára adatot szolgáltathat az érintett polgár arcképmásáról és aláírásáról, valamint uti okmányának érvényességi idejérõl."

32. § A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Bv. tvr.) 74. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A kitiltott a kitiltás tartama alatt köteles a kitiltást elrendelõ határozatot vagy annak hiteles kivonatát magánál tartani, és ha a rendõrség igazoltatja, a határozatot a személyazonosító igazolvánnyal együtt bemutatni."

33. § A Bv. tvr. 96. §-a a következõ f) ponttal egészül ki:

"f) a pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogó felügyeletet elrendelõ határozatot magánál tartani, és ha a rendõrség igazoltatja, a határozatot a személyazonosító igazolvánnyal együtt bemutatni."

34. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüavtv.) 3. §-ának i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a következõ új l) ponttal egészül ki:

"i) adatkezelõ: a betegellátó, az intézményvezetõ és az adatvédelmi felelõs;"

"l) adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki vagy amely az adatkezelõ megbízásából az egészségügyi és személyazonosító adatok feldolgozását végzi."

(2) Az Eüavtv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az egészségügyi ellátó hálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésére - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - jogosult

a) a betegellátó,

b) az intézményvezetõ, valamint

c) az adatvédelmi felelõs."

(3) Az Eüavtv. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6. § Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése és feldolgozása során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá."

(4) Az Eüavtv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az adatkezelõ - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, továbbá az adatfeldolgozó az orvosi titkot köteles megtartani."

(5) Az Eüavtv. 10. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A 4. § (1) bekezdése szerinti célból történõ adatkezelés és adatfeldolgozás esetén az egészségügyi ellátóhálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbíthatók, illetve összekapcsolhatók."

(6) Az Eüavtv. 10. §-ának (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A 4. § (1) bekezdése szerinti adatkezelés és adatfeldolgozás esetén az érintett betegségével kapcsolatba hozható minden olyan egészségügyi adat továbbítható, amely a gyógykezelés érdekében fontos, kivéve, ha ezt az érintett írásban kifejezetten megtiltja."

(7) Az Eüavtv. 30. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a második mondatból a "(2) bekezdés kivételével" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés kivételével" szövegrész lép:

"(1) Az egészségügyi dokumentációt - a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételek, valamint a (7) bekezdés kivételével - az adatfelvételtõl számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megõrizni."

(8) Az Eüavtv. 30. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2)-(6) bekezdések számozása (3)-(7) bekezdésre változik:

"(2) Képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvétel esetén az arról készített leletet kell - a felvétel készítésétõl számított - legalább 30 évig megõrizni."

(9) Az Eüavtv. 32. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"b) ellenõrzi az adatkezelõk és adatfeldolgozók adatkezeléssel, illetve adatfeldolgozással összefüggõ tevékenységét,".

"d) biztosítja az adatkezeléssel és adatfeldolgozással foglalkozó személyek adatkezelési oktatását,".

35. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 35. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bérlõ a közüzemi vízfogyasztásért és csatornahasználatért díjmegtérítést köteles fizetni. A díjmegtérítés mértékében a bérbeadó és a bérlõ a bérleti szerzõdésben állapodnak meg. Az önkormányzat tulajdonában és az állami szervek vagyonkezelésében lévõ lakások, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek díjmegtérítésre vonatkozó általános szabályait a Kormány, a részletes szabályokat az önkormányzat, illetõleg a bérbeadás feltételeinek megállapítására jogosult miniszter rendeletben állapítja meg."

36. § A települési önkormányzat jegyzõje az érintett személy egészségügyi okból történõ akadályoztatása esetén végzi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmének átvételével, a kérelmezõ jogosultságának és személyazonosságának megállapításával, valamint a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.

37. § Az Nytv. 9. §-ának (3) bekezdésében felsorolt 2001. január 1-jét megelõzõen keletkezett papíralapú okmányokat a központi hivatal 2010. január 1-jéig megõrzi. Ezt követõen az iratokat a levéltárra vonatkozó rendelkezések szerint kell selejtezni.

38. § (1) Ez a törvény - a (2) - (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg az Nytv. 47. §-a (1) bekezdésének a) pontjából az "átmeneti" szövegrész hatályát veszti.

