MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

a polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény módosításáról

Budapest, 1999. április

A polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Pszt.) 4. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"4. § (1) A polgári szolgálat idõtartama a sor- és a tartalékos katonai szolgálat - a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény 124. §-a (4) bekezdésének a) pontjában, valamint (5) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével kiszámított - együttes idõtartama."

(1) A Pszt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"5. § (1) Polgári szolgálatot - a (2) és (3) bekezdésekben foglaltak kivételével - belföldön a következõ szervezeteknél (a továbbiakban: foglalkoztató) kell teljesíteni:

a) központi költségvetési szerv,

b) helyi önkormányzati költségvetési szerv, helyi kisebbségi önkormány-zati költségvetési szerv,

c) társadalombiztosítási költségvetési szerv,

d) közhasznú szervezet,

e) egyház és az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkezõ szervezeti egysége (szervezete, intézménye, egyházközsége stb.), továbbá

f) olyan alapítvány, közalapítvány, valamint társadalmi szervezet, amely tevékenységéhez normatív állami hozzájárulásban részesül."

(2) A Pszt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél - kivéve az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóságot, valamint a polgári védelem országos területi és helyi hivatásos szerveit -,"

(1) A Pszt. 6. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6. § (1) A polgári szolgálatot a következõ tevékenységekkel, vagy az ilyen tevékenységeket ellátó szervezetnél történõ munkavégzéssel kell teljesíteni:

a) egészségügyi és szociális,

b) gyermek- és ifjúságvédelmi,

c) kulturális, mûvelõdési, oktatási,

d) természet- és környezetvédelmi,

e) vízgazdálkodási,

f) informatikai, ügyviteli

ideértve az e tevékenységekhez kapcsolódó állampolgári jogvédõ tevékenységet is.

(2) A polgári szolgálat az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységeken kívül tûzoltósági valamint katasztrófavédelmi tevékenységgel is teljesíthetõ."

A Pszt. 13. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (3) bekezdésben meghatározott munkaképesség-csökkenés megállapítására az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértõi Intézete jogosult."

A Pszt. 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) állami vagy az állam által elismert nem állami felsõoktatási intézmény nappali tagozatán alapképzésben, vagy akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzésben vesz részt,"

A Pszt. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"21. § (1) Azok a szervezetek, amelyek polgári szolgálatot teljesítõ személy foglalkoztatását vállalják, és az 5. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelnek, kérhetik a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba történõ felvételüket. A kérelemnek tartalmaznia kell a szervezetnek a polgári szolgálatot teljesítõ személy foglalkoztatására irányuló egyértelmû nyilatkozatát, a foglalkoztatni kívánt polgári szolgálatot teljesítõ személyek számát, azokat a munkaköröket, amelyekben a polgári szolgálatot teljesítõ foglalkoztatása történik, a polgári szolgálatot teljesítõ részére biztosított ellátás megjelölését, továbbá azt, hogy a foglalkoztató kéri-e az 58. § (3) bekezdésében meghatározott költségek megtérítését.

(2) Azokat a szervezeteket, amelyek jelentkeztek polgári szolgálatot teljesítõ személy foglalkoztatására, és megfelelnek az e törvény által elõírt feltételeknek, a foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központ veszi nyilvántartásba. A szervezetet - kérelmére - törölni kell a nyilvántartásból.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott munkaügyi központ tájékoztatja az illetékes munkaügyi központot, ha a foglalkoztatónak a polgári szolgálatot teljesítõt foglalkoztató telephelye nem az õ illetékességi területén van.

(4) A foglalkoztató csak abban az esetben tagadhatja meg a polgári szolgálat teljesítésére jogosult foglalkoztatását, ha nincs nála olyan betölthetõ munkakör, amelynek ellátására az alkalmas.

(5) Ha a foglalkoztató a (4) bekezdésben meghatározott ok nélkül tagadja meg a polgári szolgálat teljesítésére jogosult foglalkoztatását, illetõleg az e törvényben foglaltaknak megfelelõ foglalkoztatást, valamint a polgári szolgálatot teljesítõt megilletõ juttatásokat nem biztosítja, a (2) bekezdésben meghatározott munkaügyi központ két évi idõtartamra törölheti a nyilvántartásból."

(1) A Pszt. 22. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A polgári szolgálatra jogosultat az (1) bekezdésben meghatározott munkaügyi központ hívja fel a polgári szolgálat teljesítésére, és - a 21. § (2) bekezdésben foglalt nyilvántartás alapján - foglalkoztatót jelöl ki számára. Foglalkoztatóként kivételes méltánylást érdemlõ esetben jelölhetõ ki az a szervezet, amellyel a polgári szolgálat teljesítésére jogosult az engedély kiadását megelõzõen munkaviszonyban (közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban) állt."

