Magyar Köztársaság Kormánya
T/1207. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló
1996. évi XXI. törvény módosításáról
Elõadó: Dr. Torgyán József
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Budapest, 1999. április
1999. évi ........... törvény
a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló
1996. évi XXI. törvény módosításáról
Az ország Európai Unióhoz való csatlakozása elõkészítésével összefüggésben szükségessé váló területfejlesztési intézményrendszer kialakítása, valamint a kormányzati struktúra átalakítása miatt indokolt módosítások átvezetése érdekében az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:
1. §
A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tf. tv.) 8. §-a (2) bekezdésének a) és g) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és az alábbi h) ponttal egészül ki:
/A Tanács munkájában/
"a) a regionális fejlesztési tanácsok elnökei,"
"g) az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság elnöke,
h) az ifjúsági és sportminiszter, a külügyminiszter, a PHARE programok koordinálásáért felelõs miniszter, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Fejlesztési Bank Rt elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnöke tanácskozási joggal"
/vesznek részt./
2. §
A Tf. tv. 12. §-a a következõ (7)-(14) bekezdésekkel egészül ki:
"(7) A megyei területfejlesztési tanács és munkaszervezete mûködésének törvényességi felügyeletét a megyei közigazgatási hivatal vezetõje látja el.
(8) A megyei közigazgatási hivatal vezetõje a törvényességi felügyelet keretében ellenõrzi, hogy a megyei területfejlesztési tanács
a) alapszabálya és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak,
b) szervezete, mûködése, döntéshozatali eljárása, határozatai nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.
(9) Jogszabálysértés esetén a megyei közigazgatási hivatal vezetõje határidõ kitûzésével felhívja a megyei területfejlesztési tanács elnökét a jogszabálysértés megszüntetésére. A megyei területfejlesztési tanács elnöke a megadott határidõn belül köteles tájékoztatni a megyei közigazgatási hivatal vezetõjét a jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedésekrõl.
(10) Ha a megyei területfejlesztési tanács elnöke határidõn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, vagy a megyei területfejlesztési tanács elutasítja a közigazgatási hivatal vezetõjének felhívását, illetve nem dönt a felhívás tárgyában, a közigazgatási hivatal vezetõje
a) keresettel fordul a bírósághoz a határozat megsemmisítése iránt, továbbá a jogszabálysértõ határozat végrehajtását - ha az a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna - felfüggeszti, illetõleg
b) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a megyei területfejlesztési tanács, annak szerve vagy tisztségviselõje mûködését felfüggeszti, és felügyelõbiztost rendel ki a megyei területfejlesztési tanács törvényes mûködésének helyreállítására.
(11) A megyei területfejlesztési tanács a közigazgatási hivatal vezetõjének a (10) bekezdés alapján hozott intézkedése megváltoztatása iránt keresettel fordulhat a bírósághoz.
(12) A bíróság a (10) bekezdés a) pontjában és a (11) bekezdésben említett perben a közigazgatási perekre (a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezet) irányadó szabályok szerint jár el. Ha a bíróság az eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja,
a) a jogsértõ alapszabályt, egyéb szabályzatot, határozatot megsemmisíti, és új eljárás lefolytatását rendeli el, illetõleg
b) a mûködés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértõen mûködõ szerv, tisztségviselõ választására jogosult szerv összehívását.
(13) A felügyelõ biztos a tevékenységérõl és annak eredményérõl tájékoztatja a bíróságot és a megyei közigazgatási hivatal vezetõjét.
(14) A (7)-(13) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a Fõvárosi Önkormányzat Közgyûlése a megyei területfejlesztési tanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben hoz döntést. Ilyen esetben a hivatalvezetõ hatáskörét a fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje gyakorolja."