(2) E törvény 8-9. §-ai, 11-12. §-ai, 14. §-a, 17. §-ának (4)-(5) bekezdése, 18. §-ának (2) és (4) bekezdése, 20. §-ának (2) bekezdése, 22-25. §-ai, valamint 28-33. §-ai és 36. §-a 2000. január 1-jén lépnek hatályba, ezzel egyidejûleg az Nytv. 14. §-ának f) és m) pontja, valamint a Szaz. tv. 29. §-ának (3) bekezdése, továbbá a Bv. tvr. 94. §-ának (2) bekezdésébõl a "bejegyzi a pártfogolt személyi igazolványába az intézkedéssel kapcsolatos rendelkezéseket" szövegrész és a Bv. tvr. 103. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

(3) E törvény 10. §-a, 13. §-a 15-16. §-ai, 17. §-ának (1)-(3) bekezdései, 18. §-ának (1) és (3) bekezdése, 19-a, 20. §-ának (1) bekezdése, 21. §-a, továbbá 26. §-a és 37. §-a 2001. január 1-jén lépnek hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti e törvény 36. §-a, továbbá az Nytv. 3. §-ának (1) bekezdésébõl a "települési (fõvárosi kerületi), területi és központi szinten mûködõ" szövegrész, a Nytv. 7. §-ának (1) bekezdése, továbbá a Nytv. 8. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja és 11. §-ának (2), (4) és (5) bekezdése.

(4) E törvény 35. §-a a kihirdetése napján lép hatályba.

A közigazgatás korszerûsítése, valamint a bûnmegelõzés és a bûnüldözés hatékonyságának javítására irányuló törekvés - figyelemmel a hatósági okmányok közhitelességéhez fûzõdõ társadalmi érdekekre - indokolttá teszi a személyes adatok kezelésére vonatkozó alapvetõ törvényi szabályozás felülvizsgálatát.

Ennek keretében kerül sor a törvényjavaslatban (a továbbiakban: Javaslat) foglalt törvényi szabályok módosítására.

A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) hatályba lépése óta az információ technológia fejlõdése lehetõvé tette, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos döntések meghozatala és azok technikai végrehajtása mind szervezetileg, mind technikailag elkülönüljön. Ez a körülmény azonban a felelõsségi viszonyok átalakulását is jelenti, ami szükségessé teszi az adatfeldolgozó fogalmának és felelõsségének önálló meghatározását.

Az Európai Unió Tanácsának 95/46/EC Irányelve "Az egyénnek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelmérõl és ezeknek az adatoknak a szabad áramlásáról" egyértelmû definíciót tartalmaz az adatkezelõ és az adatfeldolgozó fogalmának elhatárolására, valamint külön rendelkezéseket fogalmaz meg az adatfeldolgozó felelõsségének meghatározására.

A Javaslat- az Avtv. módosulása útján - e szabályokat rögzíti anélkül, hogy a törvény szerves egysége és logikája megbomlana.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 1992. november 30-án lépett hatályba.

Az Nytv. - az európai jogi szabályozás adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe véve - szabályozta a személyi adat- és lakcímnyilvántartás mûködésének törvényes feltételeit, ennek keretében a nyilvántartás elveit, hatályát, szervezetét, adatgyûjtési és adatszolgáltatási rendszerét.

Az Nytv. alapvetõ rendelkezései - a hatálybalépésétõl szükségessé vált módosításoknak az 1995. évi XLVIII. törvénnyel, valamint az 1996. évi XX. törvénnyel történt megvalósításával - beváltak.

Az Nytv. jelenlegi módosítását a következõ tények és körülmények indokolják:

A Kormány - a 2205/1997. (VII. 16.) Korm. határozattal módosított - 2380/1996. (XII. 20.) Korm. határozatával új, korszerû okmánycsalád kidolgozásáról és bevezetésérõl döntött.

Az okmánykorszerûsítés tárgyát a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó biztonsági okmányok a személyazonosságot igazoló-, az úti-, gépjármûvezetõi-, valamint a gépjármû-azonosító okmányok képezik.