(2) A Pszt. 22. §-a a következõ (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

"(4) A polgári szolgálatra jogosult részére elsõsorban olyan foglalkoztatót kell kijelölni, amely számára a lakóhelyén vagy tartózkodási helyén lévõ munkahelyet biztosít. Ilyen foglalkoztató hiányában kijelölhetõ az a foglalkoztató is, amely olyan településen lévõ munkahelyet biztosít, hogy a munkahely és a lakóhely vagy tartózkodási hely közötti, naponta tömegközlekedési eszközzel történõ oda- és visszautazás ideje a három órát, tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelõ polgári szolgálatra jogosult esetében a két órát nem haladja meg.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott foglalkoztató hiányában a polgári szolgálatra jogosult részére olyan foglalkoztatót kell kijelölni, aki számára díjtalan elhelyezést biztosít."

(3) A Pszt. 22. §-a - e § (1) bekezdésével megváltoztatott számozású - (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A polgári szolgálatra jogosult - a (2)-(5) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - megjelölheti, hogy a polgári szolgálatot mely foglalkoztatónál kívánja letölteni. Kérelmét abban az esetben kell figyelembe venni, ha ezt egészségi, családi állapota, szakképzettsége, szociális helyzete vagy egyéb méltányolható körülményei különösen indokolttá teszik."

(1) A Pszt. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"23. § (1) A polgári szolgálat teljesítésére az erre jogosultat úgy kell felhívni, hogy a szolgálat teljesítését az engedély megadásától számított 18 hónapon belül megkezdhesse."

(2) A Pszt. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Ha a 22. § (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ az illetékességi területén - a 22. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével - nem tud a polgári szolgálatra jogosult részére foglalkoztatót biztosítani, más munkaügyi központot keres meg. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott felhívást - legalább harminc nappal korábban a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ adja ki."

(3) A Pszt. 23. §-ának (4) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:

/(4) A polgári szolgálat teljesítésére jogosult nem hívható fel a polgári szolgálat teljesítésére és a polgári szolgálati viszonyból el kell bocsátani:/

"d) polgári szolgálat megtagadása miatt bíróság jogerõsen elítélte."

(1) A Pszt. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A polgári szolgálatot teljesítõ a polgári szolgálat ideje alatt keresõ tevékenységet nem folytathat."

(2) A Pszt. 24. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (5)-(8) bekezdés számozása (6)-(9) bekezdésre változik:

"(5) A (4) bekezdés alkalmazásában keresõ tevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár."

A Pszt. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"31. § A polgári szolgálatot teljesítõt a 22. § (5) bekezdésében meghatározott esetben díjtalan elhelyezés illeti meg, amelynek biztosítása a foglalkoztató feladata."

(1) A Pszt. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A polgári szolgálatot teljesítõ részére a foglalkoztató naponta kétszeri díjtalan étkezést, és egy étkezésnek megfelelõ, a (3) bekezdésben foglaltak alapul vételével kiszámított költségtérítést köteles biztosítani. Ha a foglalkoztató a naponta kétszeri díjtalan étkezést nem tudja biztosítani, a polgári szolgálatot teljesítõ személyt e helyett a (3) bekezdésben foglaltak alapul vételével kiszámított költségtérítés illeti meg."

(2) A Pszt. 33. §-a (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti természetbeni étkeztetést legalább a foglalkoztató szervvel munkaviszonyban (közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban) állók étkeztetésénél (személyzeti étkeztetésénél) alkalmazott élelmezésnyersanyag-minimumok szerint kell biztosítani."

A Pszt. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A polgári szolgálatra jogosult a polgári szolgálatra történõ felhívása esetén egyszeri szolgálati segélyre jogosult, amelyet a szolgálat megkezdése elõtt a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ folyósít."

(1) A Pszt. 39. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/(1) Félbe kell szakítani a polgári szolgálatát annak a személynek,:/

"a) akinek a polgári szolgálat teljesítését gátló, harminc napnál hosszabb betegségét vagy egészségi fogyatékosságát a polgári szolgálat teljesítése alatt állapították meg, a betegség, illetõleg a fogyatékosság megszûnéséig,"

(2) A Pszt. 39. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/(1) Félbe kell szakítani a polgári szolgálatát annak a személynek,:/

"d) akit állami vagy az állam által elismert nem állami felsõoktatási intézmény nappali tagozatára alapképzésre, vagy akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzésre vettek fel, a tanulmányai befejezéséig,"

(3) A Pszt. 39. §-ának (1) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:

/(1) Félbe kell szakítani a polgári szolgálatát annak a személynek,:/

"g) aki - az elõzõekben felsorolt eseteket kivéve - akár maga, akár a foglalkoztató oldalán felmerült okból nem végez munkát, ha ennek idõtartama a harminc napot meghaladja, a foglalkoztatás megkezdéséig,"

(4) A Pszt. 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A polgári szolgálatot az (1) bekezdés a)-d) pontjai esetén az erre okot adó körülmény megállapítását követõen azonnal, az e) pont esetén a szabadságvesztés büntetés megkezdésének napján, az f) pont esetén a bejelentéstõl számított nyolc napon belül, a g) pont esetén a munkavégzés megszûnésétõl számított harminc nap elteltével kell félbeszakítani."