3. §
(1) A Tf. tv. 13. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/A megyei területfejlesztési tanács a megye területén összehangolja a kormányzat, a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében:/
"f) véleményezi az illetékességi területét érintõ, a 6. § a) pontjában, illetve 7. § g) pontjában meghatározott koncepciókat és a megyei területrendezési terveket;"
(2) A Tf. tv. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A megyei területfejlesztési tanács pályázati rendszer keretében, a megyei területfejlesztési koncepció és program figyelembevételével dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról és a fejlesztések megvalósításáról."
4. §
(1) A Tf. tv. 14. §-ának (1) bekezdése a következõ új g) és h) pontokkal egészül ki:
/A megyei területfejlesztési tanács tagjai:/
"g) a megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatal vezetõje,
h) a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság képviselõje."
(2) A Tf. tv. 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) A megyei területfejlesztési tanács üléseinek állandó meghívottjai a területfejlesztésben és a területrendezésben érdekelt területi államigazgatási szervek képviselõi, valamint a megyei közigazgatási hivatal vezetõje. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a Fõvárosi Önkormányzat Közgyûlése egyébként megyei területfejlesztési tanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyet tárgyal."
(3) A Tf. tv. 14. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(8) A miniszter képviselõjének ellenszavazata esetén a miniszter tizenöt napon belül kezdeményezheti az adott kérdés újratárgyalását. Ugyanabban az ügyben azonban e jogát csak egyszer gyakorolhatja. Ha a 13.§ (3) bekezdését érintõ kérdésben két alkalommal kisebbségben marad, a miniszter a döntés célszerûsége tekintetében az Országos Területfejlesztési Tanács döntését kérheti."
5. §
A Tf. tv. 15. §-a elõtti cím a következõre változik, és a 15. § helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"Térségi Tanács
15. §
(1) A régió, illetve a megyehatárokon túlterjedõ, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a megyei területfejlesztési tanácsok térségi tanácsot hozhatnak létre. A térségi tanács jogi személy, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.
(2) A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közremûködést és más közös területfejlesztési feladatokat a Balaton kiemelt üdülõkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el.
(3) A térségi tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében az érintett regionális fejlesztési tanácsok, illetve megyei területfejlesztési tanácsok megállapodnak a 13. §-ban felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a térségi tanács keretében.
(4) A térségi tanács térsége tekintetében javaslatot tesz a regionális fejlesztési koncepcióra és programra.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott megállapodásban
a) a mûködési költségek fedezetérõl,
b) a térségi fejlesztési tanács elnevezésérõl,
c) székhelyérõl,
d) részletes tevékenységérõl,
e) munkaszervezet létrehozásáról
is rendelkezni kell.
(6) Az (5) bekezdés a), c) és d) pontjaiban foglaltakról a (2) bekezdés szerinti térségi tanács tekintetében az alapszabály rendelkezik. Az alapszabályt a (2) bekezdésben foglalt térségi tanács a 14. § (4) bekezdésében foglaltak alapján hagyja jóvá.
(7) A térségi tanács megállapodhat a regionális és a megyei területfejlesztési tanácsokkal és más, a térségi fejlesztési programokban közremûködõkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.
(8) A térségi tanács tagjai:
a) a tanács illetékességi területén mûködõ megyei területfejlesztési tanácsok elnökei,
b) az érintett regionális fejlesztési tanács képviselõje,
c) a területi gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselõje,
d) az érintett területfejlesztési önkormányzati társulások legfeljebb hat képviselõje,
továbbá a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében:
e) a Kormány kinevezett képviselõje,
f) a miniszter, a belügy-, a környezetvédelmi, a gazdasági, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a szociális és családügyi, az egészségügyi, az oktatási, a pénzügyminiszter és a nemzeti kulturális örökség miniszterének képviselõje,
(9) A térségi tanács felkérésének elfogadása esetén a felkért miniszter is delegálhat tagot a tanácsba. A térségi tanácsban való részvételt a részvételben érdekelt miniszter is kezdeményezheti.
