Tisztában lévén azzal, hogy a fenntartható gazdasági növekedés, a társadalmi fejlõdés és a nyomor felszámolása a fentieknek kitett fejlõdõ országok elsõdleges törekvése, különösen Afrikában, és ez nélkülözhetetlen a fenntarthatóság céljainak eléréséhez,

programjára, továbbá az afrikai országok és más egyéb térségek országainak a tárggyal kapcsolatos nyilatkozataira,

Célkitûzés

1. Ennek az Egyezménynek az a célja, hogy minden szinten hatékony, nemzetközi együttmûködéssel és közös fellépéssel támogatott intézkedésekkel, koordináltan az Agenda 21 ajánlásainak megfelelõ módon küzdjön az elsivatagosodással és enyhítse az aszályok hatását azokban az országokban, amelyekben súlyos aszály és/vagy elsivatagosodás tapasztalható, különös tekintettel Afrikában, azzal a szándékkal, hogy elõsegítse a fenntartható fejlõdés elérését az érintett területeken.

2. Ennek a célktûzésnek az elérése hosszútávú koordinált stratégiákat igényel, amelyek az érintett területeken egyszerre a föld jobb termõképességére, valamint a föld és vízkészletek rehabilitációjára, megóvására és a velük való fenntartható gazdálkodásra irányulnak, amelyek kedvezõbb életfeltételekhez vezetnek, fõként a közösségek szintjén.

Alapelvek

Az Egyezmény célkitûzésének elérése és rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Felek, többek között, a következõk szerint járjanak el:

1. A Részes Felek az ezen Egyezménybõl rájuk háruló kötelességeket külön-külön vagy közösen teljesítik, akár már meglévõ vagy leendõ kétoldalú vagy többoldalú megállapodások, akár azok kombinációja révén, a megfelelõ módon, hangsúlyozva, hogy összehangolt erõfeszítések kívánatosak, és koherens, hosszútávú stratégia kidolgozására van szükség minden szinten.

2. Ezen Egyezmény célkitûzését követve a Részes Felek

3. Az érintett fejlõdõ ország Részes Felek segítségnyújtásban részesülhetnek az Egyezmény megvalósítása érdekében.

Az Érintett Ország Részes Felek kötelességei

A 4. cikkelyben megfogalmazott kötelességeiken felül az Érintett Ország Részes Felek vállalják, hogy

A Fejlett Ország Részes Felek kötelességei

A 4. cikkelyben megfogalmazott általános kötelességeken felül a Fejlett Ország Részes Felek vállalják, hogy

Afrika elsõbbsége

Az ezen Egyezményben foglaltak megvalósítása során a Részes Felek - a régióban uralkodó sajátságos helyzet tükrében - elõnyben részesítik az érintett Afrikai Ország Részes Feleket, anélkül azonban, hogy elhanyagolnák az érintett fejlõdõ ország Részes Feleket a többi régióban.

Kapcsolat más egyezményekkel

1. A Részes Felek ösztönzik az ezen Egyezmény és más kapcsolódó nemzetközi egyezmény, különösen az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény és a Biológiai Sokféleség Egyezmény keretében végzett tevékenységek összehangolását, amennyiben azoknak részes Felei, hogy a lehetõ legnagyobb haszon származzék az egyes megállapodások keretében végzett tevékenységekbõl, és hogy elkerüljék a párhuzamos erõfeszítéseket. A Részes Felek olyan mértékben ösztönzik a közös programokat, különösen a kutatás, a képzés, a rendszeres megfigyelés, valamint az információ-gyûjtés és -csere területén, ahogy azok a tevékenységek hozzájárulhatnak a szóban forgó megállapodások célkitûzéseinek eléréséhez.

2. Ezen Egyezmény rendelkezései nem befolyásolják egyetlen részes Fél semmiféle olyan kétoldalú, regionális vagy nemzetközi egyezménybõl származó jogait és kötelességeit, melyhez azt megelõzõen csatlakozott, amikor ez az Egyezmény hatályba lépett.

1. Az 5. cikkely szerinti kötelességeiknek a regionális végrehajtási melléklet keretében, vagy más módon történõ teljesítése során azok az érintett fejlõdõ vagy más ország Részes Felek, amelyek írásban értesítették az Állandó Titkárságot, hogy nemzeti cselekvési programot szándékoznak készíteni, megfelelõképpen készítsék el, hozzák nyilvánosságra és valósítsák meg a nemzeti cselekvési programokat, lehetõség szerint a meglévõ releváns sikeres tervek és programok, valamint a szubregionális és regionális programok felhasználásával és azokra alapozva, az elsivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére szolgáló stratégia központi elemeként. A programok folyamatosan megújítandók az intézkedések során tapasztaltak és a tudományos kutatások eredményei alapján. A nemzeti cselekvési programok elkészítése szoros kapcsolatban áll a fenntartható fejlõdésre vonatkozó nemzeti politika megfogalmazására irányuló egyéb erõfeszítésekkel.

2. A Fejlett Ország Részes Felek által a 6. cikkelyben foglaltak alapján történõ különbözõ formájú segítségnyújtás során, megállapodás szerint, elsõbbségben részesítik az érintett fejlõdõ ország Részes Felek nemzeti, szubregionális és regionális cselekvési programjainak támogatását, különösen Afrikában, akár közvetlenül, akár az illetékes multilaterális szervezetek révén, avagy mind a kettõ igénybevételével.

3. A Részes Felek bátorítják az Egyesült Nemzetek Szervezete és más illetékes kormányközi szervezetek, egyetemi-fõiskolai intézmények szerveit, pénzalapjait és programjait, az együttmûködésre kész tudományos közösséget és a nem-kormányzati szervezeteket, hogy felhatalmazásuk és képességük szerint támogassák a cselekvési programok kidolgozását, megvalósítását és betartását.

Nemzeti cselekvési programok

1. A nemzeti cselekvési programok célja az elsivatagosodást elõidézõ tényezõk, továbbá az elsivatagosodás leküzdéséhez és az aszály hatásainak enyhítéséhez szükséges gyakorlati tennivalók meghatározása.

2. A nemzeti cselekvési programok részletezzék a kormány, a helyi közösségek és a földhasználók illetékes szerepét, valamint a rendelkezésre álló és szükséges erõforrásokat. Többek között:

3. A nemzeti cselekvési programok többek között az alábbi, az aszályra történõ felkészülést és az aszály hatásainak enyhítését szolgáló tennivalók némelyikét vagy mindegyikét tartalmazhatják:

4. Figyelembe véve az egyes Érintett Ország Részes Felek sajátságos körülményeit és igényeit, a nemzeti cselekvési programok megfelelõképpen tartalmazzák többek között a következõ prioritás-területeken teendõ intézkedések némelyikét vagy mindegyikét, amennyiben azok az érintett területeken az elsivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére szolgálnak és a lakosságot érintik: az alternatív életlehetõségek elõsegítése és a nemzetgazdasági feltételek javítása, azzal a céllal, hogy erõsítsék azokat a programokat, amelyek a nyomor felszámolását, valamint az élelmiszer ellátás biztonságát, a demográfiai változásokat, a természeti erõforrásokkal való fenntartható gazdálkodást, a fenntartható mezõgazdasági termelést, a különbözõ energiaforrások hatékony felhasználását, intézményes és törvényes keretek fejlesztését, az értékelõ és rendszeres megfigyelõ kapacitás, beleértve a hidrológiai és meteorológiai szolgáltatásokat, továbbá a kapacitás bõvítését, az oktatás és a nyilvánosság tájékoztatásának erõsítését célozzák.

Szubregionális és regionális cselekvési programok

Az Érintett Ország Részes Felek megfelelõ módon konzultálnak és együttmûködnek a szubregionális és/vagy regionális cselekvési programok elkészítésében a megfelelõ regionális végrehajtási mellékletek szerint, hogy a nemzeti programok hatékonyságát összehangolják, kiegészítsék és növeljék. A 10. cikkely rendelkezéseit a szükséges változtatásokkal alkalmazzák a szubregionális és regionális programokra. Az ilyen együttmûködések tartalmazhatják az országhatárokon átnyúló természeti erõforrások fenntartható kezelésére, a tudományos-technikai együttmûködés, valamint a megfelelõ intézmények erõsítésére elfogadott közös programokat.