A korszerûsítés során biztonságosabb okmányokkal kell felváltani a korábban rendszerbe állított okmányokat, és olyan igazgatási, illetõleg informatikai rendszert szükséges kiépíteni, amely alkalmas az okmány használat jogosságának ellenõrzésére, valamint a visszaélések megakadályozására.

A 2205/1997. (VII. 16.) Korm. határozat 5. pontjának a) alpontja rendelkezett arról, hogy az okmányokkal kapcsolatos lakossági ügyintézésnek decentralizáltan, körzetközponti illetékességgel kell megvalósulnia.

A Kormány intézkedése alapján három alternatívát kellett megvizsgálni: az okmányiroda a városi rendõrkapitányságon, a közigazgatási hivatal városi kirendeltségein, vagy a városi önkormányzat polgármesteri hivatalban valósuljon-e meg. A vizsgálat alapján az okmányirodákat a városi (fõvárosi kerületi) önkormányzatok jegyzõinél célszerû elhelyezni. Az okmányirodák kijelölésére, illetékességi területük megállapítására a Kormány kap felhatalmazást.

A vonatkozó kormányhatározatban megfogalmazottak szerint az útlevél, a személyazonosító igazolvány, a jármû-vezetõi engedély elõállítását és a személyazonosító adatok kitöltését országos szinten, központosítottan; az egyéb okmányok elõállítását és kiadásának rendjét pedig a biztonsági és gazdaságossági szempontok figyelembevételével decentralizáltan kell kialakítani. A korszerû okmánycsalád bevezetéséhez kapcsolódó kitöltési rendszer lehetõvé teszi az adatokhoz való gyors hozzáférés eszközrendszerének megteremtését mindazon államigazgatási, rendvédelmi, határõrizeti és külügyi szerveknél, amelyeknek az okmányokkal kapcsolatosan jogszabályban meghatározott feladatuk van.

A Belügyminisztérium a technológiailag megújított útlevelek bevezetésével olyan elõkészítõ munkát folytatott, melynek eredményeképpen nemcsak a tömegesen lejáró úti okmányok érvényesítését, hanem a korszerûbb okmányok rendszerbeállítását is megalapozta. (Ez tette lehetõvé a gépjármû bûnözés további csökkentése, illetõleg a polgárok vagyon biztonságának növelése érdekében a törzskönyv 1999. január 1-jei bevezetését is. )

Jelenleg a polgárok egyes okmányaikat különbözõ hatóságoknál (pl. rendõrségnél), adott esetben eltérõ ügyfélfogadási idõben, más-más kérelem kitöltésével és különféle mellékletek csatolásával szerezhetik be.

Az okmány-kitöltés új rendszerében, az okmányirodák létrehozása után a modern, digitalizált fénykép-elõállítási és adat-feldolgozási technológia bevezetése feleslegessé teszi a fényképek és az igénylõ lapok beszerzését, a kitöltés zárt rendszerû mûködési modellje pedig növeli a megbízhatóságot, és lerövidíti az ügyintézési idõt is. A személyazonosító igazolvány kiadásával kapcsolatos rendõrségi feladatok megszûnnek.

Elõnye még a rendszernek, hogy

• megfelel azoknak a biztonsági követelményeknek, amelyeket az európai uniós gyakorlathoz való közeledés folyamatában érvényesíteni kell;
• a jelenleginél hatékonyabban és gazdaságosabb feltételek mellett állíthatók ki a rendszerbe integrált okmányok;
• az okmányok közhitelessége fokozható és az okmányokkal való visszaélés hatékonyan megelõzhetõ.

Az új, nemzetközi követelményeknek megfelelõ okmánycsalád említett, kiemelt biztonsági okmányainak meghatározó szerepe és jelentõsége van a korszerûsítés folyamatában. A további hatósági igazolványok kiállítását az egyes okmányok sajátosságainak, a megszemélyesítés biztonságának és gazdaságosságának figyelembevételével kell meghatározni. Ezért a személyi azonosítóról és a lakcímrõl szóló hatósági igazolvány - miként a jármû forgalmi engedély, határátlépési engedély stb. - kiállítására a körzetközponti feladatokat ellátó okmányirodán kerülhet sor.