(5) A Pszt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A félbeszakítás kérelemre, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a foglalkoztató vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ, a g) pontban meghatározott esetben a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ kezdeményezésére történik."

A Pszt. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A fegyelmi jogkört a foglalkoztató vezetõje gyakorolja. Az áthelyezés más foglalkoztatóhoz, valamint a polgári szolgálat idõtartamának meghosszabbítása fegyelmi büntetést azonban - a foglalkoztató vezetõjének javaslatára - a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ szabja ki."

A Pszt. 44. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A foglalkoztató a megindított fegyelmi eljárásról három munkanapon belül tájékoztatja a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központot."

A Pszt. a következõ 44/A. §-sal egészül ki:

"44/A. § (1) A foglalkoztató vezetõje a fegyelmi eljárás alatt álló polgári szolgálatot teljesítõt - a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ egyetértésével - felfüggesztheti a munkavégzés alól, ha a polgári szolgálatot teljesítõ jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy ha a kötelezettségszegés súlya és jellege a polgári szolgálatot teljesítõnek a munkahelytõl való távoltartását indokolja.

(2) A munkavégzés alóli felfüggesztés a fegyelmi eljárás eredményeként hozott határozat jogerõre emelkedéséig tarthat.

(3) A munkavégzés alóli felfüggesztés idõtartama a polgári szolgálat idõtartamába nem számít be, ha a fegyelmi eljárás alapján a polgári szolgálatot teljesítõvel szemben jogerõsen fegyelmi büntetés kiszabására került sor."

A Pszt. 49. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"49. § (1) A polgári szolgálatot teljesítõnek és a foglalkoztatónak a polgári szolgálat keretében egymásnak okozott kárért való anyagi felelõsségére a foglalkoztatóra vonatkozó munkajogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy átlagkereseten a polgári szolgálatot teljesítõnek a 30. § (1) bekezdésében meghatározott illetményét kell érteni, továbbá a polgári szolgálatot teljesítõ kártérítésre kötelezése a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ hatáskörébe tartozik.

(2) Ha a foglalkoztatóra több különbözõ munkajogi szabály is vonatkozik, az anyagi felelõsség tekintetében a polgári szolgálatot teljesítõ által betöltött munkakörre vonatkozó munkajogi szabályokat kell alkalmazni."

(1) A Pszt. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A polgári szolgálatot teljesítõt a polgári szolgálat idõtartamának letöltése után, valamint a (3) bekezdésben meghatározott esetben a polgári szolgálatból el kell bocsátani. Errõl a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ hoz határozatot."

(2) A Pszt. 50. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) ha második gyermeke a polgári szolgálat teljesítése alatt született, és hat hónap szolgálatot már teljesített a gyermek születésekor, illetõleg ha a polgári szolgálat megkezdésekor két gyermeke van, a polgári szolgálat hat hónapjának elteltével,"

(3) A Pszt. 50. §-ának (3) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:

/(3) A polgári szolgálatot teljesítõt az (1) bekezdésben meghatározott idõponttól eltérõen a következõ idõpontokban kell elbocsátani:/

"d) ha polgári szolgálat megtagadása bûncselekmény miatt bíróság jogerõsen elítélte, az ítélet jogerõre emelkedésének napjával."

A Pszt. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A polgári szolgálat teljesítésével kapcsolatos szabályok megtartását a Szociális és Családügyi Minisztérium, a 22. § (1) bekezdésében meghatározott, valamint a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ ellenõrzi."

A Pszt. 59. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Felhatalmazást kap a szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg a polgári szolgálat alatti oktatásra, a szolgálati és elbocsátási segélyre, az utazási költségtérítésre, a polgári szolgálatot teljesítõ halála estén az eltemettetéshez történõ hozzájárulásra, valamint a polgári szolgálatot teljesítõket foglalkoztató szervezetek nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat."

(1) Ez a törvény a kihirdetésétõl számított 60. napon lép hatályba. A hatályba lépéssel egyidejûleg a Pszt. 5. §-a (2) bekezdésének e) és g) pontjai és a Pszt. 22. §-ának (1) bekezdésébõl "a Szociális és Családügyi Minisztériumot" szövegrész hatályát veszti. A Pszt. 15. §-ának (4) bekezdésében a "Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium" szövegrész helyébe az "Oktatási Minisztérium" szövegrész lép.