(10) A térségi tanács felkérhet a tanács munkájában való részvételre egyéb szervezeteket, személyeket is, de ezek létszáma a (8) bekezdés szerinti létszám egyharmadát nem haladhatja meg.
(11) A térségi tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a székhely szerint illetékes fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõje, valamint az illetékes területi fõépítész.
(12) A területfejlesztési önkormányzati társulások képviselõi a területüket érintõ fejlesztési programok tárgyalása során a térségi tanácsban szavazati joggal vehetnek részt.
(13) A térségi tanács a tagjai sorából elnököt és alelnökö(ke)t választ, ügyrendjét egyhangúlag maga állapítja meg, munkaszervezetét maga alakítja ki. Egyet nem értés esetén az ügyrendet a tanács megismételt ülésén a tanács tagjai többségének a szavazatával fogadja el.
(14) A Balaton Fejlesztési Tanács dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, és megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes fejlesztési programok finanszírozásáról.
(15) A térségi tanács és munkaszervezete mûködésének törvényességi felügyeletét a 12. § (8)-(13) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelõen a székhely szerint illetékes fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõje látja el."
6. §
A Tf. tv. 16. §-a a következõ új címmel egészül ki, valamint a 16. § és a 17. § helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"Regionális Fejlesztési Tanács
16. §
(1) A régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását, valamint a 17. § (2) bekezdésében foglalt és más közös fejlesztési feladatokat az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott tervezési-statisztikai régiókban mûködõ regionális fejlesztési tanácsok látják el.
(2) A regionális fejlesztési tanács és munkaszervezete jogi személy, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.
(3) A regionális fejlesztési tanács és munkaszervezete mûködésének törvényességi felügyeletét a 12. § (8)-(13) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelõen a székhely szerint illetékes fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõje látja el.
(4) A regionális fejlesztési tanács mûködéséhez a kormányzati hozzájárulás pénzügyi fedezetét a költségvetési törvényben kell biztosítani.
(5) A regionális fejlesztési tanács munkaszervezetének székhelyét a Tanács az alapszabály elfogadásával egyidejûleg határozza meg. Megegyezés hiányában a munkaszervezet székhelyét a Kormány jelöli ki.
17. §
(1) A regionális fejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttmûködik a területfejlesztési önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanácsokkal, a térségi fejlesztési tanáccsal, a régió fejlesztésében közvetlenül és közvetve közremûködõ területi államigazgatási szervekkel.
(2) A regionális fejlesztési tanács
a) vizsgálja és értékeli a régió társadalmi-gazdasági helyzetét, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;
b) kidolgozza és elfogadja - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a régió hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját és annak stratégiai és operatív munkarészeit;
c) ellátja a gazdaságfejlesztés területi koordinációs feladatait, egyezteti a kormányzati és a térségi érdekeket, biztosítja a régión belül a térségi szereplõk közötti koordinációt;
d) pénzügyi tervet készít a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, javaslatot tesz a helyi, a térségi, a központi és a nemzetközi források összetételére és felhasználásának idõbeli ütemezésére;
e) dönt a programok és alprogramjai megvalósításáról a források függvényében;
f) szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok - külön jogszabályban meghatározott - pénzügyi finanszírozási feladataiban;
g) a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet, évente tájékoztatja a minisztert;
h) gondoskodik a források hatékony és szabályszerû felhasználásáról, a program céljainak érvényesülésérõl;
i) megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes régió szintû területfejlesztést, illetve az ágazati célkitûzések és feladatok végrehajtását szolgáló fejlesztési programok finanszírozására;
j) véleményezi a területét érintõ országos, ágazati és regionális szintû fejlesztési koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintõ területrendezési terveket;
k) közremûködik a régióban kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében;
l) forrásokat gyûjthet a mûködéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához;
m) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket törvény vagy egyéb jogszabály hatáskörébe utal.
(3) A regionális fejlesztési tanács a régió területfejlesztési koncepciója, illetve programja figyelembevételével dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, a fejlesztések megvalósításáról.