Nemzetközi együttmûködés

Az Érintett Ország Részes Felek más Részes Felekkel és a nemzetközi közösséggel együttmûködve szövetkeznek, hogy biztosítsák a hathatós nemzetközi feltételeket az Egyezmény megvalósításához. Ez az együttmûködés kiterjed a technológia átadásra, valamint a tudományos kutatás és fejlesztés, az információ-gyûjtés és -továbbítás, valamint a pénzügyi erõforrások területére is.

Cselekvési programok kidolgozásának és megvalósításának támogatása

1. A 9. cikkelybõl következõen a cselekvési programok támogatására szolgáló intézkedéseken értjük, többek között

2. Amennyiben az érintett fejlõdõ ország Részes Felek ilyen jellegû támogatásáról van szó, elsõbbségben részesítik az Afrikai Ország Részes Feleket és a legkevésbé Fejlett Ország Részes Feleket.

Cselekvési programok kidolgozásának és megvalósításának koordinálása

1. A Részes Felek, közvetlenül vagy a megfelelõ kormányközi szervezetek révén, szorosan együttmûködnek a cselekvési programok kidolgozásában és megvalósításában.

2. A Fejlett Ország Részes Felek, a fejlõdõ ország Részes Felek, valamint az illetékes kormányközi és nem-kormányzati szervezetek közötti lehetõ legteljesebb együttmûködés biztosítása érdekében a Felek operatív eljárásokat dolgoznak ki, hogy elkerüljék a párhuzamosságot, összehangolják a közös fellépéseket és beavatkozásokat és maximálissá tegyék a segítségnyújtás hatását. A Részes Felek által képviselt fejlõdõ országokban elsõbbséget kell biztosítani a nemzetközi együttmûködés koordinálásának, hogy az eroforrásokat a lehetõ legeredményesebb módon használhassák fel, hogy a segítségnyújtás kellõ hatású legyen és hogy megkönnyítsék a nemzeti cselekvési programok és az ezen Egyezményben javasolt prioritások megvalósítását.

Regionális végrehajtási mellékletek

A cselekvési programokba foglalandó elemeket a Részes Felek által képviselt érintett országok vagy régiók saját társadalmi-gazdasági, földrajzi és éghajlati tényezõik, valamint fejlettségük szerint választják meg és fogadják el. Az egyes szubrégiókra és régiókra vonatkozó cselekvési programok elkészítésének szempontjai, pontos céljaik és tartalmuk a regionális végrehajtási mellékletekben vannak részletezve.

Információ-gyûjtés, -analízis és -csere

A Részes Felek egyetértenek abban,hogy képességük szerint integrálják és koordinálják a tárgyhoz tartozó, rövid és hosszú idõtartamra kiterjedõ adat-, és információ-gyûjtést, ezek analízisét és cseréjét, annak érdekében, hogy az érintett területeken biztosítsák a talaj-degradáció módszeres megfigyelését, és hogy jobban megértsék és értékelhessék az aszály és az elsivatagosodás folyamatait és hatásait. Ez segíthet abban, hogy többek között, idõben figyelmeztessenek kedvezõtlen éghajlat-ingadozások idõszakaira és elõzetes terveket készítsenek valamennyi felhasználó, de

fõként a helyi lakosság által történõ gyakorlati felhasználásra alkalmas formában. E célból szükség szerint:

Kutatás és fejlesztés

1. A Részes Felek vállalják, hogy képességeik szerint megfelelõ nemzeti, szubregionális, regionális és nemzetközi intézményeken keresztül segítik a mûszaki és tudományos együttmûködést az elsivatagosodás leküzdése és az aszály hatásainak enyhítése területén. Ezért támogatják azokat a tudományos tevékenységeket, amelyek:

2. Az egyes régiók és szubrégiók cselekvési programjaiba bele kell foglalni a kutatási prioritásokat, feltüntetve a különbözõ helyi viszonyokat.

A Tudományos és Technológiai Bizottság javaslatára a Felek Konferenciája idõrõl-idõre felülvizsgálja a kutatási prioritásokat.

Technológia eljárások átadása, megszerzése, adaptációja és fejlesztése

1. A Részes Felek vállalják, hogy - kölcsönös megállapodás szerint és nemzeti törvényeikkel és/vagy politikájukkal összhangban - támogatják, pénzügyileg és/vagy egyéb módon segítik a környezetbarát, gazdaságosan megvalósítható és társadalmilag elfogadható, az elsivatagosodás leküzdésére és /vagy az aszály hatásainak enyhítésére szolgáló technológiai eljárások átadásának, megszerzésének, adaptálásának és fejlesztésének a finanszírozását, azzal a céllal, hogy ezzel hozzájárulnak a fenntartható fejlõdés megvalósításához az érintett területeken. Az efféle együttmûködés a körülményektõl függõen két- vagy többoldalú, és a kormányközi és a nem-kormányzati szervezetek szakértelmének maradéktalan felhasználására törekszik. A Részes Felek mindenekelõtt:

2. A Részes Felek fõként a hagyományos és lokális technológiát, ismereteket, know-howt és gyakorlati eljárásokat védik, segítik és alkalmazzák képességeik szerint, nemzeti törvényeiktõl és/vagy politikájuktól függõen, és ezért vállalják, hogy

Kapacitás bõvítés, oktatás és tudatosság fejlesztés

1. A Részes Felek elismerik a kapacitás bõvítés - azaz az intézmény-létesítés, a képzés és az idevonatkozó helyi és országos képességek fejlesztésének - jelentõségét az elsivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére kifejtett erõfeszítésekben. A kapacitás bõvítést amennyiben lehetséges - oly módon segítik, hogy

2. Az érintett fejlõdõ ország Részes Felek, más Részes Felekkel, valamint kompetens kormányközi és nem-kormányzati szervezetekkel együttmûködve, a helyzetbõl adódóan, interdiszciplinárisan felmérik a helyi és nemzeti szinten rendelkezésre álló kapacitást és eszközöket, valamint erõsítésük lehetõségét.

3. A Részes Felek együttmûködnek egymással kompetens kormányközi szervezetek révén, valamint a nem-kormányzati szervezetekkel a közvélemény tájékoztatása és oktatási programok vállalásában és támogatásában, mind a Részes Felek által képviselt érintett és olyan nem érintett országokban, ahol azonban idõszerû, hogy elõsegítsék az elsivatagosodás és az aszály okainak és hatásainak, valamint ezen Egyezmény célkitûzései fontosságának megértését.

Ebbõl a célból:

4. A Felek Konferenciája létrehozza és/vagy megerõsíti a regionális oktató és kiképzõ központok hálózatait az elsivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére. Ezeket a hálózatokat az erre a célra létrehozott vagy kijelölt intézmény koordinálja a tudományos, mûszaki és ügyintézõ személyzet kiképzése céljából, és azért, hogy erõsítsék, ahol szükséges, a Részes Felek által képviselt országokban a meglévõ oktatásért és képzésért felelõs intézményeket, összehangolják a programokat és szervezzék a tapasztalatcseréket. Ezek a hálózatok szorosan együttmûködnek a megfelelõ kormányközi és nem-kormányzati szervezetekkel, hogy elkerüljék a párhuzamos erõfeszítéseket.

Pénzügyi források

1. A Részes Felek - miközben az Egyezmény célkitûzésének elérése szempontjából a finanszírozásnak tulajdonítják a legnagyobb jelentõséget, - figyelembevéve a képességeiket mindent megtesznek, hogy elegendõ pénzügyi eszköz álljon rendelkezésre az elsivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére irányuló programokhoz.

2. Ennek érdekében a Fejlett Ország Részes Felek - miközben elsõbbségben részesítik az érintett Afrikai Ország Részes Feleket, anélkül, hogy mellõznék más régiók érintett fejlõdõ ország részes Feleit - a 7. cikkelyben foglaltak értelmében vállalják, hogy:

3. Az érintett fejlõdõ ország Részes Felek lehetõségeik szerint vállalják, hogy elegendõ pénzügyi forrást mozgósítanak nemzeti cselekvési programjaik megvalósításához.

4. A pénzügyi források mozgósítása során a Részes Felek valamennyi nemzeti, két- és többoldalú pénzügyi támogatási forrás és mechanizmus teljes kihasználására és folyamatos minõségi javítására törekednek, amihez igénybe vesznek konzorciumokat, közös programokat és párhuzamos finanszírozást, és arra törekednek, hogy

bekapcsolják a magán szektor, így a nem-kormányzati szervezetek, pénzügyi támogatás forrásait és mechanizmusait. Ennek érdekében a Felek maradéktalanul használják ki a 14. cikkely értelmében kifejlesztett operatív mechanizmusokat.