(2) Ha az e törvény hatálybalépését megelõzõen nyilvántartásba vett foglalkoztató nem felel meg a 2. és 3. §-okban meghatározott feltételeknek, a Pszt. 21. § (2) bekezdésben meghatározott munkaügyi központ törli a nyilván-tartásból. Ha a foglalkoztató e törvény hatályba lépésének idõpontjában polgári szolgálatot teljesítõ személyt foglalkoztat, a nyilvántartásból való törlésre a foglalkoztatás befejezésével kerül sor, de hozzá a hatályba lépést követõen polgári szolgálatot teljesítõ személy nem osztható be.

(3) A 4. §-t a hatálybalépés idején folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.

(4) A 18. § (2) bekezdésében foglaltakat az e törvény hatálybalépését megelõzõen megkezdett polgári szolgálat esetében is alkalmazni kell.

(5) A törvény hatályba lépését megelõzõen a felsõoktatási intézmény esti vagy levelezõ tagozatán folytatott alapképzésre tekintettel engedélyezett tanulmányi szolgálathalasztást - a felsõoktatási intézmény által évenként adott igazolás alapján - a tanulmányok befejezéséig fenn kell tartani.

(6) A 6. §-t a hatálybalépés idõpontjában már benyújtott kérelmek tekintetében is, a 7. és 10. §-t a hatályba lépést követõen megkezdett polgári szolgálat esetében kell alkalmazni.

A POLGÁRI SZOLGÁLATRÓL SZÓLÓ 1997. ÉVI XXI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁT TARTALMAZÓ TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

A polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Pszt.) a magyar jogrendszerben elsõ ízben szabályozza törvényi szinten a katonai szolgálatot lelkiismereti okból nem vállaló, polgári szolgálatot teljesítõ állampol-gárok jogait és kötelezettségeit, a polgári szolgálat teljesítésével összefüggésben eljáró hatóságok feladatait és hatáskörét, valamint a polgári szolgálatot teljesítõket foglalkoztató szervezetek feladatait.

A Pszt. hatályba lépése óta eltelt másfél év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a polgári szolgálat a honvédelmi kötelezettség teljesítésének megfelelõ szolgálati formája azok számára, akik a katonai szolgálat teljesítését lelkiismereti okból nem vállalják.

E módosítás elsõdleges célja azoknak a jogi eszközöknek a bõvítése, amelyek biztosítják, hogy a polgári szolgálat teljesítése ténylegesen a társadalom számára hasznos munkavégzéssel történjék. Ezen túlmenõen a módosítást a törvény alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatok, továbbá ez alatt az idõszak alatt bekövetkezett jogszabályi változások tették szükségessé.

A módosítás a Pszt.-nek a következõ témaköröket szabályozó rendelkezéseit érinti:

- a polgári szolgálatot teljesítõ személyt foglalkoztató szervezetek köre,

- a polgári szolgálat teljesítése során ellátandó tevékenységek,

- a foglalkoztató szervezetek nyilvántartásba vétele,

- a polgári szolgálatra való alkalmasság megállapítása során az egészségügyi orvosi alkalmassági vizsgálatot végzõ szerv meghatározása,

- a polgári szolgálat félbeszakításának szabályai,

- a polgári szolgálatot teljesítõ személy juttatásai,

- a polgári szolgálat során lefolytatandó fegyelmi eljárás,

- a polgári szolgálatot teljesítõ személy és a foglalkoztató anyagi felelõssége,

- a polgári szolgálati jogviszonyból történõ elbocsátás.

A Pszt. a polgári szolgálat idõtartamát a sorkatonai és a tartalékos katonai szolgálat együttes idõtartamában határozza meg. A sor- és tartalékos katonai szolgálat idõtartamát a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény szabályozza. A gyakorlatban nem volt egyértelmû, hogy a polgári szolgálat idõtartamának számításánál a tartalékos katonai szolgálat idõtartamába bele kell-e érteni a honvédelmi törvény 124. §-ának (5) bekezdésében szabályozott, a katasztrófa elhárítását célzó tartalékos katonai szolgálat idejét. A törvényjavaslat az egyértelmû szabályozás érdekében a honvédelmi törvény szabályaira történõ hivatkozással állapítja meg a polgári szolgálat idõtartamát. Ennek megfelelõen a polgári szolgálat idõtartama a honvédelmi törvény 124. §-a (4) bekezdésének a) pontjában, valamint a 124. §-a (5) bekezdésében meghatározott idõtartamok összege, azaz 13+2= 15 hónap.