(4) A regionális fejlesztési tanács a régióhatáron túlterjedõ egyes területfejlesztési feladatok ellátása érdekében megállapodást köthet.
(5) A (2) bekezdésben foglalt feladatokon túlmenõen az érintett megyei területfejlesztési tanácsok, illetve érintettség esetén a fõvárosi önkormányzat megállapodhatnak, hogy mely további feladatot látnak el a regionális fejlesztési tanács keretében.
(6) A regionális fejlesztési tanács tagjai:
a) a tanács illetékességi területén mûködõ megyei területfejlesztési tanácsok elnökei;
b) a miniszter, a belügy-, a környezetvédelmi, a gazdasági, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a szociális és családügyi, az egészségügyi, az oktatási, az ifjúsági és sport-, valamint a pénzügyminiszter képviselõje;
c) az érintett megyék munkaügyi tanácsainak régiónként egy-egy munkaadói és munkavállalói képviselõje;
d) az érintett területfejlesztési önkormányzati társulások régiónként legfeljebb három képviselõje;
e) a tanács illetékességi területén mûködõ megyei jogú városok polgármesterei;
f) a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke;
továbbá a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács tekintetében
g) a Kormány kinevezett képviselõje;
h) a fõpolgármester; valamint
i) a fõvárosi kerületi önkormányzatok egy képviselõje.
(7) A területfejlesztési önkormányzati társulások képviselõi a területüket érintõ fejlesztési programok tárgyalása során a regionális fejlesztési tanácsban szavazati joggal vehetnek részt.
(8) A regionális fejlesztési tanács munkájában a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter és a PHARE programok koordinálásáért felelõs miniszter képviselõje tanácskozási joggal vesz részt. A regionális fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a székhely szerint illetékes fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõje, valamint az illetékes területi fõépítész. A regionális fejlesztési tanács dönt a további állandó meghívottak körérõl.
(9) A regionális fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt és alelnökö(ke)t választ, ügyrendjét egyhangúlag maga állapítja meg. Egyet nem értés esetén az ügyrendet a tanács megismételt ülésén a tanács tagjai többségének szavazatával fogadja el."
7. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg a Tf. tv. 26. § (5) bekezdése hatályát veszti, továbbá
a) a Tf. tv. 8. §-ának (4) bekezdése második mondatában a "minõsített többséggel, azaz a Tanács tagjai legalább 50 %-ának plusz egy fõnek" szövegrész helyébe a "a Tanács tagjai többségének",
b) a Tf. tv. 14. §-ának (4) bekezdése negyedik mondatában a "minõsített többséggel (összes tag 50 % + 1 fõ)" szövegrész helyébe "a megyei területfejlesztési tanács tagjai többségének szavazatával"
szövegrész kerül.
(2) A Tf. tv. 27. § (1) bekezdése új h) ponttal, továbbá a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg/
"h) a területi monitoring rendszer feladat- és hatáskörét, szervezeti és mûködési rendjét".
"(3) A miniszter a törvény hatálybalépését követõ harminc napon belül kezdeményezi a regionális fejlesztési tanács megalakulását az alakuló ülés összehívásával. A regionális fejlesztési tanács az alakuló ülését követõ harminc napon belül fogadja el az alapszabályát. Az ezzel kapcsolatos szervezõ munkát a miniszter végzi."