A feladatok okmányirodákhoz való telepítését fokozatosan indokolt megvalósítani olyan módon, hogy az okmánykorszerûsítési program elsõ lépcsõjeként 2000. január 1-jétõl az útlevél, a személyazonosító igazolvány, a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, 2001. január 1-jétõl a vezetõi engedély, gépjármû törzskönyv és a forgalmi engedély, majd késõbbiekben további okmányok ügyintézésével kapcsolatos feladatok lépcsõzetes telepítésével történjék.

Az okmányirodák alapvetõ feladata a belügyminiszter hatáskörébe tartozó okmányok esetében a személyazonosító adatok felvételezésére, ellenõrzésére, a személyazonosítás elvégzésére, a nyilvántartások (helyben keletkezett adatokkal történõ) javítására, kiegészítésére, az adatszolgáltatásra, egyes okmányok kitöltésére és a helyi okmánytár kezelésére terjedne ki.

Az okmánycsaládba tartozó okmányok kiadására és a használatuk ellenõrzésére irányuló eljárások során igénybe vehetõ alapnyilvántartás a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása. Az elõzõekben ismertetett célok megvalósíthatósága érdekében indokolt

• átalakítani és megújítani a nyilvántartás szervezeti, illetõleg informatikai rendszerét. Ennek keretében megszüntetni az adatállomány helyi, területi és központi szervek közötti megosztottságát, továbbá újra szabályozni a nyilvántartási szervek adatkezelési jogosultságát, hatáskörét és illetékességét;
• az új okmányok kiadásával összefüggõ eljárási rend alapvetõ szabályainak megállapítása. Ennek keretében új intézményrendszerként a körzetközponti feladatokat ellátó okmányirodák létrehozásának megalapozása.
• A nyilvántartás szolgáltató képességének javítása, a nyilvántartás alapjait képezõ - jelenleg döntõen papíralapú, csak manuálisan kezelhetõ - okiratok és fényképek elektronikus iratként, számítógépes adathordozón való tárolása.

A Javaslat a személyazonosításra alkalmas okmányok közül csak egy okmány kiváltását teszi kötelezõvé, ezáltal megszûnik a személyazonosító igazolvány kiváltás általános kötelezettsége. A lakcím igazolására a továbbiakban a személyi azonosítót tartalmazó hatósági igazolvány szolgál. Emiatt szükséges módosítani a személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvénynek a személyi azonosítóról kiadásra kerülõ hatósági igazolvány adattartalmára vonatkozó rendelkezéseit.

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása a személyazonosító igazolvány kötelezõ kiváltásának megszûnéséhez kapcsolódik, lehetõvé téve az útlevél nyilvántartásban kezelt fényképnek a személyazonosítás céljára történõ felhasználását.

Az okmánykorszerûsítési program végrehajtására vonatkozó kormányhatározatban megfogalmazott célok eléréséhez tervezett egyik legfontosabb eszköz a közigazgatás profiltisztítása, az igazgatási és szolgáltatási tevékenységek szétválasztása, a jogi környezet megteremtése, amely decentralizált adat-felvételezést és jogosultság ellenõrzést (körzetközponti okmányirodák), valamint központi adatkezelést (központi hivatal) eredményez.

A Javaslat egyértelmûen meghatározza az adatkezelõnek és az adatfeldolgozónak a személyes adatok védelmével kapcsolatos jogosítványait és felelõsségét, valamint azt, hogy az érintettel szemben az adatkezelõ tartozik kártérítési felelõsséggel, természetesen azzal a megszorítással, hogy azt a polgári jog szabályai szerint átháríthatja az adatfeldolgozóra.

A hatályos Avtv. fogalom-meghatározása a gyakorlatban gondot okozott, hiszen a konkrét hatósági jogosítványokkal rendelkezõ szervezetet fogalmilag nem választotta el az adatfeldolgozó szervezettõl, amely pedig ténylegesen hatósági jogkört nem gyakorolt és szervezetileg is jól elkülönült. Az adatkezelõ felelõssége eddig is abban állt, hogy az adatkezelõ által hozott hatósági döntések technikai végrehajtásáról gondoskodott. A fogalmak Avtv.-ben történõ elválasztása tiszta jogi és felelõsségi viszonyokat teremt. A módosítás továbbá az adatfeldolgozóra vonatkozóan is tartalmazza az érintett tájékoztatásának kötelezettségét, valamint az adatfeldolgozót illetõen az adatvédelmi biztos részére történõ bejelentési kötelezettséget.