A hatályos szabályozás a polgári szolgálatot teljesítõ személyeket foglalkoztató szervezetek körének meghatározásánál azokat a szervezeteket sorolja fel, amelyeknél a polgári szolgálat nem teljesíthetõ. A törvényi szabályozás egyrészt a nyereségérdekelt szervezeteket zárja ki a polgári szolgálatot teljesítõ személyek foglalkoztatásából, másrészt az olyan szervezeteket, amelyek tevékenysége nem egyeztethetõ össze azzal a lelkiismereti okkal, amelyek a polgári szolgálat teljesítését megalapozza.

Azokat a nyereségérdekelt szervezeteket, amelyeknél a polgári szolgálat teljesítése kizárt, a Pszt. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényre történõ utalással határozza meg, amely a hatályba lépése óta módosult. Ugyanakkor a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint polgári szolgálat közhasznú társaságnál is teljesíthetõ. Ez utóbbi rendelkezés ellentétes a Pszt. szabályaival. Ezek a körülmények indokolttá tették, hogy taxatív felsorolással kerüljenek meghatározásra azok a szervezetek, amelyeknél lehetõség van polgári szolgálat teljesítésére. Természetesen a szabályozásnak ez a módja nem teszi feleslegessé a Pszt.-nek azt a szabályát, amely a polgári szolgálat teljesítésébõl kizárt szervezetekrõl rendelkezik.

A Javaslat a polgári szolgálatot teljesítõ személyt foglalkoztató szervezetek körét - megfelelve a gyakorlati alkalmazás során felmerült igényeknek - kibõvíti a polgári védelem országos területi és helyi hivatásos szerveivel. Ugyanakkor megszünteti a polgári szolgálatra jogosult elõzetes írásbeli hozzájárulásának követelményét az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóságnál történõ foglalkoztatáshoz. Az írásbeli hozzájárulásra a javaslat szerint a polgári védelem szerveinél sincs szükség.

A hatályos szabályozás gyakorlati alkalmazása során problémaként merült fel, hogy a törvény által felsorolt tevékenységi körök a foglalkoztató szerv tevékenységére vagy a polgári szolgálatot teljesítõ által ellátandó munkakörre vonatkoznak-e. A polgári szolgálatot teljesítõ személyek pedig általában nem rendelkeznek olyan végzettséggel, amely a törvény által felsorolt tevékenységi köröknek megfelel. E problémák megoldása érdekében, szem elõtt tartva a polgári szolgálat célját is, a Javaslat azt a megoldást tartalmazza, hogy a Pszt. által felsorolt tevékenységi köröknek a foglalkoztató szervezet tevékenysége vonatkozásában, vagy a polgári szolgálatot teljesítõ személy által betöltendõ munkakör tekintetében kell megvalósulnia. Ugyanakkor a gyakorlatban felmerült igények alapján a tevékenységi körök felsorolását célszerû kiegészíteni az "informatikai, ügyviteli", valamint a "katasztrófavédelmi" tevékenységgel. A Javaslat megszünteti a polgári szolgálatot teljesítõ személy elõzetes írásbeli hozzájárulásának követelményét a tûzoltósági tevékenység ellátásához.

A Pszt. szerint a polgári szolgálat engedélyezését követõen felmerülõ egészségügyi probléma esetén nem a katonai alkalmasság, hanem a polgári szolgálatra való alkalmasság vizsgálatára kerül sor. A Pszt. 13. §-ának (3) bekezdése szerint a polgári szolgálat teljesítésére nem alkalmas az a személy, aki a munkaképességét egészségromlás ill. testi vagy szellemi fogyatkozás következtében ötven százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás nem várható. A Pszt. azonban nem határozza meg, hogy az ötven százalékos munkaképesség-csökkenés megállapítására mely szerv jogosult. A Javaslat - pótolva e hiányosságot - ezzel a jogkörrel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértõi Intézetét hatalmazza fel.

A Javaslat pontosítja a tanulmányi szolgálathalasztás engedélyezésének szabályait. A módosítás eredményeként egyértelmûvé válik, hogy tanulmányi szolgálathalasztás engedélyezésére felsõoktatási intézmény esetében is csak a nappali tagozaton folytatott képzés miatt kerülhet sor.

A Pszt. szerint azokat a szervezeteket, amelyek a polgári szolgálatot teljesítõ személyek foglalkoztatását vállalják, és a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelnek, a Szociális és Családügyi Minisztérium veszi nyilvántartásba. A Javaslat - elfogadva azt a kormányzati célkitûzést, miszerint csökkenteni kell a minisztériumok hatósági jogkörét - e jogkört a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok hatáskörébe utalja.

A Pszt. úgy rendelkezik, hogy törölni kell a nyilvántartásból azt a foglalkoztatót, aki meghatározott ok nélkül tagadja meg a polgári szolgálat teljesítésére jogosult foglalkoztatását, vagy nem biztosítja az e törvény szabályainak megfelelõ foglalkoztatást. Ennek idõtartamát azonban nem határozza meg. A Javaslat ezt az idõtartamot két évben jelöli meg. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartásból törölt foglalkoztató két évig polgári szolgálatot teljesítõ személyt nem foglalkoztathat.