5. Az érintett fejlõdõ ország Részes Felek számára az elsivatagosodás leküzdéséhez és az aszály hatásainak enyhítéséhez szükséges pénzügyi források mozgósítása érdekében a Részes Felek:

6. A más egyéb ország Részes Feleket arra ösztönzik, hogy az érintett fejlõdõ ország Részes Feleket önkéntes alapon lássák el az elsivatagosodásra vonatkozó ismeretekkel, know-howval és technikai eljárásokkal és/vagy pénzügyi forrásokkal.

7. A Fejlett Ország Részes Felek az Egyezményben rögzített, különösen a pénzügyi forrásokkal és a technológia átadásával kapcsolatos kötelességeik teljesítésével nagymértékben segítik az érintett fejlõdõ ország Részes Feleket, különösen az afrikaiakat, hogy teljesíthessék az Egyezménybõl fakadó kötelességeiket. Kötelességeik teljesítésénél a Fejlett Ország Részes Felek vegyék figyelembe, hogy a gazdasági és társadalmi fejlõdés és a nyomor felszámolása elsõrendû fontosságúak az érintett fejlõdõ ország Részes Felek számára, fõként Afrikában.

Pénzügyi mechanizmusok

1. A Felek Konferenciája elõsegíti a pénzügyi mechanizmusok megteremtését, és azokat a mechanizmusokat ösztönzi, amelyek maximálisan törekednek arra, hogy az érintett fejlõdõ ország Részes Felek, különösen az afrikaiak rendelkezésére álljanak az Egyezmény megvalósításához szükséges pénzbeli támogatások.

E célból a Felek Konferenciája többek között fontolóra veszi azoknak a megközelítéseknek és eljárásoknak az elfogadását, amelyek:

2. A Felek Konferenciája - az Egyesült Nemzetek Szervezetén belüli különbözõ mechanizmusok és multilaterális pénzügyi intézmények révén - egyúttal ösztönzi is a nemzeti, szubregionális és regionális szinteken azoknak a tevékenységeknek a támogatását, amelyek képessé teszik a fejlõdõ ország Részes Feleket arra, hogy teljesítsék az Egyezménybõl rájuk háruló kötelességeket.

3. Az érintett fejlõdõ ország Részes Felek igénybe veszik, és ahol szükséges létrehozzák és/vagy erõsítik, azokat a nemzeti fejlesztési programokba integrált nemzeti egyeztetõ mechanizmusokat, amelyek arra szolgálnak, hogy valamennyi rendelkezésre álló pénzügyi forrást eredményesen felhasználhassanak. A nem-kormányzati szervezeteket, a helyi csoportokat és a privát szektort magába foglaló résztvevõ folyamatokat is felhasználják a pénzügyi alapok megteremtéséhez, valamint a végrehajtási programok kidolgozásához és ahhoz, hogy biztosítsák a csoportok hozzájutását a pénzügyi támogatáshoz helyi szinten. Ezeket a mûveleteket a segítséget nyújtók jobb koordinációval és rugalmas tervezéssel tovább javíthatják.

4. A meglévõ pénzügyi eljárások hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében ezennel egy Globális Mechanizmust létesítenek, hogy elõsegítsék az alapvetõ pénzforrások mobilizálását és elosztását, közöttük az érintett fejlõdõ ország Részes Felek részére technológia-átadás költségeit, adomány és/vagy koncesszió vagy egyéb formában. Ez a Globális Mechanizmus a Felek Konferenciájának fennhatósága alatt és irányításával mûködik és annak beszámolási kötelezettséggel tartozik.

5. Elsõ rendes ülésén a Felek Konferenciája jelölje meg a Globális Mechanizmusnak helyet adó szervezetet. A Felek Konferenciája és az általa megjelölt szervezet egyezzenek meg a Globális Mechanizmus azon módozataiban, amelyek biztosítják többek között, hogy ez a Mechanizmus:

6. A Felek Konferenciája elsõ ülésén megfelelõõen eljár annál a szervezetnél, amelyet kijelölt, hogy adjon helyet a Globális Mechanizmusnak a Mechanizmus adminisztratív mûködéséhez, amennyire csak lehetséges a meglévõ költségvetési és humán erõforrásokat véve igénybe.

7. A Felek Konferenciája a harmadik rendes ülésén áttekinti a Globális Mechanizmus hivatalos politikáját, mûködési körülményeit és tevékenységét, amelyekrõl beszámolási kötelezettséggel tartozik a 4. bekezdés értelmében, figyelembe véve a 7. cikkely intézkedéseit. Az áttekintés alapján mérlegelje a teendõket és megfelelõen intézkedjék.

A Felek Konferenciája

1. A Felek Konferenciája ezennel megalakul.

2. A Felek Konferenciája az Egyezmény legmagasabb rangú testülete. Megbízatásának ideje alatt döntéseket hoz, hogy elõsegítse az Egyezmény eredményes megvalósítását, nevezetesen:

3. A Felek Konferenciája az elsõ ülésén konszenzussal fogadja el saját mûködési szabályait, amelyek tartalmazzák az Egyezményben meghatározott döntési eljárásokkal nem szabályozott ügyekre vonatkozó döntési eljárásokat. Ezek az eljárások minõsített többséget írhatnak elõ a rendkívüli döntések elfogadásához.

4. A Felek Konferenciájának elsõ ülését a 35. cikkelyben említett ideiglenes titkárság hívja össze, és az Egyezmény hatályba lépését követõen egy éven belül kerül megrendezésre. Amennyiben a Felek Konferenciája másként nem határoz, a második, a harmadik és a negyedik rendes ülésre évenként, majd kétévenként kerül sor.

5. A Felek Konferenciájának rendkívüli üléseit olyan más idõpontban tartják, amelyet a Felek Konferenciája a rendes ülésén, vagy valamelyik részes Fél írásbeli kérelmére állapít meg, feltéve, hogy azt - az Állandó Titkárság által a Részes Felekhez történt továbbítása óta számított három hónapon belül - a Részes Felek legalább egyharmada támogatja.

6. A Felek Konferenciája mindegyik rendes ülésén megválasztja az Irodát. Az Iroda szervezeti felépítését és mûködését a mûködési szabályzatban állapítják meg. Az Iroda kijelölése alkalmával kellõ figyelmet kell szentelni annak, hogy a földrajzi

eloszlás méltányos legyen és kellõen reprezentálja a Részes Felek által képviselt érintett országokat, fõként Afrikában.

7. Az Egyesült Nemzetek, annak szakosított hivatalai és bármely tagállama vagy a hozzájuk rendelt megfigyelõk, amelyek az Egyezménynek nem részes Felei, megfigyelõként képviseltethetik magukat a Felek Konferenciája ülésein. Bármely testület vagy hivatal, akár nemzeti vagy nemzetközi, akár kormányzati vagy nem-kormányzati, amelyik az Egyezmény tárgyában jártas és amelyik értesítette az Állandó Titkárságot arról a kívánságáról, hogy megfigyelõként képviseltetni szeretné magát a Felek Konferenciája valamelyik ülésén, kívánságának megfelelõen képviseltetheti magát, hacsak a Részes Felek egyharmada nem ellenzi. A megfigyelõk engedélyezése és részvétele a Felek Konferenciája által elfogadott eljárási szabályok körébe tartozik.

8. A Felek Konferenciája felkérheti az illetékes nemzeti és nemzetközi szervezeteket, amelyek kellõ szakértelemmel rendelkeznek, hogy szolgáltassanak információt a 16. cikkely (g) bekezdése, a 17. cikkely 1 (c) bekezdése és a 18. cikkely 2 (b) bekezdése értelmében.