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló
1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló törvény 3 évvel ezelõtt került megalkotásra. A törvény az EU regionális politikájával összhangban rögzítette a területfejlesztés céljait, átfogó feladatait, ezeknek megfelelõen az Országgyûlés és a kormányzat munkamegosztását. Kialakította a területfejlesztés új intézményrendszerét, az önkormányzati társulások, a megyei és a regionális fejlesztési tanácsok, az Országos Területfejlesztési Tanács feladat- és hatáskörét, meghatározta az azokban közremûködõ térségi szereplõk feladatait. Hatályba lépését követõen a területfejlesztés intézményrendszere országos, megyei és kistérségi szinten kiépült, illetve megerõsödött. Középszinten a megyei területfejlesztési tanácsok jelentõs szerepet játszottak az önkormányzatok és a gazdasági szereplõk fejlesztési elképzeléseinek összehangolásában, a megyei területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában. Lehetõség nyílt arra, hogy a megyei területfejlesztési tanácsok önként - a megyehatáron túlterjedõ fejlesztési feladatok közös ellátása érdekében - regionális fejlesztési tanácsokat hozzanak létre. Megindult az alulról szervezõdõ regionális fejlesztési tanácsok megalakítása is, amit elõsegített a PHARE programok keretében nyújtott Uniós támogatás. Az ösztönzõk ellenére azonban a regionális fejlesztési tanácsok mûködése több térségben nem érte el a kívánatos szintet, valamint mûködési területük is több bizonytalanságot hordoz. Az intézményesítési problémák gondot jelenthetnek a PHARE segélyek felhasználásával és az EU integrációval kapcsolatban. Az Uniós csatlakozást követõen Magyarország a strukturális eszközök keretében jelentõs többletforráshoz juthat ágazati és regionális fejlesztési programjai megvalósításához. Ezen források fogadásának elõkészítése, valamint a hazai gazdaságfejlesztési célok azonban a regionális szint megerõsítését igénylik. A fenti szempontokat figyelembe véve elsõdlegesen a regionális fejlesztési tanácsok megerõsítése, a kötelezõen ellátandó feladatok meghatározása, a mûködési terület hézag- és átfedésmentes kialakítása és a megfelelõ munkaszervezet létrehozása áll a törvénymódosítás középpontjában. Mindez összhangban van a Kormány programjával, az EU integráció stratégiájával, a Közösségi Joganyag alkalmazását elõsegítõ Nemzeti Programmal, a készülõ gazdasági stratégiával és az ahhoz készített területfejlesztési részstratégiával. A módosítás ugyancsak kapcsolódik a támogatási rendszerünk EU konform átalakítását szolgáló feladatokról szóló kormányhatározathoz, valamint összhangban áll az EU regionális politikájával is. Elõsegítheti az ország valamennyi régiója fejlõdését, a területi-társadalmi egyenlõtlenségek mérséklését, a humán erõforrások fejlõdését. Pozitív hatást gyakorolhat a gazdasági fejlõdésre, elõsegítheti az ágazati és a regionális gazdaságfejlesztési célok összhangjának megteremtését, az érdekek harmonizálását, a régiók adottságaihoz illeszkedõ célok, programok és ágazatok fejlõdését. Az adottságokra épülõ fejlesztéspolitika hozzájárulhat a környezet védelméhez, a fenntartható fejlõdés elveinek érvényesítéséhez. A tagsággal járó többletforrások kiemelten támogatják a környezet védelmét szolgáló fejlesztéseket és az emberi erõforrások fejlesztését. Mindezen túl a kormányzati struktúra és programok változása, valamint az intézmény és támogatási rendszer mûködésének eddigi tapasztalatai szükségessé teszik a törvény más rendelkezéseinek módosítását is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvénymódosítás korszerûsíti az Országos Területfejlesztési Tanács tagjaira vonatkozó rendelkezéseket. A korábbi szabályozás a térségi képviselet vonatkozásában úgy rendelkezett, hogy a megyei területfejlesztési tanácsok képviseletében régiónként egy-egy, legfeljebb azonban hat fõ vehet részt a Tanács munkájában. A módosítást követõen a regionális fejlesztési tanácsok elnökei látják el ezt a feladatot. A területfejlesztési koncepcióknak, programoknak továbbá minden szinten (országos, regionális, megyei) részei kell, hogy legyenek a mûszaki, fejlesztési, kutatási feladatok is. Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottságnak ennek érvényesítésében, pontosításában olyan feladatai vannak, amelyek indokolják, hogy az Országos Területfejlesztési Tanácsnak az OMFB elnöke is tagja legyen. Kibõvült a tanácskozási joggal résztvevõk köre az ifjúsági és sport miniszterrel, a PHARE programokat koordináló tárca nélküli miniszterrel, valamint a külügyminiszterrel, amit a kormányzati struktúra változása és a nemzetközi források várható növekedése indokol.