A Javaslat alapján - a nyilvántartás átalakítása és megújítása keretében - megszûnik az adatállomány helyi, területi és központi szervek közötti megosztása.

A törvény tárgyi hatálya a Javaslat szerint már nem csupán a személyazonosító igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárásra, hanem a személyiadat- és lakcímnyilvántartáson alapuló egyéb, személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló okmányok kiadásával összefüggõ eljárásokra is kiterjed. (Ilyen okmányok az útlevél, a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, 2001. január 1-tõl a vezetõi engedély, a gépjármû törzskönyv és a forgalmi engedély.)

A Javaslat az értelmezõ rendelkezések körében pontosítja az archív adatok fogalmát. Ezen túlmenõen a törvény alkalmazása szempontjából nélkülözhetetlen a "személyi azonosító", valamint az "okmányazonosító" meghatározása, amelyet a hatályos törvény fogalomrendszerbe kell illeszteni.

A nyilvántartás szervezetében, a hatásköri és illetékességi szabályok tekintetében a Javaslat lényeges változásokat tartalmaz. Megszûnik a nyilvántartás területi tagozódása, egyidejûleg az egységes nyilvántartáshoz kapcsolódó igazgatási feladatok központi, területi és helyi megosztása átalakul.

1. Az egyes hatáskörök címzettjei elsõ helyen a települési önkormányzatok jegyzõi. A jegyzõk hatáskörének megváltozását a kormányrendeletben kijelölt - körzetközponti feladatokat ellátó - okmányirodák létrehozása alapozza meg. A kijelölt települési önkormányzatok polgármesteri hivatalainak részeként okmányirodák jönnek létre. A hagyományos jegyzõi feladatokhoz képest ezek az okmányirodák - a városi (fõvárosi kerületi) jegyzõkhöz telepítve - speciális feladatokat látnak el a jövõben. Ezért a jegyzõk között a hatásköröket meg kell osztani.

A decentralizáltan megvalósuló lakossági ügyintézés a rendszerbeállított, biztonságos okmányok tekintetében - korszerû informatikai rendszer kiépítése mellett - alkalmas az okmányhasználat jogosságának ellenõrzésére és a visszaélések megakadályozására is.

A digitalizált fénykép- elõállítás és a korszerû adat-feldolgozási technológia feleslegessé teszi a fényképek és az igénylõlapok beszerzését, hiszen mindez egy helyen, megbízhatóan, az ügyintézési határidõt lényegesen lerövidítve megtörténik az okmányirodákban.

Jelentõs elõrelépés, hogy a jövõben a személyazonosító igazolvány kiadásával kapcsolatos rendõrségi feladatok megszûnnek, e hatáskör az okmányirodákhoz kerül, amely elsõ fokon jár el.

2. A megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje biztosítja a nyilvántartással kapcsolatos technikai feltételeket, közremûködik az adatkezelés és adatszolgáltatás megszervezésében. A közigazgatási hivatal vezetõje - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik - másodfokon dönt azokban az ügyekben, amelyekben elsõ fokon a jegyzõ járt el.

3. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás országos illetékességgel eljáró szerve a központi hivatal. A hivatalt továbbra is a belügyminiszter irányítja, feladat- és hatásköreit a Javaslat módosítja.

A hivatal feladatai között a Javaslat az eddig kormányrendeletben meghatározott adatkört törvényi szintre emeli. Ennek megfelelõen a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának ténye mellett a törvény sorolja fel az elvétel, illetõleg a bevonás indokait.

A nyilvántartás adatköre a Javaslat szerint bõvül a házasságkötés helyére utaló adattal, illetõleg az okmányazonosítóval. A Javaslat a nyilvántartás adattartalmát érintõen a Nytv. hatálybalépést követõ jogszabály módosításokat tükrözõ pontosításokat is tartalmaz.

A személyes adatok kezelésével összefüggõ törvényi szintû szabályozási igény az, hogy pontosan meg kell határozni - a nyilvántartás adattartalma mellett - az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket is.

A Javaslat az adatszolgáltatás helyett azt is lehetõvé teszi, hogy bármely kérelmezõ számára a nyilvántartás illetékes szerve kapcsolatfelvétel céljából tájékoztatást nyújtson.