Állandó Titkárság

1. Az Állandó Titkárság ezennel megalakul.

2. Az Állandó Titkárság feladatai:

3. A Felek Konferenciája az elsõ ülésén kijelöli az Állandó Titkárságot és intézkedik mûködésérõl.

Tudományos és Technológiai Bizottság

1. A Felek Konferenciája egyik alárendelt testületeként ezennel megalakul a Tudományos és Technológiai Bizottság, hogy az elsivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére vonatkozó tudományos és technológiai kérdésekben információval és tanácsadással szolgáljon a Konferenciának. A Bizottság a Felek Konferenciájának rendes üléseivel együttesen ülésezik, multidiszciplináris és valamennyi részes Fél számára nyitott. A megfelelõ szakterületeken kellõen jártas kormányképviselõkbõl áll. A Felek Konferenciája az elsõ ülésén határozza meg a Bizottság feladatkörét.

2. A Felek Konferenciája összeállítja és karbantartja a megfelelõ szakterületeken kellõ ismerettel és tapasztalattal rendelkezõ független szakértõk jegyzékét.

A jegyzék a Részes Felektõl írásban kapott jelöléseken alapul, figyelembevéve, hogy multidiszciplináris megközelítésre és kiterjedt földrajzi reprezentációra van szükség.

3. Szükség esetén a Felek Konferenciája ad hoc szakértõi csoportokat jelöl ki, hogy a Bizottságon keresztül tájékoztassa és tanácsot adjon olyan speciális kérdésekben, amelyek az elsivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére vonatkozó legkorszerubb tudományos eredmények és technológiai eljárások ismeretét igénylik. Ezek a szakértõi csoportok azokból a szakértõkbõl állnak, akiket a jegyzékbõl választanak, figyelembevéve, hogy multidiszciplináris megközelítésre és kiterjedt földrajzi reprezentációra van szükség. A szakértõk tudományos múlttal és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, a Bizottság ajánlására a Felek Konferenciája jelöli ki õket. A Felek Konferenciája határozza meg ezeknek a szakértoi csoportoknak a feladatkörét és munkakörülményeit.

Intézmények, képviseletek és testületek hálózata

1. A Felek Konferenciájának felügyelete alatt a Tudományos és Technológiai Bizottság intézkedik mindazon, már meglévõ, ide tartozó hálózatok, intézmények, képviseletek és testületek felmérésérõl és értékelésérõl, amelyek késznek mutatkoznak arra, hogy egy hálózat részei legyenek. Ez a hálózat az Egyezmény megvalósítását segíti.

2. Az 1. bekezdésben említett áttekintés és értékelés alapján a Tudományos és Technológiai Bizottság ajánlásokat tesz a Felek Konferenciájának arról, hogy miképpen könnyítse meg és erõsítse a helyi, a nemzeti és más egyéb szintû egységek hálózatba foglalását, abból a célból, hogy a 16. - l9. cikkelyben megfogalmazott tematikus igényeket kielégíthessék.

3. Ezeknek az ajánlásoknak a figyelembevételével, a Felek Konferenciája:

Információ-közlés

1. A Felek Konferenciájának rendes ülésein történõ megvitatás céljából, az Állandó Titkárságon keresztül mindegyik részes Fél adjon jelentést azokról az intézkedésekrõl, amelyeket az Egyezmény megvalósítása érdekében tett. A Felek Konferenciája meghatározza a jelentések formáját és benyújtásuk menetrendjét.

2. Az Érintett Ország Részes Felek rendelkezésre bocsátják az 5. cikkely szerint kidolgozott stratégiájuk leírását és minden, annak teljesítésére vonatkozó információt.

3. Azok az Érintett Ország Részes Felek, amelyek a 9. - 15. cikkely szerint hajtják végre cselekvési programjaikat, adják meg a programok és végrehajtásuk részletes leírását.

4. Az Érintett Ország Részes Felek bármely csoportja közös közleményt állíthat össze a cselekvési programok keretében végzett szubregionális és/vagy regionális szinten tett intézkedésekrõl.

5. A Fejlett Ország Részes Felek jelentést készítenek arról, miként segédkeztek a cselekvési programok elkészítésében és megvalósításában, belefoglalva az Egyezmény keretében nyújtott, vagy éppen folyósítás alatt álló, pénzügyi forrásokra vonatkozó tájékoztatást.

6. Az 1. - 4. bekezdésnek megfelelõen elkészített tájékoztatást az Állandó Titkárságon keresztül továbbítsák a Felek Konferenciájához és az illetékes testületekhez, amilyen hamar csak lehetséges.

7. A Felek Konferenciája elõsegíti, hogy az érintett fejlõdõ országok, fõleg Afrikában, technikai és anyagi segítséget kapjanak, amennyiben kérik, az ezen cikkely szerinti tájékoztatás összeállításához és közléséhez, valamint a cselekvési programok technikai és pénzügyi szükségleteinek meghatározásához.

Intézkedések a megvalósítással kapcsolatos kérdések megoldására

A Felek Konferenciája megvizsgálja, majd elfogadja azoknak a kérdéseknek a megoldására szolgáló eljárásokat és intézményes mechanizmusokat, amelyek az Egyezmény teljesítésével kapcsolatban felmerülhetnek.

Viták rendezése

1. A Részes Felek az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülõ bármiféle vitát tárgyalás vagy más, általuk választott békés úton rendeznek.

2. Az Egyezmény ratifikálása, elfogadása, jóváhagyása, a hozzá való csatlakozás során vagy bármikor késõbb, egy részes Fél, amelyik nem regionális gazdasági integrációs szervezet, írásban a Letéteményesnek nyilatkozatot tehet, hogy az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülõ bármiféle vita rendezésére a következõk megoldások egyikét vagy mindkettõt kötelezõen elismeri bármely, ugyanazon kötelezettséget elfogadó részes Felet illetõen:

3. Az a részes Fél, amelyik regionális gazdasági integrációs szervezet, hasonlóképpen nyilatkozhat a 2 (a) bekezdésben említett eljárással összhangban álló döntõbíráskodást illetõen.

4. A 2. bekezdés szerinti nyilatkozat mindaddig érvényben marad, amíg az abban megfogalmazott feltételek szerint érvényét nem veszti, vagy el nem telt három hónap az után, hogy írásbeli visszavonását a Letéteményesnél letétbe helyezték.

5. A nyilatkozat lejárta, a visszavonás vagy egy újabb nyilatkozattétel semmiképpen sem befolyásolja a döntõbíróság vagy a Nemzetközi Jogbíróság elõtti folyamatban lévõ ügyeket, hacsak a Felek meg nem egyeznek a vita más módon történõ rendezésében.

6. Ha a Részes Felek valamely vita rendezésére a 2. bekezdésben foglalt megoldások közül nem ugyanazt, vagy azok egyikét sem fogadják el, és nem rendezik

tizenkét hónapon belül a vitájukat azt követõen, hogy az egyik fél értesíti a másikat arról, hogy vitás kérdés merült fel közöttük - a vitát bármelyikük kérésére terjesszék elõ békéltetésre a Felek Konferenciája által elfogadott és mellékletben rögzített eljárásnak megfelelõen, amilyen gyorsan csak lehetséges.

A mellékletek státusa

1. A mellékletek az Egyezmény szerves részét képezik, és hacsak kifejezetten másképpen nem rendelkeznek, az Egyezményre való hivatkozás egyúttal hivatkozást jelent a mellékleteire is.

2. A Felek a mellékletek intézkedéseit az ezen Egyezmény cikkelyeiben megfogalmazott jogok és kötelességek szerint értelmezik.

Az Egyezményre vonatkozó módosítások

1. Bármely Fél javasolhatja az Egyezmény módosítását.

2. Az Egyezményre vonatkozó módosításokat a Felek Konferenciájának rendes ülésén fogadják el. Valamely javasolt módosítás szövegét az Állandó Titkárság legalább hat hónappal azon értekezlet elõtt közölje a Részes Felekkel, amelyen elfogadásra javasolják. Az Állandó Titkárság a módosításokat közölje az Egyezmény aláíróival is.

3. A Részes Felek mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy az Egyezmény javasolt módosítását konszenzussal fogadják el. Amennyiben a konszenzus érdekében mindent megtettek, de megállapodás nem jött létre, végsõ megoldásként a módosítást az értekezleten jelenlévõ és szavazó Részes Felek kétharmados többséggel fogadják el. Az elfogadott módosítást az Állandó Titkárság eljuttatja a Letéteményeshez, aki ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás vagy a hozzá való csatlakozás céljából valamennyi részes Félnek megküldi.