A 2. §-hoz
A törvényes mûködés biztosítása a területfejlesztési tanácsok mûködésében is alapvetõ jelentõségû. A törvény a tanácsok gazdálkodására vonatkozó ellenõrzési szabályokat részletesen tartalmazta, a törvényességi felügyelet szabályai azonban hiányoztak. Bár a megyei területfejlesztési tanácsok mûködésével kapcsolatos törvényességi kifogások csak néhány esetben merültek fel, indokolttá vált ennek a hiánynak a pótlása. A módosítás értelmében a megyei területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik mûködésének törvényességi felügyeletét a megyei közigazgatási hivatal vezetõje látja el. A hivatal vezetõje - amennyiben a tanács a felhívás ellenére nem változtatja meg jogszabálysértõ határozatát - a határozat megsemmisítése iránt keresettel fordul a bírósághoz. Ugyanakkor, ha a jogszabálysértõ határozat végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a hivatal vezetõje a jogszabálysértõ döntés végrehajtását felfüggeszti. Ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén pedig a mûködés felfüggesztése mellett felügyelõ biztost rendel ki. A módosítás értelmében a hivatalvezetõ fenti intézkedése ellen a megyei területfejlesztési tanács is bírósághoz fordulhat. A bíróság - amennyiben a jogsértést megállapítja - megsemmisítheti a jogsértõ határozatot, illetõleg összehívhatja a jogsértõen mûködõ szerv, tisztségviselõ választására jogosult szervet.
A 3-4. §-hoz
A módosítás kiszélesíti a megyei területfejlesztési tanács hatáskörét, amennyiben az a megye területén véleményezi a megyei területrendezési terveket is. A megyei területfejlesztési tanács a megyei területfejlesztési koncepciót és programot is figyelembe véve dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról és a fejlesztések megvalósításáról.
A törvényben elõírt feladatok teljesítése számos helyen közvetlenül illetve közvetetten érinti az agrárgazdaság területét, a termõterület hasznosítását és védelmét. Az agrárágazattal kapcsolatos törvényekben - pl. földtörvény, agrárfejlesztési törvény, erdõtörvény, vízgazdálkodási törvény, stb. - foglaltak érvényesítése, a területfejlesztéssel az összhang megteremtése indokolttá teszi, hogy a megyei földmûvelésügyi hivatalok vezetõi a megyei területfejlesztési tanácsban tagként vegyenek részt. Ez egyben elõsegíti a területfejlesztési és az agrártámogatások felhasználásának összehangolását. Indokolttá teszi a részvételt az is, hogy az FM hivatalok hatásköre a közelmúltban jelentõsen bõvült a területfejlesztéshez és területrendezéshez kapcsolódó területekkel (mezõgazdasági vízhasznosítás, mezõgazdasági belvízkárelhárítás, vízkárrendezés, valamint a vízitársulatok szervezése, felügyelete, környezetgazdálkodás, térségfejlesztés, falusi turizmus stb.) A falugazdászoknak az FM hivatalokba történõ integrálása lehetõvé teszi a konkrét területi adatok, információk feltárását, valamint az együttes támogatások felhasználásának ellenõrzését is. A módosítás szerint a megyei területfejlesztési tanács kiegészül a Regionális Idegenforgalmi Bizottság egy képviselõjével. A Bizottság turizmussal kapcsolatos koordinációs és marketing feladatai indokolják a közvetlen kapcsolattartást. A megyei területfejlesztési tanács komplex feladatai szükségessé teszik, hogy a területfejlesztésben és területrendezésben érdekelt területi államigazgatási szervek, továbbá törvényességi felügyeleti feladataik miatt a megyei közigazgatási hivatalok vezetõi a tanács üléseinek állandó meghívottjai legyenek. A törvényességi felügyelet szabályozásával összefüggésben - a párhuzamosság kiküszöbölése érdekében - a módosítás célszerûségi kérdésekre korlátozza a miniszternek azt a jogát, hogy a megyei területfejlesztési tanács döntése ellen az Országos Területfejlesztési Tanács döntését kérje. A módosítás 10-rõl 15 napra növeli azt az idõtartamot, amely idõtartamon belül a miniszter - képviselõje ellenszavazata esetén - kezdeményezheti az adott téma újratárgyalását. A módosítást az indokolja, hogy az eddigi 10 nap nem biztosított elegendõ idõt az intézkedések megfelelõ mérlegelésére.
