MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1280/21. számú
EGYSÉGES JAVASLAT

a gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggõ törvénymódosításokról

A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló, az 1998. évi LXVIII. törvénnyel módosított 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebt.) 39. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejûleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetõleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2) Az, aki egyidejûleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(3) A szülõk közös háztartásában élõ gyermeke után egyidejûleg csak az egyik szülõ jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

(4) Ha a szülõk a közös háztartásban élõ gyermek(ek) után egyidejûleg jogosultak lennének az (1) bekezdés szerinti ellátások és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy - kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet - pénzbeli ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülõ részére lehet megállapítani.

(5) Ha a közös háztartásban élõ gyermek után az egyik szülõ (1) bekezdés szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülõ gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra."

Az Ebt. 40. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges elõzetes 180 napi biztosítási idõbe be kell számítani]

"a) a biztosítás megszûnését követõ táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának az idejét,"

Az Ebt. V. fejezete a következõ új címmel és 42/A-42/D. §-okkal egészül ki:

"Gyermekgondozási díj

42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

a) a biztosított szülõ, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülõ anya esetén a szülést - megelõzõen két éven belül 180 napon át biztosított volt,

b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt megszûnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelõzõen két éven belül 180 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.

(2) A 39. § (3)-(5) bekezdése, valamint az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor szülõ alatt érteni kell

a) a vér szerinti és az örökbefogadó szülõt, továbbá a szülõvel együtt élõ házastársat,

b) azt a személyt, aki a saját háztartásában élõ gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,

c) a gyámot.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben jogosultnak kell tekinteni azt a szülõt is, akinek a biztosítási jogviszonya a gyermekgondozási díj igénybevételének idõtartama alatt megszûnik.

(4) A gyermekgondozási díjra történõ jogosultsághoz szükséges elõzetes 180 napi biztosítási idõbe be kell számítani

a) a biztosítás megszûnését követõ táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét,

b) a felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejét.

42/B. § A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító idõtartam leteltét követõ naptól (a továbbiakban: a jogosultság kezdõ napja) a gyermek második életévének betöltéséig jár. Ha a gyermeket szülõ nõ - ide értve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nõt is - meghal, vagy a gyermek nem az õ háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító idõtartamra, illetõleg annak fennmaradó részére is jár.

42/C. § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzõi jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresõtevékenységét személyesen folytatja;

b) a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét;

c) a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];

d) a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;

e) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsõde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

f) a jogosult elõzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 %-a, azonban havonta legfeljebb az igénybevétel kezdõ idõpontjában érvényes minimálbér kétszerese.

(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, ha

a) az anya gyermekgondozási segély, vagy gyermekgondozási díj folyósítása alatt szül, vagy a szülés napját megelõzõ két éven belül legalább 180 naptári napi keresettel rendelkezik;

b) az a) pontba nem tartozó jogosult az igénybevétel napját megelõzõ két éven belül legalább 180 naptári napi keresettel rendelkezik.

(3) A (2) bekezdésben nem említett jogosult gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme, illetve a munkanélküli ellátás alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

(4) Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az elsõ ízben megállapított gyermekgondozási díj összegével."

Az Ebt. 46. §-a (7) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A 30 napi megszakítás idõtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje."

Az Ebt. 63. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Annak, aki egyidejûleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetõleg a terhességi-gyermekágyi segély, vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annak a munkáltatónak kell elbírálni és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetõhely mûködik."

Az Ebt. 72. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"72. § A jogalap nélkül felvett ellátás - ide nem értve a gyermekgondozási díjat - visszafizetése, a magánszemélyt terhelõ megtérítés, továbbá eljárási költség megtérítése címén megállapított összeget méltányos esetben - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a MEP vezetõje, vasutas dolgozók esetén a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetõje mérsékelheti, illetõleg elengedheti."

Az Ebt. 83. §-a (2) bekezdésének l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

"l) a kifizetõhellyel nem rendelkezõ munkáltatóknak a táppénz igénybejelentésével kapcsolatos kötelezettségei, továbbá a kifizetõhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapítására, folyósítására és elszámolására vonatkozó feladatai,"

[meghatározására]

8. §

(1) A Munka Törvénykönyvérõl szóló többször módosított 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A szülési szabadság megszûnik]

"c) ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követõ napon."

(2) Az Mt. 138. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre módosul:

"(3) A (2) bekezdés b)-c) pontjában megjelölt esetben a szülési szabadság idõtartama - a szülést követõen - hat hétnél rövidebb nem lehet."

(3) Az Mt. 138. §-a - (2) bekezdéssel módosított - (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg

a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából;

b) a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül;

c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében."

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, többször módosított 1997. évi LXXXI. törvény 38. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[Szolgálati idõként kell továbbá figyelembe venni]

"e) a táppénz (betegszabadság), a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, továbbá a gyermekgondozási díj idõtartamát, feltéve, hogy az 1999. december 31. után megállapított gyermekgondozási díj esetében az elõírt nyugdíjjárulékot megfizették,"

(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Tbp.) 4. §-a (3) bekezdése b) pontjának 4. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:

"4. a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulékot;"

(2) A Tbp. 4. §-a (3) bekezdése e) pontjának 1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:

"1. a gyermekgondozási díjban és a gyermekgondozási segélyben részesülõk után a központi költségvetés által fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot,"

(1) A Tbp. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[Az Egészségbiztosítási Alap]

"b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ide értve a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a betegséggel kapcsolatos segélyek és kártérítési járadékok,"

[kiadásainak fedezetére szolgál.]

(2) A Tbp. 5. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A kiadás fedezetét a következõ bevételek képezik:]

"f) a központi költségvetésbõl származó hozzájárulások, térítések, ide értve a gyermekgondozási díjjal, a terhesség megszakítással kapcsolatos költségvetési térítés, és egyéb, a törvényben elõírt költségvetési támogatások, térítések összegét;"

(1) Ez a törvény 2000. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Mt.

a) 90. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a zárójelben lévõ "138. § (4) bekezdés" szövegrész helyébe a "138. § (5) bekezdés" szövegrész,

b) 130. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a "tizenkét" szó helyébe a "tizennégy" szó

lép.