4. A módosítás ratifikálására, elfogadására, jóváhagyására vagy az ahhoz való csatlakozásra vonatkozó okiratokat a Letéteményesnél helyezik letétbe. Egy, a 3. bekezdés szerint elfogadott módosítás azon Részes Felek számára, akik elfogadták azt, kilencven nappal azután lép hatályba, hogy a Letéteményestõl kapnak egy okiratot a módosítás ratifikálásáról, elfogadásáról, jóváhagyásáról vagy a hozzá való csatlakozásról, amelyet az Egyezményhez csatlakozott Felek, amelyek a módosítás elfogadásakor Részes Felek, legalább kétharmada elfogadott.

5. A módosítás minden más részes Fél számára kilencven nappal azután a nap után lép életbe, amely napon a Fél a Letéteményesnél letétbe helyezi a szóbanforgó módosítás ratifikálásáról, elfogadásáról, vagy jóváhagyásáról, avagy a hozzá való csatlakozásról szóló dokumentumot.

6. Ezen és a 31. cikkely céljaira a "jelenlévõ és szavazó Részes Felek" a jelenlévõ és igennel vagy nemmel szavazó Részes Feleket jelenti.

Mellékletek elfogadása és módosítása

1. Az Egyezmény bármilyen további mellékletét és valamely melléklet bármilyen módosítását az Egyezmény módosítására vonatkozó és a 30. cikkelyben lefektetett eljárásnak megfelelõen terjesztenek elõ és fogadnak el, feltéve, hogy egy újabb

regionális végrehajtási melléklet, vagy valamely regionális végrehajtási melléklet módosításának az elfogadásához a cikkelyben elõírt többség az adott régióból jelenlévo és szavazó Felek kétharmados többségét írja elõ. A Letéteményes minden Féllel közli a mellékletek elfogadását vagy módosítását.

2. Egy melléklet, amely nem egy újabb regionális végrehajtási melléklet, vagy valamely mellékletnek a módosítása, amelyik nem valamely regionális végrehajtási melléklet módosítása, és amelyet az 1. bekezdésben foglaltak szerint elfogadtak, valamennyi, az Egyezményhez csatlakozott Félre vonatkozóan hat hónappal azt a napot követõen lép hatályba, amelyen a Letéteményes közli a Részes Felekkel a melléklet vagy a módosítás elfogadását, kivéve azokat a Részes Feleket, amelyek írásban határidõn belül értesítették a Letéteményest, hogy nem fogadják el a mellékletet vagy a módosítást. Az ilyen melléklet vagy módosítás azokra a Részes Felekre nézve, amelyek visszavonják az el nem fogadási nyilatkozatukat, attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amelyiken a Letéteményes megkapja a nyilatkozat visszavonását.

3. Egy újabb regionális végrehajtási melléklet, vagy valamely regionális végrehajtási melléklet módosítása, amelyet az 1. bekezdés szerint elfogadtak, valamennyi, az Egyezményhez csatlakozott Félre vonatkozóan hat hónappal azt a napot követõen lép hatályba, amelyen a Letéteményes közli a Részes Felekkel a melléklet vagy a módosítás elfogadását, kivéve:

4. Amennyiben egy melléklet vagy egy melléklet módosításának elfogadása az Egyezmény módosítását vonja maga után, úgy az a melléklet vagy a melléklet módosítása mindaddig nem lép életbe, amíg az Egyezmény módosítása hatályba nem lép.

Szavazati jog

1. Mindegyik az Egyezményben részes Fél egy szavazattal rendelkezik, kivéve azt az esetet, amelyben a 2. bekezdés intézkedik.

2. A regionális gazdasági integrációs szervezetek az illetékességi körükbe tartozó ügyekben annyi szavazattal gyakorolják szavazati jogukat, ahány olyan tagországuk van, amelyek Részes Felek az Egyezményben. Az ilyen szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat, ha tagállamaik teszik azt, és megfordítva.

Aláírás

Ezt az Egyezményt Párizsban, 1994. október 15 én kell megnyitni aláírásra az Egyesült Nemzetek tagállamai, vagy azok bármely szakosított hivatala avagy a Nemzetközi Bíróság Alapszabályaiban Részes Felek és a regionális gazdasági integrációs szervezetek számára. Azt követõen aláírásra továbbra is nyitott egészen 1995 október 15.-ig az Egyesült Nemzetek Központjában, New Yorkban.

Ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

1. Az Egyezmény az államok és a regionális gazdasági integrációs szervezetek általi ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás tárgyát képezi. Az Egyezmény attól a naptól kezdõdõen nyitott a csatlakozásra, amely napon aláírása lezárul. A ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányokat a Letéteményesnél helyezik letétbe.

2. Az Egyezmény valamennyi kötelessége minden regionális gazdasági integrációs szervezetre kötelezõ, amely az Egyezményben részes Fél lesz anélkül, hogy valamelyik tagállama részes Fél lenne. Abban az esetben, ha egy ilyen szervezet egy vagy több tagállama egyúttal részes Fél az Egyezményben, a szervezet és tagállamai határozzák meg a rájuk háruló felelõsséget az Egyezménybõl fakadó kötelességeik tekintetében. Ilyen esetekben a szervezetek és a tagállamok nem jogosultak, hogy az Egyezménybõl fakadó jogaikat egyidejûleg gyakorolják.

3. A regionális gazdasági integrációs szervezetek ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirataikban deklarálják, hogy milyen mértékben illetékesek az Egyezmény által szabályozott ügyekben.

Haladéktalanul tájékoztassák egyúttal a Letéteményest, aki viszont a Feleket fogja tájékoztatni illetékességük mértékének minden jelentõs módosulásáról.

4. Ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratában bármely Fél kijelentheti, hogy ami minden újabb regionális végrehajtási melléklet vagy bármely regionális végrehajtási melléklet módosítása csak az után lépjen életbe, ha a rá vonatkozó ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezte.

Átmeneti rendelkezések

A 23. cikkelyben hivatkozott titkársági feladatokat az Egyesült Nemzetek Közgyûlése 1992. december 22-ei 47/188 számú határozatában létrehozott titkárság ideiglenes jelleggel végzi a Felek Konferenciája elsõ ülésszakának a befejezéséig.

Hatálybalépés

1. Az Egyezmény az ötvenedik ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követõ kilencvenedik napon lép hatályba.

2. Az Egyezmény minden államra vagy regionális gazdasági integrációs szervezetre vonatkozóan, amely az ötvenedik ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után ratifikálja, fogadja el, hagyja jóvá az Egyezményt vagy csatlakozik az Egyezményhez, az ezen állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmánya letétbe helyezésének napját követõ kilencvenedik napon lép hatályba.

3. A fenti 1. és 2. bekezdésben foglaltak céljaira a regionális gazdasági integrációs szervezet egyik letétbe helyezett okiratát sem szabad a szervezet tagállamai által már letétbe helyezettekhez hozzászámítani.

Fenntartások

Ezen Egyezményhez nem lehet fenntartásokat fûzni.

Felmondás

1. Három évvel azon nap után, amelyiken az Egyezmény valamely részes Fél számára hatályossá vált, az adott részes Fél felmondhatja az Egyezményt, a Letéteményeshez eljuttatott írásbeli nyilatkozattal.

2. Mindenféle felmondás egy évvel az után lép életbe, hogy a Letéteményes megkapta a felmondó nyilatkozatot, vagy esetleg egy késõbbi, a felmondási nyilatkozatban megjelölt idõpontban.

Letéteményes

Az Egyezmény Letéteményese az Egyesült Nemzetek Fõtitkára.

Hiteles szövegek

Alkalmazási terület

Az Egyezmény - különösen annak 7. cikkelye - értelmében, minden részes Felet illetõen ez a melléklet vonatkozik Afrikára, annak arid, szemi-arid és száraz szubhumid területeire, az elsivatagosodás leküzdése és /vagy az aszály hatásainak enyhítése végett.