A Javaslat kiegészíti és pontosítja a Pszt.-nek a foglalkoztató kijelölésére vonatkozó szabályait. Erre azért van szükség, mert a polgári szolgálatot teljesítõ részére nem minden foglalkoztató tud díjtalan elhelyezést biztosítani. Ezért a Javaslat szabályozza, hogy a polgári szolgálatot teljesítõ számára csak a legvégsõ esetben jelölhetõ ki olyan foglalkoztató, amely díjtalan elhelyezés biztosítását teszi szükségessé. A Javaslat szerint a polgári szolgálat teljesítésére olyan foglalkoztatót kell elsõsorban kijelölni, amelynél a munkahely az általában szokásos idõtartam alatt tömegközlekedési eszközzel megközelíthetõ.

A törvény 22. §-a többi rendelkezésének módosítására a törvény más szabályaival való összhang megteremtése érdekében van szükség.

A Javaslat egy évrõl tizennyolc hónapra emeli fel annak a leghosszabb idõtartamnak a mértékét, amely a polgári szolgálat engedélyezése és megkezdése között eltelhet. Ez azért szükséges, mert a gyakorlatban elõfordul, hogy a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ foglalkoztató hiányában nem tud a polgári szolgálatot teljesítõ részére foglalkoztatót kijelölni.

A Javaslat bõvíti azoknak az okoknak a körét, amelyek esetén a polgári szolgálat teljesítésére jogosult nem hívható fel polgári szolgálat teljesítésére, és a polgári szolgálati viszonyból el kell bocsátani.

A büntetõ bíróságok korábbi gyakorlata - ha a polgári szolgálatra jogosultat vagy azt teljesítõ személyt a bíróság polgári szolgálat alóli kibúvás miatt korábban már jogerõsen elítélte - a polgári szolgálati kötelezettség ismételt megszegését ítélt dolognak minõsítette, és ilyen esetben a bíróság az újabb büntetés kiszabását mellõzte. Ez a gyakorlat azt eredményezte, hogy ilyen esetben a polgári szolgálatra jogosult saját kötelezettségszegése folytán mentesült a polgári szolgálati kötelezettség alól. Ennek a helyzetnek a megoldása érdekében a Magyar Köztársaság Büntetõ Törvénykönyvérõl szóló 1978. évi IV. törvény legutóbbi módosítása differenciáltabban szabályozza a polgári szolgálati kötelezettséget sértõ magatartásokat. Újabb bûncselekményi formaként vezeti be a polgári szolgálat megtagadását, és külön szabályozza az ennél enyhébb kötelezettségsértõ magatartásokat. Ehhez a módosításhoz igazodva a Javaslat csak a "polgári szolgálat megtagadása" bûncselekményért történõ jogerõs ítélet esetén írja elõ a polgári szolgálat teljesítésére történõ felhívás mellõzését. E szabályozás eredményeként várhatóan a büntetõ bíróságok gyakorlatának az elõbbiekben vázolt következménye is elkerülhetõ lesz.

A Pszt. 24. §-ának (4) bekezdése szerint a polgári szolgálatot teljesítõ a polgári szolgálat alatt munkaviszonyt, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, valamint más munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. A szabályozási szándék ebben az esetben nem a jogviszony fennállásának, hanem a tényleges munkavégzés kizárására irányul. Ezért a Javaslat ezt a rendelkezést úgy módosítja, hogy a polgári szolgálat teljesítése alatt a keresõ tevékenység folytatását zárja ki, és meghatározza a keresõ tevékenység fogalmát is.

A Pszt. 31. §-a szerint a polgári szolgálatot teljesítõ személyt - kérelmére - díjtalan elhelyezés vagy a foglalkoztatóval történõ megállapodás alapján lakhatási hozzájárulás illeti meg, amelynek biztosítása a foglalkoztató feladata. E rendelkezésbõl a jogalkalmazó szervek és a polgári szolgálatot teljesítõk számára nem volt tisztázott, hogy milyen esetben illeti meg lakhatási hozzájárulás a polgári szolgálatot teljesítõ személyt. A Javaslat egyrészt megszünteti a lakhatási hozzájárulás fogalmát, másrészt összhangot teremt a törvénynek a foglalkoztató kijelölésére és a díjtalan elhelyezésre vonatkozó szabályai között. Ennek megfelelõen díjtalan elhelyezés csak abban az esetben illeti meg a polgári szolgálatot teljesítõ személyt, ha a munkavégzés helye és a polgári szolgálatot teljesítõ lakóhelye, tartózkodási helye között a tömegközlekedési eszközzel történõ utazás idõtartama naponta az általában szokásos idõtartamot meghaladja.