A 5. §-hoz
A törvény a térségi tanácsokról szóló új fejezettel egészül ki. A fejezet tartalmilag lényegében megegyezik a hatályos törvény regionális fejlesztési tanácsokról szóló fejezetével. A változtatás lényege, hogy - a fogalmi egyszerûsítés érdekében - a regionális fejlesztési tanács elnevezés csak a tervezési-statisztikai régiók intézményét illeti meg. Minden egyéb, önkéntesen létrehozott régiók közötti, illetve megyék közötti intézmény a térségi tanács elnevezést kaphatja. A térségi tanácsot a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a megyei területfejlesztési tanácsok hozhatják létre megállapodás keretében. A megállapodás rögzíti, hogy mely feladataikat látják el a térségi tanács keretében. Az alulról építkezés és az önkéntesség elve alapján a jogi személyiséghez szükséges egyéb feltételeket (székhely, munkaszervezet, elnevezés) is a megállapodás rögzíti. Új elem, hogy nem kötelezõ az érintett minisztériumok tagsága. A miniszterek mérlegelhetik, hogy részt kívánnak- e venni a tanács munkájában. Ez a fejezet tartalmazza a Balaton Fejlesztési Tanácsra vonatkozó rendelkezéseket, mivel annak területe nem esik egybe a tervezési-statisztikai régiókkal. A rendelkezések lényegében megegyeznek a hatályos törvénnyel, így a ma is mûködõ testület munkáját nem érinti a törvény módosítása.
Az 6. §-hoz
A legjelentõsebb változtatásra a regionális fejlesztési tanácsok esetében került sor. A törvény adta lehetõséggel élve a megyei területfejlesztési tanácsok az elmúlt idõszakban regionális fejlesztési tanácsokat hoztak létre az ország több területén a megyei területfejlesztési tanácsok részvételével. A megalakult regionális fejlesztési tanácsokkal kapcsolatosan több probléma merült fel. Az önkéntes szervezõdés alapján létrejövõ regionális fejlesztési tanácsokra hosszú távú programozás nem alapozható, mert döntésük alapján a régió területi határa megváltoztatható, továbbá a létrejött régiók nem fedik le az ország területét. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban 7 tervezési-statisztikai régió került kijelölésre. A tervezési-statisztikai régiók kialakítását az Európai Unió célrendszere és struktúrapolitikája egyaránt indokolja. A magyar tervezési- statisztikai régiók felelnek meg az Európai Bizottság Statisztikai Hivatala által kialakított - a tagországokban mûködõ közigazgatási egységekre épített - ún. NUTS rendszerben annak a szintnek, melyhez az Európai Unió az elmaradott térségek kijelölését, valamint a regionális programok készítését köti. A régiók kialakítása a gazdasági térszerkezet átalakításához is pótlólagos erõforrásokat nyújthat. Az állami támogatások általános elvi tilalmával szemben fontos kivételekrõl rendelkeznek a Római Szerzõdés 92. cikk (3) bekezdés a) és c) pontjai olyan támogatások esetében, amelynek célja a gazdaságilag elmaradott területek problémáinak enyhítése. A csatlakozás idõpontjára Magyarországnak az állami támogatások területén teljesen fel kell készülnie arra, hogy az EU vonatkozó elõírásainak megfelelõen kezelje a hazai állami támogatásokat. El kell érni, hogy a támogatási rendszer átlátható legyen és a kapcsolódó támogatási programok szabályai teljes mértékben megfeleljenek az EU elõírásoknak. A regionális intézményrendszer