Cél

A melléklet célja, hogy Afrikában nemzeti, szubregionális és regionális szinten és Afrika sajátos viszonyai közepette:

Az afrikai régió sajátos viszonyai

A Részes Felek az Egyezmény szerint rájuk háruló kötelességeik teljesítése során a melléklet végrehajtásakor olyan megközelítést alkalmazzanak, amely figyelembe veszi a következõ sajátos afrikai viszonyokat:

Afrikai Ország Részes Felek kötelezettségei és kötelességei

1. Az Afrikai Ország Részes Felek vállalják, hogy képességeik szerint:

2. Az Egyezmény 4. és 5. cikkelyeiben rögzített általános és speciális kötelességek szerint az érintett Afrikai Ország Részes Felek igyekezzenek

Fejlett Ország Részes Felek kötelezettségei és kötelességei

1. Az Egyezmény 4., 6. és 7. cikkelyébõl következõ kötelességeik teljesítése során a Fejlett Ország Részes Felek részesítsék elsõbbségben az érintett Afrikai Ország Részes Feleket, és ennek értelmében:

2. Más ország Részes Felek önkéntes alapon az elsivatagosodásra vonatkozó technológiával, ismeretekkel és know-howval és/vagy pénzügyi eszközökkel segíthetik az érintett Afrikai Ország Részes Feleket. A nemzetközi együttmûködés megkönnyítheti az ilyen ismeretek, know-how és technikai eljárások átadását.

A fenntartható fejlõdés stratégiai tervezési kerete

1. A nemzeti cselekvési programok központi és integráns részei legyenek annak az átfogóbb folyamatnak, amely az érintett Afrikai Ország Részes Feleknek a fenntartható fejlõdésre vonatkozó nemzeti politikája megfogalmazására irányul.

2. Egy konzultatív és a résztvevõket bekapcsoló folyamatra van szükség, amely bevonja a kormányzat, a helyi lakosság, a közösségek és a nem-kormányzati szervezetek megfelelo szintjeit egy olyan hajlékony stratégiai irányvonal kidolgozásába, ami lehetõvé teszi a helyi lakosság és a helyi közösségek maximális részvételét. Az érintett afrikai ország részes Fél kérésére a folyamatba bevonhatók kétoldalú és többoldalú képviseletek, a körülményektõl függõen.

Cselekvési programok elkészítésének idõrendje

Ezen Egyezmény hatályba lépéséig az Afrikai Ország Részes Felek a nemzetközi közösség más tagjaival együttmûködve, ha szükséges, átmenetileg - amennyire csak lehetséges - az Egyezménynek a nemzeti, a szubregionális és a regionális cselekvési programok elkészítésére vonatkozó intézkedéseit alkalmazzák.

A nemzeti cselekvési programok tartalma

1. Az Egyezmény 10. cikkelyének megfelelõen a nemzeti cselekvési programok átfogó stratégiája integrált helyi fejlesztési programokat szorgalmaz az érintett területekre, amelyek a résztvevõket bekapcsoló mechanizmusokon alapulnak, és amelyek a szegénység felszámolására kidolgozott stratégiákat integrálja az elsivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére irányuló erõfeszítésekbe. A programok erõsítsék a helyi hatóságok kapacitását és biztosítsák a helyi lakosság, közösségek és csoportok cselekvõ bevonását, hangsúlyozva az oktatást és képzést, az elismert szakértelemmel rendelkezõ nem-kormányzati szervezetek mozgósítását, továbbá a decentralizált kormányzati rendszer erõsítését.

2. A nemzeti cselekvési programok a következõ általános sajátosságokkal rendelkezzenek, a körülményektõl függõen:

3. A nemzeti cselekvési programok a következõket tartalmazzák, szükség szerint:

Nemzeti cselekvési programok elkészítése és a végrehajtást és értékelést lehetõvé tevõ mutatók

Mindegyik érintett afrikai ország részes Fél egy alkalmas nemzeti koordináló testületet jelöl ki, hogy az katalizátorként mûködjék nemzeti cselekvési programja elkészítésében, végrehajtásában és értékelésében. Ez a koordináló testület a 3. cikkely értelmében szükség szerint:

Szubregionális cselekvési programok szervezési kerete

1. Az Egyezmény 4. cikkelye szerint az Afrikai Ország Részes Feleknek együtt kell mûködni a Közép- Kelet-, Észak-, Dél- és Nyugat-Afrikára szóló szubregionális cselekvési programok elkészítésében és végrehajtásában, és ebbõl következõen átruházhatják az illetékes szubregionális kormányközi szervezetekre az alábbi felelõsségi köröket:

2. A szakosított szubregionális intézmények felkérésre támogatást nyújthatnak, és/vagy megbízhatók a kompetenciájukba tartozó tevékenységek koordinálásával.

Szubregionális cselekvési programok tartalma és elkészítése

A szubregionális cselekvési programok olyan témákra összpontosítsanak, amelyek ezen a szinten jobban kezelhetõk. Ahol szükséges, dolgozzák ki a megosztható természeti erõforrásokkal való gazdálkodás mechanizmusait. Ezek a mechanizmusok eredményesen kezelik az elsivatagosodással és/vagy az aszállyal kapcsolatos országhatárokon átnyúló problémákat, és segítséget nyújtanak a nemzeti cselekvési programok harmonikus megvalósításhoz. A szubregionális cselekvési programok fontosabb területei megfelelõ módon koncentrálódjanak:

Regionális cselekvési program szervezési kerete

1. Az Egyezmény 11. cikkelye értelmében az Afrikai Ország Részes Felek közösen állapítják meg a regionális cselekvési program elkészítésére és végrehajtására vonatkozó eljárásokat.

2. A Részes Felek megfelelõ támogatásban részesíthetik az afrikai regionális társintézményeket és szervezeteket, hogy azok segíthessék az Afrikai Ország Részes Feleket az Egyezménybol fakadó kötelességeik teljesítésében.

A regionális cselekvési program tartalma

A regionális cselekvési program az elsivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére vonatkozó tennivalókat tartalmazza, a következõ fontosabb területeken, a körülményektõl függõen:

Pénzügyi források

1. Az Egyezmény 20. cikkelye és a 4. cikkely 2. bekezdése értelmében az érintett Afrikai Ország Részes Felek igyekezzenek megadni a pénzügyi erõforrások mobilizálását elõsegítõ makrogazdasági keretet, dolgozzák ki a hivatalos irányvonalat és azokat az eljárásokat, amelyekkel a források hatékonyabban táplálhatók [channel] a lokális fejlesztési programokba, beleértve a nem-kormányzati szervezeteken keresztüli eljárásokat, a szükségnek megfelelõen.

2. Az Egyezmény 21. cikkelyének 4. és 5. bekezdése értelmében a Részes Felek megállapodnak, hogy nyilvántartást készítenek a nemzeti, a szubregionális, a regionális és nemzetközi szinten rendelkezésre álló pénzeszközökrõl, hogy a meglévõ források ésszerû kihasználását biztosítsák és feltárják a forrás megosztásban fellelhetõ hiányosságokat, továbbá megállapodnak abban, hogy elõsegítik a cselekvési programok megvalósítását. Ezt a nyilvántartást rendszeresen felül kell vizsgálni és fel kell frissíteni.

3. Az Egyezmény 7. cikkelye értelmében a Fejlett Ország Részes Felek társasmegállapodások, valamint a 18. cikkelyben említett intézkedések alapján folytassák az alapvetõ és/vagy a megnövelt pénzeszközök felosztását, és a segítségnyújtás egyéb formáit az érintett Afrikai Ország Részes Felek esetében, megfelelõ figyelmet szentelve többek között az adóssággal és a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos ügyeknek és a marketing rendelkezéseknek, az Egyezmény 4. cikkelye 2. bekezdésének megfelelõen.

Pénzügyi mechanizmus

1. Az Egyezmény 7. cikkelyével összhangban, és tekintettel az ebben a régióban uralkodó sajátságos helyzetre, a Részes Felek fordítsanak különös figyelmet az Egyezmény 21. cikkelye 1 (d) és (e) bekezdéseiben megfogalmazott rendelkezések megvalósítására, nevezetesen:

2. Az Egyezmény 20. és 21. cikkelyével összhangban, a Részes Felek, amelyek egyúttal az illetékes regionális és szubregionális pénzügyi intézmények irányító testületeinek is tagjai, beleértve az Afrikai Fejlesztési Bankot és az Afrikai Fejlesztési Alapot, támogassák azokat a törekvéseket, amelyek megfelelõ fontosságot tulajdonítanak és figyelmet szentelnek azon intézmények tevékenységének, amelyek az ebben a mellékletben foglaltak megvalósítását mozdítják elõ.

3. A Részes Felek - amennyire csak lehet - tegyék még gördülékenyebbé a pénzfolyósítási eljárásokat az érintett Afrikai Ország Részes Felek vonatkozásában.

