ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/1126.

Képviselõi önálló indítvány

1999. évi ........ törvény
a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény módosításáról

Az Országgyûlés annak érdekében, hogy biztosítsa a társadalmi szervezetek közötti esélyegyenlõséget az állami forrásokból való részesedés terén, valamint hogy megakadályozza a társadalmi szervezetek vezetésében a közvetlen állami és politikai befolyásolás lehetõségét, az alábbi törvényt hozza:

1.§

A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény 3.§ (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés kerül:

"(1) /Az állami vezetõ/

a) az Alkotmány vagy törvény eltérõ rendelkezése hiányában további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (ideértve a felügyelõ bizottsági tagságot, gazdasági társaság, szövetkezet illetve - a párt kivételével - a számvitel és az ellenõrzés tekintetében az államháztartási törvény hatálya alá esõ társadalmi szervezet vagy azok szövetsége vezetõ tisztségét, valamint alapítvány kezelõszervezetének tagságát is) nem létesíthet, kivéve, ha az tudományos, oktatói, mûvészeti, lektori, szerkesztõi, valamint jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenységre irányul;"

2.§

A törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Az állami vezetõnek a Tv. 4.§ (1) bekezdésében szabályozott, e törvény alapján megállapítható kötelezettsége a törvény hatálybalépésétõl számított 15. naptól kezdõdõen áll fenn, és 30 nap helyett 120 nap alatt kell az összeférhetetlen helyzetet megszüntetnie.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Napjaink politikai élete új színfolttal gazdagodott: egyes állami vezetõk - miniszterek, államtitkárok - minden különösebb sportolói, sportvezetõi múlt nélkül, egyre nagyobb számban kerülnek nagy múltú sportegyesületek, országos szövetségek élére. Természetesen a társadalmi szervezetek - már csak saját jól felfogott érdekükben is - önként választják meg az e posztra ajánlkozó politikusokat.

Így aztán elvileg az is elõfordulhat, hogy ugyanaz a miniszter, aki a sportegyesület "társadalmi" elnöke, az államháztartásról szóló törvény rendelkezései alapján annak a kijelölt állami szervnek a vezetõje, amely a sportegyesületnek adott állami juttatások felhasználását is felügyeli. Végsõ soron annak sincs törvényi akadálya, hogy - erre irányuló igény esetén - akár a sportminisztert válasszák meg a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökévé.

Ez a helyzet méltatlan a nagy múltú sportegyesületek, de tulajdonképpen az állami vezetõk számára is. A hatályos törvény ezt a gyakorlatot - talán mert a kérdés fel sem merült - nem zárta ki, holott jóval kisebb jelentõségû esetekben is (pl. egy teljesen magánkezdeményezésû, soha állami pénzhez nem jutó alapítvány kuratóriumi tagsága vonatkozásában) összeférhetetlennek mondja ki az állami vezetõk részvételét.

A törvényjavaslat abból kiindulva, hogy ez az összeférhetetlenség az állami és társadalmi élet alkotmányos elválasztásából, a szabad és befolyásmentes egyesülési jog szabályaiból amúgy is következne, módosítani kívánja a hatályos jogszabályt. Azokban az esetekben, amikor a törvénymódosítás kapcsán állapítható meg az összeférhetetlenség, a szokásosnál háromszor hosszabb határidõt biztosít az állami vezetõk számára a helyzet megnyugtató rendezésérre.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

A törvényjavaslat 1.§-ához

Az 1.§ azon társadalmi szervezetek vagy azok szövetsége vezetõ tisztségviselõi tisztségét mondja ki összeférhetetlennek az állami vezetõi poszttal, amelyek - a párt kivételével - a számvitel és az ellenõrzés tekintetében az államháztartási törvény hatálya alá esnek.

Ezek - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 119.§ (3) bekezdése alapján - azok a társadalmi szervezetek, melyek az államháztartásból támogatásban részesülnek, ezért vonatkozásukban az Áht. kiterjed a támogatás elszámolásának és felhasználásának részletes szabályaira és beszámolási kötelezettségére.

E szervek esetében az Áht. 121.§ (5) bekezdése alapján a Kormány a költségvetési ellenõrzésért, továbbá a központi költségvetésbõl, alapokból juttatott pénzeszközök - ideértve a nemzetközi szerzõdések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - felhasználásának ellenõrzéséért felelõs állami szervet jelöl ki.

A törvényjavaslat 2.§-ához:

A törvény kihirdetésével való hatálybalépésének kimondása az elburjánzó gyakorlatnak igyekszik gátat vetni mihamarabb. Ugyanakkor azokban az esetekben, amikor már fennálló tisztségekrõl van szó, a szokásosnál jóval hosszabb idõt biztosít az összeférhetetlen helyzet megszüntetésére. Ennek részint az állami vezetõk szempontjából, de fõleg a társadalmi szervezetek vonatkozásában van célszerû indoka: megfelelõ idõt kell számukra biztosítani a tisztségviselõk pótlására.

B u d a p e s t, 1999. április 12.

Magyar Bálint
SZDSZ

Dr. Világosi Gábor
SZDSZ

Dr. Wekler Ferenc
SZDSZ

 

ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

Törvényjavaslat kezdeményezése

dr. Áder János úrnak
az Országgyûlés elnökének

H e l y b e n

Tisztelt Elnök Úr!

Mellékelten - a Házszabály 85. § (2) bekezdése alapján - benyújtom a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat indokolását mellékelten csatolom.

B u d a p e s t, 1999. április 12.

Magyar Bálint
SZDSZ

Dr. Világosi Gábor
SZDSZ

Dr. Wekler Ferenc
SZDSZ