A Javaslat nem határozza meg, hogy a foglalkoztató a díjtalan elhelyezést milyen formában köteles biztosítani. Történhet ez akár úgy, hogy a munkavégzés helyén biztosít a polgári szolgálatot teljesítõ részére elhelyezést, de történhet úgy is, hogy azt lakásbérlet útján oldja meg.

A hatályos szabályozás szerint a foglalkoztató a polgári szolgálatot teljesítõ kérelmének megfelelõen napi háromszori díjtalan étkezést vagy költségtérítést köteles biztosítani. A Pszt.-nek e szabálya tehát a polgári szolgálatot teljesítõ étkezésének megoldását a felekre bízza. Ez a gyakorlatban gyakran a felek vitájához vezetett, és a hatóság közremûködését igényelte. Ezért a Javaslat a hatályos szabályozásnál konkrétabban szabályozza a foglalkoztató kötelezettségét oly módon, hogy elsõsorban napi kétszeri díjtalan étkezést és egy étkezésnek megfelelõ költségtérítést kell biztosítania a polgári szolgálatot teljesítõ részére. Ha a foglalkoztató a napi kétszeri díjtalan étkezést nem tudja biztosítani, akkor illeti meg a polgári szolgálatot teljesítõ személyt az egész napra szóló költségtérítés.

A megyei (fõvárosi) munkaügyi központok számára gyakran gondot okozott a törvénynek az a rendelkezése, mely szerint a polgári szolgálatra jogosult személy részére járó egyszeri szolgálati segély kifizetése a jogosult lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ feladata. Figyelemmel arra, hogy a szolgálati segély kifizetése a szolgálat megkezdésekor történik, ezért értelemszerû, hogy az a munkaügyi központ fizesse ki számára a segélyt, amelynek illetékességi területén a foglalkoztatás megkezdõdik.

A Javaslat módosítja a Pszt.-nek a polgári szolgálat félbeszakítására vonatkozó rendelkezéseit.

Erre egyrészt azért van szükség, mert a hatályos szabályok nem határozzák meg, hogy milyen idõtartam elteltével kell a polgári szolgálatot félbeszakítani, ha a polgári szolgálatot teljesítõ személy a teljesítés alatt felmerült betegség miatt nem végez munkát. A Javaslat ezt az idõtartamot 30 napban határozza meg.

A Javaslat a törvénynek a tanulmányi ok miatt történõ félbeszakításra vonatkozó szabályait összhangba hozza a tanulmányi szolgálathalasztásra vonatkozó rendelkezésekkel.

A gyakorlatban gyakran elõfordul, hogy a polgári szolgálatot teljesítõ személy számára új foglalkoztatót kell kijelölni, mert a foglalkoztató megszûnik, átalakul, vagy különbözõ okokból nem vállalja a polgári szolgálatot teljesítõ foglalkoztatását. Ennek során elõfordulhat, hogy a munkaügyi központ nem tud a polgári szolgálatot teljesítõ számára foglalkoztatót kijelölni úgy, hogy az új foglalkoztatónál a munkavégzés a korábbi munkavégzés befejezését követõen azonnal folytatódjon. Ezért a Javaslat a polgári szolgálat félbeszakítását írja elõ abban az esetben, ha a polgári szolgálatot teljesítõ akár a maga, akár a foglalkoztató oldalán felmerülõ okból nem végez munkát, és ez az idõtartam a harminc napot meghaladja.

A Javaslat módosítja a Pszt.-nek a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait. A hatályos rendelkezések szerint az áthelyezés más foglalkoztatóhoz, valamint a polgári szolgálat idõtartamának meghosszabbítása fegyelmi büntetést a foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központ szabja ki. Gyakran elõfordul azonban, hogy a foglalkoztató székhelye és a polgári szolgálatot teljesítõ munkavégzésének helye más megye területén helyezkedik el. Ilyen esetben célszerû, ha a polgári szolgálat teljesítésével kapcsolatos jogosítványokat nem a foglalkoztató székhelye, hanem a foglalkoztatás helye szerinti munkaügyi központ gyakorolja, ezért a Javaslat az elõbbiekben megjelölt fegyelmi büntetések kiszabására ez utóbbi munkaügyi központokat jogosítja fel.

A Pszt. jelenleg nem rendelkezik arról, hogy a fegyelmi eljárás megindításáról a munkaügyi központ milyen módon értesül. Ezért a Javaslat a foglalkoztató számára kötelezettségként írja elõ, hogy a megindított fegyelmi eljárásról három munkanapon belül értesítse a foglalkoztatás helye szerinti munkaügyi központot.