Mûszaki segítségnyújtás és együttmûködés

A Részes Felek - képességeik szerint - vállalják, hogy ésszerûsítik az Afrikai Ország Részes Feleknek nyújtandó mûszaki segítségnyújtást és a velük való együttmûködést, hogy fokozzák a projekt és a program hatékonyságát, többek között azzal, hogy

Környezetbarát technológia átadása, beszerzése, adaptálása és hozzáférhetõsége

Az Egyezmény 18., a technológia átadására, szerzésére, adaptálására és kidolgozására vonatkozó cikkelyének alkalmazása során, a Részes Felek vállalják, hogy elsõbbségben részesítik az Afrikai Ország Részes Feleket, és - ha szükséges - újfajta társaskapcsolatokat és együttmûködést létesítenek velük, abból a célból, hogy erõsítsék a kapacitás bõvítést a tudományos kutatás és fejlesztés, továbbá az információ gyûjtés és terjesztés területén, hogy az Afrikai Ország Részes Felek képesek legyenek az elsivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásai enyhítésére kidolgozott stratégiájuk megvalósítására.

Koordináció és társas megállapodások

1. Az Afrikai Ország Részes Felek hangolják össze nemzeti, szubregionális és regionális cselekvési programjaik elkészítését, megvitatását és végrehajtását. Szükség esetén más Részes Feleket és illetékes kormányközi és nem-kormányzati szervezeteket is bevonhatnak ebbe a folyamatba.

2. Az efféle koordináció célja az, hogy a pénzügyi és mûszaki együttmûködés az Egyezménynek megfelelõen történjék, és biztosítsa a források felhasználásában és a forrásokkal való gazdálkodásban a szükséges folytonosságot.

3. Az Afrikai Ország Részes Felek konzultatív tanácskozásokat szervezzenek nemzeti, szubregionális és regionális szinten. Ezek a konzultatív tanácskozások

4. Az Afrikai Ország Részes Felek kérésére, az Egyezmény 23. cikkelye értelmében az Állandó Titkárság segítheti az ilyen konzultatív tanácskozásokat

5. A szubregionális és regionális koordinációs testületek, többek között :

6. A konzultációs csoportokban a részvétel lehetõsége tetszés és szükség szerint - nyitva áll a kormányok, az érdekelt csoportosulások és adományozók, az Egyesült Nemzetek Szervezete megfelelõ orgánumai, alapítványai és programjai, továbbá az illetékes szubregionális és regionális szervezetek, valamint az illetékes nem-kormányzati szervezetek képviselõi elõtt. Mindegyik tanácsadói csoportban a résztvevõk határozzák meg a csoport mûködésének és tevékenységének módozatait.

7. Az Egyezmény 14. cikkelye értelmében a Fejlett Ország Részes Feleket arra ösztönzik, hogy saját kezdeményezésükre hozzanak létre egy kötetlen tanácskozó és koordináló rendszert egymás között az adott ország, a szubrégió és a régió szintjén, és adott esetben valamely érintett afrikai ország, vagy valamely illetékes szubregionális vagy regionális szervezet kérésére vegyenek részt olyan nemzeti, szubregionális vagy regionális konzultációs folyamatban, amely megállapítja és reagál arra, hogy milyen segítségre van szükség a végrehajtás megkönnyítése érdekében.

Követõ -végrehajtó tevékenység

Az Egyezmény értelmében ennek a mellékletnek a követését az Afrikai Ország Részes Felek végzik, a következõk szerint:

Cél

A melléklet célja, hogy útmutatást adjon és rendelkezzék az Egyezmény eredményes végrehajtásáról az ázsiai régióban, a Részes Felek érintett országaiban, a régió sajátos viszonyainak figyelembevételével.

Az ázsiai régió sajátos viszonyai

Az Egyezménybõl fakadó kötelességeik végrehajtása során a Részes Felek, a helyzettõl függõen, vegyék figyelembe a következõ sajátos körülményeket, amelyek változó mértékben érvényesülnek a régió részes Feleinek érintett országaiban:

Nemzeti cselekvési programok

1. A nemzeti cselekvési programok a Részes Felek érintett országaiban a fenntartható fejlõdésre kidolgozott átfogó nemzeti politika integráns részét képezzék a régióban.

2. Az Érintett Ország Részes Felek megfelelõ módon, az Egyezmény 9. 11. cikkelyei szerint, dolgozzák ki nemzeti cselekvési programjaikat, különös figyelmet szentelve a 10. cikkely 2 (f) bekezdésének. Szükség esetén, valamely érintett ország részes Fél kérésére az eljárásba bevonhatók a két- és többoldalú együttmûködést folytató intézmények.

Nemzeti cselekvési programok

1. A nemzeti cselekvési programok elkészítése és végrehajtása során, a régióban az érintett Részes Felek sajátos körülményeiknek és politikájuknak megfelelõen, amennyiben szükséges, akkor többek között:

2. Az Egyezmény 10. cikkelyével összhangban, a nemzeti cselekvési programok átfogó stratégiája integrált helyi fejlesztési programokat szorgalmaz az érintett területekre, a résztvevõket a folyamatba bekapcsoló mechanizmusok alapján, és a

nyomor felszámolására kidolgozott stratégiáknak az összevonását szorgalmazza az elsivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére irányuló erõfeszítésekkel. A cselekvési programok szektorok szerinti tennivalóit prioritási csoportokba sorolják, amelyek figyelembe veszik az érintett területeknek a 2. cikkely (a) pontja szerinti sokféleségét.

Szubregionális és közös cselekvési programok

1. Az Egyezmény 11. cikkelyébõl következõen, az Érintett Ország Részes Felek Ázsiában kölcsönösen megállapodhatnak, hogy konzultálnak és együttmûködnek más Részes Felekkel, a helyzettõl függõen, hogy szubregionális vagy közös cselekvési programokat készítsenek és hajtsanak végre azzal a céllal, hogy a nemzeti cselekvési programokat kiegészítsék és növeljék végrehajtásuk eredményességét. Bármelyik esetrõl is legyen szó, az illetékes Részes Felek együttesen megállapodhatnak, hogy a programok elkészítését, koordinálását és végrehajtását szubregionális, kétoldalú vagy nemzeti szervezetekre, avagy speciális intézményekre bízzák. Az ilyen szervezetek vagy intézmények egyúttal kapcsolattartó szerepet is játszhatnak az Egyezmény 16. - 18. cikkelyébõl következõk elõmozdítására és koordinálására.

2. A szubregionális vagy közös cselekvési programok készítése és megvalósítása során a régióban az Érintett Ország Részes Felek, a körülményektõl függõen, többek között:

3. A szubregionális vagy közös cselekvési programok részét képezhetik az elsivatagosodással kapcsolatos, határokon átnyúló erõforrásokkal való fenntartható gazdálkodás egyeztetett közös programjai, a koordináció és egyéb tevékenységek prioritásai a kapacitás bõvítés, a tudományos és mûszaki kooperáció, fõként az aszályokat idõben elõrejelzõ rendszerek, továbbá az információ megosztás területén, és szerepelhetnek bennük még az illetékes szubregionális és egyéb szervezetek vagy intézmények erõsítésének eszközei.

Regionális tevékenységek

A szubregionális vagy közös cselekvési programok minõségének javítására irányuló regionális tevékenységek közé tartozhatnak többek között a koordinációs és kooperációs intézmények és mechanizmusok erõsítésére nemzeti, szubregionális és

regionális szinten tett lépések, és azok a lépések, amelyek az Egyezmény 16. - 19. cikkelyének végrehajtását segítik elõ. Közéjük tartozhat még:

Pénzügyi eszközök és mechanizmusok

1. Minthogy az ázsiai régióban az elsivatagosodás elleni küzdelem és az aszály hatásainak enyhítése fontos, a Részes Felek támogassák az alapvetõ pénzügyi eszközök mozgósítását és segítsék, hogy rendelkezésre álljanak a pénzügyi mechanizmusok, amint az Egyezmény 20. és 21 cikkelyébõl következik.

2. Az Egyezménnyel összhangban, és annak a koordináló mechanizmusnak az alapján, amelyrõl a 8. cikkely intézkedik, továbbá nemzeti fejlesztési politikájuknak megfelelõen, a régióban az Érintett Ország Részes Felek külön-külön, vagy közösen:

3. Amennyire csak lehetséges, a Részes Felek tegyék még hatékonyabbá azokat az eljárásokat, amelyek a pénzügyi alapokat az érintett ország részes Feleihez juttatják a régióban.