Ha bárki egy általa megjelölt személyt vagy személyi kört keres, a nyilvántartás szerve a keresett személyt értesíti, és írásos hozzájárulását kéri név- és lakcímadatának a kérelmezõ rendelkezésére bocsátásához; vagy a keresett személyt arról értesíti, hogy vele a kapcsolatot fel kívánják venni és a kérelmezõt közvetlenül keresse meg.

A Javaslat alapján a személyazonosító igazolvány adattartalma megváltozik, az általános kiváltási kötelezettség megszûnik.

A polgár a személyazonosságát ezentúl nem csak a személyazonosító igazolvánnyal, hanem minden egyéb olyan hatósági igazolvánnyal (pl.: útlevéllel) is igazolhatja, amely tartalmazza a törvényben meghatározott adatokat.

A polgár akkor és csak akkor köteles a személyazonosító igazolvány kiváltására, ha nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal.

A Javaslat e helyütt az ún. "adatszolgáltatási nyilvántartásról" rendelkezik, azaz nyilvántartási kötelezettséget ír elõ arról, hogy okmány-nyilvántartásonként kik jogosultak az adatokhoz hozzáférni.

A hatályos Nytv. 47. §-ában foglalt felhatalmazó szabályokat a Javaslat az okmányirodák létrehozásával és hatáskörük megállapításával összefüggésben, illetõleg az adatszolgáltatásért és tájékoztatásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj mértékének rendeleti megállapítása miatt pontosítja.

A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosításával a Javaslat - figyelemmel a személyazonosító igazolvány általános kiváltási kötelezettségének megszûnésére és arra, hogy a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a polgár érvényes lakcím adatát - kiegészíti a hatósági igazolvány adattartalmát.

A személyi azonosítóról és a lakcímrõl szóló hatósági igazolvány formáját a Javaslat szerint úgy kell kialakítani - pl.: kétoldalú okmány formájában -, hogy a személyi azonosító és a lakcím adat egyidejûleg nem váljon megismerhetõvé.

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény alapján az utazási korlátozás hatálya alatt álló állampolgár kérelmére meghatározott idõtartamú külföldre utazást lehet engedélyezni. Ahhoz, hogy az útlevélhatóság az engedélyt kiadja, a törvényben meghatározott szerv hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást adó szervek pontosítását végzi el a Javaslat.

A Javaslat továbbá lehetõvé teszi, hogy az útlevélhatóság, illetõleg a központi adatkezelõ szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás részére az érintett polgár arcképmásáról, aláírásáról és az úti okmány érvényességi idejérõl adatot szolgáltasson a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljáráshoz.

A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. módosításával a Javaslat kötelezõvé teszi, hogy a kitiltott, illetõleg a pártfogolt a kitiltás vagy a pártfogó felügyelet tartama alatt az elrendelõ határozatot (vagy a kitiltást elrendelõ határozat hiteles kivonatát) magánál tartsa, és igazoltatás esetén a személyazonosító igazolvánnyal együtt bemutassa.

A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosítása a Javaslat szerint tartalmi megkülönböztetést tesz az adatkezelõ és az adatfeldolgozó között. Ezért az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény pontosítása is szükségessé vált. A pontosításon túlmenõen a Javaslat egyértelmûen szabályozza az egészségügyi dokumentációk körébõl a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvétel tekintetében az arról készült lelet megõrzési idejét.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerint a bérlõ a közüzemi vízfogyasztásért és csatornahasználatért díjmegtérítést köteles fizetni. Az önkormányzat tulajdonában és az állami szervek vagyonkezelésében lévõ bérlemények díjmegtérítésére vonatkozó szabályokat rendeleti szinten kell megállapítani, ezért a Javaslat pótolja a szükséges felhatalmazó szabályokat.

Az átmeneti és a hatálybalépésre vonatkozó rendelkezések általános szabályain túl a Javaslat az okmányirodák felállítása, mûködésük megkezdése tekintetében, továbbá az egyes okmányokkal kapcsolatos hatáskörök gyakorlásának szempontjából eltérõ szabályokat, hatálybaléptetési idõpontokat állapít meg.