A foglalkoztató által megindított fegyelmi eljárás során gyakran elõfordul, hogy a polgári szolgálatot teljesítõ személynek a munkahelyen való jelenléte gátolja a tényállás tisztázását, vagy egyéb olyan okok merülnek fel, amelyek miatt a polgári szolgálatot teljesítõnek a munkahelytõl való távoltartása indokolt. Ezért a Javaslat ilyen esetekben megteremti a lehetõségét a polgári szolgálatot teljesítõ személy munkavégzés alóli felfüggesztésének. A felfüggesztés a fegyelmi eljárás eredményeképpen hozott határozat jogerõre emelkedéséig tarthat. A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a felfüggesztés idõtartama milyen esetben nem számít be a polgári szolgálat idõtartamába. Ez értelemszerûen akkor indokolt, ha a fegyelmi eljárás alapján a polgári szolgálatot teljesítõ személlyel szemben jogerõsen fegyelmi büntetés kiszabására került sor.

A Pszt. a polgári szolgálatot teljesítõ személy és a foglalkoztató által a polgári szolgálat keretében egymásnak okozott kárért való anyagi felelõsségére a Munka Törvénykönyve szabályainak alkalmazását rendeli el. Polgári szolgálatot teljesítõket azonban nem csupán a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó szervezetek foglalkoztathatnak. Ezért a Javaslat szerint a jövõben a polgári szolgálatot teljesítõ és a foglalkoztató egymásnak okozott kárért való anyagi felelõsségére a foglalkoztató szervre irányadó munkajogi szabályokat kell alkalmazni. Elõfordulhat azonban, hogy a foglalkoztató szervre több munkajogi szabály is vonatkozik (pl. tûzoltóság, polgári védelem). Ilyen esetben a Javaslat a polgári szolgálatot teljesítõ által betöltött munkakörre vonatkozó szabályok alkalmazását írja elõ.

A Javaslat pontosítja a Pszt.-nek a polgári szolgálatból történõ elbocsátásra vonatkozó szabályait. A hatályos szabályokat egyes polgári szolgálatot teljesítõk úgy értelmezték, hogy ha a polgári szolgálatot teljesítõ a teljesítés alatt betölti a törvény 7. §-ának (1), (4) ill. (5) bekezdéseiben meghatározott életkort, a polgári szolgálati viszonyból el kell bocsátani. Ugyanakkor a törvény 7. §-a szerint az életkor betöltését a polgári szolgálat teljesítése megkezdésének vonatkozásában kell vizsgálni. A Javaslat a hatályos rendelkezéseknél egyértelmûbben határozza meg továbbá, hogy két gyermek esetében mely idõpontban kell a polgári szolgálatot teljesítõt elbocsátani a polgári szolgálatból.

A Javaslat - figyelemmel arra, hogy a polgári szolgálat megtagadása bûncselekmény a polgári szolgálat teljesítése alatt is elkövethetõ - összhangban a 8. § által bevezetett szabályokkal, az ott kifejtett indokok alapján, a polgári szolgálatot teljesítõnek a polgári szolgálatból történõ elbocsátását írja elõ, ha õt polgári szolgálat megtagadása miatt a bíróság jogerõsen elítélte.

A Pszt. a polgári szolgálat teljesítése ellenõrzési lehetõségét csak a polgári szolgálatot teljesítõ személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti munkaügyi központ számára biztosítja. A polgári szolgálat teljesítésével kapcsolatos feladatokat azonban nagyobb részben a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ látja el. Ezért a Javaslat ez utóbbi munkaügyi központ számára megteremti az ellenõrzés lehetõségét.

A Pszt. 59. §-a felhatalmazást tartalmaz a szociális és családügyi miniszter részére a polgári szolgálat alatti oktatásra és a polgári szolgálatot teljesítõ részére járó juttatásokra vonatkozó részletes szabályok megalkotására. A gyakorlatban felmerült tapasztalatok alapján e felhatalmazást indokolt kiterjeszteni a polgári szolgálatot teljesítõket foglalkoztató szervezetek nyilvántartásának részletes szabályozására.

A Javaslat annak érdekében, hogy a jogalkalmazó szervek számára a felkészülésre elegendõ idõ álljon rendelkezésre, a hatályba lépés idõpontját a kihirdetéstõl számított 60. napban állapítja meg. Ezen túlmenõen átmeneti szabályokat is tartalmaz. Ilyen szabályokra a foglalkoztatók körének módosulására figyelemmel a foglalkoztatók nyilvántartásba vételével, a munkaképesség csökkenése megállapításával összefüggésben a polgári szolgálatból történõ elbocsátással kapcsolatban, továbbá a törvény hatályba lépését megelõzõen engedélyezett tanulmányi szolgálathalasztással, a polgári szolgálatot teljesítõ részére foglalkoztató kijelölésével és a polgári szolgálatot teljesítõt megilletõ díjtalan elhelyezéssel összefüggésben van szükség.