Együttmûködési és egyeztetési mechanizmusok

1. Az Érintett Ország Részes Felek a 4. cikkely 1 (a) bekezdése értelmében kijelölt megfelelõ testületek révén, és más Részes Felek a régióban, amennyiben szükségesnek vélik, létrehozhatnak egy együttmûködési rendszert, többek között a következõk céljából:

2. Az Érintett Ország Részes Felek a 4. cikkely 1 (a) bekezdése értelmében kijelölt megfelelõ testületek révén, és más Részes Felek a régióban, amennyiben szükségesnek vélik, konzultálhatnak is és egyeztethetik a nemzeti, a szubregionális és közös cselekvési programjaikat. Ha a helyzet úgy kívánja, akkor ebbe a folyamatba bevonhatnak más Részes Feleket, továbbá illetékes kormányközi és nem-kormányzati szervezeteket. Ez a fajta egyeztetés többek között arra irányul, hogy biztossá tegye a megállapodást a nemzetközi együttmûködési lehetõségekben, az Egyezmény 20. és 21 cikkelye értelmében, javítja az együttmûködést, és oly módon ossza el a pénzügyi eszközöket, hogy hatékonyan használhassák fel azokat.

3. Az Érintett Ország Részes Felek a régióban rendszeresen egyeztetõ értekezleteket tartanak, s felkérésükre az Állandó Titkárság, az Egyezmény 23. cikkelye értelmében azzal segítheti ezeknek az egyeztetõ értekezleteknek az összehívását, hogy

Cél

A melléklet célja, hogy általános útmutatást adjon az Egyezmény végrehajtásához a latin-amerikai és karib-tengeri régióban, figyelembe véve annak sajátos viszonyait.

A latin-amerikai és karib-tengeri régió sajátos viszonyai

A Részes Felek, az Egyezmény rendelkezései szerint, vegyék figyelembe a régió alábbi sajátos viszonyait:

Cselekvési programok

1. Az Egyezménnyel, különösen azonban a 9. - 11. cikkelyben foglaltakkal összhangban, továbbá a nemzeti fejlesztési politikának megfelelõen a régióban az Érintett Ország Részes Felek, ha a helyzet úgy kívánja az elsivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére szolgáló nemzeti cselekvési programjaikat a fenntartható fejlõdési nemzeti politika integráns részeként készítsék el és valósítsák meg. A szubregionális és regionális programok a régió követelményeinek megfelelõen készíthetõk és megvalósíthatók.

2. A régióban az Érintett Ország Részes Felek nemzeti cselekvési programjaik elkészítése során különös figyelmet fordítsanak az Egyezmény 10. cikkelyének 2 (f) bekezdésére.

Nemzeti cselekvési programok tartalma

A régió érintett ország részes Felei sajátos körülményeik szerint többek között a következõ témákkal számolhatnak, amikor nemzeti stratégiáikat kidolgozzák az elsivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére, az Egyezmény 5. cikkelye értelmében:

Mûszaki, tudományos, és technológiai együttmûködés

Az Egyezmény - különösen annak 16. - 18. cikkelye - szerint, és a 7. cikkelyre vonatkozó egyeztetési mechanizmus alapján, a régióban az Érintett Ország Részes Felek külön-külön vagy közösen:

Pénzügyi források és mechanizmusok

Az Egyezmény - különösen annak 20. és 21. cikkelye - szerint, a 7. cikkelyre vonatkozó egyeztetési mechanizmus alapján, és a nemzeti fejlesztési politikának megfelelõen a régióban az Érintett Ország Részes Felek külön-külön vagy közösen:

Intézményi keret

1. Annak érdekében, hogy a mellékletben foglaltak eredménnyel járjanak, az Érintett Ország Részes Felek:

2. Az Érintett Ország Részes Felek tartsanak rendszeres koordinációs értekezleteket, s felkérésükre az Állandó Titkárság segítheti az ilyen koordinációs értekezleteknek az összehívását, az Egyezmény 23. cikkelye értelmében:

Cél

A melléklet célja, hogy megadja azokat az útmutatásokat és rendelkezéseket, amelyek az Egyezmény eredményes végrehajtásához szükségesek az észak mediterrán régióban a Részes Felek érintett országaiban, a régió sajátos viszonyainak a figyelembevételével.

Az észak mediterrán régió sajátos viszonyai

Az észak mediterrán régió 1. cikkelyben említett sajátos viszonyai:

Fenntartható fejlõdés stratégiai tervezési kerete

1. A nemzeti cselekvési programok a Részes Felek érintett országaira kidolgozott fenntartható fejlõdés stratégiai tervezési keretének középponti és integráns részét képezzék az észak mediterrán térségben.

2. Konzultatív és a résztvevõket bekapcsoló folyamatra van szükség, - amely bevonja a kormányzat, a helyi közösségek és a nem-kormányzati szervezetek megfelelõ szintjeit, - hogy kellõ útmutatást adjon egy hajlékony tervezésû stratégia kidolgozásához, ami maximális helyi részvételt tesz lehetõvé, az Egyezmény 10. cikkelyének 2 (f) bekezdésébõl következõen.

Nemzeti cselekvési program és menetrend kötelezõ készítése

Az észak mediterrán régióban az Érintett Ország Részes Felek készítsenek nemzeti cselekvési programokat, és a helyzettõl függõen szubregionális, regionális vagy közös cselekvési programokat. Ezeket a programokat készítsék el, amilyen hamar csak lehetséges.

Nemzeti cselekvési programok készítése és megvalósítása

A nemzeti cselekvési programoknak az Egyezmény 9. és 10. cikkelye szerinti elkészítése és végrehajtása során, a régióban mindegyik érintett ország részes Fél, szükség szerint:

A nemzeti cselekvési programok tartalma

A régióban az Érintett Ország Részes Felek a nemzeti cselekvési programjaikba belevehetik az alábbi területektre vonatkozó tennivalókat:

Szubregionális, regionális és közös cselekvési programok

1. A régióban az Érintett Ország Részes Felek az Egyezmény 11. cikkelye értelmében szubregionális és/vagy regionális cselekvési programokat készíthetnek abból a célból, hogy kiegészítsék és növeljék nemzeti cselekvési programjuk hatékonyságát. Ehhez hasonlóan a régióban két vagy több érintett ország részes Fél megállapodhat egymás közt abban, hogy közös cselekvési programot készítenek.

2. A szubregionális, regionális és a közös cselekvési tervek elkészítéséhez és megvalósításához az 5. és 6. cikkely rendelkezéseit alkalmazzák a szükséges változtatásokkal. Ezek a programok kiegészítõleg tartalmazhatják az érintett területek kiválasztott ökológiai rendszereinek tudományos vizsgálatát és fejlesztését is.

3. A szubregionális, a regionális vagy a közös programok készítése és megvalósítása során a régióban az Érintett Ország Részes Felek amennyiben célszerûnek látják:

Szubregionális, regionális és közös cselekvési programok koordinációja

Azok az Érintett Ország Részes Felek, amelyek szubregionális, regionális vagy közös cselekvési programot készítenek, a programokban résztvevõ egyes Érintett Ország Részes Felek képviselõibõl álló koordinációs bizottságot hozhatnak létre, hogy ellenõrizzék az elõreheladást az elsivatagosodás elleni küzdelem terén, összehangolják a nemzeti cselekvési programokat, javaslatokat tegyenek a szubregionális, regionális vagy közös cselekvési program készítés és megvalósítás különbözõ fázisaiban, és kapcsolattartó szerepet tölthetnek be a mûszaki együttmûködés elõmozdítása és koordinálása érdekében az Egyezmény 16. - 18. cikkelyébõl következõen.

Pénzbeli segélyre való jogosulatlanság

A régió érintett fejlett országok a nemzeti, szubregionális, regionális és közös cselekvési programok megvalósításához nem jogosultak pénzbeli segélyre ennek az Egyezménynek a keretében.

Koordináció a többi szubrégióval és régióval

Az észak mediterrán régióban a szubregionális, regionális és közös cselekvési programok más szubrégiók vagy régiók programjaival - különösen az észak-afrikai szubrégió programjaival - együttmûködve készíthetõk el és valósíthatók meg.