átalakítása ezen célok megvalósítását is szolgálja. Kívánatos a térbeli és települési szerkezet olyan irányba való változtatása, amely a városokra szervezõdõ kistérségek és a mûködõképessé váló régiók révén alapot és keretet nyújt a hatékony, innovatív és versenyképes vállalkozási, gazdasági tevékenységek számára, biztosítja a gazdaság tartósan dinamikus növekedését, a jövedelmek érzékelhetõ emelkedését. A regionális fejlesztési tanácsok létrehozása, mûködésük szervezeti kereteinek kialakítása elõsegíti, hogy a régiókat alkotó megyék - gazdasági szerkezetük összetettsége és heterogenitása ellenére - közösen határozzák meg fejlesztési prioritásaikat, illetve, hogy az ehhez szükséges saját erõforrásaikat is egyesítsék. A regionális fejlesztési tanácsok feladatait alapvetõen a régió gazdasága és infrastruktúrájának fejlesztése képezi. Ennek megfelelõen kerültek meghatározásra a regionális fejlesztési tanácsok feladatai és koordinációs tevékenysége, amely nem csorbítja a megyei területfejlesztési tanácsok törvényben meghatározott feladatkörét. A regionális fejlesztési tanácsok feladataik ellátása során a megyei területfejlesztési tanácsokkal partnerségi viszonyban mûködnek együtt. Indokolt, hogy a regionális fejlesztési tanácsok feladataik megvalósításához szükséges feltételekkel (jogalanyisággal) rendelkezzenek. A regionális fejlesztési tanácsokat feladataik ellátásában a munkaszervezetek segítik, amelyek ellátják az EU támogatások regionális fogadásához szükséges adminisztratív feladatokat. Kialakításuk rendkívül fontos, mivel az operatív programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok elsõsorban rájuk hárulnak. Ezeket a szervezeteket konzekvensen minden régióban létre kell hozni, ezért indokolt, hogy a törvény rendelkezzék ezekrõl. A törvényjavaslat a regionális fejlesztési tanács munkaszervezetének székhelye tekintetében úgy rendelkezik, hogy azt a Tanács az alapszabály elfogadásával egyidejûleg határozza meg, amennyiben pedig nem születik megegyezés, úgy azt a Kormány jelöli ki. A regionális fejlesztési tanács és munkaszervezete mûködésének törvényességi felügyeletét szintén a székhely szerint illetékes fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõje látja el, ugyanolyan módon, mint a megyei területfejlesztési tanácsok esetében. A törvényjavaslat szerint a regionális fejlesztési tanácsok munkaszervezetének mûködési költségeihez a kormányzati hozzájárulást a költségvetési törvényben kell tervezni. A törvényjavaslat meghatározza a regionális fejlesztési tanácsok tagjait, valamint a tanács ülésein tanácskozási joggal, illetve meghívottként résztvevõk körét.
A 7. §-hoz
A hatálybaléptetõ rendelkezéseken túl a törvényjavaslat felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy rendeletben szabályozza a területi monitoring rendszer feladat- és hatáskörét, szervezeti és mûködési rendjét. A törvényjavaslat értelmében a miniszternek a törvény hatálybelépését követõ harminc napon belül kell kezdeményeznie a regionális fejlesztési tanács megalakulását az alakuló ülés összehívásával, a regionális fejlesztési tanácsnak pedig az alakuló ülését követõ harminc napon belül kell az alapszabályát elfogadnia. Az ezzel kapcsolatos szervezõ munkát a miniszter végzi.