Országgyûlési határozati javaslat
a Magyar Köztársaság hozzájárulásáról a koszovói válság megoldását célzó NATO-fellépéshez tárgyában hozott 59/1998. (X.15.) OGY határozat
módosításáról

Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság hozzájárulásáról a koszovói válság megoldását célzó NATO-fellépéshez tárgyában hozott 59/1998. (X.15.) OGY határozata a következõ 2. ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi szöveg számozása 1. pontra változik:

"2. Az Országgyûlés

hozzájárul továbbá, hogy a NATO Szövetséges Gyorsreagálású Hadtestének (ARRC), vagy egy részének békefenntartási céllal Koszovóba települése esetén, annak mûködési helyén és szervezetében, a Magyar Honvédség állományából legfeljebb 5 fõ, egyéni felszereléssel és fegyverrel, legfeljebb a telepítés idõtartamára szolgálatot teljesítsen."

A NATO Szövetséges Gyorsreagálású Hadtestének (ARRC) - amely az SFOR feladataiban is szerepet vállal - parancsnokságán, annak felkérésére 1998. szeptember óta kétoldalú megállapodás és vezénylés alapján két magyar hivatásos katona, egy tiszt és egy tiszthelyettes teljesít szolgálatot. Feladatukat NATO alárendeltségben, a NATO törzs részeként végzik és összekötõ funkciót is ellátnak. A NATO a Koszovóba telepíteni tervezett erõket az ARRC parancsnoksága alá kívánja rendelni, így a tervek szerint maga az ARRC törzs is telepítésre kerül Koszovóba. Az ARRC parancsnoka azzal a kéréssel fordult a magyar félhez, hogy amennyiben a hadtest parancsnokságát egy NATO hadmûvelet esetén Koszovóba vezénylik, a 2 fõ magyar összekötõ a hadtest parancsnokságával Koszovóba tarthasson.

Hazánk NATO-tagságának követelményeivel mindenképpen összhangban áll az a - csatlakozási tárgyalások során politikai szinten is megerõsített - szándék, hogy Magyarország a NATO integrált katonai struktúrájának részeként hozzá kíván járulni a parancsnoki struktúra mûködéséhez is. Az ARRC törzs tagjaiként ugyanakkor az összekötõ feladatot ellátó két magyar katona nem kerül olyan helyzetbe, hogy személyüket veszélyeztetõ harci cselekmények részesévé váljon.

A hatályos Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pontja szerint az Országgyûlés dönt a fegyveres erõk külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról. A honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény új 259/A. § a) pontja alapján alkalmazásnak minõsül "a fegyveres erõk rendeltetésszerû használata, harctevékenység". Tekintettel arra, hogy a két hivatásos katona - habár személyüket közvetlenül érintõ harctevékenységben nem vesz részt - egy, a NATO-hoz tartozó fegyveres erõ külföldön történõ, rendeltetésszerû használatában mûködik közre, ezért a NATO kérésének teljesítéséhez - az Alkotmány vonatkozó rendelkezése alapján - az Országgyûlés hozzájárulása szükséges. Ezt támasztja alá a 18/1998. (III. 6.) OGY határozat 4. pontja is, amelyben az Országgyûlés a délszláv békefenntartás kérdéskörében, változások esetére kinyilvánította külön határozatának szükségességét.

Az 59/1998. (X.15.) OGY határozat rendelkezik a Magyar Köztársaság hozzájárulásáról a koszovói válság megoldását célzó NATO fellépéshez. Ez a külföldi fegyveres erõk részére csak a magyar légtérnek a mûveletek céljaira és idõtartamára való igénybevételét teszi lehetõvé.

Jelen országgyûlési határozati javaslatban - figyelemmel az ARRC-ben szolgálatot teljesítõ magyar katonák létszámának esetleges bõvülésére - legfeljebb 5 fõre vonatkozó hozzájárulás szerepel.